Dunántúli Napló, 1960. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-02 / 27. szám

2

N A Plö

S3

I960. FEBRUAR S.

59 iOrint a munkaegység értéke

Rózsafán

1959 március 1. Ekkor alakult a rózsafái Kossuth Ter- meiőszövejkezet. Most január harmincadika van és zárszámadást tartanak. Zárszámadást és még valamit; kézfogót a szomszédos katádfai meg a helybeli Közös Ut Termelőszövetik ezettel.

Jóformán ceruzával és papírral kezdtek és most arról beszél az elnök. Háttá József: hétezáztizennégyezer forint tiszta vagyonuk van.

ötvenkilenc forintot osztanak munkaegységenként a Kossuthban.

Szép összeg.

Ezt mondja bizonyára Gyöke Jenő is, aki márciusig 15 holdon gazdálkodott. Hárman dolgoznak a közösben, mind a hárman a növénytermesztésben. Tíz hónap alatt 820 munkaegységet szereztek hárman.

Gyons számolás és a végösszeg: a 820 munkaegységért 48 380 forintot kaptak Gyötkéélk, 1700 forintot vágtak zsebre föJdjéradékként. Ha hozzászámoljuk a háztáji jövedelmét is. akikor kiderül: Gyökéék tíz hónap alatt hatvanezer forintot kerestek.

Jaksa István egyedül dolgozik a Kossuthban. Fogatos.

Azonnali belépésre, erkölcsi bizonyítvánnyal

főkönyvelőt

keres a

SZIGETVÁRI MŰSZAKI ES FÉMIPARI VÁLLALAT.

79

350 munkaegységet ért el és ezért 20 650 forintot kapott. Nyolc hold földdel lépett be és most földjáradék címén 900 forintot vitt haza. Ha szerényen számolunk, akkor is Jak- sa István jövedelme tíz hónap alatt 25 000 forint volt.

Fohner Teréz is megtalálta a számítását a közösben. Jól dolgozott. 230 munkaegységet írtak be neki, pedig ó is a növénytermesztésben dolgozik. Tizenháromezerötszázhetven forint ütötte a marlkát ezen a zárszámadáson.

Véget értek a beszámolók. Háromszáz ember tapsol az új kultűrház nagytermében. Jelzik: elégedettek az eredményekkel. Elégedettek, de ezt az elégedett éget csak a múlt évre értik, mert idén még jobb eredményeket akarnak elérni.

Megyei, járári vezetők szólalnak fel, kis szakkönyvtárat ad ajándékba az Állami Biztosító megyei igazgatósága és ezzel véget is érne a róasafai kézfogó és zárszámadás. Véget érne. ha... Igen, most jön a meglepetés: Idős Varga Sándor tsz-tag Boldog lakodalom című verse, melynek egyik versszaka így hangzik:

35 fokos meleg ví% Sikondán

„Csapunk majd nagy

lakodalmat, ország-világ lássa,

Mire képes közös munkánk s annak bő áldása..

Hogy mire képes, azt már

1959-ben is megmutatta a rózsafai Kossuth Termelőszövetkezet, amely most, ezen az estén tartotta a kézfogót, a lakodalmait és m zárszámadást.

Az illetékesek válaszolnak:

A Marx úti közvilágítás ügyében

Január l?-án jelent meg lapunkban főbb Lámpás völgyi lakos levele, akik azt kifogásolták, hogy az autóbusz megállónál nem ég a villany, emiatt a hajnali órákban sötétben kell bukdácsolniuk a réggé (es műszakba menőknek.

A Déldunántúli Áramszolgáltató Vállalat pécsi üzemvezetősége a levéllel kapcsolatban a következőket közölte szerkesztőségünkkel:

„A január 19-én megjelent „Miért nem ég a villany” című közleményükre közöljük, hogy nevezett helyen soronkí- vül leellenőriztük a közvilágítási lámpákat. Megállapítottuk hogy a Marx úton a 8, 33 és 44 számú oszlopokon nem égett a lámpa. A buszmegállónál lévő 42. oszlopon égett. A meghibásodott lámpákat 20-án kijavítottuk.’’

Hosszú ideig tartott, míg az Országos Vízkutató és Fúró Vállalat dolgozói megtalálták Sikondán a meleg vizet. Nem lesz hideg most már a sikon- üai medence vize. Igaz, az első próbálkozás sikertelen volt, mert csak hideg vizet találtak. Ez sem veszett azonban kárba, a szanatórium vízellátását biztosítja.

— Tavaly, mikor azt a kutat „kompresszoroztuk”, a legnagyobb fürdőidényben, akkor még a percenkénti 20 liter vízhozamú meleg víz is kiapadt — emlékeznek vissza a szerelők. — Mást nem tehettünk, mint a hideg vizet engedtük a medencébe. Csak a nap melegítette fel. Nem csoda, ha elterjedt a. híre, hogy ..kihűlt" a sikondat víz.

Idén már nem kell ettől tartaniuk a kirándulóknak. A második fúrás sikerrel járt. Harmincöt fokos thermálvizet hoznak már fel a nagyteljesítményű kompresszorok.

— Százötven órája jön a víz — mondja Kovács Imre gépkezelő. — Ez nem a végAz „ANNA KARENINAu születéséről

Beszélgetés a dráma szerzőjével

A Jelenkor szerkesztőségében találkoztunk Székely Julié val, a sokoldalú írónővel, aki ezen a héten Tolsztoj világhírű regényének, az Anna Ka-. reninának. színpadi feldolgozásával mutakozik be a pécsi színházlátogatóknak. Megkértük, mondja el a dráma kelet- ke-ésónek körülményeit, először is azt, mj indította arra, hogy Tolsztoj regényét színpadra vigye.

— Erre nem nehéz válaszolni— mondta — Tolsztojt utol- érhetetlenül nagy írónak tartom, az Anna Karéninát pedig a világ legnagyszerűbb szerelmi regényének.; Valahányszor Tolsztojt olvasom, mintha maga az élet áradna felém a könyv oldalairól, alakjait szinte kézzelfogható valósiénak érzem. Az Anna Kare- ninát újra meg újra elolvastam, hogy láthassam hőseit, s akkor éreztem, hogy ezeket a hősöket közelebbről meg kell ismertetni a magyar közönség- gél is, mégpedig színpadon.

— Mikor dolgozta fel a regényt?

— A háború utolsó évében, Budapest ostroma alatt. A fővárosban éltem akkor és a felszabadító harcok idején, háborús körülmények között ezen a drámán dolgoztam, ez volt akkor az egyetlen munkám és egyúttal vigasztalás-féle is az akkori élet nagy nehézségeivel és govdiaival szemben.

— Melyik fordítást válasz- lotf” *- —*x<mMr<V*"l?

<— Von is mondhatnám, hogy R francia eredetit, IffOZ ugyan,

hogy az eredeti mű orosz nyelvű, de mint ismeretes, a cári Oroszország előkelőségei között szinte kötelező volt a francia nyelvtudás. Tolsztoj is hibátlanul írt francia nyelven, oroszul írt műveibe is gyakran sző bele francia részleteket. Az Anna Karéninát t* maga Tolsztoj fordította franciára, tehát ez a fordítás egyúttal eredetinek is tekinthető.

— Alkalmazott a színpadi átdolgozás során lényeges változtatást?

— Természetes, hogy a regényt a maga egészében nem lehet színpadra vinni. Ez így van általában minden regénynél, de Tolsztoj regényénél különösen igaz, hiszen regényei sok szálból szövődnek, sok figurát mozgatnak. Ezért a legfontosabbat, a regény lényegét, Anna szerelmének történetét emeltem ki, s csupán annyi alakot szerepeltetek a drámában, amennyi ennek a nagyszerű és tragikus szerelerr.ne az ábrázolásához szükséges. Egyébként pedig a legnagyobb hűségre törekedtem, annyira, hogy nemcsak a párbeszédekben, hanem sokhelyütt még az előadásra vonatkozó utasításokban is Tolsztoj eredeti szövegét alkalmaztam.

— Milyen lesz a jelek szerint a darab pécsi bemutatója?

— A próbák alapján elmondhatom, hogy a pécsi együttes igen jó munkát végez. Lénával Ferenc főrendező rendkívül nagy gonddal készíti elő a darabot, « főszerepeket kiváló

színészek kapták, szemmelláthatóan nemcsak értik a dráma lényegét és apró részleteit, hanem valóban benne élnek már a próbákon is a dráma légkörében. Minden okom megvan arra, hogy optimista legyek.

leges hőfokú, mert a negyve net is eléri, ha sikerül a szűrőt kitisztítanunk. Ezer munkaórára van még szükség ehhez, de három műszakba.n dolgozunk, hogy a fürdöidény megkezdésére zavartalan legyen a medence vízellátása.

Sok nehézséget okozott a vízkutatóknak a mészkő és dolomit rétegekben a fúrás. Egyszer csőbeszakadás is történt, két és fél hónapig hátráltatta a munkájukat. Most már ez a veszély nem fenyegeti a sikondai • meleg vizet. Jön is bőven a 425 méteres mélységből. Percenként kétszázhatvan liter.

— Csak az üreges, repedéses talaj okozhat zavart, mert a repedésekben sok dőlomitpar van, ami lerákódik a szűrőben és eltömíti azt. Állandóan tisztítanunk kell, ami nem olyan egyszerű ilyen mélységű hátnál. Csak szakaszosan tudjuk elvégezni, ami bizony sok időbe telik. Mi minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy emiatt ne csökkenjen le a víz hőfoka negyven fok alá és a vízhozam is állandóan ezen a szinten maradjon.

A vízkutatókon tehát nem múlik, hogy Sikonda ismét visszanyerje régi hírnevét és kedvelt kirándulóhelye lehessen a baranyai dolgozóknak. Komló városi tanácsa is sokat tesz azért, hogy modern fürdőhellyé fejlesszék Sikondát. Az eddigi munkálatok több mint egymillió forintot emésztettek fel, de ezen túlmenően is tervbevette Komló városi tanácsa, hogy a következő években új medencével és kabinokkal bővíti a sikondai fürdőt.

kiutazott az ukrán kulturális küldöttség'

Az ukrán kultúra ünnepe alkalmából hazánkban járt ukrán kulturális köldöttség vasárnap elutazott Budapestről. A küldöttséggel együtt utazott íz ukrán kultúra alkalmával hazánkban ve-. rzerepeit -rác művészcsoport is.

A kedves vendégek búcsúit- jf.ásara a Nyugati pályaudvaron megjelent Aczél György az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a művelődésügyl miniszter első helyettese, Sza* kasits Árpád, az MSZMP Köz-i pon'i Bizottságának tagja, azi ‘VISZBT elnöke, Gyárt« Lászlót i Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke, Demeter Sáp.d-r. az MSZBT titkára. í A budapesti szovjet nagy-, í-vétségét A. A. Sztár eV. nagykövetségi tanácsos és J. D> Gricer.ko attasé képviselte.

— A SÁSDl járásban az

1960. évi községfejlesztési alap összege 6 095 000 forint lesz, vagyis 2 808 000 forinttal több az előző évinél. A tervek szerint többek között 27 724 négyzetméter szilárd burkolatú járdát, 1250 négyzetméter salatkjárdát, 2 új hidat, 4 fürdőt, 6,24 kilométer hosszúságú belvízcsatornát, 2 új orvosi rendelőt, 1 orvoslakást, 1 egészségházat és 4 művelődési otthont építenek.

— A BEKEMENDI és a pellérdi óvoda új foglalkozó teremmel bővült. Az építési

költségeket részben a községfejlesztési alapból, részben társadalmi munkával fedezték.

— FELSOSZENTMÄRTON- BAN 491 ezer forintos költséggel 7500 négyzetméter út építését vették tervbe.

— A MOHÁCSI Bútorgyár színjátszói egy műsor keretében mutatják be Gáli István Gyilkosok és Csehov: Ház- tűznéző, valamint Jublieum című egyfelvonásosait.

— 1960 ELSŐ negyedévében Mohácson, Beremenden és Hidason a TIT irányításával munkásakadémia indul.

— HÉTMILLIÓ forintos beruházással új magtárpad- lásos tehénistállót kap a szűri, berkesdi, máriakérpéndi, monyoródi, szellői, vásáros- dombéi, tékesi és ceányoszrói tsz,

Egy karéj fehér kenyér

Veszettül ugat a puli, rámviosorítja hófehér tűfogát Idős, testes asszonyság ballag elő:

— Elhallgass tel — rfvaU a kutyára ég barátságosan invitál a konyhába. Tessék aranyom, tessék! Mi járatban?

— Bazsinka Lajos tsz-ju- hászt keresem.

— O de kár, de kár! — sopánkodik. — Éppen most ment ki a fiam a határba. Tudja, nagyon szereti a birkákat! Hanem, miért akar vele beszélni?

— Úgy hallottam, az ezüst- kalászos tanfolyam..;

— Az ám! — ragyog fel az öröm az arcán és dicsérni kezdi a fiát, meg az unokáját. Mert mindketten odajárnak, nem hiányoztak még egyszer sem, nincs is talán olyan szorgalmas hallgató Vásérosdom- bón, mint ők ketten.

A kedélyes nagymama derűsen mesél, én meg körülnézek a konyhában. Négy jókora kenyér pihen a heverőn. Fris- sensult fehér parasztkenyér,

ropogós és illatos, barna héja tükörfényes.

Az ötödik a nagymama- kezében. Szel belőle és élvezettel tépkedi foszlós belét. És — mint minden anya — égre- f öld re dicséin a fiát. Aztán megáll kezében a kés.

— Ugye szép kenyér? — büszkélkedik. — Én sütöttem! Kóstolja csak meg!

S máris lekanyarít egy nagy szeleletet. Felém nyújtja.

Itt van az orrom előtt. Érzem az illatát, egészen közelről látom likacsáé és remegős bélit. Mitagadás, megkívánja az ember, hiszen olyan üde és kívánatos ez a kenyér!

Mégsem nyúlok érte.

Nem a kínálás a furcsa. Mindennapos szokás ez falun. Olyan házakban, ahol még nem is jártam, gyakran megkínálnak ebéddel, kaláccsal, borral és gyümölccsel — mindenfélével. Csak kenyérrel nem kínáltak még sohasem.

Móri meg Itt van előttem.

Eddig — néhány rendkívüli esettől eltekintve — minden

kínálást elhárítottam. Egyedül a bort fogadtam el, mert a^l nem szabad visszautasítani.

Most a kenyeret vegyem el?

Olyan szívesen kínálják! S hiába mondom, hogy köszönöm, nem vagyok éhes, a nagymamát nem lehet eltántorítani. Tovább unszol, aztán egy hirtelen mozdulattal ketté akarja vágni a hatalmas kenyeret.

Mj lesz, ha így megy tovább? Odaadja az egészet! Még jobban szabadkozom, amire nagyanyó csüggedten ereszti ölébe a kést. Árnyék suhan át az arcán...

Tíz perc múlva megettük a szelet kenyeret. A gépkocsi- vezető rámpirított:

— Ejnye-ejnye! Azonnal el kellett volna fogadni! A kenyér a barátság szimbóluma... Hát nem hallott még az otosz szokásokról? Ott is kenyérrel és sóval fogadják a vendéget. Meg a szerbek is! Hogy szír bad ilyet visszautasítani?

Magyar L

1

— A BAKONY AI Béke Ten, melőezövetkezet február 3-áfti du. 3 órakor tartja 1959. évit zárszámadó közgyűlését. A: közgyűlésen gazdasági beszá* móló hangzik el, majd a mcj, jelent tagoknak bemutat já^ a Körhinta című magyar fii-,, met.

— MINISZTERI dicsér\

oklevelet kapott a pécsváradh óvódé,, amely két új foglak koztató teremmel bővült. egy óvodásra jutó társadalmi' segítés mértéke 1502,06 forint

— KÉSZÜLNEK az idén megépítendő általános isker Iák és "óvodák tervei. Uf négysn termes iskolát kall Berene.nd, kéttantermes iskolát Tjrávasztára, egytan- térmes iskolát Endrőc, Hosz’1 szúhetény 75 férőhelyes óvó-! dát kap, Szederkényben Pf' dig növeljük az óvodai férő-' helyek számát. 1960-ban be-f fejez k a szigetvári és har-i kány négytantermes általa-; nos »kólát,

A MiKyai: Kutya tenyésztők Oft szágos "Jgye-sütete Pécsi Csoporti* közli, hogy | hónapos kortól 1 évéé korig németjuhász (farkas, leutyár kerülnek felvásárlási«. Eladni szát dékozók f. hó 4-én, csütörtökön jelenjenek meg a csoport hivat')!«’1] helyiségében. (Pécs, Széchenyi léi 9. félem. 29.). ugyanakkor kikéri zésre jelentkezéseké* még elfogad nak.

A^él.eva*,ás

i tanács pénzűi

A v ám. j a me2<j_ és yí 9?ztt

tlllnnt huc-rnálAl 6rü0ß<l*i

rinsáÓ^11?í,^iitlant használói dasági injalajdonosokat, hfat dsl

15-lg adóbevallás’®’’ február a njezőgazdasás ’ lBrtí3í

aki i960 4fl0 * é * i az őrsiM

területé» gyobb £ W’*01’ varennél inga*’ -ező-, vagy er<jf

gazdasá;”^,^ ...ant (ideé rtve a kei tét fe i ot is) tulajdonjog, hl szonéjvezet, haszonbérlet, felesbél let, illetmény vagy egyéb más ci men használt; b) alti 1960. janiri 1. napián két évesnél Idősebb ■> vagy Öszvér tulajdonosa (haszon- élvezője); e az erdőbirtokossá» társulat e, • gazdasági évbe

elért tiszt ' -öl. Bérleti)4.

a haszon'.<* telesbétri, felénél k:<lr'd- bérbö

adás esetneb?J^zértK valóadó ta£ tozik bev" tfdhj f bérbe züí híő< tartásban ad!'i- A ► *0, ha «> nem él, J51?* a férí (at *tt egyik adóznak. ’If**®1 háztarté*

bon élő a kőzó« ió<jt3g

tál haszYíIaJJ*I?ny!, c®3- valamüb a tulaid^!*. ^^»Vú.rrbletet,iétve-v*tüL ben) létlnJi1’ vakat (Öszvéreket) őri ládfő >' *? les bevallani még all ban az 'Jetben is, ha magának- családfőnek használatában nitri

.óáat.lU.tA *Rt /Unafit «.A X.. túl .li 1

ír

adóztatható földterület és túl a*' néban (haszonélvezetében) ' ■ adóztatható ló (öszvér). A 1 ,«

háztartáshoz való tartozáat a* b Január t. napján fennálló áll; , szerint kell elbíróba.

Az ingyen rendelkezésre álló t- vallásl ív nyomtatványt a lakóit« - szerint illeükes kerületi tané' pénzügyi oattál-yin kell átvenni ^ azt kitöltve JUvanoda kell benykfc tani. A bevallás beadásakor ívét és bérbeadás esetén a béri* , szerződést mindenki vigye mae* val Arole adóiét, akik határié» ben nem tesznek eleget bevall^ adási kötelezettségüknek, a pó»»,

agyi osztály felemelt adótétel kaMazásévwl fogj* 1

2 8 milliárd forint értékű korszerű, hazai gép

A második ötéves terv nagy feladatainak megvalósításában nélkülözhetetlen a korszerűbb gépek és termelési eljárások alkalmazása. Ezért népgazdaságunk az idén, az ötéves terv előkészítésének jegyében mintegy 5,7 milliárd forint értékű géppel, berendezéssel segíti a hazai ipar műszaki színvona- 'ának növelését.

Külföldről 2,9 milliárd forintért vásárolunk gépeket, de hazai iparunk is körülbelül ugyanannyi mintegy 2,8 milliárd forint értékű fejlett technikai berendezést állít elő.

Ebben az évben már több, mint kétszer annyi célgéoet, készítenek, mint tavaly. Töb-f bek között olyanQkat, amelyek az egyetemes szerszámgépek* hez képest háromszorosára-^] ötszörösére növelik a termeié* kenységet és hasonló arányba»: csökkentik a termelési költség get. Bővítik a nagypontosságíp finom megmunkált köszörűgép pék, műszerészpadok gyártá«: sát, és újabb automatikus ve*1

zérlésű szerszámgéptípusokar kAszftpnplc