Dunántúli Napló, 1960. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-17 / 14. szám

8 NAPLÓ I960. JANIT AR fl Tíz községet villamosítottak az idén Baranyában Tizenhatra csökken a villany nélküli falvak száma Hsitiíii: Névadó ünnepség, ifjúsági napok, sakkter seny A munkás iádéra,a eídaűása Az MSZMP Pécs városi Bi­zottsága 19-én délután 5 óra­kor tartja a munkásakadémia »Általános politikai és ideoló­giai kérdések" című tanfolya­mának csoportos foglalkozását. Az „Ateista kurzus” című tanfolyam előadása 29-án dél­után 5 órakor lesz. Előadó: Jud: István elvtárs, az -egye­tem marxizmus—len inizmus tanszékének tanára. A munkásakadémia tanfo­lyamainak helye: Állami Pe­dagógiai Főiskola marxizmus előadóterme. A megyei tanács tervosztá­lyán tíz községet választottak ki a villannyal még ellátatla­nok közül: Bürüst, Véradót, Gyöngyösmelléket, Kistamásit, Nemeskét, Molványt, Szörényt, Magyarlukafát, Vásárosbécet ?s Pettendet. Úgy határoztak, hogy ebben az esztendőben azekbe a községekbe juttatják el a villanyt a DÉDÁSZ és a MEGYEVILL dolgozóival. A tíz község villamosítása közel négy és félmillió forintjába kerül az államnak. Ezen kívül a községek is hozzájárulnak a költségekhez körülbelül hét­százezer forinttal. Ha a DÉDASZ és a MEGYE­VILL az 1960-ra tervezett tíz községet villamosítja, tizenhat­ra fog csökkenni a villamosí- tatlan községek száma Bara­nyában. megyei tanács ezen kívül huszonöt termelőszövetkezet belső villamosításához nyújt segítséget ebben az esztendő­ben. A termelőszövetkezetek villamosításához három és fél­millióval járul hozzá az állam. A termelőszövetkezetek közül öbbek között villamosítják a nlvánfai Aranykalászt a lány­oséin Csillagot, a gerdei Uj Márciust, a felsőmindszenti Adyt, a somogyapáti Zöld me­lót, a liptódi Alkotmányt, a náriakéméndi Rákóczit, a ba­konyái Békét és a komáéi Ha- adást Is. Megkérdeztük a DÉDAjSZ- nál és a MEGYEVILL-nél, Kiskertünk Minden kertészkedő tudja, gyümölcsfáink legnagyobb el­lenségéi a káros rovarok. Azt viszont már kevesebben tud­ják, hogy a rovarok elleni küz­delemben leghatékonyabb se­gítőtársaink az énekes mada­rak. E hasznos madarak a ro­varok, hernyók és peték hatal­mas mennyiségét pusztítják el. A nálunk leggyakoribb szén­cinke például saját testsúlya- Veil egyenlő súlyii rovarmeny* ■nv:séget fogyaszt el naponta. Főleg az araszoló lapke, gyűrűs lepke ésr sodró lepke petéit és hernyóit pusztítják, de meg­esznek minden más útjukba kerülő rovart is. Fáink leg­apróbb kéregrepedését is átr vizsgálják, de felkeresik a leg­vékonyabb ágak hegyét is és a rügyek közelében áttelelő pe­téket is elcsípik. Sajnos a tél nagy pusztítást visz végbe segítőtársaink kö­zött. Kemény hidegben 24 órá­nál tovább nem bírják az éhe­zést és igen sok hasznos madár elpusztul, különösen ónos eső és hófúvások idején, Ilyenkor nekünk kell viszo­nozni az egész évben kapott ingyenmunkát és gondoskod­nunk kell a hasznos madarak etetéséről. Legegyszerűbben úgy oldhatjuk ezt meg, ha kü­lönféle magvak kéve lékét (napraforgó, köles, kendermag, gabonamagvak) apró húshulla­dékkal keverve olvasztott fagy gyuba áztatjuk. A még folyé­kony, de már hülő keveréket aztán