Dunántúli Napló, 1959. október (16. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-23 / 249. szám

4 N\PLÖ Külföldi hírek A* amerikai hadsereg újabb rakctakísérletet hajtott végre Cape Canaveral (AFP) Az amerikai hadsereg szerdán este kísérletet hajtott végre a Jupiter-típusú középtávú ra­kétalövedékkel. A csaknem 20 méteres rakéta kilövése, úgylátszik, minden akadály nélkül zajlott le. A kísérlet­nél részt vettek a légierő szakemberei is. Lehetséges, hogy közülük néhányat Olasz­országba küldenek, mint a NATO védelmi erőinek tag­jait a Jupiter támaszpontok­ra. Szovjet zeneszerzők utaztak az Egyesült Államokba Moszkva (TASZSZ) Dmltrij Sosztakovics vezetésével csü­törtökön szovjet zeneszerzők küldöttsége utazott az Egye­sült Államokba. A szovjet zeneszerzők viszonozzák ame­rikai kollégiák múlt év őszén a Szovjetunióban tett láto­gatását. A Jugoszláv—magyar határ­ügyi fő-vegyesbizottság ülése Belgrád (MTI) Belgrádban megkezdődött a jugoszláv— magyar h^tárügyi fő-vegyes- bizottság 14. ülésszaka. Az ülésen megvitatják a két or­szágot érdeklő határkérdések folyó ügyeit Amer marsall kinevezése Kairó (MTI) Nyugati hír­ügynökségek a kairói rádió szerdai esti jelentése alapján közli, hogy Nasázer elnök Ab- del Hakim Amer marsallt, az EAK alelnökét az északi (Szí­riái) tartomány általános po­litikai ellenőrzésével bízta meg. Egyszersmind megbíza­tást adott neki arra, hogy ki­dolgozza és összehangolja az általános politikát az EAK két tartományának egységé­vel kapcsolatos ügyekben, s ellenőrizze e politika végre­hajtását. Amer marsall ezen­kívül ellenőrzi majd a Nem­zeti Uhló megszervezését a Szíriái tartományban. Mint a kairói rádió közölte, az elnöki rendelet értelmé­ben Amer marsall ellenőrzést gyakorol majd a szíriai tarto­mány kormányhivatalai, mi­nisztériumai, és közintézmé­nyei felett. Eisenhower sajtóértekezlete 1959. OKTÖBEÍ-i Augusta (Reuter—AP). Eisenhower elnök csütörtökön sajtóértekezletet tartott a Georgia állambeli Augus tó­ban, ahová szerdán meghűlése miatt utazott. A sajtóértekezlet legna­gyobbrészt a csúcsértekezlet és a nyugati kormányfők ezt megelőző értekezletének kér­désével foglalkozott. Eisenhower kijelentette: hajlandó részt venni a kelet— nyugati csúcsértekezleten, ha a nyugati szövetségesek állás­pontját sikerül összehangolni. Ha a nyugati kormányfőknek a csúcsértekezletet megelőző értekezleten nem sikerül ösz- szehangolni az álláspontokat, a kelet—nyugati csúcsértekez­leten csak zűrzavar állhat elő — mondotta az elnök) Elismerte, hogy a kelet— nyugati csúcsértekezlet meg­tartásának időpontjaként a nyugati kormányfőkkel foly­tatott levelezésében decembert javasolta, de hozzáfűzte: nem ragaszkodik feltétlenül ahhoz, hogy a csúcsértekezletet eb­ben vagy abban az időpont­ban tartsák meg. ' Legfonto­sabb az, hogy a nyugati orszá­gok egységes arcvonalban lép­jenek fel a csúcsértekezleten — mondott» Eisenhower hangoztatta, hogy hajlandó bármely idő­pontban megbeszélést folytatni a brit, francia és nyugatnémet kormányfőikkel. Kérdést Intéztek az elnök­höz azzal kapcsolatban, hogy De Gaulle elnök a csúcsérte­kezletnek tavaszig való elha­lasztását javasolta) Eisenhower azzal válaszolt, hogy véleménye szerint a nyu­gati szövetségesek kormány­főinek értekezeletét a lehető legrövidebb időn belül meg kell tartani, mert minél to­vább halasztják a nyugati kormányfők értekezletét, an­nál tovább kell halogatni a kelet—nyugati csúcsértekez­let megtartását is. Minden­esetre jó lenne még ez év vé­géig megtartani a csúcsérte­kezletet, de 6 (Eisenhower) a maga részéről nem ragaszko­dik semmiféle határozott idő­ponthoz. Egy további kérdésre vála­szolva Eisenhower kijelentet­te, nem tudja, hogy lehetsé­ges-e a csúcsértekezletet ta­vaszra tervezett Szovjetunió­beli utazásával összeegyeztet­ni. Abban az időpontban, — mondotta — a kongresszus ülésezni fog és 6 mint elnök nem maradhat huzamosan tá­vol az országtól. Az értekezlet további során az acélipari munkások sztrájk­jával kapcsolatban intéztek hozzá kérdést a laptudósítók. Az elnök kijelentette, hogy a Taft—Hartley-törvényt nem tartja túlságosan jó és meg­felelő törvénynek, de nem áll szándékában a kongresszus januárban megkezdődő ülés­szakán új munkaügyi törvényt előterjeszteni. Ezután azzal a szerdai be­jelentésével kapcsolatban in­téztek kérdéseket Eisenhower- hez, amely szerint fel akarja kérni a kongresszust, helyez­zék át- a haderők ballisztikus lövedékekkel foglalkozó hiva­Á Fellebbviteli Bíróság döntéséig tovább tart az acélsztrájk Philadelphia (Reutert. Mint ismeretes, az Egyesült Álla­mok kormánya felkérte a plttaburghi kerületi bíróságot, rendelje él a Taft—Hartley- törvény alkalmazását. A bíró­ság döntése azt vonta _ volna maga után, hogy az acélsztráj­kot törvényellenesnek nyilvá­nítják és a munkásokat kény­szerítik, hogy nyolcvan napra vegyék fel a munkát Az Egyesült Acélipari Mun­kások Szakszervezete azonban a sztrájk felfüggesztését ki­mondó elsőfokú bírósági hatá­rozat ellen fellebbezést nyúj­tott be a Szövetségi Fellebb- viteli Bírósághoz- A fellebbe­zés hangsúlyozza, hogy a ke­rületi bíróság döntése és a száz nap óta tartó sztrájk fel­függesztése alkotmányellenes. A háromtagú szövetségi fel­lebbviteli bíróság bizonytalan időre felfüggesztette a kerületi bíróság döntésének érvényesí­tését és így a jogerős határo­zat meghozataláig az acélipari munkások tovább folytathat­ják a sztrájkot) A* ETSSZ’kosgyülésszerdai ülése Szavazás a »»tibeti kérdésben“ New York (MTI) Hírügy­nökségi jelentések szerint a közgyűlés szerdán este szava­zott az úgynevezett tibeti kér­désben előterjesztett ír—ma­láj földi javaslatról, amely — a Kínai Népköztársaság meg­nevezése nélkül — kifejezte az ENSZ „aggódását“ a tibeti események miatt, továbbá „tiszteletét“ nyilvánította a ti­beti nép emberi jogai, kultu­rális és vallási élete iránt) Az amerikai hidegháborús körök sugallta javaslat mel­lett szavazott 45 ország, név- szerint Ausztrália, Ausztria, Kanada, a csangkajsekisták, Dánia, Malájföld, Görögország, Haiti, Izland, Irán, Írország, Izrael, Japán, Jordánia, Laosz, Libéria, Luxemburg, Hollan­dia, Olaszország, Uj-Zéland, Norvégia, Pakisztán, a FUlöp- szigetek, Svédország, Thaiföld, Tunézia, Törökország, az Egye­sült Államok, továbbá 17 la­tin-amerikai ország. Ellene szavazott a Szovjet­unió, Ukrajna, Bjelorusszia és a hat népi demokratikus or­szág, köztük a Magyar Népköz- társaság küldöttsége. 26 ország tartózkodott a sza­vazástól: Ezek: Afganisztán, Belgium, Burma, Kambodzsa, Ceylon, a Dominikai Köztár­saság, Etiópia, Finnország, Franciaország, Ghana, India Indonézia, Irak, Libanon, Lí­bia. Marokkó, Nepál, Portugá­lia, Szaud-Arábiá, Spanyol- ország, Szudán, Dél-Afrika, az Egyesült Arab Köztársaság, Nagy-Britannia, Jemen és Ju­goszlávia. Mint mar jelentettük, a sza­vazás előtt felszólalt dr, Peter János magyar külügyminisz­terhelyettes is. Ugyancsak fel­szólalt Sir Pierson Dixon an­gol küldött. Kijelentette, Nagy- Britannia küldöttsége tartóz­kodni fog a szavazástól, mert nem akarja megszegni az alap­okmányt más országok bel- ügyeibe való beavatkozással. Különben is helyesebbnek tar­taná a határozat nélküli puszta vitát, mert szerinte ez sok­kal többet használ a .tibeti népnek“. Krisna Menőn — India — szintén bejelentette, hogy tar­tózkodni fog a szavazástól, bár a malájföldi—ír javaslat indítékaival együttérez. Han­goztatta, hogy a Dalai Járna igen fiatal ember, aki jelen­leg is alelnöke a KínaL Orszá­gos Népi Gyűlés állandó bi­zottságának, s a kérdés éle­zése csak megnehezítené a megbékélést. Palamarcsuk, Ukrajna kül­dötte megállapította, hogy a Kínai Népköztársaság szigo­rúan tiszteletben tartotta a Tibetre vonatkozó 1951. évi megállapodásokat, s a lázadás a tibeti nép létérdekei ellen irányult. Ezután a malájföldi küldött elismételte a Kínai Népköz- társaságra szórt régebbi rágal­mait, majd a közgyűlés a sza- ••azásra tért. Kuznyecov szovjet külügv­mlntszterhelyettes a szavazás után felszólalt. Hangoztatta: „a tibeti kérdés“ kezdeménye­zőinek nem sikerült szert ten­niük azok szavazataira, akiké­re a leginkább számítottak, akikre a leginkább szükségük , volt) Ez érthető is, mivel mind a kérdés felvetése, mind a sza­vazás törvénytelen akció. Az ehhez hasonló lépések csak a nemzetközi feszültség élező­dését eredményezhetik, s a fe­lelősség teljesen azokra a kö­rökre Kárul, akik az ENSZ lo­bogója mögé bújva igyeksze­nek a béke és a biztonság el­len tevékenykedni. tálát az Országos Légügyi és Űrhajózási Hivatal hatáskö­rébe. Az elnök kijelentette: sem­mi okát sem látja annak, hogy az Egyesült Államok ver­senyt folytasson a Szovjet­unióval nagy hajtóerejű űr­rakéták készítésében. Az Egyesült Államok — mondot­ta — 1955. óta nagy lendület­tel dolgozik űrhajózási és irá­nyítható lövedék programjá­nak megvalósításán és sikerült Is nagy hatósugarú interkonti­nentális ballisztikus lövedéke­ket előállítania­Mind ez ideig erre összpon­tosította tevékenységét, most azonban elérkezett az ideje, nagyhajtóerejű űrrakéták ki­fejlesztésének. Miután ezek nem tartoznak a hadügymi­nisztérium hatáskörébe, úgy határozott, hogy a Wemer von Braun vezetése alatt álló űrrakét-építő csoportot áthe­lyezi a polgári jellegű Lég­ügyi és Űrhajózási Hivatal hatáskörébe) Az angolokat felhaborítj De Gaulle huzódozáso a csúcstalálkozótól London (MTI). A páriasi hivatalos közlemény, amely ta­vasszal tartandó csúcstalálkozó mellett foglal állást, első pil­lanatban nagyon kedvezőtlen benyomást keltett Londonban. Az Evening News diplomáciai tudósítója írja: — De Gaulle szétzúzta azt. a reményt, hogy nemsokára lét­rejön a csúcstalálkozó. A pári­zsi közlemény megerősíti azt a londoni felfogást, hogy De Gaulle még mindig hózódozik. A Star diplomáciai tudósító­ja jelenti: — Anglia mielőbbi csúcsta­lálkozó mellett van, mivel Macmillan fenn akarja tartani a jóindulat felé irányuló len­dületet, amelynek újabb erőt adott Hruscsov amerikai láto­gatása. Az angol külügyminisz tóriumot meglepetésként érte a párizsi hír. De Gaulle magatarti boríthatja a hamar«» tandó csúcstalálkozón összes terveket. A Newsweek londoni! tója ezeket írja: — Macmillan szeretni csúcstalálkozót, amely« nai Népköztársaságot 9 hívnák. Úgy érzi 8» hogy előbb a négy naS 1 órának körülbelül a 1* lebbi 18 hónap folyam® tandó csúcstalálkozó-flOf haladást kell elérnie B* leszerelés és a Közép ügyeiben. Ezután M#® javasolná, hogy a négy hatalom fordítsa figyel1 Távol-Keletre, s hív]! Mao Ce-tongot, a Kín! köztársaságot közvetlen! tő ügyek Megvitatására A magyar sport ötéves ter Megkezdődött a magyar sport „parlamentjének« ülése Csütörtökön megkezdődött a magyar sport* „parlamentjé­nek“, a MTST negyedik, két­napos kibővített ülése, ame­lyen megtárgyalták a testneve lési és sportmozgalom ötéves fejlesztési tervének irányel­veit, és az 1960. évi feladato­kat, az MSZMP művelődési politikájának értelmezése, a testnevelési és sportmozgalom­ban, tézisei alapján. A beszá­molót Hegyi Gyula, az MTST elnöke tartotta) Legfőbb feladatunk a tervidőszakban a testnevelé­si és sportmozgalomban részt­vevők számának jelentékeny növelése — az 1959/60. évi álla pothoz képest az ötéves terv végéig 25 százalékkal — s min dennapi sportolásunknak a lég jobb körülmények közötti biz­tosítása (sportlétesítmény, fel­szerelés, edzők, stb.) egy kiala­kítandó összefüggő, egységes testnevelési rendszerben ,— mondottat / A szervezési kérdésekről szól va fő szempontként említette: —• El kell érni a tervidőszak­ban, hogy a TST-kben dőlje­nek el a legfontosabb kérdé­sek. Szervezési munka az is, hogy az 5 éves terv folyamán minden legalább 3—400 főt foglalkoztató üzemben, hiva­talban, intézményben, ahol er­re az adottság megvan, önálló alapszabály szerint működő sportegyesület alakuljon, amelynek legfőbb feladata a tömeges sportfoglalkoztatás megszervezése legyen. A he­lyi TST-k mellett meg kell alakulniok á helyi sportszövet­ségeknek, az egyes sportágak elterjesztése, népszerűsítése céljából, s 1961-től ismét be Bonn 1960 — 61. évi költségvetésénél! összege meghaladja a 40 milliard márkát Bonn (ADN). Bonn 1960— 61. évi költségvetése) amely a jövő év április 1-én lép életbe, most első Í2ben halad­ja meg a 40 milliárd márkát. A bonni pénzügyminiszté­riumban még nem tisztázták, hogy érik el az új költségvetés egyensúlyát. Annyi bizonyos, hogy az adóbevételek nem tudnak lépést tartani az atom fegyverkezés, növekvő kiadá­saival, Soustelle az algériai „ultrák mellé áll Párizs (MTI). Soustelle miniszter felhagy a hallgatás­sal és a „Francia-Algéria” hí­vei mellé sorakozik. Ez a tény, valamint a két baloldali heti­lap, az Express és a France Observateur elkobzása jelzi a Irancia belpolitikai helyzet új fordulatál Az UNR egyik párizsi szer­vezeténeit gyűlésén Jacques Soustelle szerdán este kijelen­tette, hogy az állítólagos ösz- szeesküvések körüli hűhó csak a köztársaság elleni „két ál­landó összeesküvés’’ létét akar­ta elfeledtetni a francia köz- vélmeennyel- Soustelle sze­rint a két összeesküvés’ a kommunisták és az FLN ter­roristáinak összeesküvése” Az Express és a Francé Observateur a múlt hét ese­ményeinek hátterét leleplező adatokat akart nyilvánosságra hozni. A baloldali hetilapok kinyomtatott példányait a De Gaeulleista párizsi rendőrfő­nökség az állam biztonsító| veszélyeztető bűncselekmény címén koboztotta el, kell vezetni az évi sportfejlesz tés tervezést, alulról felfelé. fiz iskolai ifjúság testnevelése és sportja terén továbbra Is azon az úton kell haladni hogy az iskolai kötelező test­nevelést a sportköri foglalko­zások egészítsék ki, és a spor­tolni vágyó tanulók fokozato­san az iskolában kapjanak sportoiási lehetőséget. Fent“ lóra kell venni az ország egyes gimnáziumaiban a testnevelési tagozatok felállításának meg­haÍfeíw!?tUaZ innen kikerülő hallgatók kepeznék ugyanis a sportvezetők és edzők utánpóUá Af ?*zos középiskolákban, valamint a 2200 osztott általá­nos iskolában fokozatosan meg kell szervezni a sportköröket ezenkívül évenként négy-négjí uj sportiskola szervezésével nöX®lni a sportiskolák háló­zatutj A gazdasági alap meste­aTmrnfld,ekében tartani ken a 4 millió forintos állami tá­J^Z,‘-TTalát’ továbbá Lf? félmillió forintot biztosí­tani a tomaterm k és az isko­lai sportpályák felújítására. Arra kell törekedni, hogy a falusi sport alapjai az állami gazdaságok eten ¿en?elősz°vetkezetek le­gyenek. Szervezeti szempont­ból a meglévő falusi sportkö­rt enW?8f%ÖÍítése a áladat. Evenként folyamatosan 2000 fal.U3Í sportvezetőt, illetve ed­zőt kell kiképezni) Az eddig falun meghonosodott sport- agak mellett elsősorban az at- ívÍal’,V0rna és a labdajá­mazíi, SZ 8ét keU SZorgal 7- l®Őp*ban már mintegy lo százalékkal kell emelni a falu­TfnTt anJagl támogatását. Típusterveket kell kidolgozni a sportlétesítmények építésére, tovább kell folytat- nla falusi sportkörök felsze­reléssel történő támogatását, j— Meg kell szervezni egy olyan sportakadémiát, amely S/iakw fs,egyéb elméleti kér­déseket dolgoz ki és ad elő, s a több mint 10 000 sportvezető részere „Sportvezető” címen lapot kell indítani; .. Az Ötéves terv végrehaj­tása megfelelő képzettségű ká­dereket Igényel. Képzésüket Ukoiinbv\ia Testncvelési Fő­iskolán kell megvalósítani. Az isk?lák testnevelő ta Párokkal való ellátása érdeké­n»^ln|a^Pndae6glal főiskolán növelni kell a testnevelő sza­k£druaílgntÓk SzAmát- Gondos l.odni kell az edzők és snort vezetők továbbképzéséről ts * fejődésének egységes verseny- fis bajnoki rendszer kidolgozása vált szükségessé bevezetése 1961-ben kezdődhet ne meg, két főszervező szer alapján. Az egyik ] hétre ismétlődő bajod versenye, a másik az hoz kapcsolódó, egy»' szervezett küzdelmek) _— Az alapfokú ve1* képeznék az alapot, épülnének a helyisége11 versenyek, majd a járá* gyei, vagy területi vet* Végül pedig az ország® nokság. Ebbe épülnénk vényszerző versenyek, * takiádok, a különböző 1 ségek, s természetesen lett meg volna a m* nemzetközi versenye! VB-on és EB-on való 1 tel) — A tömegsport fefl érdekében 1960-ban új1 szerző versenyt kell ő teni. 1960—61-ben sző dókat, falusi testületi ‘ ml rendszerben kell Ő vezni, 1962-re létreho! nagy szpártákiádot, minden sportoló, sport1 zet részt vehet) Szükségessé vált sí erőnléti testnevelés mi® lesebbkörű elterjesztése 1960-tól mind több * üzemben kell bevezetői1 mi testnevelést) A minőségi sport) a sportolók megbecsülést továbbra is elsőrendű j közé számít, de külön1* •nógatást sportolásbanj kaphat, aki az Ml* megállapított minősítő teket eléri. Ez ország^ haladhatja meg a 6*'] A magyar minőségi s? lesztése értekében gő dás történik azoknak tőségeknek a megtérő hogy a különböző tak lépést tnrthassaflő lág sportjának fejlődő válogatott keretek tovil központi irányítás ol® radnak. ' A sportlétesítménye*, is növelni kell. Meg#’ «ruházási hitelt és épí^ tőségeket kell biztő sportlétesítmények év ugyanakkor társadalmi, mát kell indítani saj*‘ történő építésekre is, j dotta befejezésül He# la. Nyuiat-Némeiof* rakétalifvedéH1 gyárthat London (AP) A J Európai Unió tagá nagykövetei értekezl® tottak Londonban az ^ nécsának főhadlszáU*5! értekezleten Norstad „ főparancsnok javasló*? tározatot hoztak armj Nyugat-NémetországOj delyezik irányított ** vedókek gyártását)

Next

/
Oldalképek
Tartalom