Dunántúli Napló, 1959. október (16. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-11 / 239. szám

»SO. OKTOBER 1L NAPLŐ Reálisak, megvalósíthatók a második ötéves terv mezőgazdasági feladatai A második ötéves tervben nagy feladatok hárulnak a mezőgazdaság dolgozóira. Ezek ről a feladatokról és az ötóvás terv Baranya megyei vonat­kozásairól beszélgettünk- föld­vári. Jánossal, a , megyei ta­nács elnökihelyettesével. Föld­vári elvtárs ezeket mondotta: — A második ötéves terv célkitűzései közül egyik leg­fontosabb feladatnak tartom a dolgozók életszínvonalának növelését, az egy főre eső reál- jövedelemnek 26—29 százalé­kos emelését. Ennek van alá­rendelve az összes többi' fel­adat, többek közt a mezőgaz­daság feladatai is. A mezőgazdasági termelés­nek 1954—1958. évelt átlagá­hoz képest 1965. végére 30—32 százalékkal kell emelkednie. Ez a szám csak altkor tűnik magasnak, ha az 1938. óta el­ért fejlődést tekintjük, ami mindössze 15 -százalék. A pa­rasztság életszínvonala azon­ban 1938-hoz képest nem 15 százalékkal, hanem jóval töb­be; emelkedett, s. ez elsősor­ban a munkásságnak köszön­hető. Szükséges és reális te­hát a mezőgazdasági termelés 30—32 százalékos fejlesztése. • .................«»»■■< Sz ükséges, mert csak így tud­juk behozni a lemaradást, csalt így szolgálhatjuk az élet­színvonal emelkedését, a la­kosság növekvő szükségleté­nek (tej, hús, tojás stb.) kielé­gítését, s csak így láthatjuk öl az ipart elegendő nyersanyag­gal. Reális, mert a teljesítés feltételeit megteremtettük, illetve a terv végrehajtása so­rán biztosítjuk. A mezőgazdasági termelés emelésének egyik alapvető fel­tétele a mezőgazdasági mun­kált gépesítése. A második öt­éves tervben a traktorállomá­nyunk két, és félszeresére emelkedik és az egy holdra számított gépesítési fok há­romszorosára. A mezőgazdasá­gi termelést jelentősen emeli az is, hogy a gabona betakarí­tást, a legfontosabb kapások vetését és ápolását, 1965-re teljesen gépesítjük. A cukor­répa és burgonya betakarítá­sának gépesítésével megköny- nyítjülc a parasztok munkáját. A mezőgazdasági termelés emelésének terve reális azért is, mórt ma már az országban és a megyében is egyre több dolgozó paraszt választja a kö­zös gazdálkodást. Az eddigi üj tagozatok a dolgozók általános iskoláiban A hallgatók száma megközelíti a százezret A dolgozók általános- és kö­zépiskoláiban az előző tanév­ben a hallgatók száma 60 000 Volt, most — nem végleges adatok szerint — megközelíti a százezret. Az idén kísérletképpen Budapesten, Győrött Szegeden és Kiskún- t'élegyházán a dolgozók általá­nos iskoláinak néhány osztá­lyában — ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági tagozatokkal — szakirányú, oktatás kezdő­dött. A szakosított mezőgazda- sági jellegű tanfolyamok iránt különösen élénk az érdeklődés elsősorban az új termelőszö­vetkezeti tagok körében. Az általános és középiskolák esti és levelező tagozataira akadtak olyan jelentkezők is, akik a középiskolát gyenge eredménnyel végezték vagy megbuktak, s ©gy-két évi meg­szakítás után ismét tanulni akartak. Az előírás szerint az ilyen jelentkezőket csak az is­kolai tanulásukat követő há­rom év után vehetik fel a dol­gozók iskolájába. Ez a rendel­kezés azt a célt szolgálja, hogy időközben képezzék magukat, mert csak így felelhetnék meg a követelményeknek; Számlap«a. c¿iMa$o¿ &$o!tt A pulkovói csillagvizsgáló intézetben új időjelző pavilont építettek, A pavilonban eredeti passzázscsövet helyeztek el, ezen figyelik a csillagok átha­ladását. a délkörön. A passzázs csövet N. Pavlov professzor vezetésével tervezték és készí­tettek. Az új módszent előzetes kipróbálása során bebizonyoso ooU, hogy segítségével az órák tárásában mutatkozó 4—5 ez- redmásodpencnyi különbség is helyesbíthető. A professzor az új műszerről a következőket mondotta: ~ A tudományos dolgozók a sötétség beálltával minden de­rült éjszaka szolgálatot telje­sítenek a csillagászati műsze­reknél. Vizsgálják, mit mutat „égi óra“, amelynek muta­tója a passzázscső irányzék­vonala, számlapja pedig a csil­lagos égbolt. A csillagászok az „égi óra” szerint eddig csupán század­másodpercnyi pontossággal ál­lapították meg az időt. Ez még mindig nem elegendő. A föld forgási egyenetlenségeinek, a pólusok mozgásának tanulmá­nyozásánál és egyéb tudomá­nyos célokra ezredmásodiperc- nyi pontossággal kell megálla­pítani a pontos időt. Az új passzázscső segítségével ez a feladat megoldható. A műszert alumíniumötvözetekből készült különleges ernyők védik a hő­mérséklet ingadozásaival szem ben. tapasztalatokból láthattuk, hogy a szocialista nagyüzem­ben már az első évben emel­kedik a termelés. Ez a nagy­táblás gazdálkodásnak, a na­gyobb műtrágyaadagnak fejlet­tebb agrotechnikai módszerek és a fokozottabb gépi munka alkalmazásának köszönhető. Megyénk' új tsz-eiben már az első évben az idén 1,5—2 má­zsával emelkedett a gabona termésátlaga az egyéni pa­rasztokéhoz képest. A megye 100 000 hoidnyi kalászos terü­letén ez a 2 mázsa terméstöbb­let 2000 vagon többlet gabo­nának, azaz 40 millió forint ér­téknek felel meg. A nagyüze­mekben egyik legfontosabb növényünk a kukorica vetés- területe és termésmennyisége is emelkedni fog. Reális a terv harmadszor azéi-t is, mert a gépesítés és a nagyüzemi gazdálkodás mel­lett az eddiginél belterjesebb gazdálkodásra támaszkodik. A második ötéves terv során a mezőgazdaság egy igen fontos jelszava: „Egységnyi terület­ről a legnagyobb értéket“ még fokozottabban érvényesül. Ezt a célt szolgálják a ma­gasabb szerves és műtrágya­adagok, új tudományos mód­szerek, korszerű* termelési el­járások alkalmazása, az öntö­zéses gazdálkodás kiszélesíté­se. Ez utóbbinál megjegyzem, Baranyában igen nagy lehető­ségek vannak a kertészeti és szántóföldi öntözések kiterjesz léséne. A Duna, Dráva, Karasi-< ca és Gyöngyös patak vize ma még igen kis százalékban van csak kihasználva. A Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága már korábban javasolta a Víz­ügyi Igazgatóságnak, mérjék fel a lehetőségeket, a megye vízinélküli részein pedig létesít­senek víztárolókat a csapadék megfogására, összegyűjtésére, s ez a terv rövidesen meg is va­lósul. Megyénkben az öntözött területek nagysága már a má­sodik ötéves terv első évében duplájára emelkedik. A belterjesség másik fontos feltétele a fejlett állattenyész­tés. A második ötéves terv idő szakában a megyében első sor­ban a sertéstenyésztésben fo­gunk gyors fejlődést elérni. Termelőszövetkezeteink már az idei év végére elérik, hogy 100 hold szántóra 3,5 darab anyakoca jusson, az ötéves terv első évében pedig ez a szám csali nem megduplázódik. Es ez igen nagyarányú fejlesztést je lent. Tehénállománynál, első­sorban az egy tehénre eső tej­termelést fogjuk emelni, hogy az, 1965-re megyénkben is lega lább 2700 liter legyen. A feladat nagy, sokat kell dolgoznunk érte, de a mezőga^ daság iervealapjában reális és1 megvalósítható és mindenek: előtt végrehajtóinak, a dolgo­zóknak érdekeit szolgálja. Október közepén kezdődik a KISZ politikai oktatás A Magyar Kommunista Ifjú­sági Szövetség 1959—60-as ok­tatási éve október közepén liez dődik. A KISZ-szervezetek gondoskodnak arról, hogy a hallgatók politikai képzettségé­nek megfelelő különböző okta­tási formákat hozzanak létre A KISZ politikai körökön pél­dául a fiatalok vitákat rendez­nek hazánk politikai, gazdasá­gi és kulturális fejlődéséről, a felszabadulás óta bekövetke­zett gyökeres változásokról. Meghalt Vogl Béládé volt partizán A Magyar Szocialista Mun­káspárt Meg3'ei Bizottsága és a Magyar Partizán Szövetség Megyei Szervezete mély fájda­lommal jelenti, hogy Vogl Bé- láné elvtársnő, született Juri- nics Ibolya, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt és a Partizán Szövetség tagja 33 éves korá­ban, tragikus körülmények kö­zött meghalt. Vogl Béláné szegényparaszti családból származott, már 12 éves korában bekapcsolódott a munkásmozgalomba. A felsza­badulás idején csatlakozott a Petőfi partizán brigádhoz, amelynek harcaiban mindvé­gig részt vett. A Magyar Szo­cialista Munkáspártnak 1945- től tagja és haláláig tevéke­nyen résztvett a helyi párt- szervezet életében. Temetésére a megyei pártbi­zottság, a partizán szövetség és a helyi szerveit képviselői­ből rendezőbizótteág alakult. Temetése vasárnap délután 3 órakor a szederkényi községi temetőben lesz, ravatalát a köz ségi pártszervezet székházában állították feL Reklám vagy tájékoztatás ? Ha pontról pontra megvizs­gáljuk a reklámkonferencia határozati anyagát, és Bara­nya megye, illetve Pécs város kereskedelmi szerveinek mun­káját összevetjük ezekkel a célkitűzésekkel, érdekes és főként igen fontos következte­téseket vonhatunk le. Jelen pillanatban helyi vi­szonylatban két dolog akadá­lyozza a jó hirdető és reklám­politikát. Az egyik ok keres­kedelmi szakembereink egy részének az az álláspontja, hogy ügyié bejön a vevő, hiszen csak nálunk kapja meg a ke­resett árut. A másik ok az, hogy a vállalatok, üzemek, KTSZ-ek, reklám és propagan­da keretét a vezetők úgy tekin tik, mint olyan tartalékbázist, melyet vggső fokon fel lehet használni bármire az eredeti rendeltetésén, eredeti célján ki vül is. Feltétlenül meg kell említe­ni azokat a vállalatokat, ame­lyek nem szívességnek tekintik az újságban közölt hirdetéseket hanem saját tapasztalataik alapján már rájöttek ennek hasznosságára. Ilyenek: Pécsi Kiskereskedelmi Vállalat, Ba­ranya megyei Kiskereskedel­mi Vállalat, Pécsi Ruházati Bolt, az Állatforgalmi és Ter­ményforgalmi Vállalat. Szol­gáltató vállalataink és KTSZ- eink vonatkozásában egyszerű statisztikai összehasonlítást teszünk. Ha a szolgáltató ka­pacitását a magán kisiparos­sal összehasonlítva ötvensze­resnek vesszük, akkor azt ta­pasztaljuk, hogy propagandá­ik, hirdetéseik, reklamirozásuk ennek az aránynak még 10 százalékát sem teszik ki. To- vábbmenve: nem csak a kö­zönség, hanem a vállalatok fi­gyelmét sem irányítják kellő mértékben, saját tevékenysé­gük felé. Ezért olvashatjuk számtalan esetben a népi el­lenőrzési szervek észrevételeit, amiatt, hogy egyes vállalatok magán kisiparossal dolgoztat­nak, holott ugyanerre a tevé­kenységre kapacitása van pél­dául a Vegyesipari Vállalat­nak, ahol ezen a téren ma már van javulás, de még mindig nem használják ki kellő mér­tékben a propagálás a megis­mertetés lehetőségeit. A mezőgazdasági vonalon fehér hollónak számít egy-egy állami gazdaság részéről az el­fekvő, használaton kívüli anya gok, gépek, szerszámok ismer­tetése, vételre felajánlása. A gépállomások szoros kapcso­latban vannak ugyan a ter­melőszövetkezetekkel, viszont az egyénileg gazdálkodó pa­rasztoktól nem lehet megkíván ni, hogy egyenként érdeklőd­jenek afelől, hogy milyen gé­pekkel rendelkeznek, milyen feltételekkel, milyen áron. mi­kor végeznek el számukra me­zőgazdasági munkákat. Ezek­nek az ismertetése, árajánla­tok közlése nem elveszett pénz hiszen bőségesen megtérül a másik oldalon. Ha végignézzük a fővárosi lapokat, ha figyelmesen vizs­gáljuk Budapest utcáit ebből a szempontból, akkor tapasztal hatjuk, hogy ezen a téren, még igen sokat kell fejlődnünk, pedig a lehetőségek itt is meg­vannak. A vállalatok jórésze rendelkezik dekorációs részleg gél, ötletes szakemberekkel, kitűnő rajzolókkal, sőt még anyagi okokra sem lehet hivat­kozni, ha okosan, célszerűen gazdálkodnak a rendelkezésük­re álló keretekkel. Kereskedelmi szerveink szak emberei főleg azok, akik ma még feleslegesnek, célszerűt­lennek tekintik a liirdetés fo­kozását, a vásárló-fogyasztó fi­gyelmének felkeltését, tegye­nek próbát: Vizsgálják meg egy-egy időszakra vonatkoztat­va a reklám, a hirdetés ered­ményeit, és akkor meggyőződ­nek arról, nem utcára dobott pénz az, amit erre a célra for­dítanak, hanem bőségesen meg térülő befektetés, melyből a vásárlóközönségnek éppen úgy megvan a haszna, mint a szo­cialista kereskedelemnek. T. P. (jáael fpitidtől... Majd hetven kilométerre, Tolna-Mözsön, az \ állomástól a Harc községhez vezető új útszakaszon fuvaroz állandóan Sárosai elvtárs, a 21-es TEFU kommunista gépkocsivezetője. Nem akármilyen géppel dol­gozik. Uj, hatalmas, 8 tonnás nyergesvontatóval és ami még termelékenyebbé teszi a mun­káját: hárem pótkocsival, az egyiket viszik, addig a brigád a másikat megrakja, míg" a harmadikat a munkahelyen lerakják. És ez így megy kör- be-toörbe reggel négytől este hat-nyolc óráig. . Hogy jól vógzi-e a munká­ját, arról leginkább az Út­fenntartó művezetője, Csizma­dia József beszélhetne, aki szerint, ha ilyen brigádok és ilyen karban tartott kocsik lennének mindenütt, akkor na­gyon sok pénzt lehetne az ál­lam részére megtakarítani. Mert Sárosai elvtárs napon­ta többször is gondosan meg­vizsgálja a motort, ellenőrzi a karosszériát, tisztítja, pátyd- gatja a „paripát”. Amikor ta­lálkoztunk, délután 5 óra volt és a poros országút ellenére is ragyogott a motor, tiszta volt a vezetőfülke és a vezető gondosan vizsgálgatta a gumi­kat, rendben vannak-o, meg- l'elelő-e a nyomásuk. A nveresílgrés/esedésről tárgyalnak az grúögazdosagok üzemi tanácsai Az Országot) Erdőgazdasági Főigazgatóság ¡kollégiuma meg­tárgyalta az erdőgazdaságok- ^)an a faipari vállalatoknál működő üzemi tanácsok mun­kájának tapasztalatait.. A kol­légium megállapította, hogy az üzemi tanácsok számos terüle­ten hasznos munkát végeztek. Hatásosan felléptek a társa- da'mi tulajdon védelme érdeké óén és elősegítették a munka­fegyelem megszilárdítását. Az Országos Erdészeti Főigazga­tósághoz tartozó vállalatoknál szeptember 30-án fejeződött be a gazdasági év, s már megálla­pítható, hogy az erdőgazdasá­gok többségénél lesz nyereség- részesedés. Az üzemi tanácsok jelenleg azt vitatják, hogy a részesedést mi Íven feltételek szerint osszák el'. Az üzemi tanácsok megvi­tatják az új berszabályzatot is ;v ebben a gazdasági év­001 kp éWfrfL „Nem akartam rossz apa lenni" Lassam, fáradtan beszél egy közép­korú férfi. Panaszkodik. Hűvös már az idő, bollonkabátja mégis kigombolva, és remegő kézzel verejtékező homlokát törő Ige ti. '— Amilcor elvettem Eszt.it a (ryerek­kel, a kicsi volt a szemünkfénye. Úgy . szerettem, hogy a sajátomat sem szeret­hetnem jobban — moíjdja■ megtörtén, elfúló hangon. Szerettem aktcor is, ami­kor szőke kis koponyájában már ra­vasz dolgokat forgatott. Csak. légiim - tettem. Fm gyerek, gondoltam. Nem. baj. ha eleven. De Pityu nem volt eleven. Csendes volt es alattomos. Gondoltam, kinövi. De nem nőtte ki, mert már 11 éves es egyik napról a másikra, a leg- elképesztöbb dolgokra ébredünk. Nem aliartam bántani. Nem akartam rossz apja lenni, hogy úgy emlékezzen rám. a nevelőapjára, hogy „mostoha“ voltam. A férfi beszél. Mintha minden kese­rűségétől itt, a napsütötte utcasarkon szeretne megszabadulni. Már búcsúzni akart de csak megállt, kikívánkozott be­lőle, hogy Pityu nemreg az édesanyja tüzelőre gyűjtött. 1000 forintját ■lopta el. Szerencsére, sikerült időben elvenni tőle a pénzt. Ez csak a kezdet volt. Lo­pott 'kapu alól kabátot, zsibárustól jel­vényeket, pedig neki mindene megixűt. Mtadam aagp és úk « Talán túlságo­san mindene. — Mondta az apa kese­rűen. A kis Pityut, akkor bevitték a rend- őrségre, megszidták, az anyja sírva kö- nyörgött.. hogy javuljon meg. A nevelő­apja, akkor ütötte meg először. A fiú csak nézett, ártatlanul, a na.gy kék sze­neivel és csak akkor pityeredéit el, amikor megtudta, hogy intézetbe viszik. Édesanyja azonban csak keí-három. hé­tig bírta, ki a gyerek nélkül. Dobogó szívvel ment a gyerekért, remegón szo­rította magához egyetlen elkényeztetett kisfiát. A fiú akkor mindent megígért, Es mégis. Alig volt három-négy napig otthon, amikor egy lakásba besurranva aranygyűrűt es aránykarórát lopott. A gyürv.{. eladta a piacon, egy szép kit zöld. gömbölyű dinnyéért... Nem. egyedülálló eset ez a városban. Az utóbbi időben igen elszaporodott a gyermekkorú bűnözők száma. A szülők szinte kivétel nélkül becsületes munkás emberek, akiknek a szégyentől megke­seredik a nyáj. a szájukban, a torkukra forr a szó. Nemrégiben, az esti órák­ban három 10 év körüli fiú sződás és sörös üvegeket lopott egy étteremből. Sem a szülők, sem a gyerekek nem tudták megmagyarázni, miért tették. Az egyik gyerek^ édesapja elsírta magát, mikor aa — Ide jutottunk?— Temette Mezébe az arcát. Mindent megkapnak, csak értük dolgozom, hogy nekik mindenük meg­legyen, ami nekem csak álom volt. Egész nya.ro- nyaralnak, zsebpénzt kap­nak, kerékpárt, a. 1.5 éves lányom úgy jár, mint régen a grófkisasszonyok... A lány Ági most 15 éves, első gimnazista. És nem tudok parancsolni ne Iá. Későn jár haza, csak a szórakozás érdekli. Züllik. Es itt van. A fiam meg lop.... Csak úgy rázza a zokogás, de nem törli le könnyeit, hagyja hogy végig­folyjanak barázdás arcán, összekevered­ve a pórusokba ivódott szénporral. — Nem akartam, ütni őket, nem akar­tam, hogy munkára gondoljanak, hi­szen keservesen és sokat dolgoztam én gyermekkoromban. Jobb sorsra szántam őket... — Most mit tegyek, tarja szét a kezét? Pofozzam? Simogassam? Sír­jak? Könyörögjek neki — mondja két­ségbeesetten. Tessék elhinni, nem vol­tam rossz édesapjuk. A pofonnak, az apai pofomnak, tok­kal előbb kellett volna elcsattannia.. •— Sem ő, sem a másik és még nagyon sok szülő nem gondol arra, hogy az ilyen jósággal ,a minden megadással“ vét legtöbbet a gyermeke ellen, WVSTTt- M, „Közlöm Önnel, kedves Sá­roséi elvtárs, hogy becsületes és értékes munkájának elis­meréseképpen az Igazgatóság részéről társadalmi népi ellen­őrnek bíztam meg” — mondja Sárossá elvtársnak Herke Gyu­la, a 21-es TEFU igazgatója. Nagy megtiszteltetés ez és kü­lönösen nagy a . fontossága ilyen helyen, távol Pécstől, az anya teleptől. Sároesi nefcipirulva köszöni a megtisztelést és szerényen a munkatársaira hárítja a sike­reket, eredményeket. Itt, Tolna-Mözsön egyébként a brigádnak; igen érdekes új feladata is lesz: megkezdik a súlyváLLalásos fuvarozást, amely előnyös a saáEíttatónak is, meg a szállító vállalatnak is, de a brigádoknak: is. 'lét­szák ez Vargha elvtársnak is, az egyik kocsi vezetőnek, de tetszett az elgondolás Kóváry j elvtársiak, az Útfenntartó ve­zetőjének ÍSj De minden bizonnyal nem tetszik majd azoknak, akik nem szeretnek rendszeresen dolgozni, akik eddig a „brigád nyakán” élteik. Mert ha a bri­gádok a rakodásnál és a lera­kásnál összefognak, akikor a kereset az eddiginél 20—30 százalékkal is több lehet, mert a súlyvállalás az eddigi bü­rokratikus kötöttség helyett nagyfokú önállóságot biztosít az egyes részlegeknek. Vi­szont, ha a brigádban egy-két lógó van — ami bizony itt is előfordul —, akkor a tétlen­ség kárát nem a lógósok, ha­nem az. egész kollektíva viseli. Ezt magyarázza most Sáros- si elvtárs, ezt helyesli most Vargha elvtárs és ennek elő­nyeit írja blokkiüzetebe Csiz­madia elvtárs is. A pécsi teherautöve.’.etók távol városuktól. Tolna megye szivében segítenek valóra vál­tani a Tolna megyei tanács­ülés határozatát: október 15-én készen lesz a Telma-Mözs—. Hare közötti termelősaövetilu*« .a,.l

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom