Dunántúli Napló, 1960. január (17. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-09 / 7. szám
tsw. JANUAR 5. NAPLÓ a I megyei pártéftekezlet határozata »tán Erősödik a kától yi párt szervezet KátoJyban kis létszámú párt- alapszervézet működik. Bár kevés a párttagok száma, a kommunisták mégis igen lelkesen és jól dolgoznak. Mégsem lehetnek ott a termelő- szövetkezet minden munkaterületén. Pedig a termelőszövetkezeti pártszervezetnek elsősorban a tsz fejlődését, munkáját kell szem előtt tartania. Ezt a párttagság is nagyon jól tudja. Meg is tesznek minden tőlük telhetőt, hogy segítsenek a termelőszövetkezet vezetőségének. Mégiscsak kevesen vannak ahhoz, hogy olyan segítséget nyújthassanak a isz-nek, amilyent az joggal el is vár a pártszervezetétől. — Már sokat foglalkoztunk ezzel a párttaggyűléseken is — mondja Graics Andrásné, a pártszervezet vezetőségi tagja. — Mi is rájöttünk, hogy kevesen vagyunk. Ezért határozatot is hoztunk, az egyik taggyűlésen, hogy az arra érdemes és jól dolgozó termelőszövetkezeti tagokkal foglalkozniuk kell a kommunistáknak. Még személy szerint is megtárgyaltuk azon a taggyűlésen. kik azok, akik elsősorban számításba jöhetnek mint tagjelöltek. Több ilyen elvtárs is van. Ennek alapján a párt- -vezetőségi tagok — közöttük én is — vállaltuk, hogy egy egy elvtárssal elbeszélgetünk és megismertetjük a pártszervezet munkájával, a párt célkitűzéseivel. A vezetőségi tagok meg is tették ezt és ma már ott tartanak a kátolyi pártszervezetben, hogy két tsz-tag kérte felvételét a pártba. A taggyűlés még nem határozott, hogy elfogadják-e a kérelmüket, de valószínűleg két tagjelölttel növekszik hamarosan a létszámuk. — Őszintén meg kell mondani, hogy eddig nem foglalkoztunk megfelelően a párton- kívüliekkel — mondja Graics elvtársnő — és ez meg is mutatkozik a pártszervezet kis létszámában. Arra vártunk, hogy ők jöjjenek hozzánk. S az eredmény? 1959-ben mind- ösze egy tagfelvétel történt. Mikor én beszélgettem az egyik elvtárssal, az kijelentette, hogy ő már rég jelentkezett volna tagjelöltnek, de eddig senkivel nem beszélt még erről és nagyon örül, hogy most kérheti felvételét. Valószínű, hogy nemcsak egy ilyen elvtárs van Kátolyban, hanem még többen is. A párt- szervezetnek kell gondoskodni arról, hogy megtalálják az utat a párthoz. „Erősítsük a párt sorait az üzemi dolgozók, termelőszövetkezeti tagok legjobbjaival” — mondta ki határozatban a megyei pártértekezlet A Kátolyi pártszervezet megtette a kezdő lépést e határozat végre hajtására. Okultak az elmúlt év tapasztalataiból is, mely megmutatta, hogy a pártszervezet nem tud igazán jó munkát végezni a termelőszövetkezetben, ha nem gondoskodnak állandóan erősítéséről, fejlesztéséről is. Jó úton haladnak ahhoz, hogy ezt elérjék és ha tovább is ennek a határozatnak a szellemében dolgoznak, akkor hamarosan számszerűleg ^ és összetételében is ?rős pártszervezete lesz a kátolyi Uj Életnek. H. L. Torpevísmííveket építenek falun ItfNfitaqtszfei tanácskozás kezdődött Budapesten Pénteken Budapesten Iteét- »apos tanácskozásra gyűlték egybe a baromfitenyésztési szakembereik, hogy megvitassak az elmúlt év eredményeit és a továbbfejlesztés lehetőségeit. Mariannes János, a Földművelésügyi Minisztérium állattenyésztési főigazgatóságának vezetője részletesein ismertette a baromfitenyésztés jelenlegi helyzetét és az idei terveket A nagyüzemi baromfitenyésztés első sikereiről szólva hangsúlyozta az előadó, hogy a termelőszövetkezetek baromfi törzsállománya tavaly az 1958. évi 159 000-ről 400 000-re, tojástermelésük a megelőző évi 2,4 millióról 11.7 millióira, baromfihús termelésük pedig 88 vagonról 265 vagonra növekedett. Az 1960. évi feladatok tel- jésítésének alapjait a termelőszövetkezetek közös állományának továbbfejlesztésével teremthet jük meg. A tervek szerint az ország baromfi törzsállományát az idén további félmillióval növelik. A vágóbaromfiból előreláthatólag 700 vagonnal kerül több az idén fogyasztásra, mint a múlt évben, a tojástermelést pedig a múlt évi 1 750 000 000- ról 1 810 000 000-ra növelik. A Közúti Üzemi Vállalat munkáját nemrég még a szervezetlenség, a gépek kihasználatlansága, anyag- és munkaerőhiány jellemezte. A vállalat ennek következtében III. negyedévi tervét mindössze 63 százalékra teljesítette. Nyilvánvalóvá vált a vállalat gazdasági és pártvezetői előtt, erről a mélypontról fel kell emelni a termelést, erősebben kézbe kell fogni a dolgokat A IV. negyedév már sokkal jobb eredményeket hozott, tervüket 100 százalékon felül teljesítették, számos intézkedést tettek a terv- szerűség és a szervezettség megjavítására. Talán legjobban kivette részét ebből a munkából a Közúti Üzemi Vállalat pártalapszervezete. Füzesi Mihály elvtárs, a pártszervezet titkára szerint helyes volt, hogy a pártszervezet sokat foglalkozott a gazdasági kérdésekkel. Felhívta a pártszervezet a gazdasági vezető^ figyelmét arra, hogy a legnagyobb hiba a vállalat munkájában a szervezetlenség. Javaslatot tettek a műszaki irányítás megjavítására az építésvezetőségeikben, felhívták a figyelmet arra, hogy egyes munkahelyeken tűi voltak terhelve a munkavezetők. Foglalkozott a pártszervezet, az anyagellátás kérdéseivel is. Megállapították, hogy nem kevés a vállalat anyaga, hisz hengereléshez használható kavicsból háromszor akkora készlettel rendelkeztek általában, mint amennyit a vállalat munkahelyein felhasznált. Rámutattak olyan hiányosságokra is, mint például a programozás hiánya, az előreterve- zés gyengesége. A pártszervezet azon felül, hogy feltárta a gazdasági vezetésben mutatkozott hibákat, kijavításukhoz segítséget nyújtott. Ennek eredményeképpen lényegesen javult a munkahelyek munkával való ellátottsága, csökkent a tervszerűtlen-, ség. Kálmán István, üb-elnök a szakszervezet munkáját hozta szóba, amikor a múlt év gyenge tervteljesítési eredményei felől érdeklődtünk. — Sajnos, az volt a helyzet nálunk — mondja Kálmán elvtárs —, hogy mindenki kizárólag az üzemi bizottság feladatának tekintette a munkaverseny szervezését, a műszakiak nem tekintették előbbrevivő eszköznek a kongresszusi vefseny támogatását. A dolgozók pedig nagy érdeklődéssel tekintettek a verseny elé, biztos munkahelyet, emelkedő keresetet, jó munkaszervezést vártak a kongresszusi versenytől. Nyolc brigád elhatározta például, hogy a szocialista munkabrigád címért küzd, ezek a brigádok szép eredményeket értek el munkájukban. A munkaverseny nyilvánossága érdekében — tekintettel vidéki munkahelyeinkre — kiadtunk vállalatunk életében először, egy versenyhíradót. A verseny híradó ismertette az eredményeket, felhívta a dolgozókat az elkövetkezendő feladatok megvalósítására, a termelés növelésére. Talán ennek is köszönhető, hogy a IV. negyedév már jobban sikerült. Marosi István, a vállalat Egyik legfontosabb éltető természeti kincsünk az ivóvíz. A jó ivóvíz problémájának a megoldása most, a falu szocialista átalakulása után fokozottabban lép előtérbe. Falun általában a talajvízre telepített, betongyűrűkkel, kővel, vagy téglával kiépített ásott kutak szolgáltatják az ivóvizet. A kutak rendszerint közel vannak a trágyagyűjtőkhöz, ahonnan a trágyalé és egyéb szennyezett vizek beszivárognak a kútba és ott megfertőzve a vizet, betegséget okozhatnak. A falu vízellátásának korszerű módja a törpe- vizmű, mely az egészséges, jó ivóvizet hidrofor-berendezésen, vagy víztornyon keresztül juttatja a község főbb utcáin lefektetett csőhálózatba. A vezetékeken helyezik el a nyomókaros közkifolyó csapokat, olyan sűrűségben, hogy senkinek se kelljen 150—200 méternél többet gyalogolnia a vízért Ez a berendezés lehetővé teszi, hogy a főnyomócsőről az egyes lakások, üzemek, intézmények a vízellátásba közvetlenül is beköthetők. A törpevízmű vizét a közegészségügyi hatóságok állandóan ellenőrzik, tehát a fertőzés veszélye kizárt. A községekben, ahol a lakosság vízellátása a kutak fertőzöttsége vagy a kevés vízmennyiség miatt zavart szenved, megyei hitelből fokozatosan létesülnek a mélyfúrású (artézi) kutak. Tapasztalat szerint ezek a községi artézi kutak nincsenek kihasználva, dacára annak, hogy vizük kifogástalan. Ennek az az oka, hogy a lakosság 200—300 méternél távolabbi kúthoz már nem megy szívesen vízért, valamint sokszor a kútra szerelt kéziszivattyú is nehezen működik. A vízzel való gazdálkodást csak társadalmi összefogással lehet biztosítani, vagyis úgy, hogyha a lakosság, a helyi üzemek, hivatalok, intézmények összefognak és törpevízmű társulatba tömörülnek. Vízzel gazdálkodni azért leéli, mert a vízigények folyton nőnek, míg a vízkészlet jóformán állandó. Társadalmi Összefogásban ‘örpevízmű-társulat alakítására módot ad a 19/1958, Korm. rendelet, mely kimondja és engedélyezi, hogy törpevízmű- társulat alakítását határozhatják el az érdekeltek, vízhasználók, vagyis a lakosok, üzemek, intézmények, stb. Az így megalakított törpevízmű- társulat állami irányítás mellett működik. Az eddigi tapasztalatok szerint az utcai vezetékhálózat kir építése hidrofor és egymástól 200—300 méterre lévő közku- tak költsége házanként 2000— 3000 forint terheléssel jár. A törpevízmű-társulat azonban közepes és hosszúlejáratú kölcsönt kaphat, mégpedig olcsó, vagyis évi 2 százalékos kamatozás mellett az OTP-től. Ennek következtében nem kell várni, míg hosszú éveken keresztül összejön a szükséges fedezet, hanem egy-két éven belül felépülhet a mű és a tagok (családok, üzemek, hivatalok, intézmények) több évre elosztva maximálisan 10 év alatt fizethetik be az építésre szükséges és általuk közgyűlésükön megállapított hozzájárulásukat. Az üzemelési és fenntartási költségeket már a vízdíj biztosítja, mely a gyakorlat szerint, általában évi 100— 150 forint lakóházanként. Az építési költségeknél előtérbe kerülhet a társadalmi munka is. Például a háza előtt megássa mindenki (műszaki irányítás mellett) a csővezeték árkát. Ez komoly megtakarítást jelent a társulatnak és csökkenti a kiadásokat. A helyi tanács a községfejlesztési alapjából, melyhez állami támogatás is járul, hathatósan támogathatja a törpevízmű- társulatot. Mind a társadalmi munka, mind a tanácsi támogatás természetesein csökkenti az érdekelt tagok hozzájárulási költségeit. Pártunk VII. kongresszusának határozata szellemében az 5 éves terven belül, célul tűzzük ki, hogy minden olyan községet, ahol arra szükség van és a műszaki alapfeltételek megvannak, előre elkészített terv és sorrend szerint lássuk el törpevízművel. A törpevízmű-társulat pedig olyan kultúrált vízellátást biztosítson, hogy a falu és a város közti különbség e téren is megszűnjön, mégpedig úgy. hogy a falusi ember is olyan kényelemmel jusson jó ivóvízhez, mint a város lakossága. 9i, Varga János Nagyüzemivé fejlesztik a hagyományos termelési ágakat A Baranya és Somogy megye határán fekvő Kisdobsza községben Zrínyi Miklós néven .termelőszövetkezet alakult a közelmúltban. Az űj közösséghez néhány nap alatt a falu egész lakossága csatlakozott. Kisdobszán sosem volt -mén termriöszövetkezet. érthető, hogy a ta.gok óvatosan, megfontoltan indultak el mostan a nagyüzemi gazdálkodás útján. Felvetődtek különféle ötletek, tervek. A Zrínyi Tsz tagsága — helyesen — úgy gondolkodik: nem vágnak bele azonnal olyan munkákba, amelyekhez nincs még megfelelő anyagi erejük és a megvalósításukhoz szükséges tapasztalatokkal sem rendelkeznek. Ehelyett két olyan termelési ágait fejlesztenek nagyüzemi szintre, amelynek évtizedes hagyományai vannak a községben és mesterei is a gazdák. Ilymódon jól megalapozhatják a közös gazdaságukat és erre az alapra a következő években már biztosan építhetnek a tsz-tagok. Az egyik ilyen ág a burgonyatermelés. Kisdobszán évek óta szakcsoport is működött, amely főleg korai burgonyát termelt. Ezt már júniusban felszedték és így sokat exportálhattak belőle. A községben mindig is jó termés szokott lenni burgonyából: tavaly például 120 mázsa volt a holdanként! átlag. Úgy tervezik az aránylag nem nagy nyolcszáz holdas — közös gazdaságban 100—120 holdon vetnek majd burgonyát, fele- reszben karait, amelyet külföldre is szállíthatnak. Előzetes számítás szerint csupán a korai_ burgonya mintegy félmillió forintot jövedelmez majd a Irinyi Termelőszövetkezetnek- S mivel már évköz- ben hozzajutjjak a pénzihez nyílik Glőlc^osz* Capek-év forduló Prága (MTI) Csehszlovákiában e napokban emlékeznek meg Karel Capek-ről, a modern cseh irodalom kimagasló alakjáról, aki január 9-én lenne hetven éves. A jubileum alkalmából újabb kiadásban jelentek meg Capek művei, amelyek a felszabadulás óta száz—százötvenezres példányszámot értek el. A csehszlovák lapok rámutatnak arra. hogy Cáréit írásai a háború után rendkívül népszerűvé lettek a szocialista országokban tásra. A másik fő termelési ág a szintén hagyományos sertés- tenyésztés. Kisdobsza egészen kicsi falu, de annyi sertés sehol másutt a szigetvári járásban nincs. Egy-egy gazda hatnyolc sertést, sokan tizet, vagy még többet tartanaik. Megfelelő ólak és takarmányalap megteremtése után nagyüzemi sertéstenyészetet alakítanak ki: mégpedig fehérhússertéseket nevelnek majd, mivel ezek külföldön le igen keresettek. Teret hódít az új A megyeri úti Mesterséges Termékenyítő Állomásról egymás után gördülnek ki a Skoda és a Moszkvics kocsik. — Ahány kocsi, annyifelé megy. Viszik az ondót a megye falvaiba, ahol még nem is olyan rég úgy fogadták ezeket a kocsi kát: „Jönnek a bádogbikák.” Néhány évvel ezelőtt volt ez úgy 1950—51 táján, amikor a parasztok még nem ismerték a mesterséges termékenyítés jelentőségét, amikor nem tudták, nem győződtek meg maguk is arról: a mesterséges megtermékenyítés mintegy 15 százalékkal jobb vemhesülést jelent, mint a hagyományos. Erről beszélgetünk az állomás vezetőjével, Gyenizse Lajos elvtárssal, aki azt mondja: ma már nemcsak kérik, de követelik is a parasztok a mesterséges megtermékenyítés be vezetését. Ezt tények, számok bizonyítják 1958-ban 6090 tehenei termékenyítettek meg mesterségesen a mellében. 1959-ben már 11 152 olyan tehén volt a megyéi jen, amit mesterségesen termékenyítettek meg. És mindezt tíz apaállattal végeztek. Ma már minden paraszt ember tisztában van azzal: hagyományos toanékeaysu* mellett a megyében 40— 50 tehénre jutott egy- egy apaállat, mesterséges megtermékenyítés mellett pedig 1000 tehénre hagynak meg egy apaállatot. Ez nemcsak azt jelenti, hogy ez gazdaságosabb. Ezt is jelenti, mert például 1958-ban a mesterséges megtermékenyítésnél egy első termékenyítés 143, 1959- ben 117 forint volt, 1960-ban pedig előreláthatólag 100 forint alatt lesz. A hagyományos megtermékenyítés ennek háromszorosába kerül. A gazdaságosság mellett van egy más valami is. Ez pedig az, hogy a legjobb tulajdonsággal rendel kező apaállatokat tartják csak meg és ezek ondójával termékenyítik meg a megye teheneit. Egy rozzant Jeeppel és egy öreg Tátra kocsival kezdett a mesterséges megtermékenyítő állomás Fejlődését. jelentőségének növekedését mutatja az, hogy rövid idő alatt teljesen kicserélődött az. állomás gépkocsiparkja. 1958 áprilisában két új Skodát, 1959 márciusában két új Moszkvicsot, októbf" ;0-án pedig ismét « új Moszkvicsot kap tak. Idén ismét tovább fejlődik az állomás Azt mondja Gyenizse Lajos elvtárs: ők nem 1960-ban kezdték az 1960-as tervet, hanem 1959-ben. Ez így igaz. Mert 1959-ben hozzákezdtek az új körzetek kialakításához és ennek máris megvan az eredménye 1960- ban nyolc autós és két motorce körzetük lesz, ami azt jelenti, hogy a mesterséges megtermékenyítés behálózza már a megye közel hatvan százalékát. Ebben az évben már nem 11150 hanem huszoníkétezer. tehenet termékenyítenek meg mesterségesen a megyében. Ez természetesen szükségessé tette az állomás bővítését is A jelenlegi istállókban legfeljebb 12 apaállatnak van hely Az apaállatokat ezért Békáspusztára viszik és onnan látják el a megyét ondóval Néhány év alatt meghódította a mesterséges megtermékenyítés a megye hatvan százalékát. Az út még nem ért a végéhez. Sőt! Mint elmondották: nálunk még igen rövid az ondó felhasználásának ideje — Mindössze 48 óra. — Igaz éltették ők ondót és még harminc hat nap múlva is voll abban élő sperma, de ez termékenyítésre már nem alkalmas. A Szovjetunióban Angliában, Dániában Hollandiában és másutt már sikeresen mélyhűtik a termékenyítő anyagot. A mélyhűtött ondót akár 10—15 év múlva is felhasználhatják. Ez nemcsak azért jelentős, mert így 4— 5000 tehenet is megtermékenyíthetünk évente egy-egy apaállattal. Jelentős az utódellenőrzés szempontjából is. Három, négy évi tapasztalat után már meg lehet állapítani azt, hogy milyen az apaállat örökítő képessége. Ha jó, akkor megtartják az ondóját, ha nem, akkor selejtezik a mélyhűtött ondót is, de selejtezik az apaállatot is. Bizony itt már előfordulnak olyan fura esetek is, hogy az apaállatot már rég elfogyasztották, amikor még évekig termékenyítenek a tőle elvett ondóval. Nagy a fejlődés és mint a tények mutatják a Magyarországon is kísérletként beindított mélyhűtési módszer tovább tágít ja a távlatokat. Nálunk is mind jobban közeledik az az idő, amikor a falvakból eltűnnek az apaállatok, amikor az egész megyét behálózza majd a mesterséges megtermékenyítés hálózata, amely nem csak olcsóbb, de biztosabb is. mint a hagyományáéi 74 kilométer utat korszerűsít, egymillió négyzetméternyi területű útszakaszt pirtalanít a Közúti Üzemi Vállalat főmérnöke is úgy nyilatkozik: jó irányban halad a munka ez évben, a Közúti Űzetni Vállalat teljesíti terveit. Az építésvezetőségeknek már most kiadták az első negyedév programját, habár ez évi terve a vállalatnak még nincs jóváhagyva. Az előzetes felmérések szerint 1960-ban 74.5 kilométer korszerűsítést, 49.7 kilométer itatásos hengerlést, 1 millió négyzetméter portalanítást kell elvégezniük. Korszerűsítésre kerül az 59-es pécs— mohácsi út 15. és 32 kilométerszakasz között és a 17 kilométeres itatásos burkolat egymaga 15 millió forint költséget igényel. Sok bírálat érte a műszaki osztályt, amiért egyszerre sok munkát kezdett el. most ebben az évben igyekeznek úgy megszervezni az útkorrekciókat, korszerűsítéseket, hogy nagyobb erőket foglalkoztathassanak egy munkahelyen és azt hamarabb be tudják fejezni. Persze ennek is határai vannak, a rendkívüli nagy terepen szétszórt apróbb munkákat is el kell végezni a vállalatnak. . Az 1960-as esztendő tervei megkövetelik a Közúti Üzemi Vállalattól is, hogy gazdasági vezetői, párt- és szakszervezete a munkások, dolgozók vállvetve küzdjenek éves terveik teljesítéséért, hogy tanulva az 1959-es év hibáiból, végleg kiláboljanak bajaikból.
