Dunántúli Napló, 1959. november (16. évfolyam, 257-280. szám)
1959-11-17-01 / 270. szám
NOVEMBER 17. NAPLÓ A nagy tervek valóra válnak * panellgyár és a középbiokküzem felépítése évenként 860 lakást jelent Baranyában Forradalom az építőiparban idényt kellene inkább e té- ^. ^i, mint riportot. Keszegényes a szó, nem N kellőképpen visszaadni év küzdelmét, azét a 5® évét, melyben elkese- *ett harc folyt az új és a maradi és a haladó, az JJkmányos konzervativiz, és a népgazdasági érde- ..«Syelembe vevő, a jövőt szemlélő erők között. :^8S-f panellgyár építése? ^ztendeje, vagy még kjj.r’Ey építőipari szakem- k Jzide főleg a kommunista^ ny^ván valóvá vált íjlj^^hk módszereinek el t -=j»> korszerűtlensége. EJfetunióban tapasztalt Ery^i intenzitást, a nagy ^lernekkel történő épít- , módszereit hazánkban (J^ösitani kell — állapí- minden külföldet szakember, a jó tagatokat át kell tőlük Lí^rletezések esztendei * itt-ott az ország^5*alrnazták a korszerű, 4 technológiát, ez azon- szórványos volt, tö- ártetű építkezés hasonló j^ekkel nem indult. 1957. fe * elején Péosről építő- ^jjgwnberek, gazdasági jártak Csehszlováikiá- ^7 építőipar új módszerül ^nimányozása közben kedvező benyomást az ott folyó épükéül salakblokkok félttől, a nagypaneles Később újabb ta- l^yirtak következtek, me- í^a eredménye niegszi Sí L meggyőződésüket: 1% jil^harabb, minél röviidő alatt át kell térni ^is a fejlett építési lÍtuTlf>ar kommunistái azt ' úri hogy a kormány álg mlgozott lakásépítési ^ az egyre növekedő fényeket (ipari és me- TOkJ®) a hagyományos hu”“11 módszerekkel dol- fefij lehet kielégíteni, é&itrí j építőipari módszer, \ ‘»anyag nélkül féllábú •iy 1 építőanyag kellene, Sa |yorsabb, könnyebb a ® Pgl fgyik a szinte égig WJ1 salakhegy, másik a feji; 1957 augusztusában ta k; . kérésére az Építésit tesztérium 500 ezer fo- ki kísérletezés cél- egy kísérleti üzem é Eno • A Baranya me- tóWipari Vállalat kom- *■ .. munkához láttak ,er* igazgató vezetéséalkalmazására. r 11 építőanyag nagyszerűen s, beválik Ä>ädasd K7Í környékén ki ni, az úí anyagot, r<tu Jl" an tulajdonsággal rfeta ’ hogy égetéskor k.ábí'ak kétszeresére duz- fOj ^ écisi Porcelángyár dőlten segítséget meg a kíisérlet sikerül. Az , ■ \z ^nevezik keramzit- PititjL. aiuminiumoxidot és % jfí tartalmazó 150 fokos r anyag kemencehő Sjjr] . (SJ Állami Gazdaság konyhájának w ütéséhez szakképzett ■ ^TÖSZAKACSOT a*<*«maii belépésre. 8252 s*ünk kovácsokat ^ 2 fő üzemi yíjlanYszerelfi *akmunkást. Ki. vasas ktsz. ^°*nay Vilmos u. 15. 372 ,''4a\! Állami tj ftH, Állandó f,"# manbásoVal. Bren'>e/Ő munkáso- w,tlvJ'8 fűtő munkásokat iW^tl ***• a Megyeri úti tVolLb sertésházíLa Ida) 366 séggel folyó égetés után köbméterenként 4—500 kg. Me- cseknádasdon az anyag millió és millió köbmétere akár 100 év szükségletét fedezi. Ugyanakkor a pécsi salakhegy anyaga is meddőisítés után kiváló építőanyagot ad. A keramzit szilárdságban felülmúlja a salakot, könnyebb, jobb hőszigetelő, vasbetonszerkezetekre jobban felhasználható, főleg födémek készítésére alkalmas. Mindkettő tulajdonsága, hogy az eddigi hagyományos építőanyagoknál könnyebbek, jobb hőszigetelők. Szilárdságuk megfelelő, nagy mennyiségben fordulnak elő, előállításuk olcsóbb, mint a réginek, nagy panelokat lehet belőlük készí teni, kevés szakmunkást igényel a velük való munka, gé- pesíthetőbb az építőipar, a korszerűbb módozatok láncreakcióját lehet igénybevételükkel megindítani. A kísérletképpen Pécsett felépült házak az új anyagok kiválóságát bizonyítják, nagyszerű tulajdonságaikat jelzik. Félelem a felelősségtől ? A Baranya megyei Építőipari Vállalat vezetői, az építőipar kommunistái előtt kirajzolódik a távlat nagyszerű képe. Keramzitüzem, könnyű nagypanelgyár, középblokk- üzem építése Pécsett a salak- dornb tövében: évenként csaknem 800 lakás jóformán összeszerelve a gyár udvarán. A nagypaneles építkezés előnye tudniillik abban is áll, hogy egész házfalakat szerelnek össze, külső és belső vakolással, belül a villanyszereléssel ellátva. Az anyag kitűnő, a szándék ugyancsak megvalósítható, az elképzelés ragyogó. A fejlődés olyan széles útjára léphet vele építőiparunk, hogy nemcsak eleget tehet a párt és a kormány felhívásának, haftem még többet is tud produkálni; A tervezés ügye azonban nem jól áll. Panelgyárat Magyarországon még senki sem tervezett, gépeinek technológiája ismeretlen. Ki tudja aztán, hogy jó lesz-e? Bizottsá gok, tudósok, csúcsszakemberek kezén megy át a terv és közben nagyon sok idő megy veszendőbe. A naptárról könyörtelenül hullnak a lapok, a pécsi salakhegy csak mérges porát fújja a környékre. A felsőbb szervek félnek talán a felelősségtől? 1960 döntő esztendő Hosszas huza-vona után elérkezik megvalósulásához a terv. Illetve a tervezés, A keramzit üzem 1960 első félévének végére üzemel, a könnyű panelgyár tervezése 1960 februárjában készen lesz s 1961- ben már 200 lakást gyárt, 1962- től pedig évente 410-et. A középbiokküzem tervezés alatt áll, I960 második felére szintén belép a termelésbe. 1961- től évente újabb 450 lakást jelent. 1960 nyarán Pécsett és Baranya megyében először elkészül középblokkból az első háromemeletes épület a Jókai Mór utcában. Kísérletképpen az induló nagypaneles építkezést is megcsodálhatjuk egy nagyméretű lakótömb formájában. A termelőszövetkezetek megsegítésére 1960-ban már előregyártott istállókat is építenek, s ipari létesítményekhez is fel akarják használni az új anyagból új módon szerkesztett épületelemeket. Az elképzelés tehát mégis valóra válik, győzött az új a régi felett. Az építőipari vállalat kommunistáinak igyekezete nem volt hiábavaló, a jövő őket igazolta. Az út azonban még mindig nem sima, számos akadály bukkan fel nap, mint nap. Pillanatnyilag például 360 folyóméter sínen (vasúti sínen, mely garmadával áll az ország különböző helyein (!) akadt meg az építkezés, beszerzéséért minden követ megmozgatnak. Különösen sokat segíthetnek az építőipari kombinát megvalósításában, (mely egyedülálló az egész országban) a KGM vállalatai, a különböző kivitelező csoportok. Nemcsak baranyai ügy! A pécsi panelgyár felépítése, a kreamzitüzem, a középblokk- üzem létesítése, a salafcmeddő- telenítő és nehézbetongyártó terveinek kivitelezése egész népgazdaságunk ügye. A hosz- szas huza-vona után végre a megvalósítás stádiumába érő kombinát elkészültében minden dolgozó ember érdekelt. A más tárcáiéhoz tartozó vállalatok adjanak meg minden segítséget a Baranya megyei Építőipari Vállalatnak, támogassák munkáját, mert nagyon is megérdemli. Alig száradt meg ugyanis a tinta az elfogadott tervek alján, alig lépett a megvalósítás útjára a pécsi építőipari kombinát létesítése, a vállalat vezetőinek már újabb elgondolásaik születtek a szakipari munka megkönnyítésére, a vas és fém, valamint a faanyagok megtakarítására. Harminc féle Színű műanyagpadló kicsiny mintáit tanulmányozzák, műanyag erkély- lapok, lépcsőházkorlátok prototípusai felett töprengenek. Úgy illene, ha az új módon történő építkezéseken már ezeket az új belső felszerelési anyagokat használnák. Műanyag soha nem látott, nagyszerű, hőálló, könnyen tisztán- tartható, sokszínű padlóvá válik. Olcsó, egyszerű, szép és ízléses. Tizedébe kerül a parkettnek, cementlapnak, csempének. Ezeké a műanyagoké a jövő! Csak hát nálunk is kellene gyártani, Magyarországon. A feltételek biztosítva vannak. Viszont sajnos akadnak még emberek, akik azt mondják: „Jobb későn, mint soha”. A pécsi panelgyár példája pedig azt bizonyítja: „Jobb korábban, mint később!” Szüts István Máriakéméndi jegyzetek Megkezdődött a faluban a pincézés; Nem tréfadolog; A Rákóczi Tsz, amely a község parasztságának közel 80%-át egyesíti, úgyszólván minden őszi munkájával végzett. A búzát, árpát és keveréket elvetették, a krumplit is kiszedték. Ami munka még hátra van — négy —öt hold szőlő betakarása és némi kukoricaszállítás — gyorsan meglesz. Nehéz esztendő volt az idei. A sok eső, az aszály, majd a nagy szelek alaposan próbára .tették a tagságot. Ezért kétszeresen örülnek, hogy végre kiszusszanhatják magukat és — a hagyományos szokás szerint — pincézhetnek. Pécsre is jut a borból? Igen, mert ötszáznegyven hektó feleslegük van. Tanakodtak is, hogy mit csináljanak a borral. Végül úgy döntöttek, termelői borkimérést nyitnák (Pécsett. A tervből már valóság lett. Az Ady Endre utca végén, akárki megkóstolhatja a Rákóczi T'sz fehér borát, 15 forintért adják literjét. A borkimérést Kincses Ist- vánnéra bízták. Pécsi asszony, tehát már városi tagja is van a tsz-nek. 1800 forint a keresete. Havonta általában 18 hektó bort vesznek meg a pécsiek. A tsz körülbelül 8 forintot nyer minden literen, nagyon kifizetődő tehát számára a borkimérés. Még jobb lenne, ha talponálló poharazóvá alakulhatna át. Akkor többet el tudnának adni. Ha már a bornál tartunk, ■mlítsük meg: a tsz ötven hold fajtaszőlőt telepít tíz év alatt, öt hold jut tehát minden évre. Ennek termését már a Borfor- I galmi Vállalatnak adják eh » Tíz hold lencse A pécsváradi járás egyes vidékein jól díszük Baranya elég ritka növénye, a lencse. A máriakéméndi tsz tíz holdra kötött szerződést a MEZO- MAG-gal. Amint Füleki János elnök mondja, kifizetődő a termesztése, mert nem munka- igényes növény, kapálása száz százalékig gépesíthető. Vagy három mázsát terem holdanként és 550 forintot kapnak mázsájáért. (Jó lenne, ha több tsz követné a máriakéméndiek példáját, ez a közkedvelt hüvelyes ugyanis a pécsi boltokban —• csekély mennyiségénél fogva — elég drága.) A Rákóczi Tsz emellett 35 hold étkezési borsóra és 10 hold szójababra is szerződést kötött. A "borsó mind búzaelő- vetemény is jó szolgálatot tesz a tsz-nek. • Tavasszal majorosítanak Sok termelőszövetkezetünkben beszélnek a majorosításról, de a terv még kevés helyen öltött olyan méretet, mint Má- riakéménden. Kora tavasszal már hozzáfognak az építkezéshez. Még a jövő évben elkészül egy 56 férőhelyes mag- tárpadlásos tehénistálló, száz férőhelyes, favázas növedék- marha istálló, 40 férőhelyes, favázas sertésfiaztató, 500 férőhelyes baromfiól és három ötvagonos góré. Noha ez csak kezdete lesz a nagy majorosításnak, mégis, azonnal megkönnyíti a tiV-ta- gok munkáját, hiszen az állat- állomány jelenleg 14 istállóban és ólban van szétszórva, örülnek is a majorosításnak, csak egy kívánságuk van: a tehénistálló ne 56, hanem száz férőhelyes legyen. Indokuk: az 56 férőhely már ma is kevésnek bizonyul. A Rákóczi Tsz tavasszal második volt a hasonló nagyságú tsz-ek országos tejtermelési versenyében. Törzskönyvezett állatai ma is tíz litert adnak átlagosan, érdemes lenne tehát megfontolni a tagság kívánságát. Szóját silóztak A szójabab tápláló mivolta közismert. A Rákóczi Tsz-ben ezúttal nem étkezési, hanem takarmányozási célra termesztették. Benkő «István elvtárs, a tsz agronómusa az iregszemcsei Kísérleti Gazdaságban látottak nyomán tíz hold szója és silókukorica keveréket vettetett az idén. A sortávolság 50 centiméter volt, a vetőmag aránya pedig feles: 20 kiló kukorica és 20 kiló szójabab minden holdra. A kísérlet bevált. Ahol a talajerő megfelelő volt, a szójás- kukorica 1200 mázsát, lényegében tehát ugyanannyi zöldtakarmányt adott, mintha csak silókukoricával lett volna bevetve. A tsz tehát csak nyert az üggyel, hiszen a szója iga«i fehérjedús növény, és jelentősen fokozza a tehenek tejhozamát. A tsz az Idei sikereken felbuzdulva, jövőre legalább 20 hold szója-silókukoricát akar vetni. M. L. A pártkongresszus tiszteletére A Mohácsi Gépgyár dolgozói vállalták, hogy a pártkongresszus tiszteletére tervüket 104 százalékra teljesitik. Vállalásukat már jóval túlteljesítették. Több gyártmányt már terven felül készítenek. Ilyen például az a 100 Medve-féle kút, amely elszállitsára vár az udvarban. A 100 kutat három hét alatt készítették. Hajót is készítenek. Kettő is szerepel a tervükben, ök azonban vállalták, hogy még kettőt gyártanak ezeken kívül. A gyár eddig 112.8 százalékos tervteljesítést ért el. E szép eredmény mellett az ön- .költségcsökkentés terén is nagyszerűek az eredmények. Közel 10 százalékkal csökkentették az önköltséget. Ezzel a vállalt 2.5 százalékot jóval túlszárnyalják. Petrin Tamás, az öntöde ké- ziformázója a pártkongresszus tiszteletére vállalta, hogy az olajtüzelésű kályha tűzterének formáiból naponta hetet készít el. Vállalásán felül még naponta egy úgynevezett kisegítő mintát is elkészít. Mohai Jenő KISZ-brigádja terven felül két hajót készít. László Pál, Hollényi Károly és Földes József brigádtagok a hajón dolgoznak. Az esztergaműhely egyik legjobb dolgozója, Héger Antal selejtmentes munkával és jó gépkihasználással járul hozzá az üzem tervének túlteljesítéséhez. Jó munkájáért november 7-én kiváló dolgozó oklevéllel tüntették ki. Elismerés a pécsi heiyiipari vállalatoknak A napokban levél érkezett a városi tanácsra a Könnyűipari Minisztériumból. A levélben elismerésüket fejezik ki a pécsi helyiipari vállalatoknak az idei kiállításon bemutatott termékek kiváló minőségéért. Egyben azt is közük, hogy már most nagy az érdeklődés a jövő évi kiállítás iránt — különösen külföldön! Eddig harminc külföldi cég jelentette be részvételét. Felkérték a pécsi helyiipari vállalatokat, hogy már most készüljenek a jövő évi ipari kiállításra és lehetőleg új megoldású háztartási gépeken, bútorokon kísérletezzenek, hogy a kiállítás elérje célját, segítse a háztartások jobb, korszerűbb berendezését. Azt is közölték, hogy a budapesti kiállítást egy moszkvai magyar kiállítás követi, ahová a pécsi termékek is eljuthatnak. A vállalatok vezetői örömmel vették tudomásul a megbízást, csupán azt kérik a kiállítás rendezőitől, hogy ne ismétlődjék meg az idei eset amikor a Finommechanika Vállalat felküldött anyaga nem állították ki.
