Dunántúli Napló, 1960. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-02 / 27. szám

W AFLÖ s Derűlátással A legteljesebb bizakodással Izünk építő munkánk idei rvfeladatainak sikeres meg­hiúsítása elé. Meggyőződé- nk, hogy minden alapunk egvan erre a derűlátásra. Apró Antal elvtárs mond- ezeket a szavakat az or- ággyűlés pénteki ülésén. Az szággyűlés tanácskozását [yelcmmel kísérve az ember yanezekre a gondolatokra t. Igen. derűlátással nézhe- nk a jövő elé, és közelebbi vőnk. az 1960-as év bátra­im hónapjai elé. IVIire alapozhatjuk mi a de- ilátásunkat? A felelet ké- nfékvő: a saját munkánkra. munkások, a dolgozó pa- teztok és értelmiségi dolgo- -ink munkájára. Ez a jó munka, az egész szag jó munkája a múlá­sban, az országgyűlésen el- ngzott számadatokban je­tik meg a lapok hasábjain, izvetlenül pedig nap mint P megjelennek a szemünk tt az eredmények. Az ut- i. ahol építőmunkások kéz­nek munkába egy új ház itésénél, a kirakatokban, »1 új cikkek jelennek meg, boltokban, ahol szinte ki- lyhatatlan árutömeget t a raktár, és az embere­it, akik egyre jobban öltöz- k, még hétköznap is, a va­rnapokról nem is beszélve. ! emberek a munkahelyü- n pedig új gépekben, a jobb tmkakörülményekben az ál- lánosan és mindig javuló ngulatban találhatják meg nak a jobb munkának az edményeit, amelyek a sta­tikában azután számada- tká jegecesednek. Az idén, ha a terveinket teresen megvalósítjuk, ak- r a nemzeti jövedelmünk • százalékkal lesz magasabb 1951 évinél. Iparunk ter­mése pedig az eredeti há- m-'ves terv szerinti 22 szá­lúkkal szelőben 35 százalé- S emelkedést ér el. Az [d-'ti terv szerint a bérből fizetésből élők egy főre Y reáljövedelme 1957-hez r ' hat—nyolc százalékkal Í volna az idei év végére. én ha a jelenlegi ter- 'ket maradéktalanul vég- ' újuk, ha jól dolgozunk, °r nyolc, illetve tizenöt zelékos reálbér emelkedé- e számíthatunk. Tehát ha a terveinket va- a váltjuk, ha nem marad senki részéről a jó munka, mindnyájan teljes lendü­ld dolgozunk azért, hogy több mellett egyre inkább iban is termeljünk, akkor év végén is ugyanolyan átlátással készülődhetünk következő évekre, mint ilyennel most az 1960-as feladatait fogadjuk. tJj műanyag a láthatáron? Érdekes újítás a cipőgyári bőr hulladék felhasználására A Duna-Bizottság megünnepelte alakulásának 10. évfordulóját A cipőgyárakban naponta tonnaszám gyűlik fel az úgy­nevezett frézpor, amely a talp­szél és a talpfelület csiszolá­sakor keletkezik. Ez a fűrész- porfinomságú bőrhulladék az eddigi gyakorlat szerint az esetek nagy részében a gyári kazánokban semmisült meg. Lehet, hogy sokan gondol­tak arra, hogy ezt a hulladé­kot meg kellene valamiképpen menteni a pusztulástól, de ez- idáig még megoldatlan ez a kérdés. Illetve úgy tűnik, hogy most már sikerül megtalálni a frézpor felhasználásának a módját. Szalai Lajos, a Minőségellen­őrző Vállalat Baranya megyei exportátvevője kidolgozott egy eljárást, amely alkalmasnak látszik a bőrcsiszolat haszno­sítására. Az eljárás lényege: a bőrt PVC anyaggal összehengerlik, így megfelelő szilárdságú, ko­pásálló cipőtalpként felhasz­nálható lemezeket nyernek, A lemezekben a PVC csak kötőanyagként szerepel, így az új anyag csaknem teljes egé­szében megtartja a bőr tulaj­donságait. Keménysége a PVC kötőanyag adagolásával tetszés szerint változtatható aszerint, hogy milyen célra kívánják felhasználni. Az új anyagot a Budapesti Diszkerámia és Mű­anyag KSZ PVC szőnyeggyártó gépén állították elő egyelőre csak egészen kis mennyiség­ben, csupán a kísérletek cél­jára. Az új anyaggal foglalkozott a Kereskedelmi Minőségellen­őrző Intézet is, és a követke­ző szakvéleményt adta a kü­lönböző kísérletek után: „Ko­pási ellenállásuk (A bemuta­tott mintalemezekről van szó. szerk.) megfelelő, és így sarok felső foltnak felhasználható. Talp céljára esetleg jobban lá­gyított kivitelben megfelelőbb, így készített újabb minta vizs­gálata célszerű lenne.“ ; Ez a szakvélemény lényegé­ben azt jelenti, hogy az új anyag bevált, felhasználható Egyelőre sarokfoltnak, de meg van a módja, hogy a további kísérletek során kialakuljon a talpalásra is megfelelő típus is. A sarokfoltként való fel- használás is jelentős lépést je­lent. Ha csak azt vesszük szá­mításba, hogy a saroknak meg­felelő talpbőr kilója negyven forint, az új anyag kilója pe­dig mintegy húsz forintért ál­lítható elő, máris jelentős meg­takarítás mutatkozik. Ezenfe­lül előnyös az új anyag hasz­nálata abból a szempontból is, hogy segítségével kiküszöböl­hető a darabokban összeállí­tott sarokfolt, amit bőrtaka­rékossági szempontból vezettek be a gyakorlatba, de rendkí­vül munkaigényessége miatt nem gazdaságos megoldás. Az új anyagból 6tancológépeken készíthető el a sarokfolt, nem feltétlen szükséges kézzel ki­faragni és összeállítani. A meg takarítás tehát országos vi­szonylatban, de még gyári vi­szonylatban is óriási lenne. Meg kell jegyezni, hogy az új anyag tökéletesen megmun­kálható a cipőipar hagyomá­nyos módszereivel, tehát fa­ragható, csiszolható, reszelhető éppúgy mint a bőr. Mivel anyagának a többsége tulaj- 1 donképpen bőr. a természetes Megem'ékezés Rózsa Ferencről, a magyar sajtó mártírjáról Hétfőn — a magyar sajtó napja alkalmából — ikegyele- tes koszorúzási ünnepséget tartottak Rózsa Ferencnek, a Szabad Nép mártírhalált halt első szerkesztőjének, a Nép- szabadság székházának elő­csarnokában elhelyezett em­léktáblájánál. Az ünnepségen részt vett Idöjárásjelen té s Várható Időjárás kedd estig: csökkenő felhőzet, fokozódó pá­rásság mérséklődő északi, észak­keleti szél, hideg idő. Várható legalacsonyabb hőmér­séklet ma éjjel: mínusz tíz—mínusz tizenöt, a keleti megyékben he­lyenként mínusz tizenöt—mínusz 10 fok. Legmagasabb nappali hő- mérséklet kedden mínusz 2—mí­nusz öt fok között. Távolabbi kilátások: a hideg Idő tovább tart Nemes Dezső, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Népszabadság szerkesztő bi­zottságának vezetője, Szalka- sits Árpád, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke, vala­mint a magyar újságírás több vezető személyisége, a Nyom­da- és Papíripari Dolgozók képviselői, a baráti országok sajtójának munkatársai. Gács László, a Magyar Rádió és Te­levízió elnöke méltatta Rózsa Ferencnek a forradalmi párt­munkában eltöltött sokéves munkásságát, majd a szer­kesztőségek küldöttségei elhe­lyezték a megemlékezés virá­gait a mártír emléktábláján. Az ünnepség az Intemacio- nálé hangjaival ért véget. lélegzése is biztosított és épp­úgy festhető is mint a talp­bőr, emellett jótulajdonsága hogy a vízzel szemben bizo­nyos mértékig ellenállóbt mint a hagyományos talpbőr Jelenleg a Könnyűipari Mi­nisztérium Bőr- és Cipőipari Igazgatósága foglalkozik a? újítással. Várhatólag hamaro­san sor kerül az új talpanyag gyakorlati kipróbálására is. Egyelőre a sarokfoltként való kipróbálását kezdik meg, de Szalai Lajos, az újító tovább kísérletezik, hogy mielőbb si­kerüljön a talpalásra is fel­használható anyagot előállítani Ha a gyakorlat során is ki­állja a próbát az új műanyag, akkor komoly értékké válik a cipőgyárak kazánjaiba kerülő frézpor, és ismét milliókat ta­karíthatunk meg egy újítással. A Duna-Bizottság január 20-tól 30-ig Budapesten meg­tartott 18. jubileumi üléssza­kán megünnepelte a bizottság megalakulásának tizedik év­fordulóját. Az ülésszak napirendjén a dunai hajózás további megja­vítására irányuló fontos kér­dése'? szerepeltek A tanácsko­zások után — amelyeken a tagállamok valamennyi kép­viselője részt vett — határo­zatokat hoztak csatornatípu­sok létesítéséről, valamint hidrotechnikai munkálatokról szóló javaslatok ügyében. Ezen kívül elfogadták a dunai hajó- utak kiépítése egységes rend­szerének módosításáról szóló javaslatokat, és a Duna-Bizott­ság 1960. évi munkatervét. Az ülésszak a bizottság el- I nőkévé S. Petrovicsot, Jugo- I szlávia képviselőjét, alelnök­ké pedig Púja Frigyest, Ma* gyaronszág képviselőjét válasz­tották, mig a bizottság titkára Kriszto Sztojcsev Bulgária képviselője lett. M. Rusut (Ro­mánia) a Duna-Bizottság appa­rátusának igazgatójává nevez­ték ki. A Duna-Bizottság tit­kársága és hivatala tisztviselői állásait a tagállamok között egyenlő arányban osztották szét. Az ülésszak munkájában részt vett Ausztria, a Duna- Bizottság új tagja, továbbá az ENSZ Európai Gazdasági Bi­zottságának, s a Vaskapu Fo­lyami Igazgatásának megfi­gyelői. valamint a Német Szövetségi Köztársaság szak­értői. A Duna-Bizottság legköze­lebbi rendes ülésszakát 196L január 18-án tartják, Bizonyítványosztás Minden felelete jeles Legszebb ajándék a bizonyítványért —* anyu csókja. Hétfőn az általános és közép­iskolákban kiosztották a fédévi bizonyítványokat, öt hónap munkájának tükrét vették ke­zükbe a tanulók. Sokféle ké­pet mutat ez a tükör. Néhány­ba alkalmunk volt betekinteni. Szigeti György a Széchenyi gimnázium II. osztályába jár. Két éve, hogy szerencsétlenül járt, kalciumkloráttal kísérle­tezett otthon, a főzőpohár fel­robbant és ő elvesztette mind- két szeme világát Szigeti Gyu- As első bizonyítvány rí azonban gimnáziumba jár, (két éve kitűnő tanuló, akinek eddig is minden felelete jeles volt Dunai Éviké az Ágoston téri iskola első osztályába jár. Sok­sok izgalom előzte meg a bi­zonyítványos ztás napját. Évike jól tanul, amikor megjön az is­— Mindennap másik osztály­társam jön el hozzám, aki fel­olvassa a leckét így készülök mindig a másnapi órákra: Már kiosztották a bizonyítvá­nyokat. Csillognak a szemek, mindenkinek derül az arca, csak egy fiú szegi le a fejét: Ó... Miklós. Bizony az ő bi­zonyítványa nem valami dicsé­retes. — Mi volt az oka, hogy nem tudott jobb eredményt elérni? * — Ma már látom, hogy könnyelmű voltam, nem tet­tem meg mindazt, amire fu­totta volna az erőmből. Csak későn ébredtem már rá, hogy ez nem mehet így tovább, mert az egyik tantárgyból nagyon gyengén állok. Megpróbáltam még javítani, de már minden késő volt. ■— Hogyan akarja év végére kijavítani az eredményt? •— Nem az év végére, ha­nem már háromnegyed évre szeretném a jegyemet kijaví­tani, meg fogom mutatni, hogy többre is képes vagyok, mint amit eddig produkáltam. Vörös György átadja a kitűnő bizonyítványt Szigeti Gyűrínak.) íint gyerek a rajzlapon, ké­ny füstjét kacskaringózza, ívben pörög az eszterga- íy-.ról a kékszínű acélfor- ■s A fúrógép hegye sírva ! r> fényes vasba, olaj i marógép tömzsi tes- obb mint száz munkás t: kezében fogantyút, ka­pcsot, szerszámot. Az Építő- ' arbantartó Vállalat hatál- s szerelőcsarnokában szinte • reszket a vasporszagú le­izenhat milliméteres gömb- a’, hajlít sablonon és még nája a ..szakiknak“, hogy így, azt meg úgy. Leveszi pillanatra a kék, eléggé ’ott micisapkát, megtörli raaék ősz haját, s csak az- n nyújtja kezét.- Dez.se Gyula lakatos, ovid sétára indulunk a 'ónkban. A mennyezetről darura nézek, majd az ih új gépre. Nemrég épit- ezt a csarnokot. ■ ötvenben — ahogy a trjb- mondják, — mert én öt­három óta vagyok itt — látja a zúgáson keresztül, légy-öt pallót vasaltak meg öböl készítettek satupadot, indult az üzem. Mikor én zm, még csak ötvenen vol­c. Betonkeverőket javítot­tunk. Az idén meg már gépe­ket is gyártunk. — Régóta szakmunkás? — Huszonhatban szabadul­tam. Pesten a Weisz Manfréd- nél, pedig az nagy gyár volt, ölünkből ettünk és ha mosdot­tunk, a vizet csak vékonyan volt szabad ereszteni, hogy ne foggy on sok belőle. A miénk kiesi üzem, ehhez képest, de az öltözőt, meg a fürdőt is megnézheti. Szépek. De a kul­túrterem is. — Más munkához i* ért a lakatosszakmán kívül? Esztergályos is voltam, marós is. — Kötinyebbedett-e munkája az elmúlt években? — De .még mennyire! Kap­tunk kérem egy kombinált idomvasvágó- és lyukasztógé­pet, egy ponthegesztőt, több elektromos kisgépet. Házilag készítettünk el egy lemezhen- gerlő-gépet. Ebben az évben egy csapóollót is várunk. Tes­sék elképzelni, azelőtt kézifű­résszel vesződtünk, bizony sok­szor megizzadt az ember. Az­tán a szegecselést elvégezni... De hát nemcsak könnyebb, hanem gyorsabb is lett a mun­ka. — Elismerem, szép dolog a fürdő, öltöző, hasznosak az új gépek, dehát Dezse bácsi sze­mély szerint hozott-e valamit a műszaki fejlesztés? — Úgy durván számítva 500 forintot. Ennyivel keresek többet, mint amikor idejöttem. Ezenkívül célprémium és néha jutalom is közbejön. Most ka­rácsony előtt is kaptam jutal­mat. Két heti nyereségrészese­désre számítok. Reméljük, jö­vőre is meglesz. Ebben az év­ben is tovább fejlődik a mi üzemünk. Valamikor csak épí­tőgépeket javítottunk. Később már épületszerkezeteket készí­tettünk, most már gépeket gyártunk. Tervünk másfélsze­rese a tavalyinak. Ugyebár, az építőipar új módszerekkel kell, hogy dolgozzon, ha azt a sok lakást fel akarja építeni. Több előregyártott elemre lesz szük­ség. így aztán maguk után húznak bennünket is. Egy-két év és komoly gépgyár lesz a mos tani Epitőgépkarbantartóból. A munkások keresete i$ maga­sabb lesz. — Most milyen anyagot mun kál meg? — Az Ikarusz gyár részére belső kerítést csanálunk. Nézze csak azt a sablont. Az ember, ha spekulál kicsit, meg tudja könnyíteni munkáját, — Ha megkapja a nyereség- részesedést, mire fordítja? — Gyűjtöttem össze már egy kis pénzt. Szeretnék venni egy hűtőizekrényt a feleségemnek, ötezerhatszáz forintba kerül a szovjet gép. Nagyon dicsérik. — Ez az esztendő sem kez­dődik rosszul, ügye? — A kongresszusi verseny segítségével sikerrel zártuk a műit évet — mondják az iro­dán. Dehát ezt érezni az em­berek hangulatából is. Mi negyvenen-ötvénén a régiek közül láttuk, hogy ez a válla­lat mennyit fejlődött. Reggel amikor befelé tartok az üzem­be, gondolkodom sokat a dol­gokon. Tudja, milyen jó érzés, ha valaki szívesen megy a munkahelyére? összenői ké­rem az ember a gyárral egy idő után. Tavaly Hévizén vol­tam az asszonnyal, idén is el­megyek. Jól esik a pihenő. De az sem esik rosszul, ha újból bejövök ide. Pedig itt zúgnak a gépek, nagy a zaj, s bizony néha még fáraszt is a munka. De sokszor olyan tréfáló ked­vükben vannak az emberek... Csuda tudja mitől van, ne­héz megmagyarázni, mit is sze­ret az ember ezen a sok vason meg gépen? SZÜTS ISTVÁN kólából, az az első, hogy elvé­gezze másnapi feladatait. A szorgalomnak meg is lett a jó eredménye. 4 ki nem használta ki a drága időt A pécsi Polláck Mihály Építőipari Technikum IV. c. osztályában már megkezdődött az óra, amikor benyitottunk, Szeretnék leérettségizni, utá­na pedig beiratkozni a pécsi Jogtudományi Egyetemre. Sze­retem osztálytársaimat, akiit még a karácsonyi vakációban- sem hagytak magamra, eljöt­tek hozzám, felolvastak egy- egy regényrészletet. Különösen sokat köszönhetek Vörös György osztályfőnöknek, áld mindig készségesen segít fel­adataim elvégzésében. "MM* IBM EGY EMBERNEK...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom