Dunántúli Napló, 1959. december (16. évfolyam, 282-305. szám)

1959-12-29 / 304. szám

\ NAPLÓ Lapvélemények a csúcstalálkozó időpontjának kitűzéséről Filytatédik Kasszám merénylőinek pere Bagdad (Reuter). Vasárnap folytatódott Kasszem iraki miniszterelnök merénylőinek pere. A tárgyaláson hárman beismerték bűnösségüket; öt­vennégy vádlott azt állította, hogy nem érzi magát bűnös­nek az összeesküvésben való részvétel miatt. Huszonegy ember felett távollétükben ítélkeznek. Köztük van Fajek Szamoraj, Irak volt kairói nagykövete. Argentin módszer vonakodó képviseíők „megszelídítésére“ Buenos Aires (DPA). Mon- jardln professzor, az argentin képviselőház elnöke az egyik legutóbbi parlamenti ülésen el­rendelte az1 ajtók „bezárását”, hogy a képviselők ne mehes­senek el és a partement ily módon végre határozatképes legyen. A dolognak az az előzménye, hogy a 188 képviselőből na­pokon át nem lehetett össze­toborozni a határozathozatal­hoz szükséges kilencvenötöt. Amikor végül összejöttek, az elnök bezáratta a kapukat és csak akikor engedélyezte ki­nyitásukat, amikor a szóban- forgó kérdéseket már megtár­gyalták és a határozatokat meghozták; — JÖVÖRE TÖBB. mint hárommillió forintot fordít a II. kerületi tanács az utak, járdák, csatornázás javításá­ra, óvodák és iskolák fenn­Djakarta (TASZSZ). Hétfőn Djakartában megkezdődött Allan Pope amerikai pilóta pere. A pilóta közvetlenül tá­mogatta az indonéziai lázadó­kat a kormánycsapatok elleni harcukban, repülőtereket és hajókat, városokat és falvakat bombázott Kelet-Indonéziában. 1958. május 18-án egy „B 20” mintájú bombázógéppel Am­bon kikötője közelében táma­dást kísérelt meg az indonéz hadiflotta hajói ellen, a gépet azonban lelőtték és Pope a kormánycsapatok fogságába került. Pope légitámadásai követ­keztében, sok indonéziai katona és békcs állampolgár lelte ha­lálát. Az indonéziai közvélemény már többször követelte, hogy gyorsan tárgyalják le az ame­I,ON DON Hruscsov válaszát a csúcsta­lálkozóra szóló meghívásra melegen üdvözlik Londonban; kitűnő benyomást tett a meg­hívás gyors és minden fenn­tartás nélküli elfogadása, a vá­lasz szávélyes hangja, s az a tény, hogy Hruscsov hozzájá­rult a sorozatos csúcstalálko­zókhoz, végül, hogy a Szovjet­unió elfogadta Párizst az első találkozó színhelyének. Hrus­csov ebbeli engedékenységéből arra következtetnek, hogy a találkozó összetétele dolgában sem lesznek nehézségek. A la­pok hangsúlyozzák, hogy a ha­tárnap körüli nehézségeket könnyen és gyorsan meg le­het oldaná; A Daily Herald diplomáciai tudósítója vádoló hangon írja: — A csúcstalálkozó miatt keletkezett fejetlen zűrzavart London—Párizs és Washing­ton közötti gondterhes üzenet- váltások jellemzik. A nagy hű­hóval világgá kürtőit nyugati csúcstalálkozó meddő idtü és pénzfecsérlésnek bizonyult, mert még a Hruscsowal való találkozás elfogadható idejét sem volt képes megállapítani. Jól tudhatták, hogy Hruscsov nem fogadhatja ól április 27-i határnapot a májusi ünnepeik közelsége miatt. A Daily Mail diplomáciai tudósítója szerint Macmillan a legerélyesebben sürgeti szövet­ségeseit, 