Dunántúli Napló, 1959. december (16. évfolyam, 282-305. szám)
1959-12-03 / 284. szám
MB «•* NAPLÓ 1959. DECEMBER i Ax MSZMP kougressxusának keddi és sxerdai ülése (Folytatás a 3, oldalról) és a szocialista realizmusra való törekvés •— ami ellen az ellenforradalom vad dühhel támadott — Íróink és művészeink nagy részénél ismét az alkotó munka alapjává vált. Ennek eredményei jelentkeznek az irodalmi és művészeti alkotásokban, Irodalmunk és művészetünk egyre inkább a mai élet kérdései felé fordul, Leg job íróink és művészeink mindinkább látják, hogy a világtörténelem legnagyobb for dulóján — a kapitalizmus bukásának, a a szocializmus győzelmes felemelkedésének korszakában — élünk. Mindinkább látják, hogy a művészeti ábrázolás számára a legnagyobb lehetőségeket a mai élet adja. Látják azt is, hogy művész számára nincs szebb és magasztosabb feladat, mint ábrázolni a hősi korszakot, s ezúton segíteni a szocializmus diadalát! 'Legjobb íróink és művészeink mindinkább felismerik azt is, hogy a dolgozó rétegek a legnagyobb megértéssel azokat a műveket fogadják, amelyek a mai életet — az ő életüket — ábrázolják, íróink és művészeink épp az ilyen műveken keresztül válnak a dolgozó nép igazi harcostársaivá. Ezért örömmel látjuk, hogy a művészek és a tömegek kapcsolatai elterebélyesednek. Hét budapesti színház huszonhét nagyüzemmel tart rendszeres kapcsolatot Több képzőművész hoszabb időt tölt állami gazdaságokban. A. vidéki városok tanácsai örömmel hívnak magukhoz művészeket alkotó munkára. Eat a mozgalmait tovább kell szélesíteni. Párttagságunk is nyújtson ehhez támogatást, segítse ezzel Is az alkotó művészeket! lista szellemű filmek és színházi előadások látogatottságának növekedéséről tanúskodó adatok Is, Most, a szocializmus alapjai lerakásának befejező szakaszában a legfontosabb feladat a tömegek tudatának marxista- leninista átformálása. Ennék természetesen előfeltétele, hogy a tömegek tudatára ható ideológiai és kulturális fórumokról kiszorítsuk a polgári és kispolgári eszméket és a marxizmus-len inizmust a kulturális alkotómunka és a tömegfelvilágosító tevékenység kizárólagos alapjává tegyük. Az értelmiség elfogadta politikánkat és annak megvalósításáért dolgozik Örvendetes Jelenség m ts, hogy az utóbbi Időben nagy számban léptek fel tehetséges fiatalok a> irodalom és művészet minden ágában. Fellépésük összefügg azzal a harccal, amelyet az ellenforradalom ellen, a néphatalom védelmében vívtunk Ezek a fiatalok — a régi pártoe írókkal együtt — ennek a harcnak új dalosai, Mélyítsék el poMtlkal meggyőződésűikéi, fokozzák eszmei tisztaságukat, Ismerjék meg alaposan mai életünket, fejlesszék művészi kifejezési eszközeiket. Ml fontosnak tartjuk, hogy íróink miről írnak, de nem kevésbé fontosnak tartjuk azt is, hogyan, milyen művészi színvonalon írnak. Gyorsan emelkedik a tömegek általános műveltsége A milliós tömegek kulturális alkotómunkája — ez a szocialista kultúra legfontosabb vonása. A tömegek kulturális alkotó tevékenységében nagy jelentősége van az öntevékeny, a műkedvelő kulturális mozgalomnak E kulturális tevékenység méreteire Jellemző, hogy hazánkban ma mintegy 17 000 öntevékeny művészeti csoport működük, kétszázezer taggal, a műsoros estjeiket tavaly 24 millió ember látogatta. Hazánkban ma 442 000 felnőtt tanul rendszeresen az iskolák és egyetemek esti és levelező tagozatán és a különböző tanfolyamokon. Tavaly a különböző szervek által rendezett Ismeretterjesztő előadásokat tizenegymillió ember hallgatta meg. A könyvtárakból kikölcsönzött könyvek száma eléri az évi 30 milliót, Ami tehát a tömeg művelődésének általános ismereti oldalát Illeti, nagy előrehaladást értünk el, A tömegek általános műveltsége gyorsan emelkedik, világnézetének fejlődése azxwiben ettől elmarad. A tömegk ul turális mozgalom Jelentős részében érvényesül még a kispolgári ösztönössé«. A párt és az állami szervek Irányító tevékenysége ezen a téren még nem kielégítő. Ez a „kultúra" még jelentős részben kispolgári szellemű, holott a tömegekben Igen nagy az Igény a magasabbrendű kultúra Iránt. Ezt bizonyítják a szociaNem lehet a kulturális forradalmat továbbvinni anélkül, hogy ne fejlesztenénk, erősítenénk kapcsolatainkat a magyar értelmiséggel, ne fokoznánk erőfeszítéseinket a szocialista értelmiség kialakítására, Pártunk az értedmteég- gel az eUenforradalom után jó kapcsolatokat, létesített Értelmiségi politikánk kiállta az idők próbáját, az életben helyesnek bizonyult és azt eredményezte, hogy egészséges politikát szövetség fejlődött ki a párt és a nem marxista értelmiség többsége között. Az értelmiség elfogadta politikánkat ás annak megvalósításáért dolgozik. Ez az értelmiség már a ml barátunk és szövetségesünk: a ml értelmiségünk Ezzel a legdöntőbb lépést már megtettük ahhoz, hogy hazánkban a *a> cialista értelmiség fcialakuljék Az értelmiség jelentős része és közöttünk a közös politikai cél, s a szocialista munkában való egyre fokozódó összefor- rottság ellenére világnézeti téren még vannak eltérések. Az értelmiség többségének gondolkodásában hazánk valamint a földgolyó fejlődésének 15 éves tapasztalatai nem múltak el nyomtalanul. A régi polgári világnézetet megingatták vagy romokba döntötték. De még nem építették fel a tudat marxista-leninista rendszerét Reméljük hogy a szocializmus építésének befejezéséért folyó vállvetett harcban az értelmiség eszmeileg továbbfejlődik ■ világnézetileg Is teljesen összeforr a munkás- osztállyal és a dolgozó néppel. Kapcsolatai a munkásosztály lyal és a dolgozó parasztsággal eltéphetetlenek akkor lesznek ha világnézeti téren is azonosul velük. Mi bízunk a magyar értelmiségben. Bízunk benne, hogy a ma még Bem marxista értelmiség pozitív választ ad: történelmileg nincs messze az az idő, amikor a szocialista értelmiséggé válás folyamata a marxizmus-lenini- nlzmus eszmei alapján befejeződik, s ezzel értelmiségünk fejlődésének magasabb fokára lép: nemcsak egy test, hanem egy lélek la lesz a magyai munkásosztállyal és paraszt sággal — mondotta Kállai Gyula. Walter Ulbricht, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának el*6 titkára üdvözölte ezután a kongresszust, különösen kiemelve annak jelentőságát, hogy Itt a szocialista államok egész családjának, s a kommunista és munkáspártoknak a képviselői gyűltek egybe. Ez kitűnő — mondotta — mert ezáltal kt- nyilvánitjuk az önök pártjának marxista-leninista egységébe helyezett bizalmunkat ét azt a meggyőződésünket, hogy Magyarországon sikeresen halad előre a szocializmus. Ezután Szentistványi Gyula né, Baranya megyei küldött szólalt fel, Szentistványi Gy aláné a pécsi városi pártbizottság osztályvezetője Igen nagy lépést tettünk előre kulturális téren Tisztelt Psrtkungressau s! Kedves Elvtársakt Az emeMoedó életszínvonal, a nyugodt munkalehetőségek, a dolgozók békevégyával egyező külpolitika — mindez elismerést és támogatást vált jci, s ennek alapján elmondhatjuk azt, hogy szeműnk előtt és munkánk szerény hozzájárulásával alakul ki dolgozó népünk eszmei-politikai egysége. A politikai egység megerősítésének útja az eszmei nevelés fejlesztése. Ebben az eszmei nevelésben, ebben a harcban igen nagy jelentősége volt — tapasztalataink szerint — pártunk művelődéspolitikai irányelvei megjelenésének, a téziseknek, amelyek összegezték a kulturális fejlődés eddigi •íredmenyeit, tapssztaünitoit éa megjelöltté!« a további fejlődés útját. A któtúrpólitilkával, a művelődéspolitikai tézisekkel kapcsolatban két gondolatra szeretnék kitérni. Az egyik az, hogy kulturális feladataink megoldásában milyen társadalmi erőtere tudtunk támaszkodni, a másik pedig az, hogy milyen gátló jelenségek nehezítik még jelenleg la munkánkat. A kultúra a munkások ügyévé vált Mindenekelőtt az üzemi munkások körében kibontakozott kultúrmunkáról szeretnék néhány szót szólni. Ha azt mondjuk — s nyugodtan mondhatjuk, hiszen a tények ezt bizonyítják «—■ hogy a kultúr- forradalomban rendkívül nagy- jelentőségű és döntő előrehaladás volt, amikor az Iskolákban megváltozott a szociális összetétel, amikor az iskolákba, a közép- és felsőoktatási intézményekbe tömegesen kerültek be a munkásosztály gyereked, akkor azt is megállapíthatjuk, hogy napjainkban, amikor a munkások az üzemi dolgozók kulturális Igényel hallatlanul nagymértékben megnövekedtek, egy újabb kulturális frontáttörés következett be. Ennek nőhány tényét ném elmondani. saeretNap-nap után tapasztalhatjuk ezeket a kulturális igényeket Tapasztalhatjuk eArószt abban, hogy igen nagy számban jelentkeztek üzemi dolgozók középiskolai, egyetemi továbbképzésre. Ebben az évben városunkban 1600 üzemi munkás jelentkezett, hogy elvégezze munkáján túl, esti iskolában a középiskolát és megszerezze az érettségit. A gépipari technikum esti hallgatóinak létszáma például meghaladja a nappali tagozat létszámét. Ezen kívül az üzemekben szaktanfolyamok indultak, sőt a Pécsi Bőrgyárban bőripari technikum Indult Igen nagy a munkásakadémiák iránti érdeklődés — egyrészt a pártbizottság által szervezett munkásakadémiák, másrészt a TIT munkásakadémiáinak előadó-. sai iránt Ebben az évben városunkban 6282 fő vesz részt párt- oktatásban, ideológiai oktatásban. Több, mint 20 százalékkal nőtt a könyvtári forgalom, mintegy 160 000 volt a színház- látogatók száma és többszáz operabérletet vásároltak az. üzemi munkások most, amikor Pécsett sikerült operaelőadásom kát szervezni és megindítani. Igen nagyjelentőségűek voltak a Jubileumi évforduló ünnepsége*, azoknak előkészületei, a munkásszínjátszó hetek és egyéb rendezvények, amelyeket ez alkalommal bonyolítottunk le. A szocialista munkabrigád cím elnyerésének egyik követélménye például a Szénbányászati Trösztnél az, hogy részt vegyenek a brigád tagjai műszaki továbbképzésben, s emellett általános továbbképzésben is és elolvassanak könyveket. Ha tehát mindebből következtetéseket vonunk le, megállapíthatjuk, hogy a kultúra a munkások ügyévé váll Az értelmiség soraiban megnőtt azoknak a számat akik tudatosan érzik kötelességüket a dolgozó nép iránt A munkások kulturilia aktivitásénak fokozódása előnyösen hat az értelmiségre. A* értelmiség Iránti korábban tapasztalható bizalmatlanság már nagymértékben csökken. s ugyanakkor azt tapasztaljuk, hogy e helyett a bizalmatlanság helyett a kultururális élet egyes nem kívánatos jelenségeinek egészséges bírálata kerül előtérbe. A színház mű- sorpohtiikájából például az üzemekben számos vélemény hangzott el és az egyes darabokról, bemutatókról a dolgozók sokszor jobb bírálatot mon danak, mint amit olvashatunk a helyi sajtóban. Hasonlóképpen éretten foglalkoznak az üzemi dolgozók oktató-nevelő- murvka tapasztalataival, az oktató-nevelő munka különböző jelenségeivel és ugyanezt mondhatnánk a közöségsaerve- zésről. Az értekndaóggal kapcsolatban igen jelentős, hogy nagy számban ailoJcultak ki — különösen a bányavidéken — a bányamunkások és az értelmiségiek között baráti kapoaofla- bok. Különösen a pedagó®*- sakkal kapcsodat bún óid ért, s ezek a kapcsolatok «tintán erősítik a munkáaoszitálly befolyását az értelmiségre. Igen jelentős a személyi kapcsolatokban a munlkásmoagadom idős harcosainak látogatása az iskolákban, a pedagógusoknál, s igen jelentős nem utolsó sorban a politechnikád oktatás bevezettet*, ami szintén az üzemek és az iskolák, az üzemi dolgozók és a pedagógusok közötti Jó kapcsolat megteremtését segíti elő. Beszélnünk kell arról 1», hogy a nagy kulturális feladatok — például a jubileumi évforduló kulturális programjának a lebonyolítása — szintén a munkások és értelmiségiek együttműködését., közös tevékenységét szolgálták s ezen in I ___ _____ ho gy a munkámsztály hatással legyen az értelmdeégre ás fordítva. Mindestek alapján megállapíthatjuk azt, hogy a nnnlúMk közvetlen határ ■a aa értelmiségre megalapozott és sgytoen Kiegészíti azt a tevékenységet, amelyet a párt politikájának végrehajtása érdekében a Kommunista értelmiség az értelmiség körében folytat; helyesen, egészségesem egészíti ki aa értelmiség soraiban végzett ideológiai munkai A párt politikája em értelmiség számára is megteremtette a nyugodt alkotó munka lehetőségéit. A print politikájának általános hatásával párhuzamoson a munkáitok közvetlen hatása meggyorsítja a« értelmű ség fejlődését. Ennék vifve»határa viszont úgy mutatkozik meg; hogy az értelmiség növekedett ónoknak a szánta, akik tudatomul énük kötelességüket a dolgozó nép iránt és szívvel «Adják meg az odyan feladatokat, mint például az ez évi beiskolázások (a köaép- Uktjákban, a gimnáziumokban 63 százalékra, a technikumukban 70 eámléfcr* növekedett a munkán-paraszt tanulok szánna). Szívvel oldanak meg olyan fetadatot, emit több középMkoflni tanár vállalt Pécsett, hogy állandóan segítik, figyelemmé, kísérik az esti tagozatok hallgatóinak munkáját és haazájáwflnák ahho*, hogy ne legyen nagy lemor- Bsolódás, akik élkeadtók az iskolát, be is fejezz»’*, A régi és az új hárem Kr. ar. együtton Üködéi, ami így kié lakuk, tovább gyümölcsözik ee a kiulturmunkánaik »zek S* említett elemei haasaá- iárulnak a politikai eto'ség megerősítéséhez. Ugyanakkor aawnban, amikor a fejlődésnek néhány ilyen kiragadott példájával foglalkozunk, be- szélnd kell arról is, hogy milyen tényezők nehezítik munkánkat. Kállai elvtár» referátumában foglalkozott ser. ideológiai munka fogyatékomé- gaivtd, s engedjék meg, hogy egyik tényezőként felvessem vtíátfbcaeti neveiómunkink gyengeségeit. Mi busókén nevezzük Pécs városát szocialista varosnak, de ugyanakkor látnunk lesd azt is, hogy ebben a városban a régi és az új ta- lálknaUc. A vallásos ideológia főleg a kispolgárság körében hatott erősen, ■ ennek határa még ma is érezhető — éppen a kispolgárságon keresztül a nők, a fiatalok ás a munkások bizonyos elmaradottabb rétegei között. Az elmúlt évben megjelent partlwtárom* alapján mi a vmSiímo* vOátfrstoet elfedi harcot igyekeztünk tolcantf és annak különböző módszereit fejleszteni. Különböző stolata ton fotys »»okát, sllsltaáai, vitákat indítottnak és ntyis 8r*l- marnak, hagy m es évi Usbaa réndvrvOk száma «M* néhány wámlékra mákként te. Azt t«paoesbattt*. hogy bér a Mtcktatádban résztvevők száma estééként — az általán»« iskoláikban S százalékra, a kő- aépteknliét—i pádig a hitoktatás lényegében me^KŐnt — ugyanakkor azonban a temp- lomrikben katekizmus félóra rímmel Hitoktatás folyik. E* Igen nagy wszéivt rejt magában. mert az Wkoüni hitoktatást legalább ellenőrizni tudjuk, de em« nz ellenőrzésre itt ninca lehetősé* a peda«<>gusok rá- wéről. Egyrészt tehát ilyen vonatkozódban ve'.Vk**, fel féladataink. DedvatMfe az is, hogy a vüá«nézett vonalon folyó harc az eddiginél sóikkal szivóeabb munkát igényel. A logikai érvek felhravmálásón k(vüj fokozottabban fel kell használnunk az óraalmá hatásokat is. Több olyan filmet kellene gyártanunk, amely az ateiata propagandát seoLgálja. Miért ne lehetne megfiilmesí-i térti Petőfi Apostol című költeményét, vagy más műveiket? Perns meg koll itt jegyezni, hogy a« ateista irodalom kiadása torén Jelentős eredményeiket értünk el A másik dolog elvtársak, amivel mint visszahúzó tényezővel szeretnék foglalkozni — a kispolgári hatás a kulturális életben. Ez szintén tapasztalható — egyrészt a kispolgári ízlés terjesztésében. Nagyon őrülünk annak, hogy színházunk műsorpolitikája előnyösen fejlődött. Nőtt a szocialista, a mai témájú darabok látogatottsága, ugyanekkor azonban még sok javítani való van ezen a téren. Másrészt itt olyan problémák is vannak, hogy eléggé «Ja aa ízlést sok- szór a vendéglátóipar úgy- neveseit Kulturális tevékenysége. A kispolgári hátáé a magatartásra is veszélyes, ha nem figyelünk fel bizonyos jelenségekre. Éppen a vasárnapi Népszabadságban olvastam a Délibáb eimű elbeszélést. Felötlött bennem, hogy számos ilyen pékjét tudnánk mondani, amikor munkáscsaláUUul kikerült fiatal értelmiségiekre a kispolgári környezet rendkívül károsan hat Éppen ezéi l ezt a kispolgárt befolyást ellensúlyoznunk kell. Nemrégiben felkeresett egy munkásasszony éa elmondta, hogy elvitte gyerekét az egyetemi klinikára, ahol az orvosnő olyan idege« volt a gyerek vizsgálata közben, hogy úgy pofon ütőt ti a gyereket, hogy eleredt az orra vére. Ez az orvoenö szak- érettaégizett orvosnő volt, valamikor itt egy budapesti üzemben dolgozott Nem általános jelenség ez, helyűién lenne ebből általánosítani, de amikor Ilyen Jelenségekkel találkozunk, akkor elemeznünk kell azt, hogyan juthul el agy fiatal Ide, Ha elemezzük, arra az eradményre jutunk, hogy a kispolgárt környezet ass- »simlláctós hatása fennáll és mi nem vesszük fel vele szemben eléggé a küzdelmet. Még sorolhatnám azokat a nehézségeket és gátló tényezőket, amelyek munkánkban fennállnak. Engedjék meg az elvtársak, hogy végül megjegyezzem: igen nagy lépést tét(Folyta tás m 5. <Adolonj
