Dunántúli Napló, 1960. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-08 / 6. szám

NAPLÓ

I960. JANUAR I

Szombaton temetik Antos István elvtársat

Az Antos István elvtárs te- I metésének megrendezésére i alakult párt- és kormányból zottgág közli:

Antos István elvtársat, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, pénzügy-minisztert, országgyűlési képviselőt, a közgazdaságtudományi egyetem professzorát január hó 9-én, szombaton délelőtt 11 órától 13 óráig a Nemzeti Galéria (Kossuth Lajos tér 12.) csarnokában ravatalozzák fel.

Temetése ugyanaznap délután fél három órakor lesz a Kerepesi temetőben a Kossuth mauzóleum előtti díszsírhelyen

Pataki Mihály elvtársnak,

a Pécsi Szénbányászati Tröszt igazgatójának nyilatkozata

\ Harmincöt évvet ezelőtt:

(Folytatás az 1. oldatról)

Eisenhower február végén indul Dél-JImerikába

Washington (MTI) Szerdán este hivatalosan közölték, hogy Eisenhower feleségével február 23-án kezdi meg dél-amerikai útját. Az amerikai államfő Brazíliában három napot tölt. Onnan Argentínába utazik és ott marad 29-ig Ezután Chilébe, majd Uruguayba látogat. utazásának indítéka „a világ országai iránt tanúsított mélyreható érdeklődése” és „a? amerikaközi rendszer továbbfejlesztésének előmozdítása, hogy ez a rendszer nem» csak eszköz legyen az amerikai nép kívánságának kielégítésére, hanem egyben példát is szolgáltasson minden népnek a békés együttműködésre”,

Mint ahogyan országos szinten is a beruházások korábbi 35— 28 százalékával szemben a gépi beruházások aránya 40 százalékra változik, úgy trösztünknél is emelkedik a gépi beruházásokra szánt forintösszeg. 1960 a bányamunka további gépesítésének éve lesz.

— Milyen komolyabb beruházások várhatók a második ötéves terv alapjai lerakásának évében?

— Most építjük az István IJ,

akna 50 méteres tornyát, a na- gyobb nyomás kedvéért csővezetékeket cserélünk ki a bányáiéban, korszerűsítjük a külszíni szállítást. A vasúti szállítást küszöböljük ki a kötélpályák használatára való áttéréssel. TranszfomaáUs-áUomásokat építtetünk és természetesen gépeket és megintcsak gépeket szerzünk be a bányamunka könnyítése, a külszíni és a föld mélyi nehéz fizikai munka kiküszöbölésére. Egészségvédelemre, munkavédelemre is komoly összegeket szántunk, a

rendelkezésünkre álló összegeken felül, saját erőből is segítjük a szociális létesítmények

számának növelését.

— Hogyan tekint erre az esztendőre szentély szerint Pataki e\vtárs?

— A legnagyobb bizakodással kezdem ezt az évet. Bízom a derék pécsi bányászokban, jó műszaki gárdánkban, s tüj- dóm. hogy mindent elkövetnek a Pécsi Szénbányászati Tröszt re háruló feladatok ez évi teljesítése érdekében is.

A pécsi bányászok sztrájkp

Sziits István

Az emberiség nagyszerű új technológiai korszak küszöbéhez érkezett

Eisenhower kongresszusi üzenete

Washington (MTI) Mint nyugati hírügynökségek jelentik, az Egyesült Államok kongresz- szusának két háza csütörtökön rendkívüli együttes illést tartott, hogy meghallgassa Eigen- bower elnöknek „az Egyesült Államok helyzetéről“ saóló szokásos évi beszámolóját. — (State of the Union-message).

Az elnök beszámolójának jelentős részében nemzetközi kérdésekkel foglalkozott. Hangoztatta, hogy „véleménye szeNy ere meny jegyzék a nyereménybetét-könyvek sorsolásáról

A ny^rpmény betét-könyvek 1959. negyedik negyedévi sorsolását január 7-én Tatán rendezte az Országos Takarék- pénztár. Á sorsoláson minden jblyati érvényben levő nyere- ménybetét-könyv résatvett, amelyet 1050. december 20-ig váltottak.

Azok a nyereménybetét- könyvek, amelyeknek utolsó három számjegye (számvégző- dése) megegyezik az alább felsorolt számokkal, az 1059. negyedik negyedévi átlagbetétjüknek a számok mellett feltüntetett százalékát nyerték. A betétkönyvek sorozatszámát a nyerő könyvek megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni.

szám végződés:

nyeremény

százalék:

1.

011

100

2.

018

100

3.

Q71

50

4.

092

50

5.

U1

50

6.

116

50

7.3Q4

50

8.

562

50

9.

575

30

10.

807

50

11.

670

50

12.

770

50 1

13.

790

50

14.

947

200

A nyereményt hozzáírják a betét összegéhez. A jóváírt nye reményeket január 18-tól ve, hetik fel a betétkönyv-tulajdonosok;

Hat az emberiség nagyszerű új technológiai korszak küszöbéhez érkezett, olyan korszakhoz, amely képes ugyan az emberiség elpusztítására, de ugyanígy képes a szegénység és az emberi nyomorúság végleges leiszámolására is“.

Az elnök megígérte, hogy elnökségének utolsó esztendejében ,Jkész minden erejét a megoldandó feladatok érdekében latbavetni“ és kijelentette ,fi.z Egyesült Államok mindenkor készen áll, hogy komoly tárgyalásokat folytasson a Szovjetunióval, amelyek elvezethetnek az igazságos békéhez*.

Eisenhower kijelentette: „A Szovjetunió az elmúlt esaien- dőben kifejezésre jutatta, nagy érdéke fűződik a közös háborús veszély csökkentését előmozdító lépésekhez. Arra kell törekednünk, hogy véget vessünk a válságok baljós sorozatának, amely ha nem szakad meg, nukleáris katasztrófába — a végső esztelenségbe — torkolhat“.

A továbbiakban az elnök, mint a nemzetközi légkör javulásával kecsegtető lehetőséget említette a Genfben január 12-ém folytatódó kelet—nyugati atomértekezletet és a küszöbön álló leszerelési tárgyalásokat. Ez utóbbival kapcsolatban elismerte, a Szővejtvnió „jelét adta annak, hogy kész komolyan tárgyalni“,

Eisenhower ezzel szemben ezúttal sem mulasztotta el hangoztatni, hogy „az Egyesült

Államoknak a leszerelési tárgyalásodé alatt is fenn kell tartania nagy katonai erejét“ és

különösen az „Atlas“ interkontinentális rakéta, valamint a közepes hatósugarú rakétákkal felszerelt tengeralattjárók szolgálatba állításához fűzött nagy reményeket.

Az amerikai elnök bejelentette azt is, hogy 1961-ben gyakorlatilag megkettózik az Űrhajózás fejlesztésére fordított összegeket

Nagy jelentőséget tulajdonított Eisenhower a gazdaságilag elmaradt országok megsegítésének ég újból felszólítottá „a virágzó nemzetgazdasággal rendelkező nyugati országokat hogy „Amerikával vállvetve sürgősen nyújtsanak segítséget a fejlődés útján levő nemzeteknek

A külföldi segély programról szólva az elnök „két ázsiai ország“ megsegítésének sürgős

ségéről beszélt, amely országok együttes lakossága csaknem félmilliárd. Mint az UPI rámutat, Eisenhower — bár nem nevezte meg őket —Indiára és Pakisztánra Célzott, mint „a külföldi gazdasági segélyprogram Qsszpontositásána.k két leglényegesebb területére“.

Az elnölk azt ígérte, hogy a július elsejével kezdődő új költségvetési évre olyan költségvetés-tervezetet nyújt be, amelyben a bevételek és a kiadások egyensúlyban lesznek.

Eisenhower végül több belpolitikái és mezőgazdasági kérdéssel foglalkozott.

A 4 első világháború kovet- ** kezményei, a.z ország súlyos gazdasági helyzete, a fél- feudáüs úri Magyarország ural kodó osztályainak a munkásokra gyakorolt elviselhetetlen politikai nyomása sokszor kény- szerítetté elszánt harcokra g magyar munkásságot, nem utolsó sorban a bányák dolgo zóit.

A pécsi szénmedence bányászainak gazdasági, megélhetési gondjai aggasztóak Yo} tak. Az árak emelkedése már a század elején éreztette káros hatását. Az általános drágulás az első világháborút követő

gazdasági válságban tovább

fokozódott. A század harmadik évtizedének első felében (1923 —25) az infláció Örvényébe sodorta az országot. Ennek következtében a munkabér reális értéke szánalmasan összezsugorodott. A pécsi bányatulajdonos, a DGHT (Duna Göz- hajpzási Társaság) ezt az alkalmat azonnal kihasználta. Kiadása csökkentésének érdekében beszüntette a bányászok kedvezményes élelmiszerellátását- 1024. elején áttért a teljes készpénz-fizetésre, sőt: még az eddig természetben adott lakást és villanyszolgáltatást is beleszámolta a munka bérbe.

A külföldi (osztrák) érdekeltségű és Becsből irányított bányatulajdonos részvénytársaság, a DGHT ellen a bányászok gyakran voltak kénytelenek felvenni a harcot. Nem is múlott el esztendő anélkül, hogy a bányászok megélhetésük érdekében ne nyúltak volna a sztrájk hatékony fegyveréhez.

Az egyik ilyen nagyobb méretű sztrájk harmincöt évvel ezelőtt, 1835. január 8-án robbant ki a pécsi szénmedencében. Ebben az időben veszélyes viharok dúltak a magyar közéletben- Az 1924. decemberében nyilvánosságra került Bethlen—Peyer-paktum óriási felháborodást váltott ki a mun k áss ág körében. A szociáldemokrata pgrthan megerősítette a baloldali ellenzéket és ez?el válságos helyzethe sodorta a jobboldali szociáldemokrata ve zetőséget. (E? az egészséges ellenzéki áramlat eredményezte 1825. nyarán az msemp megalakulását) ugyanekkor viharos ülések zajlottak le a magyar parlamentben- a szociáldemokrata képviselők kétkulcsos magatartása ekkor Vált

nyilvánvalóvá mrnd az uralkodó rendszer, mind p«ji munkásság eladA bányászok OVSZÚg |

területén sztrájkra késit Szervezőjük a Hányán# sok Országos Szövetsége1 amely általános memoragf ban követelte a drágasági lóknak az árakhoz viszonf felemelését- Jellemző az at közfelfogásra, hogy a 0í ment folyosóin ezt a jeleni egyesek oda magyarál

hogy a szociáldemokratáit országgyűlésen elszenYf kudarcért (1924. novembCf gén) retorzióval élnek és ( fenyegetőznek a teány# sztrájkjával (Dunántúl, I december 2.). Ez a hím# közvélemény tudatos lé Íréi tése volt, mert a bányám* sokat kizárólag az éleimig mot sem biztosító bél kényszerít ette sztrájkra- pécsi hányászoknálTnóg ad rülmény is szerepet játf hogy a DGHT 1924. novel vében 15 százalékkal cső# tette a drágasági pótlékot

i ff», január 8-án. mi

x a DGHT nem tett ei a bányamunkások jogos követeléseinek, kitört t sztrájk. Erről a pécsi jói) dali „Dunántúl“ 1925. j# 9-i számában így számoH „A pécsvidóki bányám# sok ma reggel váratlanul sztrájkba léptek; A szt Mecsekszabölcsön az új Fa József-aknánál kezdődött ét nan terjedt: át a többi ak! A délutáni órákban a péf nyatelepl Schroll-akna kW lével az összes tárnában1 netelt a munka. A sztráj# száma így kb. 3 500.“ A cgi bányászok követelésére natkozóan a következő n>* rázatot adja (u. o.): „A p* deki bányamunkások kü< lése némileg más, mint a bi bányánál. Az ország báj munkásai közül a péc.sviái voltak legjobban dotáld hogy egységes legyen a fii november 1-1 hatállyal i nyászok tulajdonképpeni I telese tehát az, hogy I vissza nekik a 15 száza!# Az idézett lap. hogJ sztrájk jelentőségét eiköjj ge, egy meg nem nevezd munkásság érdekeit seáll vevő bányászt szólaltatott a bérharc ügyében- iff anonym bányász nyilat## ..A bányászok bávkövf*! kétségkívül logos ég in.# azonban a sztrájkra a le# szahb időt választották ( Maguk a munkások nemi a sztrájkolás szukáéi Nagy taktikai hiba vpltj felülről sztrájkra késztet# bányászokat- amikor máj termeit óriási szénmen« áll rendelkezésre a nw adóknak s azonkívül k# konkurenciát támaszt f gyár szénnek a külföldi

is. Ezért ez a sztrájk • •

alkalom politikai takt$ ra ... A szpciáldeinokrat? viselők parlament» halj lettünk újra az eszkö* Végre i« a mi gazdaság}! (Jel műnket nem lehet » csatolni duzzogó politika replők (célzás a párián# húsz ülésre kizárt PeyéJ rolyra és társaira) taktiw hoz“ (Dunántúl, 19J5 R 10).

A munkát ezekben a # ban a tatai és Salgótarján gyászok is beszüntettek- A s?4rójk egyébként, # ben a bányászok 80 szál részt vett, január IJ-é« ' eredménnyel végződött. # nyászok november 1-ig menőleg megkapták a #

15 százalékot és az edd'# százalék helyett 19ö deágasági pótlékban r<#

tek.

A harmincöt évvel f. lezajlott pécsi bal1

sztrájk bizonyíték arra',

mind gazdaság), mindJ

politikai vonalon eredi' csak akkor lehet elérni', munkásság megőrzi fi és ártalmatlanná tesz né kit, ak» azt ve»»élyeítet>|

A hirtelen fagyott vizen engedni kezdtek a jégvirágok és az olvadó jég itt-ott beszakadozott. A jég alatt megcsillant a tigzta víz én az árok fölötti faágon kétségbeesetten kiabált egy cinke: „Nyitnikék, nyitnikék.”

Lassan közeledett' a tavasz.

A falu mozgalmas volt, különösem a tanácsháza körül csoportosultak az emberek. Beszélgettek. Arról beszélgettek, amiről a „vasember”, a hangoehíradó is állandóan tájékoztatta a bólyiakat.

Népnevelők járták a házakat. Egyik ilyen népnevelő pár bement AUkárt Vilmoshoz is, akinek gazdálkodásáról szinte regék születtek. Foglalkozott ő mihdennel, még paprikamag- meg sárgarépamag-ter- melóssel is. Akármibe kezdett, akármit csinált, minden pénzzé vált a kezében. Hát ezért mentek a népnevelők.

— Magához jöttünk, Vilmos bácsi — kezdték a népnevelők. — Mégpedig azért, hoay segítsen megszervezni a Rákóczit.

Atkát') Vilmos felikapta a lejét:

— Nem.

— Miért*

— Van itt egy twe már, a

Kossuth. Tíz éves, minden vihart kiállt, jó is, minek még egv tsz .:.

Nem tudtak dűlőre jutni. Ha a belépésről beszéltek, akkor azt mondta:

— Én nem leszek az utolsó Majd belépek.

A népnevelők elmentek.

Nem jóttdk másnap, harÖtyen forintos munkaegység y az első évben

gyedik napon sem. Mindenkit felkerestek, csak Atkári Vilmost nem. Hiába nézett ki az ablakon, nem jöttek.

Kiment a pincébe. Betjör- rentett a kályhába éjs üldögélt. Mi mást tehet az olyan ember, aki azt tért ja: cimborák nélkül még inni sem lehet. Ropogott a fa a kályhában, ő mellette ült és várt. Várta: majd csak megkopogtatja valaki a pinceajtqt. ha másért neen, legalább a bprá- ért. De hiába várt.

Ült és ki tudja hányadszor tette már fel magában a kér" dést: „Ki vagyok én, mi va« gyök én, hogy énhozzóm senki sem jön? Miért ülök én itt a pincében, mire várok?”, amikor neszt hallott. Tévedett. Nem hozzá jöttek, pedig aki akarja, megláthatja, hogy itt van, hisz füstöl a kémény,

Majd egy napig várt a Pincében. Úgy délután három óra felé úgy érezte, hogy most azonnal ki kell mennie, ki a* utcára, az emberek közé. Ha nem jön hozzá senki, akkor majd 5 megy, akkor majd ő... — gondolta magában és bezárta maga mögött a plnce- ajtót.

A tanácsban körül akkor is emberek beszélgette!1.?, fl 's közéjük állt. Nem szólt, csak hallgatta a híreket.

— Hát már aooytog

nak! — és már tudta, hogy mit kell tennie. — Hát ha a népnevelők nem boldogulnak a volt Rákóczi tagjaival, majd megpróbál ő is beszélni velük. Hallgatnak rá, biztosan hallgatnak, hisz az egyes típusú Rákócziban együtt dolgoztak éveken keresztül. A fqld még most is táblában van, csak gazdálkodni kell rajta ...

Még aznap este gyűlés volt. Nem a tanácson, nem a kul- túrházban, vagy az iskolában, hanem az egyik Rákóczi-tag, ifjú Petrovics Lajos lakásán. Az összejövetelen ott volt Atkári Vilmos is. Előözör csak figyelt, aztán ő is. a többiek ia aláírták a belépési nyilatkozatot. Negyvenhárom család Úgy határozott, hogy közösen műveli a földet.

Március másodlkán megtartották az alakuló ülést. Itt azonban csak harmincegy család jelent meg, A tlsenkét család azt mondta;

Mi mégiscsak ügy gondoljuk, jobb lesz, ha a Kossuthba megyünk. Az mégiscsak egy milIiomQs szövetkezet..;

A Kossuth milliomos, az alakuló Rákóczinak meg semmije sincs. Nincs pénze, de van lelkesedés, akarás.

Feltették a kérdést és a tagok szavaztak. A magasba nyújtott kgrok azt jelentettél:: « Rfltoéeri ikiüull AdiÉrt

Vilmost választották. Hát erre nem számított. De, ha már így van, akkor hát legyen, nem vallhat szégyent. Atkári Vilmos felállt és néhány kapáéból jött elgondolást ismertetett a' tagokkal. Többek között ilyent:

— Vegyünk egy Zetort, de ha lehet, a saját erőnkből.

Egynéhány tag hangosan is feltette a kérdeni:

— Hogyan?

— Úgy, hogy vau nekem ötven hektó borom. Ezt oda adom a termelőszövetkezetnek- Adjuk el és az érte járó pénzt akkor kapom vissza, amikor már, nem lesz olya« nagy szüksége a termelőszövetkezetnek a pénzre.

Először meglepődtek a tagok, aztán egymás után álltak fel többen la.

— Én oda adom azt a pénzt, amit a lovamért kapok.

— Én meg azt, amit a tehenemért kapok.

Hetvenezer forint jött öez- sze, de százezer kellett volna.

Elkészítették a tervet és munkához láttak. Először nagy kedvvel mentek a tagok, aztán megváltozott a hangulatuk.

— Harmincöt forintot kapunk munkaeg)’6égenként. Ez kevés.

Atkári báeeí azért lelket önti* bdéjiikt

— Kevép? Hét nem sok, de kezdők vagyunk. Darálót, vettünk, öntözőberendezést meg mit tudom én, mit vettünk.

Maid lesz több is.

Októberben előleget is osztottak. Pz aztán meghozta kimét a tagok kedvét. Tizenöt forintot adtok munkaegységenként ék összegen 107 000 forintot fizettek jp a tagoknak. December 15-re készen k lettek minden munkával- F« mire készen lettek a munkával, az is kiderült, hogy nem harminc hét forinttá osztanak munkaegységenként. mint ahogy betervezték, hanem ötvenöt- Lesz olyan tag, aki március közepétől kezdve ?Q Q00 forint jövedelemre tett szert a Rákócziban—' így volt! —- fejed he a történetet Atkári bácsi. Kis szünetet tart, Kinéz az ablakon, Kint esik ez eső, A szomszédos szobában, a mohácsi járási tanácson a tsz-terveket tárgyalják a? elnökökkel. Atkán bácsi is indul már. Most őrá kerül a sor, helyesebbe« rájuk, a Rákóczira— Idén megvesszük ám a

Zötor-t! Meg van még egy újság. Idén nagy fába vágjuk a fejszénket. Gazdaságunk 10 százalékán kertészkedünk, Már meg is vettük az öntöző bérén (lesén! ,,; — sorolja, aztán szólnak neki és elmegy át a másik szobába, ahol jóváhagyják és segítik a Rákóczi terveinek a megvalósulását is-