Dunántúli Napló, 1959. október (16. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-30 / 255. szám
2 N APLÖ 1059. OKTÓBER SÍ. AZ MSZMP Baranya megyei PártértekezEetének határozata | (Folytatás az 1. oldalról.) gek csökkentésére. A kereskedelem dolgozóitól pedig azt kérjük, tegyenek meg mindent a dolgozók jobb, kulturáltabb ellátása, az előzékeny kiszolgálás érdekében. II. A mezőgazdasásban továbbra is kettős feladat megoldásán munkálkodnak. A termelőszövetkezeti mozgalom számszerű fejlesztésével, politikai és gazdasági megszilárdításával egyidőben jelentősen növeljük a mezőgazdasági termelést, hogy. a növekvő szükségletedet minél jobban kielégíthessük és biztosítsuk az ipar számára szükséges nyersanyagokat, 1. A második ötéves terv megkezdéséhez biztosítjuk, hogy 1960-ban Jó terméseredményeket érjünk eL Ezt csak. úgy tudjuk megvalósítani, hogy ezen az őszön a betakarítást, talajelőkészítést, vetést és az őszi mélyszántást időben, a mutatkozó lemaradást frissen bepótolva, jó minőség* ben végezzük eL Ezért pártbizottságaink, párt- szervezeteink és tanácsaink politikai felvilágosító munkával érjék el, hogy mind az egyénileg dolgozó parasztok, mind a termelőszövetkezetek, a gépállomások segítségével a még visszalévő őszi munkákat gyorsan, határidőre (legkésőbb november közepére) fejezzék be. A termelés növeléséhez a megyében rendelkezésre álló minőségi vetőmagot mind az egyénileg dolgozó parasztok, mind a tsz-ek vegyék Igénybe, s így a búza-vetésterület mintegy E>0 százalékát már ezen az őszön minőségi vetőmaggal vessek eL 2. A termelőszövetkezetek megszilárdítása ég termelési eredményeik növelése érdekében: a) A tsz-ek további politikai, gazdasági megerősítésének alapvető feltétele a pártpolitikai munka színvonalának gyors es sokoldalú emelése. Pártbizottságaink a termelőszövetkezeti pártszervezeteket fokozottabban segítsék, hogy ott aktív politikai élet alakuljon kL Ez nagyon fontos feltétele annak, hogy a tsz-ek- ben alapszabály szerinti gazdálkodás, szocialista munka- szervezés és munkafegyelem legyen, s a termelőszövetkezeti tagok előtt minél előbb nyilvánvalóvá váljon: csak a közös vagyon, a közös munka teremtheti meg minden dolgozó paraszt egyéni jólétét is. b) A tsz-ek állatállománya ez év során szépen gyarapodott, — részben a bevitt állatokkal, részben állami hitelből vásároltakkal és saját nevelésükkel —, de ez még nem kielégítő. Ezért az állami hitelek ésszerű felhasználásával, valamint a termelőszövetkezetek saját erőből való beruházásával érjük el, hogy ez év végére az állatsűrdség 100 kh. szántóra 12 szarvasmarha (ebből 4 tehén) és 3.5 db anyakoca legyen. c) Megyénk termelőszövetkezetei ez évben 50.5 millió forint állami hitelt kaptak építkezésre. A tsz-ek épületekkel való jobb ellátása érdekében nagyobb mértékben kell mozgósítanunk a termelőszövetkezetek saját erőforrásait, a társadalmi munkát szélesítenünk. Ez meggyorsítja a gazdasági fejlődésüket Is. A termelőszövetkezetek fordítsanak nagy gondot az egyszerűbb építkezési formákra. 3. Pártunk és kormányunk politikájának megfelelően továbbra is támogatjuk az egyéni dolgozó parasztokat. Termelésükre, becsületes munkájukra szállítunk és úgy tekintjük őket, mint a holnap termelőszövetkezeti tagjait. Ezért pártbizottságaink a termelőszövetkezeti pártszervezetek politikai és számbeli erősítése mellett a ma még egyénileg dolgozó parasztok körében lévő pártszervezetek munkáját Is segítsék, mert ez is feltétele annak, hogy megteremtsük e területen Is a termelőszövetkezetek létrehozásának politikai feltételeit. 4. Állami és tangazdaságalak az utóbbi óvekben egyre jobb gazdasági eredményeket értek eL Gazdálkodásuk javítása mellett nyújtsanak fokozottabb politikai cs gazdasági segítséget a tsz-cknek. Segítsék a termelőszövetkezetek üzemszervezését, minőségi vetőmaggal, valamint tenyészállatokkal való ellátását. 5. Nagy feladat hárul gépállomásainkra, mivel a KB 1958 decemberi határozata értelmében a mezőgazdaság gépesítése főként a gépállomásokon keresztül történik. Feladatuk: dolgozóik szakmai képzése, a minőségileg még jobb munka végzése mellett a politikai képzés, hogy a termelőszövetkezeteknek ne csak gazdasági, hanem politikai segítséget iá tudjanak adni. 6. Földművesszövetkezeteink továbbra is segítsék a falu szocialista átalakítását, elsősorban a termelőszövetkezetek támogatásával A falu és város kapcsolatának javulása érdekében jobban biztosítsák egyrészt a falusi lakosság iparcikkekkel való ellátását — főleg a választék bővítésével — másrészt a városi lakosság mezőgazdasági termékekkel való jobb ellátását, különös gondot fordítva a munkáslakta területekre! III. A pártértekezlet fontosnak tartja azt a fejlődést, amely a gazdasági építőmunkávail egyidőben kultúránkban végbe ment és meggyőződése, hogy a kulturális élet területén dolgozó kommunisták és a szocializmus felépítését magúikénak valló pártonkívüliek a jövőben is helytállnak e fontos területen, s kulturális forradalmunk meggyorsítására Is futja erejükből, 1. Tovább kell javítanunk a kulturális élet pártirányi- tását, eszmei befolyásolását. A megyei pártértekezlet arra hívja fel a pártbizottságok figyelmét, hogy e téren, főleg az üzemi és a falusi p.irtszervezeteknek nyújtsák a legnagyobb segítséget. Fontos, hogy mielőbb kialakuljon az állami szervek és a tömegszervezetetek együttműködése. Szükségesnek tartjuk a szakszervezetek, a KISZ és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat kulturális munkájának további javítását. 2. Fontos, hogy tovább javuljon az oktatási intézmények és a népművelés nevelőmunkájának hatékonysága, mert csak így lehet leküzdeni az iskolákban és a dolgozók között élő sok káros ideológiai- politikai nézetet, főleg az idealizmust, a vallásos világnézetet és a nacionalizmust. A dolgozók több és jobb termelésre irányuló törekvései akkor gyümölcsöznek igazán, ha a kultúra eszközeivel, a követelményeknek megfelelően tudjuk segíteni mindenekelőtt a munkások szakmai és általános műveltségének növelését. Ez pedig azt a feladatot rója a művelődési élet dolgozóira, hogy szélesítsék és mélyítsék a műszaki, technikai ismeretek propagandáját. A kulturális munka falun akkor tölti be szerepét, ha minden lehetőséget felhasználva segíti a mezőgazdaság szocialistává alakítását, részt vesz a termelőszövetkezetekbe lépett és a még egyénileg dolgozó parasztok tudatának formálásában, kulturális színvonalának emelésében. A megyei pártértekezlet »a falun élő értelmiség szerepét, s a jelenlegi helyzetet úgy értékeli, hogy megvan a feladatok végrehajtásához szükséges együttműködés alapja. 3. A munkásság és a parasztság legfejlettebb rétegei eszmei és művészi igényességükkel fokozottabban segítsek művelődési életünk szocialista tartalmának és művészi színvonalának gyorsabb javulását. Ennek a feltételeit a pártszervezetek segítségével, a szakszervezetek, más tömegszervezetek és a művelődési intézmények teremtsék meg. A megyei pártértokezle; hasznosnak látja a munkások és a művészek, továbbá a pedagógusok és a műve'ődésl Intézmények dolgozói közvetlen kapcsolatainak fejlesztését. 4. A megyei pártértekezlet felhívj» » pártszervezetek, » kommunisták és az üzemek figyelmét, hogy az iskolai nevelőmunka és a termelés kap csőlátónak megteremtésére Irányuló törekvéseink valóra váltása széleskörű társadalmi ügy. Ezért a pártszervezetek, az üzemek és a munkások erkölcsi és anyagi támogatással és közvetlen nevelőmunkával a jövőben még jobban segítsék a gyakorlati oktatás sikerét és ezzel együtt az ifjúság ideológiai, politikai nevelését. IV. Az előttünk álló nagy feladatok — a hároméves terv- sikeres, határidő előtti befejezése, a Központi Bizottság határozatainak maradéktalan végrehajtása az ipar és a mezőgazdaság stb. területén, — az alábbiakat teszik szükségessé: 1. Párttagságunk eszmei, politikai nevelésének biztosításával tovább kell szilárdítanunk és erősítenünk pártunk egységét. Szívós, következetes harcot kell folytatnunk a szektás, dogmatikus hibák, másrészt a revizionista megnyilvánulások ellen. Alsóbb párt- szervezeteink határozottabban lépjenek fel a helyenként még tapasztalható helytelen és káros nézetekkel szemben. (Pl. a műszaki értelmiségtől való elzárkózás, bizalmatlanság, egyes falusi alapszervezeteknél megmutatkozó szektás befelé fordulás, a pártonldvüli vezetőktől való idegenkedés.). Folytassunk határozottabb harcot a párt egységét veszélyeztető intrikák ellen. 2. Emeljük a pártvezetés színvonalát. Biztosítsuk a megyei pártbizottságtól a párt- alapszervezetekig, a párt lenini normáinak betartását, a kollektív vezetés, a demokratikus centralizmus érvényre jutását. A megválasztott párt- bizottságok és pártvezetőségek tagjai tevékenyen vegyenek részt a különböző szervek munkájában. Segítsük a bátor, egészséges kritikai széliem fokozottabb érvényesülését. Lépjünk fel, különösen falun, a kislétszámú alapszer- vezetcknél az egymás hibáit elnéző jelenségekkel szemben. Egyetértünk a Szervezeti Szabályzat módosítására vonatkozó javaslat azon részével, hogy „aki a bírálatot elnyomja, azt pártfegyelmi úton felelősségre kell vonni.“, A pártdemokrácia szélesítése mellett szükséges a centralizmus további erősítése is. Tovább kell javítanunk a megyei pártbizottság és az alsóbb pártbizottságok, valamint a járási, a városi pártszervek egészséges kapcsolatát a pártalapszervezetekkeí. A pártvezetés egyik fontos része, a kádermunka. E téren továbbra is az a feladatunk, hogy felszámoljuk a kádermunkában még megmutatkozó szubjektivizmust, törekedjünk a káderek stabilitására. A türelem, a megbecsülés, az elvi politika messzemenően jusson érvényre. Bátrabban szorgalmazzuk a fiatal munkás-paraszt káderek beállítását és ezzel egyidejűleg tovább képzésüket, nevelésüket. Mindez szükségessé teszi a pártpropaganda színvonalának gyors emelését és annak kiszélesítését. 3. Párttagságunk létszámának és összetételének egészséges fejlődését meggyorsítani a tagfelvételi munkában nem szükséges. Ugyanakkor fokozottabb gondot kell fordítanunk az egyes területeken mutatkozó elmaradás felszámolására. Erősítsük a párt sorait az üzemi dolgozók, az állami gazdaságok, a gépállomások dolgozóinak, a műszaki értelmiségiek, a termelőszövetkezeti tagok legjobbjaival. A köztük folytatandó felvilágosító munkával növeljük pártunkban a nők számát is, elsősorban bányászasszonyokkal, üzemi dolgozókkal és termelőszövetkezeti tagokkal. Lépjünk fel a tag- és tagjelölt-felvételnél mutatkozó liberalizmussal, valamint az egyszerű dolgozókkal támasztott, túlzott követelményekkel szemben. A pártbizottságok fokozottabban törődjenek a pártba újonnan bekerült elvtársak politikai nevélésével. Azokban a községekben és termelőszövetkezetekben, ahol ma még nincs párUlapszerve- zet, ott politikai munkával kell megteremtenünk megalakításának feltételeit. 4. A' Kommunista Ifjúsági Szövetség jelentős segítséget nyújtott a pártnak a politikai, a gazdasági és kulturális feladatok megoldásában. A jövőben a KISZ foglalkozzon többet az ifjúság politikai nevelésével, az Ifjúság gondolkodásában lévő káros nézetek leküzdésével. Növeljék a KISZ taglétszámát elsősorban munkás és tsz- parasztfiatalokkal. Az ifjúság nevelését tegyük társadalmi üggyé. Sorakoztassuk fel a megye dolgozó ifjúságát az előttünk álló termelési, gazdasági célok megvalósítására. 5.. Szüntelenül erősítsük a párt és a tömegek közötti kap csőlátót. Munkánkban támaszkodjunk jobban a dolgozók véleményére, őszintén, nyíltan beszélgessünk a dolgozókkal a párt politikájáróL Pártszervezeteink pártnapokon, falugyűléseken és egyéb értekezleteken vitassák meg a pártonkívüliekkel a VII. kongresszus irányelveit, az ötéves terv célkitűzéseit. Továbbra is fordítsanak nagy gondot a dolgozók élet- körülményeinek és ellátásának megjavítására. Lépjenek fel a' tömegek véleményét lebecsülő, a dolgozók ügyeit bürokratikusán, lélek nélkül intéző emberekkel szemben. A párt és a tömegek közötti egészséges kapcsolat szorosabbá fűzése terén a tömegszervezeteknek és tömegmozgalmaknak nagy szerepük van. a) A szakszervezetek továbbra is tartsák fő feladatuk aak a versenymozgalom szervezését, a munkásellátás további megjavítását, növeljék a munkások politikai, szakmai és kulturális képzésének színvonalát. b) Pártszervezeteink . segítsék jobban a nőmozgalom munkáját. Biztosítsák, hogy a nők nagyobb szerepet kapjanak. a megye gazdasági, társadalmi életében és annak vezetésében. A párt befolyását tovább kell növelni a dolgozó nők körében. c) A párt népfront-politikáját, a népi-nemzeti egység politikáját mindjobban érvényesíteni kell megyénkben. A népfront növelje befolyását a különböző rétegek (orvosok» középparasztok stb.) között. 6. Tanácsaink munkája sokat javult az elmúlt időkben» jól tevékenykedtek a helyi feladatok megoldásában, s ez növelte tekintélyüket. Az elkövetkező időben tovább kell fokozni a pártirányítást és a tanácsok tömegszervezeti tevékenységét kell erősíteni. 7. A megyei, városi és a járási pártbizottságok, valamint a pártalapszervezetek fordítsanak fokozottabb figyelmet a tömegszervezetekben és a tömegmozgalmakban tevékenykedő pártcsoportok, illetve párttagok munkájára, A megyei pártértekezlet bízik abban, hogy a kommunisták egyemberként dolgoznak a párt politikájának, határozatának végrehajtásáért. Körültekintő, lelkes és áldozatkész tevékenységükkel mozgósítják a pártonkivUlieket, hogy nagy feladatainkat közösen, az egész dolgozó nép Javára maradék nélkül valóravált- hassuk. AZ MSZMP BARANYA MEGYEI PARTÉRTEKEZLETE. Á megyei páríéríekezlet megválasztotta a megyei pártbizottság, a revíziós bizottság tagjait és a kongresszusi küldőiteket A megyei pártértekezlet a vita lezárása után, a határozati javaslatot egyhangúlag elfogadta, majd titkos választással megválasztották a pártértekezlet küldöttei a megyei pártbizottság tagjait, póttagjait, a Revíziós Bizottság tagjait, és a VII. pártkongresszus szavazati- és tanácskozási jogú küldötteit Az alábbiakban közöljük a pártbizottság tagjainak, a Revíziós Bizottság tagjainak és a kongresszusi küldöttek névsorát: Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának tagjai: 1. Ambrus Jenő, 2. Babella Károlyné, 3. Balázs Klára, 4. dr. Bánki Nándor, 5. Bedő Pálné, 6. Bertus Pál, 7. dr. Bihari Ottó, 8. Bogdán Etel, 9. Bogár József, 10. Bordács István, 11. Czirkos Mihályné, 12. Dittrich József, 13. Duga 'ózsef, 14. Egri Gyula, 15. Földes Andrásné, 16. Földvári János, 17. Gergely Lajos, 18. Gádor Lajos, 19. Jelenszki Márton, 20. Kárpáti Ferenc, 21. Kapusi Mihályné, 22. Kiss Dezső, 23. Kónya István, 24. Ko- vácsics György, 25. Krauth Fe renc, 26. Krancz Pál, 27. Laki István, 28. Lakatos József, 29. Marenics János, 30. Miklós Gyula, 31. Nagy József, 32. Dr. Nemes Alajos. 33. Novlcs Tános, 34. Nyéki Károly, 35. ■"alkó Sándor, 38. Papp János, 37. Papp Imre, 33. Panp M ván, 39. Pataki Mihály, 40. Piegl János, 41. Rajnai István, 42. Ramaisl Ferencné, 43. dr. Steinmetz Endre, 44. Szabó József, 45. Szűcs József, 461 Sztergér János, 47. Sztipanov Jánosné, 4R, Takács Vilmos, 49. Timár Lajos, 50. Tóth József, 51, Török Károly, A pártbizottság póttagjai: 1. Balogh Imréné, 2. Czé- gény József, 3. Ferk János, 4. Furuglyás István, 5. Józsa István, 6. Reinhardt András, 7. Tiborcz Istvánné, 8. Vasvári Ferenc, 9, Vándor Ferenc. A revíziós bizottság tagjai: 1. Beck Ferenc, 2. Gregor Sándor, 3. Jakab Sándor, 4. dr. Kocsis Mihály, 5. Havas József, 6. Róthflung Gyuláné, 7. Tárja Béla» Szavazati joggal rendelkező kongresszusi küldöttek: 1. Aczél György, 2. Ambrus Jenő, 3. Baris István, 4. Bogár József, 5. Dittrich József, 6. Egri Gyula, 7. Ferk János, 8. Földe's Andrásné, 9. Kaszápo- vics András, 10. Kárpáti Ferenc, 11. Kiss Dezső, 12. Laki István, 13. Marenics János, 14 dr. Nemes Alajos, 15. PapP János, 16. Papp János, 111 Palkó Sándor, 18. Szabó József, 19. Szekeres László, 20» Szentistványi Gyuláné, 2li Tálos László, 22, Török Károly» Tanácskozási jogú kongresszusi küldöttek: 1. Czégény József, 2. Ra* maisl Ferencné, 3. Takács Vilmos. As MSZMP Baranya megyei Bizottságának első ülése A megyei púrtértakezlet által megválasztott új Baranya megyei pártbizottság pénteken délután tartotta első ülését, ahol megválasztotta a megyei párt-végrehajtó bizottságot, fegyelmi bizottságot és a régi párttagok bizottságát. A megyei pártbizottság ülésén Aczél György elv társ, az MSZMP Központi Bizottsága nevében javasolta, hogy a megyei pártbizottság Egri Gyula elvtársat, a munkásmozgalom régi harcosát válassza meg a megyei pártbizottság első titkárának. A megyei pártbizottság tagjai a javaslatot egyhangú lelkesedéssel elfogadta. Ezután Török Károly elvtársat a megyei pártbizottság titkárává, az alábbi elvtársiakat pedig a megyei párt-végrehajtó bizottság tagjaivá választották: Epri Gyula, TBrtifc Károly, Ambrus Jenő, dr. Steinmetz Endre, dr. Nemes Alajos, Palkhó Sándor, Bogár József, Földes Andrásné, Papp János, Novics János és Kiss Dező. A megyei fegyelmi bizottság elnökéül Piegl János elvtársat, tagjaiul Molnár Ferenc, Duga József, Benkő János, Vajda Gyuláné, Kirchner András, Berta István elvtársakat választották. A megyei párt- bizottság a régi párttagok bizottsága elnöki teendőivel Gergely Lajos elvtársat bízta meg, a bizottság tagjaiul Babella Károlynál, Lefkovics Ernő, Prasznik Irén, B. Nagy Gusztáv, Dér József és Nagy Sándor elvtársakat választották meg. A megyei pártbizottság első ülése után Egri Gyula aivtáns, a megyed pártbizottság eted titkára üdvözölte a megyel pártértekezJetet. Beszédébe11 kihangsúlyozta, hogy az óJ megyei pártbizottság eredne nyes munkájának előfeltétel0 az a munka, amelyet az digi pártbizottság a2 elmúl1 három év során végzett.” „— A dolgozó nép helyes!' és támogatja a párt politiW' ját — hangsúlyozta Egri e'v' társ — minden lehetősén megvan arra, hogy a tovób' biakban még eredményeseb' ben haladjunk előre, még i°b' bán meggyorsíthatjuk a stC cíalizmus építését." Egri Gyula elvtára lalása után Takács Vilf^ elvtárs zárta be a megyei pá^'. értekezletet. Befejezésül a dőltek nációmétól,
