Dunántúli Napló, 1959. december (16. évfolyam, 282-305. szám)

1959-12-29 / 304. szám

1959. DECEMBER 29.

NAPLÓ

3

Uj gyár Három hónapja alakult

a Pécsi Kesztyűgyár siklósi üzemegységének KlSZ-szerve- zete. Uj a gyár, fiatal a KISZ- szervezet is. Ennek ellenére mégis olyan jól dolgoznak a kiszisták, hogy sok régebben működő szervezet példát vehetne róluk. Már a megalakulásukkor felajánlották a párt- kongresszus tiszteletére, hogy az igen elhanyagolt udvart és a gyár előtt lévő területet társadalmi munkával parkosítják. Ezt nagyrészt el is végezték már, csak a hűvös idő, valamint a korai sötétedés akadályozta meg, hogy teljesen be is fejezzék.

A KISZ-szervezet kultúrcso- portot is alakított. Színjátszó és népitánc csoportjuk van már.

— Hamarosan megszervezzük a szavalökórust is — mondja Nádori Ferenc KISZ- tikár. — Sajnos, nem dolgozhat úgy a kultúrcsoportunk, mint ezt szeretnék. Elsősorban a helyiség hiánya miatt nem tudnak olyan próbákat tartani a táncosoknak, ahol mindegyikük résztvehetne. Pedig szükséges lenne, hogy egyszerre gyakoroljon mind a tizenkét népitáncosunk. Most csak két-három személynek tarthatjuk meg a próbát, mert olyan kis termünk van. Azonkívül ruhánk sincs, ami a szereplésekhez pedig, nélkülözhetetlen. A táncosokat ez a két dolog akadályozza jelenleg. A zenekarunknak és a színjátszóknak szerencsére nincsenek ilyen gondjaik.

Bár a KISZ-szervezet

mindent elkövet, hogy jól dolgozhassanak az új gyár fiataljai ilyen téren is, de az akadályokat mégsem tudják legyőzni. Reménykednek benne, hogy a kesztyűgyár vezetősé- sége talán a segítségükre siet.

Amit tudnak amúgyis előteremtenek maguknak. Még ping-pong asztalt is szereztek.

— Megtudtuk, hogy a KISZ járási bizottságnak van egy használaton kívüli asztala. Addig jártunk utána, míg megkaptuk. Igaz, egyelőre csak kölesemképpen — teszi hozzá Nádori Ferenc.

S ha már a sportról van szó, azt is el kell mondanunk, hogy ezen a téren sem marad le a KISZ. Alig alakult meg a szervezet, máris megindították a VIT jelvényszerző versenyeket. Sokan sikeresen meg is feleltek a követelményeknek. Az azonban bántja őket, hogy a jelvényeket még a mai napig sem kapták meg.

— Ha többet törődnének velünk, sokkal nagyobb kedvvel

új KISZ-szervezet

dolgoznának a KISZ-ben a

fiatalok.

Igaza van a KISZ-titkárnak, ha azt mondja, hiszen még olyan szervezet az övék, amelyik semmiféle tapasztalattal nem rendelkezik. Kezdők még. járatlanok a KISZ-munkában. Ennek ellenére mégis nagy ambícióval kezdtek hozzá. — Várják a segítséget, hogy a további terveiket is megvalósíthassák.

Terveik pedig igen biztatóak. Fotoszakkör létrehozása, KISZ-munkabrigádok szervezése, több üzemi KlSZ-szer- vezettel a kapcsolat felvétele, kézilabda csapat alakítása, hogy egy-kettőt említsünk. Ez azonban nem minden. Sokkal többet akarnak tenni. Többféle elképzelésük van amihez nem tudják miképpen kezdjenek hozzá. Ezek közé tartozik a munkabrigádok szervezése is, és a későbbiek folyamán ha az üzem már exportra termel, akkor egy ifjúsági ex- portbrigád megszervezése. Igen de nem tudják miképpen, hogyan lenne a legjobb. Segíteni kellene nekik. A járási KISZ-bizottságoktól a központjukban lévő KlSZ-szerve- zettől várják elsősorban ezt.

— Mi, amit tudunk, saját erőnkből megteszünk — mondja a KISZ-titkár. — A politikai kört is megszerveztük. Részt vennénk az „Ifjúság a szocializmusért” próbákon is, de erről még senki sem beszélt nekünk.

Lelkesedésben, akaratban nincs is hiány a kiszisták,nál.

Legutóbb táncmulatságot akartak megszervezni, de helyiségük nem volt. Még a fűztelep idejéből a gyárra maradt áztatómedencék beton oldalait lebontották és feldíszítették úgy a helyiséget, hogy aki nem látta azelőtt, nem hitte volna, hogy ott hatalmas áztatómedencék voltak. S megtartották a mulatságot. Még most is emlegetik a siklási fiatalok, hogy évek óta nem volt olyan jól sikerült bál, mint a kesztyűgyáriaké. A bevételt pedig beteszik a bankba és majd abból veszik meg a fotoszakkör felszerelését.

— Mire sor kerül rá, addigra még gyűlik hozzá — mosolyog Nádori Ferenc — mert elhatároztuk, hogy a kiszisták munkaidő után még egy-egy órát dolgoznak és az így szerzett összeget is hozzárakjuk az eddigihez. Kettős célt érünk el ezzel. Elsősorban a szakmát jobban elsajátíthatják a fiatalok, hiszen valamennyien most tanuljuk még, másodszor a pénzt amit így keresünk, közösen felhasználhatjuk.

Uj KISZ -szervezet

a siklósi kesztyűgyáré. Bízunk benne, hogy a továbbiakban is ilyen jól dolgoznak s valóra is váltják minden elképzelésüket. Bízunk bennük és abban is, hogy nem hagyják tovább magára ennek az új gyárnak a KISZ-szervezetét.

Hillebrand Lajos

Sok helyen áradás Európában, hóviharok Amerikában

Európában általában enyhe időjárás uralkodik. Berlinben szinte tavaszias a levegő. Ötven éve nem volt ilyen meleg ebben az időszakban. Még az északi . városokban, Oslóban, Stockholmban és Koppenhágában is enyhe, esős volt a karácsony. A Fekete erdő déli részén vasárnap erős havazás volt.

Olaszországban a nagy esőzések következtében a Tiberis folyó Peruggia és Termi környékén hatalmas területen kiáradt. Az eddigi kárt húsz millió dollárra becsülik. Olaszország középső részén december eleje óta, néhány karácsonyi nap kivételével állandóan zuhog az eső.

Franciaországban sok folyó szintje állandóan emelkedik. A veszélyeztetett területeken az emberek százainak kell el-,

hagyniok lakóhelyüket. Ugyan csak áradások vannak Lisszabon környékén.

Vasárnap újabb hóviharok voltak az Egyesült Államokban, a havazás nagy zavarokat okozott a közlekedésben. Peru déli részén több alkalommal földrengés pusztított. Eddig hét halálesetről érkezett jelentés.

Idő járásjelentés

Várható időjárás kedden estig: ma erősen felhős idő. holnap változó felhőzet, ma még sok felé, holnap már kevesebb helyen eső. Megélénkülő nyugati, északnyugati szél. Több felé reggeli köd- képzödés Az enyhe idő tovább tart.

Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 1—4. legmagasabb nappali hőmérséklet kedden 5—8 fok között.

A Kossuth Lajos utcai képcsarnokból

Kerámiák, hangulatlámpák, nippek között nagyon nehéz a választás.

1900 éves kerámia égetökemencét találtak Tokodon

A dorogi szénmedence mú- :eumbarátai a tokodi Erzsébet- ikna közelében végzett kuta- ásaik közben 1900 éves kerámia égetőkemencére bukkantak. A kemencét kelta iparosok építetek. Az értékes lelet mellett a kutatók nagy- mennyiségű korongozatlan, mésszel soványított agyagból készített edény és • más használati tárgy töredékeit gyűjtötték össze. Találtak közöttük a híres Aquineumii Resa- tus kelta mester névjelével lebélyegzett kerámiákat is. A kutatott terület érdekessége, hogy az 1900 éves kelta kemence felett a rómaiak a III. században luxusvillát építettek, amelynek romjai közül most újabb értékes tárgyak kerültek elő. A becses régészeti leleteket a dorogi tájmúzeumban helyezik el.

Iparosodik az Ormánság

Nemcsak az „egykéről1* volt híres e vidék. Kilométereket és kilométereket lehetett menni, csak az átázott fák és a barna, tócsákkal teli föld nézett farkasszemet az emberrel. Ha faluba értünk, legfeljebb a malom gépeinek zúgása árulta el, hogy az iparosodás korszakában élünk. Furcsa dolog, de így történt, Ormánságban 1959-ig egyetlen üzem sem volt, a mezőgazdaságon kívül, a kisipari munkán kívül nem igen ismertek más megélhetési, kereseti forrást az emberek.

Mint ahogyan az „egykét“ már kihalónak tekintik az idevalósiak, (ha telik miből megélni, miért ne lenne több gyerek) úgy változott meg az ipari munkával szembeni elfogódottság is. 1959 áprilisában megalakult az első vállalat Sellyén, az első ipari üzem Ormánságban. A megyei tanács felügyelete alá tartozó Építőanyagipari Vállalat. Igaz, hogy 58 munkása, illetve alkalmazottja van, igaz, hogy az iroda bejárata előtt még át kell ugorni az esőtócsákat, de mégiscsak üzem, vállalat, a magyar ipar előretolt bástyája.

Nem merész elgondolás hozta létre e vállalatot, hanem gazdasági szükségszerűség, a

Eredményes esztendő

Gsamtén szólva mi, az Uj Tavasz tagjai éber szemekkel figyeltük fiatal testvérünk, a csányoszrói Petőfi Termelő- szövetkezet gazdálkodását. Ez a termelőszövetkezet a tavaszon alakult. A Petőfi-beliek így gondolkodtak: ha szövetkeztünk és boldogulni akarunk, akkor neki kell gyűr- kőznünk és minden erőnkkel azon kell lennünk, hogy bebizonyítsuk, itt jobban élhetünk. Mintha csak most hallanám Mátyás Gyula bácsi szavait, aki ekkoriban ezt mondta: „Mi a magtermeltetővel szerződtünk és nem a gaztermeltető- Vel.” Állták a szavukat, ma mar mi is csodálkozva nézzük eredményüket. Mert dicséretére legyen mondva a 42 család 69 tagjának, hogy az 520 holdat mind jól megművelték, bedig idegen munkaerőt nem alkalmaztak. Igaz, hogy bőven ^jutott a munkából mindenkinek. Kapásból három hold és ötszáz négyszögöl jutott mindenkire és emellett volt arra is erejük, hogy a cséplést váltott munkacsapattal végezzék. Idegen egy szem gabonát el bem vitt a termelőszövetkezetből. A munkafegyelemmel Soha sem volt bajuk. Igaz, a területet felosztották a tagság között, így senki sem akart Szégyenkezni. Ha dolgozni fentek, mindig nótáztak, az

öreg hatvan éves Horgas Dezső bácsi mondta is:

— így nem unalmas a munka, mint amikor egyedül dolgozhat az ember.

Lelkesedéssel dolgozott itt mindenki. Még az öreg 74 éves Lukács Lajos bácsi is. öröm volt nézni, hogy ez az idős ember milyen nagy örömmel, fiatalosan méricskélt, fúrt, faragott a most elkészült hizlalda építkezésénél.

Legutóbb a dohánycsomózásnál látogatttam meg őket. A sok fiatal mellett — 40 év az átlagéletkor a tsz-ben — ott voltak az idősebbek is: Szabó Józsefné .Lőrinc Pálné meg a többiek. Éjjel-nappal csomózták a dohányt, hisz hatvan mázsát kellett csomóba rak- niok, ami azt jelenti, hogy 100 000 forinttal több üti a markukat zárszámadáskor.

Terméseredményeik is a jó munkájukat dicsérik. Búzából 12,3, árpából pedig 12,4 mázsa volt az átlaguk. A zab, a rozs, a bükköny is jól fizetett. A dohány-, a répa-, a burgonya- és a kukoricatermésük is csodálni való volt. Csak kukoricából 13 vagonnal tettek el a jövő évre az állattenyésztéshez és a hizlaláshoz. 1960-ban 150 hízót akarnak eladni az államnak. Százhúsz süldőjük már van, a többi harmincat most szerzik be. Jelenleg 71 szarvasmarhájuk van, jövőre ezt 25 tenyészüiszővel egésztíik ki. Hízómarhából eddig 86 722 forintot kaptak, de még zárszámadásig leadnak 11 szerződött tinót, amiért körülbelül 75 000 forint üti majd a markukat. Idén 53 hízót leadtak, 55 darabot pedig a napokban adnak át. Sertésekből téhát mintegy 140 000 forintot kapnak. Napraforgóért 14, bükkönyért szintén 14 000 forintot fizetett nekik az állam ... Lehetne még sorolni, de itt most a végeredmény a fontos: az, hogy a tagok 40,5 forintot kapnak minden munkaegység után. Ez szép, különösen egy olyan termelőszövetkezetben, mint a Petőfi, amely a tavaszon alakult.

Jövőre ennél többet akarnak osztani. Búzájuk — 16 holddal többet vetettek, mint a tervezett mennyiség — árpájuk jó minőségű cserevetőmag és mint mondják, a tavaszon 180 mázsa pétisót akarnak elszórni. Jelenleg ötven hold pillangósuk van, jövőre még ötvenet telepítenek mellé. A szétszórt állatállománynak férőhelyet biztosítanak, hogy összevontan .szakszerűbben, olcsóbban tarthassák őket. Most készült el egy 100 férőhelyes hizlaldájuk. jövőre a meglévő 20 koca részére fiaztatót és egy 150 férőhelyes süldőszállást építenék. A fogatok részére átalakítanak egy istállót és ezzel egyidőben építenek egy 48 férőhelyes, magtárpadlásos tehénistállót is.

Negyvenegy lovuk van. Ku- dar Dezső, a Petőfi elnöke azt mondja: ennek egy részét eladják, hozzácsapnak még egy kis pénzt és egy univerzális traktort vásárolnak. Mert jövőre könnyebben, nagyobb eredménnyel akarnak gazdálkodni. A fárasztó kézi kasza helyett beállítják a fogatos fűkaszáikat is. A juh- és baromfi- tenyésztésről is szó esett közöttünk. Mihelyt lehetőségük nyílik rá, foglalkoznak is vele. mert mint mondják: jó pénz van ebben.

A Petőfi tagsága a tudás útján is lépni kíván egyet előre. A Petőfi férfi tagjai közül huszonegyen jelentkeztek az ezüstkalászos tanfolyamra, mert tudják, látják, hogy ma már igazán csak az tud gazdálkodni, aki tanul is.

Két termelőszövetkezet él egymás mellett a mi községünkben: a Petőfi és az Uj Tavasz. Folyik a verseny a két termelőszövetkezet között, amiből idén a Petőfi került ki ^'-őzfesen.

Sólyom József a csányoszrói Uj Tavasz tagja,

megalakult és jól működő termelőszövetkezetek, a falvak lakosságának igényei.

Különféle

gyártmányok

Elsősorban cementipari termékeket állítanak elő, többek között betongyűrűket, járdalapokat, kerítésoszlopokat, híd- gyűrűket. Az asztalosüzem nyílásszerkezeteket, ajtókat, ablakokat gyárt. A nádfeldolgozók nádpadlókat, az építőipar számára deszkát pótló elemeket, mennyezetborításhoz úgynevezett stukaturt. Megrendelésük annyi akad, hogy a jelenleg megkötött szerződések szerint is jó fél évig eldolgozhatnának, nem kellene munka után szaladgálni. A sellyeiek és a környék lakosai örömmel és jó szívvel fogadták az új vállalat születését. Ma már (főleg agrárproletárokból) annyi jelentkező kínálja segítő kezét a vállalatnál, hogy alig tudják elhelyezni. Az Építőanyagipari Vállalat létesítése tehát indokolt volt, beváltotta a hozzá fűzött reményeket.

Különféle emberek

Vágó Pál elvtárs, a vállalat igazgatója nem ormánsági születésű. Az Alföldről csöppent ide, előzőleg pártmunkás volt. Hogyan boldogult a párhónapos igazgató a párhónapos alkalmazottakkal, iparunk új dolgozóival?-r— Nem könnyű dolog a kollektív szellemet kialakítani egy új vállalatnál — mondja Vágói Pál —. Az emberek többsége nem ismerte az üzemi munkát, nehezen tanulta meg, hogy egyéni érdeke a közösség érdekével kapcsolódik össze. A munkafegyelem megszilárdítása is elég fejtörést okozott. Az ormánságiak derék szorgalmas emberek. Ám sokszor előfordult, hogy munkaidő alatt kisebb mulasztások történtek. A többiek érdekében le kellett szoktatni erről egyes embereket. Nagyon gyorsan és jól il- 'eszkedtek a kollektív munkába Marosi Antal asztalos. Nagy Á. Dezső kőműves és Pál Já- nosné nádszövő. Példamutatásuk átragadt a többiekre is és segítették kialakítani azt a szellemet, melyben a dolgozók érzik, hogy övék az üzem.

— Voltak gazdasági nehézségeik?

— Igen, sajnos, eléggé gyakran adódtak ilyen nehézségek. Például a megyei tanács egy 3 tonnás Ford gépkocsit bocsátott rendelkezésünkre, melyet kétszer javítottunk, de most is olyan állapotban alszik a telepen, hogy csak ráfizetés lenne felkelteni. Rengeteg pénzt elnyelt kétszeri felújítása és mellette a drága idegen fuvart kellett igénybe venni. A telephelyünk is eléggé elhanyagolt, szűk, kicsiny, túlzsúfolt. Mindezek ellenére nyereséges üzemünk, rentábilis gazdálkodásunk.

ígéret szép szó...

ha megtartják úgy jó — idézi a vállalat igazgatója a közmondást, amikor a DÉDÁSZ segítsége kerül szóba. Ugyanis a transzformátorállomás építését ez év végére ígérték, de mind a mai napig csak ígéret maradt, holott emiatt gépeket kénytelenek pihentetni a műhelyben, áramhiány miatt.

A telepen elbeszélgettünk a dolgozókkal is. Marosi Antal bácsi 54 éves asztalos, szintén áprilisban kezdte az üzemi életet. — Szemmel láthatólag nem esik rosszul neki ez az élet. Miért?

— A keresettel elégedettek vagyunk. Uj gépeket is kaptunk és látjuk, hogy egyre könnyebb lesz a helyzetünk.

Rózsahegyi Béláné a nádfeldolgozóban ugyancsak így vélekedik:

— Nagyon kellett mér egy üzem Sellyére. Mert az asszonyoknak is munkát és kielégítő keresetet ad.

Geri Margit december elsején lépett be;

— Még egyszer sem késtem el a munkából — mondja büszkén, -t- nekem ragyon tetszik az üzemi élet. Olyan gyorsan eltelik a nap, amikor eny- nyien együtt dolgozunk.

I960 tervei

Az igazgató mellé egy műszaki vezető érkezését várják, aki leveszi a kettős terhet Vágó elvtárs vállairól. Uj profilt alakítanak ki, faipari cikkeket gyártanak. Gyümölcsösládákból 150 ezerre kaptak megrendelést, a falvakban a helyszínen öntött járdákat építenek. Felfejlesztik az üzemet kétműszakos munkára s igy 150 embert is foglalkoztatnak majd. Kapnak új épületeket, gépeket, szociális létesítményeket. Harminc-negyven tanulót akarnak foglalkoztatni. Kiépítik a kisvasúti pályát az állomástól a telephelyükig, ami lényegesen csökkenti az ■ új üzem önköltségét. Megalakul az üzemi pártszervezet is és a jelenleg tisztes megélhetést nyújtó vállalat kialakítja törzs gárdáját az „áprilisi** munkásokból.

Uj élet fakad az Ormánságban. Az első ipari üzem létesítése segítségére lesz a termelőszövetkezeteknek és így munkás és paraszt kéz a kézben munkálkodhatnak, a valamikor kihalásra ítélt nép felemelésén;

*****