Dunántúli Napló, 1959. október (16. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-23 / 249. szám

ttS9. OKTÓBER 23. NAPLÓ 5 7 Ülést tartott a Népi Ellenőrzési Bizottság Tervszerűvé válik a népművelési munka a Sáio\UefyL Állami (faada$>cíQ&ah> A Sátorhelyi Állami Gazda* I alapismereteteit. A tanfolyam A Népi Ellenőrzési Bizottság a közelmúltban vizsgálta meg a Pécsi Finommechanikai Vál­lalat működését. A vizsgálat célja az volt, hogy közelebb­ről megnézzék: a vállalat te­vékenysége elsősorban a lakos­ság szükségleteinek kielégíté­sére irányul-e, s a takarékos­ság miként érvényesül gazdál­kodásában. A Népi Ellenőrzési Bizottság ülést hívott össze október 21- én, ahol a Finommechanikai Vállalat igazgatója, párttitka- ra, főkönyvelője és mint fel­ügyeleti szerv a városi tanács képviseletében Gócz Véla vb- elnökhelyettes is részt vett. Az ülésen megbeszélték a vizsgá­lat által felvetett problémákat. Hibaként vetődött fel, hogy a vállalat nem megfelelő arány­ban végez szolgáltatást a vá­rosi lakosság felé. Ugyancsak hiba az is, hogy a lakatos és kályhás részlegeknél az anya­gok tárolása nem megfelelő, de nem történik kielégítő mó­don az anyagok kiadása és Utalványozása semj valamint egyéb járművek üze­meltetésének, gazdaságos fel- használásának tárgyában le­folytatott vizsgálat eredmé­nyeivel, elfogadták a progra­mot, alnely szerint a közeljö­vőben megvizsgálják a dolgo­zók szociális ellátásának kér­déseit. A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a vállala­tok vezetői a rendelkezésükre bocsátott anyagi eszközök és lehetőségek felhasználásával egészséges, kultúrált munka­körülményeket bdztosítanak-e a dolgozóknak. A vizsgálat ki­terjed arra is, hogy az üzemi és egészségügyi ellenőrző szer­vek feltárják-e a dolgozók egészségére károsan ható té­nyezőket és tesznek-e intézke­déseket azok megszüntetésére. Szerdai ülésén a NEB meg­tárgyalta és elfogadta az álla­mi lakóházak állagmegóvásá­nak vizsgálati tervét is, I, II W.M, Ságban igyekeznek kulturált szórakozási és művelődési lehe tőségeket teremteni a dolgo­zóknak. A gazdaságban klubot rendeztek be ez év tavaszán: 40 bőrbevonatú szék, süppedő szőnyegek, olvasóterem, könyv­tár teszi otthonossá. A klub­nak televíziója is van, látoga­tóinak rádió és lemezjátszó is rendelkezésükre áll. Az állami gazdaság rendsze­resen patronálja Nagynyárád, Majs és Udvard termelőszövet­kezeteit. Szakemberek a hely­színen nyújtanak segítséget a termelőszövetkezeteit könyve­lési, növénytermesztési, tervké­szítési munkájához, míg a gép javításokhoz a tsz-ek Sátorhe­lyen kaphatnak segítséget. Tervezik, hogy a késő őszi idő­ben traktoros gépészi tanfolya­mot szerveznek, ahol az új traktorosok 70—100 órás okta­táson elsajátítják a munka ideje alatt a hallgatók termé­szettudományos előadásokat is hallgathatnak majd. Mit tesznek a dolgozók tár­sadalmi, politikai ismeretének bővítése érdekében? A népmű­velési ügyvezető elmondja, hogy a megyei tanács művelő­dési osztálya 12 előadást tart a gazdaságban. Csütörtökön este mintegy 30 dolgozó előtt az első előadás már el is hang­zott. Az előadásra Vizslákról is jöttek érdeklődők, főleg a KISZ-szervezet tagjai. A gazdaság vezetői, a nép­művelési ügyvezető és a KISZ vezetőség bizik abban, hogy a későbbiekben közösen végzett kultúrmunkájuk mind gyümöl csozőbb lesz. A tervszerű nép­művelési munka minden bi­zonnyal még jobb gazdasági eredményekben is megmutat­kozik majd, B. J. A hibák kijavítására 18 pont ból álló javaslatot dolgozott ki a Népi Ellenőrzési Bizottság. Ja vaslat hangzott el az utókal- touláció bevezetésére, amely­nek segítségével a vállalat ve­zetősége könnyen figyelemmel kísérheti az egyes gyártmá­nyok költségalakulását. Ugyan csak javasolták a vállalati mi­nőségi ellenőrzés megszervezé­sét. Az ülésen élénk vita ala­kult ld a szervezési kérdések­kel kapcsolatban. A Népi Ellenőrzési Bizott­ság foglalkozott még az állami személy- és tehergépkocsik, Hazajött 25 napos romániai látogatásáról Németh Márton, a Pécsi Szőlészeti Kutatóinté­zet vezetője. A közel négyhe­tes tanulmányút tapasztalatai­ról a következőkben számolt be Németh elvtárs; • *-» Nagy öröm volt szá­momra, hogy ez alatt az idő alatt ellátogathattam Romá­nia valamennyi számottevő borvidékére. Jó kapcsola­tunk van több odavalósi ku­tatóintézettel, különösen a Küküllő-mentivel. Látogatá­som során arra a meggyőző­désre jutottam, hogy ebben az országban már több ered­ményt értek el a szőlő nagy­üzemi művelésében, mint ná lünk. Nagyon elterjedt a ro­mániai szőlőtermelő-vidéke­ken az úgynevezett kordon- művelés, amely lehetővé te­szi a gépi munka alkalmazá­sát. Gépek tekintetében ugyan még román kollé­gáink sem állnak jobban mint mi, de a telepítésmód­juk és az előbb említett mű velési eljárás bevezetése ar­ra mutat, hogy ezzel eem so­káig késlekednek, — Melyik bortermelő vidé­ken szerezte a legjobb benyo­másokat? ‘— Nehéz erre válaszolni, mert mindegyik tetszett. Az erdélyi részen a Küküllő mentén kitűnő fajborokat termő szőlőskerteket láttam és ez a jó benyomás csak erősödött bennem, amikor meg is ízleltem a hegy levét. Azt tapasztaltam, hogy a ro­mánok most több gondot fór dítanak a Kárpátokon túl el­terülő szőlők fejlesztésére. Erre meg is van az okuk, hiszen ezek a területek bő­ségesebb termést adnak, mint az erdélyiek. Nem rit­ka a hektáronkénti 130—140 hektóliteres termés sem eze­ken a csernozjom talajokon. Itt láttam 50—-60 ezer hektá­ros szőlőtáblát is ... A Feke­te-tenger menti murfatlári borvidéket szemlélve az a vélemény alakult ki bennem, hogy a románok mindinkább erős versenytársaink lesz­nek a borpiacon. Különösen szeretik ezen a vidéken a francia szőlőfajtákat. Na­gyon jó, kellemes italú bort készítenek belőlük. A kelet­moldvai Odobesti vidékén, a vörösborok hazájában szin­tén kiváló borokat kóstol­tam meg. Ezek felvehetik a versenyt bármelyik francia- országi vörösborral is. — Szőlő- és bőrfeldolgozás terén nyújtott-e újat ez a láto­gatás? — Három szőlő- és borfel­dolgozó kombinátot tekintet­tünk meg. Az egyes munka- mozzanatokat itt teljesen gépesítették, úgy hogy a nagymennyiségű szőlő és bor feldolgozásához elég néhány ember ezekben az üzemek­ben. Nálunk még nincsenek ilyen létesítmények, de re­méljük ezen a téren nem■ so­káig maradunk el barátaink mögött, László Lajos A műanyagok gyártásának fokozására 10 ezer tonna kapacitású Polletiléngyár létesítését kell megkezdeni. Be kell fejezni az évi 6 ezer tonna kapacitású PVC-üzem. építését és újaüb 10 ezer tonna ka­pacitású PVC-ilzemet kell létesíteni, (Az ötéves terv irányelveiből.) Egy tanulságos látogatás után ! Hetven éves már, de erről ezüst haja árulkodik és ® körülötte lábujjhegyen óva- fskodA tisztelet, amely nem is hnyíra a korának szól, mint r.Zs* néni kincses életének, J^’ének és tehetségének, .mellyel kerek negyven éve .“la már a posztot, az anyák ,* « cseppnyi életek szolgála­tban. R Antikor kezet fogtam vele, nnetth Kálmánnévál, öreges, edves >,rendreutasítással” mutatkozott be: — Erzsi néni »«OVok. — Mert Erzsi néni °t ő mindig, negyven esz- *ewdővel ezelőtt is, amikor még a haja aranyat szikrázott, “»nifcor a kézfogás után a sze­me kékjébe feledkezett még a tekintet. J>J*-at írtak akkor. A vi- pháború végét járta. A lö- 'fszárkokból. a messzi GaH­tbui Jtíuajelé jujut a ***** őlZSl a vedlett katonamundérokat, mert inkább annak néztek ki, mint embereknek. De mégis emberek voltak, mert hazata­láltak, hogy újra rendbe hoz­zák a szegénységet, a családi rendet, hogy megsímogassák a kamasszá nőtt gyerek fejét, hogy újra megöleljék az asz- szonyt, mert az élet nem állhat meg. Erre az életre vigyázott már akkor Erzsi néni. Járta-rótta az osrzágutakat, faluból ki, pusztákra be, nyári porban gyalog vagy térdig érő sár­ban, télen a Duna jegén át Mohács szigetére, ki a ba- nyászkolóniák gyerekhangon síró ajtói elé, cselédhazakba, rongyokban vajúdó Koleszár Józsefnékhez, putrikban sival- kodó Kolompár Péterkekhez, oda és mindenüvé, ahova szó­lította a kötelessége A védőnői kötelesség. ■ia nem mindenütt várta ,fogadtatás. Hogyne, hi­énáén elég bajuk volt a j csendőrökkel, akik még g a szabadságos levele- orszírozták, szökevényt, szocialistát kerestek, ott leselkedtek naphosz- iz özvegyi házak kertjei Csoda-e hát, hogy rit- fogadták módjával Erzsi Hiszen ő w csak kelle­nini metlenkednl tudott, 6 is csak a hatóság embere volt, akit nem szokás búcsúra, keresz­telőre hívni, aki hívás nélkül is beúvatlankodik az ajtókon. És főképpen oda, ahol gyerek is van és ahol marasztalás nél­kül is elidőzik. Ez lenne a ki­sebbik baj, de beleavatkozik olyan dolgokba is, amit Pan- durék, Szekeresék rossznéven vesznek tőle. — Szinte nem is hiszem el már — emlékezik vissza —. amikor azért kellett vitáznom, veszekednem, hogy megóvjam % gyerek egészségét. Nem néz­hettem el azt a szörnyűséget, amikor a gyerek szájába köp­ték a csócsárolt kenyérbelet, a rágott almát, amikor lótrá­gyát, pókhálót raletak a gyul­ladásos sebre. Mégis hatósági spiclinek néztek és ahol lehe­tett, éreztették is velem. Hányszor bezárták előle az utcai kaput, beriglizték a konyhaajtót. Ilyenkor a ker­tek felől találta meg a bejá­ratot, s addig kopogott, dö­römbölt, amíg meg nem nyílt előtte ez a szomorú emberi sötétség. Jegyzőségekkel csatázott, magasszintű hivatalokhoz fo­lyamodott segítségért, de egyetlen támasza végtére is csalt az Országot Stefánia Szövetség volt. Az legalább ellátta jótanácsokkal, s néha- néha apróbb-nagyobb anyagi, személyi segítséget is adott az egyre jobban jelentkező ne­hézségekhez. Hányszor és hányszor kezdte el így a je­lentéseit: — k,B eremenden a védencek földbe vájt lyukak­ban élnek. — Komlón hat­vannégy bányászcsalád van lakás nélkül. — A németbólyi védőnők ketten látnak el ki- lencszáz védencet”. Kérelmek­re emlékezik, amit elutasítot­tak, pedig csak „dudlis”-üve- geket kért és amiért az alis­pánig kellett fellebbeznie. Egyik jelentésében a somogy- vasasi fiókszövetség elnöknő­jéről, a bányafőnök nejéről írt nem éppen hízelgő dolgokat. De a jelentés végén mégis ar­ra kéri a Stefánia Szövetség vezetőit, küldjenek valamiféle elismerő sorokat a bánya- főnöknének, mert a férje ré­vén szükségük lesz a segít­ségére. Tehát ha kell, még az ilyen eszközöktől sem riad vissza a védencek érdekében. Interpellál, követel, sürget az anyák iskolájáért, bizonyos női klubokért, ahol gyermek- ruhákat, játékokat wrrnak, készítenek, szociális rendez­vényeket szervez és egyik ala­pító tagja a „vármegye" hu­szonegy védőintézetének. Fá- mdhatatlap munkásságáért az Országos Stefánia Szövetség javaslatára Heim Pál emlék­éremmel tüntették ki. — Mégis életem legszebb ajándéka mondja —, hogy A Munkácsy Mihály Szabadegyetem filozófiai kollégiumai' A Munkácsy Mihály Sza­badegyetem a jelen tanévben két, egyenként tizenkét elő­adásból álló filozófiai kollé­giumot hirdetett meg; neveze­tesen egy filozófiaitörténeti és egy dialektus materializmus kollégiumot. Szabadegyetemünkön most lesznek először filozófiatörténeti előadások Ezen előadások célja az, hog> megismertesse az érdeklődő­ket a filozófiai gondolkodás több mint kétezer éves fejlődé­sével, s azokkal a küzdelmek­kel, amelyeket a filozófusok két nagy tábora, a materialis­ták és idealisták vívtak egy­mással. E harc végigkísérte a filozófia tudományának fejlő­dését születésétől napjainkig. Már az antik görög filozófiá­ban határozottan és élesen ki­bontakozik a materializmus és idealizmus két egymással el­lentétes álláspontja, amelynek legillusztrisabb képviselője Demokritos, illetve Platón. A materializmus és idealizmus szembenállása mint tendencia rányomja bélyegét a közép­kori skolasztikus filozófiára is, bármennyire igyekezett ezt i tényt elkendőzni a polgári fi­lozófiatörténet-írás. Az újkori filozófia nyitánya pedig éppen az idealista és materialista felfogás nyíltszíni megütközé­se1 az idealista koncepciót ma­gáénak valló Descartes-tal nyílt vitába szállnak a mate­rializmus újkori képviselői: Hobbes és Gassendi. Az angol szubjektív idealizmus Berke­ley és Hume képviselte néze­teire a XVIII. századi francia materializmus (Diderot, Hol- bach, Helvétius) válaszol. A klasszikus német filozófia (Kant, Hegel) idealizmusa pe­dig Feuerbach materializmusá­val találja szembe magát. A materializmus és idealizmus küzdelméhez társul még az an­nak alárendelt dialektikus és metafizikus gondolkodásmód vetélkedése is, amely szintén szerves részét alkotja a filo-, zófiai gondolkodás történeté­nek. A másik kollégium a mo­dern kor legfejlettebb filozó­fiájával, a dialektikus mate­rializmussal foglalkozik. A dialektikus materializmus a proletáriátus filozófiája. Ezt a filozófiát Marx és Engels több mint száz éve dolgozta ki. Az elmúlt évszázad alatt a marxista filozófia tanításai nemhogy nem évültek el, ha­nem ellenkezőleg — száz év Doktor Sándor tanítványa vol­tam. ő, aki az emberi jótulaj­donságok megtestesítője volt, aki mindig az emberről, em­beriességről beszélt, magával ragadott valamennyiőnket. Szíve minden gazdagságát a betegeire, főleg a szegények és elesettek segítségére, gyógyí­tására fordította. Én nem is­mertem a politikus Doktor Sándort, de ilyen vonatkozás­ban utólag így is megértem, hiszen minden cselekedete több, nagyobb volt az egyszerű orvosi hivatásnál. Előtte nem volt kivétel, ha grófi beteg vagy egyszerű cseléd volt a páciens és mégis éppen ebben láttuk a „nagy kivételt" ■.— a szegény betegek javára. El­mondja még, hogy emléke is volt Doktor Sándorról, egy fénykép, amit egészen tavalyig őrzött, de amikor keresték a Doktor Sándor-relikviákat, 6 mégis megvált tőle, ha fájó szívvel is. Sokat beszélt még Jleim Pál professzorról, aki Erzsi néni szavával élve, „reszketett « gyermekekért■ aki egyik leg­nagyobb támasza, pártfogója volt a Stefánia inttkményei- nek. 0 volt az, aki vádlóan mondta a legfelsőbb egészség­ügyi nagyságok szemébe a szomorú valóságot, a huszon- négy-huszonhat százalékos csecsemőhalálozást. Neki kö­szönhető, hogy az egészségügyi szolgálat az akkori nehéz kö­rülmények között kiterjedt tudományos eredményei és társadalmi gyakorlata meggyő­ző erővel bizonyítja e filozó­fia igazságát. Ugyanekkor e történelmi tanulságok azt is bizonyítják, hogy a modern korban a tudományok fejlő­dése parancsoló szükségszerű­séggel megköveteli a tudo­mány művelőjétől a materia­lista elmélet és a dialektikus módszer alkalmazását E történelmi tanulságok azt is megmutatják, hogy a társa­dalmi élet problémáira egye­dül a munkásosztály elmélete, a marxizmus tud és akar olyan megoldást adni, amely bizto­sítja az emberiség békés és boldog jövendőjét. A kollégiumon a dialektikus materializmus rendszeres ki­fejtésével ismerkedhetnek meg a hallgatók. A filozófia alap­vető kérdésének tárgyalása során választ kap az érdek­lődő olyan kérdésekre, hogy mi a filozófia, mi a materializ­mus és idealizmus, milyen sze­repet tölt be a társadalom éle­tében a materialista és az idealista filozófia. A következő előadások olyan kérdéseiket tárgyalnak, amelyek megismertetik a hall­gatókat a materializmus el­méletével és a dialektikus módszerrel. Kifejtésre kerül az anyag marxista felfogása, az anyag és mozgás viszonya, a világ­mindenség térbeli és időbeli végtelensége. Az anyagi világ fejlődésének tárgyalásakor foglalkozunk az élet keletke­zésének és lényegének filozó­fiai problémáival, az ember és az emberi tudat kialakulásá­val. A dialektikus módszerről szóló előadások tárgya a való­ság legáltalánosabb mozgás- és fejlődéstörvényei; a mennyi­ségi és minőségi változások kölcsönös átcsapásának törvé­nye, az ellentétek egységének és harcának törvénye és a ta­gadás tagadásának törvénye. A szabadegyetem filozófiai kollégiumainak előadásait* a Tudományegyetem Filozófiai Tanszékének tanársegédei tart­ják. Minden érdeklődőt szere­tettel hívunk és várunk. A TIT Baranya megyei Szervezetének Filozófia* Szakosztálya már nemcsak a város, hanem a falvak, bányák környékére is, — Mennyivel könnyebb ma — mondja —, amikor itt Pé­csett, és a megyében már százhét egészségvédelmi kör dolgozik, százhoszonkét védő­nővel és majd ugyanannyi or­vossal. Azért mégse higyjük, hogy Erzsi néni ezt a könnyebbsé­get a kényelmességre értelme­zi. Mert, ha nem is olyan kö­rülmények között, mint annak idején, de éppoly szorgalom­mal járja a házakat, az eme­leteket és adja a jótanácsokat, mint negyven éves munkás­sága legelején. És a nagy el­foglalt ság mellett még tanul is. Alig leplezett dicsekvéssel mondja: — „Képzelje, hetven éves fejjel most iratkoztam be a kétéves egészségügyi akadé­miára. — Csak aztán meg í* várjon már két év múlva az a bizonyítvány., ,*• Valamiért mégis nehezte­lünk Erzsi nénire. Sok min­dent elmesélt, mégis másoktól hallottuk meg a legújabb ese­ményt. A Heim-emlé kérem után az idén a másik legna­gyobb kitüntetést, az „Egész­ségügy kiváló dolgozója" cí­met nyerte el, amit remélünk, követni fognak újabb kitünte­tések. Hiszen Erzsi néni még csak most állt neki a kétéves akadémiának és az a hetven év sem olyan nagy idő, ha meggodoljuk, J ' t (Pálinkás)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom