Dunántúli Napló, 1959. december (16. évfolyam, 282-305. szám)

1959-12-29 / 304. szám

1959. DECEMBER 29. NAPLÓ 3 Uj gyár ­Három hónapja alakult a Pécsi Kesztyűgyár siklósi üzemegységének KlSZ-szerve- zete. Uj a gyár, fiatal a KISZ- szervezet is. Ennek ellenére mégis olyan jól dolgoznak a kiszisták, hogy sok régebben működő szervezet példát ve­hetne róluk. Már a megalaku­lásukkor felajánlották a párt- kongresszus tiszteletére, hogy az igen elhanyagolt udvart és a gyár előtt lévő területet tár­sadalmi munkával parkosítják. Ezt nagyrészt el is végezték már, csak a hűvös idő, vala­mint a korai sötétedés akadá­lyozta meg, hogy teljesen be is fejezzék. A KISZ-szervezet kultúrcso- portot is alakított. Színjátszó és népitánc csoportjuk van már. — Hamarosan megszervez­zük a szavalökórust is — mondja Nádori Ferenc KISZ- tikár. — Sajnos, nem dolgoz­hat úgy a kultúrcsoportunk, mint ezt szeretnék. Elsősor­ban a helyiség hiánya miatt nem tudnak olyan próbákat tartani a táncosoknak, ahol mindegyikük résztvehetne. Pe­dig szükséges lenne, hogy egy­szerre gyakoroljon mind a ti­zenkét népitáncosunk. Most csak két-három személynek tarthatjuk meg a próbát, mert olyan kis termünk van. Azon­kívül ruhánk sincs, ami a sze­replésekhez pedig, nélkülözhe­tetlen. A táncosokat ez a két dolog akadályozza jelenleg. A zenekarunknak és a színját­szóknak szerencsére nincsenek ilyen gondjaik. Bár a KISZ-szervezet mindent elkövet, hogy jól dol­gozhassanak az új gyár fiatal­jai ilyen téren is, de az aka­dályokat mégsem tudják le­győzni. Reménykednek benne, hogy a kesztyűgyár vezetősé- sége talán a segítségükre siet. Amit tudnak amúgyis elő­teremtenek maguknak. Még ping-pong asztalt is szereztek. — Megtudtuk, hogy a KISZ járási bizottságnak van egy használaton kívüli asztala. Ad­dig jártunk utána, míg meg­kaptuk. Igaz, egyelőre csak kölesemképpen — teszi hozzá Nádori Ferenc. S ha már a sportról van szó, azt is el kell mondanunk, hogy ezen a téren sem marad le a KISZ. Alig alakult meg a szervezet, máris megindítot­ták a VIT jelvényszerző ver­senyeket. Sokan sikeresen meg is feleltek a követelmények­nek. Az azonban bántja őket, hogy a jelvényeket még a mai napig sem kapták meg. — Ha többet törődnének ve­lünk, sokkal nagyobb kedvvel új KISZ-szervezet dolgoznának a KISZ-ben a fiatalok. Igaza van a KISZ-titkárnak, ha azt mondja, hiszen még olyan szervezet az övék, ame­lyik semmiféle tapasztalattal nem rendelkezik. Kezdők még. járatlanok a KISZ-munkában. Ennek ellenére mégis nagy ambícióval kezdtek hozzá. — Várják a segítséget, hogy a további terveiket is megvaló­síthassák. Terveik pedig igen biz­tatóak. Fotoszakkör létrehozá­sa, KISZ-munkabrigádok szer­vezése, több üzemi KlSZ-szer- vezettel a kapcsolat felvétele, kézilabda csapat alakítása, hogy egy-kettőt említsünk. Ez azonban nem minden. Sokkal többet akarnak tenni. Több­féle elképzelésük van amihez nem tudják miképpen kezdje­nek hozzá. Ezek közé tartozik a munkabrigádok szervezése is, és a későbbiek folyamán ha az üzem már exportra ter­mel, akkor egy ifjúsági ex- portbrigád megszervezése. Igen de nem tudják miképpen, ho­gyan lenne a legjobb. Segíte­ni kellene nekik. A járási KISZ-bizottságoktól a köz­pontjukban lévő KlSZ-szerve- zettől várják elsősorban ezt. — Mi, amit tudunk, saját erőnkből megteszünk — mond­ja a KISZ-titkár. — A politi­kai kört is megszerveztük. Részt vennénk az „Ifjúság a szocializmusért” próbákon is, de erről még senki sem be­szélt nekünk. Lelkesedésben, akaratban nincs is hiány a kiszisták,nál. Legutóbb táncmulatságot akar­tak megszervezni, de helyisé­gük nem volt. Még a fűztelep idejéből a gyárra maradt áz­tatómedencék beton oldalait lebontották és feldíszítették úgy a helyiséget, hogy aki nem látta azelőtt, nem hitte volna, hogy ott hatalmas áz­tatómedencék voltak. S megtar­tották a mulatságot. Még most is emlegetik a siklási fiata­lok, hogy évek óta nem volt olyan jól sikerült bál, mint a kesztyűgyáriaké. A bevételt pedig beteszik a bankba és majd abból veszik meg a fo­toszakkör felszerelését. — Mire sor kerül rá, addig­ra még gyűlik hozzá — mo­solyog Nádori Ferenc — mert elhatároztuk, hogy a kiszisták munkaidő után még egy-egy órát dolgoznak és az így szer­zett összeget is hozzárakjuk az eddigihez. Kettős célt érünk el ezzel. Elsősorban a szakmát jobban elsajátíthatják a fiata­lok, hiszen valamennyien most tanuljuk még, másodszor a pénzt amit így keresünk, kö­zösen felhasználhatjuk. Uj KISZ -szervezet a siklósi kesztyűgyáré. Bízunk benne, hogy a továbbiakban is ilyen jól dolgoznak s valóra is váltják minden elképzelé­süket. Bízunk bennük és ab­ban is, hogy nem hagyják to­vább magára ennek az új gyárnak a KISZ-szervezetét. Hillebrand Lajos Sok helyen áradás Európában, hóviharok Amerikában Európában általában enyhe időjárás uralkodik. Berlinben szinte tavaszias a levegő. Öt­ven éve nem volt ilyen meleg ebben az időszakban. Még az északi . városokban, Oslóban, Stockholmban és Koppenhá­gában is enyhe, esős volt a karácsony. A Fekete erdő dé­li részén vasárnap erős hava­zás volt. Olaszországban a nagy eső­zések következtében a Tiberis folyó Peruggia és Termi kör­nyékén hatalmas területen ki­áradt. Az eddigi kárt húsz millió dollárra becsülik. Olasz­ország középső részén decem­ber eleje óta, néhány karácso­nyi nap kivételével állandóan zuhog az eső. Franciaországban sok folyó szintje állandóan emelkedik. A veszélyeztetett területeken az emberek százainak kell el-, hagyniok lakóhelyüket. Ugyan csak áradások vannak Lissza­bon környékén. Vasárnap újabb hóviharok voltak az Egyesült Államok­ban, a havazás nagy zavaro­kat okozott a közlekedésben. Peru déli részén több alka­lommal földrengés pusztított. Eddig hét halálesetről érkezett jelentés. Idő járásjelentés Várható időjárás kedden estig: ma erősen felhős idő. holnap vál­tozó felhőzet, ma még sok felé, holnap már kevesebb helyen eső. Megélénkülő nyugati, északnyu­gati szél. Több felé reggeli köd- képzödés Az enyhe idő tovább tart. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 1—4. legmagasabb nappali hőmérséklet kedden 5—8 fok között. A Kossuth Lajos utcai képcsarnokból Kerámiák, hangulatlámpák, nippek között nagyon nehéz a választás. 1900 éves kerámia égetökemencét találtak Tokodon A dorogi szénmedence mú- :eumbarátai a tokodi Erzsébet- ikna közelében végzett kuta- ásaik közben 1900 éves ke­rámia égetőkemencére buk­kantak. A kemencét kelta ipa­rosok építetek. Az értékes le­let mellett a kutatók nagy- mennyiségű korongozatlan, mésszel soványított agyagból készített edény és • más hasz­nálati tárgy töredékeit gyűj­tötték össze. Találtak közöt­tük a híres Aquineumii Resa- tus kelta mester névjelével le­bélyegzett kerámiákat is. A kutatott terület érdekessége, hogy az 1900 éves kelta ke­mence felett a rómaiak a III. században luxusvillát építet­tek, amelynek romjai közül most újabb értékes tárgyak kerültek elő. A becses régé­szeti leleteket a dorogi tájmú­zeumban helyezik el. Iparosodik az Ormánság Nemcsak az „egykéről1* volt híres e vidék. Kilométereket és kilométereket lehetett men­ni, csak az átázott fák és a barna, tócsákkal teli föld né­zett farkasszemet az emberrel. Ha faluba értünk, legfeljebb a malom gépeinek zúgása árulta el, hogy az iparosodás korsza­kában élünk. Furcsa dolog, de így történt, Ormánságban 1959-ig egyetlen üzem sem volt, a mezőgazdaságon kívül, a kisipari munkán kívül nem igen ismertek más megélhe­tési, kereseti forrást az embe­rek. Mint ahogyan az „egykét“ már kihalónak tekintik az ide­valósiak, (ha telik miből meg­élni, miért ne lenne több gye­rek) úgy változott meg az ipari munkával szembeni elfogó­dottság is. 1959 áprilisában megalakult az első vállalat Sellyén, az első ipari üzem Or­mánságban. A megyei tanács felügyelete alá tartozó Építő­anyagipari Vállalat. Igaz, hogy 58 munkása, illetve alkalma­zottja van, igaz, hogy az iroda bejárata előtt még át kell ugorni az esőtócsákat, de mé­giscsak üzem, vállalat, a ma­gyar ipar előretolt bástyája. Nem merész elgondolás hoz­ta létre e vállalatot, hanem gazdasági szükségszerűség, a Eredményes esztendő Gsamtén szólva mi, az Uj Tavasz tagjai éber szemekkel figyeltük fiatal testvérünk, a csányoszrói Petőfi Termelő- szövetkezet gazdálkodását. Ez a termelőszövetkezet a tava­szon alakult. A Petőfi-beliek így gondolkodtak: ha szövet­keztünk és boldogulni aka­runk, akkor neki kell gyűr- kőznünk és minden erőnkkel azon kell lennünk, hogy bebi­zonyítsuk, itt jobban élhetünk. Mintha csak most hallanám Mátyás Gyula bácsi szavait, aki ekkoriban ezt mondta: „Mi a magtermeltetővel szerződ­tünk és nem a gaztermeltető- Vel.” Állták a szavukat, ma mar mi is csodálkozva nézzük eredményüket. Mert dicsére­tére legyen mondva a 42 csa­lád 69 tagjának, hogy az 520 holdat mind jól megművelték, bedig idegen munkaerőt nem alkalmaztak. Igaz, hogy bőven ^jutott a munkából minden­kinek. Kapásból három hold és ötszáz négyszögöl jutott min­denkire és emellett volt arra is erejük, hogy a cséplést vál­tott munkacsapattal végezzék. Idegen egy szem gabonát el bem vitt a termelőszövetke­zetből. A munkafegyelemmel Soha sem volt bajuk. Igaz, a területet felosztották a tagság között, így senki sem akart Szégyenkezni. Ha dolgozni fentek, mindig nótáztak, az öreg hatvan éves Horgas De­zső bácsi mondta is: — így nem unalmas a mun­ka, mint amikor egyedül dol­gozhat az ember. Lelkesedéssel dolgozott itt mindenki. Még az öreg 74 éves Lukács Lajos bácsi is. öröm volt nézni, hogy ez az idős em­ber milyen nagy örömmel, fia­talosan méricskélt, fúrt, fara­gott a most elkészült hizlalda építkezésénél. Legutóbb a dohánycsomózás­nál látogatttam meg őket. A sok fiatal mellett — 40 év az átlagéletkor a tsz-ben — ott voltak az idősebbek is: Szabó Józsefné .Lőrinc Pálné meg a többiek. Éjjel-nappal csomóz­ták a dohányt, hisz hatvan mázsát kellett csomóba rak- niok, ami azt jelenti, hogy 100 000 forinttal több üti a markukat zárszámadáskor. Terméseredményeik is a jó munkájukat dicsérik. Búzából 12,3, árpából pedig 12,4 mázsa volt az átlaguk. A zab, a rozs, a bükköny is jól fizetett. A dohány-, a répa-, a burgonya- és a kukoricatermésük is cso­dálni való volt. Csak kukori­cából 13 vagonnal tettek el a jövő évre az állattenyésztéshez és a hizlaláshoz. 1960-ban 150 hízót akarnak eladni az állam­nak. Százhúsz süldőjük már van, a többi harmincat most szerzik be. Jelenleg 71 szarvas­marhájuk van, jövőre ezt 25 tenyészüiszővel egésztíik ki. Hízómarhából eddig 86 722 fo­rintot kaptak, de még zár­számadásig leadnak 11 szerző­dött tinót, amiért körülbelül 75 000 forint üti majd a mar­kukat. Idén 53 hízót leadtak, 55 darabot pedig a napokban adnak át. Sertésekből téhát mintegy 140 000 forintot kap­nak. Napraforgóért 14, bük­könyért szintén 14 000 forintot fizetett nekik az állam ... Le­hetne még sorolni, de itt most a végeredmény a fontos: az, hogy a tagok 40,5 forintot kap­nak minden munkaegység után. Ez szép, különösen egy olyan termelőszövetkezetben, mint a Petőfi, amely a tava­szon alakult. Jövőre ennél többet akarnak osztani. Búzájuk — 16 holddal többet vetettek, mint a terve­zett mennyiség — árpájuk jó minőségű cserevetőmag és mint mondják, a tavaszon 180 mázsa pétisót akarnak elszór­ni. Jelenleg ötven hold pillan­gósuk van, jövőre még ötvenet telepítenek mellé. A szétszórt állatállománynak férőhelyet biztosítanak, hogy összevon­tan .szakszerűbben, olcsóbban tarthassák őket. Most készült el egy 100 férőhelyes hizlal­dájuk. jövőre a meglévő 20 ko­ca részére fiaztatót és egy 150 férőhelyes süldőszállást építe­nék. A fogatok részére átala­kítanak egy istállót és ezzel egyidőben építenek egy 48 fé­rőhelyes, magtárpadlásos te­hénistállót is. Negyvenegy lovuk van. Ku- dar Dezső, a Petőfi elnöke azt mondja: ennek egy részét el­adják, hozzácsapnak még egy kis pénzt és egy univerzális traktort vásárolnak. Mert jö­vőre könnyebben, nagyobb eredménnyel akarnak gazdál­kodni. A fárasztó kézi kasza helyett beállítják a fogatos fű­kaszáikat is. A juh- és baromfi- tenyésztésről is szó esett kö­zöttünk. Mihelyt lehetőségük nyílik rá, foglalkoznak is ve­le. mert mint mondják: jó pénz van ebben. A Petőfi tagsága a tudás út­ján is lépni kíván egyet előre. A Petőfi férfi tagjai közül huszonegyen jelentkeztek az ezüstkalászos tanfolyamra, mert tudják, látják, hogy ma már igazán csak az tud gaz­dálkodni, aki tanul is. Két termelőszövetkezet él egymás mellett a mi közsé­günkben: a Petőfi és az Uj Tavasz. Folyik a verseny a két termelőszövetkezet között, amiből idén a Petőfi került ki ^'-őzfesen. Sólyom József a csányoszrói Uj Ta­vasz tagja, megalakult és jól működő ter­melőszövetkezetek, a falvak la­kosságának igényei. Különféle gyártmányok Elsősorban cementipari ter­mékeket állítanak elő, többek között betongyűrűket, járdala­pokat, kerítésoszlopokat, híd- gyűrűket. Az asztalosüzem nyí­lásszerkezeteket, ajtókat, abla­kokat gyárt. A nádfeldolgozók nádpadlókat, az építőipar szá­mára deszkát pótló elemeket, mennyezetborításhoz úgyneve­zett stukaturt. Megrendelésük annyi akad, hogy a jelenleg megkötött szerződések szerint is jó fél évig eldolgozhatná­nak, nem kellene munka után szaladgálni. A sellyeiek és a környék lakosai örömmel és jó szívvel fogadták az új vál­lalat születését. Ma már (fő­leg agrárproletárokból) annyi jelentkező kínálja segítő kezét a vállalatnál, hogy alig tudják elhelyezni. Az Építőanyag­ipari Vállalat létesítése tehát indokolt volt, beváltotta a hoz­zá fűzött reményeket. Különféle emberek Vágó Pál elvtárs, a vállalat igazgatója nem ormánsági szü­letésű. Az Alföldről csöppent ide, előzőleg pártmunkás volt. Hogyan boldogult a párhóna­pos igazgató a párhónapos alkalmazottakkal, iparunk új dolgozóival?-r— Nem könnyű dolog a kol­lektív szellemet kialakítani egy új vállalatnál — mondja Vágói Pál —. Az emberek többsége nem ismerte az üzemi munkát, nehezen tanulta meg, hogy egyéni érdeke a közösség érdekével kapcsolódik össze. A munkafegyelem megszilárdítá­sa is elég fejtörést okozott. Az ormánságiak derék szorgalmas emberek. Ám sokszor előfor­dult, hogy munkaidő alatt ki­sebb mulasztások történtek. A többiek érdekében le kellett szoktatni erről egyes embere­ket. Nagyon gyorsan és jól il- 'eszkedtek a kollektív munká­ba Marosi Antal asztalos. Nagy Á. Dezső kőműves és Pál Já- nosné nádszövő. Példamutatá­suk átragadt a többiekre is és segítették kialakítani azt a szellemet, melyben a dolgozók érzik, hogy övék az üzem. — Voltak gazdasági nehéz­ségeik? — Igen, sajnos, eléggé gyak­ran adódtak ilyen nehézségek. Például a megyei tanács egy 3 tonnás Ford gépkocsit bo­csátott rendelkezésünkre, me­lyet kétszer javítottunk, de most is olyan állapotban alszik a telepen, hogy csak ráfizetés lenne felkelteni. Rengeteg pénzt elnyelt kétszeri felújí­tása és mellette a drága ide­gen fuvart kellett igénybe venni. A telephelyünk is elég­gé elhanyagolt, szűk, kicsiny, túlzsúfolt. Mindezek ellenére nyereséges üzemünk, rentábi­lis gazdálkodásunk. ígéret szép szó... ha megtartják úgy jó — idézi a vállalat igazgatója a köz­mondást, amikor a DÉDÁSZ segítsége kerül szóba. Ugyanis a transzformátorállomás épí­tését ez év végére ígérték, de mind a mai napig csak ígéret maradt, holott emiatt gépeket kénytelenek pihentetni a mű­helyben, áramhiány miatt. A telepen elbeszélgettünk a dolgozókkal is. Marosi Antal bácsi 54 éves asztalos, szintén áprilisban kezdte az üzemi életet. — Szemmel láthatólag nem esik rosszul neki ez az élet. Miért? — A keresettel elégedettek vagyunk. Uj gépeket is kap­tunk és látjuk, hogy egyre könnyebb lesz a helyzetünk. Rózsahegyi Béláné a nádfel­dolgozóban ugyancsak így vé­lekedik: — Nagyon kellett mér egy üzem Sellyére. Mert az asszo­nyoknak is munkát és kielé­gítő keresetet ad. Geri Margit december else­jén lépett be; — Még egyszer sem késtem el a munkából — mondja büszkén, -t- nekem ragyon tet­szik az üzemi élet. Olyan gyor­san eltelik a nap, amikor eny- nyien együtt dolgozunk. I960 tervei Az igazgató mellé egy mű­szaki vezető érkezését várják, aki leveszi a kettős terhet Vágó elvtárs vállairól. Uj profilt alakítanak ki, faipari cikkeket gyártanak. Gyümöl­csösládákból 150 ezerre kaptak megrendelést, a falvakban a helyszínen öntött járdákat épí­tenek. Felfejlesztik az üzemet kétműszakos munkára s igy 150 embert is foglalkoztatnak majd. Kapnak új épületeket, gépeket, szociális létesítménye­ket. Harminc-negyven tanulót akarnak foglalkoztatni. Kiépí­tik a kisvasúti pályát az állo­mástól a telephelyükig, ami lényegesen csökkenti az ■ új üzem önköltségét. Megalakul az üzemi pártszervezet is és a jelenleg tisztes megélhetést nyújtó vállalat kialakítja törzs gárdáját az „áprilisi** munká­sokból. Uj élet fakad az Ormánság­ban. Az első ipari üzem léte­sítése segítségére lesz a ter­melőszövetkezeteknek és így munkás és paraszt kéz a kéz­ben munkálkodhatnak, a vala­mikor kihalásra ítélt nép fel­emelésén; *****

Next

/
Oldalképek
Tartalom