48 órán belül álla­podjanak meg a Hruscsov ál­rikai pilóta ügyét és az indo­néz nép ellen elkövetett bűn­tetteiért ítéljék halálra. Leopoldville (Reuter). A kon­gói pártok Klzantuban tartott kongresszusa véget ért. A kong­resszus egyik határozata kö­veteli, hogy Belgium azonnal adja vissza a függetlenséget Kongónak és javasolja, hogy Belgium január 5-én kezdjen tárgyalásokat a hatalom átadá­sának módozatairól. A kongresszuson bejelentet­ték, a pártok megindítják a parlamenti váiasztások előké­tal is elfogadható új határnap­ban. A washingtoni és a pá­rizsi angol nagykövetet utasí­tották, győzzék meg az ameri­kai és a francia kormányokat az elintézés sürgősségéről. Macmillan meggyőződése, hogy az 1960. évi csúcstalálkozó új fejezetet nyit meg a nemzet­közi kapcsolatokban. A sajtó egyébként beismeri, hogy az egységes nyugati arc- vonal ma is olyan távol van a megvalósulástól, mint a párizsi találkozó előtt. A konzervatív Sunday Ti­mes írja: — Az Atlanti Szövetségben még mindig éles ellentétek dúlnak, főként két fontos kér­dés körül: 1. Franciaország helye a NATO-ban, azaz voltaképpen De Gaulle viszonya az Egye­sült Államokhoz é6 Angliához; 2. a berlini prohléma megkö­zelítése; A Daily Worker külügyi szerkesztője a csúcstalálkozó elleni nyugati áskáiódásokat ismertetve kiemeli, a NATO- tagok a párizsi közleményben hangoztatott békés szándéku­kat azzal bizonyítják, hogy az idén 22 200 millió fontat köl­tenek fegyverkezésre, azaz 745 millió fonttal többet, mint az előző évben. NEW YORK Az amerikai sajtó élénken kommentálja N. Sz. Hruscsov- nak a három nyugati nagy­hatalom vezetőihez írt leveleit. Az idei vidám karácsony egyik legragyogóbb vonása az — írja a New York Herald Tribune — hogy a fegyveres fegyverszünetnél tartósabb bé­kébe vetett remény ma erő­sebb, mint az utóbbi években bármikor volt. szításét, hogy a választások után megalakuló kongói kor­mány „haladéktalanul átve­hesse a hatalmat”; A kongresszus másik hatá­rozata javasolja, hogy a Kon­gó hat autonómmá váló álla­ma maga alakítsa meg a „Kö­zép-Afrikai Köztársaságok Szövetségét”, amelynek köz­ponti kormánya és kétkamarás parlamentje lenne. A lap hangsúlyozza, hogy Hruscsov válaszlevelében a világdiplomácia új hangját ütötte meg, majd ezt írja: — Bár a hivatalos megkö­töttségek és a korábban vál­lalt kötelezettségek nehézsége­ket okoznak a nagyon is el­foglalt miniszterelnököknek és elnököknek, mégis világos az a készségük, hogy a megegyezés­re irányuló hajlandósággal nyúljanak ezekhez a kérdések­hez. Ez pedig fontos, mivel jellemző a magas szintű dip­lomácia általános légkörére. Más kérdés azután az, hogy ez a légkör lehetővé teszi-e a megegyezést a vitatott konkrét kérdésekben. Egyelőre csak annyit lehet mondani, hogy a baráti szellemű tárgyalásokra való készség ma erősebb az ultimátumok politikájánál. A New York Journal Ameri­can első oldalon közölt szer­kesztőségi cikke megállapítja, hogy Hruscsov hozzájárulása a csúcsértekezletek sorozatához, „a múlt hét legnagyobb ese­ménye". Remélhetünk bizonyos hala­dást és a csúcsértekezleten nyilván kezdenek majd kiraj­zolódni a reális döntések kör­vonalai. RÓMA A legkülönbözőbb irányza­tokhoz tartozó olasz lapok fel­tűnő helyen közük és részlete­sen kommentálják N. Sz. Hruscsovnak a három nyugati nagyhatalom vezetőihez inté­zett válaszát; A Messaggero megelégedé­sét fejezi ki afelett, hogy „Hruscsov nemcsak hajlandó részt venni a osúcsértekezle- ten, hanem erre vonatkozó készségét rendkívül szívélyes hangnemben jelenti be. Ennek megvan a maga jelentősége...” A Tempo című napilag meg­jegyzi, hogy „minden a leg­jobban megy”. „Hruscsov le­vele után — elmondhatjuk, hogy végre kialakult az az ésszerű légkör, amely lehető­vé teszi, hogy a diplomaták a népek akaratának megfelelően eredményesebben munkálkod­janak a békés és igazságos szándékok valóraváltásán”. Az Avanti így ír: „Az euró­pai konzervatív körök, ame­lyek sajnos éppen a vezető körök, akarva, nem akarva meghajoltak a világ közvéle­ményének a feszültség eny­hítésére vonatkozó követelé­sei előtt”i tartására. Megkezdődött az indonéziai lázadókat támogató amerikai pilóta pere ■-------■" ----------------------­Ko ngó kapja meg haladéktalanul függetlenségét Ott várakoztam az úttest zebracsíkos szakaszánál, hogy alkalmas pillanatban a csúcs-. forgalomban fürdő körút túl­só oldalára vitorlázzam át, amikor bogárhátú Simca su­hant a járdaszegély mellé.. Fel­tárult a kocsi ajtaja és általá­nos meglepetésemre Valcsek Feri szállt ki a volán mellől. Az építő bírálat állhatatos híve vagyok, de erről a Val- csekről elöljáróban el kell mondanom: nagylcépü, tehet­ségtelen alak, akinek a társa­ságában mindig két duplát kell innom cukor nélkül, hogy ne a'udjak el. Amellett nyálazó intrikus, rólam például azt hi- reszlelte még ötvenkettőben, hogy klerikális vagyok, mert a siiltcsirkéböl a püspökfalat­ra tartok igényt. Jó ideig apró triikkökböl, kölcsönökből élt. tőlem utoljára a nyári hajó­kiránduláson gombolt le egy ötvenest — a váci világító- torony költségeire. Ahogy hanyag mozdulattal helyére lendítette a kocsi ajta­ját.' s feltekintett, találkozott a pillantásunk. — A, szervusz, Kisöreg. > ■ lám, még te is életben vagy — üdvözölt leereszkedő ked­vességgel, s nem tágított a gondolat mellől, hogy két po­hár turmix között beszélges­sünk néhány percig a Hold- fény-cszpresszóban. Az opálosan szálló füst haj­lékában mindenekelőtt a tulaj­donjogi viszonyokat láttam szükségesnek tisztázni. — Mondd csak Feri. melyik vállalaté ez a vadonatúj Sim­RAGYOGÓ ÖTLEI «-* Hát nem tudod?.»» Az egyem, Kisöreg, — És ez az elegáns öltöny rajtad.;; látom, a Doxád arany foglalatban van... — Jó a szemed, Kisöreg . csak a koncepciód avas már kissé. Hát azt hiszed, hogy a fejlődés megáll a mandarin- ízű szörpnél... hogy egy Val­csek ott rohad el a középszerű­ség mocsarában? Nem. nem... A tehetség előtt nyitott kapuk állnak a szocialista kultúrfor- radalomban! Úgy ültem a tenyérnyi szé­ken, mint a hajdani huszár- kapitány, aki alól körvadásza­ton lőtték ki a lovát. Feri pe­dig, ez a savanyú, szürke frá­ter kivirágzott a neonfény­ben: — Kölcsönvehetnék a klasz- szikusoktól valami hatásos ki­fejezést is, de csak így egy­szerű szavakkal közlöm veled: berobbantam az irodalomba. Tudom, nem veszel a kezedbe újságot, de talán hallottál a második kozmikus sebesség­ről ... hát ezzel a gyorsasággal emelkedtem a legjobbak közé. — Nem láttam még egyet­len kötetedet sem,., — he­begtem. — Tudod, hogy utálom az idejétmúlt formákat. — Talán a színház... vagy televízió? — Egyik se ... sokkal több annál! Az étterem, a fehér ab­rosza, pórtum szagú restau­rant — ez a művelődés új csarnoka, Kisöreg! Rá lehetett írva arcomra a tömény tájékozatlanság, mert Feri részletes magyarázatba kezdett: — A tömegigény és a for­mabontás nemes ötvözetéből alkottam meg az új műfajt, a szalvétanovellát. Régi dolog, hogy az emberek szeretnek ét­kezés közben olvasni, azt pe­dig talán felesleges is bizony­gatnom. hogy az atom mellett a papírszalvéta a kor másik nagy felfedezettje. A két tü­net közötti összekötő kapcsot kellett csak megtalálni, s ezt a hivatást tölti be a Valcsek- féle szalvéta-novella. Cigarettával kínált, s mi­közben öngyújtója egy ismert calypsót zümmögött, így foly­tatta: — Húsz-harminc soros el­beszéléseket írok, ezeket nyomják a papírszalvétákra, amelyet a terítékhez mellé­kelnek. Ha ismered a szalvéta- gyűjtés lázát, akkor tudod, hogy olyan az. mint a Markó utca: egyszer rabulejt. s nehe­zen szabadulsz meg tőle ... Fi­gyelj csak: minden étkezéshez új szalvéta — minden szalvé­tán új elbeszélés — minden elbeszélés négyszáz forint. Ér­zed. hogy a logika mennyire töretlenül ível a sorrend fe­lett? És a ragyogó ötlet reme­kül bevált. Van olyan család­apa, aki rá »e tud nézni pél­dául a pacalpörköltre, mégis három adagot rendel, csak azért, mert otthon mind a két csemetéje gyűjti a papírszalvé­tát és hát a feleségnek is ked­veskedni kell valamivel. — És hol itt a tiszta iroda­lom? — próbáltam gátat vetni a meggyőző érvek árjának. — Talán nem is jó a tiszta irodalom meghatározás, Kis­öreg. Inkább a cél-irodalom kifejezés a helyénvaló. Tudni­illik az elbeszélések tartalma és a napi menü között mindig rejtett kapcsolat áll fenn. Ha például rántott hal van a me­nüben, akkor egy szegedi ha­lász történetét írom meg. ha párizsi szelet, úgy Szajna par­ti idillt vetek a szalvétára. A vagdalt bélszínhez a pankrá- ciós birkózás emlékeiből ele­venítek fel néhányat, a cigány­pecsenyét LIX. Rácz Laci tör­ténetével körítem, a hétvezér tókdny mellé honfoglaláskori mesét tálalok... Persze millió téma kell, az ismerősökkel folytatott ilyen kis beszélge­téseket is felhasználom ... leg­többször a borjúsült mellé. Éreztem, hogy a sértés nyo­mán arcomba fröccsen a vér, de Feri nem zavartatta ma­gát: — Kandidátusi vélemény tá­maszt ia alá. hogy az étkezés­hez illő olvasmány elősegíti az emésztést, a vendéglátóipar pedig kitörő örömmel alkal­mazza az ujitdsomoi. A tröszt 1059. DECEMBER 29. Ellentétek Ausztria és Olaszország között Becs (MTI) Az olasz kor­mány megtiltotta Gschnitzer osztrák külügyi államtitkár és két más osztrák politikus beutazását Olaszországba. Mi­Felavatták az első jugoszláv alomreaktort Belgrád (MTI) Belgrád köze­lében, a vincsai „Borisz Kidrics” atomkutató intézet­ben hétfőn felavatták Jugosz­lávia első 6,5/10 megawattos atomreaktorát. A kísérleti reaktor az atbmerő békés fel- használásáról kötött szovjet— jugoszláv együttműködési szer­ződés alapján épült. Terveit és fő alkatrészeit szovjet tudósok és szakértők készítették és szerelték fel. A reaktor radio- izotópokat állít elő. vei a két ország között nincs vízumkényszer, Róma döntését a bécsi olasz nagykövet külön közleményben hozta az oszt­rák külügyminisztérium tudo­mására. Gschnitzer beutazási tilalmát — amely nagy ff*' háborodást kelt osztrák politi* kai körökben — azzal a D®}' Tirolról szóló innsbrucki elő* adásával hozzák kapcsolatba, amely ellen az olasz kormány bécsi nagykövete útján nem­régiben hivatalosan tiltako­zott. Kreisky osztrák külügymí' niszter hétfőn délben „várat­lan, indokolatlan és képtelen eljárásnak” minősítette az olasz kormány lépését. Nyi­latkozatában hangsúlyozta! hogy a beutazási tilalom a dslf tiroli kérdéssel foglalkozó amúgyis nagy * nehézségekbe ütköző osztrák—olasz tárgya* lások újabb súlyos tehertétele­Terveznek az állami gazdaságok Nemcsak az ipari üzemek­ben, hanem a mezőgazdasági nagyüzemekben is folytatják a pártkongresszus tiszteletére kezdeményezett munkaver­senyt. Ez a folyamatossá tett szocialista vetélkedés nagy szerepet játszik a következő évi termelési tervek elkészí­tésénél is. A tervezésnek pe­dig most van az ideje, az óesztendő utolsó napjaiban. Kiss Károly elvtái's, az Álla­mi Gazdaságok Baranya me­gyei Igazgatósága tervosztályá­nak vezetője már pontos ada­tokat tudott mondaná az új esztendő árutermelésének bő­vítéséről: — Az igazgatósághoz tarto­zó 12 gazdaságban folytatják a munkaversenyt. A következő évi termelési tervek sikeres megvalósításának érdekében a kongreszus befejezése után el­sősorban mélyszántási ver­senyt kezdtek traktorosaink. Ennek eredménye az, hogy napjainkban már alig van ilyen munka földjeinken. A szántás befejezése után nyom­ban hozzáláttunk az erőgép- javításokhoz. Ennek is igen nagy szerepe van gazdasága­inkban, hiszen egyre jobban áttérünk a gépi munkára és szeretnénk, ha kora tavasszal minél nagyobb ütemben lát­hatnánk hozzá a talajmunkák­hoz kijavított gépeink segít­ségével. Az egyes gazdaságo­kon belül üzemegységek, mű­helyek, sőt szerelők hívták egymást versenyre a minél igazgatósága kéthetes távlati terveket ad, s némi szakmai is­meret segítségével igazán gye­rekjáték öszehozni a szalvéta­irodalom gyöngyszemeit... Ha nyitott szemmel járnád a vá­rost, észrevennéd, hogy az ét­termek, kiskocsmák előtt dél­ben és estebéd idején sorban- állnak a helyekért. Tegnap például.., Nem figyeltem már a sza­vaira, s csak az az egyetlen gondolat ragasztott még a székhez, hogy az ötven forin­tomat most kamatostól behaj­tom tőle. Mikor a szózuhatag egy pillanatra elapadt, mert a zsebrádióját új hullámhosszra kapcsolta át, felállva ezzel fordultam hozzá: — Remélem, az ötvenes visszaadása most nem okoz gondot. S ha meg tudnád tol­dani egy húszassal.., Feri a belső zsebéhez nyúlt, de ez a délután reményeim számára csak szemfedőt tarto­gatott. — Nézz ide, csupán a csekk­füzetet hordom magammal — sajnálkozott a novelláitok mély bánatával —, az apróbb pénz­ügyi teendőket a titkárom lát­ja el. Szó nélkül otthagytam, ' de az ajtó körfüggönyénél még utolért a hangja: — Ne bánkódj, Kisöreg... a Valcsek csak gavallér lehet. Dedikálok majd cserébe egy kötelet a szalvéta-novelláim diszktadásából!... banhtdi rmon sikeresebb munka érdekében. Reméljük, hogy még a tél végf előtt hírt adhatunk a gépi®'*' tások befejezéséről. Ez a mun* ka azért is nagyon fontos, mert szeretnénk segíteni a kör­zetünkhöz tartozó új termelő* szövetkezeteket is gépi erőve*­Tejtermelési versenyt *s kezdeményeztek állattenyésZ' tőink. Ennek a felajánlásnak eredményeként következő évj tervükben egymillió literre* több tej előállítása szerep®*’ mint az idén. Úgy gondoljuk! hogy ez a célkitűzésünk meg' valósul, mert olyan kiváló ál' laltenyésztő gárda alakult gazdaságainkban az utóbb* években, amilyen még soha sem volt nálunk 10 éves fenn­állásunk ideje alatt. A hústermelés fokozására irányuló törekvéseink eredmf- nye majd a pécsi és komi01 fogyasztók jobb ellátásába*1 mutatkozik meg leginkább. A* a tervünk ugyanis, hogy 25fu mázsával több marhahúst eS 600 mázsával több sertéshús* adunk közfogyasztásra, mi*1 az 1959-es évben. Az erre 3 célra nevelt állataink minőse' gileg is kifogástalanok, me*' nemcsak azt határoztuk f ’ hogy többet, hanem azt *s: hogy jobbat adjunk a város* dolgozók asztalára. Az idén még voltak neheZ' ségek a baromfihúseláláss®*’ különösen a tavaszi időszak­ban, bár a pécsi állami Sa/jf daság kezdeményezésének eredményeképpen már több ezer rántanivaló csirkét vásá­rolhattak a városiak elég ol­csó áron. Jövőre háromnegyf^' millió rántanivaló csirkét visf a piacra ez a gazdaságunk. hogy ez nemcsak terv, hane*11 meg is valósul, elmondhatom! hogy máris negyedmillió ily*® csirke van a pécsi gazdasa» óljaiban. Úgy gondolom ez ®z újabb intézkedés nemcsak ár**' bőséget, hanem árcsökkenés is eredményez majd a tavas7, baromfipiacon. Az említett tervek megválj sításához természetesen az 1 szükséges, hogy jobb és töb takarmányt termeljünk. Enne érdekében az idei 5 ezer hol*)' ról 9 ezer 300 holdra nőve jük kukorica vetésterületük két. Ennek jelentős rész® hibrid kukoricával véljük hiszen a bólyi gyárunk telj'-’ kapacitással működik, van gendő vetőmagunk. Nemes®' saját gazdaságainkra gond®, tunk, amikor elhatározta1'1 hogy majdnem kétszeresé*^ növeljük a kukorica vetést, rületet, hanem a termelés* vetkezetekre is. Számításai**/ szerint ugyanis 390 vagon h* rid kukorica vetőmagot jutjj! fűnk a következő őszei a ^ zös gazdaságoknak, hogy 0 is nagyobb ü* méseredmény® két érhessenek el. ... Utoljára említem a ken?®/ gabonatervünket. Az idén f » vesebb búzát vetettünk tm”, tavaly, de nem azért, h°;- kevesebbet termeljünk. többet akarunk befakarít®®.! mint az idén, de ezt úg.v 5* w retnénk elérni, hogy nagy0 j terméshozamú fajták magv‘1_1 juttatjuk a jól elkészített. 1 levényes földbe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom