Dunántúli Napló, 1960. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-24 / 20. szám

UW». JANUÄU ii. NAPLÓ 3 TETTEN ÉRTÜ K ség előtt lenne. Nem ismeret­len a szerep, Szegeden énekel­te már. Wagner József azonban .most fogja először alakítani Don Jósét, bár részleteket adott már elő különböző mű­sorokban. Bedő István a Rigoletto címszerepében sánta volt és púpos. Most délceg torreádor lesz: Escamillo szerepét kapta. Az előbb még az ő hangját hallottuk a folyosóról, most csak figyeli'partnereit, miköz­ben Lttki György szólókorre­petitor a zongoránál kíséri őket. A Carmen bemutatására csak később kerül sor, egyelő­re szorgalmas tanulás folyik, • gyakorlás, készülődés. Kik készülnek? A címsze­repre például Kabdebo Mária, de ugyanebben a szerepben . hallhatjuk majd Uher Zitát és Komlóssi Erzsébetet, akik ven­dégként éneklik majd Car­ment. Bárdos Anniéval együtt Cser Tímea és Illés Éva is készül Michaela szerepére. Mindkettőjüket a Pillangókis­asszony címszerepében láthat­tuk. A Pillangókisasszonyban mutatkozott be Hotter József is. aki a Carmenbefi aZ egyik csempészt játssza, a másik csempész • Tomanek Nándor lesz. iinpyi. elég az árulkodás- ból. majd a színlap elmondja a többit. Elmenőben még vélet letlemil benyitunk egy szobá­ba. Dőry Miklós gyakorol ép­pen' a kórussal. A Carmen kó­rusa közismerten nehéz fela­dat. Nem is ^avarjuk, Krencsey Mariann és Tomanek Nándor, Péntek délelőtt a színházban; Vajon mi lehet ott ilyenkor? A színházlátogatók, operaélve­zők hajlamosak arra, hogy üresnek, kihaltnak higgyék az épületet, amelybe csak' este, az előadások kezdetével költözik • élet. Természetesen nem így van. Hogy mennyire nem, azt tüstént meglátjuk, mihelyt a szabad mozgási engedélyt el­nyerve elindulunk a szűk és homályos folyosón. Tábla csüng az egyik ajtón: „Próba van, ne zavarj!" Le­gyintek rá. Jó, nem zavarlak, csak éppen benézek, mert ép­pen, hogy a próbákat akarom látni. Fotósunkkal együtt mun­ka közben akarjuk tettanérni a' színház művészeit. Be is nyi­tunk. de nem jutunk flíl a kü­szöbön. Csak éppen felfogjuk féltücat szempár dühös pillan­tását, s már újra zárt. ajtó előtt találjuk magunkat Csa- nálosi seg^drendezővel. Udva­riasan közli, hogy meg kell várnunk a próba szünetét. A türelem azonban rózsát terem. Szünet után mégiscsak sikerül tettenérni Krencsey Mariannet, aki most. Karenina Anna, s éppen akkor, amikor Tomanek Nándor szerepe sze- ftnt Karenina, rájön, hogy ez a nagy ijedelem Vronszkij buká­sa miatt mégiscsak gyanús; Tessék: a képen látható a kínos családi jelenet. A próba­teremben ugyanis éppen az Anna Karenina jeleneteit pró­bálják. Tolsztoj világhírű re­génye drámában. Pécsi írónő, Székely' Júlia átdolgozásában. Lendvai Ferenc rendezi, most HéZZí k csak milyen így hét­köznapi délelőttön a színház legfontosabb helye: a színpad. Itt Németh Antal rendezőt érjük tetten. — A levél után még egy lé­pés ... — magyarázza éppen a két iady-nek: Spányik Évá­nak és Koós Olgának, miköz­ben Szabó Ottó „aktivan bele­hallgat” a magyarázatba. — Bocsánat, megnézhetjük a próbát? Fura érzés egyedül ülni a nóptelen