Dunántúli Napló, 1960. január (17. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-29 / 24. szám
2 NAPLÓ I960. JANUAR Ä ’ Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka (Folytatás az U oldalról.) A bevételeik évről évre növekvő hányadát képezi az ál íami vállalatok befizetése; 1960-ban Kereken 81 százalékát. Az állami ipar idén átlagosan 8 százalékkal, az építőipar 8,5, az állami mezőgazdaság 8 százalékkal termel többet, mint előző évben. Különösen jelentős, hogy az állami ipar termelési költségeinek 1,8 százalékos csökkentését tervezzük. A vállalati nyereség összege kereken 6 milliárd forinttal haladja meg a tavalyi gazdálkodás eredményét. Emelkedik a forgalmiadó összege is. — Elsősorban a termelés növekedése következtében, ugyanakkor belkereskedelem és felvásárlás forgalmi adóbefizetése is meghaladja a tavalyit. A szövetkezetektől származó adóbevételek, társadalombiztosítási jánilékbefize- sek és hitel visszafizetések együttes összege több mint kétmilliárd forint. A mezőgazdasági termelőszövetkezetektől, á földművesszövetkezetektől és a kisipari szövetkezetektől azt várja a kormány, hogy eredményesen gazdálkodjanak és mindenkor maradéktalanul tegyenek eleget adófizetési kötelezettségüknek. A lakosságtól eredő adó és illetékbevételek összege 4 405 millió forint, a bevételek 6,5 százaléka. Az idei előirányzat 875 millió forinttal alacsonyabb, mint á múlt évi befizetés, mért az újonnan alakuló termelőszövetkezeteknek — mint ismeretes — a kormány adókedvezményt biztosított. — A kisiparosok, a kiske reskedők és egyéb szabadfog lalkozásúak adózási rendszerén nem tervezünk változtatást — mondotta — majd a kölségve- tés kiadásait ismertette. A költségvetés kiadásaiból 39,3 milliárd forint — a kiadások 58,3 százaléka — a népgazdaság fejlesztését és pénzellátását szolgálja. fi népgazdaság fejlesztésére fordított összegek közül a legtekintélyesebb a beruházási előirányzat: 20,5 milliárd forint. Ez az összeg az egyéb pénzügyi forrásokkal együtt biztosítja a tervezett feladatok maradéktalan megoldását. Az ál'ami beruházások volumene 10 százalékkal magasabb a tavalyinál. Népgazdaságunk fejlődését hatékonyan - segíti elő a beruházások anyagi — raá szaki összetételének kedvező változása. A gépi beruházások hányada a korábbi években 25—28 százalék volt. Most 41,5 százalékra emelkedik, az építési beruházások hányada pedig az előző évek 50 százalékához képest 40—41 százalékra csökken. Az állami beruházások mintegy négyötöde „a., termelő, állóalapok fejlesztését szolgálja. A rendelkezésre álló összegeket csaknem teljes egészében a folyamatban lévő beruházások befejezésére, illetve folytatására összpontosítjuk. Csak minimális mértékben kerülhet sor új objektumok megkezdésére. A beruházási eszközök szétforgácsolásának meg akadályozásával az év végére mintegy 30 százalékkal csökken a folyamatban lévő nagyobb beruházások száma. A nehéziparban idén fontos létesítményeket helyeznek üzembe, elsősorban a villamosenergia iparban és a kohászatban. Ezzel számottevően nő a villamosenergia- termelés. többszázezer tonnával bővül a hengereltáru-termelés. Jelentősen fejlődik gépgyártásunk és vegyiparunk is. Számottevően bővül az építőanyagipar, a könnyű- és az élelmiszeripar termelése. A mezőgazdasági beruházásokra közel 7 milliárd forintot Irányoz elő a költségvetés, s ez elsősorban a mező- gazdaság növekvő gépszükségletének fedezését blztosit- ja. Fejlődik a közlekedés és a Időközlés, javul az úthálózat. Uj üzletházak és boltegységek nyílnak meg. Az állami lakásépítés keretében több mint 14 000 lakást fejeznek be, s közel 15 000 építését kezdik meg. Ezenkívül számolunk azzal, hogy magánerőből mintegy 25 000 lakás épül. A költség- vetés ehhez 650 millió forint hosszúlejáratú hitelt biztosit. Több mint 260 millió hitelt nyújtunk öröklakás vásárlásokhoz. A költségvetés egészségügyi, szociális és kulturális kiadásai 19,4 milliárd forintot tesznek ki, az összkiadások 28,8 százalékát. A kiadások emelkedése nagyobb, mint az elmúlt években. Az egészségügyi, szociális és kulturális előirányzatok messzemenően figyelembe veszik azokat az intézkedéseket, amelyeket a párt és a kormány hozott a munkásosztály helyzetének javítására. Részben már előirányozzák azoknak az új igényeknek a kielégítését is, amelyek a falu szocialista átszervezésével keletkeznek. A költségvetés elősegíti az egészségügyi, szociális és kulturális intézmények munkájának további javulását. A szociális és egészségügyi intézményeknél 6320 új állás biztosítja a szolgáltatás színvonalának emelését, a hálózat bővítését. A kulturális intézményeknél 6267 fővel segítjük elő a megnövekedett feladatok megoldását, elsősorban a nagyobb létszámú tanuló ifjúság oktatását. A honvédelmi feladatok idei előirányzata 3,1 milliárd forint az összkiadásoknak 4,6 százaléka, ami elősegíti néphadseregünk korszerűsítését. Az igazgatási kiadások összege 2.3 milliárd forint, az összkiadások 3,4 százaléka. \ A tanácsok költségvetéséről többi között elmondotta, hogv az előirányzatok is mutatják a kormánynak azt a törekvését, hogy a tanácsok önállóságát ésszerűen növelje, hatáskörét bővítse. A tanácsok idei bevételi és kiadási előirányzata egyaránt 1,9 milliárd forinttal több, mint a múlt évi teljesítés. A költségvetés több mint tízezer művelődési és ezernégyszáz egészségügyi intézmény munkáját, fejlesztését biztosítja és elősegíti a helyi közlekedés és a kommunális ellátás javítását is. üj vonása a pénzgazdálkodásnak, hogy a költségvetési szabályozási rendszerbe bevont adóbevételekből a tanácsok általában száz százalékban részesednek. A feladatok növekedése emellett szükségessé tette az állami hozzájárulás bizonyos emelését is. A tanácsok (költségvetése módot nyújt az irányításuk alatt álló vállalatok fejlesztésére. Tanácsaink — a költségvetésükben biztosított összegeken kívül — ehhez igénybe vehetik saját erőforrásaikat is. Kívánatos, hogy tanácsaink a jövőbem céltudatosabban fejlesszék az irányításuk alatt álló vállalatokat. A költségvetési összegeken felül a tanácsok mintegy 1.8 milliárd forint saját eszközzel rendelkeznek. A községfejlesztési alap a tervek szerint mintegy 1.6 milliárd forintot tesz ki. Tehát jelentős forrása a községek és városok fejlesztésének, számos helyi feladatmegoldására ad módot. Lehetővé teszi többek között a faluvüla- mosítás gyorsítását, az ivóvíz- ellátás javítását, számos tanterem, művelődési ház megépítését, illetve felújítását és a lakosság életkörülményeit javító számos más intézkedés végrehajtását. Gazdasági feflődősffnk egyik központi kérdése a termelékenység gyorsütemű emelése A pénzügyminiszter ezután rámutatott arra, hogy a költségvetés eredményes végrehajtása a népgazdasági terv teljesítésétől függ, s ez a körülmény a jó vállalati gazdálkodás fontosságára hívja fel a figyelmet. A költségvetés adatai visszatükrözik népgazdaságunk alapvetően kedvező helyzetét. Fontos azonban, hogy a népgazdaság minden területén, minden vállalatnál megkeressük azokat a lehetőségeket, amelyekkel a gazdaságosságot fokozni lehet. Gazdasági fejlődésünk együk központi kérdése a munka termelékenységének szakadatlan, gyorsütemű emelése. Nélkülözhetetlen feltétele ez annak, hogy felzárkózzunk a gazdaságilag fejlettebb, szocialista országok mellé és kivegyük részünket a szocialista és a kapitalista tábor békés gazdasági versenyéből. Az idei nép- gazdasági terv szerint a termelés növekedésének mintegy felét a termelékenység javulásával kell elérni. A gazdasági vezetésnek — a minisztériumoktól a vállalatokig — egyik legfontosabb feladata, hogy meggátolja a felesleges létszámnövekedést. Műszaki és szervezési intézkedéseikkel, a létszám és a bérgazdálkodási fegyelem megszilárdításával biztosítani kell a termelékenység tervezett emelkedését minden üzemben, de ahol lehet, el kell érni a tervezettnél nagyobb emelkedést le. Fokozni kell az anyagtakarékosságot. Az állami iparban a tervezett önköltségcsökkentésnek közel 80 százalékát az anyagköltségek leszorításéval kívánjuk elérni. E cél megvalósítása, sőt a lehetőség szerinti túlteljesítése azért is különösen fontos, mert a tervszerű anyagellátás biztosítása most nagyobb feladatot jelent, mint az utóbbi években. Viszonylag alacsonyabb anyag- készletekkel kell elérnünk az ipari termelés tervezett növekedését. Ezért tovább kell javítani az anyaggazdálkodást,] fel kell tárni az alapanyagter- melő iparágak termelési tartalékait, hogy az utóbbi években a megszokottnál kevésbé kényelmes anyagellátási helyzet ellenére is tovább javuljon a termelés tervszerűsége és gazdaságossága. Különösen eredményes lehet a hitelpolitika helyes alkalmazása, a rövid lejáratú hitelnyújtás feltételeinek célszerű meghatározása. Munkát és anyagot csak korszerű és jól értékesíthető termékek előállításához használjunk fel — folytatta ezután, majd aláhúzta, hogy nemzetközi fizetési mérlegünk egyensúlyának folyamatos biztosításához különösen nagy szükség van kevés importanyagot' tartalmazó, gazdaságosan exportálható árukra, versenyképes új exportcikkekre. Minden gazdasági vezető lássa tehát a műszaki színvonal emelésének alapvető fontosságát. Ebben az évben a tervező, a szerkesztő és kutatóerők megfelelő összpontosításával, a gyártmányok konstrukciójának tökéletesítésével, a megbízható üzemeltetéssel fordulatot kell elérnünk a diese lesi tés és a kiemelt Iparágak — műszeripar, híradástechnikai, erősáramú ipar, stb. — műszaki fejlesztési programjának végrehajtásában. Maradéktalanul ki Ikell használnunk azokat a lehetőségeket, amelyeket a baráti országokkal való gazdasági együttműködés, a szocialista táboron belüli nemzetközi munkamegosztás fejlődése biztosít műszaki fejlődésünk számára. Népgazdaságunk minden területén lendületet kell adnunk a korszerű termelési eljárások, a korszerűbb technológiák, a gazdaságosabb üzemszervezési elveik megvalósításának. Az anyagi lehetőségek bővebbek, mint valaha is voltak. Ez növeli a minisztériumok, a vállalatok ég ipari kutatóintézetek vezetőinek hatáskörét és felelősségét: módot ad rá, hogy bátrabban vállalják a kísérletezéssel, a gyártmányfejlesztéssel járó kockázatot is. A vállalatoknak még jobban kell élniök a műszaki fejlesztési alap adta lehetőségekkel; szorosabbra kell vonni a vállalatok és az ipari, akadémia’ kutatóintézetek, egyetemi tanszékek kapcsolatát. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a nemzeti jövedelem ezévi tervezett többletének egy részét a szocialista felhalmozás nagyobb mértékű növelésére fordítjuk, s ezzel egyidejűleg biztosítjuk az anyagi eszközöket az életszínvonal szerény, de érezhető javulásához. A felhalmozáson belül tovább nőnek az álló alapok bővítésére előirányzott összegek. — Világosan kell azonban látnunk, hogy a felhalmozási alap részesedését a nemzeti jövedelembői jelenleg tovább nem növelhetjük. Ezért a nép- gazdasági terv összeállításánál számos, egyébként indokolt beruházási igényt a kormány határozottan elutasított. A beruházásokra biztosított összegeket szinte teljes egészében a folyamatban lévő beruházásokra összpontosítjuk. Meg kell szűnniük az olyan jelenségeknek, hogy például hosz- szú hónapokig ki nem csomagoltak értékes importgépeket, vagy egyik vállalattól a másikhoz szállítgattáik, mert a gépeket kellő megfontolás nélkül rendelték és osztották el. Az eddiginél nagyobb figyelmet kell szentelni a vállalati felújítási keretekre is. Fontos, hogy a vállalatok az állóeszközök korszerűsítésére használják fel a rendelkezésre álló eszközöket. A népgazdaság minden területén érvényt kell szereznünk annak a felismerésnek, hogy a termelés, a beruházások és felújítások növekedése csak akkor szolgálja igazán szocialista fejlődésünk ügyét, ha magasabb műszaki és termelékenységi színvonallal, alacsonyabb termelési költségekkel, gazdaságos külkereskedelemmel és aktív fizetési mérleggel párosul. Az idén tehát még jobban, tervszerűbben kell gazdálkodni. Helyes tenne, ha ez a cél az eddiginél is következetesebben érvényesülne a dolgozók mun- kaverseny-mozgalmában. A SZOT határozata is felhívta erre a figyelmet. Sok üzemben nem helyes a termelés meny- nyiségi túlteljesítéséért versenyezni, de a gazdaságosságért minden üzemben tehet, és hasznos is versenyezni. A gazdaságosság növeléséért tökéletesítenünk kell a2 anyagi érdekeltség formáit. A nyereségrészesedési rendszer eredményesnek bizonyult, alapelveit változatlanul helyesnek tartjuk, de gyakorlati megvalósítási mód szereit tovább kell fejlesztenünk. A népgazdasági érdek és a vállalati érdek összhangját jobban szolgálná például, ha az alapfeladatokat és a többletnyereségből való részesedés mértékét több évre előre meghatároznánk. Tovább kell javítanunk a bérgazdálkodás rendszerét, hogy áz ne a vállalatok vezetőit sarkallja a létszám növelésére, hanem a dolgozókat ösztönözze szaktudásuk gyarapítására és ezáltal magasabb teljesítmények elérésére. Hét mill i árd forint mezőgazdasági beruházásokra Részletesen szólott ezután d mezőgazdaság helyzetéről és a mezőgazdasági termelés, valamint a költségvetés összefüggéséről. — A költségvetés összeállításakor — hangsúlyozta — elsőrendű kötelességünknek éreztük, hogy a mezőgazdaság szocialista fejlődését ösztönözzük, a termelőszövetkezeteket segítsük. Az idei költségvetés a szövetkezeti élet egészét átfogó állami segítséget biztosít a régi és új termelőszövetkezeteknek, nagyüzemi gazdaságok kialakítására, megszilárdítására és fejlesztésére. E sokoldalú állami támogatás előfeltétele, hogy a szövetkezeti parasztok saját erőforrásaikkal és szorgalmas munkájukkal fokozottan hozzájáruljanak a nagyüzemi gazdálkodás kialakításához. A költségvetés 2,2 milliárd forint hosszúlejáratú hitelt és 227 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást biztosít a termelőszövetkezetek Idei beruházásaira. A költségvetés több mint másfél milliárd forintot irányoz elő építkezésekre, többszázezer állat-férőhely, többezer vagon kapacitású magtár, góré és egyéb gazdasági épület létesítésére. A beruházásoknál a lehető legmagasabb fokú gazdaságosságra kell törekedniük az építő vállalatoknak is, a termelőszövetkezeteknek is. Ebben az évben már a szövetkezeti saját erő csaknem felét gépvásárlásokra fordítják. Az állam a gépvásárláshoz hitelt nyújt a szövetkezeteknek, ugyanakkor tovább növeli az állami gépállomások kapacitását Is. A gépállomások az idén a tavalyinál csaknem ötven százalékkal több, normálholdban ki* fejezett gépi munkát végeznek a termelőszövetkezeteknek. A közös állatállomány gyarapítását több mint 1,4 milliárd forint középlejáratú hitellel segíti az állam. — A termelőszövetkezetek tagságán és vezetőségén múlik, hogy jól használják fel szocialista államink sokoldalú anyagi támogatását. A munkafegyelem megszilárdítása, a helyes munkaszervezet kialakítása, az ösztönző jövedelemelosztási formák kikísérletezése* a növénytermesztés és az állattenyésztés színvonalas, tervszerű irányítása komoly követelményeket támaszt a termelőszövetkezetek vezetőivel szemben. Azok a szövetkezeti vezetők látják el jól a feladatukat, akik a termelési alapok bővítésére, több és jobb ára termelésére használják fel az állami hiteleket is, a szövetkezet saját erőforrásait is. Csakis több áru értékesítéséből származhat a tagok nagyobb jövedelme. A régi és .^z új termelőszövetkezetektől is azt várjuk, hogy megtermelt áruikat mind nagyobb mértékben értékesítsék az állami és szövetkezeti kereskedelem útján és ezzel a városok jobb ellátását is szolgálják. A termelési alapok meghatározott százalékának erejéig hitelt nyújtunk az újonnan alakult és a területileg jelentősen megnövekedett szövetkezeteknek. A hitel fedezeteként a termelő- szövetkezeteknek áruértékesítés i kötelezettségeket kell vál- lalniok az állammal szemben* A költségvetés figyelembe veszi az egyénileg dolgozó parasztság termelési érdekeltségét is. A többlettermelésből eredő többletjövedelmeket a kormány a jövőben sem szándékozik elvonni a parasztságtól. A költségvetésben az egyéni parasztgazdaságok adózását például a tavalyi szinten irányozták elő. A költségvetés biztosítja az egyénileg gazdálkodók részére a kedvezményes állategészségügyi, növényvédelmi szolgáltatásokat és módjukban áll igénybe venni a gépállomások munkáját. Számítunk rá, hogy az egyéni gazdák továbbra is termelési szerződéseket kötnek az álla- rr* és szövetkezeti szervekkel, a földművesszövetkezetektöl beszerzik a termeléshez szükséges eszközöket és termékeiket elsősorban a szocialista kereskedelem útján értékesítik* Meggyőződésünk* — hangsúlyozta Nyers Rezső, — hogy a dolgozó parasztok ebben az évben is maradéktalanul eleget tesznek adófizetési kötelezettségüknek. 2,1 százalékkal nőnek a reálbérek Expozéja befejező részében az életszínvonal egyes kérdéseivel foglalkozott Nyers Rezső pénzügyminiszter. — Elmondotta, hogy a népgazdasági terv szerint ebben az évben 2,1 százalékkal nőnek a reálbérek, s jóval kedvezőbben alakulnak, mint ahogy a hároméves tervben eredetileg számítottuk. Ebben az évben tovább emelkedik a népgazdaság szocialista szektorában dolgozók száma, és csökken a száz keresőre jutó eltartott. A nyugdijak és a családipótlék tavalyi rendezése, valamint a nyugdíjasok számának gyarapodása ebben az évben mintegy hétszázmillió forint többletbevételt Jelent a lakosságnak. A munkások és alkalmazottak reáljövedelme tehát három év alatt az eredetileg tervezett nyolc százalék helyet tizenöt százalékkal emelkedik. A reáljövedelem-növekedés túlteljesítése mintegy egyhar- mad részben az átlagbérek emelkedéséből adódik. Az eredeti életszínvonal emelkedési előirányzat túlteljesítéséhez — mintegy tizenöt százalékban — hozzájárul az egyes fogyasztási cikkek — például a zsír, a vaj, a bor — árának leszállítása is. A reáljövedelmek emelkedésével nőnek a dolgozók igényel. Ezeknek az igényeknek a kielégítését a lehető legnagyobb mértékben biztosítanunk kell, — érvényesítve pártunk gazdaságpolitikájának azt az alapvető elvét, hogy a nagyobb felhalmozással járó erőfeszítések nem mehetnek az életszínvonal-emelkedés, a lakosság áruellátása rovására. A kormány gondoskodott arról, hogy a belkereskedelmi áruforgalom szerkezete a la~ kosság igényelnek megfelelően változzék. A kiskereskedelem teljes áruforgalmát 5,2 száaalékkal magasabbra Irányoztuk elő. Ezen belül a ruházati cikkek forgalma több mint hat százalékkal, a vegyesipari-cikkeké közel nyolc százalékkal emelkedik. Ennél is nagyobb lesz a fejlődés a lakosság által külön keresett tartós fogyasztás! cikkeknél. Bútorból húsz százalékkal, elektromos hűtőszekrényekből tizenöt százalékkal, televíziós vevőkészülékekből hatvanhárom százalékkal több kerül forgalomba, mint tavaly. Az életkörülmények alakulásában egyre nagyobb szerepet játszanak a bérekbe és jövedelmekbe be nem számított közvetett juttatások. Figyelmet érdemel például, hogy az Idei költségvetés egészségügyi, szociális és kulturális előirányzatai egy lakosra számítva évi 1900 forintot tesznek ki, tizennégy százalékkal többet, mint az előző évben. Költség- vetésünk közel kilencszáz gyógyintézeti ágy, harminckilenc orvosi körzet létesítését irányozta elő. A szakorvosi rendelőórák számát nyolcszázzal növeljük. A mezőgazdaság szocialista átszervezése következtében a társadalombiztosításban részesülők száma ugrásszerűen megnőtt: a biztosítottak száma »* idén már meghaladja a 6 millió főt, vagyis Magyarország lakosságának nyolev»» százalékát. A kultúra terjesztésére és fejlesztésére a tavalyinál nagyobb összeget biztosít a költségvetés. Soha még annyian (Folytatás a i. oldaloaj
