Dunántúli Napló, 1960. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-09 / 7. szám

2 NAPLÓ I960. JANUAKj II „Klubosítják a művelődési házakat VÖRÖS TINTA Magyar film Baranyában — különösen a közös gazdálkodás útjára tért falvakban — határozott igény mutatkozik aziránt, hogy meg­teremtsék a naponta látogat­ható, televízióval, rádióval, új­ságokkal ellátott, kisebb cso­portok foglalkozásainak meg tartására is alkalmas klubokat. E klubósítási mozgalom eredményeként 147 művelődési ház mellett már 95 klub mű­ködik. A legfiatalabbak — mint az ibafal, szullmánl klubok az idén, túlnyomó többségükben azonban a múlt év második felében alakultak A klubok többségét a közsé­gek saját erejükből hozzák lét­re, tartják fenn. Ivánbattyán termelőszövetkezeti községben például — bár csak hetven há zat számlál az egész falu — a klubtagság maga gondoskodik az anyagi kiadás fedezéséről, a gondnok fizetéséről, azért, hogy a közös munka után a tanulásban, szórakozásban is együtt lehessenek, Romonyán lakóházat alakítottak át tár­sadalmi munkában klubbá és rendezték be szőttesekkel, fa­lat díszítő edényekkel ízlésük­nek, népi hagyományaiknak megfelelően a falu lakosai. A romonyai klub megnyitására e hónap első felében, mintafog­lalkozás keretében kerül sor. Kölked — mely alig egy hó­napja lett termelőszövetkezeti község — az idei községfejlesz­tési aíapból 59 000 forintot sza­vazott meg a klubbal ellátott kultúrotthon építésére, amihez jelentős társadalmi munkát is adnak a falu lakosai. A Bara­nya megyei Tanács művelődési osztályának kezdeményezésé­re az idén már minden új művelődési ház — így a Bikái­ban, Zengővárkonyban épülő művelődési házak — klubhelyi seggel készülnek. összesen húsz új falusi klub alakulását várja ebben az évben a me­gyei művelődési osztály. A film befejeztével mielőtt a néző felkel a székről, lopva lemorzsol két könnycseppet a szeméről, aztán félve körülnéz: vajon nem találkozik-e egy fiatal fiú vagy lány pillantá­sával, akinek szeméből kiol­vashatja a vádat: lám, ilyenek vagyak ti felnőttek! Igaz, a vádló pillantásokkal szembe lehetne vetni, hogy azért a film végén csak megoldódott — s a mi javunkra, a felnőttek javára oldódott meg — a prob­léma, csakhogy mégsem olyan meggyőző lenne ez az ellenérv, hogy szemrebbenés nélkül áll­nánk a vádat. Egy kicsit hu- nyorgatnánk... Mert a film­nek ugyan vége, de a problé­ma még sincs befejezve. Szerelmi háromszög alaku­lásával kezdődik a film. Egy nős rajztanár beleszeret fiatal kolléganőjébe. A nő viszonoz­za érzelmeit, bár tudja, hogy ezt nem volna szabad. A fér­finek van egy 15 év körüli lá­nya, aki abba az iskolába jár, ahol apja tanít, sőt a nő az osz­tályfőnöke, S itt kezdődik a bonyodalom. Mert a lány az osztályfőnökétől is mindig a szépet, a jót az erkölcsöset hallja, s ugyanakkor arról győ­ződik meg, hogy édesapja és Román íróküldöttség jön Budapestre A magyar—román kultu­rális egyezmény alapján na­gyobb román íróküldöttség érkezik a magyar fővárosba. A vendégek tanulmányozzák majd hazánk életét és a ma­gyar irodalom helyzetét. az osztályfőnöknője között kapcsolat fejlődik, hogy a fel­nőttek nem azt az életet élik, amit tanítanak. Végül persze — a film szerint — minden rendbe jön, mert a nő önszán­tából elmegy vidékre, a férj pedig vissza a családhoz. Tény, hogy — ami a film elejét illeti — sok ilyen hely­zet adódik az életben. A film azt akarja bizonyítani, hogy első a család, a családi élet harmóniáját néni szabad fele­lőtlenül megbontani. A leg­főbb pedig: ne csapjuk be a gyereket, a felnőttek szava ós cselekedete ne mondjon egy­másnak ellent. Általános igaz­ságok ezek, nincs is mit vitat­kozni rajtuk. Ellenben.. Ellenben ezeknek az általá­nos igazságoknak a bizonyí­tása körül már akad vitatni - való. Mert valahogy úgy tűnik hogy az általánosan elfogadott elveket, mint például „első a család” — minden áron tarta­ni akarja. A családi élet har­móniáját valóban nem szabad felelőtlenül megbontani. De ha történetesen — mint ahogy ez a filmből is kiderül — egy férfi annak a bizonyos „har­madiknak” az oldalán értéke­sebb emberré válhatna, ha az új nővel jobban megértenék egymást, még ennek ellenére is első a család? Csak azért, mert a gyermeknek még nem tudnák megmagyarázni, hogy ezért vagy azért helyesen cse­lekedtek, amikor elváltak? Va­lahogy az derül ki a filmből, hogy a gyerek érdekében — aki pillanatnyilag nem tudja még megérteni az élet sokszor tekervényes útjait — fel kell adni a boldogságot. A tanító­nő ezekkel a szavakkal búcsú­zik a lánytól: „Én holnap reg­gel elutazom innen ... Nagyon messzire megyek és nem jö­vök vissza többé.., Ide fi­gyelj! Van becsület és van le mondás és vannak erkölcsi tör­vények is .,. és az iskola so­hasem hazudik. Egyesek ha­zudhatnak, mindenki hazud­hat egyszer, mert... mert nem olyan könnyű őszintének lenni.,, De amit én nektek tanítottam, az igaz. — Apád majd visszatér hozzátok és minden rendben lesz megint. Aztán majd felnősz, gyerme­keid lesznek és megtanítod ar ra, amit tőlünk tanultál. Meg­ígéred? Mert ha nem, akkor hiába történt minden. Pedi ami történt, az miattad tör­tént.“ Valóban így van ez a megoldás a gyerek miatt tör­tént. A két ember csak azért nem lehet egymásé, mert pil­lanatnyilag megrendítenék a gyerek igazságba vetett hitét. Ha a nő és a férfi között csak szalmaláng gyűlt volna, akkor valóban felelőtlenség lenni' mindkettőjük részéről, De itt nem felelőtlenségről van szó! A nő komolyan látja az éle­tet, szereti a leány apját, a férfi pedig szinte új életet nyerne az új nővel, aki — ezt Is a film bizonyítja — új, mű­vészi festményeket tudna al­kotni a nő oldalán, mert az új nő vissza adta neki önbe­csülését. Általános igazságokat mond a film es sajnos nem bizonyít­ja. Sőt úgy bonyolítja a hely­zetet, hogy a bebizonyíthatat- lant akarja bebizonyítani. Úgy vélem, hogy a filmre gyorsan ki kell írni „18 éven felüliek­nek!” Mert többet árt a gyere­keknek, mint használ a fel­nőtteknek. Kitűnő a rendezés, a színé­szek játéka. Gertler Vikktr rendező képei szinte beszéde­sek, mindössze egy-két jelene­tet. nem ártott volna rövidíte­ni. Á tanítónő szerepében Vass Eva, a rajztanár szerepében Pálos György mutatott átélt alakítást, de a többiek is — Tábori Nóra, Tímár József, Makay Margit, Gobbi Hilda, Apáti Imre — művészi játé­kot nyújtottak. Kati szerepét Nádasi Myrtlll elismerést mél­tó módon keltette életre, nem egy jelenetben kiváló színészi képességekről győzött meg. (—ray) HSIMÍIC Az „elveszett gyermek“ mamája válás KEDVES ISMERETLEN BÁCSI! in még ugyan nem tudok írni, mert kicsi vagyok, de mert megvádoltál engem,, hogy rossz anyukája vagyok kislány nak, mert elvesztettem — megkértem apukámat, hogy írja meg ked, amit üzenni akarok. Először is megállapítom, hogy Te egy nagyon-nagyon jó bacs\ hetsz, mert autóddal nem gázoltad el at én kis Dea-babámat —, I így hívják ám őt —, akit te abban a csúnya időben felvetni, * meg ne ázzon. így is náthát kapott szegénykém, hátha Ott ham volna az úton ... — juj, erre nem is jó gondolni! Másodszor, mert rossz anyukának neveztél, én igen-igen sok szit küldök neked, hogy ezt mondtad (mert bizony, ml lett volna lem, illetőleg at én Deámmal, ha te nem üzented volna ezt nekem Harmadszor petéig azt kívánom neked, Te kedves, ismeretlen esi, hogy neked is legyenek majd ilyen rossz kis leányaid, mint vagyok (persze fiaid is) és szeressenek majd nagyon, mert Te • zasztóan megérdemled. Utóirat: En ugyan csak eszköz voltam kislányom levelének megírást de nekem, édesapjának is lenne egy-két megjegyzésem, _ igen sokan megkérdezik tőlem, hogy hogyan van türelmem V tani azt a sok „rossz" gyereket, hogyan választhattam éppen t nári pályitT En ilyenkor csak mosolyogni szakiam, mert ilyen kérdésé nagyképűség hivatástudattal operálni. S most, mégis meg kell 9 dánom: amíg ilyen emberek vannak, mini On, kedvet ismerté akik gondolni tudnak mátok örömére te, akiknek estébe sem nem visszaadni, ami nem az övék. S amíg olyan katonatiszttel utat az ember egy vonaton, aki állva üti agyon az Idejét so kilómé«1 át azért, hogy az én gyermekem kényelmegebben aludhasson. S t> az egyszerű közkatona arra kéri italos társát, hogy szépen vitelé jék, mert nők Is utaznak a fülkében — amíg — de minek folytául Szóval efért tanltom én is türelmesen az Önök gyermekeit, •> hogy ilyen emberekké váljanak, ha felnőnek, hogy nagy szavak 1 kill, természetes mádon tudják bizonyítani: emberek, olyan »II emberek Ok.,, MÁRKUS DEA (él apukáié •— INDIA harmadik ötéves tervivel kapcsolatban a szakér­tők megállapították, hogy 1961. márciusában az ország lakossá­ga több mint 4SI) millió lesz, 1006-ban pedig eléri a 410 mil- liót. Az 195«. évi népszámlálás szerint az ország lakossága Mi millió volt. — A SOMBEREKI szociá­lis otthonban jelenleg 106 idős férfit és nőt gondoznak. A kitűnő ellátásban részesülő emberek erejükhöz és egész­ségükhöz képest segítenek az otthon vezetőségének. Van, aki a konyhasóknak Begít, van, aki takarít, de vannak — a hideg Idő ellenére is — szép számban „külsősök". HtROHITO japán császár­nak óriási munkássereg áll ren­delkezésére, hogy palotájának parkját rendben tartsa. A mun­káért a császár nem fizet, csu­pán császári címerrel ellátott cigarettákat oszt szét a munká­sok között és néhány szóval ,felséges megelégedésének.” ad kifejezést. ' — elkészült a bekötő­út a hásságyi általános Isko­la és a villanymalam épülete között. — FURCSA kardeiOrtt/i «; dákkal lepte meg a tenger terosso al Mara olasz vári lakosait; a hullámok tömény mennyiségű parafadugót vett' partra. A lakosság azon tötJ nett, hogy kerültek 4 dugff tengerbe. Egyik feltevés szil egy dugókat szállító hajó, of Sardtnia-zziget felé, a martaléka lett, mások szerit; dugók abból a Fréjus közéit’ lévő parafagyárból szármái£ amely a decemberben bekln kezeit gátszakadás miatt «irt tűit. — SAJÁT ÉPITÖBRI«* DOT szervez a töttösi 9 badság Tsz. Egyelőre hál1 főnyi lesz a brigád, arij máris fontos feladatot váll1 magára: nekikezdenek -h 50 férőhelyes növendéké építésének. A 100 ferőhdf nagy szarvaarnarha-istálWj Baranya megyei Építő-* és * taroző Vállalat brigádjai » tik fel ebben az évben. w> PHILIP FREED pitiig Í >Mai bírd, miután SS emberi ott kellett Ítélkeznie, akik «I tál egjjhj súlyosan részegeit * tak, a tárgyalóterembe nagV'l mű tükröt hozatott ét mfn? delikvenst kötelezett, hogy 9 posan nézze meg önmagát. SS ember közül S0 azonnal <K latkozatot irt alá, amely szf soha többé nem Izzik. — VASÁRNAP, járul 10-én 11 órai kezdettél a P* nonía nagytermében m#t|; lesz. Bemutatkozik Péc»P a Skála tánrzenekar. A tlnén kívUl Dupla vagy ** mi társasjáték is lesz. ■P VJ DÍVÁT New York a hölgyek ruhájuknak, 0eí autójuknak megfelelő szinti " igákat tétáltatnak.- FIGYELEM! Értesítjük < rendelőinket, !iogy Kabáth Fflri bádogos. ég vizvezatélís/.rf® pépe, Steinmetz kapitány tír, szám alatti műhelyét. átvettük! IBM. január lO-évaf a Péti*! Hát gos- ég Vízvezetékszarelő KR részlégéként tovább üzemelteti? Kérjük az állami vállalatod közületeket, Intézményeket és. lakosságot, hogy megrendgléefl kel ezen részlegünkön kereszti)? bizalommal forduljanak hozzá1) Különösen felhívjuk a lakossá* gyeimét arra, hogy szövetkezett1 legfőbb célja, a lakosság igén!? nek fokozottabb kielégítése, A " est Bádogos- és VlzvezetékszéL KTSZ Pécs. Kossuth Lajos U.J szám. Telefon: 30-35, 34-3,’i Pn Bádogos és Szereld KTSZ ßK számú részlege, pécs, stelniri kapitány tér «, Telefoni 15:3«'. — A BARANYA MEOV Kontelep Vállalat lDflO. janH 1-én fúzió következtében szűnt, illetve a Baranya P* gyei Mezőgazdasági Vállal3, ba (Pécs, Xavér utca 191 , vadt be. A vállalatra vonali zó jogokat és kötelezet! séí két a Baranya megyei Me?, gazdasági Vállalat veszi Egyszámlává ma: MNB ftO4; — A ..PRETTY BOY" f,.S:% fiú") nevű beszélő v avaOS amely vagy btszázszor szerééJ az amerikai rádióban és vízióban és körülbelül ■ Öí?a ztót tudott, január gjső nan'j ban „a boldogabb vadásipj zókre•• költözött. A kis r>a°?J vagyont szerzett tulajdonáét nak, akik speciális ..pavaá f tanfolyamat” rendezlek velrj ’mnnlemezru vették tel gés- trlnosét. A madarai, SS 000 dollárra »víPf"/,- z " 4ogabb vadast" esők” .isii ullatumutuben hciyeis m*—k nyagaéoe—" IK II INI © a ttaqtj tettük és szeréntj emberek örszáqa Sanghaj K ezdaményezesükre például összeálltak a háziasszonyok kis üzemekbe. Papucsot, fehér­neműt varrnak, töltőtoll össze­szerelését vállalják, stb. Égy- egy munkacsoport számára közös konyhán főznek. A gyer­mekeket bölcsődékben, óvo­dákban, napközikben gondoz­zák, ugyancsak háziasszonyok. A kis üzemek jövedelméből fizetik nemcsak az üzem dol­gozóit, hanem a főzőasszonyo­kat és a napköziben foglalkoz­tatott asszonyokat is. A telep minden lakója tehát vagy* a gyárak, vagy a telep apró üze­melnek, iskoláinak, napközi­jeinek közös konyháján étke­zik. Rengeteg munkaerő sza­badul fel így a háztartási munka alól. Mert bármilyen furcsán hangzik is. ebben a hatszázmilliús országban mun­kaerőhiány van. Csak fokozato­san, rengeteg kézimunka árán tudják előteremteni az egysze­rű és bonyolult szerszámok, gépek üzemek olyan mennyi­ségét, amennyivel ki lehet kü­szöbölni a nehéz fizikai mun­kát a termelésből. Ezt a lakótelepet Is fejlesz­tik és visszafejlesztik egyszer­re. Megszüntetnek belőle any- nyit, amennyiből a lakókat át tudják telepíteni az új, mo­dern lakónegyedbe. De az egy­előre megmaradó házak tetőze­tet kicserélték vízhatlanra« csinosítják, szépítik, s a lehető leglakályosabbá teszik addig is, amíg minden lakója új házba, lakásba költözhetik. Minden rendelkezésre álló eszközt, és munkaerőt — régit és újat, egyszerűt és bonyo­lultat, képzettet és szakképzet­lent — egyszerre kell használ- ntok, egyidőben, sokszor egy helyen, csak így érhető el az a hallatlan fejlődés, amely a lakosok életszínvonalának emelkedésén szinte óráról-órá- ra pontosan lemérhető. Meglátogattuk a közelben épülő új városnegyedet. 3--4 emeletes háztömbök. Parkosí­tott, széles utcák. A lehető leg­modernebb óvodák és napközi­otthonok, Az óvodákban dun- di, egészséges, aranyos, tiszta gyermekek. Bennük már nincs gátlás, félelemérzet, valamiféle indokolatlan tisztelet az „euró­pai“ emberekkel szemben. A meseházikókkal, hintákkal, já­tékokkal berendezett porkocs- kákban nyakunkba csimpasz­kodnak, bajuszunkat, hajun­kat huzigálják és örömmel hemperegnek velünk a fűben. Az „öregek“ könnyes szemmel nézik a képet. Elmondják: ré­gen az ő gyermekkorukban beléjük rúgtak, ha idejében ki nem tértek egy „európai“ em­ber útjából. Ezek az apróságok már min­dennap tejet isznak. Bizony ők légen, az anyutejen kívül nem is ismerték a tejeit Bementünk néhány új lakás- bd is. A családok háromtagon­ként egy-egy szobát kapnak, Az öregek — a magányosak is — külön szobát. Egy nyugdí­jas (!) öreg munkás lakásában feltűnt nekünk, hogy az ágya fölött is, az asztalán üveglap alatt is Mao elvtár» selyem- szövésű képe van elhelyezve. Sztergér elvtárs megkérdezte: „Miért kell ebben a kis szo­bában két Mao kép is?“ — és rámutatott a kát képre. A* öreg a mozdulatokból megér­tette a kérdést, elhárította a tolmácsolást és így válaszolt: „Elvtársak! Én Mao elnököt látni akarom akkor is, mikor fekszem, akkor Is, mikor ét­kezem. Mert, hogy ilyen lakás­ban lakhatom, hogy tudom: mindennap háromszor ehetek változatos ételeket — ezt Mao elnöknek köszönhetem“. Meg­fogja kínai kísérőnk karját: ..Vigyázzanak Mao elnökre, nagyon vigyázzanak! Ilyen vezetőnk még nem volt, és ta­lán nem is lesz •. Ezt a jelenetet igazaban le­írni, visszaadni talán nem is lehet — ezt csak könnyezve lehetett megérteni azt a csodála tos fejlődést látva, amelv a szocialista népek összefogásá­nak, Kína Kommunista Pártia nevelő- és szervezőmunkájá­nak és a tehetséges kínai em­berek lelkes munkája össze­tevőiből adódhatott.' Sangháj városának külön büszkesége, hogy a Kínai Kom­munista Párt itt alakult meg 1021-ben. Ismét Pekingben Sangháj lanulmányútunk utolsó állomása volt. Az él­ménybeszámoló — bármilyen hosszúra nyúlt is — koránt­sem teljes- Az ismertetett ada­tokon kívül még számos óriás- gyárat, középüzemet, kommu­nát láthattunk. Ha mindezek­ről ízletesen írnánk is, tel- 1 je» képet adni Kínáról megold­hatatlan kísérlet. Szerényte­lenség lenne. Ha lehet: kommunista hi­tünkben megerősödöttebben jöttünk haza. A nemzetközi munkásszolidaritás olyan him­nusza zengett közel egyhónapos útunk egész idején, amilyet csak a sötét múlt közelségének, a nagyszerű jelennek é» a ra­gyogó jövőnek olyan együttes hatása adhat, amilyen ma Kí­na. Az orosz munkásosztálynak, a Szovjetunió Kommunista Pártjának hihetetlen áldozatai, emberfölötti harcainak törté­nelmi eredményei itt e 700 mil­liós nép megváltozott, szabad, szép életében kaptak ismét csodálatos értelmet. A kínai nép példája megmutatja a gyarmati sorban élő pAr^kn^k • mit jelenthet szamukra, Ira kezükbe veheUk saját aenuk Irányítását és olyan táborhoz tartozhatnak, mint a Szovjet­unió vezette hatalmas szocia­lista világ. És a béke! Mennyire kézzel­fogható itt: a szocializmus egyenlő a békével, A kínai nép nem azért épít minden eszköz­zel kőpalotákat a sárviskók helyett, hogy legyen mit há­borúban elpusztítani. Nem azért épít vasipari kombináto­kat, hogy fegyverhez jusson más népek elpusztítására, Nem azért teremt jólétet, hogy Legyen mit elveszíteni. Nem azért növeli, táplálja jól gyer­mekeit, hogy egykor vágóhídra hajtsa őket. És nem azért küzd a Szovjetunió, Hruscsov elv­társ a vllágbékóórt, mert más népektől el akar ragadni vala­mit, (Noha ehhez meg lenne az ereje). Engedtessék meg a sze­rénytelen kifejezés: van min­denünk bőven. Területünk, ter­mészeti kincseink, s ami a leg­főbb: békét, jólétet akaró, agymilliárdnál több emberünk, jó dolog volt látni, tapasztal­ni, megerősödni tudatunkban:: ehhez a legyőzhetetlen világié-1 borhoz tartozunk. Ilyen gondolatokkal száll-: tunk a Tu 104-be Pekingben. Úgy éreztük, emberebb embe­rek, szerényebbek, magabizto­sabbak. erősebjwk lettünk. S hálásabban néztünk körül Moszkvában kétnapos ott tar­tózkodásunk során, abban a városban, ahol ma az emberi­ség jobbik felének: a szocialis­ta vilagtábornak agya, szíve működik a szocializmusért, az 'ész emberiség felemelkedé «ért. Palkó Sándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom