Dunántúli Napló, 1959. október (16. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-03 / 232. szám
2 NAPLÓ 1959. OKTÓBER 5. Elnézés helyett kemény kiállást A Pécsé jhegyi Erőmű ■™- párttagsága vezetőség- válás 7itó taggyűlésre gyűlt össze kedden délután. A taggyűlés ugyanúgy kezdődött, mint már számtalanszor. Napi rendi pontok elfogadása, titkári beszámoló ;:; A pártvezetőség kétéves munkáját fog lalta össze a beszámoló. De neim csak a vezetőség, hanem az üzem minden kommunistájának és minden dolgozójának a munkájával foglalkozott. Dicsért és bírált is. Megdicsérte azokat, akik jól dolgoztak a pártszervezetben vagy a munkahelyükön. A munkaversenybem élenjáró brigádok, egyes emberek és az egész üzem jó munkájáról és eredményeiről tájékoztatta a párttagságot De bírált is a beszámoló. Legtöbb szó az üzem dolgozói nak munkafegyelméről esett. Nem véletlen. Komoly problé mája ez az erőmű vezetőinek is. » — Nem .tudom, mit csinálunk mi párttagok? Ezeket a hibákat mi mind elnézzük és nem merünk szembeszállni velük? — tette fel beszámolójában a kérdést Dobc« János elvtárs. Neveket említett, olyan meg történt súlyos fegyelmezetlen Bégeket, amelyek elkerülhetők lettek volna, ha a kommunisták idejében felhívták volna a vezetők figyelmét a hibákra. Elsősorban a kommunista művezetők nem nézhetik el a legkisebb hibát sem. Az erőműnél azonban nem így volt. A művezetők is, sok kommunista is elnéző volt a fegyelmezetlenekkel szemben. Egyik művezető fel szólalásában arra hivatkozott: felsőbb vezetőknek a feladatuk megbüntetni a fegyelem ellen vétőket, ök csak megmondhatják az üzemvezetőségnek, ki követtek el múl asz tást, de nem szólhatnak az illetőknek. Igaza volt abban, hogy fegyelmi büntetést csak az üzem vezetősége szabhat ki, de kérdezzük, szükség van-e minden esetben büntetésre. Nincs. Szép szóval, figyelmeztetéssel és elsősorban példa- mutatással sok apró fegyelme zetlenségnek lehet elejét venni. Különösen vonatkozik ed a kommunista vezetőkre. Tér mészetesen könnyebb szemet- hűnyni és elnézni a kis fe- gyeímezetlenségeket és vállalni az igen kétes „jó fiú“ szerepét, mint keményen szembeszállni a hibák elkövetőivel. Az elnéző közömbösség súlyosabb vétségeket is szül. Bizo nyíték erre: egyesek odáig merészkedtek, hogy elhagyták munkahelyüket és talán még órákat is a bü ff ében töltöttek szeszesital fogyasztással. Senki sem kereste: hol lehetnek. Végül még a veszélye* munkahelyekre is bevitték az italt. Csak a véletlennek köszönhető, hogy nem történt baleset emiatt — Ha azt akarjuk, hogy üzemünk területén rend legyen, minden egyes párttagnak a maga munkaterületén kell példát mutatnia és nevelnie a pártankívüli dolgozókat — állapította meg a vezetőség beszámolója. Jazzel csak egyetérteni lehet. Nem arról van szó. hogy a kommunisták nem jól dolgoztak eddig. Korántsem, hiszen az eredmények, amit az Özem elért, igen szépek. Csupán az utolsó négy hónapban, a munkaversenyben félmillió forint megtakarítást értek el. Az eredmények mel lett azonban nem hallgathatjuk el a hibákat sem. Szemünkre vethetik, hogy csak a hiányosságokról beszélünk. Ez igaz, de hogy egy taggyűlésen kendőzetlenül beszélnek a hibákról ’ is, azt csak eredményként könyvelhetjük el. Az erőműben pedig ez történt, HÍUebrand Lajos A film első kockái egy szigorúan bizalmas értekezletét láttatnak. Az értekezletet a hadügyminisztérium londoni épületének egyik szobájában tartják, tárgy: Todday sziget rakétalámaszponttá történő kiképzése. Pereg a film és Brecht egy mondása jut eszembe: „A hús sorsáról, mely a konyhából hiányzik, nem a konyhában döntenek"Az emberek életének vagy halálának kérdése lényegében már nem a kirobbantott háborúban dől el Az életet vagy a halált e 16- készitik. A népeknek régen ebbe az előkészítési szakaszba vajmi kevés beleszólásuk volt, nem kérdezték meg őket arról, hogy akarnak-e háborút vagy sem. A kapitalista rendszer egyszerűen közölte a háború tényét és — küldte a behívókat. Igazságtalan háborúra, más népeket leigázó háborúra mozgósított. Alapjában változott meg a heáyzet a szocialista társadalom. létrejöttével, s ennek a társadalomnak léte nagy hatás sál van a népekre, a ma még kapitalista környezetben lévő népekre is. Ez az angol film is erről „tudósít". A kis Todday sziget lakói nem akarják, hogy szigetüket rakétatámaszponttá építsék kL Harcba kezdenek és küzdelmük végül is eredményes. A film értékét elsősorban az időszerű téma feldolgozása jelenti. De nemcsak témája jó, hanem ami a lényeget illeti —* a harc eredményességét —i ez is pozitív, mert igazolja azt az elvet, hogy ha a népek ósz- szefognak, gátat tudnak emelni a háborús készülődés elé. S ennek hangoztatása, ennek tudatosítása mindenütt, de különösen nyugaton hasznos —■ s ezért üdvözöljük örömmel ezt az angol filmet. Nem hibáztatható egy angol film azért, mert nem a szocialista realista követelmények nek megfelelően tárgyal <ey fl kormány szóvivőjének sajtótájékoztatója (Mutatás az 1, oldatról) ellenforradalom után külföldre szökött magyar állampolgárok. Sanyarú életkörülményeik, vagy kifejezett közvetlen kényszer (munkanélküliség, tartózkodási engedély megvonása után csábító ígéretek, stb.) hatására — idézőjelben mondom — „önként” jelentkeztek az amerikai hadseregbe. A jelentkezőnek alá kell írnia, hogy „újonckiképzésem után, mint amerikai katona, kész vagyok a világ bármely részében való beosztást elfogadni és betölteni”. A toborzó lapon a továbbiakban ez következik: „aláírásom ebben a rovatban mutatja, hogy a felvételem és újoncki- képzésem után szeretnék ejtőernyőé kiképzésben és szolgálatban részesülni”. A jelentkezőnek ezt külön is alá kell írni, s ez azért fontos, mert ezeket a szerencsétlen fiatal jelentkezőket az amerikai Fort Jackson-i, Fort Leonard Wood-i, vagy más kiképző táborban 16 hétig tartó általános katonai kiképzésben részesítik, majd speciális kiképző táborokba kerülnek, 6 ezekben a táborokban többségüket ejtőernyősöknek képezik ki és a legveszélyesebb ejtőernyős egységekbe osztják be őket, akár kérték azt előre, akár nem. A többség ejtőernyős katona lesz tehát, de ezek közül sokan még más speciális hírszerző (magyarul kém) kiképzést is kapnak és — mivel aláírták és vállalták „a világ bármely részén” bevethetik őket. Hazánk idegenforgalma A szóvivőnek a továbbiakban az idegenforgalom alakulására vonatkozóan tettek fel kérdéseket. Hány nyugati újságíró járt ebben az évben Magyarországon7 — kérdezték. Gyáros László válaszában közölte, hogy az év első nyolc hónapjában az IBUSZ útján körülbelül 33 500 külföldi utas érkezett hazánkba, akik ez idő alatt kereken 160 000 vendégnapot töltöttek itt. Magyarországon járt összes külföldiek száma ugyanebben az időszakban meghaladja a százezret. Az év első hét hónapjában mintegy húszezerrel több külföldi érkezett Magyarországra, mint az előző év azonos időszakában, s ez körülbelül 25 százalékos emelkedésnek felel meg. Az idegenforgalom ilyen rohamos fejlődését számos kormányintézkedés segítette elő. Magitól értetődik: a hozzánk érkező külföldiek nagyrésze a baráti államokból jött, de a nyugati államokból is jóval többen érkeztek, mint bármikor az elmúlt években, örvendetes jelenség, hogy az Idén sok utas érkezett olyan országokból is, amelyekkel a megelőző években egyáltalán nem volt ilyenirányú kapcsolatunk. Az Egyesült Államokból sokan érkeztek olyanok, akik magyar állampolgárok voltak és most sok évtized után hozzátartozókat jöttek meglátogatni. Meggyőződésünk: ha az Egyesült Államok kormánya megszüntetné a Magyarország ellen irányuló diszkriminációt, sokkal nagyobb lenne azoknak a száma, akik onnan hozzánk ellátogatnak. A nem teljes adatok szerint az idén kb. százötven nyugati polgári lapot képviselő újságíró járt hazánkban. A legnagyobb számban amerikaiak, angolok, nyugatnémetországiak és osztrákok. 45 000 lakás Milyen eredményekkel valósítják meg az idei lakás- építési programot? — hangzott a következő kérdés. Gyáros László elmondotta, hogy ez év első felében állami erőből — a múlt év első felében épült 2686 lakással szemben — 4936 lakás készült el. Az idei első félévben csaknem kétszer annyi — egészen pontosan 84 százalékkal több — lakás épült állami erőből, mint az előző év azonos időszakában. Ez év első félévében magánerőből — igen jelentős állami támogatással — 11 363 lakás Ítészül t el — szemben a tavalyi első fé’évben magánerőből épített 8 930 lakással. Ebben a vonatkozásban a fejlődést a 27 százalékos emelkedés mutatja. Rakétatámaszpont Színes angol film egy adott témát. De ha már a háború és béke kérdéséről van szó, akkor minimális követelményként a humanista jelleget számon lehet kérni. S ebből a szempontból elmondható: humanista szellem tölti el ezt a filmet. Azt mondja, hogy az egyszerű emberek ott is békében akarnak élni. S bemutatja békeharcukat Is, némely jelenetben jól, más jelenetben gyengébben, mondhatni nai- vul. Kitűnő például az a jelenet, amikor a kis sziget lakóit a kormány emberei gyűlésre hívják megbeszélni velük, hogy a rakétatámaszpont építése lényegében a lakosság érdekében történik, mert mun- 1caalkalmat, kenyeret, jobb életkörülményeket jelent ez az építkezés számukra. Az egyszerű emberek azonban nem hagyják magukat félrevezetni, hanem keményen odamondogatnak, parázs ellenséges hangulat kerekedik a lakók és a kormány megbízottai között. A nép békevágyát fejezi ki ez a film és éppen ezért telibe talált a film írója ott, ahol ezt a békevágyat egy todday-i szigeti legendával is fűszerezte. Egy nagy, gömbalakú szikláról van szó, ami évszázadok óta a hegy tetején áll s amit „csak az imádság tart", hogy le ne guruljon. A nép azt mondja: amíg az a szikla a helyén van, addig nincs baj. S amikor egy eltévedt rakéta a szigetre esik, a szikla hatalmas robajjal a mélybe gördül. Nemcsak az emberek^ de a természet is érzi a veszélyt S a sziget lakói némán gyülekeznek a szikla köré, Az ember és a természet tiltakozásának ez a legendái összekapcsolása elmélyíti, drámaibbá teszi a sziget lakóinak küzdelmét. „Memento móri”, „Emlékezz a halálra” hangulat árad ezekből a kockákból is ennél a jelenetnél a legdrámaibb a film, A film nem mentes azoktól a negatívumoktól, amelyek lényegében onnan adódnak, hogy nem tudja annak a társadalmi rendszernek korlátjait áttörni, amelyben született. Példa erre: a sziget lakóinak harca eredményes, mert az angol király meghallgatva panaszukat és elismerve küzdelmüket, olyan rendeletet hoz, amely megtiltja Todday szigetén a rakétatámaszpont építését. Mert ez a király ugye egy galambszivü ember, aki él hal a népéért és nem is tudta, hogy mi készül ezen a szigeten. A rakétatámaszpont építését tehát sem a nép, sem a király nem akarja! Hát akkor ki, vagy kik akarják? A film végén a nagy probléma megoldódik, a szerelmesek is egymáséi lesznek és zenghet a Te Deum laudá- mus, mert egy az isten és a király az 6 kegyelméből uralkodik. Nekünk ugyan nem konveniál so az isten, se a király, de a jó témáért, amely a humanizmus jegyében fogant, még ezt sem rójuk fel hibájául ennek az angol filmnek. CAMAY FERENC összesítve állami erőből, továbbá magánerőből — állami támogatással — tavaly az első félévben 11.616 lakást építettek, — az idei első félévben pedig 40 százalékkal többet, azaz 16 299 lakást. Az év végéig állami erőből és állami hitellel támogatott magánerőből egész évre számítva összesen körülbelül 45 ezer lakás elkészültével számolhatunk. Hazánkban — épr úgy, mint a szocialista tá>' többi országában — a lakás építés üteme emelkedő tenck ciát mutat, amihez hozzáfű hetjük, hogy az építkezés a kapitalista országokban legjobb esetben is csak stagnál, de igen sok kapitalista országban visszaesést mutat. A felszabadulás előtt Ma- gyarorezágon kevés lakásnak volt fürdőszobája. A szocialista építés eredményei közé tartozik, hogy míg Franciaországban a lakások 6 százalékában, Belgiumban 8 százalékában, Ausztriában 11 százalékában van fürdőszoba, nálunk már 12.3 százalékra emelkedett a fürdőszobás lakások arányszáma. Sztálinvárosban — még a régi Dunapentele község házait is figyelembevéve — a lakások 70 százalékában van fürdőszoba. Hozzátartozik a válaszhoz az is, hogy a házak tatarozására fordított összeg egyre emelkedett. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának Irányelvei kimondják, hogy állami erőből, valamint állami támogatással és a lakosság megtakarításaiból a 15 éves lakásépítési terv részeként öt év alatt mintegy 250 000 lakást kell építeni, s ez idő alatt ötmilliárd forintot kell fordítani a lakóházak tatarozására és karbantartására. Három plusz három A szóvivő ezután oktatási kérdésekről beszélt. — Az új tanévben mintegy ' 40 000-en iratkoztak be középiskolákba, csaknem háromezer rel többen, mint tavaly. Az egyetemi és főiskolai hallgatók összlétszáma 34 850, tehát -£ak nem 3700-zal több, mint az elő- ő iskolaévben — mondottá. A politechnikai oktatás az* új anévben sokat fejlődik. 161 középiskola 570 osztályában vezették be az úgynevezett öt plusz egy napos munkarendet. Eszerint a tanulók öt napot az iskolában tanulnak, egy napot pedig valamely üzemben, vagy állami gazdaságban dolgoznak. Tavaly többhelyütt Iskolai tan műhelyekben dolgoztak a diákok, most a munkát elsősorban az üzemekben végzik. Négy középiskolában kísérleti jelleggel bevezették a „három plusz három” elnevezésű oktatást, ami annyi jelent, hogy a tanulók három napig tanulnak az iskolában, a hét másik három napján pedig üzemben fizikai munkát végeznek, s ha majd az iskolát elvégzik, az érettségi bizonyítvánnyal együtt szakmunkás bizonyítványt is kapnak. Az általános iskolákban tavaly 551 iskolában tartottak hetenként két órás műszaki gyakorlati foglalkozást. Az új tanévben 1 051 általános iskolában vezették be a politechnikai képzést Jók a terméseredmények Milyen a terméseredmények? — kérdezték a továbbiakban a szóvivőt. Az eddigi eredmények — válaszolta Gyáros László — azt mutatják, hogy a gabonafélék holdankénti termésátlaga 2—3 mázsával meghaladja a tavalyit. őszi búzából tavaly átlagosan 7,2 mázsát takarítottak be egy holdról, ez a mennyiség az idén 9,8 mázsa. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek terméseredményei az idén is jóval magasabbak, mint az egyéni gazdaságoké. A becsült adatok szerint őszi búzából az állami gazdaságok 12,6, a termelőszövetkezetek J0,7, az egyéni gazdák pedig 8,9 mázsát takarítottak be egy holdról. Rozsból az állami gazdaságokban 9,8, a termelőszövetkezetekben 9,1, az egyénieknél 7 mázsa a holdankénti átlag. A kapásnövények is jobban fizetnek, mint tavaly. Az 1958. évi 12,5 mázsás májusi morzsolt kukorica — átlag az idén a becslések szerint 14.9 mázsára emelkedik, s ezt az állami gazdaságok 17, a termelő- szövetkezetek 15,5 mázsa várható holdankénti átlagával sikerült elérni. Az egyéniek átlaga a 14,9 mázsás országos átlagnál alacsonyabb. A következő kérdés így hangzott: Tudomásunk szerint az idén az átlagosnál jobb bortermés várható. A!' Szabad Európa Rádió azt Hireszteii: sok bor tönkremegviJélpocsé- kölódik, mert nlnts el'ig hordó a bor tárolására: Mi az igazság? Az igazság az — mondotta' a szóvivő, — hogy a kormány gazdasági bizottságának intézkedésére soronkívül gyártanak összesen 300 000 hektóliter űrtartalmú hordót,- ezen kívül import útján is biztosítják az esetleg még szükséges tároló — eszközöket. Tároló helyiségekről is gondoskodtak illetékes szerveink. Van egy olyan közmondás, hogv borban az igazság, — de a Szabad Európa Rádió boroshorrtóiban nincsen szemernyi igazság sem. A Báltnt-gazdáknak, Agráriusoknak és egyéb hazaárulóknak, meg ne fájjon a fejük miattunk, nélkülük sokkal könnyebben megoldjuk mi a saját problémáinkat. A kongresszusi verseny A kormány szóvivője befejezésül a pártkongresszus tiszteletére folyó munkaverseny eddigi eredményeiről beszélt. Az állami ipar augusztus havi termelési színvonala az 1958. augusztus havi termelést mintegy 11 százalékkal múlta felül. Az állami iparban az év első nyolc hónapjának egy napra eső termelése körülbelül 9 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának termelését. A főbb ipari minisztériumok területén az önköltség csökkentésére, anyagtakarékosságra, a termelékenység •'Ölelésére és a mennyiségi terv túlteljesítésére eddig tett versenyfelajánlások megvalósítása mintegy 2300 millió forintot jelent. Ehhez hozzá kell számítanunk az egyéb minisz- 1 éri irmok mintegy 300 millió forintos, a helyiipar és az OKISZ mintegy 700 millió forintos felajánlását. A felajánlásokból augusztus végéig egyedül a szocialista ipar mintegy 1800 millió forintot teljesített. Az állami gazdaságok közű! 235 gazdaság tett vállalást, az ebből származó többlet — hozamok, illetve költségmegtakarítások értéke több mint 200 millió forint. Csatlakozott - a kongresszusi versenyhez 250 gépállomás is, mintegy. 480 00') normálholdon vállalva a mezőgazdasági munkák terven felüli elvégzését. Az állami gazdaságokhoz és a gépállomásokhoz hasonlóan a mező- gazdaságnak szinte valameny- nyi területén megindult a kongresszusi vérsenymozga- lom. A jelek arra mutatnak, hogy néhány területen, például a vegyipar, gépipar, az építő- anyagipar, az OKISZ területén a vállalatok tűi fogják teljesíteni vállalásaikat. Mind emellett az év hátralévő részében több területén még nagy erőfeszítéseket kell tenhi a felajánlások teljesítése, illetve túlteljesítése érdekében. Tekintettel arra, hogy mind ' a belkereskedelem, mind a külkereskedelem terén a terveiéit hez képest megnőttek az igényeik, szükséges, hogy különösen a könnyűiparban nagy mértékben emelkedjék a .termelés. Ugyanakkor az év hátralévő részében fokozottan gon dót kell fordítani az önköltség csökkentésére, valamint a műszaki fejlesztésre és a let*- melékenjtség emelésére la,
