Dunántúli Napló, 1959. december (16. évfolyam, 282-305. szám)

1959-12-19 / 298. szám

»59. DECEMBER 19. NAPLÓ 3 Selyemgyári képeslap ym még nem volt — Uj gépek — A nőtanács és a pótmamák A címhez tartanunk kell kunkat. Legelőször tehát *a kell feleletet adnunk, mi \ amiről azt írtuk: ilyen !5 nem volt a selyemszövő- 4? ^ a valami a minőség. ■jó minőség, vagy ha úgy tet- a kiváló minőség. Az egész termelésének a 87,2 szá­lka első osztályú áru volt Emberben. A selyemszövő ^atónője azt mondja, hogy már szinte biztosra ve- % hogy az év végén is el­érik az élüzem címet. Eddig í^anis mindenben teljesítet- ‘ az élüzem feltételeket, sőt Wnőségi mutatókban sok­kosán túlteljesítettél^ ^ a kiváló minőség titka. Wk ilyen nyüt titok, hogy a 58resszus tiszteletére indí- * munkaverseny várakozá- 1 felüli eredményeket ho- Azt mondják: megtöltő­ik az emberek és az asz­tok, hiszen itt a dolgozók ®yomó többsége nő. — A 'emberben még tánulósor- J lévő Dárdai Magdolna százalékban, Kosdi Mária ..százalékban, Tarr Ilona S 97,1 százalékban termelt osztályú árut. A régi dol­^ közül pedig igen sokan, ‘•obbek között Gyurosovics- Balogné, Gerti Erzsi, Ko­* Katalin, Varga Teréz, Ko­* Jánosné, Püspökné, Hor- ^Syiné és még sokan má­érték el a 100 százalé- 1 minőségi teljesítményt; j* már az első titokról szól- *> szóljunk a másodikról is. hővezetők számára a minő­javítására ösztönző pré- ifeltételeket állapítottak A feltétel: a minőség ál­talában öt százalékkal való ja­vítása volt, a cél pedig az, hogy az üzemi átlag érje el a 32 százalékot, azaz a gyártmá­nyok 82 százaléka első osztá­lyú legyen. Az anyagi ösztön­zés ilyen formája bevált. Ezt bizonyítja az, hogy a harma­dik negyedévben nem 82, ha­nem 83 százalékban első osz­tályú selyemszövet hagyta el a szövőgépeket, Kitettek magukért a tanu­lók is. A hét elején tartották meg az üzemben a szakmun­kás-vizsgákat. Annyi volt a vizsgákon a kitűnő felelet, annyi volt a kiválóan végzett tanuló, hogy már-már kezdett aggasztóvá válni a gonfi: hon­nan vesznek annyi jutalom­könyvet, hogy mindegyik ki­válóan végzett fiatal szakmun­kásnak jusson. Persze ez a gond azért megoldódott, és nyomába lépett az öröm; a gyár nagyszerű utánpótlást kapott a fiatalok személyében. Bővül a gyár Hiába, a selyemszövetnek nagy a keletje. Ebben az év­ben 250 ezer forintos építke­zést végeznek már el a gyár­ban. A tervek szerint jövő év szeptemberére kell elkészülnie az új üzemrésznek, ahová majd harminc újabb szövőgé­pet állítanak be. Ezzel 25 szá­zalékkal nő majd a termelés, és 30—50 asszony és lány jut munkához Mohácsom Pótmamák ? Igen, pótmamák, A selyem- szövő asszonyai határozták el a nőtanács kezdeményezése nyomán, hogy elvállalják tíz kisiskolás patronálását, pót-4 mamák lesznek. Arról van szó, hogy vannak gyerekek, akik­nek a szülei valamilyen okból nem érnek rá eleget foglalkoz­ni velük, vagy egyszerűen ké­nyelmesebbnek tartják, ha nem sokat foglalkoznak a gye­rekükkel. Ilyen gyerekek pót- mamaságát vállalják a szövő­déi asszonyok. Ez azt jelenti, hogy anyagilag is segítik a gyerekeket, meg egy kicsit ráncba is szedik a szabadjára eresztett nebulókat. Nagyon szép dolog ez. Bárha több üzem is követné ezt a példát... A vasárnapi karácsonyfaünne­pélyen egyébként ezek a „fo­gadott gyerekek“ is ott lesz­nek már, a gyár asszonykoj- lektivájának a vendégeként Négyszer annyi műtrágyát vásároltak a tsz-ek, mint tavaly ősszel Tárolási megállapodások a tsz-ekkel —- Tavaszra feltölti raktárait a MŰ FŐSZER Az elmúlt évihez képest 1959-ben sokszorosára nőtt a Műtrágya és Növényvédőszer Értékesítő Szövetkezeti Válla­lat munkája. Ennek oka egy­részt az, hogy az új termelő- szövetkezetek ebben az évben már igen nagy mennyiségű műtrágyát igényeltek, másrészt a régi tsz-ek is egyre több féle, és egyre nagyobb -mennyiségű műtrágya igénnyel lépnek fed. Míg az' elmúlt években — még tavaly is — a tsz-ek több­nyire csak a nitrogén műfcrá­Iparművészeti kiállítás a Kép­csarnokban A Képcsarnok Vállalat pécsi I bútorok csekély számban vol­boltjában tegnap este ipar- művészeti kiállítás nyílt. A kiállításon a legkülönfélébb iparművészeti, lakberendezési tárgyakat találhatjuk, s ezeket az érdeklődők a helyszínen meg is vásárolhatják; A legnagyobb sikerre két­ségtelenül a modem, ízléses dísztárgyak számíthatnak, amelyeknek nagyrésze a legis­mertebb, Kossuth-díjas művé­szek alkotása. így Gór ka Géza tálai, Gorka Livia újvonalú vázái, Kovács Margit szobrai, Tevan Margit ötvösmunkái, Koszorús Gáborné aranyozott dísztárgyai és Báthory Júlia csiszolt üvegpoharai és vázái arattak nagy sikert. Az új lus­ták képviselve a kiállításom, de érdekes asztali- és álló-lám­pákat láthatott a közönség, raffia és selyarmemyővel. Bő választékban érkeztek változa­tos mintájú, divatos színű bú­torszövetek is. forszerű, nagyüzemi szőlő-, (>r- és gyümölcsgazdálkodás Weken országos szőlő-, ' és gyümölcstermesztési ^skozást rendeztek a Föld- Mésügyi .Minisztériumban. J Gábor, a Földművelés- J Minisztérium növényter- 2tósi főigazgatóságának *Jője vitaindító előadásában ptette a szőlő- és gyü- !c& termesztés bem, valamint jászaiban a legutóbbi évek : elért kiemelkedő ered­őket és a közeljövőben ■Valósításra váró fejlesztési ^átok irányelveit. felért eredmények ellené- jég mindig nem kielégítő llödés, — hangsúlyozta az jé. — Legfőbb hiányosság í'ogy még mindig keveset ’igán termelünk, s még pig nem tudjuk eléggé ki­válni a ténylegesen meg- ! exportlehetőségeket. Ve­szteti a világszerte híres yár borok minőségét, hogy ^•ültetvényeink túlnyomó jégé kevertfajtájú, egyes púékeken éa szőlőtermő he- jn direkt-termő fajtákkal jött az állomány. Továb- j*ányosság, hogy a bor- termesztéshez képest ki­, csemegeszőlő-termesztés ”a. A fejlődést gátló té- között kell megemlíteni Pjelő területek kedvezőtlen Szását: az ország szőlő- j területe ugyanis mint- ‘ 000 termelő között ősz a féle még hatékonyabbá kell temni á szőlő- és gyümölcstermesz­tésben, valamint a borgazdál­kodásban. Jellemző például, hogy a kertészeti termesztés az ország szántóterületének még tíz százalékát sem foglal­ja el, a mezőgazdaság termelé­si értékének mégis körülbelül harminc százalékát adja. Ez egyúttal azt is bizonyítja, hogy a belterjes gazdálkodás ki­alakításának egyik legfonto­sabb láncszeme a kertgazdál­kodás, s ezen belül a szőlő- és gyümölcstermesztés. A második ötéves tervben körülbelül 75 000 hold üzemi gyümölcsöst és ugyanannyi új szőlőt kell telepítenünk. Szilveszter december 14-én A Pécsi Szikvíz és Szesz­ipari Vállalat dolgozói de­cember 14-én déli 12 órakor befejezték 1959. évi tervü­ket. Éves tervük teljesítése annyit jelent, hogy ezzel, mintegy 26 200 hektoliter szódavizet állítottak eló a vállalatok, magánosok részé­re. A hátralévő időszak alatt még december hónapban ter­ven felül 104,8 hektoliter szódavizet kívánnak előállí­tani, ami tervük 104 százalé­kos teljesítésének felel majd meg. A kongresszusi ver­senyben sikerült azt is elér­niük, hogy önköltségüket 3 százalékkal csökkentsék. Tanácstagi fogadóórák I. KERÜLET: December 21-én este 6 órakor: Amrein Istvánná és Dorn Lajosné MSZMP budai n. szervezete, Gom­bár Mihályné Engels u. 42. December 22-én délután S óra­kor: Abrahám Károly, Pécssza- bolcs, falusi kultúrház. December 23-án délután 5 óra­kor: Hartmann Lajosné X. kér. ta­nács pécsbányai kirendeltsége, es­te 6 órakor: Fodor Ferenc Keller János U; K gyákat — péfcisó, linzi só, stb. — vásárolták, 1959-ben nagy tételekben rendeltek szuperfoszfátot, más foszfor műtrágyát, sőt kálisót is. Jellemző, hogy míg múlt év őszén mindössze 16 551 mázsa foszfor műtrágyát rendeltek a tsz-ek, addig most az ősz fo­lyamán több. mint 60 000 má­zsát. Az örvendetes fejlődés oka nagyrészt a tsz-ekben vég­zett eredményes műtrágyakí­sérleteknek köszönhető. Eze­ket az eredményeket tapaszta­latcseréken és más úton nyil­vánosságra hozták és a tsz ve­zetők előtt bebizonyosodott, hogy a foszfor műtrágyák ha­tása legalább olyan fontos a nagy termések elérésében, mint a nitrogéné. E kísérletek fon- to ságátszesm előtt tartva 1960- ra újabb hat tsz-ben indít be műtrágyázás! kísérletet a me­gyed tanács mezőgazdasági osztálya és a MÜNÖSZER. A megnövekedett igények el­lenére a MÜNÖSZER szinte korlátlan mennyiségben bizto­sít műtrágyát a tsz-eknek, per­sze, megfelelő fedezetigazolás ellenében. A tavalyi 21749 mázsával szemben, ez év őszén már december közepéig közel 90 000 mázsa műtrágyát szál­lított le a vállalat a megye tsz-einék. Mindössze néhány külföldről behozott műtrágyaféleségben van átmenetileg hiány, de azok csaknem olyan jómdnősé- gű hazaival pótolhatok. Az oszd műtrágyázása idény befejeztével jövő év tavaszára is megindultak a műtrágya- igényléséki Tavaszra olyan újabb nagyarányú rendelések várhatók, melyet a vállalat nem tudna mohácsi, pécsi és szigetvári raktáraiban tárolni. Ezért a gyárból egyenesen a tsz-ekhez irányítják a műtrá­gyát, de nem mind tavasszal, hanem a vasúti torlódások el­kerülése • végett folyamatosan a téli hónapokban. A Föld­művelésügyi Minisztérium ren­delkezése alapján a MÜNÖ- szer vállalat szállítási megálla­podást köt a tsz-ekkel, mely­ben a tsz vállalja a műtrágya szállítását — csak a vasúttól — téli tárolását, és azt, hogy a műtrágyát valóban tavasz- szal fogja felhasználni. Ennek ellenében a vállalat mázsán­ként 4 forint szállítási díjat., és ugyancsak mázsánként 1 forint tárolási díjat fizet a tsz-eknek. Ilyen szállítási és tárolási megállapodást több ezer má­zsa pétisóra kötöttek már a tsz-ek. Egyedül a szigetvári járás tsz- eiben haladnak lassan a szer­ződéskötések, mert a járásban kevés a raktár. Ezeknek a tsz-eknek a részére majd a MÜNÖSZER és a földműves- szövetkezetek raktározzák el tavaszig a műtrágyát. Nagy mennyiségre kötött szerződést például a mágocsi Béke Tsz, ahová a 16 vagon műtrágya már meg is érkezett. Sokat — összesen 11 vagon — műtrá­gyát vásárolt továbbá a ha­báréi Béke Tsz is. A tavasszal kiszórásra kerü­lő műtrágyák 80 százalékát te­hát magufc a tsz-ek tárolják, de a MÜNÖSZER vállalat is