Dunántúli Napló, 1960. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-12 / 9. szám

»6». JANUAR 12. s essünk több kukoricát! Megkezdődött a tervkészítés termelőszövetkezetekben. A v útja — mint ismeretes — nden járásban a következő: sz elküldi a járási tanácsra, egy szakemberekből álló bi­trág a tsz-elnök ielenlété- 1 megvitatja, illetve elbí- ja és javaslatokat tesz a vben szereplő hibák kijaví- ára. V pécsváradi járásban is történt. A bizottság sok vet megvizsgált, s ami jdnem mindegyiknél fel- ft: kevés a kukorica. I szakemberek szerint a ntóterületnek 22 százalékát coricával kellene bevetni. 1 a számot azonban csak a rázai Kossuth, a szederké- í Karasica Gyöngye és még lány tsz haladta meg. A több jóval 20 százalék alatt /ez. A kékesi például csak az erdőamecskei 16,6 száza- pt. Még a kukoricatermesz- h'ől híres kátolyi tsz is Sálit 15,4 százaléknál, taconló a helyzet a főnö- jyként vetett silókukoricá- is. A megkívánt 6—7 szé­kes arány helyett csak i és 4 százalékot vetnek be sl az értékes takarmány- énnyel. mikor megkérdezték a tsz- pköket, hogy miért ilyen tmarkúak a kukoricák ft, általában így válaszol- : kevés a munkaerő, a gép- más pedig nem tud ele- □ő gépet adni. pt a megokolást nem lehet gadni. A pécsváradi, bólyi íalotabozsoki gépállomások el vannak látva a kukori- ináláshoz szükséges uni­ti i's traktorokkal, s az év nán újabb erő- és mun- pék érkezése várható. Ha irtásba vesszük, hogy igen tsz saját Zetorral is ren- :zik, akkor kiderül, hogy elnökök fenti aggodalma _alan. Lesz gép a kapálás­elég. Ezért — a szakem- k véleményét helyeselve ni is azt tanácsoljuk: ves- jk minél több szemes- és i.ukoncál nemcsak a pécs- tdi járás, hanem a megye ii termelőszövetkezeteiben í Jjfürdők, öltözők, lakások a baranyai üzemek dolgozóinak A lenfeileltebb gyógyszeriparra! rendelkező országik a Medimpex .egnagyobii vevői A hároméves terv időszaká­ban amellett, hogy tovább bő­vítették, korszerűsítették a baranyai bányákat, üzemeket, az állam milliókat fordított a munkások szociális ellátását szolgáló létesítményekre is. Üzemi beruházás keretében közel kétszáz lakást adtak át a múlt esztendőben a szénbá­nyászoknak Pécsett és Kom­lón. Körülbelül ugyanennyi építésére kerül sor az idén is. A komlói bányáknál az üzemi fürdők, öltözők építése, kor­szerűsítése terén haladtak is­mét előre. Több mint négy­millió forintos költséggel a múlt évben készült el az Anna- aknai fürdő. Az idén a III-as üzem dolgozói vesznek birtok­ba hasonló intézményt. Ugyan­akkor Szászváron ebben az évben indul meg új fürdő épí­tése. Ezzel valamennyi kom­lói bányában egészséges, meg­felelő körülmények között tisztálkodhatnak, cserélhetik ki majd utcai és munkaruhá­jukat p bányászok. Nem maradnak el a megye más iparágbeli üzemei sem A több, mint száz esztendős Pécsi Porcelángyár dolgozói részére most épült először kor­szerű lakóház. A régi, kopott viskók helyén eddig 16 szép lakásba költöztek. Az idén az új otthonok száma további 24-el gyarapodik a gyár szom­szédságában. A Pécsi Kesz­tyűgyár asszonyainak a gond­Az idei tél jónak ígérkezik — mondják az építők jain napközi létrehozásával segített a gyár. Az idén 400— 450 személyes öltöző, fürdő építése indul meg, több min' félmillió forintos költséggel. Hasonló létesítmények kivite­lére kerül sor a gyár fejlődő siklósi részlegénél is. A Do­hánygyárban a munkások ét­keztetéséről gondoskodó kony­hát korszerűsítik. A Sopiana Gépgyárban négymillió forin tot költöttek annak az új ka­zánnak az építésére, amely az egész gyár központi fűtéséről gondoskodik. A Pécsi Bőr­gyárban eddig kényelmetlenül, zsúfoltan bonyolították le a doglozók munka utáni tisztái kodását,'ruhaváltást. 1960-ban emeletráépítéssel 350—400 sze­mélyes öltöző építésére kerül sor, amelyet a nődolgozók vesznek majd birtokukba. Ebben az idényben eddig még nem sok gondot okozott az építőknek a tél. Egészen a mostani hideg idő beálltáig dolgozhattak a külső falazási munkákon is, és senkinek sem kellett kényszerű fagyszabad­ságra mennie. Most, miután a hőmérséklet már mínulsz öt fok alá csök­kent, a külső munkákat már nem leíiet tovább folytatni. Sor kerül minimális fagysza- badságolásokra, de a munká­sok többségének, a törzsgár- dának egész télen át tudnak munkát biztosítani a Baranya megyei Építőipari Vállalatnál. Balázs elvtárs, a vállalat műszaki osztályának vezetője elmondta, hogy a tető alatt lévő épületek ablakait és aj­tóit mielőbb beüvegezik és így egész télen keresztül foglalkoz­tatni tudják a szakipari részle- ,gék munkásait. Dolgozhatnak a burkolok, vízvezeték- és vil­lanyszerelők és a festők. A nyugati városrész tető alatt lévő épületeiben a tel folya­mán az öshzes szakipari mun­kákat szeretnék elvégezni, hogy ebben az évben már az első félév során is tudjanak épületeket átadni. A tél folyamán végzi el a vállalat a Pannónia pince és a Mecsek cukrászda átalakí­tását, illetve bővítését is. Ezen a két helyen is sok munkást tudnak egész télen keresztül foglalkoztatni. A harkányi négytantermes iskola is tető alá került már, a belső mun­káit szintén a tél" folyamán végzik majd el. Az idei telet azért is jobb­nak tartják az építőipari vál­lalatnál az elmúlt évinél, mert már most, az év elején folya­matosan érkeznek a tervek és így jobban fel tudnak készül­ni a tavasszal meginduló épít­kezésekre. Többek között meg­kapta már a vállalat a Kolozs­vár utcában épülő lakóházak tervét és a Rákóczi úton épülő DÉDÁSZ-székház tervét. A nyugati városrészben épülő több lakóház terve is megér­kezett rfiár. A tervek birtoká­ban több épületnél még a tél folyamán meg tudják majd kezdeni az alapozási munká­kat. Az idei tél tehát jónak ígér­kezik — az építőiparban, Gyógyszeriparunk világvi­szonylatban igen „előkeld ’ helyet foglal el, a gyógyszert exportáló országok sorrendjé­ben az első tíz között találha­tó. A magyar gyógyszerek el ismertek mind a baráti, mini a legkülönbözőbb tőkés orszá­gokban. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a magyar gyógy .zereknek legnagyobb vásárt"" a legfejlettebb gyógyszeripar­ral rendelkező országok: Ang­lia, Észak-Amerikai Egyesült Államok. Franciaország, a Né met Szövetségi Köztársaság Svájc. Kevés olyan tőkés or szág akad, ahová ne szállíta­na magyar gyógyszer-specia­litásokat, gyógyszeralapanya­gokat az exportáló Medimpex Vállalat. A magyar gyógyszeripar nemzetközileg is elismert nagy tudású szakemberekkel ren­delkezik, akik képesek arra. hogy egyre újabb hatásos gyógyszereket kísérletezzenek ki. De nemcsak a magyar gyártmányú gyógyszereket, ha­nem azok gyártási szabadal­mait is hasznosítják külföldön. A Medimpex-től az utóbbi idő­ben nyugatnémet, angol, in­diai cégek és több európai or­szág nagy gyógyszergyára vett szabadalmakat. A Medimpex 1959-ben csúcsforgalmat bo­nyolított le, a kongreszusi verseny eredményeinek tulaj­donítják, hogy ilyen nagy- mennyiségű gyógyszert expor­tálhattak. A kivitel ugyanis tizenkétszeresen meghaladta a háború előtti legmagasabb ex­portot és az ellenforradalom előttinek pedig háromszorosa volt. Növekedett.a gyógynövé­nyek kivitele. Több mint két­száz vagon gyógynövényt küld hettek külföldre. A második ötéves tervben sor kerül a gyógyszeripar rekonstrukciójára és ennek ré­vén megkétszerezik majd a termelést. Újjáalakul a falu Mint a tűzhányó, mely hosz- szú időn át gyűjtögette ma­gába a lefojtott erőt, s egyszer minden akadályt félresöpörve kitör, úgy változnak meg a falu emberei a szigetvári já­rásban. Azok a parasztok, akik hónapokon, éveken át vívód­tak a modern „hamleti“ „be­lépni, vagy nem belépni“ kér­désen, elszánták magukat. S mintha nem is a tegnapi két­kedők és aggályoskodók lenné­nek, mintha egy modern va­rázsló egy szempillantás alatt átvarázsolta volna őket, úgy tervezik, építik és munkálják az új életet* íme: NépiiitnepélY GyüriTün Gyűrűfű hegyek közé ékelt kicsinyke község Ibafa szom­szédságában. Ami itt szomba­ton este történt, népünnepély nek is beillik. Az egész falu belépett a termelőszövetkezetbe. Az este 6-kor kezdődő alakuló gyűlés éjfélig tartott. Mindent meg akartak oldani egyszerre. Még aznap este megválasztottak minden felelős személyt: el­nököt, könyvelőt, brigádveze­tőt, raktárost, pénztárost, az ellenőrző, fegyelmi és tervké­szítő bizottságot. A község ősz pedagógusa, a 40 esztendeje tanító Frei János, mintha meg- ifjodott volna, ügy beszélt az emberekkel. Éjfél késő idő már, de az új vezetőség még azután sem tért haza. Hajnali ötig beszélgettek Mihók János elvtárssal, a já­rási pártbizottság munkatár­sával, Botykai János elvtárssal, a járási tanács tsz-csoport ve­zetőjével. Poharazgatás köz­ben mondották el, hogy mi­lyen életet akarnak Gyűrűfűn, s hogy a járás egyik legjobb termelőszövetkezete kívánnak Jlz ds 'á íattUád nap íHét korong, meg három korong, az hány korong? i • téli vakáció ú. Az iskolákba «tért ismét a zsibongó khad, jóízű kacagás veri 20 napig árván maradt neket átogatturtk az Ágostom iltalános iskola I. (»ztá- , ahol dr. Bédi Imrémé ,j számtan órát tartott, a táblánál Jakab Gyurika fel a tapadó táblára a gokat. A kis Gyuri ugyan (légy hónapja iskolás még, Miezen várta már ő is az nitási napot, hogy ismét hassa útját a számok és nagy birodalmában a jios ötösökért. A kará- T előtti héten rendezték osztályban a „Mozgó jl versenyt, amelyből Gyu- ^tettőt is szerzett, ezt vit- íaza ajándékba a szépen pitéit fenyőfa alá. ^ecsényi Judit a Janus ifnrus Gimnáziumban min V tanuló volt. Talán most í ő is először, hogy mily *n elröppennek a drága (iskolai évek, az izgalmas fizika- és számtanórák és mindinkább a múlté lesznek. De most van az ideje a leg­komolyabb munkának, mert ezután következik a számadás a négy év eredményéről. — Hogyan használta fel a vakációt? — Újévig főként pihentem, szórakoztam és ezután láttam neki komolyan a tanulásnak, átvettem néhány érettségi té­telt is. De az érettségitől nem is félek annyira, mint éppen az elkövetkező hónapoktól, mert most minden nap döntő jelentőségű lesz számunkra. Sokan vagyunk az osztályban, elég ritkán kerül ránk a sor felelésben és így minden jegy­nek súlya van. — Érettségi után hol szeret­né folytatni a tanulmányait? — Már kora gyermekkorom óta él bennem a vágy, hogy orvos lehessek és embereket gyógyítsak. Úgy érzem nincs szebb dolog a világon, mint az embernek visszaadni a legdrá­gábbat; az egészséget és sok esetben az életet. A Pécsi Állam- és Jogtudo­mányi Egyetem folyosóján nagy az izgalom. Itt ugyan Nem árt még az utolsó pillanatban belenézni a könyvbe Szelecsényi Judit dolgozatot Javít nem a „legkellemesebb” do­loggal kezdődik a vakáció utá­ni első nap, mert a hallgatók büntetőjogból most kollokvál­nak, de valamennyien derű­sek és bizakodóak. Borbély Rózsa és Gyarmati Erzsébet II. éves hallgatókat kérdezzük meg: — Hogyan töltötték a vaká­ció napjait? — En népszámlálásban vet­tem részt Tolnanémedin — mondja Gyarmati Erzsébet — Külterületen 124 személyt ír­tam össze. Kerékpárral jártain •a vidéket, amiért dicséretet is kaptam. Borbély Rózsa és né­hány társa még a vakáció nap­jait is az egyetem kollégiumá­ban töltötte. — Készültünk a félévi vizs­gákra és naponta bizony még 14—16 órát is tanultunk. Ed­dig már 5 tantárgyból kollok­váltam jelesre és szeretném, te • több w icr »ttmriiln» *— Mi a kedvenc tantárgya? — Annak ellenére, hogy most éppen a büntetőjog kol­lokviuma előtt állok és nagyon izgulok — ezt szeretem a leg­jobban. Szeretném, majd jó eredménnyel elvégezni az egye temet, utána nagyon jó lenne, ha az államigazgatásban he­lyezkedhetnék el. Nagyan sze­retem a vidéket s nincs kizár­va, hogy nem ott fogom kez­deni életpályámat. Persze egy leány sohasem tudhatja előre, hogy merre visz életútja, mert neki a legtöbbször alkalmaz­kodnia kell egy másik életé­hez. Gyarmati Erzsébet vállalat­hoz szeretne kerülni jogtaná­csosnak, de közel áll szívéhez a gyermekbírói hivatás is. S hogy mi lesz belőlük — vég«ő fokon a jövő dönti majd el. Kívánjuk nek!k. hogy szép terveik sikerüljenek. Hamar Imre MM& San lénni. Reális és elérhető cél ez, mert Gyűrűfűn sok a fiatal, s mert a falut mind módos kö­zépparasztok lakták, egy gaz­da átlagosan 8—10 szarvasmar­hával lépett be a szövetkezet­be. Már építkezni akarnak A többi faluban sem men­nek szomszédba egy kis fiata­los tüzért. Akárhány újonnan alakult tsz-be is látogattunk el, mindenütt egészséges türel­metlenség jellemzi az embere­ket Nem akarnak várni, ami­hez lehet, már most hozzákez­denek. így Horváthertelendem. Szentlászlón, Kisdobszán, Cse- bényben, Bánfán — minden új tsz-ben — hozzákezdtek az ál­latok számbavételéhez és érté­keléséhez. Ismertették a leg­fontosabb kormányredelete- ket, megkezdték, illetve meg­kezdik a tervkészítést és a földrendezést. Minden új tsz- ben elhatározták, hogy amint az idő engedi, befejezik az el­maradott őszi mélyszántást, és kihordják a határba a trágyát. A horváthertelendi Búzaka- jászban, — amely karácsony előtt alakult, — már szántottak is fogatos erővel. Az új tsz-ek közül talán a szentlászlóiban a legíürgébbek az emberek. Itt már azt is el- döntöttték, hogy milyen istál­lókat építenek, ötven férőhe­lyes, magtárpadlásos tehénis- tállót, 120 férőhelyes hizlaldát, 20 férőhelyes sertésfiaztatót és mindehhez egy kutat. Mivel az utóbbiak favázasak lesznek, a faanyagot már megrendelték. Türelmetlenül követelik Pé­csett, hogy jöjjenek és jelöljék ki majorságuk helyét, mert a nagy tavaszi munkákig — te­hát májusig — végezni akar­nak a favázas istállókkal. „Esküvőre“ készülnek A régebbi termelőszövetke­zetek sem szeretnének elma­radni, legifjabb testvéreik mö­gött. Csaknem mind befejezte például a legnagyobb téli munkák egyikét, a termelési terv készítését. Már a szokásos korrekción is túljutott a java. A téli szünet kedvező 'a be­szélgetésre, a beszélgetés pe­dig az egyesülésekre. Több ré­gebben vagy tavaly alakult tsz határozta el a fúziót a járás­ban. A vásárosbéci Petőfi és Szabadság Tsz, már boldog „házasságot“ kötött egymással, a két nagyvátyi tsz a közel- jovoben akarja megtartani „esküvőjét“. Újabban Somogy- viszloról érkeznek olyan hirek, hogy a Zrínyi és Béke Tsz na­gyon megtetszett egymásnak.^ A régebbi tsz-ekben több idő jut pihenésre. A somogyapáti Győzelem Tsz tagjai például televíziónézéssel ütik a^yon a szabadidőt. Minden este a ké­szülék előtt ülnek a tsz újon­nan felavatott kultúrtermében. ^ M. U

Next

/
Oldalképek
Tartalom