Dunántúli Napló, 1959. december (16. évfolyam, 282-305. szám)

1959-12-01 / 282. szám

J®59. DECEMBER 1.

NAPLÓ

3

Kádár János elvtárs előadói beszéde az MSZMP VII. kongresszusén

4 >Hogyár nép nagy szeretettel fogadta az 195« tava szán • hazánkba látogató N. Sz. Hruscsov elvtársat.

(Folytatás a 2. oldalrólJ- Elítéljük a Német Szövetségi Köztársa- kormányának külpolitikáját Adenauer ^cellar színleg a békéről beszél, ugyanak- ^ — mint az egész világon — itt Magyarságon is mindenki tudja, hogy a békéről *'ai'goztatott szólamok mögött Nyugat-Német- Szághan erőltetett fegyverkezés folyik és ^dénáron a hidegháború fenntartására tö- ÍSzenek. Közismert a Német Szövetségi ?®ttársaság kormányának ellenséges maga- 'aptása a Német Demokratikus Köztársaság- ^ szemben;

A magyar nép a nyugatnémet agresszív Jelemmel szemben, teljes mértékben szoli- a Német Demokratikus Köztársaság ^«Politikájával. A Magyar Népköztársaság az első német munkás-paraszt állam, a Né- Demokratikus Köztársaság törekvései telis mértékben azonosak. Üdvözöljük a szo- S^izmus építésében elért nagy sikereiket- if^ünk, amikor látjuk, hogy gyorsan haladig előre, s az egy főre eső termelésben és j^yaszlásban rövidesen elérik és túlszárnyalja a Német Szövetségi Köztársaságot. Kínjuk: a Német Demokratikus Köztársaság ^Wói érjenek el új sikereket a szocializmus -ütésében, államuk erősítésében, a béke megyésére cs a két német állam közeledésére f®áyuló politikájukban;

Nőtt a tekintélyünk a nagyvilágban

^ Három évved ezelőtt, az átmeneti súlyos ?®**ózségek idején népköztársaságunk nem- Sközi helyzete is bonyolulttá, nehézzé vált. fSalmazó hadjáratot indítottak ellenünk az fésült Nemzetek Szervezetében és más í^hzetközi szervezetben. Az ENSZ ellenünk 2*ott határozataival a reakciós amerikai kö- ki aikarták erőszakolni, hogy beavatkazza- ^ belügyeinkbe. Mi az ENSZ alapokmányáig1 is ellentétben álló, törvénytelen határozatit nem ismertük el és nem fogjuk elis- i^Tii a jövőben sem. A határozatok körül Jenként felmelegített hecc-kampány mánkkor szovjetellcnes és hidegháborús célt ^«ált.

Népköztársaságunk belső megerősödéséig Párhuzamosan megerősödött nemzetközi tűzetünk is. A kapitalisták bojkottja és rá- t^mhadjárata részben már a múlté. Ami a fontosabb: népünk tömegei előtt lelepleztek és a magyar közvélemény előtt hite- vesztették. Még ellenségeink Is kényte- _nek tudomásul venni, hogy népköztársasá- konszolidálódott és megerősödött. A Ma- Jfjte Népköztársaság barátai pedig, akik a > ^súlyosabb helyzetben is szolidárisak vol- velünk, ma értékelik eredményeinket és ^ülik népünket.

4h'~ Nemzetközi helyzetünk megszilárdulását „nr>ak köszönhe+jük, hogy következetesen jk^hbeszálltunk minden imperialista beavatási kísérlettel és annak, hogy népünk he- iJZ" és támogatja külpolitikánkat. Ez köte- 4 Vbennünket, hogy nemzetközi helyzetünket tevőben Is az eddigi politika alapján eró- ^ tovább.

Enyhülés a nemzetközi he yzethen

j."- Elvtársak! A nemzetközi helyzetben az e^Últ két-húrom esztendő alatt bizonyos en> - 'S következett be. Ez a változás döntően a N? '‘'mió, a szocialista tábor, a nemzetközi ' . ’ 'mozgalom én a vi'rtg békemozgalma

•''kedésének, a bífcepolitikánafc kő- v. " Kiemelkedő és jelentői eredmény °i* 'T u -.-ív elv tors amerikai útja. amelye'- r n rnlndenütt üdvözöltek a békeozerető berek. Hnwcsov elvtúrsat az egész világon. ^8 a kcmuounUmuBtót távol eső emberek is

úgy tekintik, mint akinek a legnagyobb személyes érdeme van abban, hogy a hidegháború jege töredezik, örülünk, hogy közöttünk

van és szívből gratulálunk amerikai útja sikeréhez. «

— Kiemelkedő esemény volt a Szovjetunió teljes leszerelésre vonatkozó javaslatának benyújtása az Egyesült Nemzetek Szervezetébe, örvendetes, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének nagy többsége ezt a javaslatot helyesléssel fogadta és — közös amerikai—szovjet indítványra — egyhangú szavazattal a tizes leszerelési bizottság hatáskörébe uitalta. Nagy horderejű az a megegyezés, amelyben Hruscsov elvtárs és Eisenhower elnök leszögezte, hogy a vitás nemzetközi kérdéseket tárgyalások útján kell rendezni.

— Tennivalónkat abban látjuk, hogy a Magyar Népköztársaság, egyetértésben a Szovjetunióval, a szocialista tábor valamennyi országával, hatékonyan segítse elő békés céljaink megvalósítását. Támogatjuk az országok és a népek egymás közötti viszonyában a békés egymás mellett élés elvének teljes érvényesítését.

— Támogatjuk az atomfegyver-kísérletek megszüntetését, az atamfegyvermentes zónák létrehozását, az atomfegyverek használatának megtiltását, megsemmisítését. Támogatjuk a berlini kérdés rendezésére, a német békeszerződés megkötésére vonatkozó javaslatokat. Támogatjuk a teljes leszerelésre vonatkozó szovjet javaslatokat és helyesnek tartjuk, hogy addig is, amíg ez megvalósulhat, közbeeső intézkedések történjenek: a hadseregek létszámának csökkentése, a külföldi támaszpontok megszüntetése, a külföldön áUomásoa csapatok kölcsönös visszavonása.

— Mi a békés eevmás rru-.llot-f -o,™

A belpolitikai helyset fó

A belpolitikai helyzet fejlődése — hangsúlyozta — az elmúlt három évben egészséges irányú volt és rendszerünk megszilárdulásához vezetett. Az ellenforradalom elleni harc a szocializmus erőit megedzette és tömörítetté. A tömegek politikailag sokat fejlődtek, nagy tapasztalatokra tetek szert az osztályharcban. A harc menetében, a szocializmus eszméi alapján erősödött népünk nemzeti egysége — ez a történelmi haladás jegyében

született és fejlődő új nemzeti egység ma erősebb, mint korábban bármikor. Hazánkban' munkáshatalom, proletárdiktatúra volt és a szocializmus épült, amikor 1956 októberében bekövetkeztek az ismert események. A párt az események minden lényeges mozzanatára kiterjedő vizsgálatot folytatott, hogy feltárja az ellenforradalom okait, a közrejátszott tényezőket, az eseményekben működő erőket.

Az ellenforradalom minden területen teljes

vereséget szenvedett

A Központi Bizottság megállapította: az 1956 október 23-án Budapesten kirobbantott fegyveres felkelés a munkásosztály hatalma, a népi állam, a magyar nép szocialista vívmányai ellen irányult, ezért burzsoá. ellenforradalmi jellegű volt. Az eseményeket felidéző okokra, az azokban részvevő és ható tényezőkre vonatkozóan megállapítást nyert: lényeges tényezőként szerepet játszottak Rákosi és csoportjának hibái. Figyelmen kívül hagyták a hazai adottságokat és nemzeti sajátosságokat, s így egy idő múltán képtelennek bizonyultak arra, hogy a szocializmus építésének nemzetközi fő törvényszerűségeit helyesen alkalmazzák hazánkban. E hibák súlyossága és tartóssága gyengítette a proletárdiktatúrát és kedvező talajt teremtett az osztályellenségnek az ellenforradalom kirobbantásához. Súlyos szerepet játszott Nagy Imre és csoportjának példátlan árulása is. Végigjárták az utat a pártonbelüli frakciózástól a burzsoáziával és az imperialistákkal kötött titkos és nyílt szövetségig; mint osztályárulók a munkáshatalom feladásáig; mint hazaárulók az imperialisták beavatkozásának sürgetéséig.

Az ellenforradalom honi fő ereje a politikai hatalmától, kiváltságaitól és gazdasági alapjától korábban megfosztott kapitalista és fasiszta restaurációra törő egykori nagybirtokos és tőkés osztály és reakciós uszályhordozóinak serege volt. Gyorsan újjászervezték és mozgósították erőiket. Rövid néhány nap alatt 40 pártot szerveztek. Ezek között ott volt az ellen- forradalmi alapon újjászervezett három egykori koalíciós párt csakúgy, mint a két vármegyében nyíltan zászlót bontó nyilaskeresztes, leplezetlenül fasiszta párt. A volt uralkodó osztályok — pártjaikon kívül — az ellenforradalmi platformon álló, úgynevezett „munkástanács”-okat és „forradalmi” bizottságokat használták fel politikai céljaikra.

A Magyarországon kibontakozott ellenforradalmi felkelésnek legerősebb tényezője a nemzetközi imperializmus volt, a reakciós USA- körökkel az élen. Ilymódon a Magyar Nép- köztársasággal szemben valójában két egymással szövetkezett — a belső ellenforradalmi és a nemzetközi imperialista — erő lépett fel.

— Pártunk Központi Bizottsága — folytatta Kádár János — az 1956 októberi ellen- forradalomról adott marxista elemzését és állásfoglalását először az 1956 decemberi határozatában foglalta össze. Most, a kongresz- szus színe előtt ezzel kapcsolatban három fontos tényre mutathatunk rá:

Először: az 1956 novemberének első napjaiban és azt követően az események ellenforradalmi jellegéről tett minden megállapításunk helyesnek bizonyult, s a későbbiekben kirte rült tények mindazt csak megerősítették (

I (Hzo'ták.'Másodszor: pártunk értékelését “ e’lenforradalom okairól és mozeató erői: p'fogadta és osztja az eeész dolgozó mngy.'i nép. Harmadszor: értékelésünket elfogadta é helyesli az egész nemzetközi kommunista mozgalom, 8 a haladó emberek az egész világon.

Az ellenforradalmi felkelésben — mondotta

a továbbiakban — a párt és a népköztársaság minden hazai ellensége egyesült, szorosan együtt dolgozott velük az emerikai kormány által pénzelt és ez alkalommal Bécsbe vezényelt emigráció« csoport, Nagy Ferenc és társai.

Pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt a súlyos helyzetben kötelessége szerint járt el. A nép sorsáért érzett felelősségtől áthatva a magyar kommunisták létrehozták az új forradalmi központot, megszervezték a harc vezető erejét, az új Központi Bizottságot, létrehozták a forradalmi munkás-paraszt kormányt, amely a Szovjetunió hűséges és legjobb barátunk és szövetségesünk segítségét kérte.

A kérdések, amelyeket a történelem akikor napirendire tűzött, súlyosak és bonyolultak voltak — folytatta Kádár János elvtárs és hangsúlyozta: abban a helyzetben csak szilárd elvi politikával és határozottsággal lehetett boldogulni. Gyökeresen szakítani kellett az árulókkal, nyíltan fel kellett tárni a tömegek előtt, hogy Nagy Iinréék átmentek az ellenség táborába. Fegyvert kellett szegezni annak, aki fegyverrel támadt a Népköztársaság ellen. Szabadságot és demokráciát kellett adni a szocialista forradalom harcosainak, a dolgozó népnek, de üldözni kellett az ellenforradalmárokat, a restaurációra törő burzsoákat és minden rendű és rangú szekértolóikat. A nacionalizmus és a nemzeti gyűlölködés szításával szemben félreérthetetlenül és nyíltan a Népköztársaság iránti hűség, az igaz hazafiság. a munkásnemzetköziség eszméjével lehetett

harcolni. Az ellenfowadaJmárofc nemlegességével“ szemben félreérthetetlenül meg kellett mondani, hogy mi hűek maradunk a Varsód Szerződés Szervezetéhez mindaddig, amíg arra szükség lesz és mindenkor együtt haladunk a. szocialista táborral. Világosan válaszoltunk arra is: mire alapozzuk országunk politikai rendszerét. A munkás—paraszt szövetséget

vezető marxista—leninista pártra, a szakszervezetekre, a Hazafias Népfrontra és a többi tömegszervezetekre építjük politikai rendszerünket, elvetve a munkástanácsok rendszerét. Az ellenforradalmi felkelés időszakában bebizonyosodott, hogy viszonyaink között a többpártrendszer az ellenforradalom javára hajtotta a vizet — ezért elvetettük ezt. A többpártrendszer helyett a párt által vezetett Hazafias Népfrontot fejlesztettük. A Hazafias Népfront alkalmas és képes arra, hogy politikai egységbe tömörítse a kommunistákat és mindazokat a pártonkívüleket, akik az alapvető célok tekintetében — a szocializmus felépítése, az ország szuverémtásáiiak és függetlenségének védelme, a népköztársaság erősítése — egyetértenek. Három év pozitív tapasztalata bizonyítja, hogy a párt által vezetett Hazafias Népfront alkotó munkára képes politikai mozgalom, amely a kommunisták mellett a párt önkivüli közéleti tényezőket tömöríti, tekintet nélkül arra, hogy korábban más pártoknak voltak tagjai, vagy esetleg mindig is pártonkívüliek voltak.

A nép életbevágó érdekeinek biztosítása megkövetelte az ellenforradalmi félkelés kezdeményezőinek, vezetőinek, szervezőinek és a gyilkosságokat elkövetőknek a megbüntetését. Meg kellett viszont bocsátani azoknak, akik főbenjáró bűnt nem követtek el, akiket megtévesztettek és félrevezettek. Súlyos helyzetben és egyidöben kellett a pártnak két nagyon fontos feladatot megoldania: szakítani a korábbi hibákkal és leszámolni az ellenforradalommal. Pártunk képes volt erre és egyidöben megoldotta mindkét feladatot. A bátor, nyílt és következetes marxista—leninista állásfoglalás és politika meghozta a maga gyümölcsét. Az ellenforradalmi felkelés valamennyi tanulságát és tapasztalatát még sokáig számon kell tartania a pártnak, de magáról az ellenforradalomról elmondható, hogy minden területen teljes vereséget szenvedett és a múlté.

Belpolitikái helyzetünket a nyugatom, a megszilárdulás és a gyors fejlődés jellemzi

Kádár János elvtárs itt emlékeztett a tavaly novemberben tartott országgyűlési és tanácsválasztásokra, amelyeken a leszavazottak 99,6 százalékának támogatását megkapták a párt által vezetett Hazafias Népfront jelöltjei.

A Magyar Népköztársaság belpolitikai helyzetét ma a nyugalom, a megszilárdulás, a gyors fejlődés jellemzi — folytatta. A népi hatalom erősebb, mint az ellenforradalmi felkelés előtt volt, a szocializmus alapjai jelentősen szélesedtek azóta és a szocializmus építése rendben, lendületesen folyik. Ez a helyzet nem jöhetett volna létre a tömegek politikai támogatása és odaadó, szorgalmas munkája nélkül, ^z a tény bizonyos mértékig tükröződik nié- i Ma®varországi»»l szemben erősen e’fogu1' urrati sajtóban is. Az utóbbi időben teret Tiak et* a vVé-ágnak jobban megfelelő tu- ■| ;ft ások is.

A reá'is szemlé’et csak javára vá’hat azoknak is. akik nem túlságosan szeretik a Ma- gyv Népközt áruig égőt, Mostanában az ilyen

emberek, miközben szemük előtt erősödik a Magyar Népköztársaság, különböző képzelgésekkel áltatják magukat. Azt mondják, ellentétek vannak a pártban. Pártunkban egység van és ha ellenségeink arra várnak, hogy pártunkban ellentétek lesznek, akkor csak várjanak türelemmel, mert bizony még jó sokáig kell vámiok. Más reakciósok eszelősségükbsm ahhoz fűzik reményeiket, hogy háború lesz. Az ilyen embereknek, ha egyáltalán képesek értelmes szót megérteni, csak azt mondhatjuk, okkal bízunk abban, hogy még a hidegháborút is sikerül felszámolni, de akárhogyan is lesz, kapitalizmus és fasizmus Magvar-r-czá- gon mégegyszer nem lesz. Ezt verjék ki a fejükből és nekik I3 jobb lesz. Megint re- —- -kciá-ok azt mondják- ..H-uscsov é- "" - hower me"e”vez‘e’- ” »íj tyteiv- Hniscsov p'vtsr< és Pí*—|Smve"

Mnv d«,",K'»n «■ . v *• • vánluk is. hnrv r "v.V ynfc rl .. >, n

r»veT7enek meg. De mi azt gondo’jnk V^-y

(Folytatás m 4.

;épzeljük eL Jelenleg már 48 országgal állam- :özi szerződések alapján fejlesztjük gazdasági kapcsolatainkat és arra törekszünk, hogy ha- onló formában fejlesszük további országokkal is. Közismert, hogy mi a nemzetközi gaz- lasági munkamegosztás, a specializálódás és kooperáció elvét valósítjuk meg a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában, a szocialista illamokkal. Ugyanakkor az a véleményünk, rogy a nemzetközi kooperáció elképzelhető és negvalósítható szocialista és kapitalista országok közötti gazdasági kapcsolatban is. Van- íak olyan ipari és mezőgazdasági termékeink, ímelyeket a kapitalista országok vásárolnak is még jelentősebb mértékben vásárolhatnak i jövőben. Ugyanakkor értelmetlennek találkánk, hogy idehaza gyártsunk — kis sorozatban és nagy költséggel — olyan termékeket, ímelyeket a kapitalista országok állítanak elő ácsóbban és megfelelő minőségben. Az ilyen írtelmű gazdasági kapcsolat kibontakozásának természetesen feltétele, hogy a szocialista ís kapitalista országok gazdasági kapcsolataiból eltűnjenek a hidegháborús korlátozó és zavaró tényezők.

— Véleményűnk szerint a népeknek békében kell egymás mellett élniök és ezen túlmenően fejleszteni kell a gazdasági kapcsolatokat, a kereskedelmet, a kulturális cserét, a tudományos körök kölcsönös tapasztalat- cseréjét és minden olyan kapcsolatot, amely az országok és népek békés egymás mellett élését előmozdíthatja. Meggyőződésünk, hogy a békés egymás mellett élés, amely máris az emberiség nagy többsége által elfogadott elv, előbb, vagy utóbb legyőz minden akadályt és győzedelmeskedik.

Kádár János ezután a Magyar Népköztársaság belpolitikai helyzetéről beszélt.