Dunántúli Napló, 1960. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-02 / 27. szám

2 N A Plö S3 I960. FEBRUAR S. 59 iOrint a munkaegység értéke Rózsafán 1959 március 1. Ekkor ala­kult a rózsafái Kossuth Ter- meiőszövejkezet. Most január harmincadika van és zárszám­adást tartanak. Zárszámadást és még valamit; kézfogót a szomszédos katádfai meg a helybeli Közös Ut Termelő­szövetik ezettel. Jóformán ceruzával és pa­pírral kezdtek és most arról beszél az elnök. Háttá József: hétezáztizennégyezer forint tiszta vagyonuk van. ötvenkilenc forintot oszta­nak munkaegységenként a Kossuthban. Szép összeg. Ezt mondja bizonyára Gyöke Jenő is, aki márciusig 15 hol­don gazdálkodott. Hárman dolgoznak a közösben, mind a hárman a növénytermesztés­ben. Tíz hónap alatt 820 mun­kaegységet szereztek hárman. Gyons számolás és a vég­összeg: a 820 munkaegységért 48 380 forintot kaptak Gyötkéélk, 1700 forintot vágtak zsebre föJdjéradékként. Ha hozzászá­moljuk a háztáji jövedelmét is. akikor kiderül: Gyökéék tíz hónap alatt hatvanezer forin­tot kerestek. Jaksa István egyedül dolgo­zik a Kossuthban. Fogatos. Azonnali belépésre, er­kölcsi bizonyítvánnyal főkönyvelőt keres a SZIGETVÁRI MŰSZAKI ES FÉMIPARI VÁL­LALAT. 79 350 munkaegységet ért el és ezért 20 650 forintot kapott. Nyolc hold földdel lépett be és most földjáradék címén 900 forintot vitt haza. Ha szeré­nyen számolunk, akkor is Jak- sa István jövedelme tíz hónap alatt 25 000 forint volt. Fohner Teréz is megtalálta a számítását a közösben. Jól dolgozott. 230 munkaegységet írtak be neki, pedig ó is a növénytermesztésben dolgozik. Tizenháromezerötszázhetven forint ütötte a marlkát ezen a zárszámadáson. Véget értek a beszámolók. Háromszáz ember tapsol az új kultűrház nagytermében. Jel­zik: elégedettek az eredmé­nyekkel. Elégedettek, de ezt az elégedett éget csak a múlt évre értik, mert idén még jobb eredményeket akar­nak elérni. Megyei, járári vezetők szó­lalnak fel, kis szakkönyvtárat ad ajándékba az Állami Biz­tosító megyei igazgatósága és ezzel véget is érne a róasafai kézfogó és zárszámadás. Vé­get érne. ha... Igen, most jön a meglepetés: Idős Varga Sán­dor tsz-tag Boldog lakodalom című verse, melynek egyik versszaka így hangzik: 35 fokos meleg ví% Sikondán „Csapunk majd nagy lakodalmat, ország-világ lássa, Mire képes közös munkánk s annak bő áldása.. Hogy mire képes, azt már 1959-ben is megmutatta a ró­zsafai Kossuth Termelőszövet­kezet, amely most, ezen az estén tartotta a kézfogót, a la­kodalmait és m zárszámadást. Az illetékesek válaszolnak: A Marx úti közvilágítás ügyében Január l?-án jelent meg la­punkban főbb Lámpás völgyi lakos levele, akik azt kifogá­solták, hogy az autóbusz meg­állónál nem ég a villany, emiatt a hajnali órákban sö­tétben kell bukdácsolniuk a réggé (es műszakba menőknek. A Déldunántúli Áramszol­gáltató Vállalat pécsi üzemve­zetősége a levéllel kapcsolat­ban a következőket közölte szerkesztőségünkkel: „A január 19-én megjelent „Miért nem ég a villany” cí­mű közleményükre közöljük, hogy nevezett helyen soronkí- vül leellenőriztük a közvilágí­tási lámpákat. Megállapítottuk hogy a Marx úton a 8, 33 és 44 számú oszlopokon nem égett a lámpa. A buszmegállónál lévő 42. oszlopon égett. A meg­hibásodott lámpákat 20-án ki­javítottuk.’’ Hosszú ideig tartott, míg az Országos Vízkutató és Fúró Vállalat dolgozói megtalálták Sikondán a meleg vizet. Nem lesz hideg most már a sikon- üai medence vize. Igaz, az el­ső próbálkozás sikertelen volt, mert csak hideg vizet találtak. Ez sem veszett azonban kár­ba, a szanatórium vízellátását biztosítja. — Tavaly, mikor azt a ku­tat „kompresszoroztuk”, a leg­nagyobb fürdőidényben, ak­kor még a percenkénti 20 liter vízhozamú meleg víz is ki­apadt — emlékeznek vissza a szerelők. — Mást nem tehet­tünk, mint a hideg vizet en­gedtük a medencébe. Csak a nap melegítette fel. Nem cso­da, ha elterjedt a. híre, hogy ..kihűlt" a sikondat víz. Idén már nem kell ettől tar­taniuk a kirándulóknak. A második fúrás sikerrel járt. Harmincöt fokos thermálvizet hoznak már fel a nagytelje­sítményű kompresszorok. — Százötven órája jön a víz — mondja Kovács Imre gépkezelő. — Ez nem a vég­Az „ANNA KARENINAu születéséről Beszélgetés a dráma szerzőjével A Jelenkor szerkesztőségé­ben találkoztunk Székely Julié val, a sokoldalú írónővel, aki ezen a héten Tolsztoj világhí­rű regényének, az Anna Ka-. reninának. színpadi feldolgozá­sával mutakozik be a pécsi színházlátogatóknak. Megkér­tük, mondja el a dráma kelet- ke-ésónek körülményeit, elő­ször is azt, mj indította arra, hogy Tolsztoj regényét szín­padra vigye. — Erre nem nehéz válaszol­ni— mondta — Tolsztojt utol- érhetetlenül nagy írónak tar­tom, az Anna Karéninát pe­dig a világ legnagyszerűbb szerelmi regényének.; Vala­hányszor Tolsztojt olvasom, mintha maga az élet áradna felém a könyv oldalairól, alak­jait szinte kézzelfogható való­siénak érzem. Az Anna Kare- ninát újra meg újra elolvas­tam, hogy láthassam hőseit, s akkor éreztem, hogy ezeket a hősöket közelebbről meg kell ismertetni a magyar közönség- gél is, mégpedig színpadon. — Mikor dolgozta fel a re­gényt? — A háború utolsó évében, Budapest ostroma alatt. A fő­városban éltem akkor és a fel­szabadító harcok idején, hábo­rús körülmények között ezen a drámán dolgoztam, ez volt ak­kor az egyetlen munkám és egyúttal vigasztalás-féle is az akkori élet nagy nehézségeivel és govdiaival szemben. — Melyik fordítást válasz- lotf” *- —*x<mMr<V*"l? <— Von is mondhatnám, hogy R francia eredetit, IffOZ ugyan, hogy az eredeti mű orosz nyel­vű, de mint ismeretes, a cári Oroszország előkelőségei között szinte kötelező volt a francia nyelvtudás. Tolsztoj is hibát­lanul írt francia nyelven, oro­szul írt műveibe is gyakran sző bele francia részleteket. Az Anna Karéninát t* maga Tolsztoj fordította franciára, tehát ez a fordítás egyúttal eredetinek is tekinthető. — Alkalmazott a színpadi átdolgozás során lényeges vál­toztatást? — Természetes, hogy a re­gényt a maga egészében nem lehet színpadra vinni. Ez így van általában minden regény­nél, de Tolsztoj regényénél kü­lönösen igaz, hiszen regényei sok szálból szövődnek, sok fi­gurát mozgatnak. Ezért a leg­fontosabbat, a regény lényegét, Anna szerelmének történetét emeltem ki, s csupán annyi alakot szerepeltetek a drámá­ban, amennyi ennek a nagy­szerű és tragikus szerelerr.ne az ábrázolásához szükséges. Egyébként pedig a legnagyobb hűségre törekedtem, annyira, hogy nemcsak a párbeszédek­ben, hanem sokhelyütt még az előadásra vonatkozó utasítá­sokban is Tolsztoj eredeti szö­vegét alkalmaztam. — Milyen lesz a jelek szerint a darab pécsi bemutatója? — A próbák alapján elmond­hatom, hogy a pécsi együttes igen jó munkát végez. Lénával Ferenc főrendező rendkívül nagy gonddal készíti elő a da­rabot, « főszerepeket kiváló színészek kapták, szemmellát­hatóan nemcsak értik a dráma lényegét és apró részleteit, ha­nem valóban benne élnek már a próbákon is a dráma légkö­rében. Minden okom megvan arra, hogy optimista legyek. leges hőfokú, mert a negyve net is eléri, ha sikerül a szű­rőt kitisztítanunk. Ezer mun­kaórára van még szükség eh­hez, de három műszakba.n dol­gozunk, hogy a fürdöidény megkezdésére zavartalan le­gyen a medence vízellátása. Sok nehézséget okozott a vízkutatóknak a mészkő és dolomit rétegekben a fúrás. Egyszer csőbeszakadás is tör­tént, két és fél hónapig hát­ráltatta a munkájukat. Most már ez a veszély nem fenye­geti a sikondai • meleg vizet. Jön is bőven a 425 méteres mélységből. Percenként két­százhatvan liter. — Csak az üreges, repedéses talaj okozhat zavart, mert a repedésekben sok dőlomitpar van, ami lerákódik a szűrő­ben és eltömíti azt. Állandóan tisztítanunk kell, ami nem olyan egyszerű ilyen mélységű hátnál. Csak szakaszosan tud­juk elvégezni, ami bizony sok időbe telik. Mi minden tő­lünk telhetőt megteszünk, hogy emiatt ne csökkenjen le a víz hőfoka negyven fok alá és a vízhozam is állandóan ezen a szinten maradjon. A vízkutatókon tehát nem múlik, hogy Sikonda ismét visszanyerje régi hírnevét és kedvelt kirándulóhelye lehes­sen a baranyai dolgozóknak. Komló városi tanácsa is sokat tesz azért, hogy modern für­dőhellyé fejlesszék Sikondát. Az eddigi munkálatok több mint egymillió forintot emész­tettek fel, de ezen túlmenően is tervbevette Komló városi tanácsa, hogy a következő években új medencével és kabinokkal bővíti a sikondai fürdőt. kiutazott az ukrán kulturális küldöttség' Az ukrán kultúra ünnepe alkalmából hazánkban járt uk­rán kulturális köldöttség va­sárnap elutazott Budapestről. A küldöttséggel együtt utazott íz ukrán kultúra alkalmával hazánkban ve-. rzerepeit -rác művészcsoport is. A kedves vendégek búcsúit- jf.ásara a Nyugati pályaudva­ron megjelent Aczél György az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a művelődésügyl miniszter első helyettese, Sza* kasits Árpád, az MSZMP Köz-i pon'i Bizottságának tagja, azi ‘VISZBT elnöke, Gyárt« Lászlót i Kulturális Kapcsolatok In­tézetének elnöke, Demeter Sáp.d-r. az MSZBT titkára. í A budapesti szovjet nagy-, í-vétségét A. A. Sztár eV. nagykövetségi tanácsos és J. D> Gricer.ko attasé képviselte. — A SÁSDl járásban az 1960. évi községfejlesztési alap összege 6 095 000 forint lesz, vagyis 2 808 000 forint­tal több az előző évinél. A tervek szerint többek között 27 724 négyzetméter szilárd burkolatú járdát, 1250 négy­zetméter salatkjárdát, 2 új hidat, 4 fürdőt, 6,24 kilométer hosszúságú belvízcsatornát, 2 új orvosi rendelőt, 1 orvosla­kást, 1 egészségházat és 4 művelődési otthont építenek. — A BEKEMENDI és a pellérdi óvoda új foglalkozó teremmel bővült. Az építési költségeket részben a község­fejlesztési alapból, részben társadalmi munkával fedez­ték. — FELSOSZENTMÄRTON- BAN 491 ezer forintos költ­séggel 7500 négyzetméter út építését vették tervbe. — A MOHÁCSI Bútorgyár színjátszói egy műsor kereté­ben mutatják be Gáli István Gyilkosok és Csehov: Ház- tűznéző, valamint Jublieum című egyfelvonásosait. — 1960 ELSŐ negyedévé­ben Mohácson, Beremenden és Hidason a TIT irányítá­sával munkásakadémia in­dul. — HÉTMILLIÓ forintos beruházással új magtárpad- lásos tehénistállót kap a szű­ri, berkesdi, máriakérpéndi, monyoródi, szellői, vásáros- dombéi, tékesi és ceányoszrói tsz, Egy karéj fehér kenyér Veszettül ugat a puli, rám­viosorítja hófehér tűfogát Idős, testes asszonyság ballag elő: — Elhallgass tel — rfvaU a kutyára ég barátságosan invi­tál a konyhába. Tessék aranyom, tessék! Mi járatban? — Bazsinka Lajos tsz-ju- hászt keresem. — O de kár, de kár! — so­pánkodik. — Éppen most ment ki a fiam a határba. Tudja, nagyon szereti a birkákat! Ha­nem, miért akar vele beszél­ni? — Úgy hallottam, az ezüst- kalászos tanfolyam..; — Az ám! — ragyog fel az öröm az arcán és dicsérni kez­di a fiát, meg az unokáját. Mert mindketten odajárnak, nem hiányoztak még egyszer sem, nincs is talán olyan szor­galmas hallgató Vásérosdom- bón, mint ők ketten. A kedélyes nagymama de­rűsen mesél, én meg körülné­zek a konyhában. Négy jókora kenyér pihen a heverőn. Fris- sensult fehér parasztkenyér, ropogós és illatos, barna héja tükörfényes. Az ötödik a nagymama- ke­zében. Szel belőle és élvezet­tel tépkedi foszlós belét. És — mint minden anya — égre- f öld re dicséin a fiát. Aztán megáll kezében a kés. — Ugye szép kenyér? — büszkélkedik. — Én sütöttem! Kóstolja csak meg! S máris lekanyarít egy nagy szeleletet. Felém nyújtja. Itt van az orrom előtt. Ér­zem az illatát, egészen közel­ről látom likacsáé és remegős bélit. Mitagadás, megkívánja az ember, hiszen olyan üde és kívánatos ez a kenyér! Mégsem nyúlok érte. Nem a kínálás a furcsa. Mindennapos szokás ez falun. Olyan házakban, ahol még nem is jártam, gyakran meg­kínálnak ebéddel, kaláccsal, borral és gyümölccsel — min­denfélével. Csak kenyérrel nem kínáltak még sohasem. Móri meg Itt van előttem. Eddig — néhány rendkívüli esettől eltekintve — minden kínálást elhárítottam. Egyedül a bort fogadtam el, mert a^l nem szabad visszautasítani. Most a kenyeret vegyem el? Olyan szívesen kínálják! S hiába mondom, hogy köszö­nöm, nem vagyok éhes, a nagymamát nem lehet eltán­torítani. Tovább unszol, aztán egy hirtelen mozdulattal ket­té akarja vágni a hatalmas kenyeret. Mj lesz, ha így megy to­vább? Odaadja az egészet! Még jobban szabadkozom, ami­re nagyanyó csüggedten eresz­ti ölébe a kést. Árnyék suhan át az arcán... Tíz perc múlva megettük a szelet kenyeret. A gépkocsi- vezető rámpirított: — Ejnye-ejnye! Azonnal el kellett volna fogadni! A ke­nyér a barátság szimbóluma... Hát nem hallott még az otosz szokásokról? Ott is kenyérrel és sóval fogadják a vendéget. Meg a szerbek is! Hogy szír bad ilyet visszautasítani? Magyar L 1 — A BAKONY AI Béke Ten, melőezövetkezet február 3-áfti du. 3 órakor tartja 1959. évit zárszámadó közgyűlését. A: közgyűlésen gazdasági beszá* móló hangzik el, majd a mcj, jelent tagoknak bemutat já^ a Körhinta című magyar fii-,, met. — MINISZTERI dicsér\ oklevelet kapott a pécsváradh óvódé,, amely két új foglak koztató teremmel bővült. egy óvodásra jutó társadalmi' segítés mértéke 1502,06 forint — KÉSZÜLNEK az idén megépítendő általános isker Iák és "óvodák tervei. Uf négysn termes iskolát kall Berene.nd, kéttantermes is­kolát Tjrávasztára, egytan- térmes iskolát Endrőc, Hosz’1 szúhetény 75 férőhelyes óvó-! dát kap, Szederkényben Pf' dig növeljük az óvodai férő-' helyek számát. 1960-ban be-f fejez k a szigetvári és har-i kány négytantermes általa-; nos »kólát, A MiKyai: Kutya tenyésztők Oft szágos "Jgye-sütete Pécsi Csoporti* közli, hogy | hónapos kortól 1 évéé korig németjuhász (farkas, leutyár kerülnek felvásárlási«. Eladni szát dékozók f. hó 4-én, csütörtökön je­lenjenek meg a csoport hivat')!«’1] helyiségében. (Pécs, Széchenyi léi 9. félem. 29.). ugyanakkor kikéri zésre jelentkezéseké* még elfogad nak. A^él.eva*,ás i tanács pénzűi A v ám. j a me2<j_ és yí 9?ztt tlllnnt huc-rnálAl 6rü0ß<l*i rinsáÓ^11?í,^iitlant használói dasági injalajdonosokat, hfat dsl 15-lg adóbevallás’®’’ február a njezőgazdasás ’ lBrtí3í aki i960 4fl0 * é * i az őrsiM területé» gyobb £ W’*01’ var­ennél inga*’ -ező-, vagy er<jf gazdasá;”^,^ ...ant (ideé rtve a kei tét fe i ot is) tulajdonjog, hl szonéjvezet, haszonbérlet, felesbél let, illetmény vagy egyéb más ci men használt; b) alti 1960. janiri 1. napián két évesnél Idősebb ■> vagy Öszvér tulajdonosa (haszon- élvezője); e az erdőbirtokossá» társulat e, • gazdasági évbe elért tiszt ' -öl. Bérleti)4. a haszon'.<* telesbétri, felénél k:<lr'd- bérbö adás esetneb?J^zértK valóadó ta£ tozik bev" tfdhj f bérbe züí híő< tartásban ad!'i- A ► *0, ha «> nem él, J51?* a férí (at *tt egyik adóznak. ’If**®1 háztarté* bon élő a kőzó« ió<jt3g tál haszYíIaJJ*I?ny!, c®3- valamüb a tulaid^!*. ^^»Vú.rrbletet,iétve-v*tüL ben) létlnJi1’ vakat (Öszvéreket) őri ládfő >' *? les bevallani még all ban az 'Jetben is, ha magának- családfőnek használatában nitri .óáat.lU.tA *Rt /Unafit «.A X.. túl .li 1 ír adóztatható földterület és túl a*' néban (haszonélvezetében) ' ■ adóztatható ló (öszvér). A 1 ,« háztartáshoz való tartozáat a* b Január t. napján fennálló áll; , szerint kell elbíróba. Az ingyen rendelkezésre álló t- vallásl ív nyomtatványt a lakóit« - szerint illeükes kerületi tané' pénzügyi oattál-yin kell átvenni ^ azt kitöltve JUvanoda kell benykfc tani. A bevallás beadásakor ívét és bérbeadás esetén a béri* , szerződést mindenki vigye mae* val Arole adóiét, akik határié» ben nem tesznek eleget bevall^ adási kötelezettségüknek, a pó»», agyi osztály felemelt adótétel kaMazásévwl fogj* 1 2 8 milliárd forint értékű korszerű, hazai gép A második ötéves terv nagy feladatainak megvalósításában nélkülözhetetlen a korszerűbb gépek és termelési eljárások alkalmazása. Ezért népgazda­ságunk az idén, az ötéves terv előkészítésének jegyében mint­egy 5,7 milliárd forint értékű géppel, berendezéssel segíti a hazai ipar műszaki színvona- 'ának növelését. Külföldről 2,9 milliárd fo­rintért vásárolunk gépeket, de hazai iparunk is körülbelül ugyanannyi mintegy 2,8 mil­liárd forint értékű fejlett tech­nikai berendezést állít elő. Ebben az évben már több, mint kétszer annyi célgéoet, készítenek, mint tavaly. Töb-f bek között olyanQkat, amelyek az egyetemes szerszámgépek* hez képest háromszorosára-^] ötszörösére növelik a termeié* kenységet és hasonló arányba»: csökkentik a termelési költség get. Bővítik a nagypontosságíp finom megmunkált köszörűgép pék, műszerészpadok gyártá«: sát, és újabb automatikus ve*1 zérlésű szerszámgéptípusokar kAszftpnplc

Next

/
Oldalképek
Tartalom