a fák ágára csepegtet­jük. Percek alatt odafagyott eleségre a cinkék hamarosan rátalálnak Úgy m Kínálhat­juk, hogy a faggyus magkeve­réket hagyjuk kihűlni, majd a megkeményedett anyagot dió- nyi darabokra vágjuk és föl­függesztjük fáinkra. Ha mód van rá, készítsünk madáretetőt. Kis sátortető ala­kú fedél alá — amit 150—180 cm magas földbevert karóra szerelünk föl — egy vízszinte­sen felerősített peremmel el­látott deszkalapra is kiszórhat­juk a madarak részére szánt eleséget. Barkácsolók részére mellékelem a Madártani Inté­zet által javasait madáretető munkáját. Kenyérmorzsát ne szórjunk ki madaraknak, mivel nedve* időben hamar megsavanyodik és halálos végű bélhurutot okozhat „Kiskertész" hogy készültek fel a községek és termelőszövetkezetek villa­mosítására. A DÉDÁSZ-nál Juhász Lajos főkönyvelő válaszolt: — Mi úgy tudjuk, hogy tíz­nél több községet kell villamo­sítani. A munkára felkészül­tünk, a szükséges anyagokat megrendeltük. A legrövidebb időn belül — ez az időjárástól függ — megkezdjük a terve­zést, kitűzést és kivitelezést. A MEGYEVILL-nél is ké­szülnek a munkára. A kisja- kabfalvi, liptódi, nyárádi, lány- csóki és görcsönydobokai ter­melőszövetkezetek villamosítá­sának tervdokumentációit már megkapták. — De már jóval ezelőtt — tájékoztatott bennünket Hor­gos János fődiszpécser — meg­ír rendeltük a Mezőgazdasági Be­ruházó Irodától £z anyagokat. Úgyhogy a munkák megkezdé­se már csak az időjárástól függ, mert a szerződéseket is megkötöttük már a téeszek­kel. Úgy gondoljuk, hogy leg­később március elsején, vagy március tizenötödikén meg­kezdhetjük az említett terme­lőszövetkezetekben a szerelést. Közben — a soronkövetkező tsz-ekben előkészítjük a mun­kákat. Mihelyt Boldogasszony- fán’ végzünk a most folyó bel­ső szereléssel, azonnal meg­kötjük a szerződéseket a villa­mosítási tervben szereplő ter­melőszövetkezetek tagságával, valamint a községek lakossá­gával. Űj-MecseWa KiSZ-szervezetének jani programiábaii ^atostidáí IcoJzá A KISZ és Szakszervezetek Doktor Sándor Művelődési Há­zának fotaszakköre a város üzemi fotoszakkör vezetői ré­szére találkozót rendezett pén­teken délután. A találkozón a pécsi fotókör vezetők megis­merkedtek a művelődési ház szakkörének munkájával. — Nagy László, szakkörvezető részletesen ismertette az 1960. évi tervüket és bemutatta a szakköri tagok Rapid és Deko- pán filmekre készült felvéte­leit és elmondotta ezek hasz­nálata közben szerzett tapasz­talatokat. A találkozón megbeszélték a szakkör- vezetők a szakköri szervezés és oktatás tapaszta­latait is. A baráti légkörben lefolyt találkozót a Művelődési Ház fotoszakkörében gyakor­lati bemutatóval fejezték be. Czakó Éva negatívjárói nagyítást készítenek. (Foto: Erb János) Gazdag programot állítotok össze maguknak az új-mecsek- aljai KlSZ-fiatalok januárra. Ebben a hónapban több al­kalommal rendeznek ifjúsági napokat, melyek keretében feldolgozzák a VII. pártkong­resszus anyagát. Az e havi programba iktatták a KISZ- szervezet névadó-ünnepségé­nek megrendezését is. Úgy tervezik, hogy január 23-án este tartják meg az ünnepsé­get, amikor a KISZ-szervezet a hő6i halált halt parlamenter, Steinmetz kapitány nevét * szi majd fel. A városrész KISZ-fiat» részt vesznek külön polit** oktatásban, de gondoskodik ifjúsági szervezet vezetés megfelelő szórakoztatási!» is. Januárra több alkalom5 terveztek közös mozilátogaj' sőt egy alkalommal eg!”; mennek majd színházi • adásra. A sportoló fiaj® örömére asztalitenisz-bajfl ságot és sakkversenyt ren* nek. — FELÚJÍTJÁK a Dohány gyár villanyvezeték-hálóza­tát a MEGYEV1LL dolgozói kicserélik a régi vezetékeket és az egész gyári hálózatot korszerűsítik. A munkákra több mint félmillió forintot fordítanak. — AZ NDK neubrandenburgi állatklinikáján 1959-ben 800 álla­tot gyógyítottak meg. Ezek nagy többsége tehén volt. A klinikán hordozható műtőasztaltól kap­ásokig és kötésig minden rendel­kezésre áll. így például komoly gépi erő kell ahhoz, hogy eltá­volítsák a tehén állkapcsából a 10. cm hosszú hátsó zápfogat. — UJ TANÁCSTAGOT vá­lasztanak a III. kerületben a Kovács-telepi Árvácska, Ba­ranyai, Monostor, LiliVm, Pálma, Hóvirág és Páfrány utcák, valamint az Urögi- fasor lakói. A jelölőgyűlést január 19-én, kedden délután 6 órakor tartják a 19-es Dan­dár út 36-os épületében, a pártszervezet- helyiségében. A KÖZHITTEL ellentétben nem az elefántnak, hanem a vízilónak van a legvastagabb bőre. Az elefánt bóre „mind­össze” l.S cm vastag, míg az orszarvúé 2 cm, a vízilóé pedig 2.5 cm. Magyar Kutyatenyésztölc Orszá­gos Egyesülete Pécsi Csoportja a kutyák kiképzéséhez elméleti ok­tatást indít, majd ezt követően megkezdődik a gyakorlati kikép­zés. A kiképzés befejeztével — előreláthatólag május hónapban — őrző-védő kutyavizsga. A fenn­álló rendelkezés értelmében vizs­gázott kutyák adója 50 százalék­kal csökken. Az elméleti oktatásra és gyakorlati kiképzésre jelent­kezni lehet az MKOE Pécsi Cso­port hivatalos helyiségében, (Pécs. Széchenyi tér 9., félemelet 29.) t. hó 21-én, csütörtökön. — OLASZORSZÁGBAN annyi­ra elharapózott különböző vá­rosokban a zenei fesztiválok ren­dezése, hogy egy olasz képvi- 16 a parlamentben nemrég azt a gúnyos javaslatot tente: tüntes­sék ki aranyéremmel azokat az olasz városokat amelyek a jövő évben nem rendeznek zengi fesztiváltt * 600 forint tiszta nyereség minden hízó után „Sertéstenyésztő tsz“ Véménden Halkan szól a rádió a vé- móndi tsz Irodájában. Két em­ber hajol az asztalon fekvő kimutatások fölé. Az egyik Rótt Antal, a tsz elnöke, a má­sik pedig Cinder Mihály, a könyvelő. A zárszámadási ira­tokat tanulmányozzák. A szövetkezetnek Uj Ta­vasz a neve, de a hallottak után „sertéstenyésztő tsz”-nak is hívhatnánk. Az a hír járja ugyanis, hogy itt ez a legfőbb állattenyésztési ág. Kíváncsian kérdezem Rott^elvtáreat: igaz-e ez? S ha igaz, nem fizettél? rá? Mert nem egy tsz-ben hallja az ember, hogy a sertés- tenyésztés nem jövedelmező. Htodén holdra egy hízó Rótt elvtárs derűsen nevet ezen. Elmondja, hogy a Zengő- aíjai Állami Gazdaság csoko­ládépusztai üzemegységéből jött ide tavaly áprilisban. Ko­rábban ő volt az üzemegység vezetője. Ezért nem idegenke­dett a sertésektől. Náluk ugyanis a sertéstenyésztés do­minált. 100—150. sokszor még több göbe tartozott a keze alá. — Amikor idejöttem — foly­tatja — csak 15 göbéje volt a tsz-nek. Tizet ebből is ki kel­lett selejtezni. Maradt öt és szereztünk hozzá harmincötöt, így mo6t negyven kocánk van. Hyeét fa Ml jut mind« tM holdra. Ez máris több, mint amennyit a megyei pártbizott­ság a tsz-ek elé tűzött eléren­dő célként. A megyei pártbi­zottság határozata alapján ugyanis 1960. végére hat ko­cának kell jutnia minden 100 holdnyi szántóterületre. Ahogy Rótt elvtára szavadból kiderül, hízókból is nagy a bő­ség. Jelenleg 278 kilencven— száz kilós röfög az óljaikban, 217-et már eladtak április óta. A 278-ból még eladnak kettő- gzázat, egy év alatt tehát négy­száztizenhét hízó került piacra. Ez annyit jelent, hogy Vémén­den minden holdra jut egy hízó. Az! Uj Tavaszben 200—210 kiló abraktakarmányból érnek el 106 kilós étlagsúlyt. Ez a hihetetlenül kevés abraiktakar- mány azért elég, mert sok sa­vót etetnék. Ezt a helyi tej­üzemből kapják. Rótt elvlárs pontos számí­tást készített a sertéstenyész­tésről az elmúlt évben a tsz könyvelőjével. Kitűnt, hogy 600 forint tiszta haszonra tet­tek szert minden hízó után. A hízókból eredő nettó jöve­delem több mint negyedmil­lió forint, a zárszámadáskor kiosztásra kerülő érték 35—40 mazik. Vajon vitatható-e ezek után, hogy érdemes a sertés- tenyésztéssel foglalkozni? A tsz vezetősége még több­re törekszik. Kocái törzsköny­vezettek, az idén 50 tenyész- süldőt akar átadni a TEGI- nek. így még nagyobb l«wz a jövedelem, egy-egy tenyész- süldő után ugyanis 1000 forint tiszta nyereséggel gyarapszik a tsz kasszája. Az Uj Tavasz ebben az év­ben 600 hízót fog eladni. Mi­vel ennyi állatnak új ól is kel­lett, decemberben — terven felül — hozzáfogtak egy 200 térőhelyes, téglás — hizlalda felépítéséhez. Hulladékán yag- *ból, teljesen saját erőből, s olyan munkatempóval, ami még a soihnbereki tsz kőmű­veseit is el csodáik ózta tta. A hatalmas hizlalda ugyanis nem egészen három hét alatt ké­szülj el. Hatezer pecsenvecsike Véménden mindem nagyban ize rét nek csinálni. A legtöbb 'ermelőczövetkezetünkben csak 2—3 ezer peesenyeosinkét ne­velnek, az Uj Tavaszban hat­ezret. Amint Rótt elvtárs mondja, lehet:, hogy több is les? ennél. Az első 1500-as—kétezres turnus februárban érkezik BM«. A **á« már tetkéarüU a „vendégék” fogadására. Be­tonpadlót, ülőkét, banyake­mencét építettek a csirkeólba és szerelteik két fűrészporos kályhát is. A számítások sze­rint 30 ezer forint tiszta nye­reségük lesz a 6 ezer pecsenye­csirkéből. Ez az összeg nem látszik sóknak, pedig szép summa, mert ezt a 39 ezret lé­nyegében egy ember állítja elő. A pecsenyecsirkéket ugyanis egyetlen gondozó­nőre bízzák. A pecsenyecsiitoa nem egyet­len ága a, baromfi tenyésztés­nek. Van az Uj Tavasznak 550-C& Rhode Island—sárga magyar keresztezésű törzs­baromfi állománya is. Ehhez hamarosan vásárolnak még ötszázat. Az 1050 példányból legalább 900 tojó lesz, ame­lyek mintegy 150 ezer tojást termelnek az év végéig. A to­jás egy részét a Pécsi Keltető Vállalatnak adják el. másik részét a piacon, elég az hozzá, hogy az Uj Tavasznak mint­egy 125 ezer forint tiszta hasz­na lesz a tenyószállcmánybol. Ezzel Rótt elvtára is befe­jezte a tájékoztatást és végére értünk ennek a számokkal te­letűzdelt cikknek. Reméljük, a számok minden {sz-elnököt és agronómust meggyőznek arról, hogy érdemes követni n véméndiek példáját. « I« •-» AZ AMERIKAI hadüffí* nisztérium közölte, hogy at' tarktiszon bolhákat (fekete.' rom milliméter hosszúságúJ varokat) és molyokat (fel'", méter nagyságúak és notr színűek) találtak. — LAPUNK január 11 számában Politechnikai • tatás Dunaszekcsőn tudósítás jelent meg. Az kola igazgatójától szerzet'1 vés információja aW, kutúrrovatunk egyik müj társa mint termelőszöve'-1 zeti községet, említi Df szekcsöt. Dunaszekcsőn V*1 ban tömegesen lépneik a5 egyénileg dolgozó paras' a meglévő termelőszöv«1* zetekbe, de Dunaszekcs&g nem term el őszöve tke": község. *» MINTHA csak a világ1 természetesebb dolga lenét, egyik szomszédasszony folt. volna a másikhoz, mondja*, gyedkiló cukorért úgy 5 legutóbb egy düsseldorfi s*j da telefonon a Neuj York-I , dorf-Astoria szállodát, adnál csőn neki néhány adag ", . A düsseldorfi sz&llodatulaif. a Waldorf-Astoria vezető? folytatott telefonbeszélgetés1 elmondotta, hogy illusztris j dége, az etiópiai trónörökös I gösen epret óhajt enni. ", a költségek , nem számítaná* szálloda a nagy New York-I' léyához fordult segítségért-: nem is hiába, A Warldorf-4 ria „bankett-főnöke” azor.no> csomagoltatok tíz kosárka / és kiszállíttatta az idlewiW pülötérre. ahonnan egy n\, gép haladéktalanul eljü“ Düsseldorfba. Áramszünet lesz transzforö^ állomás karbantartása miatt j én 11.30-tói 14 óráig Déryné.1 gye, József és Zetkin Klar* cákban. — A MAROKKÓI hil'ár. lapban kormányrendelet in meg, melynek értelmében r desert megszüntetik a tijjj kényszert bármely ország éj? polgárai számára. Ezzel iáéf. nek elérni, hogy Marokká* róva egyik legkedveltebb helyé’Jé váljék. — egy nyugat-berli^, rületben szabadlegyeket tg, gattak öreg nyugdíjasoknak filmelöadásra. A film címe: í tyák, hát örökké akartok á­II szabadegye’em heti progf< Január U. Méhészet. „H«* nyerhetünk sok anyaböK** kiválasztott tenyészanyától , mikor a kívánt Időben?” Dr. Márton Aladár, Pécs. , Január 19. Filozófiatörténet. cartes—Hobbes és Gassen«* tája”. Előadó: Somogyi ■* egy. tanársegéd. Január 20. Pszichológia. ..SP lylséglélektan”. Előadó: Dr- sányl László gimn. tanár.. Január 21. „Világirodalom. ! hov. Tyihonov.” Előadó: 3 mes Ferenc főlsk. tanár. Január 22. Fotóművészet. „A és a kép.” Előadó: Bezzeg*1, tán tanár. Január 22. Szőlészet, kérj1 „A borászat története”. Kurucsay József Igazgató. Az előadások helye a n. klinika előadóterme (Széc? tér 5. sz.) A méhészeti es J szett előadások kezdete du. a többi előadásé 6 óra 30 J Vendégeket szívesen lát a , ság. Vendégjegy ára 4 íortf* nulólfjüSágnak 2 forint ------------------------------------------' kö szönet nyilván^ Ezúton mondunk kös^J minden jóbarátnak, is**1. »ok. kik szeretett éilesűL Szekeres Dénes feli*®' megjelentek, valamint »JJ be ni részvé t ny il vú n í l Ás*j Külön köszönetét mond*1’'! idegklinikai kezelő <»r'á nak és ápoIószcméb^íLi továbbá az Urán Sporté®, István-aknai héroszig Petőit utcai ruhaipari nek, Csermely ViliTWXg köztemető voiidnuKiíiiA^’,i figyelmességükkel kát enyhíteni igyekezte*^ «* fi rímet# r

Next

/
Oldalképek
Tartalom