Dunántúli Napló, 1960. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-24 / 20. szám

(f jvcc Uovc*otifá<zHi! "Hogyan lehet könnyen megtanulni a Morse-j eleket? A Morse-jelek pontokból és vonásokból állanak. Mielőtt a jelek tanulásához kezdenél, néhány dologra felhívjuk fi­gyelmed. Először: egyszerre tanuld írni, olvasni és hallani a jeleket. Kisebb csoportokban könnyebben megy a tanulás. Másodszor: jegyezd meg, hogy csak sok gyakorlattal tudod teljesen elsajátítani a távira­tozást. A tanulást megkönnyíti az alábbi táblázat. Lényege, hogy minden betű mellett, egy olyan szó található, melynek hang­zása megegyezik a betű Morse | jelével. P.: a „p” betű szóképe Tanaljátok meg ezeket a gyakorlatokat! Sokszor írtunk már nektek * jó Időbeosztásról és arról is, hogy mennyivel könnyebben, vidámabban megy a munka, ha reggeli tornával kezdjük a na­pot. Hogy kipróbálhassátok, néhány gyakorlatot küldünk nektek, tanuljátok meg őket mielőbb. 1. Gyakorlat: alapállás, ke­lek a teát mellett. Két ütemre nyűjtad mindkét kezedet előre, Ugyanakkor nyújtsd bal lábad hátra ém Tégy egy mély léleg­zetet. Kezedet újra két ütemre engedd le, majd ismételd vál­tott lábbal három-négyszer a gyakorlat'v 8, Gyakorlat: alapállás. Ke­leket csípőre. Nyújtsd előre vállmagasságig mindkét karo­dat, majd ütemre hirtelen ülj a földre és kezedet tedd csípő­re. Feküdj hanyatt, és igyekezz kéz segítsége nélkül felállni. A gyakorlatot négy-hat ízben is­mételd. 3. Gyakorlat/ Állj széles ter­peszbe, hajlítsd be könyökben a karjaidat, hogy a kézfejek a melleden legyenek. Karjaidat lendítsd magasba és két ütem­re fordítsd a törzsed balra, majd jobbra. Négyszer-ötször Ismétek! a gyakorlatot. 4. Gyakorlat: Gyors ütemre oldalsó kar lendítéssel ugorj aprókat zárt lábbal, majd igye­kezz minél magasabbra három percen keresztül. Utána térj át futásra megállás nélkül, futás közben lassítva a tempót egé­szen addig, míg a lélegzetvéte­led egyenletessé nem válik. ..pipás bácsi”. Vagyis a szókép mindig annyi szótagból áll, ahány pontból és vonásból a Morse-jeL A szótagokban lévő magánhangzók rövidek és hosz szúak (pi—rövid, pás—hosszú); a rövid szótagok a (ti), a hosszú szótagok „—” (tá) jel­nek felelnek meg. A p betű Morse-jele: .-------; (pipás bá­cs i.) A szavakról könnyebb visz- szaemlékezni a betű Morse-je­lére. Ha elfelejtetted az „a” betű jelét, az „akác” (. —) szó­képéről eszedbe jut. a.— akác á. — —. — akácméznyaláa b — ,,, békebaba c —.—. céklarépa d—.. Dánia e. egy e.. — •, Ez az é jele f.. —. falitábla g------. gá zlámpa h.... Heves megye í.. ige 1.---------­.japán császár k —. — kákato l. —.. Leányfalu m-----­Má tyás n—. néni « — — — órásnál ö----------. őrség vége P.------. pi pás bácsi q------. — Aá qákoá r.—. rigócska Seen sebesen t — tűz n..— ugatás ü..-----­ii vcgállvány v...— verekedés W. —— vivőér X — ..— Xénia szép y —. — —■ lánymegkérés z------* § zá szlóanya ; Milyet vo'l a „romantikus tengerészeié«“ ? Az emberiség történetében talán a legromantikusabb fe­jezet azokról, a; kalandokról szól, amelyeket a tengeré­szek éltek át, amikor új föld­részeket, új hajózási utakat fedeztek fel. A romantika azonban a valóságban bizony vajmi kevéssé érvényesült, így például, amikor Vasco de Gama körülhajózta Afrikát, a hajó személyzetének min­den harmadik tagja meghalt. A 265 tengerészből, akik Fer- nao de Magélhaes-nal először hajózták körül a világot csu­pán 18 tért vissza. A régi hajókon semmiféle egészségügyi berendezés nem létezett. Az ivóvizet fahor­dókban vitték magukkal, a víz azonban rövid idő alatt megromlott és undorító bűzt árasztott. A bennelévő rotha­dó anyagokat néhány hét múlva azután a hordó fene­kén élő algák felemésztették és a víz ismét ihatóvá vált. Egy régi tengerész-szabály úgy tartja, hogy az ivóvíznek „háromszor kell rothadnia”i mielőtt ihatóvá . válik. A vízhiány kiegyensúlyo­zására nagymennyiségű alko­holt vittek magukkal a ten­gerészek, mert egészen a XVIII. századig a hajót nem tudták fűteni és ez volt az egyetlen módja ,hogy mele­gen tartsák magukat. Az ak­kori idők hajózási történeteit olvasva, arra a meggyőző­désre jutunk, hogy szint* minden tengerész állandóan részeg lehetett, 1740-ben az angol Edward Vernon admi­rális parancsot adott, hogy a nyűt tengeren a legénység­nek kiosztott rumot három­szoros mennyiségű forró, cukrozott vízzel kell keverni* Ez volt a „grog” őse. Teadélután Kint minden fehér. A házakat, fákat, uta kát hó borítja. A pel lérdi úttörő otthon most valóságos kis étteremmé alakult. Kellemes meleg tölti, be a termet. A kály­hán forr a teavíz. Az asztalokat már meg­térítették, a sok fi­nom sütemény között egy torta is áll, rajta nagy betűkkel: „Gyöngyvirág őrs”. A házigazdák ugyanis a Gyöngyvirág leányőrs tagjai. Testvérőrsü­ket a Mókus fiúőrsöt hívták meg teadél­utánra. Nagy az izga­lom a lányok között. Vajon sikerül-e? Még csak ők vannak az otthonban. Rövidesen elkészül a tea. De már jönnek Is a fiúk! — Előre pajtások. Lép be a Mókus őrs vezetője. — Előre! Foglalja­tok helyet! Add Ide a kabátodat! — A lá­nyok nagy igyekezet­tél akarnak kedvük­be járni a vendégek nek. Nemsokára meg­érkezik a csapatveze­tő is. Mindjárt hdy- lyel kínálják és már töltik is neki a Jő forró teát. A „Gyöngy virágok” sürögnek, forognak, mint afféle jó háziasszonyok, biztatják a kissé fél­szeg fiúkat. — Egyetek, nem fog megártani! Kissé nehezen megy a „bemelege- dés”, de hamarosan elismerő megjegyzése két tesznek a teára és süteményre. Per­sze csak egymásnak, nehogy elbízzák ma­gukat a szakácsok. — Tessék! Szedje­tek még! — A fiúk tiltakoznak, de hiába minden, a lányok íz üres csészéket újra és újra megtöltik forró teával. Most Jön a torta! Bár nagyon finom, mégis ilyen ellenvetéseket halla­ni. — Nagyon jól lak­tam, már nem tudok belőle enni! Ezután a vendéglá­tó őrs vidám Jelene­tekkel, találós kérdé­sekkel szórakoztatja a fiúkat. Harsogó ne­vetés. véget nem érnek a tréfás ugratások. De a Mókus őrs tagjai sem maradnak adó­sak. Azért az ő tar­solyukban is van ám valami! Visszavág­nak, amúgy katoná­san a lányoknak. Va­laki felkiált: — Énekeljünk! És már száll Is a dal, még az utcán is hallják. Valakinek aztán új ötlete tá­madt: Játszunk „Hol vagy Jancsi”-t. A fogónak bekötik a szemét, mindenki menekül előle. Soká­ig folyik a játék, ké­sőre jár az idő, mi­kor hazaindulnak a pajtások. A teadél­utánon mindenki jól érezte magát Metzing Év*. Láttál-e már térbeli filmet? A világ minden táját, életek hősi történeteit hozza elénk a film. A valóság művészi ábrázo­lása sokszor el is feledteti ve­lünk, hogy csak képek, ami­ket látunk. De a kutató ember BALSZEM ■a­-----­lAT OSZOG mindig még jobbat, naég szeb­bet akar: legyen a film egé­szen olyan, mint a valóságos élet! Ne csak hosszúságukban és szélességükben — síkban — mutassa a tárgyakat, hanem domborúságukban is, térsze­rűen, plasztikusan. Az életben a tárgyakar azért látjuk kiemelkedőknek, mert két, egymás mellett elhelye­zett szemmel nézünk. Ugyan- egy időben kissé mádként lát­juk a tárgyakat az egyik, mint a másik szemünkkeL Tartsatok szemetek elé 8— 10 cm távolságra gyufásdobozt hosszanti élével magatok felé fordítva. Figyeljétek meg a baloldalra eső lapot előbb bal­szemmel, majd jobbszemmel. Azt tapasztaljátok, hogy eb­ből a lapból jóval nagyobb területet lát meg a bal-, mint a jobbszem. Rajzon a két látó­felület különbségének szöge le is mérhető. Különleges, kettős fényké­pezőgéppel két nem egészen •fiyforma felvételt elő is lehet állítani úgy, hogy az egyik kép a bal-, a másik a jobb­szemmel nézett tárgynak felel­jen meg. Ha ezt a képet aztán egyhelyre vetítjük, akkor a sík kép helyett térbeli képet nyerünk. Az így vetített kép azonban elmosódott. Hogy tisztán, egy­ben lássuk, az többféle eljá­rással érhető el. Lehet a fény­sugarakat tükrök útján is egy­beterelni. Legcélravezetőbb azonban, ha a fénysugarakat különle­ges anyagból készített, úgy­nevezett fénysarkltó szűrőkön vezetik keresztüL Ezt a mód­szert kísérletezte ki nagyszerű eredménnyel nálunk a Magyar Híradó és Dokumentfilmgyár. Bámulatos az ilyen film élet­hűsége! A néző szeretné meg­szagolni a virágokat, megsimo­gatni az állatokat. A Szovjetunióban már évek óta vetítenek térhatású filmet. A vásznat úgy építették meg, hogy a nézők megfelelő elhe­lyezéssel térbelileg, tisztán, lát- ; ]ák a képeket. Ez az eljárás számunkra még költséges. Biz­tosak vagyunk azonban abban, hogy a térhatású film nemso­kára épp úgy kiszorítja a sík- vetítésűt, mint a hangosfilm a némafilmet. .Mesedélutánt rendeztünk Nekem jutott osztályrészül az a megtiszteltetés, hogy be­számoljak a sását úttörőcsapat életéről. > Nyáron táborozni akarunk menni. Hogy pénzre tehessünk szert; elhatároztuk, mesedél­utánt rendezünk. Az úttörő­csapat valamennyi tagja szor­galmasan készült erre az al­kalomra. A kultúrház zsúfo­lásig megtelt. A szülőknek és a gyerekeknek egyaránt na­gyon tetszett az előadásunk. A műsorunk két kis színdarabból, zeneszámokból és szavalatok­ból állt. A mesedélután végén lelkes taps köszöntötte „ifjú színészeinket". ' Az előadás után elhatároz­tuk, hogy máskor is rendezünk ilyen műsoros estet, de nem­csak meseelőadást, hanem báb­előadást Is. Reméljük, hogy ez a szép kezdeményezés to­vábbra is ösztönzi pajtásain­kat. (BENEDEK ILONA őrs­vezető.) Nyomolvasás Szabadszentkirályon Csapatunk rendszeres nyom­Csatakiáltások Honnan erednek a vidám út­törő csatakiáltások? Kétségte­len a régi, valóban harci buz­dításra való kiáltások utódai. A honfoglaló, majd később a kalandozó magyarok kedvelt hadifortélya volt. Az ellensé­sereget lelkes hadikiáltá­sokkal rohamozta meg, miié az a nagy zajban igazán el­vesztette a íejéfc A török el­leni harcokban, a Rákóczi sza­badságharcban is „A hazá­ért!” ,Elljen a hazai”, „Hurrá!” kiáltásokkal törtek ellensé­geikre a magyar csapatok. Még a 48-as szabadságharc­ban is ilyen csatakiáltásokkal lelkesítették vitéz csapataikat a hős vezérek. Persze ma nem ilyen cél­ból használjuk ezeket a vidám és tréfás „csatakiáltásokat” No hiszen szép is lenne az a. vezér, aki ilyen kiáltással biz­tatná csapatát: „Kisbéreken, Nagy bérekén Kicsi kocsi nagykereken Csim-bum lakatos Ugyan mire várunk most?!” De azért most Is használjuk buzdításra némelyiket. Pl: „DIrr bele. durr bele, rá bele Hajrá, hajrá Baranya megye!” Ezek a csatakiáltások arra jók, hogy vidámabbá, hangu­latosabbá tegyük az úttörő életet. Ferincz Éva olvasói munkát végez, amely­ben minden őrs részt vesz. Me§ kérdeztünk néhány idősebb bácsit is, akik a felszabadulás előtt cselédek voltak, ök el-> mondották, 'hogyan éltek, mennyit dolgoztak, milyen bért kaptak. Készítettünk eox felszabadulási fényképet éh Falunkat 1944 decemberében szabadították föl a szovjet csapatok. A nyomolvasást még tovább folytatjuk, reméljük eredménnyel (Fulmer Ágnes, Szabadszentkirály). Segítünk egy idős néninek Az én őrsöm is részt vesz * .„Segítsünk ss öregeknek” C. mozgalomban. Őrsöm tagjai találtak egy olyan öreg nénit, akinek senki hozza tar tooéjs nincs. A néni már A3 éves. Vá­jjon örült, amikor elmentünk hozzá a karácsony előtti na­pokban. A néni éppen nagy takarítást tartott. A lányok közt mindjárt felosztottam % munkát. Az egyik szénért, a másik vízért, a harmadik pedig vásárolni ment. A tűk« Mek pedig akikkel ottmaradt tam, kitakarítottuk a kony­hát és lemostunk mindenét aminek a néni nagyon örült. Karácsonyra csináltunk egy kis ajándékcsomagot is, A háznál sok ócskavas hevert I megígérte, hogy azt nekünk adja. ügy tervezzük, hogy nő­nek az árán veszünk neki va­lamit. Ezután is rendszeresen eljárunk az öreg nénihez ds elviselhetőbbé tesszük magá­nyát. (Hőlbltng Hona, Komló). o4 sivatag. Aajója. Manapság szenzációnak szá­mít, ha Magyarországon, akár­csak a cirkuszban is, tevét lá­tunk. Régen hazánkban is is­mert volt a teve. Honfoglaló őseink is hoztak magukkal szép számmal, hiszen Anony­mus is megemlékezik arról, hogy a Ikievi fejedelem 40 fehér tevét ajándékozott Almos ve­zérnek, Álmos fejedelem pe­dig árut szállított teveháton. Ma már csak az afrikai si­vatagok végeláthatatlan pusz­taságain tűnnek fel a teve­karavánok. Aki még sohasem látott ten­gert, de ült már tevén, az biz­tosan tudja, mi az Igazi ten­geri betegség. Az ember több mint három méter magasság­ban himbálódzik jobbra-balra, mert a teve két bal-, azután két jobblábával lép egyszerre. Az afrikai egypupú teve gyorsabban fut, mint a leg­jobb versenyló és sokkal ki­tartóbb Is annál. Három nap alatt 500 kilométernél többet megtesz. A teve másik nagy előnye, hogy rendkívül sze­rény. Megeszik mind-nt és Bokáig kibírja ivás nélkül. Bármilyen furcsa, ez a hasz­nos állat nem lát jól, nincsen szaglóképessége, általában na­gyot hall. Csökönyös is mint a legrosszabb szamár és ugyanúgy bőg és ordít A teve se nem szép, se nem okos, de hajdan a történelem egyik fontos tényezője volt. 3000 évig szabta meg a közle­kedés útjait Csak a tevével lehetett megoldani az áruszál­lítást a legkietlenebb vidéke­ken. Nélküle megszakadt vol­na az összeköttetés Európa és Ázsia között Egyik legfonto­sabb segítőtársa volt a törté­nelem folyamán az embernek. r. m. Jutalom az Úttörő Kl«*i levelezőinek A Dunántúli Napló Szerkesztősé­ge jó levelezd munkájukért könyv­jutalomban részesíti a kövétkén* pajtásokat: KAcs Mária Vasas L, Tamása» Vera Pécs, a Zrínyi Ilo­na úttörd csapat tagja, Matáa István Gyárváres, Villányi Mártó, Szűcs Endre Bükkösd, Árral Bél« Bakonya, Donkó Irén. Szőkéd, Tolnai Klára Pa Iota borsok. Mar rosvölgyt Zsuzsa Mohács és Üh- zing Éva Pellérd. A könvveket postán küldjük el. KÉPREJT¥ ÉKY

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom