Dunántúli Napló, 1959. október (16. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-20 / 246. szám

1959. OKTÓBER ?0. NAPLÓ 5 A partéiét hírei JOVO HÉTFŐN kezdődik meg a pártoktatás a sásdi já­rásban Is. Huszonnyolc sze­mináriumot tartanak a járás­ban. Legnagyobb számban az „Időszerű kérdések“ pártok­tatási formára jelentkeztek. A pártoktatásra jelentkezet­tek közül körülbelül negyven százalék a tsz-tag és kis rész­ben egyénileg dolgozó pa- ‘ raszt. A PARTKONGRESSZUS és az ötéves terv irányelvei­nek ismertetésére a mágocsi termelőszövetkezet pártszer­vezete öt értekezletet rende­zett. A növénytermesztő és állattenyésztő szakcsoportok­nak három, illetőleg öt, a mű­szaki, irodai és egyéb terüle­ten dolgozók részére egy elő­adást tartottak. Az öt érte- kezleteh háromszáznegyven- ketten vettek részt. A párt- szervezet ■ vezetőségi tagjai tartották az előadásokat és az irányelvekén kívül még a gaz­dasági feladatokról is tájékoz­tatták a tsz'tagságát. Az elő­adásokat élénk vita követte. A pártszervezet vezetősége látva a nagy érdeklődést, el­határozta, hogy a továbbiak­ban csoportos beszélgetése­ket is rendez az irányelvek megvitatására; * AZ EÖYHAZASKDZARI pártszervezet mozgalmat indí­tott a termelőszövetkezeti ta­gok elmíletl tudásának növe­lése érdekében. A mozgalom célja, hogy minden tsz-tag, de legfőképp a kommunisták, akiknek nincs meg a nyolc általános Iskolának megfelelő végzettségük, elvégezzék azt. A kommunista pedagógusok is felajánlották ehhez a se­gítségüket és vállalták, hogy akár a lakásukon is szívesen tanítják az idősebbeket* * PARTNAPOKAT rendeznek október 20-tól 29-ig a sásdi já­rás több községében. A párt­napokon a pártról és az öt­éves terv irányelveiről be­szélnek a járás; előadók. A Pártalapszervezetek pedig csoportos beszélgetéseken dol­gozzák fel az irányelveket, ^melyben a pártbizottság tag­lói több helyen személyesen ls segítenek, • _ 1 Október első és szeptem- ner utolsó hetében negyven­nyolc helyen tartottak párt- nfPokat a. sásdi járási párt- bizottság tagjai és aktivistát A Pártnapokon a pártkong­resszus és az ötéves terv irányelveit ismertették a köz­ségek lakosságával. Á párt­napokon még a közvetlen he­ízi ^adatokat is megbeszél­ték a pártnapok résztvevőivel. Az előadók előzőleg részlete­in tanulmányozták minde­nütt a helyi problémákat és énnek alapján segítséget nyúj­tottak a pártnapokon a leg­fontosabb teendők elvégzésé­hez. Szezon utáni mérleg 137ezer vendég látogatta Harkányfördőt a nyári strandszezonban Lesz Ivóvíz, csatornázás, ú| medence, téli fürdési lehetőség Harkányban Valami nagy dolgot kellene művelni ezzel, a Harkányfür- dővel. Nyáron a fürdőzők ter­vezgettek. Megmondták, hogy mit', hogyan kellene csinálni. Például: egy hatalmas nagy medencét, mélyet, langyos víz­zel. Ezt aztán később be lehet­ne fedni, hogy télen is lubic­kolhasson az ember. Aztán igazán szép, ízléses szórakozó­helyeket építeni, korszerű, te­raszos éttermeket, szinte „ult­ra-modern“ táncoshelyeket... stb. Kiépíteni a község főut­cáját. Csinos víkendházakat. Nagyobb szállodát. Szóval afféle nagyvilági für­dőhellyé varázsolni ezt a kis falucskát; így tervezgetnek az embe­rek* Csak hogy ehhez pénz kell. Es nem százezrekről van szó, hanem tízmilliókról. Az új öl­tözők építését körülbelül 240 ezer forintból „megússzuk“. De az ivóvíz-hálózat létesítése már vagy kétmillió forintot is felemészt! A próbafúrások meg történtek a község határában. Kutakat fúrnak majd, hogy a lefektetett csőhálózaton ke­resztül a község tiszta, friss ivóvizet kapjon* Sokkal nehezebb probléma már a strand vizének elveze­tése. Több mint tízmillió fo­rintra lenne szükség, hogy a szennyes víz utat találjon csa­tornákon át a község hatáfá­ban. Van-e rá pénz? Egy esz­tendeje, Illetékes fórum ígérte az összeget, de az ígéret va- lóraváltását most kell majd sürgetnünk, hiszen már egész­ségvédelmi okok miatt is tart­hatatlan a szennyvíz eltünte­tésének ez az elavult, nem megfelelő módja. Aztán az új medence! Amíg a községet nem csatornázzák, addig kár új medencéről ábrSmTózní, hi­szen a meglévő kismedencének is az a legnagyobb baja, hogy — két és fél, három napot is igénybe vesz a feltöltés idő­tartama. ¡Nem beszélve arról, hogy a vízcserét — nem tudni milyen elgondolásból — min­dig hét elején eszközölték, s a hét utolsó két napjára — amikor a strandot tömegesen látogatták, már elviselhetetle­nül piszkos volt a víz* Aztán itt van a téliesítés. A megyei tanácson panasz­kodnak, hogy a harkányi szál­lodák a feli hónapok alatt ki­használatlanul állanak. A kád- és az Ilona-fürdőnek ugyan akad vendége, de nagyon gyér számban. (Persze, nagyobb reklámozás sem ártana!) Min­denesetre a fürdő téliesítése nagyszerű elgondolás, csak hát valahonnét pénzt kell ke- riíéni erre. Rugalmasság, nagyvonalú­ság. Ez is kellene. Mert — bár ez év nyarán a fürdő életében sok javulást tapasztalhattunk — azért bosszantó jelenségek­kel nap mint nap találkoz­tunk. A fürdő belső területé­nek tisztántartása, aztán az étel- és italellátás, gyümölcs­ellátás sok kívánnivalót ha­gyott maga után. Pedig ezek megoldhatók, — pénz nélkül Is. A nyári szezon „mérlegét“ nem lehet anélkül lezárni, hogy ne említsük meg a har­kányi országút építését. A Lu- ca-széke nem készült olyan lassan, mint a turonyi útsza­kasz. Nem tudni mi az oka annak, hogy az országút még mindig nem nyúlt el a község bejáratáig, de mindenesetre szánalmas mosolyra méltó ez a tehetetlenség. Már csak azért Is, mert az utat építő vállalat különböző dátumokhoz kötött határidőket ígért, de az út még mindig nem kész. Szívesen kapcsolatba hoz­zuk Harkánnyal a várható idegenforgalmat. De amíg a fenti tervekhez szükséges mil­liókat elő nem teremtjük, ad­dig lendületesebb, rendszere­sebb forgalmat hiába várunk. A türelmetlenségnek nincs érteimé, de azért jó lenne, ha a minisztériumokban több meg értést és több „üzleti érzéket.“ is tanúsítanának Harkányfür- dő iránt. Mert megérné! Kimagasló kukoricatermések az állami gazdaságokban A felszabadulás előtt Bara­nyában voltak a legmagasabb kukoricatermés-átlagok. A ko­rábbi évek átmenetileg gyen­gébb eredményei után a me­gye mezőgazdasági nagyüze­mei — az állattenyésztés fej­lesztése érdekében — ismét a régi szintre, sőt a fölé akar­ják emelni a termésátlagokat. Az Idén több mint 110 000 hol­don termelték ezt a fontos takarmánynövényt a baranyai állami gazdaságok, termelőszö vetkezetek és egyénileg dolgo­zó parasztok. A vetésterületnek eddig mintegy kétharmadán törték le a szépen fejlett csöveket és az eredmények az utóbbi évek egyik legjobb terméséről ta­núskodnak. Különösen kima­gasló átlagok vannak az álla­mi és közös gazdaságokban. A termelőszövetkezetek holdan­ként 25 mázsa csöveskukoricát takarítanak be. Sőt a siklós- nagyfalui Jóbarát Tsz-ben 40 mázsa, a kátolyl Uj Élet és a véméndi Uj Tavasz Tsz-ekben Önkiszolgáló élelmiszerboltot nyitnak Sikláson Nemrégiben nyílt meg a Baranya me­gyei Élelmiszer Kis kereskedelmi Válla­lat első vidéki élel­miszer önkiszolgáló boltja Mohácson. Azóta Siklóson is megkezdték az egyik régi bolt helyi sógének és berende­zéseinek átalakítá­sát. Az átalakítás­sal előreláthatólag két héten belül el­készülnek, s azután rövidesen átadják az új boltot rendel­tetésének. A Baranya me­gyei Élelmiszer Kis kereskedelmi Válla­lat vezetői az idén tovább korszerűsí­tik a vidéki bolthá­lózatot. December 31-ig Komlón és Szigetváron létesíte nek még egy-egy önkiszolgáló élelmi­szer-boltot; pedig 42 mázsa kukorica ter­mett minden holdon. Az álla­mi gazdaságokban 30 mázsás átlagra zsámítanak az agronó- musok. A bólyi, a sátorhelyi, a károlymajori és a bogád- mindszenti állami gazdaságok­ban — körülbelül kétezer hol­don — átlag 40—45 mázsás hol dankénti termés mutatkozik, sőt egyes táblákon 50—60 má­zsa kukoricát takarítanak be egy-egy holdról; A szakemberek úgy számít­ják, hogy az idei kukoricater­més mintegy húsz százalékkal múlja felül a tíz éves bara­nyai átlagot. Kitűnőnek mond­ható a termés minősége és a morzsolási arány is. A siklós- nagyfalui Jóbarát Termelőszö vetkezetben végzett mérések szerint például a tiszta szem aránya — a szokásos 70—75 százalék helyett — 83 százalé­kos; chu/ukáni segíts!1' Az Árpád-tetői erdészet fel­vesz nőtlen iíiemi kocáitokat Munkásszállás van. Fizetés kollektív szerint 205 Aniószerelőkei és rakodómunkásokat keres felvételre a 21; sz. Autóközlekedési Vállalat Pécs, Rózsa Ferenc u* 22, 14 ** 'nyképezzfink eiryö« A gyermekfényképezésről ■J»b»<»baB készített gyermek-i Síf., ?",elvéte»«k Után, a gyermek I életképekről ii említést kell tenni. If®* » (elvételek azért kedvesek, 5??«* » gyermeket játék közben, "•pí°kou mozgásában, esetleg ‘Obhedmagával örökíti meg. Eze- „,,n » (elvételeken nem annyira a i.vÜrm*k arc*n feltalál ható Jel- ,n“v°»4»ok megörökítése a lé- ^«■talma*nem * »elekmény belső ,l?gplaC feltétel éneknél * *•>- vételeknél ls, hogy eldöntsük, mit ■s akarunk fényképezni, más szó­rí1 ,mlt 18 akarunk mások számá- elmondani? Csak a tudatos, elö- re megszabott mondanivalók azok, »melyek mások számára 1» érde- •tések. Ennek betartáaa emeli ki a képeket az emlékképek semmit­mondó sorából. JP » téma képzeletünkben meg- szüictett, már csak a Képkompo- “»lás és rendezés szabályait kell ¡»«tartan1, hogy felvételünkből va- művészi Igényeket kl- •légltö kép legyen. A témát n Jtyerrnek élete adja meg, * hf.ií megfigyouk vagyunk rövid Időn ^«101 a témák sokasága WUk sze­münkbe a gyermek pillanatonként VáUo jő életében. ,... Kell-e szebb téma, mint »* *“**' »"ya kitárt karja közé Upegö gyermek, vagy egy beszélgetésbe nan?r?U «yetmekesoport? Ki tud­"á (elsorolni az ehhez hasonló te Tűzzük feladatul az első téma fényképezését. Hogyan komponál­juk meg, hogy tömör egységbe egyesítsük a mondanivalót? Mint minden képnél, itt ls na­gyon fontos a háttér helyes meg­választása. A főszereplő maga a gyermek,. tehát az ő személyét kell fénnyel kiemelni, ami egyál­talán nem jelent nehézséget, ha a cselekményt napsütésben fényké-' pezzük. A karjait széttáró édes­anya ebben a cselekményben csak másodrangú szerepet kap, amit a kép komponálásával oldunk meg. Az édesanya alakját a gépnek háttal állítjuk, a gyermeket pe­dig a géppel szemben. A gyepnek mozgásirányára kissé eltérő szög­ben állunk fel és ezzel átlós lesz á képünk szerkezete. A kép bal­oldalán a kép jobboldalának felső részét a tipegő gycrmekalak vilá­gos foltja tölti ki. Ha elég ügyesek vagyunk, a leg­jellemzőbb arckifejezés megfogásé val a cselekményt kifejező tarta­lommal Is megtöltöttük. Az anya egész alakjának sem szükséges á képen lennie. Ha me­részebb megoldást választunk, elég csak a képbenyúló jobb kar, a fej és a törzs fele. A nézőpont változtatásával, a szemmagasságnál magasabb, vagy alacsonyabb helyzetből történt fényképezéssel sok érdekes meg­oldást találhatunk. Tehetjük ezt annál inkább, mert ■ modell pó­zolás nélkül szívesen Ismétli meg, e számára érdekes játékot. Nehezebb a dolgunk,a belső, szó bal felvételezésnél, mert nélkülöz­zük a legjobb fényforrást, a napot. Megfelelő égőket kell beszerez­nünk ahhoz, hogy olyan erősségű világítást kapjunk, amely lehető­vé teszi a gyorsan mozgó gyerme­kek pillanat-fényképezését. Csak akkor fényképezzünk gyermeket szobában, ha legalább 1000 Watt összteljesítményű égőkkel rendel­kezünk! Szobában többnyire csak arcképeket készíthetünk, mert aránylag ez jár "a legkisebb moz­gással. A modeUt semleges háttér elé kell ültetni, a lámpák közül a leg­erősebbet a nap helyett kell fel­használni. Ezt úgy helyezzük el a fej feletti magasságban, a modell­től mintegy 1.5 méterre, hogy az árnyékok az arcon kissé ferdén, átlós irányban haladjanak, de mély árnyékot ne okozzanak. A másik lámpa az árnyékos részek derítésére szolgál. Nagyon vigyáz­zunk, hogy a fejárnyék ne okoz­zon zzvarő foltokat. A lámpák he­lyes elhelyezése sok gyakorlatot kíván, de az arcképek megfigye­lése alapján, következtetés útján ezt Is megtanulhatjuk. A lényeg: hagyjuk a gyermeket Játszani, természetesen mozogni! Beszédünk a gyermek figyelmének észrevétlen irányítására korláto­zódjék. Teljes figyelemmel keU a gyermek kifejezését kísérni és az egyéniségre legjellemzőbbet' ex­ponálni. Egy alkalommal szőke, kócos- hajú, négy év körüli kisfiút fény­képeztem. Lerltt róla, hogy meny­nyire feszélyezi a reákényszerlteit ünneplés ruha. PAjkossága, huncut sága, hol dacossága, hol széles jó­kedve sugárzott szeméből, arcából. Minden mozdulatában az öszötűnös ellenkezés érződött, mely leplezet­lenül Íródott arcára ... E kifejezés megörökítése Izga­tott. Az édesanyjának tiltakozása ellenére ls levettem róla ünneplés ruháját, egy használt, kötött Inget adtam rá, haját összeborzolva hát­tal ültettem a gépnek. Durcásan szegte le fejét, kérdéseimre alig- allg válaszolt. Lassan indult meg a beszélgetés ... Végre megtaláltam a megfelelő témát. Arról beszéltem, milyen is » Jó gyermek. A mese arról szólt, hogy volt egy olyan kisfiú, mint ő, akt mindig szótfogadott, min­dent megtett, amit anyú kért tőle Elhiszed? — kérdeztem. Hirtelen visszafordult! Nem szólt, — de nem is kellett, hisz szemében ott élt minden érzése és gondolata, melyet tömören így fejezheténk ki: Nem! A visszafordulás pillanatát örökítettem meg és a kép azóta Is tolmácsolja a tulajdonosának ér zclmeit a kiállítások falán ... sz. R. —4 ICKanadában a nagy fo­lyók, a végtelen erdők hazájában is október van és Elliot-Lake-ben is, az urá­nium telepen, ahonnan a hu­szonegyéves Kovács Elek megírta Pécsre a levelet és elküldte benne azt a fényké­pet, amelyen saját nyolchen­geres kocsijára támaszkodva bejelenti: „Lám autótulaj­donos vagyok!” De azért, hogy semmi félreértés ne legyen, a kép 1hátira is rá­írta: „A kocsim hátulról a bánya bejáratánál. Küldött már haza Elek máskor is képeket és leve­leket, hol dicsekvéssel, hol teli panasszal, de ilyet még nem, mint ez az utolsó, amit október 4-én irt haza édes­anyjának onnan, az Elliot- Dake-i legényszállásról. Mind a két levelet azzal kezdi: „Nagyon kérlek, ne haragudjatok, hogy csak most válaszolok rá, de ..." Na de először hallgassuk meg Elek édesanyját, aki kétségbeesetten szaladgál hivatalból hivatalba, egy ki­vágott újságcikkel, az egyet­len támponttal a kezében, amelyben az áll, hogy „— az idevonatkozó törvényes ren­delkezések értelmében 1956 októbere után az országot il­legálisan elhagyott magyar állampolgároknak változat­lanul módjukban áll hazaté­rési engedélyt kérni.” De né­hány sorral lejjebb meg ezt mondja a rendelkezés: „A bizottság nem ad engedélyt hazatérésre a bűnözőknek, az aktív ellenforradalmárok­nak, stb. stb.” — Az én fiam nem lehe­tett ^ ellenforradalmár, sem bűnöző, hiszen tizenhét éves volt, érettségi előtt állt, ami- kor... — Hiszen tudják, mi­lyen meggondolatlan egy ka­masz, aki egyszerre akar vi­lágot és mindent..; Sírásba fullad az emléke­zés. Három évig hallgatott Elek édesanyja, három évig leste-várta azt a levelet, amelyben fia egyszer majd csak azt írja: „Jövök édes­anyám, kezemben az enge­dély, most már biztosan jö- vökr Es helyette, ki tudja há­nyadik levél után megírta a legpanaszosabb levelet is, ezt, amit most a kezűinkbe nyomott a kétségbeesett édesanya. — Kérem, segítsenek raj­tam —> zokogja —- segítse­nek a kisfiámon, hiszen most... most tényleg haza akar jönni. Csak olvassák el a levelét, vagy írják meg, de ugye... ugye nem történik azért baja... úgy gondol­tam, odakint, ha megtud­ják, a A levélből aztán kiderül, hogy Eleknek nagyobb baja már nem is igen történhet „odakintV, a kanadai ég alatt, az uránium telep si­vár legényszállásán. Levelé­ben, ebben a zilált sorokkal körmölt jajkiáltásban min­dennel és mindenkivel leszá­molt és nem bánja a követ­kezményeket. Tyrága jó anyukám! Legutóbbi leveledet már rég megkaptam, de na­gyon kérlek, ne haragudja­tok, hogy csak most válaszo­lok rá. Nem akarok mindig panaszkodni, de úgy érzem, nekem már végem van. Mintha minden ellenem len­ne, vagy talán elátkozott va- laki, de úgy ver a sors, hogy az már elviselhetetlen. Meg­próbálom elmesélni, mi van velem. 1959 június 16-án be­adtam hazatérési kérelme­met az Ottawa-i lengyel kö­vetség magyar részlegéhez. Kaptam is rá választ, hogy a levelemet megkapták és 8—10 héten belül választ varhatok rá. Vártam is rá szeptember 6-ig, de már nem bírtam tovább az unal­mas, a minden öröm és szó­rakozás nélküli életet itt a munkásszálláson és leszá­moltam. Otthagytam a bá­nyát azzal a szándékkal. hogy személyesen felmegyek Ottawába az útlevélért és onnan utazom tovább Mont- real-ba, vagy Halifax-ba, ahol majd hajóra ülök és elindulok hazafelé. Elutaz­tam hát, de az ellenkező irányba, hogy Sult-St-Ma- rie-ben elbúcsúzhassak is­merőseimtől, barátaimtól és körülbelül 9-én érkeztem vissza ide Elliot-Lake-ba. Mire hazaértem, a levél már iti várt rám a magyar kö­vetségtől. Örömei bontottam fel, hogy aztán annál job­ban megdöbbenjek. A kö­vetség azt írta, hogy a ké­relmemmel forduljak a Kül­földi Magyarok önálló Re- feraturájához Budapestre. — Képzelhetitek, hogy éreztem magam. Dolgoztam hosszú hónapokon át, hogy összekaparjam az útiköltsé­gem, ez a remény éltetett és adta vissza életkedvemet. Most újra kezdjem elölről? Mikor már beleéltem ma­gam, hogy rövidesen viszont­láthatjuk egymást és látha­tom újra Pécset, ahol ne­velkedtem. Nem bírtam to­vább. A válasz után néhány nappal Sudburry-ba mentem a megtakarított pénzemmel. Ott aztán 200 dollárért vet­te egy 1952-es kiadású Pon- tiac-ot, azzal a szándékkal, hogy Elliot-Lake-ben 100 dollár felárral eladom, mert ott drágább a kocsi. Es ek­kor ért a második nagy meglepetés. Visszafelé me­net egy éles kanyarban fel­borult a kocsim és tönkre­ment. Én megúsztam a bal­esetet, de örülök, ha a kocsit 50 dollárért el tudom adni. Szóval így állok, anyu­kám. A pénzem elfogyott, nincs egy árva centem sem, nincs egy ingem, sem becsü­letes ruhám, cipőm, sem la­kásom, sem állásom. Még jó, hogy itt a szálláson el tudok aludni és néha liosz- tolni is, de csak sutyiban, dugott ételekből. Nincs sen­kim, Anyukám, aki három év óta kedvesen szólt volna hozzám. Egyedül csavargók, nincsen pénzem és nincse­nek barátaim. Utolsó rongy szemet embernek érzem ma­gam, soha sem tudom meg­bocsátani, amiért eljöttem hazulról, amiért ezt meg tudtam tenni. — Sokszor foglalkoztat az a gondolat, hogy öngyilkos leszek. Hányszor látok vi­dám, jókedvű párokat az ut­cán, akik szeretik egymást és boldogok. Én is fiatal és jóképű srác vagyok, és rám mégsem vár senki, én nem kellek senkinek, senkihez nem tartozhatok. Szeretet nincs irántunk az itteniek­ben, idegen vagyok, és ne­kem is idegen mindenki eb­ben az elátkozott országban. Kiért éljek tovább? Azt hit­tem, öröm az, ha valakinek saját kocsija van, de most már tudom, hogy ez itt nem jelent többet a biciklinél. Es a szórakozás? Talán az egész 'országban nincs olyan szórakozó hely, ahol az em­ber kicsit is kikapcsolódhat­na, “ Drága jó Anyukám, se­gítsetek! Küldd majd el ezt a levelet Apunak is Pestre, mert nincs már lelkierőm, hogy neki u megírjam mind­ezeket. Nagyon kérlek mind­kettőtöket, járjatok utána, hogy. valamiképpen hazajus­sak, mert itt elveszek Ezzel zárom soraimat, Ildikót és nagypapát is sok­szor csókolom és Téged még- egyszer kérlek, gondolj ar- ra, hogy közeledik a kará­csony és én együtt akarok lenni veletek a karácsonyfa alatt. Azonnal válaszolj! Csókol szerető fiad: Elek” Idézzünk a barátjához t M irt leveléből is? Fe- ? lesleges. Mint ahogy feles- * • leges lenne bármiféle kom­mentár is Elek levelére. (—P—OV—) >♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦<

Next

/
Oldalképek
Tartalom