Dunántúli Napló, 1960. január (17. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-04 / 2. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA XVII. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM ARA: 50 FILLÉR 1960. JANUAR 4. HÉTFŐ Jól halad országszerte a népszámlálás Az összeírások második napján a jelentések szerint körülbelül 2 400 000 személy és mintegy félmillió lakás adatai kerültek az ívekre. A lakosságnak csaknem egynegyedé’ már felkeresték a számláló- biztosok. A Központi Statisztikai Hivatalnál elmondották, hogy o népszámlálás második napján lasabb lett az országos számHruscsov elvtárs februárban Indonéziába tátogat Djakarta (MTI). Mint a Reuter és az AP közli, az indonéz kormány január 1-én hivatalosan bejelentette, hogy Hruscsov szovjet miniszterelnök februárban Indonéziába látogat. Az indonéz külügyminisztérium szóvivője megállapította, hogy Hruscsov látogatása fontos fejlemény az < indonézszovjet barátság és együttmű-. ködés megerősítésében. E látogatás hozzájárul a nemzetközi feszültség csökkentéséhez, Ázsia és a világ békéjének megszilárdításához. Keres'tede'mi küldöttség indu l Kínába Január 3-án Karádi Gyula, a külkereskedelmi miniszter első helyettesének vezetésével kereskedelmi kormány- küldöttség indult Kínáiba, Koreába és Vietnamba az I960, évi kereskedelmi megállapodás megkötésére. Mielőbb tárgyalásokat kell kezdeni a kínai—indiai határvita békés rendezésére Újabb kínai jegyzék Indiához Peking (Vj Kína.) „„„j4 NéPk°ztársasáQ külügyminisztériuma 1959. deÄS A jegyzék bevezetőül ismerteti a kínai—indiai határvita kérdésében Csou En-laj és Nehru indiai miniszterelnök, illetve a kért; külügyminisztérium közt eddig lefolyt üzenet- váltást, majd hangoztatja: a Kínai Népköztársaság kormányának változatlanul az az álláspontja, hogy mielőbb tárgyalásokat kell kezdeni a két kormány képviselői, elsősorban a két ország miniszterelnöke részvételével. A kínai kormány reméli, hogy a két ország miniszterelnöke A Baranya—Tolna megyei Malomipari Vállalat is segíti a termelőszövetkezeteket. Legutóbb a szederkényi Karasica Gyöhgye termelőszövetkezettel kötött a vállalat olyan megállapodást, hogy a már korábban leállított és a vállalat kezelésében lévő szederkényi malmot átadja a szövetkezetnek. Az épületet a termelő- szövetkezet raktározásra kitűnően használhatja. A termelő- szövetkezet azzal, hogy megkapta ezt az épületet 60—70 vagon tárolási kapacitáshoz jutott. A malomépülettel együtt a vállalat átadta az abban működő cseretelepet is. Ezentúl a cseretelepet is a termelőszövetkezet üzemelteti. A cseretelep átadásával a termelőszövetkezet különösen a téli időszakban kitűnően kihasználhatja fuvareszközeit és így jelentős többletjövedelemhez jut, piivel az itt kicserélt gabona után a vállalat térítést fizet a tsz-nek. Ez a megállapodás igen hasznos volt, mert azzal, hogy a termelőszövetkezet megkapta a malmot, egycsapásra kihasznált épitJet lett az eddig kihasználatlan épületből. a közel jövőben tárgyalásokat kezd a határvita kérdéséről. A kínai jegyzék rámutat, nem nehéz rendezni a határvitát, feltéve, ha mindkét fél jelentősnek tartja a két ország barátságának fennmaradását és a kölcsönös megértésre törekszik. A valóság az, hogy eddig még nem történt meg az egész kínai—indiai határ végleges kijelölése — hangsúlyozza ezután a jegyzék és a következő két kérdés megoldását tartja a legsürgősebbnek: 4 Annak az alapvető *• ténynek elismerése, hogy a két ország közös határának teljes kijelölése még nem történt meg és ezért ezt a kérdést tárgyalások útján kell rendezni. Mihdlyt ebben elvi megállapodás születik, elmondható, hogy nyitva az út a határkérdés rendezéséhez. 2 Mindkét fél vonja vissza * 20 kilométerre, illetve kölcsönösen megfelelőnek tartott más távolságra a határ mentén állomásozó fegyveres erőit és első lépésként az egész határ mentén szüntesse meg a járőrtevékenységet. A jegyzék hangsúlyozza, hogy amennyiben sikerül megállapodást elérni a fent említett kérdésekben, úgy azonnal megváltozik a helyzet a kínai —indiai határon és gyorsan eloszlanak a két ország kapcsolatait beárnyékoló sötét fellegek. A kínai jegyzék a továbbiakban tényekkel bizonyítja, hogy nem felel meg a valóságnak az indiai kormánynak az az állítása, amely szerint nemzetközi egyezmények révén már végleges formában kijelölték a kínai—indiai határ jelentős részét. Ezzel kapcsolatban rámutat, mindkét fél elismeri az úgynevezett hagyományos határvonal létezését, vágyig azét a vonalét, amely jelzi a mindkét fél által évszázadokon át gyakorolt fennhatóság határait. A kínai kormánynak a hagyományos határvonalra vonatkozó megállapításait tények támasztják alá, az Indiai térképeken feltüntetett határ azonban messze túlhaladja az indiai joghatóság tényleges területét. A Kínád Népköztarsasag kormánya — folytatódik a jegyzék — híven tartja magát ahhoz az elvhez, hogy (Folytatás a 4. oldalon.) bavétel üteme, mivel az összeírok legtöbb családhoz most már a késő délutáni és a kora esti órákban, munkaidő után mennek. Ha a család egyikmásik tagja ezekben az órákban sem tartózkodik otthon az összeírást ez nem gátolja, mert a családok otthonlevő tagja bediktálhatja a távollévő adatait.'Ha senki sincs otthon, a számlálóbiztos írásban meghagyja, hogy mikor megy legközelebb. A népszámlálási ívek kérdései egyébként a következők:. Családi és utónév (nőknél a 'eánykori név is) nem, családi állás (ide azt kell beírni, hogy feleség, családfő, unoka após, stb.) születési időpontja (tehát nem a kort kell beirni, hanem a születés évét, hónapját és napját), családi állapot, házasság kötés éve (ha több házasságkötés volt, mindegyik évét fel kell tüntetni) született és életbenlevő gyermekek száma, állandó lakóhely (függetlenül attól, kit hol írnak ösz- sze) állandó lakóhely az 1949es népszámlálás idején, állam- polgárság, anyanyelv, nemzetiség, anyanyelvén kívül ki milyen más nyelvet beszél, ír- ni-olvasni tudás, iskolai végzettség (itt azt kell feltüntetni, hogy ki milyen iskolatípusban hány osztályt végzett) földtulajdon, foglalkozás (ide részletesen be kell írni a foglalkozási viszonyt is, tehát azt, hogy valaki alkalmazásban áll-e, termelőszövetkezeti tag, önálló, nyugdíjas, vagy segítő családtag, stb.) Ugyanennél a kérdéscsoportnál kell beírni, hogy érintett személy szellemi, vagy fizikai munkát végez-e, ha fizikai dolgozó, szakmunkás, betanított munkás, vagy segédmunkás, meg kell nevezni a munkahely pontos címét, az önállóan dolgozónak alkalmazottai számát, ha fizikai dolgozóról van szó, szakképzettségét, ha pedig eltartottról, akkor közölni kell az eltartó főbb adatait is. A személyre vonatkozó kedéseken kívül meg kell adni a lakás fontosabb adatait is. Vorosilov átnyújtotta H. Sz. Hniscso* elvtársnak a Munka Érdemrendet Dr. M unni eh Ferenc tárirata Kamerun miniszterelnökéhez Dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, a független Kamerun kikiáltása alkalmából táviratot intézett Ahmadou Ahidjohoz, Kamerun miniszterelnökéhez. A távirat a magyar nép és a magyar kormány legöszintébb jókívánságainak tolmácsolása mellett kifejezésre juttatta azt a meggyőződését, hogy a két nép között a békés együttműködés szellemében baráti kapcsolatok alakulnak ki. * I. Idrisz líbiai király táviratban mondott köszönetét Dobi Istvánnak a líbiai függetlenségi évforduló alkalmával küldött jókívánságaiért. Adam Rapac- ki lengyel külügyminiszter táviratban köszönte meg dr. Sík Endre külügyminiszternek születésnapja alkalmából hozzá intézett jókívánságait* Moszkva (TASZSZ) Kliment Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke csütörtökön a Kremlben átnyújtotta Nyikita HrusRerteszeti tanfolyam tsz- szakemberek részére Január második felében továbbképző tanfolyamot rendez a termelőszövetkezeti szakemberek részére a kertészeti és szőlészeti főiskola. A tanfolyamok üzem- szervezési, növényvédelmi és talajerőfenntartási kérdésekről, valamint zöldséggyümölcs, szőlő és virágtermesztésről tartanak előadásokat és gyakorlati bemutatókat. A tanfolyamra január 10-ig lehet jelentkezni; részletes programot a főiskola elküldi az érdeklődőknek. csovnak, Nyikolaj Ignatovnakj Averkij Arisztovnak és Dmit- rij Poljanszkijnak. a Munka Érdemrendet. A Legfelső Tanács Elnökségének 1959. december 25-én kelt törvényerejű rendelete értelmében üyen érdemrendekkel és érmékkel tüntették ki a mezőgazdaság élenjáró dolgozóit, a kiváló pártfunkcionáriusokat és gazdasági szakembereiket. Nyikita Hruscsov, amikor átvette az érdemrendet, szívből megköszönte a Kommunista Pártnak és a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének a kitüntetést. Kijelentette, továbbra is a szovjet népnek és a kommunizmus építése nagy ügyének szenteli minden erejét. Munka-Érdem renddel tüntették ki még Vlagyimir Mac- kevics mezőgazdasági minisztert, Trofim Liszenko akadémikust és a pártszervezetek, tanácsi és mezőgazdasági szervek más funkcionáriusait. Belterles uazdáüfodásra tér az Ormánság egykor konzervatív parasztsága A 47 dél-baranyai falucskát felölelő Ormánság parasztságáról a mezőgazdasági szakemberek és a néprajzkutatók még a közelmúltban is úgy vélekedtek, hogy maradi, újtól idegenkedő nép. Külterjesen gazdálkodtak és jellemző, hogy egész Baranyában itt maradt meg a legnagyobb legelőA sorompók felnyílnak Fiatal ember, tíz éve szolgál a Magyar Államvasutaknál. „Pénz“ sincs bizony annyi ebben a foglalkozásban, mint más, jó fizetésű helyen és éjjelnappal helytállni sem könnyű. A vasúti szolgálatot kemény emberekre szabták Akik felől csaphat a szél, hullhat a hó, tűzhet a nap. Bozsánovits Mátyás tíz éve szolgálja azt a percnyi pontossággal működő gépezetet, melyet Magyar Államvasutaknak hívnak. Tíz éve azonban, még minden szilveszteren vidáman búcsúztatta az óesztendőt, bor és zene hangja mellett. Most szilveszterkor azonban életében először a sorompók mellé rendelte a kötelesség, mert vasutasbajtársa súlyosan megbetegedett. Ilyen bejelentésre bizony sokan földhöz- vágnák a sapkát és azt mondanák: „Az ördbf) vigye el, pont ezen az éjszakán!“ A vonatok, « szénitől telt vonatok csak robognak szüntelen, a nyílegyenes pályán, 50—60 naponta. A pécsbányal éjjeli műszak által termelt szén gurul a síneken. Bozsánovits felesége és kislánya a kultúrcsoportban szerepel. De jó is lenne megnézni, amint az asszonynak tapsol a lelkes közönség. Poharak csendülnek össze és éjfélkor mindenki megcsókolja feleségét, párját. Szállnak a konfettik, majd a villanyoltás után 'a rádióban megszólal Dobi litván elvtárs, a Magyar Népköztársaság elnökének szózata a néphez. Bozsánovits Mátyás pedig ott áll a robogó vonatok előtt, a lezárt sorompó előtt és tisztelgésre emeli kezét. Vasutas. F.gy a sok közül, akik ezen az éjszakán is dolgoznak. Lezárja, felnyitja a sorompókat. Mint ahogyan az óév sorompóját is lezártuk és egy boldog. reményteljes új előtt nyitottuk fel. Um tt aw terület. Az onmánsági ember konzervativizmusáról már anekdoták születtek, amelyek — sajnos — a legtöbb esetben igazak is voltak. Még néhány évvel ezelőtt is megtörtént, hogy egyes helyeken a cukorrépaszerződés után kapott műtrágyát elásták a tábla végében. Azt mondták rá: semmitérő por ez és csak azért adják nekik, mert valakinek érdeke, hogy fogyjon. Elsősorban ezeknek a körülményeknek tulajdonítható, hogy az ormánsági parasztok életszínvonala mindig alacsonyabb volt, mint a hasonló adottságú dunántúli tájak lakosságáé. Az idén dörn/tő fordulat következett be az ormánsági parasztság életében. Az ősi táj népe többségében szövetkezeti útra tért, számos községben pedig már teljes egészében a közös gazdálkodás vált uralkodóvá. A nagyüzemi módszerek, lehetőségek kihasználása lehetővé tette, hogy már az idén jelentősen megváltoztassák a mezőgazdaság szerkezetét és belterjesebbé tegyék gazdálkodásukat az ormánsági tsz-tagok. Ez természetesen együtt járt a hozamok növekedésével és a jövedelem gyarapodásával. Az Ormánság túlnyomó részét magában foglaló sellyei járásban a fel- szabadulás előtti évekhez képest a gabona termésátlagait 16—17 százalékkal, a kapásnövényekét pedig több mint húsz százalékkal emelték. A korábban főleg gabonát kedvelő vidéken a közös és a háztáji terület 28 százalékán termeltek már kukoricát. Kertészete az előtt csupán a sellyei Drasko- vich grófoknak volt: mindössze két holdon. Jövőre 530 holdon termelnek már zöldséget a közös gazdaságok és 150 holdat öntözni fognak. A növénytermelés hozamainak emelése érdekében tavaly másfél mázsa, az idén pedig — mivel sok az új termelőszövetkezet — 109 kilogramm műtrágyát használtak fel holdanként. A legnagyobb előrehaladást az állattenyésztés terén eredményezte a közös gazdálkodásra való áttérés. Az Ormánságra régebben a rideg alföldi szarvasmarha volt a jellemző. Tavasztól őszig legeltették, télen meg leginkább kukoricaszáron tartották. Nem is adott néhány liternél több tejet. Ma már az Ormánságban is a jól tejelő magyar-tarka az uralkodó fajta és például a sely- lyei járás termelőszövetkezetei százholdanként átlag 13.2 szarvasmarhát nevelnek, köztük 6 tehenet. Korábban szinte kizárólag mangalica sertést tenyésztettek a gazdák és makkol tatással hizlalták meg Jelenleg a közös kocaállomány 90 százalékát a külföldön is keresett fehérhússertések képezik. Baromfineveiéssel jövőre az Ormánság termelőszövetkezeteinek mintegy a fele foglalkozik majd és tíz helyen — eddig kihasználatlan drávai holtágak mellett — létesítenek víziszámyas telepet. Az állatok téli takarmónyellátása a felszabadulás előtt örökös gondot jelentett itt. A silót például nem Ismerték a gazdák, ahol pedig tudtak róla, az volt a vélemény. ho"v rossz, büdös, nem eszi a jószág. Az idén csupán a sellyei járás termelőszövetkezetei már 14000 köbmétert készítettek. Hetven vagonos raktárt kapott a szederkényi tsz Szénnel teli vonatok nopan- ta ötven-hatvan robog Pécs- bínyától az erőműig és valahányszor a 6-os utat eléri, leeresztett sorompó fogadja. A sorompó mellett feszes viouázzdlldsban a pályaőr: Bozsdnovits Mátyás.
