Dunántúli Napló, 1959. október (16. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-11 / 239. szám

4 N 4PLÓ 1959. OKTÓBER U Galambosi László: •• Ötéves a Mecsek Művészegyüttes Munkások az Akadémián Az 1950-es években sok népi tánccsoport működött Pécsett, de nem volt egy olyan kiemel­kedő bázis együttes, amely iránytmutató lehetett volna az üzemi csoportok számára és amely lépést tarthatott volna az egyre fokozódó művészeti igény fejlődésével. Az üzemi kultúrcsoportokban objektív okok miatt nem volt meg a lehetősége annak, hogy a te­hetséges táncosok magas mű­vészi fokon fejlesszék képessé­geiket. így került sor az állandó jel­legű Mecsek Művészegyüttes létrehozására. Az együttes 1955. februárjában alakult 24 főből. A tagok többnyire kép­zett táncosok és táncoktatók voltak. Céljuk a baranyai né­pitáncok megismertetése és megszerettetése volt. A népi tánckultúránk ebben az időben országosan is megrekedt és bá­tor kezdeményezések születtek új utak keresésére. Táncszak­értők, koreográfusok azon fá­radoztak, hogy eseményt, drá­mai hangulatot is kifejezhes­senek a táncművészet sajátos eszközeivel. Simon Antal ko­reográfus és a Mecsek Művész­együttes a tematikus táncok kísérletezésében úttörő szere­pet vállalt. A népi táncszvittek mellett egyre többet foglalkoz­tak a tematikus táncokkal. Még 1955 decemberében be­mutatták a „Csizmás Jankó“ c. mesejátékot, amely Budapesten is érdeklődést váltott ki a szak­emberek körében. Ez volt az első szárnypróbálgatásuk, amelynek sikere megadta a lendületet a további nagy ter­vekhez. Az volt a törekvésük, hogy a bemutatóikat mindin­kább a színpadszerűség jelle­mezze. A folklór, tematikus táncokban egysíkubb, érzelmi skálákat kívántak kibontani. A Mecsek Művészegyüttes mindinkább erősödött, 1957- ben zenekarral és egy nyolc­van tagú énekkarral bővült, a táncosok létszáma Is 35-re emelkedett A Mecsek Művészegyüttes ** hírnevét a gyulai orszá­gos táncfesztiválon alapozta meg. Itt mutatták be a „Kecs­kejáték“ című kompozíciót, amely a fesztivál egyik leg­szebb száma volt. A filmgyár híradót is készített a gyulai szereplésükről. 1958 szeptem­berében jugoszláviai turnén voltak. Eszéken és Fiúméban lépett fel az együttes. Eszéken 1500 ember tekintette meg az előadásukat és nagy elismerés­ben részesültek. Szépen szere­pelt itt a zenekaruk is, az ope­ra és a rádió vezetői elmondot­ták, hogy még soha ilyen át­éléssel, művészi megjelenítés­sel nem hallották Liszt rap­szódiáját. Igen érdekes volt a Tanács- köztársaság negyvenedik év­fordulójára készített: „Itt él­ned, halnod kell!“ című hatal­mas történelmi kompozíció, amely Tiborc panaszát, Dózsa György halálát, a török vesze­delmet, az 1848-as szabadság- harcot,* az 1919-es Tanácsköz­társaságot és a felszabadulá­sunkat örökítette meg a tánc jellegzetes eszközeivel. A Dó­zsa halála és az 1919-es valla- tási kép volt a legsikerültebb része a kompozíciónak. Érde­pok e. műsoruk, ügy tervezik, hogy a jövőben a népéletből vett táncaikat a maguk össze­függéseiben mutatják be. Pél­dául az ormánsági lakodalmas tánc előadásához megjelenítik a lakodalmas házat, a lakodal­mas népet is, hogy visszaad­hassák a népitánc, a népi élet varázsát, 'hangulatát. G azdag programmal készül­nek hazánk felszabadu­lásának tizenötödik évforduló­jára és a májusi országos és nemzetközi táncfesztiválra. Az állandó répertoire műsorszá­maik mellett 13 új kompozí­cióval készülnek és átdolgoz­zák, továbbá tökéletesítik az „Itt élned,1 halnod kell“ és a „Baranyai táncok“ c. műsoru­kat. A tavaszi táncfesztiválra meghívnak külföldi együttest is, s természetesen ők is viszo­nozzák majd ezt a vendégsze­replést, Pécsett hozzák létre az első vidéki Táncművészkört, amely­nek irányítója valószínű a bu- Sapesti Táncművészek Szövet­sége lesz. Tagjai a pécsi opera aalettkarából és a Mecsek Mű­vészegyüttes tagjaiból állnak. Vlég október hó folyamán még- ílakítják a Pécs város Ifjúsági ;áncegyüttesét, amely majd a Mecsek Művészegyüttes után- )ótlását adja, A Mecsek Művészegyüttest ** az Ország tizenöt leg- obb öntevékeny művészeti :soportja között tartják szá­non. A táncegyüttes eddig kő­iéi száz alkalommal szerepelt. Kz együttes műsoraival rend- zeresen felkeresi a megye na- lyobb színpadjait: Szigetvá- on, Mohácson, Lánycsókon öbb alkalommal is nagy si- :errel szerepeltek. Évente két ilkalommal tartanak bemuta- ót a Nemzeti Színházban, il- etve a Szabadtéri Színpadon. \z együttes összetétele igen okrétű. Megtaláljuk közöttük i bányászt, a legkülönbözőbb oglalkozású embereket, akiket !gy nemes cél köt össze: á nűvészet rajongó szeretete. Hamar Imre Nyitány előtt... Két hét választ el az első pécsi állandó opera-együttes bemutató előadásától. Nincs az épületben egyetlen zúg sem ahol nem errg a nagy alkalom­ra készülnének: a színház pró­batermei kevésnek bizonyul­tak. A Liszt terem a Doktor Sándor Kultúrház vezetősége sietett segítségünkre, hogy ne­hézségeinket leküzdhessük. Magánénekeseink, ének-, ze­ne- és tánckarunk együttes erővel készülnek erre az alka­lomra. Rigoletto már hetek óta tanul sántítani, az újonnan be­tanított súgó súgni, Sparafu- cile — ahogyan ő magát neve­zi — a tőr bajnoka, vállára emelni a haldokló Gildát, a herceg pásszlánszozni, az ének­kar a szelet utánozni, a zene­kari tympanista vihart indíta­ni, a világosítók villámot csi­holni. Ki-ki a maga helyén. De ezek még csak külsőségek. Az együttes tagjai kb. három hó­nap óta tanulják, csiszolják, szépítik, kifejezéssel telítik Verdi halhatatlan dallamíveit. Mennyi önfegyelem, mennyi munka és fáradtság, míg a be­mutatón megszólal az első pé­csi operatársulat előadásában a Rigoletto előjátéka, az ától motívummal, És mégis milyen hit, milyei erő segíti az operaügynel „megszállottáit“. Az a tudat hogy születőben van országunl negyedik operája. Ennek síké réért teszünk meg mindent, ez szolgálja minden megmozduló sunk. Ehhez adták meg a lehe tőséget az operát biztosító mil­liós költségvetéssel, abban ; hitben, hogy* Pécs méltóképper fogadja a Dunántúl első operá­ját a Pécsi Nemzeti Színhá: operaegyüttesét, Október 22-én hangzanak fe először azok a trombiták, ame­lyek halk pianóval indítják £ Rigoletto előjátékát és ez a: előjáték reméljük új korszakol indít Pécs zenei életében. A színház irodájában már készí­tik a „Pillangókisasszony”, £ „Bánk bán“ és a „Carmen1 zongorakivonatait, hogy az el­ső opera bemutatása után as ifjú társulat új és új művek színrehozatalával forrjon sajá­tos művészegyüttesé és for­rassza magához mindazokat akik eddig is szerették ezt e műfajt, ugyanúgy mint azokat, akik majd most fogják meg­kedvelni, megszeretni a klasz- szikus zenedrámát. Paulusz Elemér „Édes hazám, fogadj szívedbe...!44 Makay Gusztáv versértelmezései Kezükben könyv, értelmük erdejébe tudást terel a kemény szorgalom. Kigyul a tűz, akár nagy ormokon. percek hibátlan izzó távcsövébe ezüsthalak, mozgékony képletek suhannak át a tudomány tavából, mezőkre-osztott, .lánggal-szőtt egek, csillag-szólító üvegkupolákból. A végtelenség roppant csarnokában a lét zenélő burái felett, szemük, parányi pillangó lebeg, eget kutat a lélegző virágban. Szomjasak ők, akár a vándorok, a történelem tajtékzó patakja sodorja őket, messzezengő habja az időtlenség örvényén forog. Szüreti dat Tőkék kar jában szundikál a szőlő, holnap lemetszik érett álmait, hordók harangja kong, cirádás templom a szőlőhegy, kitárja ajtait. A rőzselángok csizmáit a szellő lábára húzva száll a föld felett gazdag kondérok fekete ruháján a víz csipkéi dúsan lengenek. Szüret! szép szőke isten, kedvnek atyja, neved dalolva áldozunk neked, púposra töltsék kövér kádjainkat a drágagyöngyből ötvözött fejek. Mindenféle iskolai irodalom- tanításnak — alighanem — abban van értelme és célja, ha a tanulóval megkedvelten az irodalmat úgy, hogy az akkor is megmarad az irodalom ba­rátjának, ha az irodalom már nem iskolai tantárgy, amelyre osztályzatot adnak, nem köte­lező olvasmány, melyet a tanári szigor irgalmatlanul be- vasat Makay elsősorban azok­nak szánta könyvét, akik fel­nőtt korukban is megmarad­tak irodalomszerető, könyv­olvasó embereknek, s versér­telmezéseivel mo-st föleleveniU iskolás élményeiket, emléke­ket ébreszt bennük, s egy igé­nyesebb, magasabb fokon ren­dezi á magyar irodalmi órá­kon tanult ismereteket. Mond­juk így: tudatos olvasót, igé­nyes vers-szeretőt nevel be­lőlünk. A tankönyv mindig kicsit múlandóságra ítélt alkotás. Neiyigen éli túl szerzőjét. Makay, aki a legutóbbi évek legjobb — de a használatból mégiscsak lassan kikopó — kö­zép iskolás irodalom-tanköny­veit írta, lektorálta, azokhoz útmutatót készített, ebbe a könyvébe átmentette mindazt, ami a tankönyvekben a lég- maradandóbb és legértékesebb: 1 írónk, néhány remekművének elemzését, értelmezését. Makay Gusztáv, a fővárosba elszármazott, hajdani jeles pécsi tanár a könyv több mint 400 lapján 29 magyar költő 74 versét veti részletes „szövet­tani“ vizsgálat alá. Bornemisza Pétertől Szabó Lórincig tekinti át a magyar líra fejlődését, hogy — amint mondja — „a harmadfélszáz gyönyörű vers még közelebb férkőzzék az ol­vasó szivéhez“. Ezekből a vers- 4» lel mezesekből élőszóban mát néhányat megcsillantott egyik közelmúltban Pécsett tartott „A magyar líra gyöngyszemei’ című előadásában. A kötete olvasva is azt érezzük, ami ott az előadáson: ahogy az iga zdn jelentős és szép alkotás i gyönyörködtetés mellett neve is, s az igazán nagy művés; mindig kicsit pedagógus it ugyanúgy az igazán jelentő; és eredményes pedagógia — művészet is, s Makay vers értelmezései sem műalkotások ról szóló puszta ismertetések hanem maguk is kicsit műal kotások. A szerző kerüli a lelkendező komázó hangot, megállapítása inkább pontosak, szabatosak kimértek. Az előszóban ugyar egyéni válogatási szemponto­kat és személyes véleménye­ket ígér, ehelyett inkább pati­kamérlegen' adagolt elemzéséi és értékelését kapjuk a ver­seknek., A művet igyekszik a: író életének és korlfhak koor­dináta-rendszerén pontosar elhelyezni, a versekről „tuc mindent“ (amennyit a jó ta­nárnak általában tudnia kell) de verselemzésen mi többet mást, mélyebbet értünk. — Hogy miért szép a pacsirta dala? — ahhoz kevés elmon­dani azt, hogy ilyen és ilyen időjárási viszonyok közt, ilyen magasságban, ennyi rezgés­számmal hallatszik a hang. A versek művészi hatásának megéreztetése, a vers keltette élmény visszaadása mintha hiányozna a könyvből. Az a mű, amelyben az élő magyar írók legjobbjai — nemcsak tanárok és irodalomtörténé­szek, hanem írók — mondják el véleményüket a legszebb magyar versekről, még várat magára. t/t, t.) Kiállítási jegyzetek: Ballonyi László képkiállítás Kelle Sándor: Zenét-hallgató. Készek a Mohácsi Irodalmi Színpad terve Amikor néhány évvel ez­előtt Vértes Elemér, felvetette egy állandó jellegű irodalmi értékeket bemutató színpad megalkotásának gondolatát, bizony sokan kinevették. „Mit akarsz te, Mohácson irodalmi színpadot?“ — gúnyolták a hi- tetlenkedők. — Persze az régen volt — mondja Vértes Elemér — és most hamarosan megalkotjuk ezt a régi vágyunkat. Mohács­nak igenis szüksége van egy állandó jellegű, megfelelően irányított, magas elvi és művé­szi szinten működő irodalmi színpadra. Nagyon megnőttek az igények, ezzel számolnunk kell és azzal is, hogy a seké- lyes hakni-időknek vége! Az emberek gondolatait formálni, a nemes, a jó, a művészi, a izép felé fordítani az irodalom, i költészet ezernyi eszközével, ?z az irodalmi színpad felada- a elsősorban. Másodsorban ledig, hogy nevelje a művészi írzékkcl bíró fiatalságot, csolódtak az Irodalmi SzínP* előkészítő munkáiba, A mohácsi kultúrcnsok ha^! nyi delegációja hamarosan f* megy Pestre. Mi lesz az terv? — Mindenekelőtt opera­színházlátogatások, aztán 1 irodalmi színpad művés«* előkészítésének vitája. látogatjuk a Népművészeti lézetet is és a Jogvédő írod" hogy minden részletében felelően indulhassunk, ‘ mondja Vértes Elemér, A Baranya megyei tan«* illetékesei nagyon helyed terveztek, amikor Irodai1* Színpad indítását határozd el Mohácson: a gondolat ^ ventermő talajt talált a mot1" esi kulturmunkások nép* táborában. És ez a talaj jó méssel. új hajtások garmad" javai kecsegtet! HM mu* uctti/ii rvci* (tetóit* u*t j tutwi­Budapesten élő festő mutatja be a TIT Bartók Béla klubjá­nak falain olaj- víz- és pasz- telifestményeit. Első önálló kiállítása ez a 24 éves Ballonyi László­nak, aki az elmúlt években több budapesti -szakköri kiállí­tásán szerepelt festményeivel. Foglalkozására nézve rek­lámgrafikus, a két éves rek­lámgrafikai iskolát végezte, képzőművészeti szakköri tag és a festészetet élethivatásá­nak tekinti. Művei bizonyos vonatkozás­ban szertelen, sokirányban kereső, nyugtalan ember arc­képét mutatják, aki — 24 éves korban nem is hiba — szénve- iélyesen keresi az egyéniségé­nek legjobban megfelelő ki­fejezési módot. Ez magyarázza meg a naturalizmustól a Van 7Iogh-i utánérzésig tartó szé­les skálát, mely szembetűnő ielensége a kiállításnak. Véle­ményem szerint nem véletlen, hogy utolsó képeinek megalko- lásánál éppen Van Goghot vá­lasztja festészetének példa­képéül, ez nyugtalan, újat kereső egyéniségével áll szo­ros kapcsolatban. Kiállított művei közül a2 •gyik megragadó a „Téli táj’’, nely a tél romantikus hangú- áfát adja. Általában képeire i hangulati elem,- az érzelmi---r Vl-t-WI. ­cs endéletei térnek el, amell ken viszont a konstruktív í építésre való törekvés táp4> falható. „Odvas fa", „Szőlőbe1 „Házak“, „Tavasz a város S lén’’ festményei több társé kai együtt az utóbbi idöszt bán születtek s igy a fid festő által, jelenleg járt «* mutatják. Ez a képsoro- tükrözi legjobban a Van Go9• utánérzést is. Egészen más jellegű „íj vihar“ című tájkompozicié mely az erősen vonalkás tel nikájú képeivel szemben épp festői értékeivel tűnik ki. Csendéletei — mint már e' litettem is — külön csoport képeznek ouvréján belül, in1 ellentétben a tájképekkel, 1 az értelmi elem a kihanO1 lyozott. Ballonyi László egyelőre it rét és további elmélyült tani mányaitól függ, hogy az it rétből mennyit vált be. 0 den esetre nagyon jól tett TIT és a Képzőművészek md kacsoporlja, hogy lehetősét adott a fiatal, most induló f1 vésznek a bemutatkozóit Egy-egy önálló kiállítás eb# a korban olyan szárnyakat d hat, amelyek nagyon magad lendíthetik alkotó kedvét. —dí’ hetseget erez magában, „bene­vezhet“. Úgy vélem, hogy na­gyon sok tehetséget fogunk így megismerni. Aztán ezeket a gyémántokat csiszolgatni, elő­adásmódjukat, szemléletüket íormálgatni: igazi kultúrmun- kásnak való feladat, Mohács már nem egy költőt és művészt adott a hazának. Hogy állunk a mai helyi írók­kal — művészekkel? Nem kell ma sem szégyen­keznünk. A tehetséges fiatal írók, költők egész sora bon­togatja szárnyét. Hogy csak a legtehetségesebbnek látszót említsem: Szabó Sándornak, a városi tanács munkatársának most dramatizáljuk egy kitűnő elbeszélését. Bízom benne, hogy Szabó Sándorban egy kitűnő dráma- és színműírót fog az Irodalmi Színpadon ke­resztül megismerni városunk? Egyébként Szabó Sándor és Bosnyák Sándor, a kitűnötollu népnyelvkutató aktívan bekap­Mohácson az Irodalmi Szín­pad megalkotása körül való­ságos kultúrláz »van kialakuló­ban. A város művészetszeretc rétege, elsősorban a minden dicséretet megérdemlő pedagó­gusok, és a régi kultúrmun- kások olyan ötletekkel, gazdag gondolatokkal járulnak hozzá szinte naponta a tervekhez, hogy Vértes Elemérnek mind­össze a koordinálás — persze egyáltalán nem könnyű — fel­adata jut osztályrészül. — Úgy tervezzük — mondja Vértes Elemér —.hogy egy Radnóli-esttel nyitnánk meg az Irodalmi Színpadot. Már nyer­sen készen is áll az anyag. Igazán komoly, nívós soroza­tokra gondolok. Fontos fel­adatunknak tartom, hogy fia­tal tehetségeket, elsősorban a diákfiatalság legtehetségesebb­jeit is állandóan színpadhoz juttassuk. Ennek érdekében hamarosan egészen újszerű szávalóverseny-sorozatot ren­dezünk, amelyre bárki, aki te-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom