Dunántúli Napló, 1959. október (16. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-30 / 255. szám

▼ILAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ■ DUNÁNTÚLI , NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI ÉVFOLYAM. 256. SZÁM ARA: 50 FILLÉR SZOMBAT 1959. OKTÓBER 3L Emeljük a pártvezetés színvonalát! Á Baranya megyei pártértekezlet határozata Az MSZMP Baranya tne- JO'ei pártértekezlete egyetért a pártbizottság eddig végzett munkájával, mert jól hajtotta végre a párt első országos ér­tekezletének határozatát, tevé­kenységével következetesen érvényre juttatta a pártnak a dolgozók széles rétege által tá­mogatott és követett helyes po Htikáját. Ennek eredménye­ként megnőtt a párt tekinté­lye, vezető szerepe. Az ipái­ban rendszeresen teljesítjük a népgazdasági terveket, emel­kedett a termelékenység, csök­kent az önköltség, a mezőgaz­daságban mind nagyobb teret hódított a nagyüzemi gazdál­kodás, a kulturális élet egyre jobban megtisztult a külön­böző revizionista nézetektől. A megyei pártértekezlet egyetért a párt eddig folyta­tott politikájával és kéri a VII. kongresszust, hogy azt fogadja *1 és erősítse meg. A pártértekezlet megvitatta a pártbizottság beszámolóját a végzett munkáról, s az előt­tünk álló feladatokról és en­nék alapján a legközvetlenebb 'feladatokat az alábbiakban határozza még: V. A megyei pártértekezlet meg "'lapítja, hogy az elmúlt idő- bakban az ipar eredményei biztatóak, bár a kitűzött célo­dat még nem értük el. Meg­győződésünk, hogy szocialista •Párunk — ipari munkásaink, * a műszaki értelmiség lelkes, odaadó munkája révén — pár­tánk Központi Bizottságának jnárciusi határozata szellemé­in, az 1959. évi termelési tor v*t 4 százalékkal túlteljesíti, növeli a termelékenységet, s ^kkenti az önköltséget. ®zzel megteremti az eddigi­jei is gyorsabb előrehaladás Ehetőségét, az életszínvonal további emelésének feltételeit. , L A fő feladat most az erők “^■pontosítása, a vezetési szín­tanai emelése, a dolgozók al- kezdeményezésének 6r- *®nyre juttatása, valamint a l^tallsta munkaverseny szé- esknrű szervezése. Irányítása. ”*indcn üzemi pártszervezet Usgálja felül a kongresszusi “'ajánlásokat, azok realitását, . * jelenlegi helyzetet ffgye- “n»be véve határozza meg ez yben a további feladatokat. ‘°Utlknl munkával mozgó- a a dolgozókat az ül fcla- °k teljesítésére. Külohösen y figyelmet kell fordítani 'echnikal színvonal emelé- B< a munkaszervezés tőké­sítésére, s a dolgozók mun- ^őrülniényeínek javításéra. El fokozottabban vegyék aybe a dolgozók segítségét, nielési értekezleteken, üze- tanácskozásokon tárják fel “nnelés problémáit s az el­főtt jó javaslatokat hasz- Mk feL " tizem! pártszervezeteink ,f* több gondot fordítanak íermelés pártellenőrzésére, «ttnelésí mutatók céltudatos •üzésére, s azoknak a poll" aí munkában való felhasí­tására. A Jövőben ezt a te- ‘“nységüket fokozni kell. A WíasáKi vezetőktől elvárjuk. partszervezeteink politikai munkájában is. Fontos feladatunk a mun­kásdemokrácia megfelelő ér­vényesítése. Biztosítani kell, hogy a munkások megfelelő fórumot kapjanak a gazdasá­gi munka fogyatékosságainak bírálatához, javaslataik, észre­vételeik megtételéhez. Tovább kell erősíteni a fizikai dolgo­zók, s a műszaki vezetők kap­csolatát. Figyelemmel kell kí­sérni üzemeinknél a társadal­mi tulajdon megvédése érde­kében hozott rendelkezések be tartását. Jobban fel kell hasz­nálni a társadalmi bíróságo­kat. A társadalmi tulajdon megvédése minden dolgozó ér­deke, kötelessége. Gazdasági vezetőink nagyobb gondot for­dítsanak a társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények meg­előzésére. 3. A termelékenység foko­zásának nélkülözhetetlen fel­tétele a műszaki fejlesztés, a technikai színvonal emelése. Minden üzemünkben, de kü­lönösen a szénbányászatban és az építőiparban fel kell hasz­nálni a műszaki fejlesztésre biztosított lehetőségeket. Töre­kedni kell űj gyártmányok, új gépek, új munkaszervezési for­mák kikísérletezésére, kialakí­tására, a munkafolyamatok komplex gépesítésére, általá­ban a jobb. olcsóbb, termelé­kenyebb termelés feltételeinek biztosítására. Tervszerűen gon­doskodni kell a munkások szakmai és politikai tovább­képzéséről, dolgozóink általá­nos műveltségének fokozásáról. Az újítók, feltalálók, ésszc- rűsítők fokozzák tevékenysé­güket, cseréljék kt tapasztala­taikat, tanulmányozzák a meg felelő szakirodalmat. Hívják fel figyelmüket egy-egy célfel­adatra. Vizsgálják felül az el­fogadott, de bevezetésre nem került újításokat, s gondoskod­ni kell minél előbbi beveze­tésükről. Messzemenően tart­sák szem előtt az anyagtaka­rékosság, különösen az import anyagok megtakarításának el­vét. Törekedjenek a hazai anya gok minél szélesebb területen való alkalmazására. Helyeseljük a tudományos egyesületek egy részének azt a kezdeményezését, hogy egy- Pgy — a városainkat, üzemein­ket érintő problémát alapo­sabban megvizsgálnak, s a problémák megoldására javas­latot tesznek. 4. A szocialista munkaver- seny-mozgalom segítségével a vállalatok többsége szép ered­ményeket ért el. A jövőben azonban nagyobb gondot kell fordítani a verseny nyilvános­ságára. A szocialista munka- brteád-mozgalom szervezése so rán ügyelni kell arra, hogy a vállalt feltételek tükrözzék e mozgalom jellegét, azok min­den tekintetben előremutatóak mozgósítónk legyenek. Párt­szervezeteink a szocialista bri­gádok szervezése mellett a szé­les tömegek verseny-mozgal­mára is fordítsanak kellő gon­dot. 5. A Központi Bizottság már -iusl határozatában megszabott feladatok teljesítése, a lakos­ság életszínvonalának emelé­se, elsősorban a munkásoktó’ különösen a bányaüzemek dolgoséitól függ. Ezért kérjük bányászainkat, hogy az elövá- jási, feltárási, a műszaki fej­lesztési feladatok megoldása mellett továbbra is törekedje­nek a kokszolható szén terme­lésére megszabott tervük túl­teljesítésére. Messzemenően gondoskodja­nak arról, hogy üzemeinkben a biztonsági és egészségvédel­mi előírásokat minden körül­mények között betartsák, s a napi termelés jó megszervezé­sével kerüljék el a bóvégi hajrákat. 6. Beruházásaink időben és megfelelő minőségben való megvalósítása jelentős részben építő- és épitőanyagiparunk dolgozóitól függ. Építőiparunk készüljön fel az űj építési el­járások, különösen a blokkos és paneles építési módok üzem szerű alkalmazására. Töreked­jen az előirányzott elemek mi­nél sokoldalúbb fehasználásá- ra, az építőipari munkafolya­matok, s a szakipari munkák gépesítésére. Csökkentse az építkezésekre fordított Idő és a műszaki színvonal emelésé­vel, az új munkaszervezési formák bátor bevezetésével tegye olcsóbbá az épületeket, építményeket, fokozza a mun­ka termelékenységét. A tégla­gyártásban dolgozó munkások és műszakiak Igyekezzenek a korszerű üreges téglagyártást üzemszerűen bevezetni, s ez­zel tegyék lehetővé az épüle­tek fajlagos súlyának, a meg­mozgatott anyagmennyiségnek lényeges csökkentését. Az arra alkalmas téglagyá­rakban minél hamarabb In­dítsák meg a cserépgyártást. 7. Iparunk és mezőgazdasá­gunk növekvő termelése, vala­mint a lakosság életszínvonal- emelkedéséből adódó fokozódó igényék nagy feladat elé ál­lítják vasúti és közúti közle­kedésünket. A megy ei párt­értekezlet kéri a közlekedés dolgozóit, hogy a kocsipark jobb kihasználásával, a közle­kedési eszközök és berendezé­sek, utak és pályatestek foko­zottabb karbantartásával biz­tosítsák a többtermelésből adódó többletszállítások zavar­talan lebonyolítását. 8. Az exportra termelő üze­mek népgazdaságunk külkeres kedclmi mérlegének további javítása érdekében tegyenek meg mindent exporttervünk maradéktalan teljesítéséért. Törekedjenek a termelt áruk minőségének állandó javításá­ra, hogy termékeik becsületét a külföldi piacokon továbbra is megőrizzék. 9. A megyei pártértekezlet felhívja a hclyilparl üzemek, a szolgáltató vállalatok, a ke­reskedelem, az élelmiszer­ipar, s a könnyűipar dolgo­zóit, műszaki és gazdasági ve­zetőit, hogy saját területükön tárják fel a helyi erőforráso­kat. A lakosság részére Igye­kszenek minél több közszük- rf;leli cikket, élelmiszert, kul­turáltabb. jobb szolgáltatást tlztositani. elégítsék ki a la­i f.osság életszínvonal-emelkedé­séből származó növekvő Igé­nyeket. Javítsák termelvé- nyelk minőségét, s törekedje­nek a választék bővítésére. | Igyekezzenek a korszerűtlen raktározásból adódó vesztesé­(rotytata* a 2, oldalon.) A párt bízik a dolgozó tömegekben ez a titka a sikereknek Felszólalások a megyei pártértekezlet második napján A megyei pártértekezleten felszólalt Aczél György elvtárs, a Központi Bizottság tagja. Tegnapi számunkban közöl­tük, hogy megkezdte munká­ját a Magyar Szocialista Mun­káspárt Baranyai megyei párt­értekezlete. Tegnapi számunk­ban közöltük a Baranya me­gyei Pártbizottság beszámoló­ját is, amelyet Laki István elv­társ terjesztett a párt értekez­let elé. A beszámoló elhangzá­sa után került sor a vitára, amelyben felszólalt Aczél György elvtárs, a Központi Bi­zottság tagja, a művelődésügyi miniszter első helyettese is. A vita során elsőnek Berlus Imre elvtárs, 'a komlói Kos­suth bánya pártbizottságának titkára szólalt fel. Beszámolt a pártértekezletnek arról a lel­kes munkáról, amelyet jr komlói Kossüth-bánya dolgo­zói végeznek a pártkongresszus tiszteletére. A komlói bányá­szok is egyetértenek és támo­gatják a Központi Bizottság márciusi határozatában megje­lölt célkitűzéseket, egyetértő-- nek a Központi Bizottság irányelveivel. Ez a helyeslés és egyetértés adja meg a mun­kasikerek alapját is, ebből fa­kad, hogy hónapról hónapra teljesítik a kongresszus tiszte­letére tett munkafelajánlá­saikat. „Miden biztosíték meg­van arra,. — mondotta Bertus elvtárs. — hogy idő előtt túl­teljesítjük a hároméves ter­vet és megalapozzuk az új öt­éves terv sikereit.” Felszólalt a vita során dr. Hajdú Gyula elvtárs is. Beszá­molt a pécsi munkásmozgalom múltjáról, kiemelve a szerb megszállás alatt szervezett 18 napos általános politikai sztrájkot, amelyet a pécsi mun­kásság győzelmesen fejezett be, és amely mintegy beveze­tőjét jelentette a tanácsköztár­saság kikiáltásának, mivel a sztrájk győzelme után egy hét­tel kikiáltották a Tanácsköz­társaságot. A jelenről szólva elmondta, hogy úgy véli, a fiatalok, bar a termelésben megállják a he­lyüket, szép eredményeket ér­nek el, a politikai munkájuk­ból hiányzik a lendület. Felszólalásában Hajdú elv- társ rámutatott arra, hogy a kultúrmunka, amelynek igei) nagy jelentősége van az embe­rek és a fiatalok nevelésében; nem mentes a hibáktól, nem tervszerű, sok az ötletszerűség benne. Hiányolta Hajdú elv­társ, hogy a jogi egyetem ta­nárai és a középiskolai taná­rok nem kapcsolódtak be úgy a kultúrmunkába, mint ahp- gyan azt meglehetnék. Vogl István elvtárs, a Bere- mendttCementgyár párttitkára felszólalásában elmondta, hogy a beremendi cementgyári dol­gozók is bíznak a párt politi­kájában és szívvel-lélekkel dolgoznak e politika valóravál- tásáért. Felszólalása során Vogl elv­társ egy Igen komoly problé­máról is beszélt. Mégpedig ar- 1 ról, hogy a dolgozók vállalásai. a munkayerseny elé, nem egy esetben a gazdasági műszaki vezetek gördítenek akadályo­kat. Es ezek mögött az akadá­lyok mögött a legtöbb esetben a prémiumok elvesztésétől való félelmet lehet megtalálni. Ha a dolgozók elhatározzák, hogy vállalják a termelés növelését, a gazdasági vezetők aggályos- kodnak: mi lesz, ha tervesítik a vállalással elért eredményt, mi lesz, ha emiatt a jövőben nem sikerül a prémiumfelté­teleket teljesíteni7 stb. Fel­hívta a figyelmet Vogl elvtárs. hogy az Ilyen nézetek ellen mindenütt vegyék íel a har­cot, ahol csak felütik a fejü­ket, mert károsak, gátolják a dolgozók egészséges ,alkolÓ. munkájápaly á fejlődését.’ Vé­gezetül bejelentette ‘ybgl elv- társ, hogy ebben az évbén 7000 helyett 9500 tonna cementet gyártatlak. • Tímár Lajos -eivtars, .a rád- falvai Győzelem Tsz párttifká­ra szövetkezetük fejlődéséről tájékoztatta a pártértekezletet. Lakatos József elvtárs, a Megyei Népi .■ Ellenőrzési Bi­zottság elnöke felszólalásában ismertette a Népi Ellenőrzési Bizottság munkáját. Elmond­ta, hogy a dolgozók tömegei szimpatizálnak a népi ellen­őrzéssel, amit bizonyít az is, hogy egyre többen tesznek je­lentést a bizottságnak, ha va­lahol hibát tapasztalnak és ké­rik a hibák kivizsgálását. Bár akadnák még olyan vezetők is, akik nem szívesen látják a népi ellenőrzést, pedig az ellen­őrzés mindenkor csak segíteni kívánja a vállalatok és üze­mek munkáját. Megállapította felszólalásé­ban Lakatos elvtárs, hogy az ellenőrzések szerint « társa­dalmi tulajdon elleni vétségek mögött az esetek nagy többsé­gében nem munkások, hanem a múlt rendszerből ittmaradt deklasszált elemek állnak. Hangsúlyozta Lakatos elv­társ, hogy a népi ellenőrzés ál­tal feltárt hibák kijavítása el­sőrendű feladat mindenütt és kérte, hogy ezt a pártszerve­zetek is segítsék elő. Czégény József elvtárs, a Megyei Fegyelmi Bizottság el­nöke, a Sellyéi Járási Pártbi­zottság titkára a fegyelmi bi­zottság munkájának jelentését terjesztette a pártértekezlet elé, megállapítva, hogy a fe­gyelmi bizottság helyesen vé­gezte a munkáját, hozzájárult, munkájával a párt politikájá­nak érvényrejuttatásához. Takács Vilmos elvtárs fel­szólalásában a munka termelé­kenységének emeléséről és a pártellenőrzés kérdéseiről be­szélt. Hangsúlyozta, hogy a ter­melékenység emelésének az út­ja nem a fizikai munka foko­zásával. hanem a gépesítés nö­velésével, a gépek iobb kihasz­nálásával, a munkások, techni­kusok és mérnökök képzettsé­gének. enaateaeiMf ¿oldható mad. és így is kell megoldani a szo­cialista társadalomban. Ezért igen nagy fontossága van a dolgozók középiskolai, techni­kumban való tanulásának, és az élenjáró munkamódszerek széleskörű elterjesztésének. indemellett természetesen igen nagy jelentősége van a termelékenység emelésében a dolgozók munkaversenymoz- galmánaik és vállalásain;: k, amelyek szinte motorjai a ter­melékenység emelésének. I)r. Steinmetz Endre elvtárs, a Megyei Kórház igazgatója a megye egészségügyi helyzetéről tájékoztatta a partertek-ezletel. Elmondta többek között, hogy az elmúlt években csupán kz egészségügyi, beruházások övz-* syege Hé^v'voflni'PKÓ' forintot tett ki. Új kórházak, klinikák és rendelők épültök', ebből kz. összegből, .megyeszerto. Javasolta., hogy az állami szervek fordítsanak nagy fi­gyelmet Harkányfürdő fejlesz­tésére, ami elsőrendűen fontos a bányászok reumatikus beteg­ségeinek kezelése, és a balese­tek korszerű utókezelése szem­pontjából. Hasonló figyelmet érdemelnek az abaligeti bar­langgal kapcsolatos kísérletek is, amelyek a légzőszervi meg­betegedések gyógyítására kí­nálnak nagyszerű lehetőséget. Végezetül az egészségügyi dol­gozók bizalmáról biztosította a pártértekezletet és kívánt sok sikert a további munkához. ka maist Ferencné elvtársno, a Megyei Nőtanács elnöke, a nők munkájának megbecsülé­séről beszélt, és elmondta, hogy a megye asszonyai is részt kí­vánnak venni az országépítő munkában, és szükség is van terveink valóra váltásához túl­képzett nőkre, akik mindenben támaszai és segitőtársji -a férfiaknak. Kérte, hogy a jövő­ben jobban támaszkodjanak a pártszervezetek a nőbizottsá­gok munkájára és vonják be a nőket is az egyes feladatok megoldásába. Sziveri Kálmán elvtárs, a mágocsi termelőszövetkezet el­nöke a termelőszövetkezeti pártszervezetek munkájának fontosságáról beszélt és elmon­dottá, hogy milyen jelentős se­gítséget nyújtanak az üzemi munkások patronázscsoportj^i a termelőszövetkezeteknek. Sziveri elvtárs felszólalása után Piegl János elvtár--, a mandátumvizsgáló bizottság jelentését terjesztette a párt­értekezlet elé. Csütörtökön délután fél öt előtt néhány perccel Török Ká­roly elvtárs. a pártértekezlet elnöke berekesztette az érte­kezletet. A megyei pártértekezlet pén­teken reggel folytatta munká­ját. Pénteken szólalt fel a vi­tában Ambrus Jenő elvtárs, az MSZMP Pécs városi Bízol!- ságának első titkára. (Foivtotd* • 3,

Next

/
Oldalképek
Tartalom