Dunántúli Napló, 1960. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-17 / 14. szám

J9W. JANUAR n. NAPLÓ 7 Kaposvár tennelőszSvetkezeti várit Kaposvárott 250 eddig egyé­nileg dolgizó parasztcsalád 1800 hold földdel új terme­lőszövetkezetet alakított, ame­lyet az 1919-es proletárfarra- dalom hőséről, Latinka Sán­dorról neveztek el. Az új kö­zös gazdaság létrejöttével Ka­posvár termelőszövetkezeti ▼árossá alakult. Magyar—»»ovjet mezőgazdasági napok Szolnokon . Az utóbbi esztendők hagyo­mányaihoz híven a Magyar- Szovjet Baráti Társaság és az Agrártudományi Egyesület az idei februárban Is megrende­li o magyar-szovjet mezőgaz­dasági napokat A központi megnyitó ün­nepség — február 4-én és 5- — most elsőízben nem a fővárosban, hanem vidéken, Szolnokon lest Február folyamán vala­mennyi megyében, járásban és sok községben megrende­zik a magyar-szovjet mező- gazdasági napok helyi prog­ramját Hatvanezer turista a baráti államokból Már 1959-ben jóval több külföldi turista érkezett ha­zánkba, mint az előző eszten­dőkben. A baráti országok­ból 40 000 látogatónk volt Ez a szám az idén 60 ezerre emelkedik. Az IBUSZ tervei szerint ebben az évben a Szovjetunióból négyezer, Csehszlovákiából 28 000, a Nemet Demokratikus Köztár­saságból 10 000, Lengyelor- Romániából Kínából és Bulgáriából 3000 utas érkezük Az eddigiektől eltérően a külföldiek nemcsak Budapest és a Balaton vidék megisme­résével fogják tölteni idejü­ket Magyarországon, hanem lehetőség nyílik gyógyü dő­lésre, szüretek meglátogatá­sára, a szakemberek számára pedig gyár, illetve termelőszö­vetkezeti látogatásokra. Al­kalomszerűen, például érde­kesebb sporteseményekre kü­lön is szervez az IBUSZ tár­sasutazásokat. építőm u n h á n k nagyszerű eszköze A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak január 12-i ülésén meg- állaptíotta, „hogy a munkás­osztály, a dolgozó nép erőfe­szítései komoly eredményeket hoztak, a Központi Bizottság márciusi javaslatait megvaló­sították, elérték, sőt túltelje­sítették a célkitűzéseknek megfelelően hároméves ter­vünk több mutatójának 1960. végére tervezett szintjét." Az elmúlt év sikeres befe­jezéséhez, ahhoz, hogy már az elmúlt évben teljesíteni tud­tuk háremévé« tervünk meg­szabta főbb mutatókat, igen nagy szerepe volt annak a lel­kes, széleskörű muníkaverseny- mozgalomnak, amely különö­sen az elmúlt év második felé­ben, pártunk VII. kongresz- szusa tiszteletére bontakozott ki a bányákban, üzemekben. Ismételten bebizonyosodott, hogy a saodalizmua építésé­nek óriást ereje a dolgozók szocialista munkavereenye. A kongresszusi verseny si­kerei láttán az üzemekben egymásután születtek meg a dolgozók határozatai, hogy a kongresszus tiszteletére indí­tott versenyt tovább folytat­ják, nem zárják le az év vé­gével. Újabb vállalások szü­lettek hazánk felszabadulásá­nak tizenötödik évfordulójára. Bizonyos, hogy április 4. eb­ben az évben a munka verseny kiemelkedő állomása lesz, A Központi Bizottság felhív­ja a figyelmet arra, hogy ide­jében határozzák meg minde­nütt az idei évben folyó mun­ka-verseny céljait, és küszöböl­jék ki a kongresszusi verseny során szerzett tapasztalatok alapján a hibákat, a felesleges létszámemelést, a beruházások szétforgácsoltságát, a „meny- nyiségi” szemléletet A Köz­ponti Bizottság álláspontja sze­rint a mennyiségi tervtúltelje­sítésre csak olyan területeken kell törekedni, ahol biztosítva van ehhez a termelési kapa­citás, az anyag, az energia és biztosítva van tut értékesítési lehetőség. , Az idei munkaversenyfel­adatok kidolgozása tehát el­mélyült, megfontolt munkát igényel. Ebben a munkában igen fontos szerepet kapnak i közeljövőben sorrakerülő ter­melési tanácskozások Is, ahol a munkások a célkitűzések is­meretében, az elkészült tervek ismeretében igen sok hasznos javaslattal segíthetik elő a munkaverseny céljainak ki­dolgozását. A célkitűzések kidolgozásá­nál Is helyesen járnak el ott, ahol figyelembe veszik a Köz­ponti Vezetőség javaslatát, a^l. hogy az április 4-re, ha­zánk felszabadulásának tizen­ötödik évfordulójára történt felajánlásokat fejlesszék éves versennyé, amelyen belül áp­rilis 4-e, a verseny egyik állo­mása ’esz. Az éve» verseny feltétlenül magasabb rendű formája a ver­senynek, mint az egyes esemé­nyeik, évfordulók tiszteletére indított kampányszerű verse­nyek. Az év során nagyobb céltudatossággal, ezervezeteb- ben és eredményesebben le­het dolgozni nagyobb felada­tok végrehajtásáért, mint egy- egy kampány idején. így, látva a kongresszusi verseny sikereit, nyugodtan mondhatjuk, az éves verseny során mégsefc- szorozhatók azok az eredmé­nyek, amelyek a múlt év má­sodik felében fellendült kong­resszusi verseny során szület­tek, A legtöbb üzemünkben he­lyeslik a Központi Bizottság javaslatait és egész évre szóló verseny célkitűzéseinek a ki­dolgozását kezdték meg. Vár­hatóan a sorrakerülő terme­lési tanácskozásokon az üze­mek. műhelyek dolgozói is e szerint teszik majd meg egyé­ni vállalásaikat. Az egész évben folyó mun­ka verseny jelentősége igen nagy. Ez az év hároméves ter­vünk utolsó éve. Jövőre már az ötéves terv végrehajtását kell mégkezdenünk. Az, hogy milyen erővel tudunk majd nekilátni az ötévéa terv célki­tűzéseinek a megvaiósftásáhoc, jórészt az idei év eredményei­től függ. Ha sikeresen tudjuk befejezni az idei gazdasági évet, ha sikerült többet és job­bat és gazdaságosabban ter­melnünk, akkor erősebben és gazdagabban indulhatunk el egy év múlva ötéves tervünk­kel. Akkor bltzosak lehetünk abban, hogy előbb érjük el azokat a célokat, amelyeket az egész ország dolgozó népe olyan őszintén üdvözölt, ami­kor a Központi Bizottság öt­éves tervről szóló tézisei nap­világot láttak. Az egész évre kiterjedő munka verseny tehát, nemcsak egyszerűen egy újabb szerve­zési formát jelent. Jelentősége nem szűkíthető le csupán mód­szerbeli változásra. Az egész évben folyó munkaverseny hároméves tervünk túlteljesí­téséinek, ötéves tervünk meg­alapozásának, szocialista építő- munkánk elsőrendűen fontos, nagyszerű eszköze. A tsz-tagök 80 százalékának télen is van állandó munkája A baranyai termelőszövet­kezetekben ma már nem je­lent kényszei ű munkaszune- tet a december, a Január és , a február. Amíg a korábbi években mindössze 35—45 százalékát tudták rendsze­resen foglalkoztatni télen, most a tagságnak mintegy 80 százaléka talál állandó elfoglaltságot a közös gaz­daságokban. A szokásos té1' munkák — trágyahordás, ve­tőmagtisztítás, dohánysimí­tózás, seprűkötés stb. — mel­lett sok fontos, újszerű ten­nivaló is akad. A téli hóna­pokban átlagosan három­negyed—egy, sőt helyenként másfél munkaegységet is tudnak teljesíteni a tagok. Mikor az időjárás engedi megyeszerte építkeznek. Je­lenleg 13 termelőezövetkeze* házi építőbrigádja dolgozik favázas növendékmarha-is- tállók. juhhodá'yok, illetve sertésfiaztatók felállításán Ezek az épületek még ja­nuárban elkészülnek. Alma­mellék, Monyoród, Tarrós, Tengeri és Szűr termelőszö­vetkezeti községek bekötő­utat kapnak az idén: össze­sen 18 kilométer hosszúság­ban. Az/útépítésekben a tsz- tagok is részt vesznek és a téli hónapokban elvégzik a szükséges ' földmunkákat. Mintegy 30 közöm gazdaság­ban most folyik a kertésze­tek kialakítása A lippói Béke őre Tsz-ben például a fiatalokból álló brigád iiveg- házat épít a kertészeiben. A szőlőtermelő szövetkeze­tekben a kipusztult tőkék helyén gödröket ásnak pót­lás céljára és 140 hold föl­det forgatnak meg. amelyet tavasszal telepítenek be sző­lővel. A villányköve dl Uj Élet Tsz-ben a szálvesszőket és az oltócsapokat vágják, s készülnek az oltásra. Előre­láthatóan háromszázezer olt­ványt készítenek, ami *öbb mint 600 000 forintot jöve­delmez majd a közös gazda­ságnak. Kommunisták és pártonkívuliek az üzemi tanácsban 45 négytalálatos A lottó S. játékhetére be­érkezett 3 940 451 szelvény, öttalálatos szelvény nem volt Négy találatot negyvenöt fo­gadó ért el, a nyeremény- összeg egyenként 65 673.75 fo­rint A háromtalál afos szelvé­nyek száma 3603, ezekre a szelvényekre egyenként 418 forintot fizetnek. Két talála­tot 94694 fogadó ért el, a nyereményösszeg 15,80 forint Van egy érdekes ember a Pécsi Kokszmű­vekben, akit sűrűn bírálnak a munkatársai, mégis szeretik. Lehetséges Ilyesmi? Igen, lehetséges, ha mégoly érdekesnek tűnik la a dolog. Miért ne lehetne szeretni, jól együttműködve „kijönni vele“, ha ő maga is úgy akarja, meg a munkatársai is úgy akarják? Tóth Józsefnek hívják ezt az érdekes embert A laborató­riumban dolgozik, tagja az üzemi tanácsnak, meg a szak- szervezeti bizottságnak Is. A szakszervezeti bizottságban gazdasági felelős, ami egyút­tal természetesen a pénztárosi teendők ellátását is jelenti. Azt mondja Tóth József, hogy a párttagokkal meg van elé­gedve, szereti őket az üzemi tanácsban, mert Igen lelkiis­meretesen képviselik mind az üzem, mind pedig a dolgozók érdekelt, szerencsésen össze tudják kapcsolni ezeket az ér­dekeket A beszélgetés során végül mégis világosabban fo­galmazzuk meg — közösen — TÁSKA A KAPU ALATT Tíz év körüli kisfiú All meTlettem a I gyermekjáték­bolt kirakata előtt. Nézegetjük a játé- totot. Egy ideig szótlanul szemlélget- Jük az üveg mögötti „csodapalotát", aztán a kisfiú megszólít: — Nékem is van ám ilyen Tü 104-es repülőm — mondja * ráböki a* ujját a kirakatüvegre. — Az igen, az szép játék — mondom. ~~ Biztosan jó gyerek voltál s azért toptad ajándékul szüléidtől. ~~ Nem a szüleimtől kaptam — vá- ttszolja. — A tanár bácsi adta. Akkor meg jól tanultál, s jutal- muI adta a tanár bácsi. így von? — Azt nem tudom, hogy jól tanulok-e Jenája. P. >nVe> tot semmit sem találók ét? 'főnben is, ki ez a kisgyerék. aM­‘ llUen hosszas beszélgetésbe keve- eatctn? dc ^eg van, nincs sok ked- vem a purparléra, indulok tovább a Széchenyi tér felé. Két lépést se teszek, amikor a gyerek mellém szegődik. bács t^n ** °rra meave*’ ^kísérem a Mait már ketten lépkedünk. Na még “yobb találok egy gyereket az utcán — villan a gondolat bennem. Mire a Szé­chenyi térre érek, már tudom, ki az én kispaitábom. Elemérnek hívják, a gyer­mekotthonban lakik. Ott jó ám lenni, meleg ean, szeret ***Oem a tanár bácsi Meg már nem is esavargok... Értelmes kis gyereknek látszik, nagy, torna szeméből élénk tekintet sugárzik. Hirtelen arra gondolok, hogy hátha mégsem minden úgy van, ahogy Ele­mér nekem mondja, hátha mégis csa­varog, vagy éppen megszökött a gyer­mekotthonból. Mindjárt kitudódik a — Eddig te kísértél, most én kisérlek haza, hiszen nincs messze az otthon, itt van a Hunyadi út elején — mondom néki arra gondolva, hogy ha „ludas", ókkor úgyis tiltakozik a hazakísérés ellen. í— Tessék csak jönni! *- mondja t már megy is előttem mutatja az utat. így kerültem a gyermekotthonba * ott a nevelőtől megtudtam; úgy igaz minden, ahogy Elemér nekem elmond­ta. De megtudtam mást is. A tanár bácsi, Kovács János egy töm­böt vesz elő és közülük kihúzza Elemér kartonját. A kartonon "dátumok, mel­lette az Írás arról, hogy mit jeleznek ezek az időpontcfk Elemér életében. Az első dátum I 1959 márciusa. Édesanyja hozza be a gyermekotthon­ba. „Elváltam a férjemtől s nem tu­dom pillanatnyilag nevelni a gyerme­ket". Elemért felveszik. Kis vadóc, aki bizalmatlan mindenkivel Nevelőkkel, gyerektársaival. Aztán „feketebetűs" dátumók következnek. Megszökik az otthonból. Gyalog indul el Dunaföldvár- ra édesapjához. Édesapja közben meg­nősül és mostohaanyja nem fogadja be. Gyalog indul vissza Vasasra, édesany­jához. Innen mostohaapja zavarja el. Végül rendőr hozza vissza a gyermek- otthonba. —■ Anyámat, apámat szerettem vol­na látni — mondja sirva. A nevelők elfordítják fejüket. Senki sem harag­szik Elemérre. Szülői szeretetet ment koldulni, de sehol sem kapott még egy kedves szót sem. Elemér megígéri, hogy többé nem szö­1-1 —* * «J***»» n «mrv A gyerek állja is a szavát. Beíratják az iskolába. Kap szép ruhát, cipőt, tan- konyveket, táskát és reggelenként a többi gyerekkel együtt iskolába jár. Nincs is semmi hiba egy-két hétig. Is­merkedik a betűkkel, számokkal. — Csak az a baj, hogy az első osz­tályban én vagyok a legidősebb — mondja. Az egyik este izgatottan szalad föl a napos gyerek és jelenti: — Tanár bácsi két táska nan a kapu alatt. A nevelők már tudják mit jelent ez. Két gyerek megszökött... S az egyik: Elemér. Hiába Hát minden? A szép szó, a tö­rődés? Nem. Reggelre visszajön. — Anyámat akartam látni.., De az anyja ismét elzavarta. Azóta „megnyugodott", Látja nem tö­rődik vele senki, nincsenek szülei... Most már itt talált végleges otthonra. A kantont forgatom. Amikor ideke­rült, ezt jegyezték fel róla: „Állandó csavargás, hanyag, rendetlen, tiszteletet nem ismer". A legutóbbi feljegyzés: „Pedáns, tiszta, rendes. Figyelemre inti a többit s a gyerekek hallgatnak rá." m,- . «Viemér a szobába M»g beszélgetünk. | .nfí>niiUf Enge. délyt jön kérni, hogy holnap — vasár­nap — még egyszer elmehessen édes­anyját meglátogatni... — Ugye, azért szereted édesanyádat? — kérdem tőle. Nem szól semmit, csak rámemeli nagy szemét s a szemében úgy csillog a könny, mint nyári hajnalon a harmat­képp a faleveleken. GAIU? tttOOfO a lényeget, vagyis hogy: nem Is kell olyan nagyon „össze­kapcsolni“ ezeket az érdekeket, hiszen azok önxnaguktól is egybeesnek. Nem is lehet más­képpen, egybe kell, hogy es­senek, hiszen a proletárdikta­túra lényege ez, a legfontosabb jellemzőihez tartozik, hogy a dolgozók érdekében menjenek itt a dolgok; azért termeljünk, hogy a dolgozó embereknek legyen jobb az életüké Azért fejlesztjük a szocialista kultú­rát, hogy a dolgozó emberek legyenek műveltebbek, — s ez a vonal végül önmagába tér vissza: azért fejlesztik maguk a dolgozók a termelést, a kultú­rát, az államrendet, a szakszer­vezeti mozgalmat, az üzemi tanácsok rendszerét, hogy ne­kik maguknak legyen jobb. Megtehetik, mert módjuk van erre, hiszen munkásállamban, saját államukban, saját ha­zájukban élnek, maguk által választott vezetőiken keresz­tül irányítják saját életüket. Az üzem igazgatásának, ve­zetésének joga is a munká­soké, Az üzemi önkormányzat »szerve az üzemi tanács, amely­ben együtt vannak kommu­nisták és pártonkívültek, szak- szervezeti tagok és funkcioná­riusok, az ifjúsági szövetség üzemi szervezetének vezetői és az üzem igazgatója. Együtt vi­tatják meg az üzemvezetés kérdéseit, a dolgozók munká­val és személyes jólétükkel összefüggő kérdéseit, \ A Pécsi Kokszművekben Tóth József olyan ember, aki az üzemi tanács ülésein min­dig őszintén, szóklmomdóan adja elő a munkások gondjait, kéréseit, de sokszor átesik a munkások által „sfrós hangu­latnak“ nevezett végletbe is. S azért mondják róla, hogy érdekes ember, mert mindezek ellenére kitünően ellátja a kö­telességét, s helyesen oldja meg a szakszervezeti funkció­val járó feladatokat Is. 4 kommunistákkal is beszélgessünk egy kicsit Hallgassuk csak meg, hogy ők meg mit mondanak a párton- kívüliekről. Hegedűs János elvtárs, aki a szakszervezeti bizottságban társadalombiztosítási megbí­zott és üzemi tanácstag, azt mondja, hogy a pértonkívüljek is helyesen képviselik a dolgo­zók érdekeit. Bereczki elvfárs, az igazgató is osztozik ebben a véleményben. Hát akkor mégis, mi a kü- ’önbség* kommunisták és pár- lonkfvüllek között? Abban semmi különbség nincsen, hogy. mindnyájan ér­tik, tudják, hogy a kokszmű tennelőniunkájn elsőrendű fon­tosságú a város gázzal való ellátása szempontjából. Ezért is érthető, hogy együttesen s méltatlankodtak például tv­nuár 15-én, — de együttesen Intézkedtek ist — amikor ki­derült, hogy a szénbányászati tröszt gyengébb minőségű sze­net adott a szokottnál, nagyon sok vízzel vegyes szenet szállí­tott. Ezen a napon mégis tud­ták biztosítani a gáz megfelelő fűtőértékét, mert még idejében észrevették a hibát és keverni tudták a kitűnő kalóriájú cseh­szlovákiai szénnel^ S ha Jól megnézzük, nincs is ebben semmi különös! Mi kü­lönös lehetne abban, hogy a párttagok azt állítják, hogy a pártonkívüliek helyesen kép­viselik az üzemi tanácsban a dolgozók érdekeit, a nem párt­tagok pedig azt, hogy a kom­munisták képviselik helyesem Még akkor la így van ez, ha mondjuk, az üzem igazgatóját kell néha valamilyen kérdés­ben meggyőzni. így történt ak­kor, amikor a régi német fa­barakkokról volt szó. Az igaz­gató elvtárs nem engedte meg, hogy a festők egy része a ba­rakkban töltse el munkaidő alatt az idejét, mert ez ron­totta a munkafegyelmet, rossz példát mutatott másoknak. S ezért jogosan ellenezte eleinte, hogy a fabarakkot fűthetövé alakítsák át Az üzemi tanács­ban azonban megvitatta ezt a szakszervezeti vezetőkkel, a KISZ- és a pártszervezet kép­viselőivel, s aztán mégis meg­tett a fűthető barakk, ahol a munkások télen megmeleged­hetnek, ha a szabadban dol­goznak. Ugyanakkor a szak- szervezet gondoskodott arról, hogy a feleslege* időtöltések megszűnjenek a barakkban, megjavult a munkafegyelem, s elismerték a dolgozók, hogy vezetőiknek igazuk vám Szerencséje a Pécsi Koksz­művek munkás-kollektívájá­nak, hogy sok Idősebb munkás van közöttük. Sokan vannak, akik most ünnepük a gyárban eltöltött munkáséletük 25. évét, s Jubileumi jutalmat is kapnak. Az ő gazdag tapasz­talataikat felhasználják a fi- talabb munkások nevelésében. A Kotíszmttvek üzemi tanácsa most újabb ülésre ké­szül. A jövő héten sorrakerülő üzemi tanácsülésen megvitat­ják a múlt évben indult kong­resszust munkaverseny tapasz­talatait és az 1960-as év első negyedének tervfeladatait, va­lamint a nyereségrészesedés kifizetésének módját. Kommunisták együtt a pár- ’onkívüliekkel. Igazgató az if­júsági szövetség titkárával. Párttitkár az Igazgatóval, KISZ-vezetőkkel, szakszerve­zeti vezetőkkel s a többi üze­mi tanácstagokkal. Együtt, egy célért, egy aka­rattal. B»*il Kárét*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom