Dunántúli Napló, 1960. január (17. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-30 / 25. szám
2 N AP Lő I960. JANUAR I*. As országgyűlés folytatta a költségvetés vitáját {Folytatás as 1-es oldalról) hászati tennék, különösképpen több lemez keld, A második ötéves terv időszakában meg akarjuk kétszerezni sok országban ismert és keresett autóbuszaink termelését, s 1965-ig 460 000 mosógépet, 150 000 hűtőszekrényt akarunk gyártani. A Dunai Vasmű hideg- és meleghengerművének üzembehelyezése szükségtelenné teszi a finomlemez importját, sőt a második ötéves terv végén már évente 50 000 tonna finomlemezt tudunk majd exportálni. Ezzel segíteni tudjuk a többi szocialista országot is, ahonnan cserébe más fontos, , nélkülözhetetlen alapanyagot tudunk vásárolni. Mindez indokolja, hogy ebben az évben mintegy 580 millió forintot fordítunk a Dunai Vasmű továbbfejlesztésére. A vasmű már ebben az évben több mint 20 000 tonna lemezt, 350 000 tonna acélt és mintegy 420 000 tonna kokszot biztosít népgazdaságunknak. Egyidejűleg gondot fordítunk Sztálinváros további fejlesztésére is. Apró Antal ezután rámutatott arra, hogy változatlanul nagy problémát jelent a beruházások koncentrálása. A tapasztalatok alapján a kormány úgy döntött, hogy az értékhatá ron felüli új beruházás megkezdésére 1960-ban csak 1,3 milliárd forintot lehet felhasználni, a többi anyagi erőt a már megkezdett beruházások befejezésére, illetve gyorsabb ütemű kivitelezésére kell fordítanunk. Oda összpontosítsuk anyagi erőnket, ahol a beruházás a lehető leghamarabb megtérül, segíti népgazdaságunk fejlesztését, korszerűsítését, a műszaki színvonal emelését; A mezőgazdasági beruházás 127 százalékkal több a tavalyinál A mezőgazdasági beruházás az idén 27 százalékkal több a tavalyinál. A mezőgazda- sági beruházások több mint felét a mezőgazdaság további gépesítésére használjuk fel. Sok egyéb gép mellett több mint .10 000 traktort, több mint 4000 gabonavető gépet, 1400 gabonakombájnt, 2400 fűkaszát, csaknem 3500 műtrágyaszórót kap az idén a mezőgazdaság. Az univerzális traktorok aránya ez évben országosan' meghaladja az 50 százalékot. A termelőszövetkezetek megerősítésére, illetve fejlesztésére 2825 millió forintot irányoz elő a terv, ebből az állami hitel csaknem 2400 millió. A termelőszövetkezetek építési beruházásait több mint másfél milliárd forinttal segítjük. Az idei beruházási program nagy feladatok elé állítja építőiparunkat és építőanyagipa- runkat is. Az építőanyagipar szűk termelési kapacitásának megszüntetésére ez évben több mint 800 millió forintot költünk építőanyagipari beruházásokra. Különösen fontos a meglévő cementgyárak kapacitásának bővítése, új cementgyárak építése. Vác közelében építjük fel a Dunai Cement- és Mészmű- vet, amely a hároméves terv legnagyobb építkezése. Ennek a gyárnak gyorsabb építése, illetve üzembehelyezése számottevően enyhíti majd a cementhiányt, s az ország cementipari termelését 1963-tól 1965-ig fokozatosan egymillió tonna cementtel, azaz a jelenlegi országos termelési kapacitás mintegy 70 százalékával növeli; Az építőipar dolgozói törekedjenek arra, hogy a legjobban előkészítsék a beruházásokat, az építkezéseket, a leghatékonyabban hasznosítsák az építési kapacitásokat, munkaerőt, gépet, anyagot. Válaszszák ki a leggazdaságosabb megoldást, minden igyekezetükkel azon legyenek, hogy a beruházásokat a lehető legrövidebb idő alatt elkészítsék. A tervező irodák biztosítsák a mezőgazdasági — különösen a termelőszövetkezeti — építkezésekhez a különböző változatú, a helyi anyagok felhasználósát is figyelembe véve típusterveket, a megfelelő kapacitást és az anyagot. vetkezetőkben mielőbb megkezdődjék a közös munka. Kormányunk a múlt évihez hasonlóan az idén is elsőrendű fontosságú feladatának tekinti a termelőszövetkezeti mozgalom támogatását, minden lehetséges módon. Annak idején a hároméves terv egész időszakára nem egészen kétmilliárd forint közép- és hosszúlejáratú hitelt irányoztunk elő a termelőszövetkezetek támogatására. Ezzel szemben egyedül a múlt évben több mint hárommilliárd forintra emelkedett a termelőszövetkezetek állami hitellel való támogatása. A szocialista mezőgazdasági nagyüzemek létrejöttével megnyílik a mezőgazdaságban is a termelőerők folytonos fejlesztésének nagyszerű perspektívája. A termelőszövetkezeti mozgalom lelkesítő fejlődése még biztosabbá teszi, hogy ebben az évben egész mezőgazdaságunk továbbfejlődik, teljesítjük és túlteljesítjük a mező- gazdasági termelés idei feladatait. A múlt évben emelkedett a mezőgazdasági termelés, fejlődött az állattenyésztés is. Hasznosnak bizonyultak a nagyüzemi baromfitenyésztés fejlesztését szolgáló állami beruházások. A termelőszövetkezetekben egy év alatt megháromszorozódott a beromfihús- termelése, a baromfitelepeken megnégyszereződött a tojástermelés. Az idén a tavalyinál nagyobb feladatokat kell megoldani az állattenyésztésben is. Hazánk szántóterületének kétharmada a szocialista szektoré Pártunk és kormányunk bi-| ga felszólította a párt- és az zalmat élvező nolitikáiának állami szerveket: fokozzák a politikájának eredményeként napjainkban a falun történelmi jelentőségű társadalmi-gazdásági átalakulás megy végbej A hároméves terv időszakának elején hazánk szántóterületének kereken egynegye de tartozott még csak a szocialista szektorhoz, a most érkezett legújabb összesítő jelentés szerint ma már kétharmada, egészen pontosan 66.2 százaléka. Ezen belül az összes szántóterület 51,9 százalékán termelőszövetkezetek gazdálkodnak. 1959. november elseje óta 293 ezerrel nőtt a termelőszövetkezeti tagok száma. Ma a községek 65.3 százaléka — számszerűt: 2138 — termelőszövetkezeti község. November elseje óta 767 község lett ter- melőszövetkezeti községgé. Termelőszövetkezeti város lett a többi között Szeged, Békéscsaba, Gyula, Nagykörös és más városok egész sora. — Ezeknek az adatoknak alapján bátran megállapíthatjuk, hogy a dolgozó parasztságunk napjainkban tömegesen lép a közös gazdálkodás útjára. Innen, az országgyűlés fórumáról is üdvözöljük a termelőszövetkezetekbe lépett dolgozó parasztok százezreit. Uj és egyre gazdagabbá, kulturáltabbá fejlődő életük küszöbét átlépve, kívánjuk nekik, hogy helyi vezetőiket jól megválasztva, a közös munkában, a közös célok eléréséért egységesen felsorakozva maguk és hazájuk javára jó egészségben, jó munkával nagy sikerekei érjenek el. __ a Magyar Szocialista ÍRunkáspárt Központi Bizottsátermelőszövetkezetek megszilárdítására irányuló munkájukat, segítsék a szövetkezetekbe tömörült dolgozó parasztságot, hogy az új termelőszöEbben az évben például legalább 530 000 mázsával több vágóállatot, 80 millió literrel több telejet, 60 millió darabbal több tojást és 1400 mázsával több gyapjút kell adnia a mezőgazdaságnak, mint tavaly. Az állattenyésztés fejlesztésének fontos előfeltétele a bőséges takarmányellátás. Kiemelkedő jelentőségű tehát a kukoricatermesztés, amelyben vannak bíztató, szép eredményeink. A legértékesebb takarmánynövény vetésterülete jelentékenyen nőtt, s ami különösen fontos: az eddigi legmagasabb termésátlaggal fizetett. Száraz szemtermésre számítva — a tervezett 12,9 mázsa helyett — katasztrális holdanként átlagosan 14,9 mázsa kukoricánk termett. A silókukorica vetésterülete egy év alatt több mint kétszeresére nőtt. — Ezeknek az eredményeknek az elérése köszönhető annak, hogy a szemes- és siló- kukorica termesztése a mezőgazdasági termelők, valamint az irányító szervekben dolgozó vezetők figyelmének középpontjába került. Kiszélesedett a hibridkukorica-vetőmag fel- íasználása. 1958-ban az or- ,zág kukorica-vetésterületének még ’csak 7, 1959-ben viszont már 40 százalékán használtak hibrid-vetőmagot Az állami gazdaságokban és a termelő- szövetkezetek szántóföldjein nagyon helyesen — szinte általánossá vált a hibrid-vetőmag felhasználása. — Most célul tűzhetjük ki hogy ebben az évben országosan a vetésterület mintegy 60 százalékát vessék be hib,rid- maggal. Szerény számítás szerint is ilyen módon csaknem hárommillió métermázsával növelhető ez évben a kukorica- termés, ez pedig — átszámítva — mintegy 5000—6000 vagonnal több sertéshúst jelent. — Szüntelen figyelmet kell fordítani a mezőgazdasági árutermelés és ezzel együtt az állami felvásárlás tervének teljesítésére is. Igaz, a jövőben jobban támaszkodhatunk állami gazdaságainkra és termelőszövetkezeteinkre, de nem nélkülözhetjük az egyénileg gazdálkodó termelők, sőt háztáji gazdaságok árutermelését sem, különösen az állap termékek tekintetében. Úgy gondolom, hogy teljesen jogos az államnak a mezőgazdasági árutermelési és felvásárlási terv teljesítése iránti igénye akkor —, amint az elmondottakból is kitűnik, — amikor nagy erőfeszítéseket teszünk, hogy a mezőgazdaság több gépet, építőanyagot, műtrágyát, növényvédőszert és más szükséges eszközöket kapjon. 1960-ban a múlt évihez képest 8,9 százalékkal kell növelni a mezőgazdasági termékek felvásárlását. Kormányunk bízik abban, hogy dolgozó parasztságunk az idén jobb sikereket ér el a termelés fejlesztésében és az árutermelés növelésében. Egyre liőviil gazdasági együttműködésünk a szocialista országokkal Külkereskedelmünknek is nagyobb feladatokat kell megoldania, mint tavaly. Külkereskedelmi lehetőségek felhasználásával is tovább akarjuk javítani a lakosság ellátását, ezért a tavalyihoz képest mintegy 20 százalékkal növeljük a fogyasztási cikkek behozatalát. Elsőrendű követelmény, hogy a nemzetközi fizetési mérlegnek az előző évek szívós munkájával megteremtett egyensúlyát megtartsuk, tovább szilárdítsuk. — Nemcsak a külkereskedelemben, hanem egész népgazdaságunkban elért eredményeink egyik alapvető tényezője, egyszersmind jövőbeni sikereink biztosítéka az, hogy egyre bővül gazdasági együttműködésünk a szocialista országokkal. Ez az együttműködés —, elsősorban a KGST keretében -T- a múlt évben minden területen lényegesen tovább fejlődött. A szocialista országokkal kialakult kereskedelmi kapcsolataink nagy jelentőségének jellemzésére meg kell említenem, hogy már elkészítettük a KGST-ben részt-■ vevő valamennyi országgal az 1961—65-ös évekre szóló — tehát második ötéves tervünk egész időszakára érvényes — hosszúlejáratú külkereskedelmi megállapodásokat is, amelyek aláírására már a közeli hónapokban sor kerül. — Kormányunk a békés egymás mellett élés politikájának jegyében a továbbiakban is arra törekszik, hogy a tőkés országokkal is erősítsük gazdasági kapcsolatainkat az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök elve alapján. Ezen az alapon kívánjuk növelni áruforgalmunkat az említett országokkal. — Ez évi tervünk ebben a vonatkozásban is fejlődést mutat. Pozitívan értékeljük, hogy az utóbbi hónapokban megállapodásokat írtunk alá, vagy hosszabbítottunk még több mint 20 tőkés országgal. Szélesítjük a külkereskedelmi forgalmat többek között Ausztriával, Angliával, Görögországgal és más kapitalista országokkal is. :— örvendetes, hogy fejlődik gazdasági kapcsolataink a függetlenségüket nemrég elnyert ázsiai és afrikai országokkal is Hinden alapunk meg-wan a derűlátásra — A legteljesebb bizakodással nézünk építő munkánk idei feladatainak sikeres megvalósítása elé — folytatta. Meggyőződésünk, hogy minden alapunk megvan erre a derűlátásra. Munkásosztályunk, parasztságunk, értelmiségünk az utóbbi két évben minden tervfeladatot túlteljesített. Bízunk abban, hogy dolgozó népünk az eddig elért termelési sikereket i ebben az esztendőben újabb, és még nagyobb győzelmekkel tetézi. A kongresz- szusi munkaverseny hatalmas sikerei azonban nem felejtethetik el velünk, hogy a múlt esztendő végén nem kívánatos jelenségek is mutatkoztak: nem egy helyen jelentkezett a már sokszor elítélt „mennyiségi szemlélet”, a létszám felesleges duzzasztása, az anyag- készletek felesleges fogyasztása, itt-ott a minőség romlása, a műszaki fejlesztés háttérbe szorulása. A szocialista munkaverseny célkitűzései nem szó rí tkozhatnak ezért egyoldalúan és általában mindenütt mennyiségi, többtermelési eredmények elérésére. Az 1960. évi munkaverseny sikerének kivívásában az eredmények elérésében számítunk a szocialista munkaversenyben élenjáró szocialista brigádok munkájára, aktív közreműködésére, amelyek példamutató kezdeményezésükkel nemcsak termelési célok elérését, termelőmunkájuk fejlesztését vállalták, hanem egyszersmind a szocialista magatartás és erkölcs, a közösségi szellem elmélyítését is. — Tanulnak, tovább művelődnek. A vállalatok, üzemek vezetői támogassák, segítsék ezeket a nagyszerű kezdeményezéseket. Felszólalásának befejező részében a gazdasági vezetés néhány kérdéséről, a gazdasági vezetők feladatairól beszélt Apró Antal. — Rendkívül sok múlik a vezetőkön. A továbbiakban is követjük azt, amit az előző években tettünk, hogy intézkedési jogukat növeljük, önállóságukat fejlesztjük. De ezzel az önállósággal jól kell és tudni kell élni. Legyenek a vezetők a vezetésük alatt álló területnek valóban egyszemélyi felelős irányítói, gazdái. Feltétlenül biztosítsák a helyes szocialista fegyelmet és külön kiemelem: üzemekben különös képpen a technológiai fegyelmet. Vezessenek határozottan. Legyenek igényesek önmaguk és munkatársaik munkájával szemben. Tanuljanak állandóan, képezzék magukat, s erre buzdítsák munkatársaikat is. Beszéljék meg munkatársaikkal feladataikat, magyarázzák (Folytatás a 4. oldalon.) 1960. január 28. Csütörtök. Látszólag egyszerű hétköznap, olyan, mint a többi. A Szarvas vendéglőben csak futó vendégek vannak: felhörpintenek egy málnát, vagy egy fröccsöt és tovább állnak. Itt-ott embereket látni, néhányon beszélgetnek. Egyszerű hétköznapjait éli Dunaszekcső, Baranya egyik legnagyobb községe. Ez azonban csak látszat. A tizenegyedik zárszámadás A tizenegy évvel ezelőtt alakult Petőfi Termelőszövetkezet irodájában az íróasztalon már készen áll a beszámoló. Ma délután három órakor tartják a zárszámadó közgyűlésüket, amelyen beszámolnak az eredményekről. Mit tartalmaz ez a beszámoló? Dunaszekcsőn mindenki tudja, hogy tizenegy évvel ezelőtt mindössze öt család vágott neki a közös útnak, öt család kilenc tag és ötven hold föld. Nem sok, de ahhoz elég, hogy mint az élesztő a kenyeret, erjedésiek indítsa a mozdulatlan falut. Évek rohantak el a Petőfi tagjainak feje fölött. Voltak jobbak k, rosszabbak is. De az emberék hitét semmi sem tudta megtörni. Ezekről az évekről is szó van a beszámolóban. De legtöbb szó mégis az 1958—59-es gazdasági évről esik. A Petőfi kis termelőszövetkezet, de az ösz- szefogás, az akarás szép példáját mutatja két szám, amely után csalt ennyit írtak: 1958- ban 428 225 forint volt a termelőszövetkezet tiszta vagyona. Az 1958/59-es gazdasági év végén a termelőszövetkezet tiszta vagyona már 727 774 forint. Nagy dolog ez. Egy év alatt 299 549 forinttal nőtt a Petőfi közös vagyona. Aztán itt van egy másik szám. A termelőszövetkezet minden száz hold szántóra számítva 5 709 kiló húst termelt. Ez azt mutatja, hogy a Petőfiben is megértették: a fő jövedelmet az állattenyésztés biztosítja és ennek szellemében is cselekedtek. A Petőfi eredetileg 541 000 forint tiszta jövedelemre számított. Most a zárszámadáskor azonban kiderült: 604 000 forint a tiszta jövedelműik, amelynek több mint a felét az állattenyésztés adta. A Petőfi-beliek azonban nemcsak az állattenyésztésben, de a növénytermelésben is jó eredményeiket értek el. Minden növényféleségből teljesítették, sőt egynéhányból túl is teljesítették a tervüket. Dunaszekcsőn szinte mindenki tudja: a Petőfi zabja és egy húszholdas borsótó bla holdanként 16,5 mázsás termést adott. Ezért van az, hogy az eredetileg betervezett 139 000 forint helyett 152 000 forintra teljesítették értékesítési tervüket minden száz holdra számítva. Számok, tények. Mind, mind azt bizonyítják: helyeden tették a Petőfi Tsz tagjai, hogy nekivágtak tizenegy évvel ezelőtt az új útnak, amely néha buktatókon, de mindig előre, a szebb és boldogabb élet megteremtése felé vezetett. Az egykori nincstelenek összefogtak és ennek eredménye nemcsak az lett, hogy ma már üresek a dunaszekcsői volt barlanglakások, hogy mindenkinek jó a megélhetése, hogy Szemelácz György havi jövedelme 2134 volt, hogy a tsz- tagoknál nem átok a betegség, az öregség, hanem az is, hogy a tizenegy évvel ezelőtt elindűlt öt család kilenc tagja egyre jobban gyarapodott. Az ötven hold föld ma már több, mint ötszázzá duzzadt, az öt család pedig megtízszereződött. Tizenegy éve van termelő- szövetkezet a községben. Ez a tizenegy év a nagy erjedés időszaka volt, amely hol jobban, hol kevésbé, de állandóan mozgásban tartotta a falut. Hát ilyen gondolatokat tartalmaz a Petőfi Tsz beszámolója. É6 ezt a beszámolót a ma délutáni közgyűlésen mondják el, ahol felveszik az új tagokat is. Az új tagokat, akik megértették már. hogy a termelőszövetkezet egyet jelent ezzel; boldogulás, szebb és jobb élet Beszélő számok Igen, a számok néha beszélni tudnak, különösen, ha hozzáértő emberek szólaltatják mMi Mául ÁHám - Oa. tőfi agronómusa pedig hozzáértő ember. Kiszámította: mennyivel többet tudnának termelni, mennyivel több lehetne a község jövedelme, ha a dunaszekcsői határ mes- gyéit egybeszántanák, ha az egész falu a nagyüzemi gazdálkodás útjára lépne. Érdekesek és elgondolkoztatóak ezek a szárnak. A község lakóinak többsége pár hónappal ezelőtt még egyénileg gazdálkodott. A falu öntudatosabb parasztjai azonban már korábban felismer tök: a jövő útja a nagyüzemi gazdálkodás. Két termelőszövetkezet is működött a községben. Számra nem a legnagyobbak közé tartozik egyik sem, de éppen ezekben a mezsgyedöntögető forradalmi hetekben teremtődnek meg a további fejlődés feltételei. A közcég dolgozó parasztjai mind nagyobb számban, naponta huszan-harmincan lépnek be a termelőszövetkezetekbe. Abban, hogy a dunaszek- esőiefc mindinkább felismer«*