nézőtéren. A színpa­don villogó pallosokat suhog­tatnak a pulóveres színészek ég Petöházi Miklós, a király keblére öleli a leendő párt- ütőt. — Ezt még egyszer — szól közbe Németh Antal és el is magyarázza mindjárt, hogy itt éreztetni kell, mennyire nem ismeri az embereket a király... Mindez díszletek nélkül és civilben, s mégis hihetően. A levegőben feszültség, de más, mint az esti előadásokon. Ez a munka feszültsége. Érezhe­tően dolgozik az agy, dolgoz­nak az idegek, a színház most nem a szórakozás temploma, hanem szenvedélyek, indula­tok. mély emberi érzések gyára. Tettenérfuk munka köztien a pécsi színészeket. Ezt lát­tuk, hallottuk. Ha valaki inti­mitásokat várt volna telünk, vegye úgy, hogy ezek a szín­ház legbelsőbb, legjellemzőbb, legérdekesebb intimitásai. Mészáros Ferenc i 1960-ban újabb diesel-mozdonyokat kap a pécsi vasútigazgatóság a próbát irányítja olyan buz­galommal, hogy szót sem le­het váltani vele. Helyette Ko­vács Márta segédrendező tájé­koztat a darab előkészületei­ről. Megtudom, hogy Székely Júlia a külföldi feldolgozások­tól eltérően kamaradarabot írt, helyesen' iemondva az egész* regény / színrevitelérő!. Ehelyett Anna lelki tusa ját hangsúlyozza, s a szerelmes fiatalok szembekerülését az ak kori előítéletekkel telített társadalommal ' Vronszkij Avar István lesz, (amikor elő­ször benyitunk, ő nézett ránk legdühösebben), azonkívül je­lentős szerepekben láthatjuk Faludi Lászlót, Hamvay Lucit, Galambos Györgyöt^; De azért mindent mégsem szabad előre elmesélni; * ' Később a büfében látom új­ra a Karenina-házaspárf. Még ott is a szereppel bajlódnak. Krencsey azt mondja: — ;s;és akkor megfogom a kezét.; a így;;: most utálom magát; s i érti? Tomanek éiji, de szemmel- láthatöan nem örül neltí. Hiá­ba, bonvivánból megcsalt férj­jé vedleni még ilyen sokoldalú színésznek sem kellemes mu- • latsági . F . Egy nefeffet felien a zenei hangok zónájába kerülünk. Megyünk a hang után, s be­nyitunk a karmesteri szabába. Michaela és Don Jósé ének­li éppen kettősét a Carmen el­ső felvonásából. Bárdos Annie hangja máris úgy szárnyal, mintha a színpadon, a közön­A dieselesítési program ke­retében a pécsi MÁV igazga­tóság számos diesel-mozdonyt kap. A pécsi, a dombóvári és a nagykanizsai fűtőházaknál máris vannak ilyenek. Az üzemeltetésük óta szerzett tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a gőzmozdonyoknál sok­kal gazdaságosabbak. Előnyük, hogy indítási gyorsulásuk kö­rülbelül kétszerese a gőzmoz­donyénak, továbbá nincs gond a szén és vízvételezésre. Üzem­anyag-felvételezésre a gőzmoz­dony „kezelési” idejének csak kis hányadát képezi. A gőzgé­peken egy fűtő, és egy moz­donyvezető van — mig a die­selen csak a motorvezető, s így minden gépnél egy-egy személy megtakarítása lehetsé­ges. A diesel-mozdony hatás­foka körülbelül háromszorosa a gőzanozdonyénak, ezért üze­meltetése lényegesen olcsóbb. A jelenleg még tolatásra használt gőzmozdonyok régi típusának, ezért nagy a szénfo- gyasztésuk és karbantartásuk is magas költségekkel jár. A MÁV igazgatóság vezetői úgy határoztak, hogy az újonnan ka pott diesel-mozdonyokat tola­tásra használják fel. Felhasz­nálják ezen kívül úgynevezett átállítós vonatokhoz a helybeli pályaudvarok közötti forga­lomban, valamint rövidtávú tehervonatokhoz. Ebben az esztendőben újabb diesel-mozdonyokat kap a pé­csi igazgatóság. Az új mozdo­nyok zömében négyszáz lóé fő­sek, de érkeznek gyengét b felépítésű pályára alkalmas, százhatvan lóerősek is. A ké­sőbbi tervek szerint kise ib egységű személyvonatokat és tehervonatokat is továbbíta­nak majd diesel-mozdonnyal, de erre valószínűleg már rsak a következő esztendőkben ke­rül sor. Olajtüzeléore tér át a Oél-Baranya megyéi Sütőipari Vállalat? Spányik Éva, Koós Olga, Németh ' ntal, Szabó Ottó, —» Igen, itt Kovács Jő­könyvelő beszél a Dél-Bara- nya megyei Sütőiparitól. Rendben van Pálfjy elvtárs, a szállítmányokkal semmi bajunk, panaszunk nincsen. Mindössze egy kérésünk van. Úgy értesültünk — persze egyelőre csak félhiva­talosan —, hogy a Hidasi Magasnyomású Brikettgyár ezentúl nem engedélyezi a magasnyomású brikettet közvetlen p gyári rakodó­telepről elszállítani, hanem Önök raknák vagonba és úgy kapnánk meg a tele­peinkre, diszpozíció szerint. Ez bizony sokszoros mozga­tást jelentene és okvetlen a tÖrési arány rovására menne. Egy igen fontos beszélge­tésbe kapcsolódtunk bele, a megye egyik legjobban műkö­dő élelmiszeripari vállalatár,' . Itt a fokozott gépesítés Követ­keztében már aiig-alig van olyan munkafolyamat, ame­lyet ne géppel végeznének. A gépek végzik a dagasztást, a sodrást, kiflikészítést és még más munkát. Híresek is üze­iáwzáénadáó uián Ustz t&Uiii/o-... Hirrtos A*nK Wáfincr tét9*. ■**« ***** *■“ w6í*y Foxol húz a zenekar, tán­colnak a párok. Fröhling Gyu­ri átfogja menyasszonya dere­kát és beleveti magát az úszó sokaságon. Belenevet kedvese széihebe, és szilajul rúgja a padlót — hadd csattogjon! Száj, a tüzes fox, úgy kerin­genek, mintha nem is a föl­dön lennének. Az öregek, akik a szélekhez szorulnak, össze­mosolyognak. Milyen szépek! ■Izmos, karcsú ilPfnet legény és göndörödő hajú magyar lány, ártatlan szemmel. A lábyk olyan könnyű, úgy jár a tánc­ra. mintha őzek repülnének. Ök most Sárok szemefénye, a tsz-estküvő leánya és legé­nye. I Vége' van a táncnak, most ; a; öregek dalolnak, régi nó- ; *ákati Á tsz elnöke magasra emeli poharát, úgy dalolja nó­táját, hogy aszongya: „Szüret után lesz az esküvő!" ... Gyurka és Marika egymás mellett ül, bugyog a bor az üvegből. Egymásra néznek és megint nevetnek. Szüret után? Régi nóta ez már, ma más világ jár. Inkább zárszámadás után! Vecember elején kötöttek gyűrűs szövetséget, fogadlak akkor örök hűseget. Ügy vár­tak erre. a napra, mint a bib­liai népek a Megváltóra. Mert a lagzi pénzbe kerül, s nem megy zárszámadás nélkül. Csengtek-bongtak a forintok ..az elnök hatezernél többet számolt Gyurka markába. — Azért csak annyit, mert min­den hónapban felvett húsz fo­rint egységenkénti előleget és három mázsa búzát, s mert Sárok férjjelöltje csak tavasz- szál lépett a „Munkásőr“-be. Kétszázharminc munkaegysé­get ért el, ami szép a csonka esztendőben. A több mint hatezer így is nagy összeg, hiszen a tsz-ben ötven forint egy munkaegység ára. Lesz cukorra és borra, kalácsba való mazsolára. Es lesz disznópecsenye, mert Ko­vács Miklós agronómus meg­ígérte, hogy a „Munkásőr“ né­pe hízót ad a mennyegzőre. Eljött hat a nagy nap, itt vannak a kultúrházban, a zár­számadáson. Ugyanott, ahol kél hét múlva, esküvőre szól a nóta. Tangót húz a zenekar, hoz­zá simul Marika. Milyen jó vele, de megérte, Jtogy egy éve az ivándárdai búcsúról haza- . kisérte. Nehéz volt a dolga, mert Marika nagymamája kez­detben nem szívesen látta. Iparost szánt az unokának, Gyurkának meg nem volt szakmája. A kardos nagyma­ma, amikor látta, hogy Mari­ka nem hajlik a szóra, nagyon megdorgálta, Gyurit pedig ki­tiltotta. Am hiába, Marikának Gyuri tetszett, s megmondta nevelőjének, hogy ő csak a „Munkásör" ,kocsisáé lesz, A szigorú nagyanya mit csi­nálhatott? Marika akaratában megnyugodott, s amikor be­kopogtak az agitátorok, aláír­ta a belépési nyilatkozatot, így Gyurka és arája s kedves nagymamája, a „Muvücásőr“- ben várja — az esküvő napját! MAGYAR LÁSZLÓ meik kiváló minőségű .emlé­keikről. Hiszen amikor nem­régiben Harkányban jártam, csodálkozva kérdeztem a bolt­vezetőtől: honnan vették ezt a remek, finom, friss kiflit, ta­lán Pécsről szállították kle? A boltvezető nevetve mondta: „Nem kérem, ezt a mi saját sütőüzemünk készíti, itt Har­kányban.” És ugyancsak ilyen kitűnőek a készítmények a Ül másik üzemben is, de különö­sen jók a kővágószőlősi és pécsváradi üzem készítménye*. — Országosan az olajtüze­lést alkalmazzák egyre inkább a péküzemekben, hogyan áll az új technika alkalmazása ezen a téren itt, a vállalatnál-' — kérdeztem a főkönyvelőt. <•=* Még vem kaptunk biz­tos ígéretet és megfelelő beruházási keretösszeget ar­ra, hogy legfontosabb üze- •s meinleet, valamint üzemeink java részét gépi felszerelé­sük után most olajtüzelésre állíthassuk át. Szakembe­reink már sokoldalúan ta­nulmányozták az olajtüzelés előnyeit és megállapították, hogy az korszerű, kitűnő minőségű végterméket ad. i egy sor nehéz fizikai mun­kától — lapátolástól, tüze­léstől, talicskázástól — sza­badítaná meg dolgozóinkat. Egyelőre csak egyébirányú beruházási terveink realizá­lásira kaptunk • felsőbb szerveinktől 83 ezer forintot, ezt mi igen hamar fel is használjuk majd. — Hogy vannak' megeléged­ve a hidasi lignitbrikettel? Csak jót mondhatok a hidasi új gyár termékeiről. Igen gyorsan és jól ég el, aránylag mostanában má r egészen alacsony a törési százalék is, és ami ugyan­csak fontos tényező, meg­oldották a hidasi elvtársak a tárolási problémák egy ré­szét is, mivel most már ned- vességállóbbá tették a kötő­anyaggal kevert pakurás lignitbrikettet. Remélhetőleg hamarosan megoldódik az olajtüzelésű ke­mencék átalakításának régr problémája is és akkor még gyorsabban, kevesebb fár:. d- sággal tudják a Dél-Baranya megyei pékek a friss sW- ményt, a ropogós friss pere­cét, mindennapi .kenyerünké!. asztalunkra tenni; Pedagógiai Főiskola FA- ESZTERG AGÉPEKET megvételre keres. Cím: Pedagógiai Főiskola Gaz­dasági Hivatala, Pécs, If­júság útja 6., tel.: 52-0« ___ 13258 % I

Next

/
Oldalképek
Tartalom