Dunántúli Napló, 1960. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-01 / 1. szám

4 NAPLÓ I960. JANUAR 1 Olvad a hidegháború jege Mint az első téli napsugárra, amely a tavaszt Jelzi már, úgy tekint vissza az 1959-es évre az emberiség. Olvad a hidegháború Jege. Erről beszélnek a Szovjetunióban, Ameriliában, ezt üdvözlik Belga-Kongóban és mindenütt a világon. 1959. a jégolvasztás, a béke megerősödésének éve volt. Erről a megerősödésről, a hétéves tervről, az emberi­ség jövőjéről tárgyaltak februárban a Szovjetunió Kom­munista Pártja XXI, kongresszusán is* Mindenütt a világon békét követelnek az egyszerű em­berek. Ez a békeakarat kinyszerítette a nyugati hatalmak képviselőit is arra 1959 májusában, hogy külügyminiszte­reik leüljenek Genf ben a Szovjetunióval és az NDK-val tárgyalni a berlini kérdésben, Németország békés egyesí­tésének kérdésében és az atomkísérletek megszüntetéséről, Mindenütt a világon izgatottan figyelték a világűrbe röppent harmadik Lunyik útját, amely megkerülte a Hol­dat és lefényképezte annak eddig emberi szem által nem látott oldalát. Ilyen eredménnyel még egyetlen államfő sem indult el külföldre, csak a Szovjetunióé, Hruscsov elvtárs amerikai útja az emberiség béke­akaratának diadalmenete volt. Győzött az a szellem, amit azóta Camp-David-i szellemnek neveznek. A Szovjetunió és az Egyesült Államok megegyeztek abban, hogy a jövőben minden vitás kérdést békés úton, tdm'áldsok útján ren­deznek. Ennek az útnak az eredménye a májusban össze­ülő kormányfői értekezlet is. Négyezer éves a népszámlálás A népszámlálás törté­nete több mint 4 ezer éves. Már a törzsek és nagyobb kö­zösségek is összeírták a hozzá­juk tartozó családok és népes­ség számát A legrégibb államformák­nál, osztálytársadalmaknál is megszámlálták a népességet. Az első nagyobb összeírás Kí­nában Volt i. e. 2238. évben. Itt összeírták a lakosságot, a földet és a terményeket. Nép­számlálás volt még i. e. Indiá­ban, Egyiptomban, Palesztiná­ban, a görög városállamokban ég a római birodalomban. A görög városállamokban a né­pességet és a földbirtokot ír­ták össze. Athénben már i. e. 550-töl népmozgalmi statiszti­kai lapot állítottak ki minden újszülött gyermekről. Ezeknél a népszámlálásoknál a rab­szolgákat nem írták össze, leg­feljebb csak mint adás-vétel tárgyát vették őket számba. Arisztotelész görög bölcs 517 állami leírást készített a nép- számlálás adatairól. Rómában i. e 443-tól a polgárokat úgy számlálták meg, hogy ötéven­ként meg kellett jelenniük a cenzor előtt a Mars mezején, ahol vallaniok kellett a család­jukhoz tartozó személyekről és javaikról. Augusztus császár a népesség megszámlálása ér­dekében elrendelte, hogy min­denkinek születési helyére kell mennie, hogy ott számlálják meg őket. Rendel ete a római birodalom egész területére ki­terjedt és a rabszolgákat is összeiratta. Feltehető, hogy az akkori római birodalomhoz tartozó Pannóniában (mai Du­nántúl) és Aquincumban is volt népszámlálás, az erre vo­natkozó adatok azonban isme­retlenek. A római birodalom bukása után kialakult újabb államoknak is szükségük volt adatokra. A középkorban Cor­dova városban Spanyolország­ban 721-ben összeírták a pol­gárokat, kézműveseket és jö­vedelmüket. Nagy Károly is több ízben tartott birodalma területén népszámlálást, ö&z- szeiratta a népességet, lakáso­kat, épületeket és élelmiszer­készleteket. Angliában Hódító Vilmos a népesség összeírása alkalmá­val leltárt készített a földek­ről és azok művelési ágairól. Az olasz városállamokban. Ve­lencében és Firenzében a XIV. században szintén tartottak népszámlálásokat. A később kialakult nemzeti államokban a XVIII. században indultak meg a tágabb értelemben vett népszámlálások. Az 1790. évi svéd népszám­lálás az egész népességet írta össze. Ezt követőleg Dániá­ban, Norvégiában és Finnor­szágban öt, illetve tízévenként tartottak népszámlálásokat. Hazánkban a xvm. század végén, 1784-ben volt először népszámlálás. II. Jó­zsef birodalma egész területén megszámláltatta a népességet. A számbavétel mindenkire kiterjedt. Ezt követőleg ké­sőbb 1804-ben volt ismét ha­zánkban népszámlálás. Ennek és az ezt követő népszámlálá­soknak legfőbb hiányossága, hogy a nemességre és a pap­ságra nem terjedt ki. A XIX. század eleje — a bécsi kong­resszus — az a bizonyos idő­pont, amelytől kezdetét vette a modem értelemben vett nép- számlálás. A kapitalista államokban, így hazánkban is általában 1850. évtől kezdődőleg tartot­tak rendszeres népszámláláso­kat. Az első korszerű, magyar népszámlálás — az önálló ma­gyar Központi Statisztikai Hi­vatal megalakulása után — 1869. évben volt. amely az egész népességre kiterjedt. Az­óta 10 évenként volt hazánk­ban is népszámlálás, a most tartandó 1960. évi népszámlá­lás szerint a tizedik, jubiláns magyar népszámlálás. A népszámlálást az egyes országok igényei szab­ják meg, de általános alap­elvek és módszertani szempon­tok tekintetében a nemzetközi statisztikai szervezetnél bizo­nyos megállapodások történ­tek. A második világháború után az ENSZ-nél a népszám­lálások koordinálása tekinte­tében megegyezések jöttek lét­re. K IRC! — A DUNÁNTÚLI NAPI legközelebb január 4-én, b főn reggel jelenik meg. A : vő heti teljes rádióműsd hétfői számunkban közölji — AZ ELMÚLT évbet Pécs-budai Élelmiszerkert kedelmi Vállalat 31 nagyi pacitású hűtőgépet, 4 miit szekrényt, 3 hűtővitrint ; egy hűtőasztalt helyez üzembe. Január J-án, szombaton a va! nap nyitvatartó élelmiszerbolt tehát a Kossutb Lajos utcai Fűi Csemegebolt 7—11 óra között nyl zlnczy utcai Húsbolt, valamint újmeszesi és újmecsekaljai Füst Csemegbolt 7—11 óra között nyit tart. Városi tanács kereskedő osztálya. — TEGNAP délelőtt n dern kozmetikai szak üt nyílt a Geister Eta utcába! — MÁR MA megkezdőt népszámlálást Pécsett és megyében. — JANUÁR 5-én tartja kereskedelmi tanulóiske vendéglátó tagozata a I éves tanulók félévi gyakt lati vizsgáját a Dózsa Spd étteremben. A III. éves 1 nulóknak az I. évesek sei tenek az étetek elkészítet nél. — 52 BOLTOT tataroz és újított fel a második # évben a Pécs-budai ÉleW szerkereskedelmi Vállalat — CSAKNEM 9 millió I rintot forgalmazott egy * nap alatt a kiskereskedeU a sásdi járásban és ez 18 s> zalékkal haladja meg az 19• évi havi forgalmat. Az üj esztendőben is jobbnál — jobb ktosyvtUUei várják az Állami Könyvterjesztő Vállalat boltjai M7 Áz év legszebb cselekedete Leléptem a vonat­ról . * s Elestem és kificamodott a bo­kám. Se felállni, se lépni; 5 j csak fe­küdtem és az uta­sok tömege messze elkerült, ö azonban megállt. Magas férfi volt, vasutas ruhá­ban. Felemelt, átfo­gott és hazasegített. Otthon a lakás Üres, feleségem tá­vol . i Vidéken. — Táviratozni kellene neki! Azonnal rendel­kezésre állt. Adja meg a címet és én megte­szem, A cím mellé 10 forintot is adtam. Mielőbbi gyógyu­lást kívánt és el­ment. És ekkor te­kintetem rrrrgak* az előszoba ast Ián, ahol ott vol1 tizes; s; És regi jött a feleség« mert megkapta táviratot* ö adta fel a sa pénzén, az ismét len vasutas, akit azóta sem tud*1 megszorítani a ' zét. G. I MESÉL M ISÖLLÉl^ Uapáti Bálint a falu legjobb bölléré- **' nek számított, öt hívták minden­hová, mert olyan tölteléket, mint Kapási senki sem tudott készíteni. Kapási ezért aztán nem is unatkozott egész téten. Minden napra megvolt á maga disznóölése. Már annyira tele volt a sokfajta jóval, hogy volt olyan hely, ahol kijelentette: — Főzzenek nekem krumplistésztát­vagy akármit, de disznósültet, kolbászt, töltöttkáposztát nem kérek. i Ma este azonban megint bevacsorá­zott. Addig kínálták, mig végül is ellenáll­hatatlan étvágyra gerjedt. El is pusztí­tott egy karika kolbászt, amit három nagy szármánttal tolatott le, majd két liter jó villányit küldött utána öblítő­víznek. Ettől aztán kerek jó kedve támadt, •mi abból is Iátható volt, hogy simogat­ni kezdte nagy hasát, nagyokat szuszo­gott, majd mesélni kezdett. Régóta böllérkedWe már így hát nincs híjával a böllér-történeteknek. Feláll, szétterpeszti a lábát, övében ott a bicska és karjával, egész testével mesél A faluvégi Kovács Menyhértékné! történt meg vele a következő eset. Jó! emlékszik, már levágták a disznót, ami­kor nagy rémülettel hozzászaladt a há­zigazda: — Meghalt aa msyóeom. Most mit csi­náljunk. Kapási megvakarta a feje babját és csőik ennyit mondott: — Ha rám hallgatsz, azt csinálsz ami• akarszf Miközben 6 a disznót perzselte a csa­lád a konyhában tanácskozott. Mitévők tegyenek? A disznótor nem maradhat •*» mmi mát fc «Minőit a Mit disz­nóval Meg aztán azért sem fújhatják te az egészet, mert meghívtak már min­denki. Végül is úgy. határoztaSk: meg­tartják a disznótort. Meg bizony, még­hozzá úgy, hogy senki se tudja meg azt, hogy idős Horváth Jánosné mától kezd­ve néhai. Gyorsan cselekedtek. A ha­lott öregasszonyt beletették egy telknő- be, letakarták szép fehér lepedővel és betették az első szobába. Nem is tudódott volna ki az eset, ha... Este maszkák jöttek. Hárman bemen­tek a konyhába, ahol éppen vacsoráz­tak, ketten pedig körülnézték, falusi szókás szerint valami elemelni valót ke­restek. Az első szobába mentek, ahol meglátták és felkapták a Ifehér lepedő­vel letakart teknőt. Megemelték, nehéz volt. — Na ebben sok minden lehet! — Je­gyezte meg az egyik álarcos. Felkapták a teknőt és elfutottak vele. Lett ebből nagy ribillió, amikor fel­fedezték az esetet a házbeliek. Minden épkézláb ember a maszkák után rohant. Rohant, méghozzá két irányba: a kert felé, meg ki az utcára. Tíz perc múlva ismét ott volt az öregasszony az első szobában. A kert végében, a 'kapunál íkadtak rá. A másik eset az aktkor történt meg '* vele, amikor a sánta Szabó Ger­gelynél vágott. Rettenetes egy kandisz­nója volt ennek a sánta Szabónak. Igaz, hogy kivágták, de azért a vadság csak benne maradt. Reggel neki is gyűrűz­tek négyen, hogy a földre teperjék. Már lent is volt. Már az ujjúval ki is tapintotta a szúrás helyét. Már szúrni alkart, amikor hirtelen bekapta a kar­ját a disznó ét éktelenül szorította. A csontján érezte a fogait. A disznó szo­rította, 6 meg kiabált. Sánta Szabó nagy ijedségében fo9 egy karót, kétszer körülfutotta a di nőt, majd megállt a fejénél. Felemt a karót, célzott. Lesújtott és Kap összeesett. A harmadik esetet Kapási jelenték lennek tartja, de egyben érdekesnek Mint mondják ezt meséli legtöbbsi Ez meg Kaszás Nándoréknál töri* meg. Három disznót vágtak és elég 1 són végeztek. Már sötét volt, amit még kint főtt a disznósajt. Lassú mellett főzték, hogy ki ne repedjen. János bácsi, az öreg Kaszás János 1 pen bement valamiért, egy pillant szabadjára hagyta a disznósajtot, a< kor jöttek a maszkák. A maszkák felismerték a helyzf Egy kint maradt közülük és pilla tok alatt kikapkodta a disznósajtot kéznél lévő szűrővel a vízből. És. fr a lopás ne tegyen feltűnő a disznói helyébe két klumpát dobott, méghozi Beke Mári néni klumpáját. A maszkák elmentek. Az egészre 6 cékkoT derült fény, amikor Béke ti néni haza indult és a klumpáját kel te. Hiába járta végig háromszor-ni szer is a tornácot a klumpát csak t telte. Elment klumpa nélkül. A meglepetés akkor volt csak iga nagy, amikor bele merítettek a szi kanállal az abalébe és disznósajt hcll klumpa volt a szűrőkanálban. z volt ám a nagy csuda..> veri a combját neveltében > pasi. Tölt és iszik. Mire elénekelnek két jó, bús máj nótát, már alig ül a széken. Horkol lármázik, mintha csak a szellemet annak a sok disznónak, amit már 0* ben megölt. S7.ALAI JANÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom