Dunántúli Napló, 1960. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-04 / 2. szám

NAPLŐ I960. JANUÁR L Cabiria éjszakái Olasz film Zene a vendéglátóiparban Az eleinek törvényei vannak. De ezeket a törvénye­ket nem a földöntúli lény szabja meg, nem egy isteni hatalom — hanem maguk az emberek, a társadalom. Ezek ellen a törvények ellen lehet lázadni, kell lázadni, de meg­döntésükhöz óriási erőre van szükség, az apró egyéni láza­dások elbuknak ennek a ször­nyű szennynek, a kapitaliz­musnak áradásában. Cabiria kis utcalány. Tele életerővel, tenniakarással és már-már betegessé fajuló bol­dogság utáni vággyal, Élete törvényei nyomasztó súllyal ne­hezednek rá. Kiutat keres eb­ből a mocsokból öntudatlanul — egy kis tisztaságra vágyik, emberségre. Vágyai azonban ellenkeznek az őt körülvevő világ törvényeivel — segítő kézre nem számíthat, hogyan is számíthatna. Az ő csendes lázadásénak művészi megjele­nítése ez a film; A film nem szokványos al­kotás, ugyanaz a lényegre- törő ábrázolás jellemzi, mint Fellini és Massina korábbi filmjét az „Országúton“-! Ez a lényegretörő ábrázolás is minőségileg különbözik a jól megkomponált és csak a lé­nyegeset feltáró alkotásoktól. Ebben a filmben ugyanis a mellékszereplők szinte csak felködlenek, részleteaetlenek. Azonban ennek a már-már misztikus megfogalmazásnak ellenére is tipikusak és súlyo­sak — lényegük jól kiérezhető. S Fellini nem esik bele ennek az alkotói módszernek egyik legveszélyesebb vermébe, hogy a film rikító lesz és azt az igazságot, amelyért alkotta, amelynek tanulságként kell majd a látottak alapján kibon­takozni, elkiabálja és így sok­kal erőtlenebbé, vérszegényeb­bé teszi. Nem. Módszerei és eszközei mindvégig nagyon fi­nomak, lehelletszerűek és ép­pen ezért hatásosabbak. las­san és világosan bontakozik < előttünk az a kegyetlen 'gaz­ság, hogy ebben a társadalom­ban sem Cabiriának, sem a hozzá hasonló földhöz szorított embernek nincs kiút. Az egyé­ni boldogság nem független a környező világtól. Talán ezt a tételt bizonyítja — a filmnek Cabirián kívül egyetlen részle­tesen kidolgozott figurája — Lazzari, a színész, akinek au­tója van, palotája van és cso­dálatos szeretője mégis bol­dogtalan, mert éppen olyan tiszta fehérség és fény utáni vágyak élnek benne, mint Ca­biriában. Cabiria ebből a talál­kozásból a boldogtalanságot nem látja. Csak a hazúg pom­pát, a mást, ami neki nem adatott meg. A kulcslukon keresztül bámul abba a világ­ba, amelybe 6 örökre csak a kulcslukon keresztül bámul­hat, vagy még azt sem. „Mia Madonna, vál­toztasd meg az életem. Adj egy kis boldogságot, fényt és tisztaságot". De ahogy a nyo­morék feje koppan a kövön mankói eldobása után, ugyan­úgy ébred fel Cablriában, hogy rajta a Madonna nem segít. A filmnek egyik legcsodálatosabb jelenete a zarándokok temp­lomba érkezése és könyörgése. Rendezői, operatőri és színészi remekmű, ritkán látott nagy élmény. Egyszerre mutatja meg a nyomorúság mélységeit a tiszta emberi vágyak elszín­telenedését és a vallás hideg reménytelenségét, melyhez már csak az menekül, aki semmi­képpen nem tudja megtalálni maga számára a* igazi földi boldogságot. Azt a földi bol­dogságot, amelyet Cabiria ku­tat, és amely mindenkit meg­illetne. Ez a tiszta sóvárgás válik még világosabbá a hip­notizőrnél és abban a félénk vágyakozásban, mely Oscar ál­dozatává teszi őt. Ki ez az Os­car? Ki volt az a másik, aki a film elején a folyóba lökte őt? Nem tudni és nem is lényeges. Két fekete szemüveges ember — akik talán éppen olyan tisz­ta vágyakat dédelgettek ma­gukban annak idején, mint Cabiria. Nem ők tehetnek ró­la, hogy ez a vágy kiőrlődött, kimosódott belőlük, hanem úgy keresik egyéni boldogulá­sukat, ahogyan tudják. Csal­nak — és becsapódnak ők is. Kiváló rendező és színészi munka a terasz-vendéglői nyo­masztó légkör megteremtése. A pénzét mutogató gyanútlan Cabiria egyre feljebb száguld a remények lépcsőjén a betel­jesedés előtt áll. Oscar egyre sötétebb és mohóbb lesz, köz­ben pedig elénk-elénk villan az ásító mélység. A film tálán a klúttalan pesszimizmus sötétségével zá­rulna a „mopedes, harmonl* kás“ jelenet nélkül. Ez a jele­net azonban reményt sugároz és hitet — egy jobb világ re­ményét, ahol majd nemcsak Cabiriának fordul jobbra a sorsa — és Cabiria, ha köny- nyein keresztül IS, Újra megta­nul mosolyogni. Ha a szereplőkről akarunk beszélni, akkor első­sorban és főként Öíulietta Massináról kell beszélnünk. Ez az alakitág talán nem ra­gad túlzásra bennünket, ha Massináról azt Állítjuk, hogy 5 ma a világ legnagyobb szí­nésze. De a cél nem kategori­zálás, osztályozgatás, a lényeg az, hogy Massina szavakkal ki nem fejezhetően nagyot alko­tott Cabiria megformálásával. Lázár Brvln A zene, a szórakozás szoro­san kapcsolódik a vendéglátó- iparhoz. Nem évszázados, ha­nem évezredes hagyományai vannak, hiszen tudjuk jól, hogy már az egyiptomiaknál, a rómaiaknál a lakomákhoz zenét szolgáltattak. A történe­lem feljegyzi az egyiptomiak­nál rejtett helyen játszó hár- Eások hangversenyét. Tudunk a magyar királyok regőseiről. Róbert Károly, Nagy Lajos, Mátyás király ze­nészeinek híre pedig messze túljutott a magyar határokon. Mária Teréziánál a nagy ud­vari ebédeken pedig már a ze­neművészet halhatatlanjai muzsikáltak. A vendéglátóipar és a zene találkozásának klasszikus hazája Bécs. Amikor idősebb Johann Stra­uss megszületett, a művészet hercegi pártfogása már végét­ért A zene felett a polgárság vette át a mecénási szerepet. Georg Sercer 1807-ben nyitotta meg a „sperr nevű mulató­ját, amely fellendülését idő­sebb Strauss-nak köszönhette, aki zenéjével az egyszerű kis kocsmából Európa-hífű étter­met varázsolt. Látva, högy Straus« zenéje egy éttermet Ilyen naggyá tud tenni, a bé­csi Wolffsohn megnyitotta mindennél nagyobb, fényűzőbb és ragyogóbb éttermét és tánc- palotaját, az Apollót. Mozart egykori növendéke, Beetho­ven barátja. Johann Nepomuk Karácsony este Bólyban Aki még nem ment haza, az is készülőben volt a bólyl földművesszövetkezet irodájá­ban, hogy otthon a fenyőfa körül együtt ünnepeljen csa­ládjával. Négy óra felé járt, amikor a vasútállomásról je­lezték, hogy megérkezett a földművesszövetkezet TÜZÉP- telep részére három vagon áru. Méghozzá nem is egyíéle, hanem a legvegyesebb, beton- gerenda és deszka, valamint mész és gipsz. A földműves­szövetkezetnél ezt tudomásul is vették, de a vasútról az elv- tánsak azt jelentették, hogy az ünnepekre való tekintet nél­kül a szokásos kötbért jelen esetben is meg kell fizetni, ha nem fognak sürgősen az áru kirakásához. Meglehetősen zavartan néz­tek erre össze a szövetkezet dolgozói, hiszen karácsony es­te volt. Mégis gyors számítást végeztek, mikor is kiderült, hogy a késedelem több ezer forintba kerülne a földműves- szövetkezet pénztárának. A TÜZÉP-tplep vezetője, Kiss Ferenc eivtárs, valamint And­rás Imre Igazgatósági elnök azonnal hozzá akartak fogni az áru kirakásához. Erre sorra ajánlották fel segítségüket Lovász József főkönyvelő, if). Betló Károly, Szabó István, Neuhardt Adám, Angyal Jó­zsef, Kucs Gyula, Robányí Gyula, Tischler Adám elvtár­sak. Alig állt be az este, a há­rom vagon üresen maradt. Fá­radtan, de jóleső érzéssel men­tek haza. Ez azonban nem volt elég, huszonhetedikén, vasár­nap újabb két vagon áru érke­zett, amit most már köteles­ségszerflen összetartó munká­val hamar kiraktak. Mint a későbbi számítások után kide- dttlt, az öt vagon áruért a hosszabb munkaszünet miatt összesen hatezer forintot kel­lett volna a földművesszövet­kezetnek fizetnie. Hummel, az Apolló éttermének tíz valcert komponált Később Kättenbrücken kerlngőt szer­zett, mely egyszeriben híressé tette ezt a különben elhagyott kis vendéglőt Bécsben. Foly­tathatnánk ezt még azzal, hogy a híres és ma is fennálló Do- mayer éttermet, Ferdinánd Domayer egyenesen Strauss- nak építette, ahol később Strauss fia, Johann, a valczer- király lépett apja örökébe. Az egykori krónikások azt is fel­jegyezték, hogy egyedül az ő játékának volt köszönhető, hogy a nép már a koradélutá­ni órákban foglalt magának asztalt, és az étterem forgal­ma hallatlanul fellendült. — Schubertról is tudjuk, hogy hogy Bécs elővárosában, az idei bort árusító kis vendég­lőkben szórakoztatta a bécsie­ket és játékával nem egy vert- déglősnek segített. Zenekar és étterem De nem célunk ezt folytat­ni, mert ez már a zénetörté- rtelemfe tartozik. Inkább fáté­rünk arra, hogy mit is kívá­nunk tulajdonképpen az úgy­nevezett „éttermi zenétől’’. Először is összhangba kell hozni a zenekar létszámát a terem nagyságával, Jellegével és nem utolsó sorban stílusá­val. Különbséget kell tennünk a szállodai étterem és a for­galmas étterem zenéje között. Nincs zavaróbb, mint ha egy kis helyiségben túl nagy lét­számú zenekar játszik, Vagy pedig egy hagy étteremben három, vagy annál kevesebb tagú zenekar működik. Nem lehet közömbös az sem, milyen hangerővel játszik a zenekar. Vacsorához vagy ebédhez So­hasem szabad olyan hangosain játszani, hogy a vendégek ne beszélgethessenek zavartala­nul, vagy a felszolgálónak több szőr kelljen megkérdezni a vendégektől, hogy mit kíván, mert a zene miatt nem hallja. Az étterem nem hangverseny- terem és ha a zenekar túlzot­tan magára vonja az étkező 4 munkásakadémia előadása Az MSZMP Pécs városi Bi­zottsága 1960 január 5-én du. 17 órakor tart ja a munkás­akadémia „Általános politikai és ideológiai kérdések” című tanfolyamának előadását. Elő­adó: Hetes! Károly elvtárs, a Városi Vöröskereszt titkára. Az „Ateista kurzus” cfmfi tanfolyam előadását 1960. jar­nuár 6-án du. 17 órakor tart­ják meg. Előadó: Judi István elvtárs, az egyetem marxista— leninista tanszék tanára. Az előadások helye: Állami Pedagógiai Főiskola marxiz­mus előadóterme. Kérik a munkásakadémia hallgatóinak pontos megjelenését. KI NA, a nagy tettek éj szerémj emberek úrizága Vuhanban A Közép-Kínai Műszaki Egyetem is az új Kína új al­kotása. Mai helyén hat évvel ezelőtt még pusztaság volt. Most 171 000 négyzetméter alapterületen állanak az elő­adótermeket és kísérleti tan­műhelyeket magukban foglaló modern épületek. Hat régi közép-kínai főis­kola és égyetem tanszékeit vonták itt össze. Hót tanszéke; a gépgyártás, elektrogépgyár- tás, vízienergetika, hőenergia, vegyészet-kohászat, hajóépítés és atomenergia. A hét tanszéken 27 szakmá­ra képeznek ki mérnököket. A tanidő öt év. A hallgatók 6 elemi és 6 gimnázium elvég­zése után kerülnek az egye­temre. Jelenleg 8200 hallgató van az egyetem nappali tago­zatán. Ezenkívül 500 munkás számára rövidített esti tanfo­lyamot tartanuk. Ök később egyetemre kerülnek. Külön tanfolyamon történik a műszaki káderek (igazgatók, művezetőit) továbbképzése. 823 fő az oktatói kar létszó ­ma. Az egyetem tanműhelyei egy-egy kis gyárból állanak, melyek üzemszerűen termel - rek is. A hallgatók 1 hónapi Vári sMbedsáfK* kapnak évente, 3 hónapot fizikai mun­kával, 8 hónapot elméleti ta­nulással töltenek. Az ötödéves hallgatók fél évet kapnak diplomatervük kidolgozására. A diplomaterv a megyei városi tanácsok ál­tal megrendelt, kivitelezésre szánt tervek! E terveket „igazi puskának, igazi kardnak” ne­vezik. A professzorok maguk is segítenek a tervezésben. A részlettervek kidolgozásában, a műszaki rajzok elkészítésé­ben az alsóbb évfolyamok hall­gatóit is bevonják tananyaguk keretében. A vizsgákon meg­védett diplomaterveket kivite­lezésre rendszerint a fiatal tervezőmérnökbe bízzék. Nem egy új gyér, kohó főmérnöke került ki az egyetemről köz­vetlenül az Üzem megvalósí­tására. Nagyon lelkesítő mód­szer ez arra, hogy a tudo­mányt közvetlenül összekösse a gyakorlattal, a termeléssel. A Közép-Kínai Műszaki Egyetem pl. az elmúlt tanév­ben 12 megye (tartomány) szá­mára 4800 gyártmányt terve­zett, amelyek mind kivitele­zésre is kerültek, Amint vé­gez tehát a hallgató, márb Önállóan tud dolgozni, nincs szükség — de lehetőség se — a gyakorlati Időre. Az agyelem tanmfWwáyefbff és laboratóriumaiból nagysze­rű gyártmányok mintapéldá­nyai kerülnek ki. Készítettek pl. egy 10 millió elektronvoltos gyorsítóberendezést, egy go­lyós csapágy gyártó automatát, egy elektronikus számológé­pet, több száz motort, eszter­gagépet stb. Az egyetemi városban lakik valamennyi tanár és hallgató. A tanári kar gyermekei szá­mára itt vannak az általános iskola és gimnázium is, A színházakról Peklngben alkalmunk volt látni egy operaelőadást és egy balettet. Az egyik pekingi operában egy e*er év«, klftsz- sziku* kínai operát néztünk meg. Számunkra több' rendkí­vüli élményt Jelentett ez az előadás. A színpadon a díszleteket egy sötétzöld, félkör alakú függöny helyettesítette. A bú­torzat azonban eredeti, súly oá aranyozott darabokból állt és egye« felvonásoknak én a da­rab tartalmának megfelelően. A kosztümök súlyon kíhai selyemszövetekből, dúfl ara­nyozással, remek, ízléses szín­harmóniában készültek. Mint­ha régi meséskönyvek egy-egy Kzínea képei lennének. Az ókínai zene a _mi fülünk­nek szokatlan, kevés, de har- mónikus dallami hullámzások­kal. Bennünket nem is annyi­fa a zene mondanivalója kö­tött le — ebből nem sokat ér­tettünk. De a színészek játé­ka, arc- és különös, kifejező kézmozdulatai annyira érthe­tővé tették a történetet, hogy az európai delegációk tagjai nemegyszer hatalmas tapssal adtak kifejezést tetszésüknek. (A kínaiak nem igen tapsol­nak.) A nyelx'et persze egyáltalán nerh értettük. De áz őkínai nyelvet a kínai hallgatóság sóm érthette, erre vallott, hogy a mai kínai nyelvre fordított szöveget a színpad két oldalán függőlegesen elhelyezett kes­keny fehér vászonra vetítet­ték. Számunkra érdekes volt még hogy az opera női szerepeit is férfiak alakították — remekül A régi Kínában t. i. tilos volt nőknek férfiakkal együtt szín­padon szerepelflitlk. Később. Vuhanban egy má­sik középkori operát viszont csupa nő alakított. A férfisze­repeket is. A klasszikus operák zerteka- rábfln kizárólag hagyományos kínai zenészámokat szólaltat­nak met; febtom bwwteuaanád­ből készült sípköteg, kéthúrú hegedű s különböző ütő-hang­szerek dominálnak a pengető hangszereken kívül. Főszerepet Visz egy különös, búgóhangí' gongféle, amelyhez hasonlót sem használnak mifelénk. A pekingi opera fiatal (5 éves balettkarát Is láthattuk. Delib Kalóz c. balettjét mutatták be igen szépen. Persze egy ba­lettkar életében öt év rövid idő. De máris olyan tehetsé­gek tűntek fel közöttük, akik­nek nevével — úgy érzem — még találkozni fogunk. A modern opera zenekará­ban már az ismert európa hangszerek dominálnak — mellettük azonban nem hagy­ják kihasználatlanul a hagyo­mányos kínai hangszerek adta sajátos lehetőségeket sem. Na gyón érdekes a kíngi kótá Is Eltérően az általunk ismert hangjegyektől 1-től 8-lg szám­jegyekkel jelzik a skála nyolc alaphangját A különböző fek­véseket a számok alatt rtjg.y felett alkalmazott kis vízszin­tes vonalkákkál jelzik. A négy negyede« ütemeket szintén függőleges vonallal választják el egymástól. Az ütemvonala­kon belül a számjegyek egy­mástól való távolsága — sűrű­sége — fejezi ki a fél vagy negyed értéket. A nyolcad és tizenhatod értékeket a hang számjegy fölé tett egy vagy kettősponttal is jelzik. (Folytatjuk.) Palkó Sándor vendég figyelmét, az hosszal tó, idegesítő és fárasztó. Var nak olyan stílusú, hangulat üzletek, amelyekben bármilye zene zavaró lenne, ahol a ven dégek csendet kívánnak. A felsorolt példák bizonyít ják, hogy mennyit használt i jó zene a vendéglátóiparnál ha az összhangban van a törzs vendégek óhajával és magi va] a helyiséggel. Számos példát lehetne fel sorolni az ellenkezőjéről if Hogy csak egyet ragadjak k a felszabadulás után, az akkí ri Bristol Szálló étterme nag ablakaiból a vendégek a jege Duna, a behavazott Halászba; tya, a Koronázó templom kor túrjai festői képet nyújtotta! amihez halk, szép zenét, te Ián Chopint vagy Grieget kel lett volna nyújtani, Ehelyet az akkori kilenc tagú Ellu tt nekar Játszott úgynevezel hot-zenét, hatalmas hangefé Vei. A disszonáns hangul* átragadt a vendégekre, és ei> nek végeredményben az étté rém látta kárát Mit is tárunk az éttermi zenétől f Hogy illeszkedjék szervesei az étterem munkájához, stíl* sához és annak hangulatáhtf Ne játszón túl hangosan, * ne akarjon ma fftég sok ver dégnek, aki étteremben piheT ni és szórakozni jön. olyan n< hezen érthető, csak ritmusW álló nyugati számokat játsZ* ni, amelyeket egyrészt a lei több vendég nem ért méí másrészt pedig fárasztó. Ne „keverjenek” mindd szSmot nyugati stílusban, m#j lőzzék a csak ritmusos, de dal lám nélküli számokat. Ne# szükséges állapdóan műsorai tartani és játszani a már agy«1 csépelt, régi operettek, úgyn® vezett ,-örök számait”. Néhány modem jazz szár* mai fel kell kelteni a vend* gek modern jazz zene iráni érzékét. Jel tudjuk, h<y%y könnyű hat órán át fegyeliflj zetten muzsikálni és azt * tudjuk, hogy nem minden nész színész, aki állandó»! mosolygós arcot tud mutat# de az éttermi vendégek ed éttermi zenekartól mosolygó barátságos arcot várnak * kérnek. Mivel a legtöbb zeri* kar dobogón játszik, az éttw mekbe belépő vendégek el* szőr a zenét látják. I. osztályú, sőt 11. osztály1 üzemekben ma már elvárjá1 hogy külsőleg is (Ünnepély* és a muzsikát megillető küls* adjanak a zenekarnak. Teh* egyöntetű sötét ruha és feh* ing a zenekarnál ma már eW írás. Borotválatlan és hanyal öltözetben játszani egy zen# karnak nem étterembe vaN látvány. Azt is elvárjuk a zemekaf tói, hogy próbáljanak és tűm sukat tovább fejlesszék. Zen® jükkel neveljék és fejlessz*' a vendégek zenei ízlését. Aj is tudjuk, hogy némelykor el társaság külön számot kér. jj letve „rendöl’* a zenekartó ami nagyjában rendben is va' de nem szabad fél estén H azt a társaságot zeneileg V szolgálni, mert a többi, az * teremben lévő vendég épp o joggal kérhetné, hogy azutá kizárólag az ő számait játssz A magyar zenének és zen1 széknek az egész világban hírnevük van, majdnem mi' den külföldi hallott a mag1' zenéről, ismeri Bartókot 1 hallott a cigányzenéről. Ei zenészeinket is kötelezi at? hogy ezt a Jó hírnevet a vité bán ne csak megtartsuk, h nem erősítsük. Meg vaö'" győződve, hogy a zenekar az étterem vezetősége köz3 lévő jó együttműködés ne' csak a vendéglátóipar mun^ iát segíti, hanem a ma«’j muzsika hírnevét '« üreybi Kenedy Mihltí Helycltesitésre feive«'*''*1 azonnal! bctépósral ké'h'' időtartamra GÉPKOO‘:' VEZETŐT. Jelentkező’, Ilin. KiSZtiV főelőadójánál . 20. szeméíya#*1 écs. Meg>’J 130$

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom