Dunántúli Napló, 1959. december (16. évfolyam, 282-305. szám)

1959-12-01 / 282. szám

W99. DECEMBER 1.

NAPLÓ

Kádár János elvtárs előadói beszéde az MSZMP VII. kongresszusán

A szocialista forradalom előretörése a kulturális fronton a nagyszerű eredmények

ellenére viszonylag elmaradt

(folytatás a 4. oldatról.)

Beszámolója negyedik részében a kulturális fejlődés időszerű és megoldásra váró feladatairól beszélt Kádár János.

A magyar dolgozó nép műveltségében, „kulturális fejlődésében a felszabadulás óta bekövetkezett hatalmas mennyiségi fejlődés mi- aőségi változást is jelent: közeledés a jövendő társadalom szocialista gondolkodású, sok- uldalúan képzett, kultúrált emberéhez, *— a szocialista forradalom győzelméhez a kultúrában.

A felszabadulás időszakában kereken 600 ezer volt hazánkban az írni- olvasni nem tudó felnőtt ember. Az írástudatlanság Magyar- °rszágon lényegében megszűnt. A népi demokrácia bevezette a 8 osztályos általános isko- át. A közép- és felsőfokú oktatás hazánkban nagymértékben fejlődött. A tudomány, a tudományos képzés és a tudományos kutatás ferén is jelentős az előrehaladás. Három új n,agy egyetemet hozott létre a népi demokrata- A Magyar Tudományos Akadémiának ma “5 intézménye van, amelyből hetet az ellenforradalom óta hoztunk létre. A tudományos kutatómunka jelentős eredményei már ma fe közvetlenül segítik iparunk, mezőgazdaságunk a népgazdaság általános fejlődését. Felépült a kísérleti atomreaktor, izotóp ráállítás is folyik és a rövid felezési idejű B'-otópokban a hazai szükségletet már magunk Bili tjük elő.

Az agrártudományok terén működő tudósok, futatok is jelentős eredményeket értek el: a Bornok-, láp- és szikes talajok hasznosításáén, kiváló hibridkukorica-fajtákat, jóminő- fSú nemesített répamagvakat állítottak elő. íen jónak ígérkezik a tudósaink közreműkö- ^sevel nemrégiben konstruált, u ni verzál tnak- B>rra szerelhető kukoricabetakarító gép.

Biztató eredmények

A közoktatás, a tudományos képzés és kti- fetás eredményei mellett biztató eredmények Vannak az irodalomban, a művészetben. Az szocialista, realista alkotások egész sorá* Sietett, különösen értékesek az eredmények a dráma és filmművészetben. A legújabb termésből megemlítjük a Kormos ég, a Harminc- p'fences dandár, a Tegnap, a Szélvihar, a *feati emberek című műveket, örvendetes új, pártos, fiatal nemzedék jelentkezése * társadalomtudományokban, a művészetbe^ ** irodalomban.

. Kulturális fejlődésünket, egyben a nép ^Biturális felemelkedését jelzik könyvkiadá- Bnk adatai is. Míg 1938-ban 2400 mű jelent ?Bg 0 millió 200 ezer póldányszámban, addig #58-ban már 2700 mű jelent meg 27 millió ezer példányban. Az ország majdnem va '^Biennyi községében van könyvtár, még az lakosnál kisebb községek 94 százalékáén is.

iy A színhaza látogatók száma az utóbbi J* esztendőben két és félszeresére omelkc- etl és 1958-banelérte a 6 millió 800 ezret, j, mozik száma ma hétszer annyi, mint a ^urthy-rendszer idején voR,_ a mozilátoga- ké pedig az utóbbi tíz évben a háromszoro- jVra növekedett. A nemzetközi összehasonlí- e tekintetben is álljuk: egy lakosra egy j.re Hollandiában kereken 6, Svédországban Franciaországban M, Magyarországon Í3 ^»látogatás jut

A tudomány «terepe felbecsülhetetlen

Elvtársak! A szocialista forradalom elönr ,J"ése és győzelme a kulturális fronton a ^Vszerű eredmények ellenére viszonylag elit a politikai és gazdasági eredményekhez hí P^t- Jelenleg még mindig érezteti hátáig az a rombolás, amelyet az ellenforrada- ( ’V- a revizionista zavartlkeltés az ideológia l,letén okozott Ugyanakkor előny az, hogy t'r, ellen forradalommal e téren vívott harcban usódött értelmiségünk marxista törzse, tudóiévá08’ művési:aeti életünk és ugyanez nagy íu/'hölakolája volt a tömegeknek is. Uj, jó i,/01 fegyvereink: a párt művelődéspolitikai ífók£elve1’ ** irodaloim kérdéseivel, a népi lt(wkaJ,'a nacionalizmus kérdéseivel foglal- 20 Pártokmányok.

feu A tudományok szerepe félhecsfifheteflen ^ fchtöségű a szocialista építésünk feladatainak fellapozásában. Az Ideológia és a kultúra j Bdata, hogy a szocializmus építésére nevel- H,.’ mozgósítson. Elengedhetelen követelmény. hogy tudományos és művészeti életünk m 8 jobban a munkásosztály, a dolgozo tö- ferXel'- sz°cia1ista építésünk szükségletei lek auljon és azt szolgálja.

I Le kell küzdeni a burzsoé rendszer sselörökségét, a nacionalizmus, a sovinizmus, t( antiszemitizmus maradványait. Következe- i,»Sen kell harcolni a szocializmus győzelmét m l ó kispolgári nézetek, az önző kistulajdo- *tiir S2t>mlélet ellen. E célok eléréséhez nél- BJÖzhetetlen. hogy a marxlzmus-leninizmus kT^nél a/, ideológiai életben, a tudomány és p yhúra valamennyi területén uralkodó világ- alappá vét jew*

Közoktatásunkat meg kell reformálnunk

— Közoktatásunkat meg kell reformálnunk. Iskoláinkat következetesen szocialistává kell tennünk; Közelebb kell hoznunk az iskolát az élethez. Iskolarendszerünk megreformálása igen gondos előkészítést kíván és' megköveteli saját közoktatásunk tapasztalatainak, valamint a nemzetközi tapasztalatoknak a leggondosabb figyelembe vételét. Szélesítsük azokat az oktatási formákat — a levelező oktatást, az esti iskolák rendszerét — amelyek a termelésben dolgozó fiatalok és felnőttek továbbtanulásának lehetőségeit biztosítják. A műszaki színvonal fejlődése magasabb műszaki ismereteket kíván meg a gép mellett dolgozó munkásoktól is. Teremtsük meg a termelésben dolgozók számára a műszaki továbbképzés célszerű formáit.

Uj ötéves tervünkben biztosítjuk a tudományok fejlesztéséhez szükséges feltételeket. A műszaki és agrártudományokra nagy szerep vár népgazdaságunk műszaki fejlesztésében, a korszerű mezőgazdasági nagyüzemi termelés elősegítésében. Külön fontos, hogy a társadalomtudományok művelői elemezzék legújabb fejlődésünk, szocialista építésünk alakulását és nyújtsanak segítséget a gyakorlati szakembereknek. Komoly feladatuk: a vallásos és más idealista nézetekkel szemben segítsék a megfelelő tudományos prooagan- dát.

A nép világos színvallást vár

— A művészetnek, az irodaiunknak számottevő szerepe van népünk tudatának, érzelmeinek, ízlésének formálásában. Irodalmi és művészeti életünk egészséges fejlődésének kulcskérdése: szilárdan marxista-leninista eszmei egység fogja össze a kommunista írók és művészek sorait, hogy megfelelő befolyást és vonzást gyakoroljanak a kultúra nem kommunista művelőire.

Pártunk . természetesen elsősorban a kommunista írókra és művészekre támaszkodik« ugyanakkor számít minden becsületes szándékú író és művész alkotásaira és támogat mindenkit, aki műveivel népünk fejlődésének fő* szocialista irányzatát mozdítja elő.

A nép világos színvallást vár — elsősorban műveiben — minden írótól és minden művésztől arra a kérdésre, hogy az osztályharcban ki mellett áll, kivel tart.

A párt és a nép a kulturális élet kérdéseinek megoldásában, a kultúra továbbfejlesztésében számít az újjászervezett írószövetség, s valamennyi művészeti szövetség hatékony támogatására. x

A szocialista nevelés követelményeit kell érvényesíteni a tömegek műveltségi színvonalának további emelésében is. E területen megvan a maga sajátos feladata a sajtónak, a rádiónak, a televíziónak, a filmnek, színházainknak, a művelődési otthonoknak és az öntevékeny kulturális mozgalom együtteseinek. Az e területen dolgozó művészek, írók, újságírók, kultúrmunkások az eddiginél sokkal céltudatosabban szolgálják a szocialista eszme, a haladó kultúra térnyerését. Az eddiginél hatékonyabban kell küzdenünk a reakciós burzsoá eszméik maradványai, a kispolgári selejt, igénytelenség, a tudatlanság, a tudománytalan világnézet gátló hatásaival nemben. ’

Kádár Junos elvtárs ezután szocialista társadalmi rendszerünk továbbfejlesztésének

A legközelebbi évek döntő feladata a mezőgazdaság szocialista átszervezése

s— A legközelebbi évek döntő feladata — hangsúlyozta, — hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésével befejezzük hazánkban a szocialista társadalom alapjainak lerakását. A kizsákmányolás teljes megszüntetése, a s2ocíalizmus teljes győzelme hazánkban, a szocializmus anyagi és technikai alapjának megteremtése, a kulturális forradalom végig- viteie, az emberek tudatának átformálása, a népjólét fokozása — egyaránt megkívánja a mezőgazdaság szocialista átépítésének befejezését a legközelebi években. Már túlhaladtuk azt a színvonalat, amelyet a kapitalizmus valaha is elért Magyarországon, de a Magyar Népköztársaságnak el kell érnie — a termelésben és fogyasztásban egyaránt — azt a színvonalat is, amelyet a fejlett kapitalista országok elértek*

säg, valamint az egész nép javára és hasznára Kína, Bulgária és Korea Is. Közel jár e cél eléréséhez Csehszlovákia, Albánia és több más szocialista ország.

A kapitalista világban is fölényben van1 a nagyüzem a kisüzemmel szemben. Náluk azonban nem az a parasztság útja, hogy erőit egyesítve a szocialista termelőszövetkezetekben ura és gazdája marad a földnek. A kapitalizmusban a tőkés nagyüzem elsöpri és földönfutóvá teszi a kisparasztokat. A mi parasztságunk is emlékszik 1929-re, a nagy krízisre, amikor Magyarországon is, de mindenütt a kapitalista világban a parasztok milliói mentek tönkre és nemcsak földjeikről, hanem gyakran még a házból is — ahol születtek — kiűzte őket a végrehajtó dobpergése. Az Amerikai Egyesült Államokban például az 1920—50 közötti 30 év alatt egymillió-kétszázhúszezer- rel csökkent a 72 hektárnál kisebb földtulajdonnal rendelkező farmerek száma.

Az egész társadalom ügye

A pártnak és a munkásosztálynak a felvilágosítás erejével, az önkéntesség biztosításával, a szervezésben és a megszilárdításhoz nyújtott anyagi segítséggel kell átvezetnie a ma még egyénileg gazdálkodó parasztokat a szocialista mezőgazdaság útjára;

A mezőgazdaság szocialista átszervezése az egész társadalom ügye és mindenkinek segítenie Stell, akinek bármilyen vonatkozásban dolga van a parasztsággal, mezőgazdasággal. Rendkívül fontos, hogy a felvilágosítást végző emberek a parasztokkal, mint dolgozó testvérükkel beszéljenek; kellő tapintattal, türelemmel és emberséggel szóljanak hozzájuk. Meg kell értenie mindenkinek, hogy ez a lépés minden parasztember számára megfontolt elhatározás kérdése. A parasztemberek között

is vannak olyanok — hangsúlyozta — akikben él még a kapitalista szemlélet. Az ilyenek szeretnének megtollasodni más emberek meg- kopasztásával. Nem gondolnak arra, hogy ha a kapitalizmusnak szabad útja van, akkor ■ hiába küzködik száz parasztember, közíülük csak öt, vagy tíz válhat kulákká; kilencven pedig mindenképpen más szolgájává. A munkás-paraszt állam, amely minden dolgozó ember érdekeit köteles megvédeni, nem engedheti meg azt. hogy kilencven paraszt tönkre menjen azért, hogy tíz meggazdagodjon.

Varrnak parasztemberek, akik a kapitalista világ törvénye szerint kínlódtak végig életük nagy részét és mindig azt láttáik, hogy abban a rendszerben a falun csak az számított embernek, akinek akármilyen kicsiny, de saját földdarabka volt a kezén. Az akkori vad élet/ komdszsága okozta, hogy sokszor tulajdon szülőjét, vérszerinti testvérét emésztette el nem egy ember — a földért. De ez a világ — a parasztemberek szerencséjére is — örökre elmúlt. Társadalmunkban nem a tulajdon, hanem a dolgozó ember uralkodik. Aki a munkát nem kerüli és embertársaival összefog, az élet urává, boldog, jómódú emberré válik a termelőszövetkezetben;

Türelmes és meggyőző szóval kell megmagyarázni a még egyénileg dolgozó parasztoknak, hogy milyen szép,, új emberi életet nyit számukra a szocializmus, amikor megszabadulnak a bilincsbeverő régi paraszti életmódtól és nem lesznek többé rabszolgái se a jómódú embernek, se a jószágnak. Ezt egyébként jól tudják azok a termelőszövetkezeti parasztok, akik mór bent vannak a termelőszövetkezetben és akik maguk is gyötrődtek belépésük előtt. A szövetkezeti parasztok egykét esztendő múlva már szégyellik, vagy ha jő- kedélyű emberek, akkor maguk nevetnek a legjobban azon, hogy belépésük előtt milyen aggodalmaik voltaik*

DoM HMm etvtárs, m Btnötí Tanács elnöke

Naszály teemeKszövctkeze« kötség parasztjaival.

•— A mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezése politikailag óriási jelentőségű, mert az új, szocialista parasztság kialakulása feloldja a jelenleg még meglévő ellentmondásokat és örökre megbonthatatlanná teszi 'államunk legfőbb politikai alapját, a munkásparaszt szövetséget; Iegyőzhetetlenné munkásparaszt államunkat, a Magyar Népköztársaságot. A mezőgazdaság szocialista átszervezése a népgazdaság szempontjából ie szükséges. A kisparcellán folytatott elmaradott termelési viszonyok gátolják azt is, hogy hazánkban a mezőgazdasági termelés színvonala gyorsabban emelkedjék. Ugyané* fékezi egész népgazdaságunk gyorsabb fejlődését és a népjólét további jelentős emelését la. Korszerű mezőgazdasági termelés csak a szocialista nagyüzemben alakulhat ki. A nagyüzem és a kisüzem egyenlőtlenségét e tekintetben idei növénytermesztési eredményeink ie mutatják: az őszi búza átlegtermése ebben az évben az állami gazdaságokban holdanként 13,4, a termelőszövetkezetekben 11, a kisparcetlás egyéni gazdaságokban 8,8 métermázsa volt. Az őszi árpa átlagtermése az állami gazdaságokban holdanként 18, a termel őwövetkeze- tekben 13,5, az egyéni gazdaságokban 11* métermézsa. A kukoricáé az állami gazdaságokban holdanként 17,5, a termelőszövetkezetekben 16, az egyéni gazdaságokban 14,4 métermázsa volt Az egyénileg dolgozó parasztságunk még ezt a termelési szintet is csak megfeszített munkával éri el.

Parasztságunk Altija azt is, hogy mi megy végbe a világon. A Szovjetunió mar régen, több mint 27 esztendővel ezelőtt befejezte a mezőgazdaság szocialista átszervezését és a

A munkásosztály szövetségesei élén küzd az áj szocialista társadalom megteremtéséért

Blvténxik! A munkásosztály társadalmiunk vezető osztálya, az államhatalmat kéabentar- tó „uralkodó“ osztály. Pártja vezetésével kézbevette a szabadságjogok és a nemzeti függetlenség zászlaját, amelyet a kapitalista földesúri osztályok mór regem elárultak és földre- dobtáik. A munkásosztály vállalta a felelősséget és az áldozatokat, amelyek vezető szerepéből reá hárulnak. Vért áldozott és sokat dolgozott a szocialista forradalomért. Nélkülözött, éhezett 1945-ben és 1946-ban a pénzromlás idején. Napi érdekeit sokszor feláldozva segítette és segíti a testvéri osztályt, a parasztságot és felépítette hazánk hatalmas megnövekedőit szocialista iparát. Az emberek tízezreit adta az államigazgatás legkülönbözőbb posztjaira, a hadsereg, a rendőrség, a belső karhatalom, a határőrség soraiba, a gyárak és üzemek vezető helyeire, a gépállomásokra, új vidéki nagyüzemek, a szocialista városok felépítésére. A munkásosztály szinte fel sem mérhető mennyiségű önkéntes társadalma munkát végez ma is a köz javára.

A munkásosztály szövetségesei élén küzd m új, szociálist« társadalom megteremtéséért. A párt feladata, hogy a továbbiakban elősegítse a munkásosztály tömegei öntudatának, politikai képzettségének, szakismereteinek, kulturális színvonalának emelését. A parasztság az öt vezető munkásosztály szövetségeseként a maga módján kivette részét a hitleristák, a hazai fasiszták, a burzsoázia és a földbirtokosok elleni harcból, amely a nép hatalmának megteremtéséért folyt. A parasztság 1956-ban I é* »K»n«a erők 5NÉWÉÉR

madása időszakában a munkásosztály hű szövetségesének bizonyult és részt vett a szocialista vívmányok védelmezésébem, a konszolidálásért folytatott harcban. Legöwtudatosabb fiai pártunk tagjaiként a társadalmi haladásért folytatott harc első vonalaiban haladnak; Ott vannak az ország gy ülésben, a tanácsokban, a Hazafias Népfront bizottságaiban, a fegyveres erők tisztikarában, a munkásőrségben, munkás-paraszt államunk és fejlődő szocialista társadalmunk felelős posztjain.

Ma, a munkás-paraszt összefogás alapvető tartalma: a népi hatalom közös védelme és erő sjtése, a szocialista társadalom felépítésére kötött szövetség. A feladat most, hogy parasztságunk legöntudatosatíbjai, akik az állami gazdaságokban, a termelőszövetkezetekben, a gépállomásokon, a falvakban dolgoznak, segítsenek megteremteni a szoctaHsha magyar falut. Segítsenek magasabb színvonalra emelni a mezőgazdaságot, s ezzel az egész népgazdaságot, a dolgozók életszínvonalát.

A párt btoalommal tekint az értelmiségre

Elvtársak! Jelentős és szerepénél fogva fontos rétege társadalmunknak az értelmiség. Az Utóbbi időben a párt helyes politikája következtében a pártonkívüli értelmiség rvigy része lojális magatartást tanúsít és munkájával segíti a szocializmus építését. A szocialista építés előrehaladása nopról-napca nőve» az er-1