Dunántúli Napló, 1959. december (16. évfolyam, 282-305. szám)

1959-12-19 / 298. szám

2 NAPLÓ 1959. DECEMBER 19. *-»?--H-i*- a----1» _ L-Lf ic fisjacíic ise! tervei i nsi* és gépipar A kohó- és gépipar teljesí­tette 199®. évi termelési tér- rét, s az év végéig előrelát­hatólag mintegy másfélmil- liárd forint értékű árut gyárt terven felül* Különösen a mezőgépipar, az erősáramú ipar, a vasko­hászat, a szerszámgép-ipar, az általános gépipar és az autó- és traktoripar ért el jó eredményt. Több mint hat­vanezer tonna nyersacélt, negyvenhatezer tonna mele­gen hengerelt árut, 2600 por­szívót, több mint háromezer 250 köbcentis motorkerék­párt, 5000 fürdőkádat, kere­ken ötmillió forint értékű kárpitozott csőbútort készí­tettek eddig terven felül. Az önköltség alakulása kedvező; az év végéig előreláthatólag 1,8 százalékkal csökkentik önköltségüket terven felül a kohó- és gépipar üzemei* BCOC Szovjet film Hajnalodik. örvénylőn hömpölyög a Kubany vize. Az enyhe szellő ködfelhőt hajt maga előtt. A felkelő nap su­gara egy kis csapatot világít meg, Kocsubej lovasait, akiit a folyón átkelve a közeli dombra nyargalnak .. * Nem az első film ez a pol­gárháború éveiből. A „Csapa- jev“ — hogy csak egy filmet említsünk, amelyik ezekről a harcokról szól — utána ér­deklődve tekintettünk az új film elé. Mert a „Csapajev” című filmalkotás az egyik leg­sikerültebb volt ebben a soro­zatban. Elmondhatni: az új film azt a nagyszerű eszmei­séget, művésziességet nyújtot­ta, amit vártunk. A szovjet filmgyártás szép alkotása ez­A nemzetközi fényképkiállítis anyagából Németh József: A művésznő portréja A kép tökéletes technikai érdemein HU » mely a csodálatosan finom tónusokban nyilvánul meg elsősorban ►-* a nézőt a korszerűen értelmezett portré feltogis ragadja meg. A szokásos — ölhetett kés­zei illő — modell helyett egy finoman mérlegelt mozdulat a kompo­zíció alapja. A kecses mozdulat jó vonalvezetést eredményez a képre. Igen kedvező a fekete felületek elosztása. A néző azonban nem igen hlsgl éli hogy a kép tulajdonképpen nem más• mint jól sikerült reklámfotó. TILLAl ERNŐ (Mecseki Fotóklub) Mit mond a ma embere szá- parancsnok árulása következ- mára, mi az a töretlen vonal, tében kivégezték az ellenfor- amelyik következetesen végig- radalmárok. húzódik az egész filmen? Az, hogy a kommunisták voltak azok, akik a nép segítségével megvívták azt a nagy harcot, amely eredményeként a szov­jet állam megszületett. S ami­kor a fehérek és az interven­ció megpróbálta tűzzel-vassal letipomi a szovjetet, ismét a kommunisták vezetésével si­került a nép hatalmát meg­védeni* Mily könnyű elmondani, vagy leírni most ezeket az igazságokat. De mily nehéz Pervencev regénye nyomán elevenedett meg a filmszalagon ennek a nagysze­rű embernek hősiessége. A A film láttán még jobban tudjuk értékelni azt a gigászi küzdelmet, amit a párt és a nép vívott a burzsoáziával. Egy egész sor kiváló jelenet van a filmben* ami emlékeztet a legnagyszerűbb szovjet filmek művésziességére. Emlékezetes, amikor Lenin elvtárs távirati kérelmére, hogy küldjenek volt a harc, mennyi bonyolult gabonát, Kocsubej és katonái helyzet adódott a polgárhábo­rúban, ahol sok esetben nem­csak a nyílt ellenséggel kellett a harcot felvenni, hanem a szovjethatalmat támogató, 'a szovjethata lomért harcoló em­berek sokszor helytelen gon­dolkodásmódjával is. S itt nem csak arról van szó, akik nyílt árulókká váltak egy idő elteltével, hanem azokról iá, akik csak ösztönösen álltak a a pillanatnyi harci szünetben nem karddal, hanem kaszával vívják a harcot a nép hatalmá­ért. Kiváló például, amikor az áruló főparancsnokon a nép végrehajtja az ítéletet. Kitű­nően megoldódott az a jelenet­sorozat is ,amikor Kocsubej az egyik állomáson megnézi a vá­rótermekben siralmasan el­helyezett és éhező . katonákat s ugyanakkor á Városban a nép mellé, de vagy egyáltalán burzsoázia és a 'Kispolgárság nem, vagy csak homályosad látták a párt szerepét. Kocsubej, a legendás hírű kubányi kozákvezér az egyi­ke volt azoknak a hősöknek, akik ha nem is azonnal, de a Harcok során fokozatosan megismerték a pórt egyszerű katonáit s akik mind jobban a színházban kánkén táncon szórakozik. Kocsubej lóháton megy be a színházba és azon­nal egészségügyieket „soroz”. A film méltó emlékét állít a bátorságáról és vakmerősé­géről híres hősnek. Kár, hogy az egész filmet kissé sötét tó­nusban fényképezték. A több nemcsak elismerték,- hanem fen^a Vi ág°íaKl^pÖ,í kérték is m párt (segítségét, Megacélosodott és a harcok ™Í2!L Egyikét telenet^ Tok­során igazi kommunistává ed­ződött, besorolt brigádjával a Vörös Hadseregbe és harcolt hősi módon, csapatával együtt végig is harcolta. Azaz, Kocsu­bej már nem érhette meg a végső győzelmet, mert a fő­debbre vágása ritmusát élénkítette volna. Izffalmag,ha úgy tetszik, kalandos film a Kocsubej. Feltétlen érdemes megnézni. (Garay) Hí IMIK MENTŐAUTÓ A bíróság folyo- — Apu! Apuka! szája szögletében —• .óján halk zsongás, — kiált fel. aztán újra elnéz, ajtócsapkodás. Em- — Hallgass! — A férfi is ránéz, berek jönnek-mcn- rántja meg az öreg- aztán közelebb lép­nek, várnak. Az asszony. Nagy sár- Kézenfogja a gye- ga táskájából kis reket. metőautót vesz elő. — Márta! — hang A gyerek kezébe nyomja. — Nesze! %•— mondja. Aztán újra visszafordul a be­szélgetőkhöz. A gyerek legug- távolabb tőlük, az goi, egyszer, kétszer ablak mellett, fiatal meglöki az autót, nyomat! férfi áll. Cigarettá- Az felsivít, nekiira- — Márta! — hal' zik a klbámiil a modik — egyenesen latszik megegy«er zárt udvarra. a férfi cipőjének. a férfi hangja. A pádhoz új sze- Ott megáll. A fiatalok eltün­mély lép — Idősebb Mit lehet ilyen- nek a folyosón —- a asszony, kézenfogva kor tenni? A férfi tárgyalóteremből ép hoz^egy kisfiút. Le- ienéz a kis autóra, pen őket szólítják, ul ő is, es azonnal, lehajol és — visz- Az ügyvédek és a2 sebesen pergő nyelv szaküldi. Az szalad öregasszonyok be­vel magyarázni £s hirtelen kanyar- vonulnak. Az érde­keid az ügyvedek- rai a n5 lábánál áll keltek sókat kés­ncI'" meg. nek — karonfogva A gyermek únja A formás láb lépnek a terembe, magát. Ujját a szá- megmozdul. Kicsit Az akták irattárba jába vette, úgy né- tétovázik, de aztán kerülnek, a kisfiú zeget körül. Pillan- — most már szán- pedig boldogan gü- tása elkalandozik, dékosan — a férfi gyögi a két kézbe majd hirtelen meg- felé küldi a kis au- kapaszkodva: apu, élénkül. Észreveszi tót. Egy futó pillán- anyu. a fiatalembert* tás és kis mosoly a K. B* egyik pádon két szigorú arcú, akta­táskás, férfi — köz­tük egy izgatottan magyarázó, Idősebb és egy csinos, fiatal nő ül. A zord arcú férfiak valószínűleg az ügyvédek. Kissé zik rekedten. 7" Beszólni szétütnék Veled! — Itt nincs be­széd! itt válóper van! — sziszegi az egyik öregasszony. Tönkretette a lá­— A CIPÉSZ KTSZ 1960 első negyedében 20 ezer pár női cipőt készít exportra. — Ebből 8 ezer párat a Szov­jetunióba, 6—6 ezret Auszt­riába és az NDK-ba szállít. — FEHER LAJOS és So­mogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai pénteken Veszprém me­gyébe látogattak. Felkeres­ték Vaszar község termelő­szövetkezeti parasztjait, hosz szán elbeszélgettek az ötezer holdon gazdálkodó tsz-veze- tőivel és tagságával. — LECSERÉLHETŐ sar­kú* női körömcipők- érkeztek Csehszlovákiából a Kossuth utcai „Cipő-szalon“-ba, — A MAGYAR Közgazda- sági Társaság a Magyar Tu­dományos Akadémián tar­totta újjáalakuló közgyűlését. A Társaság azért kívánja maga köré tömöríteni a ma­gyar közgazdászokat, hogy társadalmi úton segítse a közgazdaságtudomány mar­xista—leninista szellemű, a népgazdaság szocialista fej­lődését segítő gyakorlati al­kalmazását. — A SELLYÉI járásban negyven községben szervez­ték meg a pártoktatást eb­ben az évben. Dt&zda uitá$Uhű : a Higiéniai Múzeum A Német Demokratikus Köz- szeme a röntgen tulajdonságai- társaság mind inkább növekvő val rendelkezik: Ugyanis úgy idegenforgalmának egyik leg vonzóbb tényezője a drezdai Higiéniai Múzeum, amelyet ezerszám keresnek fel Európa minden részéből. Az NDK-ban tett látogatásunk alkalmával természetesen mi is megragad­tuk az alkalmat és hosszas lá­togatást tettünk a múzeum­ban. A múzeum megtekintését a korszerű egészségügy alappil­lérének, I. P. Pavlov tanításá­nak elveit szemléltető tárgyak­nál kezdjük. A vezető a vilá­lát keresztül az emberi test egyes szervein és részein, mintha azok átlátszók volná­nak! Annyira tökéletesek azok a mesterséges készítmények, amelyeket Spalteholz tanár ve­gyi módszere alapján állítottak elő. Leleplezik előttünk az embrió fejlődésének titkát. A fejlett ember szervezeté­nek összetételét és tevékeny­ségét az „üvegemberen” figyel­hetjük meg, amely a múzeum­mal szomszédos műhelyben született. Forgatható alapzaton gitó táblákat és a szöveggel el- egy, 164 centiméter magas és látott szemléltető képeket rövid "" " “ ” magyarázattal egészíti ki. „Megértették?” — fejezi be magyarázatát. „Igen? Akkor tovább mehetünk!” Egy láto­gató azonban egyszerre hirte­len elrántja ke2ét a további helyiségbe vezeti ajtó kilincsé­ről: „Forró!” mondja magya­rázatként. „Igen” — mosolyog vezetőnk a forró kilincsre. „És* milyen reflex volt az, amikor elrántotta a Kilincsről a ke­zét?” — „Feltétlen”, — mondja pirulva a kérdezett. „Tehát valóban megértette kiállítá­sunk e tárgyainak jelentőségét, tovább mehetünk” — hangzik a dicséret. A látogatónak M első pilía- az a 28 kg súlyú alak áll, amely teljes egészében áttetsző cel- Ionból készült. Minden szerv tisztán látható, és helyes fek­vésük, nagyságuk, valamint színük is. Ezen alak alkotói­nak 3800 munkaórára volt szükségük, és 18 km hosszúsá­gú kétmilliméter átmérőjű dró­tot használtak fel arra,, hogy szemléltessék az érhálózatot. Az alak lassanként forog saját tengelye körül, és foko­zata an megvilágosodnak azok a szervek, amelyekről éppen a rrmgv-’-á-’at szól. Az üvegem­ber 28 nyelven be'?él! Elegen­dő megkérni a kísérőt arra, hogy indítsa meg azt a magno­gató anyanyelvében mondja el a magyarázatot. A mai napig előállított 34 üvegember közül 24 nő alak volt. A legutóbbi időben a mú­zeum műhelyeiben három üveglovat is készítettek. Je­lenleg üvegtehén előállításán dolgoznak, hogy az állatgondo­zók és a zootechnikusok szak- képzettségének tökéletesítésé­vel hozzájáruljanak a szarvas- marha tenyésztés fejlesztéséhez. De tovább kell haladnunk, hogy legalább nagyjában meg­tekinthessük mindazokat a tár­gyakat. amelyeket a 6000 négy­zetméternyi kiállítási felületen állítottak ki. „Az orvostudo­mány fejlődése’’ című pavilon­ban nemcsak az látható, mi­lyen nehézségekkel kellett megküzdeniök a gyógykezelés­sel foglalkozó első füvészek­nek, hanem az is, hogy a kor­szerű tudomány milyen igé­nyeket támaszt a gyógyszeré­szeti laboratóriumokkal szem­ben, melyeknek . 200 sertés harhártyáját kell feldoldozniok ahhoz, hogy egy évre inzulin­nal láthassanak el egyetlen egy ci'korba’os beteget. A viaszból öntött tárgyak­ról má>- e'őbb is szó esett. Megtekintésük nemcsak az avatatlanok számára tanulsá­ségügyi dolgozó számára ás, akinek még nem nyílt alkalma arra, hogy betegeken figyelje meg a bőrbajok, a nemi, vala­mint egyéb betegségek jeleit, A hatalmas kiállítási helyi­ségek minden egyes látogatója megleli azt, ami a leginkább érdekli. Az üzemrészlegek és a műhelyek vezetőit „a mun­kavédelem” pavilonban ér­dekelni fogják a kiállított fényképek és tárgyak, amelyek szemléltetően tanúskodnak ar­ról, mily feleslegesek a gyá­rakban előforduló balesetek. A pionírok „Az élet titkai” kiál­lítási részleg megtekintésével ellenőrizhetik ismereteiket, amelyeket „a Vöröskereszt or­szágos előkészítő tanfolyamán” szereztek, és figyelmesen ta­nulmányozhatják az életnagy­ságú szétszedhető modell se­gítségével az emberi test ösz- szetételét. Az egészségügyi is­kolát látogató lányok megcso­dálják eay csecsemő összetör- hetetlen, szétszedhető modell­jét, amelyei a gyermekgondo­zás; technika elsajátításánál haszná'mk fel. Az orvostan­hallgatók a múzeum e részé­ben csuklók mozgatható mo, délijein tanulmányozhatok az emberi test mozsá'ának tör­vényeit. Az orvosok itt színes hogy alátámaszthassák mind népszerű, mind tudományos és szakszerű előadásaikat és itt az NDK egyik legnagyobb szakkönyvtárában . tanulmá­nyozzák az új munkamódsze­reket. Az egészségügyi intéz­mények tervezői pedig felke­reshetik azt a pavilont, ahol tipizált műszereket és a tu­domány legutóbbi Ismeretei alapján előállított teljes kór­házi berendezéseket állítanak ki: a szobák zöldszínű meny- nyezete megkíméli a betegek szemét, a "falak festése minta­nélküli, hogy a betegek unal­mukban ne foglalkozzanak azok összeszámolásával! A földművesek megtalálják a múzeumban a higiénia szem­pontjából hibátlan gazdaság részletes javaslatát. Csekély il­leték fejében az érdeklődők rendelkezésére bocsátja a kí­vánt egészségügyi vándorkiál­lítások tárgyait. A Higiéniai Múzeum nem­csak a német egészségügyi technika magas színvonaláról tanúskodik, de ogyben meg­győző bizonyítékát adja annak is, hogy a Német Demokratikus Köztársaságban valóban az embert tekintik a legfőbb ér­tőknek és óriási erőfeszítése­ket tesznek az egészségügyi helyzet állandó javítása érdé­■ - em — DOBI ISTVÁN, az El­nöki Tanács elnöke előtt es­küt tett dr. Schwarz-Eggen- koffer Artur, az esztergomi főegyházmegye apostoli kor­mányzója. — AZ ALTALANOS isko­lákban a politechnikai okta­tás továbbfejlesztésére a kerületi tanács 100 ezer fo­rintot biztosított, meghosszabbította fényképpályázatának határidejét az Állami Áruház. Mint ismeretes, az Állami Áruház fényképpályáza- tot hirdetett december 15-i határ­idővel olyan saját fényképfelvé­telekre .melyek legjobban tükrö­zik az Állami Áruház karácsony1 forgalmát. Többek részétől áz “ jogos kívánság hangzott el, liA)V a levelezőlap nagyságú saját fel­vételek beküldésének kataride)et hosszabbítsák meg. Az Állami Áru­ház vezetősége belátva a jogos kívánságot, a képek beadásának határidejét december Stl-iy meg­hosszabbította. Az I. díj 250 fori*1“ a 11. díj 150 forint, a Hl. díj 1M forintos vásárlási utalvány. A* eddig beküldött felvételek tulaj­donosainak türelmét kért az Álla mi Áruház a január első napjaiban történő kiértékelésig. — A BARANYA MEGY3] Tanácsi Téglagyári Egyesülő? termelése 1951 óta 14 mlU’0 forintról 34 millió forintra emelkedett. Ezt a jelentős eredményt a műszaki köve­telmények korszerűsítésével és a kéziüzemek gépesítése' vei érték el. 1960-as terhe­lési évben újabb nagyarányú gépesítést terveznek. Nég)" kanalas kotrógépet állítottaK máris be, melynek mind­egyike 25 köbméter földet termel ki óránként. — A KÖZSEGFEJLES2 TES1 alapból a 11. kerül f tanács 1960-ban 3 millió 71 ezer forintot fordít fölei* utak, járdák, csatornák éf>1' tésére, valamint iskolák óvo­dák megsegítésére. — ELKÉSZÜLT a Bárány® megyei múzeumi háló2a_ 1960. évi munkaterve. A mun­katervben több olyan falu?* kiállítás is szerepel, »^7 közvetlen iskolai és néphu velési célokat szolgál. — ORJZZE meg a Baranya gyei Kiskereskedelmi villát komlói 410. ss. játékboltjában éita Totó-Lottó helyiségben üzemfU játékboltban, valamint • mohái-, 301. sz. játékboltban és 0 mohát tanács-épületben lévő játékkiái^. táson kopott 100 forinton felüli .er sirlási blokkjait, melyet decem« SO-án, 21-én is 22-én iWtjálf Jv mert ezek a blokkok a helyszín* december 22-án nyeseménysor’ . Iáéban vesznek riszt. Kisorsol«*,, kerül 20 db lOO forint értékű tékoásárláii utalvány. A b!okk>’,s mot a játékboltok kirakataiban ■ a Dunántúli Napló december trj megjelenő számában közzéteszi A iátékvásáriisl utalványok r . váltási határideje: december T| 31. A nyertesek annál a boiv’y kapják meg a vásárlási utal"*" ahol a blokkot kiállítottált* 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom