Dunántúli Napló, 1959. december (16. évfolyam, 282-305. szám)

1959-12-01 / 282. szám

4

NAPLÓ

me. nncEMBFW [}

Kádár János elvtárs előadói beszéde az MSZMP VII. kongresszusán

|MrM« J, (Mairól)

az a reakciós^ aki valamely ton logikával azt gondolja, hogy bármelyik Hruscsov—Eisenhower találkozóból és tárgyalásból, nem tudni milyen alapon kapitalista, fasiszta Magyar- ország születik, legalábbis erősen téved. A közmondás az ilyenre mondja: „éhes disznó makkal álmodik,

Megint mások reakciós reményeiket ahhoz fűzik, hogy „kivonulnak Magyarországról a szovjet csapatok < ■ >* Erről a kérdésről érdemes egy pór komolyabb szót váltani. A szovjet csapatok ma Magyarországon nem belpolitikai okokból, hanem kizárólag a ma még nem rendezett nemzetközi kérdésektől függően tartózkodnak. Mi a szovjet kormánnyal, a varsói szerződés szervezetében egyesült országok kormányaival, a szocialista országok kormányaival egyetértésben a külföldön állomásozó csapatok egyidejű és kölcsönös Visszavonásáról való tárgyalás mellett vagyunk. Jelenleg még mindig nyílt fenyegetések hangzanak el a népi demokratikus országok ellen. Világosan megmondtuk, nemegyszer, a szovjet csapatok addig fognak Magyarországon állomásozni, ameddig a nemzetközi helyzet ezt szükségessé teszi; Ami pedig azokat a beszélgetéseket illeti, hogy mi lesz, ha a szovjet csapatok kivonulnak Magyarországról, megmondhatjuk, a reakción az sem fog segíteni. A szocialista forradalom magyarországi erői és hívei megtanulták azt, amit kell és meg tudják védelmezni readsz^rüket a belső ellenséggel szemben. Ha a reakciósok újból verekedni akarnak, nem leszünk ellene, mert a magyar népnek van ereje és még van elegendő törleszteni valója is az ellenforradal- márnkkal szembe*»;

Erősítjük a munkásosztály szövetségét

a többi dolgozók rétegeivel is. A Hazafias

Népfront mozgalmi erejére támaszkodva tovább szélesítjük a nemzet valamennyi alkotásra képes erőinek egyesítését. Tovább fejlesztjük rendszerünk demokratizmusát. Érvényesítjük a demokratikus centralizmus elvét az államéletben is. A törvényt tiszteletben tartó állampolgárok jogai a jövőben tovább bővülnek. Ugyanígy tovább bővülnek a helyi államhatalmi szervek önkormányzati jogai is, fenntartva és erősítve alapvető kérdésekben az állam központi irányítását;

Népköztársaságunk alkotmányban rögzített szervezete, az országgyűlés és a helyi tanácsok rendszere bevált. Az elmúlt három évben fejlesztettük az országgyűlés és a helyi tanácsok munkáját. Megnövelteden politikai, gazdasági és kulturális szerepük. Bővült hatáskörük és az a törekvésünk, hogy ez a jövőben még inkább bővüljön. A helyi tanácsok hatáskörének ésszerű bővítése egyúttal hatásos harc a burzsoáziától örökölt és sajnos rendszerünkben még egyáltalán le nem küzdött bürokrácia ellen.

Elvtársak! Elmondhatjuk, hogy a három esztendő alatt teljes mértékben sikerült helyreállítani a Magyar Népköztársaság törvényes belső rendjét, a belpolotikai helyzet jő és kielégítően fejlődik a közrend és a közállapotok olyanok nálunk, hogy bármely nyugati kapitalista ország megirigyelhetné. Ez a párt egységének, helyes politikájának, a párt és a nép összeforrottságának, a munkásosztály vezette nemzeti tömörülésnek köszönhető. Rendszerünk és társadalmunk belső erejének forrása, hogy a párt, mint vezető erő képes betölteni feladatát és bírja a nép támogatásai.

gynlilli^

családi pótlékát. Mindez évente 487 millió forintot tesz ki.

Nálunk most jók az életviszonyok, van ^ telme a munkának, mert mindenki WJ( hogy a munka teremtette élteket rés®® termelés fejlesztésére — vagyis a jövendő ^ gasabb életszínvonalának jobbá tételei®! ^ dolgozók életszínvonalának megalapozás«*8^ részben pedig közvetlenül fogyasztásra, 8 jobbá tételére, a dolgozók életszínvon." ” rendszeres emelésére fordítjuk.

A Néphadsereg nagyszerű fegyelemről tanút- kodd április *-i díszszemléi* kifejezi: fal • nép ellenségeink, ha még egyszer a proletár hatalomra tűrnek.

A tapasztalatokat számontartjuk, nem ismételjük meg a hibákat, nem felejtjük az árulást, se az osztályellenséget, se az imperialistákat A tapasztalatok alapján tovább erősítjük népi államunkat, rendszerünket. Tovább erősítjük államunk legfőbb politikai alapját, a munkás-paraszt szövetséget.

Kedvezők a fel tételek

gazdasági ételünk fejlődésé^

A gazdasági építésben előttünk álló *e' ^ tok közül a legfontosabbakat'emel te W dár János elvtárs, mivel a gazdasági tokkal külön beszámoló foglalkozik a resszuaon. Hangsúlyozta: meg kell gy°rs a szocialista társadalom felépítését. Az eí és a jövő évi terv végrehajtásával, a ha' éves terv túlteljesítésével jó alapot heh remi étit az ÚJ ötéves tervhez. Az álla1™ gazdasági vezetésben meg kell szüntetnün bürokratikus vonásokat és növelni kell a * szerűséget, a terv- és állami fegyelmet. B fizetés- és prémiumrendszerünkben b még tökéletesíteni való. A tervező irodai például olyan a jutalmazási rendszer, J nem az olcsóbb és rövidebb idő alatt ** tett tervek, hanem a drágább és hosszú ' készülő tervek növelik a keresetet. A > mány már másfél évvel ezelőtt utasított* illetékeseket, hogy dolgozzanak ki jobb # szert, amely megfelel a tervezők egyéni # keinek is és a népgazdaság érdekelnek Mindmáig nem történt meg ea Egy ^ példát: nem természeti törvények idézte* azt, hogy szeptember 28-án, 29-én és 3 napi 14 Ó00, 16 000, illetve 17 000 sertést V' tolta.]!; fel — október elsején és a köve** napokban viszont csak 2000—2800 db-^j ilyen hullámzás káros a népgazdaságra.A"

nyilvánvalóan az, hogy szeptember 30-én rul a negyedév, s a felvásárlókat a négy* végéig elért eredmények alapján prem*®" Bizony, gazdasági életünkben még s0"1 van ilyen hátrafelé „ösztönző” erő. Feltét* meg kell Őket szüntetni.

A gazdasági élet vezetői az eddiginél gyobb mértékben és bátrabban támaszk? nak fejlődésünk legnagyobb lendítő erei** tömegek öntudatára, véleményére és le*" désére. Vegyék figyelembe és hasznos'' a szocialista munka verseny, a szociális*3 _ gád címéért küzdők mozgalmának ez évin* szerű tapasztalatait. A dolgozók az elmúlt évben túlteljesítették a terveket, látni 1 hogy a fejlődés nagy lendítő ereje min1 kább a dolgozók növekvő szocialista társ3 ml tudata. Gazdasági vezetőink nagyobb 11 tékben hasznosíthatják népgazdaságunk vára a szocialista országok együttműköd' ben fejlő lehetőségeket.

rdeNálunk moot jók a% életmnaonyok9 van értelme

munkának

a

Kádár János elvtfirs beszámolója harmadik részében az ország gazdasági helyzetével foglalkozott. Részletesen Ismertette a második világháború és az ellenforradalom okozta gazdasági károkat. A második világháború például Magyarország gazdaságában 300 milliárd forint értékű kárt okozott,' vagyis az akkori színvonalon számítva, öt év nemzeti jövedelmét, az egész nép Öt évi munkájának minden eredményét megsemmisítette.

Az ellenforradalom gazdasági adománya" 22 milliárd forint értékű kár a magyar népnek. A Központi Bizottaáig, a forradalmi munkás-paraszt kormány már a fegyveres harc

közben erélyesen kézbe vette a népgazdaság helyreállításának ügyét A népgazdaság már 1957. végére helyreállt, • termelés színvonala és a dolgozók életszínvonala már akkor meghaladta az ellenforradalom előtti utolsó normális év, 1955. színvonalát Egy év alatt ilyen eredményre is csak a Szocialista rendszer és a Mocialtzmw nemzetközi szolidaritása kópea,

A szocialista munkaverseny fejlődésében nagyszerű dolgoknak vagyunk szemtanúi

A Központi Bizottság ez év márciusában felhívta népünket a nagyszámú új és megnövekedett termelőszövetkezetek megszilárdítására, továbbá arra, hogy nagyobb lendületet vigyen a szocializmus építésébe; A Központi Eizottság márciusi határozata hatalmas visszhangot keltett a dolgozók tömegeiben. Felajánlásaik végösezege — bér a gyárak és trösztök vezetőinek egy része rendkívüli óvatosságot tanúsított — a szocialista iparban 3,2 milliárd forintnyi értéket tett ki. Még a felajánlásoknál is több és szebb azonban, hogy dolgozóink november elejéig az évi felajánlás 97 százalékát teljesítették — összesen 3,1 milliárd forint értéket adtak terven felül; A felajánlások és azok teljesítése, a szocialista öntudat és a lelkes munka meghatóan szép eredményei. A munkások, parasztok, értelmiségiek közül, a fővárosi és vidéki kollektívák közül igazságosan szinte lehetelenség bármelyiket Is kiemelni. A munkásbrigádok, a mező- gazdasági dolgozók brigádjai, vagy az úgynevezett komplex-brigádok, amelyekben fizikai és szellemi dolgozók fogtak össze egy-egy adott feladat megoldására — nagyon szép eredményeket értek el. Különösein örvendetes a fiatal dolgozók legöntudatosabbjainak helytállása. Közülük Is kiemelhető az Ifjúsági export-brigádok jó munkája. Még napjainkban is születnek újabb és újabb felajánlások — folytatta Kádár János elvtárs;

A szocialista munkavereeny fejlődésében a tavasszal nagyszerű dolgoknak voltunk tanúi. Újságjaink hírt aditak arról, hogy a Szovjeté unióban kommunista brigádok, Csehszlovákiában szocialista brigádok alakítását kezdeményezték a dolgozók. Éneiket az újsághíreket követően mintegy két-háram héten belül minden központi kezdeményezés nélkül, egyidejűleg az ország különböző részén százszámra

alakítottak brigádokat, ameiyrtc a „Szocialista brigád” címének elnyeréséért versenyeznek. Esek a brigádok, Igen helyesen, a termelési célokon és a munka fejlesztésén kívül a

dalista magatartás és erkölcs fejlesztésén is munkálkodnak. Ma már mintegy három és fél—négyezer ilyen brigád dolgozik az országban.

Az évi terv első háromnegyedének teljesítene a következő képet mutatja:

A mezőgazdaságban megsailátrlítottuk a

termelőszövetkezeteket. Az ipari termelés 12 százalékkal, a termelékenység 4 százalékkal növekedett a múlt év azonos időszakához képest. A kiskereskedelmi forgalom lö százalékkal, a lakosság összes pénzbevétele 8 százalékkal. a lakosság takarékbetét-állománya 69 százalékkal magasabb, mint egy évvel ezelőtt Vólt;

Az első háromnegyed év összes eredménye azt mutatja, hogy az ipari termeién, az önköltség és valószínűleg a tertneldkenység tekintetében in elérjük a márciusi határozat céljait, azaz néhány fő mutató tekintetében egy évvel hamarabb elérjük a hároméves tervben I960, végéré tervezett szintet.

Rendszeresen emelkedik népünk életszínvonala

A párt márciusi határozata nyomán, a felien* ama kongresszusi munka verseny ben jelentős teker* ér* ei iparunk.

Elvtérsakl Pártunk álláspontja, amely az elmúlt három év alaitt töretlenül érvényesült, az, hogy a szocializmus építésének együtt kell járnia a dolgozók életszínvonalának rendszeres emelkedésével- Nézzük, hogyan alakult a dolgozók életszínvonala hazánkban: az élet- színvonal 1948-re elérte az 1938-as év színvonalát Azt követően a legnagyobb horderejű eredmény, hogy gyakorlatilag megszűnt a dolgozó osztályok életének hajdani átika: a munkanélküliség. A Horthy-rendszer idején évente átlag 200—300 000. az 1928—33-«s válság idején pedig 7—800 000 munkanélküli volt! Rendszerünkben az 1949-et követő 10 év alatt 650 000-rel növekedett a keresők száma. 1945 után, három—négy éven keresztül a munkások és alkalmazottak életre. ín vonala a parasztsághoz képest elmaradt. 1958. végéig a munkásak és alkalmazottak reáljövedelme 86 százalékkal, a parasztság reáljövedelme 26 százalékkal növekedett, vagyis pótoltuk a munkásak és alkalmazottak életszínvonalában mutatkozott átmeneti elmaradást is.

Az életszínvonal emelkedését jellemzően mutatja néhány alapvető élelmiszer fogyasztási alakulása. Az egy főre jutó átlagos hús- fogyasztás nálunk 1938-ban 33 kilogramm volt, 1958-ban 42 kiló, ugyanakkor zsiradékból az átlagos évi fogyasztás 17 kilogrammról 2l-re, cukorból 10,8 kilogrammról 24.B-t*n, tojásból 93 darabról 147 darabra növekedett. A sörfogyasztás az 1938-as évi átlagos fogyasztásról 1958-fa pontosan tízszeresére növekedett. Tudvalévő, hogy a Horthy-rendszer idején Magyarországon az egyszerű embereik — Spanyolország és Törökország dolgozóival együtt — a leggyengébben éa legrosszabbul táplálkoztak Európa népei közül. Ma a helyzet a következő: Olaszországban az egy főre eső napi kalórlnfogyasztás 2880, Jugoszláviában 2710, Franciaországban 2830, Ausztriában 2950, a Német Szövetségi Köztársaságban 2970, Angliában 3210 és Magyarországon ennél is több, 3240 kalória. Nálunk 1958-ban a munkálok és alkalmazottak összes béralapjára 41,0 milliárd forintot fizettek ki, a béren kívüli juttatások összege 11,6 milliárd forint volt. Az állam ma mér csaknem minden dolgozó embernek úgyszólván térítés nélkül nyújt egyéb szolgáltatásokat is: 1938-bnn például a IntoMtetoMfc név «sok * s»á*n'l«*#t vontak

fejlődik, izmosodik egy fiola* magyar *PnT ^ a műanyagipar. Termel már a Nyergesálr

Víseosa Oyár új ntüszálüzem*.

A Központi Biaottfiág úgy véli, hogy vezóek a feltételek gazdasági életünk í* sere. Az előttünk álló feladatok meg* alapot teremt népünk életszínvonalán« vábbi reália emeléséhez is. A kongre irányelvek kimondják, hogy a követkei éves tervben az egy főre jutó reáljöv* legalább 26—29 százalékkal, a lakossá; gyasrtási alapja pedig a jelenlegihez k legalább 40—45 százalékkal növekedjék végéig. A lakosság életkörülményeinek kony megjAvftáaái szolgálja az ötéves nagyszabású lakásépítési programja iá- ponti Bizottságunk kezdeményezte, hogy denek előtt a lakásépítés 15 éves feji* térvét kell kidolgozni. A kormány mái hagyta a tervet Eszerint az ötéves terv jén állam* és magánerőből kétszázötve lakás, az utána következő ötéves td 350 000-ret, majd az azt köyetőben 400 OC kást kall építeni. A három ötéves terv összesen egymillió korszerű, egészséges > kast ad, ami art jelenti, hogy e 15 év a lakosság mintegy 40 százaléka újonnan lakásba költözhet. Ezt mádképpen úgy n hatjuk, hogy a 15 éves lakásépítést terv valósításéval minden Igényjogosult csali1 álló lakáshoz Jut Az életszínvonal cin* szolgálja, hogy az ötéves tervben Jelen növekszik a tartós fogyasztási cikkek te lése U.

be a tánsadalombiKtoeitaaba, ma mar 71 százalékét (!). Az orvosok száma a felszabadulás óta 40 százalékkal növekedett. K tekintetben a Szovjetunió áll világviszonylatban a legjobban: 10 000 lakosra 17 orvos jut, de hazánk is kiállja az összehasonlítást bármely országgal Míg Franciaországban 10, Dániában 12, Belgiumban 12, addig Magyarerezágon 14 mrtoa jut 10 000 lakosra;

Kádár János elvtórs hangsúlyozta, hogy az elmúlt húrom évben ti tomefldk ssját tapasztalataik alapján győződhettek meg arról, hogy a Központi Bizottság és a kormány milyen következetesen érvényesíti álláspontját az életszínvonal fejlesztésében. Már 1957-ben 14—16 százalékkal emelkedett a munkások és alkalmazottait reálbére, a parasztság reáljövedelme pedig 8—10 százalékkal.

Kitöröltük a begyűjtést én jobb felvásárlási árakat állapítottunk meg. Bevezettük a nyereségrészesedés rendszerét is. 1958 elején nyíltan megmondottuk, hogy 195fl-ban nem lehet emelni az életszínvonalat, hanem az. esztendőt arra kell felhasználni, hogy az. elért eredményeket megszilárdítsuk, a termelés fejlwz- lésével alátámasszuk. A tömegek megértették, helyeselték és támogatták ezt az állás- foglalást. így a tavalyi tervet a vártnál jobban teljesítettük, s a reáljövedelmet több mint 2 százalékkal emelhettük. A tavalyi jó eredmények alapján a Központi Bizottság napirendre tűzhetett néhány megoldást sürgető kérdést:. A Politikai Bizottság a közelmúltban megvizsgálta, hogyan hajtottuk végre a Központi Bizottságnak a munkásosztály helyzetéről szóló határozatát. Jelenthetem a kongretsz- szusnnk, hogy a határozat valamennyi olyan pontját teljesítettük, amely összefüggésben van az életszínvonal alakulásával. A határidő 1959 első féléve Volt. A végrehajtás' 1989 januar elsejével 29 000 alacsony keresetű munkás kapott 8—15 százalékos fizetésemelést. Az egészségre különösen ártalmas munkakörökben 50 000 dolgoeó munkaidejét csökkentettük. Ugyancsak Január elsején 82 000 pedagógus fizetését emeltük Jelentősen. Február elsejei hötéllyul lépett életbe »8 000 egészségügyi dolgozó fizetésrendezése. Január elsejétől 400 000 idős ember nyugdíját emeltük. ^^jü«^Ut<M^e^neltUk az egyedül dolgozó,