Dunántúli Napló, 1960. január (17. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-08 / 6. szám
Í999. SASVAR 8. NAPLÓ Megalakult a Magyei Műszaki Tanács A Szakszervezetek Baranya »negyei Tanácsa szervezésében megalakult a Hegyei Műszaki Tanács, amely már el is készítette fél éves munika- tervét. Az 3ZMT 24 tagú műszaki tanácsa első félévi munkáját az MSZMP VII. kongresszusának határozata és a SZOT elnökségének 1956 május 7-i határozata értelmében kívánja végrehajtani. A munkaterv időszakában a műszaki tánács az alábbi főbb feladatok megoldását tűzte ki célul. A szakszervezeti műszaki és újítási bizottságok elmúlt évi munkájának és ezen belül az üzem újító mozgalom, valamint a műszaki fejlesztés felmérése. Továbbá kapcsolatot építenek ki a természettudományi egyesületek szövetségével, valamint a TIT-tel és velük egyetértésben elkészítik a műszaki klub fél éves ismeretterjesztő programját. Az üzemek műszaki és újítási bizottsági elnökei részére előadássorozatot szerveznek a SZOT mérnök és technikus tanácsa, valamint az Országos Találmányi Hivatal közreműködésével; Márciustól kezdődően a megye valamennyi üzemében megszervezik az újítási hónapot. Ez alkalomból a vállalatok gazdaságvezetőivel, szak- szervezeti bizottságaival közösen felülvizsgálják az újítómozgalom eredményeit; Elkészültek az állami gazdaságok 1960, évi tervei t 4 tavalyinni egymillió literrel több tejet9 136 vagonnal több húst, 100 holdanként 20 mázsával több kenyérgabonát termetnek az idén Baranya állami gazdaságai Január elejére Baranya megye mind a 12 állami gazdaságában befejezték a tervkészítést. Az 1960. évi termelési tervek azt bizonyítják, hogy állami gazdaságaink ez évben, még az utolsó két év gyors fejlődési üteméhez viszonyítva is óriási lépést tesznek előre a belterjesség, az egyre jövedelmezőbb gazdálkodás felé; A jövedelmezőség egyik mércéjének, áz önköltségnek alakulása, már a kongresszusi versenyben is igen kedvező volt. A versenyben felajánlott 97 százalékos termelési költségszintet — mely országosan a legszebb fel ajánlás volt — a kongresszus napjáig még 94,7 százalékra csökkentették. Ez azt jelenti, hogy a gazdaságok 100 forint termelési hozamot, jelenleg 94,7 forint termelési költséggel állítanak elő, s ezt a csökkenést igen rövid idő alatt érték el. 1960-ra átlag 93 százalékos termelési költségszintet terveznek az állami gazdaságok, köztük a sátorhelyi 87, ormánsági 89, a beremendi gazdaság pedig 90 százalékos költségszinten kíván termelni. 41 százalékkal növelik az árutermelést A kongresszusi versenyben elért eredményekkel és jó mun kával a gazdaságok megteremtették az idei terv teljesítésének feltételeit. Fock elvtárs kongresszusi beszédében mondotta, hogy a mezőgazdaság termelését az 5 éves terv végére átlag 30—32 százalékkal kell emelni. Baranya megye állami gazdaságai a 100 holdra jutó árutermelést már 1960- ban — az elmúlt évhez viszonyítva — 41 százalékkal emelik. Mit jelent ez részleteiben? Azt, hogy a múlt évhez viszonyítva a gazdaságok a tavalyinál 3—4000 hektóval több bort, 1 millió literrel több tejet, 100 holdanként 20 mázsával több kenyérgabonát, 174 mázsával több cukorrépát termelnek ebben az évben. Megyei átlagban a gazdaságok tehenészei már most megközelítették a tehenenkénti évi 3500 literes hozamot. Ugyanakkor az áruhús termelésében is magasan túlszárnyalják múlt évi eredményeiket, mivel a tavalyinál 30 vagonnal több marhahúst, 40 vagonnal több sertéshúst, 58 vagonnal több baromfihúst és 8 vagonnal több halat értékesítenek. A Pécsi Állami Gazdaság nagy vágóbaromfi-telepének beállításával a gazdaságok hízott baromfi állománya egy év alatt több, mint tízszeresére emelkedik. A pécsi gazdaság telepéül! készül az újítási műhelyben ? A Pécsi Szénbányászati Tröszt újítási műhelyét 1953- ban hozták létre. Egyszerűen ment az alapítás, — mondja mosolyogva Solymár elvtárs, az újítási műhely vezetője. — A bríkettgyár régi lisztraktárában ütöttük fel a tanyánkat. Nem volt ott nekünk jóformán semmink. Szereztünk egy szál deszkát, abból lett az asztal, arra szereltük fel az egyetlen satunkat, saját magunk készítettünk egy kalapácsot és kértünk kölcsön a főműhelyből egy reszelőt. Ezzel a felszereléssel indultunk;: a Mindjárt az elején nagy lendülettel nekifogtunk egy rakodógép elkészítésének. A legelső gépet le sem vitték a bányába. Nem vált be. De nem keseredtünk el. Dolgoztunk tovább. Közben gyarapodott a műhelyünk is. Tovább kísérleteztünk, tökéletesítettük a gépet és a múlt évben végre már lekerültek az első próbálkozásból továbbfejlesztett rakodók a bányába. És ahogyan a bányászok elmondják, szívesen dolgoznak vele, és még több hasonló gépet kérnek- tőlünk. Az újítási műhely ma már nem újhegyen, a régi lisztraktárban működik. hanem az István-akna területén talált szállást. Igaz, hogy nem nagy a műhely, de új gépek állnak a falak mellett. Uj gyalú, fúrógép, eszterga és egy maró. feltétlenül jobb lenne, ha legalább mégegyszer ekkora lenne a helyiség, könnyebben lehetne benne mozogni, dolgozni. a nagyobb gépeket szerelni. Viszont az is jgaz hogy nem a műhely nagyságán lehet elsősorban lemérni a műhely hasznosságát. Mert bár a műhely kicsiny és mindössze tíz szakmunkás és három ipari tanuló dolgozik csak itt, nagyszerű dolgokat csináltak a múlt évben és gazdag program végrehajtására készülnek az idén is. Az elmúlt évben többek között elkészítettek három Csóti -Solymár-típusú rakodógépet. Kettő már dolgozik is Vasason. Ez az a géptípus, amely- bő. szinte bármennyi sem volna elegendő. A másik jelentősebb gépük, amit az elmúlt évben készítettek a műhelyben, szintén Solymár elvtárs újítása a fenyő- rönk háncsozógép. a bányába fatoestilő smhötrí ngy&ta még a napszinten meg kell tisztítani a kéregtől, hogy láthatóvá váljanak az esetleges kéreg alatti korhadások, gombásodások, nehogy a beépítésre kerülő fa alkalmatlansága esetleg balesetet okozzon. Ez a háncsozás meglehetősen nehéz fizikai munka. Solymár elvtárs újításával, a háncsozó- géppel ezt a munkát sikerült megkönnyíteni. A gép szinte magától végzi el a fenyőrönkök kéregtől való megtisztítását. A gép jelenleg üzemben is van már a Béke-aknai fatéren. Éppen a napokban jártak itt a minisztériumból is, megnézték a gépet, és úgy nyilatkoztak, igen jónak tartják, valószínűleg ezt a típusú gépet javasolják majd gyártásra és ilyen géppel látják el majd a többi üzemeket is, ahol ilyen munkát végeznek. Az idei program még nem készült el teljesen, hiszen az attól is függ, hogy évközben még milyen jelentősebb újítások futnak be, azok közül melyeket kell majd elkészíteni. De az már biztos, hogy hamarosan elkészítik a hasítófűrészt, amit szintén a fatéren használnak majd fel.A hasítógépre nagy szükség van. A süvegfákat ugyanis úgy készítik, hogy a rönköket körfűrésszel hosszában kétfelé vágják. Jelenleg is úgy csinálják ezt, hogy egy ember nekiveti a gyomrát a fának, és nyomja teljes erővel a fűrészre. Ez nehéz és egészségtelen munka is egyúttal. Megsínyli a gyomor. Ha elkészül az új gép, akkor megszűnik ez az állapot. A gép ugyanis helyettesíti az ember erejét. Gépi úton nyomja majd a rönköket a fűrészhez, az embernek csak irányítani kell majd a gép munkáját:;; Szerepel a programban egy egyetemes ereszkeszállító- berendezés elkészítése is a sok más között, de a legjelentősebb feladatnak mégis a fém- támrabló vitla elkészítését tart iák az újítóműhely-beliek. A fémtámókát ugyanis rendszeresen vissza kell rabolni. i^egy fémtám ugyanis je- összegbe kerül és import utján kell beszereznünk őket. Az itt készülő fémtámrabló vitla feladata tehát nagyjelen- tosegu esz. Egyelőre annyi biztos, hogy a vitia súlya nem lesz nagy, úgy számítják, nem nyom aoaod többe* negyven kilónál, vonóereje pedig hat tonna körül lesz, tehát szinte a legnagyobb omlás alól is ki tudja majd húzni a fémtámo- kat; Ezen túl persze egy sor kisebb újítás kivitelezésére is sor kerül a műhelyben. Ezek csupán a legjelentősebbek a sok közül. De ez a néhány kivitelezésre kerülő újítás is arról tanúskodik, hogy jól dolgozik az újítási műhely; Kuni ez Pál nek nagy kapacitása ellenére a megye gazdaságai 18 000 naposcsibével többet adnak el a termelőszövetkezeteknek, mint tavaly. 9300 hold huVorca Az előző évek tapasztalatai beigazolták, hogy a kukorica hozza egységnyi területen a legnagyobb hozamot. Ezért a gazdaságok 1960-ban takarmányrépát, és zabot igen kis mértékben termelnek, s ezek rovására sok kukoricát. A kukorica vetésterületét 1959-hez képest 72 százalékkal, illetve 5400 holdról 9 300 holdra emelik, és a vetéshez teljes mértékben hibrid vetőmagot használnak. Sok gazdaságban csaknem teljesen gépesítik a kukoricatermesztést, kapálás nélküli művelést vezetnek be. Az intenzívebb gazdálkodás, megteremtése érdekében a megye állami gazdaságai a belteriesebb kultúrák — szőlő, komló, gyümölcs — területét 1959-hez képest más- félszeresére emelik. A jelen gazdasági évben 1000 hold új gyümölcsöst, 200 hold szőlőt és 114 hold komlót telepítenek. A Siklósi Állami Gazdaság például egymaga 140 hold új szőlőt telepít a tavaszra. A Beremendi Állami Gazdaság szabadtartásos növendékmarha nevelési kísérlete, a sátorhelyi gazdaság holland-lapály, a bó- lyi gazdaság svéd sertés tenyészete, a pécsi gazdaság ma- gyartakra-jersey keresztezett szarvasmarha-állománya — melynél 3—4 százalékkal kisebb életfenntartó takarmánynyal azonos tejmennyiséget és magasabb tejzsírt nyernek, mint a magyartarkánál, — az új növény- és állatfajták, a külföldi búzák, komló, az egyre újabb és újabb kísérletek és korszerűbb módszerek bevezetése, mind azt bizonyítják, hogy állami gazdaságaink intenzívebb, jövedelmezőbb gazdálkodás felé tartanak; Ai űj tsz űj pártszervezete Markóc község dolgozó parasztjai tudják, mit jelent a munkások segítsége. Tapasztalták, amikor a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődése során hozzájuk is eljutott az idők szava, s a legnehezebb időszakban ipari munkások álltak melléjük, átsegítették őket a nehézségeken. A múlt év december utolsó napjaiban, amikor megalakult a tsz, az első belépők már azon gondolkodtak, hogy ki legyen a párttitkár, hogyan működjön a pártszervezet ezután. Ahogyan addig dolgoztaik a kommunisták, az is a lakosság érdekében való volt, de most valahogyan másképpen kell mégis megszervezni a pártmunkát, mert a közös gazdálkodás közös gondokat, sok fajta új munkamódszert kíván. Egyénileg gazdálkodó parasztemberek között más természetű tennivalói akadnak a pártszervezetnek, mint egy termelőszövetkezeti községben, ahol mindenki a közös gazdálkodás útjára lépett. Nem is lett volna helyes dolog, ha sokáig vártaik volna az új pártszervezet létrehozásával. Két nap múlva taggyűlést tartottak, s megválasztották Vass József elvtársat titkárnak, aki azelőtt is köz- megelégedésre vezette a párt- szervezetet. Arra is gondoltak — már a termelőszövetkezet szervezése során —, hogy új párttagokkal erősítsék az alapszervezetet. A január negyediki tsz- vezetőségválasztó közgyűlésen Ibriksz Józsefet választották elnöknek, aki egyéni gazda korában a maga 13 holdján bebizonyította, hogy kitűnően ért a gazdálkodáshoz. Még a huszonnégy holdas gazdák is rászavaztak. A hozzá hasonló gazdák is az elsők között léptek be a termelőszövetkezetbe, s azok közül hárman már kérték felvételüket a párt tagjai sorába. A pécsi MEGYEVILL munkásai a seilyei gépállomás dolgozóival együtt mentek Markóc községbe, hogy a termelőszövetkezeti útra vezessék a parasztságot. A községi párt- szervezet tagjaival együtt járták a házakat, s magyarázták a szövetkezeti mozgalom előnyeit. Közben megbeszélték, hogy az első napokban kik jöhetnek számba a pártba való felvételre, s kiderült, hogy jól találgattak, mert éppen azok az új tsz-tagok kérték felvételüket, akikre számítottak. Ezzel terlészetesen nem áll meg a pártszervezet munkája, sőt igazában még csak most kezdődik, hiszen az új tagok felvétele mellett a politikai nevelőmunkára is gondot kell fordítaniok, elő kel] készíteni a szabad pártnapot is, amelyen a párt hetedik kongresszusának legfontosabb útmutatásait beszélik majd meg. Ezenkívül — ezzel egy időben • részt kell venniök a gazdálkodási tervek elkészítésében; Az új termelőszövetkezet új pártszervezete minden bizonynyal kitűnően oldja meg feladatait. Az üzemek dolgozói pedig, akik a termelőszövetkezet megszervezése során Markócon jártak, ezután is ellátogatnak majd hozzájuk, megígérték, hogy mindenben segítik a mankóciakat. Gy. K. Népművelési tanszék alakult a pedagógiai főiskolán A Pécsi Pedagógiai Főiskolán az elmúlt esztendőkben is magas színvonalú öntevékeny művészeti munka folyt. A főiskolának jónevű énekkara, tánckara és színjátszócsoportja van. Országos versenyeken is sikerrel szerepeltek. A művészeti csoportok azt is célozták, hogy a főiskoláról kikerült hallgatókat szakmai isA dohánytermelők földjén Paluska Sándor olyan mint egy modem varázsló. Egyik percben tanácstitkár, a másikban meg tsz- elnök, aszerint, hogy ki kopogtat a tanácsiroda ajtaján. Ezt persze nem kíséri „csiribú-csiribá”-zás, és más csodás átváltozás: mindkét esetben ugyanaz az erős és derűskedélyű Paluska Sándor néz ránk. Életútja egyszerű. A felszabadulás után tíz holdas egyéni paraszt. Jól gazdálkodik Később — 1954-ben — a falu tanácstitkára lesz. A kasza nyeléhez szokott kéz meg tanul ceruzával bánni, esze egyre paléi-o- zottabbá válik. Bei- degzetten végzi mindennapos munkáját, csak akkor csddálko- zik, amikor december 22-én, az Egyetértés alakuló közgyűlésén — azon a napon, amikor tsz-köz- ség lettek — felállt egy parasztember és elkiáltja magát: — Paluska Sándor legyen az elnök! — Úgy van, Palus- ka! — zúgja a tömeg — Mindenhez ért, a paraszti munkáho7 is, meg a számoláshoz is. Ilyen ember kell nekünk! S mire felocsúdott levegőbe lendültek a kezek. Azóta kétszer any- nyit dolgozik, mint máskor. Mert a tanácstitkárságot még nem sikerült átadni — a járási tanács még nem talált mást. Az emberek pedig mindennap felkeresik Különösen a vezetőségi tagok járnak hoz zá gyakran. Most is bejött az egyik Mon- szider György nevű, úgy kötényesen, valamilyen zsákügyben tanácsot kérni. Amikor megkapja, bólint és leül. Felhasználom az al kaimat és megkérdem az idős parasztembert: — Mit terveznek a tsz-ben? — Jobb életet — válaszolja röviden — Nem akarunk többé látástul-vakulásig dolgozni. Bedegi József tanító közbeszólt. — Azt mondja, az utóbbi tíz év kivételivel nagyon szegényesen élt itt a nép. Pedig nem is ré gi a község. Alig száz tíz éves. 1847—48-bar gróf Czindery favágókat hozatott ide So~ mógyból. Azok alapították. A települést gróf Czindery Tekla nevű leányáról nevezte el Teklafalunak A Czinőeryek birtoka később az And- rássy grófoké lett, s azoké maradt a fel- oabaduMsiA A fala cselédes kedett. Ebben a községben nem volt kulák, nem épültek nagy istállók, hatalmas górók és gazdag porták — Teklában (így hívják a falujukat röviden) — majdnem mindenki szegény volt Ezért akarnak jól élni végre... — És ebiek is majd — teszi hozzá az elnök. — Nem szeretnék nagyot mondani és felelőtlenül ígérgetni, de a 40—45 forintos munkaegységet mindenképpen el fogjuk érni. — Miből? — A dohányból. — Úgy van! A dohány itt az isten — pattan fel az idős Monszider bácsi, s nekitüzesedve mondja, hogy ez a község mindig híres dohány- termesztő volt, nem is termeltek jobbat a járásban mint ők. — Náluk mindenki mestere a dohánynak, még a nyolcvan éves édesanyja is felajánlotta, hogy eljön faty- tyazni, ha az Egyetértés dohánya megérik. Az elnök nem ilyen vidám. Gondterhelten mondja, hogy „csak” tizenöt holdra tudtak szerződést kötni. — Azért „csak” ennyire, mert nincs pajtájuk. az első közö6 építkezésük, mert jövőre már vagy harminc holdon akarnak dohányt termeszteni; Sokáig eldiskurálnak még a dohányról Kisütik, hogy húszezer forint jövedelmet kell belőle holdanként eliémi. Aztán a cukorrépára fordítják a szót, amiből húsz holdra kötöttek szerződést, majd a burgonyára, amely félszáz holdon fog virágozni. Ebből tíz hold hajtatott lesz. Vásárolnak még 60 —70 tehenet, vagy harminc süldőt. Egymást váltva mondogatják, hogy mi mindent tesznek, hogy elérjék a 40—45 forintos munkaegységet és a tizenöt forintos munkaegység előleget, amit márciustól kezdődően minden hónapban ki fognak osztani. Ki ám, mert ennyi biztosan meglesz a szerződéses növények előlegéből. Sokáig elhallgattam még a beszélgetésüket, s azzal a tudattal búcsúztam tőlük, hogy Teklafaluban jó kezekben van a tsz vezetése. Ahol ennyi bizakodással és akarással indulnak az új életnek, ott a -iker nem marad el. M. Ss méretekkel is felruházzák, amit majd kint a falvaikban jól tudnak hasznosítani. Bebizonyosodott azonban, hogy nem elégséges csak az öntevékeny művészeti csoportok fenntartásával segíteni a hallgatók népművelési ismereteit. A főiskoláról kikerült hallgatók kellő szakismereteket kapnak például az énekkarvezetéshez. Kint a községekben azonban nemcsak az énekkarok. hanem más népművelési ágak, népi tánccsoportok és a színjátszó csoportok is elsősorban a nevelőktől várnak segítséget, szakmai irányítást. A Pécsi Pedagógiai Főiskolán most megoldották ezt a régi és sürgető problémát. 1960 januárjától júniusáig száz órában tanítanak a népművelési tanszéken drámatörténetet, színháztörténetet, rendezéselméletet, színpadi beszéd- és mozgástechnikát. Hetenként két órát foglalkoznak elméleti kérdésekkel. A fakultatív jellegű oktatást Csaba Károly, a főiskola tanára, Pécs és Baranya megye Népművelési Módszertani’ Tanácsadójának vezetője irányítja. A főiskolai hallgatók két szakjuk mellé harmadiknak szabadon választhatják a népművelést. Az órákon főként elméleti dolgokkal ismerkednék, de természetesen lesz egy stúdiódarabjuk, amelyen bemutatják a módszertani fogásokat. A tanév végén pedig szerveznek egy kéthetes bentlakásos tanfolyamat, amelyen a rendezés gyakorlati részével is foglalkoznak. Nagy szükség van ezekre a végző hallgatóknak, mert jelenleg is három helyen: Komlón. Sellyén és Siklóson nincs művészeti előadó. Sajnos, meg kell azt is jegyezni, hogy Baranya megye egyetlen járásában^ sincs megfelelő felkészültségű művészeti vezető, aki irányíthatná a járási öntevékeny színjátszó csoportokat Időjárásjelen tés Várható Időjárás pántók estig; felhőátvonulások, ma több, holnap kevesebb havaseső, havazás. Időnként élénk délnyugati, nyugati, később Ismét északnyugati szél. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet mínusz 3—plusz Zt legmagasabb nappali hómérsélcle# oémMcest 1—6 Job Matth