feltölti raktárait. A vállalat ugyanakkor tartalékokat is képez, hogy a tavasszal jelent­kező pótigénylőket is kielégít­Másképp mérik már a gazdagságot Bürüsön Blirus ötvenkilenc házas falu a sellyei járásban, há­rom—négy kilométerre Tekla- falutóL Se villanya, se köves- útja (a jövő évben kap ára­mot), elképesztően nagy a sár. Helyenként agyig süllyed a kocsikerék. A gépjárművek közül csak a körmös, a Szta- linyec és a harckocsi birkóz­na meg vele. A Zetor mái el­süllyed. A falu közepetáján az üres telken hatalmas góré húzódik, Tekla (így hívják Teklafalut) irányába. Majdnem tele van sárguló kukoricacsövekkel. — Vagy hét vagonnyit rejt a és a szőlőbirtokok hlint egy holdon további fejlesztés lehető­ül szólva Soós Gábor fő- ?te hangsúlyozta, hogy az ^ irányítást a jövőben ,v«szünk a férfi szabó, Kos, cipész szakmában 1 IPARI TANULÓT, H: munkaadója mestere ben Iparjogosítványát dta, vagy szünetelteti, étkezés: Komló Helyl- ** Szolgáltató Vállalat, tf«n: 20-92. 159 mos eqyeoOl Az ágyvégi láz­lap szerint Szabó Jó­zsef a neve. Az end- rőci tsz-tagja. Rövidre nyírt haja majdnem hófehér. A bajúsza is. Hatvan évesnek hinnéd, pe­dig még ötven sincs. Arcvonásai megtör­tek, tekintete lemon­dást és beletörődést tükröz. — Mi baja, Szabó bácsi? — A vesém fáj — válaszolja fáradtan. Tavasszal lépett a tsz-be. Tíz hold jut­atott földje volt ne­ki. Kada uraságnál cselédeskedett vala­mikor. Sírni kezd. Nagy könnycseppek gördül nek ki a szeméből. Nem szégyenli. Nyu­godtan törölgeti a ke- zefejével. — Az egész nyár elment! Nem gyógyu ok, és keresni sem lírok! — Mióta beteg? — Június elseje óta. Hogy hány he­lyen jártam! A sebé­szeten bélcsavaro­dással operáltak, a bőrgyógyászaton a lábammal kezeltek, most pedig itt vagyok az I-es belklinikán. Állandóan nyügöskö- döm, hiába voltam otthon közben egy­két hétre, nem sok hasznom volt belőle Csak éjjeliőrösködés- re futotta az erőm­ből. Nem bírom már a nehéz munkát. — És a gyerekei? — Az egyik katona a másik még iskolás. A harmadik, a na­gyobbik lányom meg beteg, ö sem tud dolgozni szegény. Ha a feleségem nem bír­ná, nem is tudom mi lenne velünk. S elpanaszkodja: már három éve be­tegeskedik szív és tüdőtágulással. Ta­valy egész nyáron nem tudott dolgozni És azelőtt sem. A felesége kaszált he­lyette. Nem minden férfi érne a nyomá­ba, de hiába: sok a tíz hold egy asszony számára. A múlt nyá ron> — meg azelőtt is a rokonok aratták a gabonáját. — Kértek érte va­lamit? — Szívességből tet­ték. — S ha nem lép be a tsz-be? Az idén is learatták volna? — Nem tudom — válaszolja tompán — örökké így nem me­hetett volna. Min­dennek van határa. — És mennyit fizet a kezelésért? — vál­tok át másik témára. — Semmit. A tsz- tagoknak nem kell fizetniük. — S ha egyéni pa­raszt maradt volna’ Fehérköpenyes fia­tal orvos válaszol er­re. Azt mondja, het­ven forintot fizetett volna minden nap­ért. Hetven forintot! Legalább kilencven napot feküdt a kü­lönböző klinikákon, s vagy két hét telik el a meggyógyulásig. Le gyen csak száz nap együttesen, így is több mint hétezer fo­rint. Miből fizette vo na ki? — Nem tudom mondja ismét fárad­tan. — És mi lett volna a gazdaságával? — Ezt sem tudom A fiamra hiába vár­nék. A leszerelő ka­tona hamar megnő­sül és különben sincs kedve a parasz­ti munkához. A na­gyobbik lányom be­teg, a kisebbik férj­hez megy és elviszik. Eh! — legyint ked­vetlenül. Majd visszatér az életkedve Szabó bá­csi. Ha minden jól halad, két hét múlva hazamehet Endrőcre Olyan nagy család­ban. mint a Béke Tsz akad könnyű munka, s nyugodtan élhet hosszú évekig. gyomrában. Érdekesen építet­ték: az alja favázas, az „ol­dalfala” a legerősebb drótkerí­tés anyaga, a teteje pedik szalma. A góré mellett három ács kopácsol a földre feíktetett ge­rendákon. — Maguk csinálták » S rét? — kérdem tőlük. — Mi, — büszkélkedik fiatalabb báránybőrbekecses. A Szabad Földből néztük ki. Alig került pénzünkbe; — Es ebből mi lesz? — mu­tatok a téglalap alakba fek­tetett gerendákra. — Favázas sertésfiaztató talán? *— Az, csak nem favázas — mondják és maguk után hív­nak. Átevickélünk az út sár- folyóján, az egyik ház udva­rán lévő frissen rakott falhoz kalauzolnak. Ez lesz a tizen­két férőhelyes fiaztató. Ezt is ők építették. — Hát nem ácsok maguk? — A rosseb. — Akkor kőművesek. — Nem. Épp olyan „föld­esztergályosok” vagyunk a Kossuth-ban, mint a többi. Csak azért lettünk ezermeste­rek, mert épületek kellenek a termelőszövetkezetnek. Újra a górénál, a tűz mellett melegedve megoldódik a nyel­vük. Szidják a sarat, várják a villanyt. Remélik, mielőbb megkapják, hiszen tsz-község lettek tavasszal. Aztán ismer­tetik a falu különleges hely­zetét. ErOS, hidegvérű lovak kínlódnak az úton a sárral. Fenn, a magasban, a kukori­caszár tetején, feketehajú, kö­zépkorú férfi ül. A három ács vagy kőműves — minek nevezzem őket? — azt taná­csolja, beszéljek vele, mert ő a tsz lelke, az állattenyésztés brigádvezetője. Hát így kerültem Csokona Ténos házába. Igazuk volt, nagyon értel­mes ember. Amikor az állatok számáról érdeklődöm, gondol­kodás nélkül rá vágja, hogy 1011 szarvasmarha. 166 sertés, 330 juh, s ebből ennyi és ennyi a tehén, borjú, koca, jerke.. — szóval a taglétszámhoz és a földterületbe mérten *— alig 500 hold a szántó és rét— ren­geteg állat. Takarmányuk is van hozzá. Félretettek 8"és fél va­gon kukoricát, 25 vagon ta­karmányrépát, 12 vagon lucer­nát és rétiszénát, 250 köbmé­ter silót, Szánté mind egyszuszra mondta ki és hozzátette, hogy azért osztottak is. Kukoricából két kilót, takarmányból hár­mat egységenként de a nagy többséget mégis tartalékolták. Mert olyan állatállományt akarnak jövőre, hogy hét nyel ven beszéljen. A brigádvezető ezután elis­merő okleveleket tesz elém. Mind egyéni gazda korában kapta. Az egyik Rózsi nevű tehenét, a másik Basa biká­ját, a harmadik Bimbó tehe­nét dicséri, amely 7331 liter tejet adott egy évben. No látja! Ilyen tehén­állományúnk lesz a Kossuth­ban is! Lesz, mert törzsköny­vezettek, mert három és fél­ezer—négyezer litert adnak már ma is egy évben, és kö­zel tizennégy és félliter az is­tállóátlagunk. — S a munkaegység értéke? Mennyi lesz jövőre? Negyven­öt forint? — Annál többet szeretnénk! Visszafelé menet, megint a temető mellett vitt el az Utam. Elnéztem a szép feketemárvány sírköveket, amelyek idáig a tehetőség fok­mérői voltak. Hanem a teme­tő mégsem tett olyan nyo­masztó hatást rám, mint idefelé. Eszembe jutott, hogy mit mondott a három férfi és Csokona János. Éreztem, hogy nem sírkövekkel mérik mír a gazdagságot Bürüsön. A fekete márvány szimbólumát elfog­lalta a közös bizakodás, ter- vezgetés és építkezés — az Élet jelképe.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom