Dunántúli Napló, 1959. október (16. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-03 / 232. szám

#58. OKTÓBER 3. NAPLÓ 3 Sásdon tartott ülést a megyei taníts végrehajtó bizottsága A Baranya megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága a járá­si vb-elnökök részvételével ®ést tartott Sásdon a járási fanács székhazában. A vb-ülésen a sásdi járás végrehajtó bizottságának irá­nyitó tevékenységéről szóló jelentést vitatták meg. A vita kiterjedt a járás gazdasági helyzetére és a termelőszö­vetkezetek munkájára is. Ez­után a rendőrfőkapitányság­nak a közrend és közbizton­ság helyzetéről szóló jelenté­sét vitatta me* a végrehajtó bizottság. Megyei vezetők értekezlete Pénteken délelőtt a Föld­művelésügyi Minisztériumban a megyei tanácsok elnökhe­lyettesei, a megyei páa-tbizott Ságok, továbbá a megyei ta­nácsok mezőgazdasági osztály- vezetői értekezleten beszélték meg az őszi feladatokat. Az értekezleten megjelent Dögéi Imre földművelésügyi minisz far, Keserű János, az MSZ­MP Központi Bizottsága me­zőgazdasági osztályának he­lyettes vezetője. A tanácsko­zás beszámolóját Dögéi Imre földművelésügyi miniszter tar fatta, majd a megyei vezetők számoltak be eddigi munká­jukról. Iskolák a tsz-ek, állami gazdaságok patronálásáért _A Baranya megyei összes középiskolák tanulói elhatá­rozták, hogy az 1959/60-as tan évben egy-egy tsz-t, vagy ál­lami gazdaságot patronálnak. A komlóiak a felsőmindszenti faz-t, a mohácsiak a sátorhe­lyi állami gazdaságot, a sik­lásiak a siklósnagyfalusi tsz-t, a szigetváriak a szigetvári c*Pőgyárat és a basali tsz-t, a szentlőrinci mezőgazdasági fao’vnikum a bicsérdi tsz-t és Keresztespusztát, a mohácsi mezőgazdasági technikum pe­dig a bari Uj Élet Tsz-t pat­ronálja. A patronázsmozga- lomban résztvevő iskolák vál­lalták. hogy rendszeres kultúr műsort adnak a patronált üze meknek, tsz-eknek. A tanár r°k pedig ismeretterjesztő elő adásokat tartanak. A komlói újítók legújabb sikerei A Komlói Szénbányászati Tröszt bányászainak kongresz- szusi munkaversenye ez év harmadik negyedévében is ki­váló eredményeket hozott. A komlói bányászok 103,4 százalékra teljesítették ne­gyedéves tervüket és az év kezdete óta már 40 613 ton­na szenet adtak terven felül. A kongresszusi verseny ered­ményessége azonban nemcsak a tervein felüld tonnákban, a szón minőségének javulásá­ban, hanem a műszaki szín­vonal növekedésében is meg­mutatkozik. A Komlói Szén- bányászati Tröszt bányászai augusztus 6-től szeptember 6- ig a pártkongresszus tisztele­tére újítási hónapot tartottak. Ez alatt az időszak alatt és azóta is számos kiváló újítás született, mutatván, hogy a komlód bányászok legjobbjai nemcsak fizilkai erőkifejtéssel, hanem jó ötletekkel, gondola­tokkal is hozzá akarnak já­rulni a szocializmus építésé­nek meggyorsításához. A tröszt újítási főelőadója kérésünkre elmondotta, hogy az utóbbi időben Komlón szá­mos kiemelkedő újítás szüle­tett; Schaffer József, Kossuth- bányai lakatos újtípusú rá­zómotort szerkesztett. Ennek a motornak igen. nagy előnye, hogy a bányában bár­milyen. helyen könnyen rög­zíthető és csupán fele annyi sűrített levegő energia szük­séges az üzemeltetéséhez, mint az eddig használt Bamert mo­toroknál. Amikor a napokban megvizsgálták ennek az újtf- pusú rázómotomak az ener­giafogyasztását, a tröszt veze­tői elhatározták, hogy szerző­dést kötnek az újítóval, aki ezt az újításit találmánynak is be akarja jeleníteni. Az új motor alkalmazásával keletkező meg takarítások nagyságáról még csak előzetes számítások ké­szültek. Ezek szerint csupán Kossuth-bányán egy esztendő alatt — harminc motort szá­mítva — a legszerényebb becs lések szerint is kétmillió fo­rintot lehet megtakarítani. Az újítási hónap legterméke­nyebb újítója kétségkívül Ferenc Lajos lakatos, a szén előkészítőmű dolgozója volt. ő egy hónap alatt 15 javas­latot nyújtott be elbírálásra és ebből az elmúlt hónapban négyet már el is fogadtak, il­letve be is vezettek. Javasla­tai a szénelőkészítőmű egyes berendezéseinek, így a szállító- szalagok, a rédlerek, a surran- tók korszerűsítésére vonatkoz­tak. Lelkes tevékenységének az elismerése sem maradt el. A tröszit Ferenc Lajost a ja­vaslatért járó újítási díjon fe­lül külön 500 forint jutalom­ban részesítette és zászlóval ajándékozta meg. A komlói tröszt újítási moz­galmára már hosszú idő óta az volt jellemző, hogy az újítók többsége nem a bányászokból, hanem inkább a gépipari mun­kásokból és a műszaki veze­tőkből került ki. Most a kong­resszusi verseny hatására a bányászok közül is egyre töb­ben kapnak kedvet az újítás­ra. A nna-a.knán H art mán n György aknász és Kürtrei- ber Béla vájár közös újítást nyújtott be a légpalánk pa­pírtömítésből való készítésé­re. A légpalánkot eddig deszkából készítették. Az újítók javasla­tának meigválósí t#sa csupán Anna-akmán évi 34 ezer forint megtakarítást eredményez, de mivel az újítás országosan is elterjeszthető, a megtakarítás ennél sokai nagyobbmérvű le­het. Az újítók eddig kétezer forint újítási díjban részesül­tek. A komlód újítók legújabb sikerei között meg kell emlí­teni Mayer Miklós gépkocsi­szerelő két újítását is. Az egyik: gumiabroncs-köpeny, defekt-jelző készülék, a másik: gumiabroncs-köpeny túlnyo­más szabályozó készülék. Id. Ecfc József neve már nem ismeretlen a komlói újí­tók körében. Olyan többszörös újító ő, aki egy-egy újítás el­készítése után azonnal egy másik és rendszerint nagyobb feladat megoldásába kezd. Je­lenleg a kötélpálya jelzőberen­dezését korszerűsíti és bővíti, mert az eddig használt berende zés már nem felel meg a kö­vetelményeknek. Újítása mun­kavédelmi újítás és országo­san is elterjeszthető. Nagyarányú gyümölcsfa-telepítési akció indul Az idén őszön minden ed­diginél nagyobbarányú gyü­mölcsfa-telepítésre ad alapot a bőséges választékban ren­delkezésre álló szaporító­anyag. Mint a Földművelés- ügyi Minisztérium szőlő és gyümölcstermesztési igazgató ságán elmondották, körülbe­lül ötmillió gyümölcsfa-cse­mete, azonkívül nagymennyi ségű bogyós dugvány, palán­ta várja az őszi telepítések megindulását. A komlói újítók mellett azon bán nem akarnak elmaradni az északi bányák, így pél­dául a nagymányoki újítók sem. Petkó Sándor, a nagymányok1 bányaüzem technikusa a kö­zelmúltban például egy TH- gyűrű rabló készüléket szer­kesztett. Ez a készülék a nagy mányoki bányaviszonyoknak megfelelően készült és haszná­lata most már Nagymányokon is lehetővé teszi a TH-gyűrűk visszanyerését. Itt kell meg­említeni, — bár nem mai újí­tás — hogy nemrég elkészült a Wi'lk—Fischer-féle TH- egyengető készülék második példánya is. A készüléket a komlói III-as alma kapta meg. A komlói tröszt illetékesei a napokban bírálják majd el Tóth Tibor fiatal bányamér­nöknek, a tröszt beruházási osztálya dolgozójának nemrég benyújtott újítását: „A leggaz­daságosabb szintosztás megha­tározása műszaki analízissel meredek dőlésű településeknél fekü-aksia esetében" című ta­nulmányt. Azok, akik már is­merik ennek a tanulmánynak a tartalmát, nagyon nagy je­lentőségűnek értékelik. íme egy vélemény: „Az újító nagy gonddal, igen érdekes elméle­tet dolgozott ki, amelynek se­gítségével a távolabbi jövő­ben nagyobb gazdasági ered­mények elérésére lehet kilá­tás.“ Részleges napfogyatkozás volt pénteken — 1961-ben részleges, 1999-ben pedig tel/es napfogyatkozás tesz Pénteken délben az Uránia csillagvizsgáló munkatársai nagy apparátussal készültek fel ai napfogyatkozás megfigye­lésére. Műszerek segítségéve észlelték a rádióhullámok tei - jedését, és változását, a na' és az égbolt színváltozását e. mérték a fogyatkozás kezde­tét és végét. A csillagvizsgá.1 20 centiméteres távcsövévé fehér papírlapra vetítették a nap korongját. Tizenkét óv 39 perc 56 másodperckor napkorong délnyugati része kezdődött a fogyatkozás. ; mérések alapján 13 órakor 1 százalékkal volt gyengébb Boltavatás Villányban Nagy Sándor elvtárs, a MÉ­SZÖV ig. elnöke ünnepség ke rétében adta át Villány köz­ség dolgozóinak az új önki- szolgáló boltot. Méltatta az önkiszolgálati rendszer maga­sabb, fejlettebb formáját. Ked vés módon sorsoltak kd há­rom jutalomtárgyat az első száz vásárló között. Rövid húsz perc alatt belépett a bolt ba a századik vásárló is, és a sorsolás után közülük hár­man kaptak ajándékot. nap fényessége. A rádióhullá­mok erőssége növekedett, az égbolt fénye gyengült. A budapesti megfigyelések szerint a Hold, amely a Nap és a Föld közötti pályán ha­ladt, a Napnak mintegy ne­gyedrészét takarta el. Ekkor i Nap fényessége 29 százalék­kal csökkent, s 14 óra 20 perc 12 másodperckor ismét elérte teljes fényerejét. Ebben az időben Amerikában és Afriká­ban teljes volt a napfogyat­kozás. Ezeken a helyeken a Hold egészen eltakarta a na­pot, az ég annyira elsötétedett, hogy a csillagok is láthatóvá, váltak. A teljes fogyatkozás övezetébe a világ legnagyobb obszervatóriumai expedíciókat küldtek ki, amelyek tanulmá­nyozták a Nap korongjának ál­lapotát, valamint a Napból ki­törő gázszökőkutak viselkedé­sét. Legközelebb 1961 február 15-én lesz részleges, 1999 au­gusztus 11-én délben pedig teljes napfogyatkozás. Akkor a Hold annyira eltakarja a Napot, hogy sötétség borul Budapestre és láthatók lesz­nek a csillagok is. Budapesten kívül a Magyar Tudományos Akadémia debre­ceni napfizikai obszervatóriu­mában is megfigyelték a nap- fogyatkozást; Utrabocsátás előtt Elnézem a fiatal overállos, mici-sapkás fiúkat, amint a satupad fölé hajolnak, s a lá­togatót tisztelőn fel-felpillant- va buzgalommal reszelik mun­kadarabjaikat a Pécsi Gépipari Technikum egyik gyakorlóter­mében. Úgyszólván gyerekek még, lányosképű, gömbölyű­arcú, villanyoltás után az ott­honban „nagy dolgokról” ál­modozó gyerekek. Négy év múla végeznek, 1964-ben, ötéves tervünk utol­só előtti esztendejében, amikor már elválik: túlteljesíti-e ipa­runk az irányelvekben lefek­tetett és javasolt 40 százalékos termelékenységi emelkedést. Kint lesznek már addigra a fiúk gyárakban, üzemekben, nyúltabb lesz arcuk, erősebb kezük, levetkőzik a kamasz­kor hebehurgyáságát, s nem egy közülük biztosan meg akar majd nősülni, édesanyja nem kis bánatára. Nagy csapat fiatal fiú vasat formál, heggeszt, önt, mégcsak játszik a munkával. ízleli, ta­Még több lehetne a jövedelem Lány csókon 1/ Me s tova tiv éve annak, °gy Lánycsókon a mostani l-*illag elődeként megalakult &z első termelőszövetkezet. Egy evtized munkája a közösben változást hozott a fató és ? Parasztság életében. Meg- javuit.ak a gazdálkodási viszo- Py°k, évről évre a tagság osz­tókká is emelkedett. ,®8y dolog azonban mit sem öltözött. A tsz tagjai tovább- a >? úgy részesedtek a „javak- • mint egyéni gazda ko- y’khan vagyis évente egyszer «tszer Vo]t pgafc bevételük, Tatáskor és ősszel a betaka- ■fasok után. Akkor is zöm- terményt kaptak és az “"famyok továbbra is piacoz- "I Járták. Fejükön hordták a a portékát, hogy be- ® Pénzt csináljanak. Az utób ,* vÓ©n osztottak ugyan pénz- ^^t, s ez bizony nem volt Bal. kült <fa Pár 'özs János tavasszal ke- u a tsz-hez. agronómusnak, nap múlva már ő is SE* ö Jtótát" ^vés az az * Megfigyelte, hogy azok jönnek leggyak- rsnU®in előleget kérni, akik nak P°stól a tsz-ben dolgoz- dpi-Lftóknek egyetlen jöve- jfafcaréguk a termelőszö- efat. Azelőtt hosszú éve­kig ö is tsz-tag volt, munka­egységre dolgozott és saját ta­pasztalatából tudta, hogy havi 2—300 forint előlegből egy csa­lád nem tud megélni. Leg­alább havi 6—700 forintot ké­ne osztani. De hogyan? Ba­lázs János így számol be mun­kájáról: — Először a tsz termelési és pénzügyi tervét néztem át ala­posan. Kiderült, hogy a tag­ság részesedése nem is rossz. Egy munkaegység tervezet ér­téke 48 forint, de a szép ter­mések miatt ötven fölé is fel­mehet. Ebből azonban csak 26 forintot osztanak pénzben, s csak ennek a hatvan százalé­ka osztható ki pénz előlegként, ami bizony egységenként nem több, mint 14 forint. Meg volt hát a baj oka. Most már tud­tam, mi a teendőm. Közöltem észrevételeimet a vezetőséggel és a tagokkal. S mivel javas­latomat, — miszerint; osz- szunk mindent pénzben — a tagok nem tartották egyértel­műen helyesnek eltökéltem, hogy annak helyességét job­ban bebizonyítom. Ekkor ha­tároztam el, hogy két tervet készítek. A tervkészítés fáradságos munka, de Balázs János fejé­ben már megvannak a számok, csak papírra kell vetni őket. Már a végeredményt is tud­ja, ha a szokásos módon ter­vez, ennyi lesz a munkaegy­ség értéke, ha pénzben osz­tanak, annyi. Volt már Ba­barcon is néhány olyan tsz- ben, ahol már tavaly is pénzben részesedésre terveztek, csak azért, hogy biztosabb legyen a dolgában. Szabad idejében pedig oda ül a tsz könyvelője mellé és számolnak, kalkulál­nak. Egyik ilyen alka'om után így számolt be a tagoknak: — Kiszámítottuk, hogy ha az idén a fejadag és egyéb szük­séglet kivételével — minden gabonánkat rögtön cséplés után közösen értékesítettük volna, pontosan 90 000 forint­tal kaptunk volna többet, mint így. Hogy ez miképp lehetsé­ges? Egyrészt túlteljesítettük volna áruértékesitési tervün­ket s ezért 50 000 forint hitei elengedés jár, másrészt nagy­üzemi felárból és gyors pré­miumból 40 000 forint plusz bevételünk lett volna, ez pe­dig összesen kilencvenezer. Ha ezt hozzá adjuk a munkaegy­ségre kiosztandó pénzhez, ki­derül, hogy pontosan 5 forin*- tal azaz 48-ról 52 forintra emelte volna a munkaegysér értékét. Ezért még csak dol­gozni sem kellett volna, ez a többlet csupán abból a tény­ből adódna, hogy mi áttérünk egy fejlettebb fői-mára, a pénz- beni részesedés formájára. Es Balázs János ezen kívül még számtalan példát elmond a tagoknak, akik egyre inkább érdeklődnek az új részesedési forma iránt. Legnagyobb meg lepetéseket mégis a készülő tervben tartogatja. Az új terv­ben nemcsak a pénzügyi, ha­nem a termelési rész is meg­változik. Hisz ha 20 vagon ta­karmánygabonából csak ötöt osztanak ki s a többi a közös­ben marad, akkor új állatokat állíthatnak be, s ha azokat ér­tékesítik a tagok abból há­romszor annyi pénzt kapnak vissza, mintha a takarmány­gabonát osztották volna ki. A terv tehát majd bebizonyítja mennyire nem érdemes a ter- ményosztáshoz ragaszkodni és pontosan számokban mutatja azt is. hány féle előnye van a pénzben! részesedésnek. Zárszámadás után Balázs Tános két 1960. évi tervet is­mertet a közgyűléssel egy ré "i módon készültet és egy újat A két tervben a gazdálkodá' két útja lesz megjelölve és nem kétséges, hogy a közgyű- 'és a jobbik utat választja. Rné pasztalja barkácsoló hajlam­mal. Pedig ők lesznek műsza­ki középkádereink! Öli lesz­nek, akik segítenek a terveket végrehajtani, a legkorszerűbb technikát belevíve a magyar iparba. És a többiek, a másod-, harmad-, negyedévesek? Ok már egy év múlva lábrakap- nak, csaknem az ötéves terv indulásakor, a startnál jelent­kezhetnek elméleti és gyakor­lati tudásukkaL Nagy a feladat. Mit ad az is­kola, tarisznyájukba, mielőtt útrabocsátaná őket, hogyan segíti magasképzettségű em­berré válásukat? — Alapot adunk a tovább­képzéshez — magyarázza Lő- rincz József igazgatóhelyettes. — Különös súllyal elméleti képzettségüket fokozzuk, de hetenként 8 óra gyakorlati ok­tatásban is részesülnek. Ami­kor egy diák innen kikerül, technikusi oklevelet kap. Elő­ször munkásként egy évet tölt el üzemben, utána kerül ké­pességeinek megfelelő műszaki beosztásba. Minden nyáron a tanulók nagy üzemekben, Sztó- linvárosban, Csepelen, gya­korlati munkán vesznek részt. Ez hozzásegíti őket nagyvona­lú tájékozódottság kialakulá­sához. A Gépipari Technikum­ban két fő oktatási ág van, a gépészet és az elektromosság. Mindegyik a jövő szakmája. Lassúk haty hogyan vé­lekednek erről a tanulók? Az első évesek munkája fe­lett Ladányi László technikus- tanár és Békés József műhely­főnök őrködik Békés József szerint nagyon szeretik a fiúk a gyakorlati oktatást. Kedvenc tantárgyuk. — önnek is, Kodra Károly? — Igen, nagyon kedvelem ezt a munkát, •— válaszolja egy vékonyarcú tanuló, padja mel­lől. — Hány éves? — Tizennégy. Ellépünk arrébb egy másik fiúhoz, Hartmann Ferenchez, aki már kalapácsot készít. Ar­ról érdeklődöm, miért válasz­totta ezt a pályát? — Villamosiparban szeret­nék elhelyezkedni, Szekszár- don, az Áramszolgáltató Vál­lalatnál. Apám is ott dolgozik. Balogh József és Áradván István negyedévesek egy drót­fonattal elkerített sarokban már komolyabb munkát végez­nek. Passaméterrel mérik a tanulók által legyártott eszter­gapad-alkatrészeket. Mellettük egy másik boxban elektromos ívkemencét szerelnek össze Egy szép, új, szovjet kúpfo- gaskerék-gyalunál Fábián Jó­zsef jelesrendű tanuló álL O műszaki egyetemre akar in­nen menni. Grosch Géza, ne­gyedéves viszont a Komlói Építőipari Vállalatnál akarja gyümölcsöztetni az iskolában tanultakat. Az öntődében egy széparcú, őz-szemű lány, Wizner Zsuzsa igazít valamit a formázón- Szombathelyről jött Pécsre ta­nulni, most másodéves. Elekt­romérnök akar lenni; — Szilas Károly bácsitól, „remek dolgokat” lehet tanulni — mondja. Felkeresem sziias Ká­rolyt, a villamosműhely főnö­két Éliás János technikusta­nárral éppen levelet olvasnak. A Budapesti Tudományegye­tem megelégedését fejezi ki a Gépipari Technikum által ké­szített agysejtcélzó készülék megszerkesztéséért, mely egye­dülálló egész Európában. — A növendékek megismer­kednek nálunk az erősáramú szerelvényekkel, hibamegkere- sési műszerekkel, a műszer­készítéssel is, — válaszolja kérdésemre a műhelyfőnök. — A tanulók által legyártott mű­szerkészítő esztergapadot pél­dául a világkiállításon is be­mutatták. Az iskola, a műhe­lyek és a diákotthon 120 volt­ról 220 voltra való átszerelé­sét teljesen a diákok végzik. — Megismerkedhetnek-e a tanulók a legkorszerűbb tech­nikával az intézeten belül? — Elméletileg Igen. A leg- frisebb szaklapokból olvasunk fel nekik cikkeket, kisfil- meket mutatunk be. A nyári gyakorlaton nagy üzemekben íerőművekben, elektromos központokban) dolgoznák. Gya­korlatilag is jól képzett embe­reket bocsátunk ki az iskola kapuin, tudásukat úgy szeret­nénk megalapozni, hogv komo­lyabb terhelést is elbírjanak az életben. Igen, ez nagyon fontos szempont. Novemberben össze­ül pártunk kongresszusa és jóváhagyja az ötéves terv irányelveit, melyben már a pé*- csi Gépipari Technikumban tanuló 548 diák munkáját is számbaveszik. Bizony. Kodra Károlyra. Hartmann Ferencre, Fábián Józsefre. Wizner Zsu­zsára és a többiekre számít az ország. E fiatatók feladata ’s ott van a nyomtatott sorok kö­zött, de ott van ragyoaóan, szép jövőjük is, lehetősé°eik — ha jól tanulnak —, hogy ebben az emberiség 'egszebb és legizgalmasabb korszakában magastudású, műszakilag jól képzett emberek lehessenek. Mfe Istváa

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom