Dunántúli Napló, 1960. január (17. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-30 / 25. szám
IMS. JANUAR 30. NAPLÓ 3 Az állami tulajdonban álló házingatlanok értékesítéséről Pécsett 12009 a megye területén mintegy 2000 házat adnak el Balatcxnyi Dezső elvtársinak, az OTP Baranya megyei fiókjának főnöke a következő nyilatkozatot adta a Dunántúli Naplónak: — Az állami tulajdonban álló kisebb házingatlanok elidegenítését a 27/1959.. kormány- rendelet és ennek végrehajtása tárgyában kiadott 3/1959. PM—EM együttes remdelete szabályozza. E rendeletek értelmében magánszemélyek részére elidege- níthetők az állami tulajdonban álló és legfeljebb hat lakószobáig terjedő nagyságú házingatlanok. Az értékesítéssel kapcsolatos munka részben tanácsi feladat, részben pedig mi, az OTP végezzük el. A tanácsokra az előkészítő munka hárul. Pécsi viszonylatban a megyei jogú városi tanács, a községek viszonylatában pedig a Baranya megyei tanács jogosult eldönteni, hogy mely ingatlanok kerüljenek eladásra. Minden házingatlanról a tanács jegyzéket készít és telekkönyvi adatok mellékelésével a fiókhoz teszi át. Jelen esetben Pécs váro6 területén 90 házingatlan értékesítésére kaptunk megbízást a Pécs városi tanácstól. Megyei vonatkozásban, zömmel a pécs- váradi járás területéről kaptunk megközelítően 100 ingatlant. Az értékesítés I házingatlanra abban az esetben, ha a bérlőtársak elővételi jogukkal élni nem kívánnak. A nem kizárólagosan állami tulajdonban álló házingatlanok esetében, azaz az osztatlan közös tulajdonban álló vegyes tulajdonú házingatlanok tekintetében is lényegileg hasonló az elővételi jog azzal a különbséggel, hogy az állami érdekeltségű hányadra vonatkozóan a bérlőnek csak akkor van elővételi joga, ha a bérlő által használt bérleményen felüli hányadról a társtulajdonos lemond, azaz elővételi jogával élni nem kíván; Abban az esetben, ha a házingatlan bérlője elővételi jogával élni nem kíván, az ingatlant harmadik személy részére eladjuk. Harmadik személlyel, az adás vételi szerződést a lakott eladási ár figyelembevételével kötjük meg. Mindegyik ingatlannak kétféle eladási árat fogunk megállapítani. Beköltöz- hetőséggel természetesen magasabb, lakottan pedig alacsonyabb összegben; Ha a beköltozhetőség érdekében a bérlő és a harmadik személy lakáscserét kíván lebonyolítani, a takarékpénztár értesíti az illetékes elsőfokú lakásügyi hatóságot és felkéri, hogy az állami házingatlanból kiköltöző bérlők számára a vevő korábbi lakását utalja ki. A rendelkezések szerint arra is lehetőség van, hogy állami tulajdonban álló házingatlan elcserélhető legyen a személyi vagy szövetkezeti tulajdonban álló házingatlannal is. A lebonyolítás előfeltétele, hogy a cserét az állami szerv kezdeményezze, a felettes szervek ezt elfogadják és az érdekelt tulajdonos a cseréhez megadja a hozzájárulást Igen kedvezőek a fizetési feltételek A megállapított eladási árnak csak 10 százalékát, plusz 3 százalék _ kezelési költséget kell készpénzben lefizetni, a többi összeget 25 év alatt törleszthetik le a vevők. A szerződés aláírásakor 10 százalékot meghaladó összegű készpénz befize tése esetén a többletként befizetett összeg után a vevőt 25 százalék árengedmény illeti meg. Az egyébként fennálló vételárhátralékból is annyiszor egy százalék engedmény írható a vevő javára, ahány évvel előbb fizetik ki, mint a szerződésben megállapított határidő. Az előzetes adatok szerint Pécs város területén körülbelül 1200, a megye területén körülbelül 2000 házingatlan ke rül értékesítésre. BtucUottcúe UottQvecMH'fC jelenlegi szakaszában az illetékes tanács és ingatlanközvetítő szervek a kérdéses lakások műszaki, illetőleg forgalmi értékét állapítják meg. Ezt követi majd fiókunk árszabályozó tevékenysége, aminek alapján aztán, figyelemmel a fenti szervek által közölt értékbecslő adatokra is, véglegesen rögzítést nyer a házingatlanok eladási ára. Egyébként valamennyi értékesítésre kijelölt házingatlan eladásával kapcsolatban a vételi ajánlatot elsősorban a bérlők felé tesszük meg. A bérlőknek ugyanis elővételi jogot biztosítanak a fenti jogszabályok. Az elővételi jog a bérlőt elsősorban az általa használt bérleménynek megfelelő tulajdoni hányad erejéig illeti meg és csak másodsorban az egész Értékes művészegyéniséget ismertünk meg Monique de la Bruchollerie személyében, 27-én tartott hangversenyén. A műsort Beethoven hatalmas, op. 110. Asz-dur szonátája nyitotta meg A művésznő felfogása kissé szokatlan volt, inkább a romantikus szépségeket énekelte meg. mint a lélek- bemarko’ó mélységeket: a fuga egyszerű szólamvezetése így néha, különösen a túlzott pedálhasználat következtében, zavarossá vált és megtörte a vonalvezetés egységét. Ugyanakkor a lassú tétel lírája szívből jövő és szívhez szóló volt. Csodás egyszerűségben és briliánsán egységes jellegű űrtechnikával hallottunk néhány, a francia cla’vecinista stílusra emlékeztető spanyol művet. Liszt Funerailles című, 1849- ben komponált gyászzenéje szép és fokozatos zenei fel- építettségében hatott Schumann Cameval-jának mesteri előadásával a művésznő a szerző elképzeléseit teljes mértékben megvalósította sokszínű, mindig költői fantáziával. Az előadás változatossága és képzeletgyű jtó hatása plasztikusan kiemelte Schumann zenei jellemzéseit. A nagysikerű hangverseny több ráadásszáma közül Mozart Gyermekdal-variációit kéM kiemelnünk: ilyen valóságosnak, ilyen tökéletesnek álmodta meg Mozart művét, ahogyan azt a művésznő eljátszotta. A remekül sikerült hangversenynyel kapcsolatban csak az okozott bennünk bizonyos hiányérzetet, hogy Monique de la Bruchollerie, a francia előadóművészet egyik Legkitűnőbb reprezentánsa, nem játszott Debussy-t, vagy Ravél-t: hálásak lettünk volna. hm Baranyai Riviéra A virágok, a dísznövények tel jes pompájukban várják a megnyitó napját. A télikertet, az üvegfolyosókat díszítik majd a fürdővendégek gyönyörűségére. Az emberi leleményesség kijátszotta a telet. Legalábbis Harkányfürdőn, ahová mához egy hétre, február 6-án bevonul a nyár. Méltó fogadtatására még diadalkaput is emeltek. Méghozzá olyan diadalka- pút, amely kirekeszti a telet s csak a nyári örömök hódolóinak nyit utat a strand simoga- tóan meleg vizébe, vagy a télikert pálmákkal, olaenderek- kel díszes, homokszőmyeges napozójába. Igen, mához egy hétre megnyílik a baranyai Riviéra, ahol naponta félezer fürdővendég hódolhat a korán megidézett nyár örömeinek. Ajándék ez, szocialista rendszerünk újabb ajándéka, amely nem profit- szerzés céljából, nem a pénztárcákra appellálva okoskodta ki a téli fürdő gondolatát, hanem a szórakozásról, üdülésről való gondoskodás újabb gesztusa, új cselekedete volt, any- nyi sok más, mindannyiunkat érintő gondoskodás között. A nyári strandbelépőnél olcsóbb belépőjegyek mellett kaput nyit a Baranya szálló is, ahol kétszemélyes szobákat s háromszori bőséges étkezést biztosítanak a vendégeknek, papi 55 forintért. Persze ahhoz, hogy egy hét múlva strandolhassunk, nagy munkával, sok akadállyal kellett megbirkóznia a fürdővállalatnak. Várhegyi Vendel, a vállalat igazgatója mondta el, hogy a tavalyi esztendő minden napja tervezésekkel, utánajárással, előkészítő munkálatokkal telt el. Köztudomású ugyanis, hogy Harkányfürdő egyre kevésbé felelt meg a modem gyógyfürdő követelmenyeinek. Vagyis addig gondolni sem lehetett téli üzemeltetésre, amíg a korszerűtlen medencét taposóval, fenékbetonozással el nem látták, s csak ezután foghattak hozzá a pihenőkkel, kerti asztalokkal* büfével ellátott télikert s az üvegfalú kifutófolyosó építésé- nez. S hogy mindez időre elkészüljön, ahhoz nagyban hozzájárult a megyei tanács anyagi, erkölcsi támogatása, valamint a harkányi községi tanács segítsége. Feltétlenül hozzá tartozik még a téliesítéshez a fürdő- vállalat saját melegházi kertészete, közel 150 000 forint érté. kű hazai és délszaki virágaival* dísznövényeivel, melyek szintén a vendégek gyönyörködtetését szolgálják. S bizonyítékul, hogy a közelgő tavaszra s az igazi nyárra is gondoltak, máris kész tervek várnak megvalósításra. Néhány hét múlva elkezdik a strand parkjának b5 vitásét, mely a jelenleginek kétszeresét teszi ki, de még ebbén az évben a kabinsor és a medence közötti térséget is betonozzák, illetve parkosítják. Az idei csaknem millió forintos beruházásban szerepel még a medence körüli hideg-meleg zuhanyok elhelyezése, a közel 2000 befogadóképességű öltöző* Az első fecskék. A két testvér Krüger Marika és Rózsika úgylátszik sokallja az egy hetet az ünnepélyes megnyitóig. Ök jóval előbb felavatták a strandot. a nagyüzemi gazdálkodás jelentőségét, nagy része van a ké* termelőszövetkezet eredményeinek. amelyek az elmúlt évben is jelentősen nagyobbak voltak, mint az egyénieké Nézzük csak sorban úgy ahogy Maul elvtáns naplójában olvashatjuk. Búzából az egyéniek kilencmázsás át- laeával szemben a termelőszövetkezetek 12.6 mázsát, árpából a 12 mázsával szemben 17.1 mázsát, rozsból a nyolc mázsával szemben 16,7 mázsát, burgonyából a 65 mázsával zemben 81 mázsát, takarmányrépából a 120 mázsával szemben 200 mázsát takarítottak be holdanként a tsz-ek földjeiről. Ez pedig azt jelenti: ha a község már az elmúlt évben termelőszövetkezetben gazdálkodott volna, akkor csupán búzából 5760 mázsával többet adott volna a dunaszekcsői határ. Ennek értéke 640 290 forint. Árpából 1173 mázsával termett volna több, ami pénzben kifejezve 234 600 forint többletjövedelmet jelent. A Zab 1216 mázsa többlettermése 243 200 forinttal növelte volha a község parasztjainak bestéiét, míg a kukorica többletterméséből 259 200 forintot lehettek volna zsebre a parasztok. Burgonyából 1120 májával növekedett volna az bssztermés. Ezt a mennyiséget ••dig 112 000 forintért adhatták volna él. A borsó nem jelent olyan sokat, de azért az a 204 mázsa terméstöbblet mégiscsak 61 200 forintot ér. A 9600 mázsa takarmányrépa többlettermés is újabb 240 000 forint többletbevételt jelenthetett volna. Egy szó, mint száz: ha a dunaszekcsőiek már nagyüzemileg gazdálkodtak volna 1959-ben, akkor 1959- ben egymillió-hétszázkilenc- venezer forinttal több lett volna a község parasztjainak a jövedelme, mint így. Ez pedig nem kis ÖGszeg. Ez a pénz az idén már nem veszik el, mert Dunaszekcsőn a többség már a termelőszövetkezetben van és mint a jelek mutatják, Dunaszekcső is hamarosan termelőszövetkezeti község lesz. Jól választottam Garai János néhány hónappal, héttel ezelőtt még tizenegy és f® holdas birtokán gazdálkodót. Hajnalpirkor már a mezőn volt és amikor lebukott a nap, csak akkor bandukolt haza. Azt mondja: mindig jó alvó volt, de az utóbbi hetekben bizony gyakran elkerülte az álom a szemét Vívódott önmagával, mert tudta, érezte, válaszút előtt áll. Választania kell: tovább görnyed-e a maga kis birtokán, vagy új életet kezd és a nehéz munkát m gépnek «Íja át ö még január elején aláírta a belépési nyilatkozatot és mint mondja: csodák csodája, azóta ismét jól alszik. Ezért nem is csoda, ha mindenkinek azt mondja: — írjátok alá! Látjátok, én már dolgozom is a Petőfiben. Én is nehezen láttam be, hogy jobb a nagyüzemi gazdálkodás. pedig így van. Egy pár lovat, egy üszőt, gazdasági felszerelést, meg 10 mázsa szénát vitt be a közösbe. Már effoészültek az értékelési papírok is és ezeket be is küldték Mohácsra a bankba. Körülbelül tízezer forintot kap egy hét múlva kézhez Garai János. — Hogy mit csinálok ezzel a pénzzel? Tudja, árvízkárt szenvedett a házam. A helyre- állításhoz állami kölcsönt vettem fel. Még hét és félezer forinttal tartozom az államnak. Ezt most visszafizetem és még pénzem is marad. Olyan, mint egy lakodalom Lassan leszáll az este. Ki- gyúlnak a villanyok és a kul- túrházban, ahol néhány órával ezelőtt még arról szavaztak: felvegyék-e ezt, vagy amazt a Petőfibe, már megterítették az asztalokat Az asztalon friss fehér kenyér és a hatalmas kultúrtermet bejárja a pörkölt csípős illata. Áll a vacsora és háromszáz tsz-tagnak, vendégnek húzza a cigány. Együtt ünnepelnek a régi és új tagok azokkal, akik elmentek hozzájuk, hogy meggyőző szóval, érvekkel megmutassák az új utat. — Olyan ez, mint egy lakodalom! — mondja mellettem valaki. — Olyan, csakhogy mi Itt egyszerre vőlegények is menyasszonyok is vagyunk. összenevetnek és odébb hárman-négyen arról vitatkoznak: ld lépett be előbb. Hát nem érdekes? Néhány héttel ezelőtt sokan még ezt mondták az agitátoroknak: — Én belépek, csak nem akarok az tieó lannL Nagy zsivajjal, lármával jönnek a szakácsok. Régi szokás itt Dunaszekcsőn, hogy a szakácsok bekötik a kezüket, panaszkodnak, hogy elégették a kezüket, legalább a gyógyszer árát térítsék meg a vendégek. A főszakács nagy merőkanalat tart, amelybe hull a pénz innen is, onnan is. A vendégek mosolyognak, de mosolyognak a zenészek is, amikor odaadják nekik az összegyűjtött pénzt, hisz a szakácsok betegségére nincs más orvosság, mint a zene. Ropják is a táncot, csakúgy reng belé a föld. ösiszeosendülnek a poharak. Áll a mulatság, a megérdemelt jő mulatság, amelyet ismét dolgos hétköznapok követnek, hogy jövő ilyerikor megint ilyen jókedvűek, bizakodóak lehessenek Dunaszekcsőn az emberek. illetve ruhatár felépítése is* Emellett még közel 150 ezer forint értékű kertibútor, újabb 200 heverő, szolgálja majd a fürdőző-vendégek kényelmét De ezzel még mindig nincs kimerítve Harkány-fürdő szépítése. Javában folyik a munka a Kossuth-fürdő téliesítésén és készülnek a tervek Harkány fürdő távolabbi kialakításáért, hogy nemcsak páratlan hatású gyógyvizével álljon a hasonló rendeltetésű fürdők legelején, hanem országszerte, sőt a határainkon túlról is megismerjék, felkeressék új büszkeségünket* a baranyai Riviérát — s. gy. — Veto: Erb János, Munkásvédelmi tanácskozás a bányász szakszervezetben Kétnapos bányaipari munkásvédelmi tanácskozás kezdődött pénteken a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének székhazában. Mundi József, a szakszervezet titkára beszámolt a bányák baleseti helyzetéről, a balesetelhárítás munkáiról és feladatairól. Elmondotta, hogy 1952. óta a földalatti balesetek 38.5 százalékkal, a külszíniek 18.6 százalékkal csökkentek* Kevesebb a halálos balesetek náma to tatai—Vasvári
