Dunántúli Napló, 1959. november (16. évfolyam, 257-280. szám)

1959-11-22-01 / 275. szám

»89. NOVEMBER 22. NAPLÖ 3 Érvelnek a számok hgyözentí gazdálkodás esetén 80488 mázsával több búzát termeltek volna és kilenc millió literrel több tejet (ejtek volna az idén Baranyában ^faltak, akik a tavasai ter- Jöoszövetkezetek alakulása- ? egy kicsit kétségbe estek: * lesz, visszaesik a terme- ^ hisz kisparcellán Létesül- j a nagyüzemek ...” Az ag­és a kérdés nem volt A kérdésre megiadta a rjetet az idő: „Nem esett A2® a termelés, sót túlhalad- t'ár az első évben is az jgpekét.” Túlhaladta, pedig Jjjfcellákon dolgoztak az új “Jtelőszövetfcezetek. ® papokban kezembe került S felentés, mely többek kö- , ' a termelőszövetkezetek és ESfénileg dolgozó parasztok g^osból elért idei tewnés- 'JSát tartalmazza. * termelőszövetkezetek bú- , ®ól 13 mázsával, rozsból £ őszi árpából 1,2. tavaszi ”?4ból 1.2. zabból pedig 1,3 fsával termeltek többet, ^den holdon, mint az yhák ezek a számok. Ceru- Js Papírt; vettem a kezembe J* egyéni parasztok búza, l1®5® árpa. őszi árpa, rozs vetésterületének isme- kiszámítom: mennyi- . termett volna több ka’lá- ^ ezeken a területeken, ha F/k fel ezek is tsz-területek Volna. Hiába hajtja az £r®Jt a kíváncsiság. Es a kí- J^ság. a számolás eredmé- J a következő. Ha az egyé- húaavetésterületét nézem (JjPsZorzom azzal a másfél , ®ás különbséggel, amellyel «SSHÄ« I többlettermésből termeltek egy holdon az idén, mint az egyéniek, akkor nem kevesebb, mint 80 488 mázsával nagyobb lett volna ezeken a területeken a ter­més, mint így. Mit jelent ez? Azt, hogy Pécs kenyér- és lisztellátását majdnem ebből a többlettermésből tudtuk volna biztosítani. Nem kis dolog ez: a számok tükrében mutatja, hogy a nagyüzemi gazdaságok már az­zal is — gondolok itt főleg az első évre —, hogy társulnak, közösen végzik a belépő pa­rasztok a munkát, lényegesen emelni tudják a termésered­ményeket. többet tudnak áru­ra termelni ugyanakkora terü­letről, mint az egyéniek. Egyébként ezt mutatják a ter­ményforgalmi adatai is. A sza­badgabona döntő többségét a termelőszövetkezetek adták el vállalatnak, holott a szántó- terület kisebbik része van még a termelőszövetkezetek kezé­ben. Hasonló a helyzet a többi kalászosnál is. Itt csak a vég­összegeket közlöm. Rozsból 3 737 mázsával, őszi árpából 30 334, tavaszi árpából 8452. zabból pedig 13 339 mázsával termett volna több a megyé­ben. ha a már említett terü­leteken nem kisparcellás, ha­nem nagytáblás, nagyüzemi gazdálkodás folyt volna. Per­sze, ki lehetett volna még azt is számítani, hogy ebből a többlettermésből mennyi áffla­Wsierű gépeket szállít a termelő- következeteknek a MEZÖSZÖV gjjSnyai parasztok világ­ait h,res ál lat tenyész­ni ja jószágtartás azon- Sii.L*en nehéz munkát rótt II®’ hiszen gépi felszereié­“ '— L ... . , ..Au ílvpn egyáltalán volt ilyen Vca össze kézi hajtású ku- *2**solóból, szecskavá- 1||, ’ ős esetleg rópavágóból tA kisparaszti gazdaság Hh 'I ^e*-*e lehetővé a na- gépesítést. Az ál- korszerűsítése, terén is a termelő­Sitt etek végeznek úttprö Se- a baranyai falvakban. i'5 a,? közös gazdaságai eb­* ‘ m ——-í-tÁlr, ^ ®* évben jelentős mérték- %. tértek rá a takarmány >1 intésének, az etetésnek, Vitásnak, a fejésnek és Jk munkáknak a gépesíte- MEZÖSZÖV Vállala1 gépékkel látja el a ^«^szövetkezeteket, ame­klLfíész ^ gépi fceruházá­C* mintegy felét a közös . e,lyésztésre fordítják. istállók, őlak és egyéb ,k berendezése céljából V /200 különféle gépet, il- Elszerelést vásároltak az % , MEZÓSZÖV-től a bara- W*ebT>elős7,övetkezetek. A ®éke őre, a máriaké- Í! 5., Rákóczi, a monyoródi és a berkesdi Kossuth Például két-két fejő­» j? látták el teheneßzetü- ,herkesdi termelőszövet- ■Warr'ar°san újabb két íe- ' Szerez be a vállalattól. mányú silótöltő szecskavágót. Az állattenyésztés gépesítése nagymértékben megkönnyíti a termelőszövetkezeti jószág­gondozók munkáját és lehető­vé teszi, hogy a nők közül is mind többen dolgozhassanak ebben a munkakörben. Mivel azonban a legtöbb tsz-tag még nem ismeri a gépeket, a ME- ZOSZÖV augusztus óta külön gépésztechnikust alkalmaz, aki rendszeresen felkeresi a me­gye közös gazdaságait és meg­ismerteti velük a különféle gépek kezelését, tanácsokkal látja el őket, s ha szükséges, még a kisebb javításokat is el­végzi,- Iglói Zoltán tot lehetne felnevelni, meg­hizlalni, mennyivel több hús kerülne az üzletekbe és így tovább. De ettől most tekint­sünk el. Most csak egy számot nézzünk, a parasztok jövedel­mének az alakulását. Nem számolok többet, mint má­zsánként kétszáz forintot. 36 353 mázsa kalászos ter­ménnyel termett volna több. Ez kétszázzal beszorozva ke' rek 27 260 000 forint többlet­jövedelmet tesz ki. Ennyivel lett volna több a még kint lévő egyéni parasztok jöve­delme kalászosból, ha nem egyénileg, hanem közösen művelik meg a földjeiket. Találtam még egy számot. Igaz, hogy ez az adat tavalyi, de az is igaz. hogy az eddigi ta­pasztalatok szerint idén a ter­melőszövetkezetekben az egy tehénre eső évi tejtermelés jobb lesz, mint tayajy volt. Ta­valy a termelőszövetkezetek­ben egy tehén évi átlagos tej­termelése 2200 liter volt. Az egyéni parasztok egy tehénre eső évi tejtermelési átlaga 1900 liter körül mozgott. Első pil­lantásra kiderül, hogy a ter­melőszövetkezetek minden te­hén után 300 liter tejjel többet termeltek, mint az egyéniek. Az egyéni parasztok tulajdo­nában 30 000 tehén van a me­gyében. Harmincezer tehén! Ha ezek a tehenek annyit termeltek volna, mint a ter­melőszövetkezetiek, akkor UP rek 9 000 000 liter tejjel több lett volna a megyében. Ennyi tejjel többet kapott vol­na a város és ha csak 2,20 fo­rintos literenkénti áron is szá­mítjuk, akkor is közel húsz millió forinttal nagyobb jöve­delme lett volna a még egyé­nileg dolgozó parasztoknak. Néhány kiragadott szám ez és mégis mennyit mond. Nem­csak azt mondják ezek a szá­mok, hogy az ország szem­pontjából, az ellátás, a növek­vő igények kielégítése szem­pontjából jobb a közös gazda­ság, hanem azt is, hogy a pa­rasztság jövedelme szempont­jából is. Ezek a kérdések egy­re jobban foglalkoztatják a még egyénileg dolgozó parasz­tokat is, akik közül napról napra többen és többen vá­lasztják a nagyobb jövedelem, a biztos jövő, a felemelkedés útját, a termelőszövetkezeti utat. Ultrahangos sínvizsgálóval a síntörések ellen Papp János főpályamester szakszerűen magyarázza a Krautkrämer sínrepedés vizsgáló működését. (Jól láthatók a kerekek között a sínen az ultrahang adófejek. Felette az agregátor.) Kirakóst és valóság Megállsz a nagy csemege üzlet előtt és gyönyörködte a kirakatban. Minden ra­gyog és minden kívánatos. Még a mogyorót is nylon vagy celofán zacskóban kí­nálják. Nem kell méricskélni, vem kell barna zacskóban haza­vinni. Kérsz tíz deka mogyorót. Fizetsz és csodálkozol. Azon tűnődsz, hogy te láttál-e rosszul, vagy a kirakat es a bolt belseje között van olyan nagy távolság, hogy a nylon­zacskó átváltozik barna pa­pírzacskóvá. Pedig maradhatott volna a kirakatbeli csomag. Az szebb, ízlésesebb és nem is olyan drága. Az elmúlt napokban a MÁV igazgatóság tanácstermét nagy érdeklődéssel töltötték meg a helyi ég vidéki pályafenntar­lékeket. mellyel a sínekben keletkezett repedéseket fel le­het kutatni és idejében intéz­kedni a hibás sínek kicseré­léséről. A technika rohamos fejlő­dése következtében a sínvizs­gálat is óriási mértékben fej­lődött Bár szóbajöhet a rönt- genes és a radioaktív izotópos átvilágítás is, mégis folyama­tos sínvizsgálatra legmegfe­lelőbbnek az ultrahangos sín­vizsgálat bizonyult. Ma a leg­korszerűbb ilyen eszközöknek a kölni Krautkrimer cég által gyártott impulzus visszhang elven alapuló ultrahangos sín­vizsgáló készülék tekinthető. Ez egy kis pályakocsira sze­relve lehetővé teszi, hogy mindkét sínszálban megnéz­zek, nincs-e valamilyen repe­dés. Ha a kvarckristályos adó­fejek hibás sínrészhez érnek, riasztó hangjelzést adnak. A készülék katódsugár oszcillo­gráf képernyőjén pedig pon­tosan megállapítható a repe­dés helyzete, mélysége, hosz- sza, amiből a szákemberek azonnal megítélhetik, ki kell-e a sínt cserélni, vagy megfigye­lésbe vétel mellett még a pá­lyán hagyható. A népi demokratikus dtszá- gok vasútai ko»,ül a MÁV szerzett be elsőnek egy ilyen ultrahangos sínvizsgáló készü­léket. Építettek hozzá egy sín- vizsgáló vasúti kocsit, melyet röntgenkészülékei is felszerel­tek. Ezzel különleges esetek­ben a sinek repedéseiről fény- képfelvételt készítenek. Hazánkban már több száz kilométeres pályát vizsgáltak meg az új készülékkel. A vas­nagy ta­po./^zel j övöften még *íz Na. nt 40 tehén fejésére at- berendezést kapnak a Sw mezőgazdasági s?- Többek között 60 u jLnyíüUesztő berendezést w Önitatót is adott el a az állattenyésztő ^l-Közdaságoknak. Egyes ^következetekben a trá­Í >»t is gépesítik. A ká- Élet Tsz-ben például ,.^1 működő kaparósza- S«tja ki az istállóból a k • ügy, hogy a gondozók- sem kell nyúlnio*. ii«« meghajtású kuko­.j tolókat, szecska- és .""■'nat, valamint a kl- amelyeket a k még egyéni gazdasa- Pw használtak, a termelő- 3w***tek most sorra ki­nagyteljesítményű . Choros gépekre. Jtljf* több újfajta 8*1** Xm®2 állattenyésztő ter- fezeteknek a MEZÖ- PWy*llalat: így például •iu ápácsos szártépőt, P®" éa szovjet gyúr1’ Tsz-vezetők a 3004/2 sz. határozatról 100 ooo forint kedvezményben Az új határozat November 15-én megjelent I. a kormány 3004/2-es számú részesült. Csak a műtrágya­határozata, a termelőszövetke- felhasználásért kaptak vissza zetek fejlesztéséhez és meg- 26 ezer forintot, mert holdan- erósítéséhez nyújtott állami ként nem az előírt 1 mázsát, s hár a hatá- hanem 2,5 mázsát használtak fel. És természetesen a gabo­nájuk is többet termett. Az IHIl i-cikJv^A „„ w — rozat csak 1960. január else­jén lép hatályba, a termelő­szövetkezeti tagok, vezetők már most nagy érdeklődéssel TA_ mar mvo■. ..Wsw tanulmányozzák. Horváth Jó­zsef és Fenyvesi János, a som- bereki Béke Tsz elnöke és könyvelője türelmetlenül vár­ták már a határozat megjele­nését, s nem csalódtak. Láto­gatásunkkor Horváth József örömmel újságolta: új határozatnak sok pontja érinti egész közelről a Béke Tsz tagságát. Itt van mindjárt az állattenyésztés. Ezután exportra is hizlalunk állatokat — mondja Horváth József és a határozat sorait idézi, Most már megvehetik a Zetort melőszövetkezeteket is megil­leti az állami gazdaságoknak — Égető szükségünk volna egy Zetor traktorra. Az igény­lést be is adtuk, de mivel szö­vetkezetünk 1000 holdon aluli, így eddig nem vásárolhattunk. Most az új határozat rólunk, kis tsz-ekről is gondoskodott. Saját erőből vásároljuk meg a gépet, de nem a teljes ősz szeg erejéig. A az állam 6—8 bennünket, illetve arra, hogy jobban használjuk fel saját erőforrásainkat. Mi különösen az építkezéseknél már eddig is saját erőnkre támaszkod­tunk. Saját építő brigádunk van és most fogjuk befejezni egy 50 férőhelyes sertésíiaz- tató építését. Az új rendelet szerint az állam húelelengedési kedvezményt nyújt a saját erő­ből eszközölt beruházások után is. Jövőre 500-as baromfi­ólat építünk, szintén saját be­ruházásból. S még egy, amit az új határozatban nagy öröm­mel olvastam, pénzügyi kap­csolatunk ezután csak a Nem­fizetett export felár, ha ugyan- 2eti Bankkal lesz. Eddig 15— azt a minőséget 'elérik.“ Mar 20 vállalattal voltunk állan- az idén is sok olyan hízómar- dóan szerződéses és pénzügyi hát adtak el belföldnek,^ mely viszonyban — állatforgalrni, elérte az exportminőséget, terményforgalmi, cukorgyár Jövőre már külföldnek is .,. — a szerződéses vi- szállítanak. És a sertésállomá- Szony ezután is megmarad, de nyukat is tovább fejlesztik, a pénzügyi elszámolást, előle- határozat biztosítja, get stb. a Nemzeti Bankon Ti a __ vételár egy ré- hisz a hatarozar 01J. szét az aliam 6—8 éves tör- hogy minden saját tenvés»táín’ get BW2- a lesztésre hitelezi. koca első ellésekor, nfegellett keresz‘ül bonyoUtiuk1 A tsz-elnök érthetően örül kocánként 800 forint bem hó- valamennyivel £najd.!e az új traktornak, de örömmel zási hitelt kaphatnak. A som- könyveJŐ is nagyon „vi-f1*“* beszél a határozat többi ré- berekiek ezt a kedvezményt is miVel a Jövőben' zölds»»lfk’t -S szérói is. Véleménye szerint kihasználják, hisz kocáik elér- fZetet is állítunk be egy határozat azért születik ték már a megyei törzskönyvi tartom a határozatnak meg, hogy a tsz-ek éljenek is szintet s már eddig is vaev 15 refzet< amely kimondta u a az abban biztosított lehetősé- tsz-nek adtak el tenyészkan1 !Tlar 50 roázsa tételnái ­gekkel. ók — mármint a Béke és kocát, ezután majd még helyszínen, tehát a te' ai/'it Tsz tagjai — minden kedvez- több tenyészállatot tudnak fel- sz?vetkezetben kell ?~ ményl megragadnak, minden nevelni. “ minősíteni. enni ®s lehetőséget kihasználnak, ami- Fenyvesi János könyvelő a „ .A *mbemkj tsz vezetői •* re csak szükségük van. Eddig határozat pénzügyi Vonatkozó „ n/mel fo«adták az úT ' ezt tették, s nem bánták sú részeit tanulmányoz » £ Zatot’ me^ az önallóhh ...... - "égrehajlásá- különös figj-elemm^VéSml ST ,^<*ebb gaztea * , V-J « fev fociaJia ^ eleme dast biztosít g da)k°­niee közel nyét ^fofitóia szövetkezetülk- tlne A sínvizsgáló kocsi „lelke”: a kapcsolótábla és a képernyő. Az ábra szerint mindkét sin hibátlan képet mutat. tási dolgozók. A Közlekedés- tudományi Egyesület pécsi cso­portja rendezésében Bárány László műszaki főtanácsos külföldi útjáról tartott elő­adást. Az előadást gyakorlati bemutató követte. A vasúti sinek eltűrésének megelőzése már évtizedek óta foglalkoztatja a világ vasúti szakembereit. Előbb a Szov­jetunióban, majd az Egyesült Államokban alkottak olyan mágneses sínvizsgáló készü­utasok sokat várnak az új sínvizsgálótöl. A síntoréseket csaknem teljesen ki lehet majd küszöbölni, ha a síneket rend­szeresen vizsgáim tudják és a repedt síneket idejében kicse­rélik. A sínek rejtett hibáinak felderítésével a vasutasok az utasok testi épségét óvják, vigyáznak népünk vagyonára, a sok millió tonna árura és a vasúti járművek balesetmen­tes közlekedésére. SZ. SZABÓ LÁSZLÓ A TAAV sinvizsgáló kocsija röntgenkészülékkel és toöora- tóriummal van felszerelve. v^il például

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom