Dunántúli Napló, 1959. november (16. évfolyam, 257-280. szám)

1959-11-29-01 / 280. szám

HLÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! # # DUNÁNTÚLI # 1UAPLO A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Xvi. Évfolyam, 28i. szám ara: 70 fillér 1959. november 29. vasárnap ilést tarlóit a NépMztársasá* Elnöki Tanácsa A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Népköztársaság Elnöki Tanácsa ülést tar­tott, amelyen törvényerejű rendeletet alko­tott, a büntetett előélethez fűződő hátrányai alóli törvényi mentesítés kiterjesztéséről. Az Elnöki Tanács megtárgyalta a? ország gyűlés külügyi bizottságának javaslatát, s határozatot hozott a Szovjetunió Legfelső Te nácsának 1959. október 31-én a világ vala­mennyi országának parlamentjéhez intézet felhívásával kapcsolatban. Az Elnöki Tanács Keleti Ferenc rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet e tiszte, va­lamint a Magyar Népköztársaság bukaresti nagykövetségének vezetésére kapott megbíza­tása alól felmentette, ezzel egyidejűleg Némety Béla rendkívüli és meghatalmazott nagyköve­it a bukaresti nagykövetség vezetésével meg­bízta. Az Elnöki Tanács végül folyó F-gyeket t ár (nini t. Köszöntjük pártunk VII. kongresszusát November 30-án ül össze pártunk hetedik kongres­szusa. Elmondhatjuk, hogy milliók tekintenek várakozás­sal e kongresszus elé. Nemcsak a kommunisták, hanem a Pártonkívüliek tömegei is tudják azt, hogy a párt kong­resszusai nemcsak a párt, hanem az egész ország, az egész nép életében jelentős történelmi szerepet töltöttek be, és tölt be pártunk VII. kongresszusa is. Ez a kongresszus felszabadulásunk tizenötödik évében ül össze. Az eltelt másfél évtized alatt óriási változások mentek végbe hazánkban. Pártunk vezetéséivel felszámol­tuk a feudalizmus maradványait, eltüntettük a háború nyo­mait, sikeresen megvalósítottuk a szocialista forradalom célkitűzéseit, az urak országából a nép hazájává változ­tattuk Magyarországot, az elmaradott országból iparilag fejlett országot teremtettünk a felszabadult dolgozó nép támogatásával. Három évvel ezelőtt az ellenforradalom támadása alap­jaiban veszélyeztette elért eredményeinket. Pártunk veze­tésével és a testvéri szocialista országok népeinek közvet­len segítségével úrrá tudtunk lenni az ellenforradalom tá­madásával szemben is. Legyőztii: az ellenforradalmat fegy­veresen is, és vereséget mértünk rá eszmeileg is. Népi de­mokratikus rendszerünk ma olyan szilárd politikailag is, gazdaságilag is, amilyen még soha. A szocializmus gyorsí­tott ütemű építésének gondolata találkozott népünk, mun­kásosztályunk és dolgozó parasztságunk helyeslésével és lelkes munkával támogatják ezt a gondolatot. Amikor pártunk Központi Bizottsága nyilvánosságra hozta, hogy összehívja a párt hetedik kongresszusát, és ki­adta a kongresszusi, illetve a második ötéves terv elkészí­téséről szóló irányelveit, az emberek még nagyobb lelke­sedéssel láttak hozzá a munkához, hogy ezzel segítsék cél­jaink mielőbbi valóraváltását. A kongresszus tiszteletére széleskörű munoaverseny bontakozott ki mindenütt, megyénkben is. Jelentős sike­rekről számolhatnak be megyénk dolgozói is, a kongresz- szusi munkaverseny eredményeként Megyénk parasztsága pedig azzal adta kézelfogható tanújelét, hogy egyetért pár­tunk politikájával, hogy nagy számban alakították, meg az új termelőszövetkezeteket és értek el jó eredményeket a közös gazdaságokban. A kongresszusi irányelvek szerint a következő évek­ben befejezzük hazánkban a szocializmus alapjainak teljes lerakását, hogy a „...szocializmus alapjainak teljes lera­kásával és lendületesebb építésével közelebb hozzuk azt a napot, amikor a szocialista társadalmi rend teljes győzel­met arat hazánkban.” E célkitűzés megvalósításának elsőrendű biztosítéka Pártunk helyes politikája, amely az elmúlt három év alatt kiállta a próbát, amelyet támogat mun!<ásosztályunk, dol­gozó parasztságunk, haladó értelmiségünk. Nagyban támaszkodhat a kongresszus munkájában erre a bizalomra, amely nap mint nap tettekben is kifejezésre iut. Azt is meg keü mondanunk, hogy pártunk VII. kong- ^€sszusü kedvezőbb nemzetközt viszonyok között is üt Össze, mint pártunk bármely eddigi kongresszusa. Prog­ramjának meghatározásakor támaszkodhat a szocialista vi­lágrendszer mérhetetlen erejére és egységére, támaszkod.- hat a nemzetközi munkásmozgalom növekvő politikai és szerrezeti erejére és tágabb értelemben a világ munkás­ágára, a gyarmati függetlenségi harcokat vívó és felsza­badult gyarmati népekre és minden társadalmi, emberi erőre, amely a haladás és a béke híve. A kongresszus elsősorban a magyar nép további útját jelöli majd meg és jelentős helyet foglal el ezért népi de­mokratikus rendszerünk történelmében. De nemzetközi kötele2Xttségeket is teljesít majd azoknak a tapasztalatok­nak az elemzésével és leszűrésével, amelyeket az ellenfor­radalom ellen vívott katonai, gazdasági, politikai es esz­mei harcban és az ellenforradalom leverése óta eltelt há­rom év alatt a gazdasági építömunkában szerzett pártunk. Nagy várakozással tekintenek az emberek a kongresz- sziis elé. Helyes, ha megfelelünk arra a kerdesre is: mit tárhatunk a kongresszustól? Semmiesetre sem csodákat várhatunk a kongresszustól. Keni várhatják azt, hogy a kongresszus tanácskozásai után már erőfeszítések nélkül játszva megoldhatjuk valamennyi feladatunkat. Nem. A kongresszustól világos és mindenki s*ániára érthető programot, alkotó, elemző eszmei, politi­kai útmutatást várhatunk. Várhatja:, hogy a hazai és n “toc'alizmus nemzetközi erőire támaszkodó reális és meg- alapozott útmutatást kapunk, ár re. -o— tknzóan, hojnjan HVar api thatjuk tovább hazánk, a magyar nép anyagi és »zellemi erejét. Várhatjuk, hogy a program valóban a dol­gozó nép érdekeit fejezi ki és a három éve folytatott po­litika egyenes és következetes folytatásának útját jelöli ki. Pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt erősen is Egységesen érkezik el hetedik kongresszusához. Szilárd és megingathatatlan abban, hogy hűen követve a marxiz­mus—leninizmus örökérvényű tanításait, győzelemre viszi bd'Aiikban a szocializmus ügyét. Köszön'jük pártunk VII. kongres-.zu át és kivánun!. felelösségtelje$ munkájához sok sikert Ezer újítással segítették a kongresszusi versenyt a bányák és üzemek dolgozói A baranyai bányák, üzemek dolgozói az év eleje óta több mint két és félezer ésszerűsí­tési, újítási javaslatot nyújtot­tak be a kongresszusi vállalá­sok sikeres teljesítése, a ter­melés növelése, a munka könnyítése érdekében. Bár ez számbelileg kevesebb a ko­rábbi évekhez képest, azon- 'ban lényeges javulás mutatko­zik a javaslatok jelentőségét illetően. A kongresszusi ver­seny során a javaslatokból körülbelül ezret valósítottak meg, amelyek milliókat érő I hasznot hoztak máris a nép­gazdaságnak, javították a dol­gozók munkakörülményeit. Egyik újítás Szirtes Lajos pécsi bányamér­nöké, aki újfajta fúrási és víz- nyomatási eljárással a pécsi 1 szénbányákban elhárította a j pusztító gázkitörések veszé­lyét. A Pécsi Bőrgyárban Rib- ii János vegyészmérnök új módszerének bevezetésével a korábbi 3—4 hét helyett 1—2 napra rövidítették a sertésbő­rök cserzési idejét, ami csupán ebben az esztendőben 2,5 mil­lió forint megtakarítást jelent oserzőa n y a g-veszteség meg­szűnése és munkabérmegtaka­rítás következtében. Az Agrária Keményítőgyár­ban újítással megduplázták a New York (MTI) Az ENSZ politikai bizottságának a ko­reai kérdésről folytatott vitá­jában felszólalt Mód Péter nagykövet, a Magyar Népköz- társaság állandó ENSZ-kép- viselője. Beszéde elején megállapítot­ta, hogy a szétszakított koreai egyesítésnek természetes felté­tele valamennyi idegen csapat kivonása lenne. Az Egyesült Államok és Dél-Korea között kötött egyezmények azonban szentesítik Dél-Korea ameri­kai katonai megszállását és a gazdasági leigázását. A koreai ENSZ-bizottság je­lentéséről megállapította, hogy az diplomatikusan elkendőz minden olyan tényt, amely ar­ra utalna, hogy gazdasági vagy politikai bajok vannak Dél- Koreában. Utána idézte egy japán újság jelentését arról, hogy a Japánban élő Dél- 1 Koreából jöttek, nagyszámban Eszak-Koreába akarnak visz- szatérni. Tudják ugyanis, hogy Dél-Korea olyan ország, ahol nagy számban vannak munka- nélküliek, míg Észak-Korea ipara fejlődik. A magyar delegáció vélemé­nye szerint a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság kor­mányának nyilatkozatai és parlamentjének felhívása jár­ható utat nyitottak a problé­ma megoldásához. TV-közvetítés a firenzei mérkőzésről A televízió vasárnap délután ' 1.25 órai kezdettel közvetíti Firenzéből az Olaszország— -yarország nemzetek közöt­ti válogatott labdarúgó mér­kőzést. rázószita teljesítményét, ami­vel kb. 300 OOO forint értékű beruházási munkát takrítottak meg. A Cementipari Vállalat­nál a mozaiklap csiszoláshoz dunai helyett a sokkal köze­lebbi, így olcsóbb hirdl homo­kot használják. A Sopiana Gépgyárban a húsipari gépek csomagolásánál, továbbá az öntödei kúpoló gázolajtüzelé­sűvé alakításával vezettek be hasznos újítást. A megyei statisztikai hiva­tal érdekes adatgyűjtést vég­Hanmimcegy koporsót állt körül szombaton a gyászolók sokasága: annak a 31 hős bá­nyásznak a koporsóját, akik a Szűcsi tízes aknájában kelet­kezett tűz következtében, kö­telességteljesítés közben éle­tüket vesztették. A koporsók körül a családtagokkal, a bá­nyásztársakkal együtt lélekben ott volt az egész ország gyá­szoló népe. A kormány saját Egyedül ezek megvalósítása vezethet a koreai kérdés bé­kés megoldásához. Miután a bizottság előtt lévő tizennégy hatalmi határozati javaslat semmit sem tartalmaz ezek­ből az elképzelésekből, a ma­gyar delegáció ellene fog sza­vazni. — fejezte be felszólalá­sát Mód Péter. zett a ipari üzemek dolgozói­nak újítási eredményeiről. Bár a vizsgálat csak kis területre terjedt ki, mégis a tények az újítási mozgalom sikeréről ta­núskodnak. így például az év első felében bevezetett 123 ja­vaslatra előkalkulációt készí­tettek. Ezek évi várható gaz­dasági eredménye hárommil­lió forintot ígér. Ugyanakkor 83 újításnál utókalkulációt vé­geztek. Ezek tényleges gazda­sági eredménye 4,5 millió fo­rintot mutat. halottjainak tekintette a sze­rencsétlenség áldozatait és a hősi halottakat megillető gyászpompával rendezte meg temetésüket. Szűcsiben 13 hősi halottat búcsúztattak, Ecséden négy, Gyöngyöspatán és Ró- zsaszesnfcmártonban három— három bányász koporsóját kí­sérték a temetőbe. Egy-egy bá­nyászt temettek Lőrinciben, Heréden, Horton, Ecsegen, Ap- con, Tamamérán, a Békés me­gyei Kaszaperen és a Hajdú megyei Püspökladányban. A falvak lakossága mindenütt virággal halmozta el a hős bá­nyászok sírját, 6 koszorút he­lyezitek a sírra a párt é6 a kormány kiküldöttei is. Szűcsi község csaknem va­lamennyi házán gyászlobogó jelezte, hogy a tragédia áldoza­tai között ez a falu is 13 hős bányászfiát siratja. A rava­talnál bányász munkásőrök és egyenruhás bányászok álltak díszőrséget. A Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bi­zottsága nevében Szurdi Ist­ván, az MSZMP Központi Bi­I iiO-jZOiUíuő 3 jL UúUa , . n szőve.hős em miinél Albánia felszabadulásának 15. évfordulója alkalmából szombaton délelőtt Edip Cuci, az Albán Népköztársaság ma­gyarországi nagykövete és a nagykövetség munkatársai megkoszorúzták a szovjet hő­sök Szabadság téri emlékmű­vét. A koszorúzásnál jelen volt dr. Pesta László Buda­pest főváros tanácsa végrehaj­tó bizottságának elnökhelyette­se, Zsatkulák Nándor, a Ma­gyar Népköztársaság tiranai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, a Külügyminiszté- rium és a Honvédelmi Minisz­térium több vezető munkatár ­zottságának tagja búcsúzol t valamennyi hősi halottól. — A bányászok munkájáról csakugyan el lehet mondani, hogy az a becsület, a dicsőség, a hősiesség dolga — mondot­ta. — Sok száz méterre a föld alatt dolgoznak, hogy több sze­nünk és ércünk legyen a bé­késebb, boldogabb jövő, a szo­cializmus felépítéséhez. Eb­ben a nehéz munkában ková- csolódnak a bányászok testvé­ri egységbe, ezért építhet rá­juk az egész munkásosztály, a párt, mint a kősziklára. Itt a sírjuknál megfogadjuk, hogy családtagjaikat, akikel annyira szerettek, helyettük is szeretni fogjuk, akiket gyámo­lítottak, mi fogjuk tovább gyámolítami, hogy elviselhető­vé tegyük a nagy csapást. Utolsó tiszteletadásként meg­hajtjuk előttük a munkásosz­tály pártjának vörö6 zászlaját, és emléküket megőrizzük. Czottner Sándor nehézipari miniszter a forradalmi mun­kás-paraszt kormány és a Ne­hézipari Minisztérium nevében búcsúzott. — A bányatűz, az alattomos ellenség akkor rontott rá a most eltávozott hősökre, ami­kor egyre szebb lett nálunk az élet, amikor olyan jó fiatal­nak lenni és van tartalma a családi életnek, amikor na­gyobb gondok nélkül élhetünk — mondotta — olyan munkás- hősöket vesztettünk el, akik életcélul tűzték ki népünk számára nélkülözhetetlen hi­vatásukat és akik ezzel bebi­zonyították, hogy htt gyerme­kei a hazának és az ország legbátrabbjai közé tartoznak. A gyászszertartás végeztével a koporsókat a Bányász-him­nusz és az Intemacionálé hangjai mellett bocsátották le sírjukba. A sirhalmokat a koszorúk százaival borították be. Magyar és csehsz'ovák írók találkozása Prágában Prága (MTI) Pénteken a prágai Magyar Kultúrában Mesterházi Lajos, Fehér Klá­ra és Nemes László baráti be­szélgetésre ült össze csehszlo­vák írókkal. Mesterházy Lajos ismertette a magyar irodalom jelenleg helyzetét A csehszlovák írók közölték, hogy rövidesen el' küldik képviselőiket Budapev re a két szövetség rendszere", együttműködésének meg tárgya lázára, Tizenkilenc tanuló mestere Tizenkilenc tanuló tartozik Sugár Jenőhöz, a Mohácsi Bútorgyár kárpitos tanműhelyének vezetőjéhez. Két éve már, hogy a keze alól kerülnek ki az új kárpitosoki Mód Péter felszólalása az ENSZ-ben a koreai kérdésről 4 párt ésa kor mány képviselő?, az eg^sz ország részvété kísérte utolsó útjukra a bányaiűz áldozataié

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom