Dunántúli Napló, 1959. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-02 / 205. szám

NAPLÓ IPSO. SZEPTEMBER 9. Hétfőn befejeződtek Eisenhower hivatalos angliai tárgyalásai London (MTI). Eisen­hower angliai hivatalos tár­gyalásai, amelyeknek záróak­tusa a hétfő esti televíziós in­terjú volt, véget értek. A DPA hírügynökség kommentárjá­ban megállapítja, hogy noha a hivatalos szóvivők nyilatkoza­taikban általános kijelentések­hez menekülnek, közleményt a megbeszélésekről nem adnak ki és a nagy érdeklődéssel várt televíziós interjú sem utalt a két államférfi tárgya­lásainak konkrét eredményei­re, Londonban mégis világo­sabbá váltak Eisenhower kül­politikai elgondolásainak kör­vonalai; A kommentár szerint Elsen- howemek elsősorban az a szándéka, hogy a Nyugat és a Kelet politikai és szellemi küzdelmében visszaszerezze a kezdeményezést, megszüntes­sen egyes korlátokat, bővítse a kapcsolatokat és „ne húzód­jék egy Maginot-vonal mögé”. Ezzel szemben kitart a nyuga­ti katonai rendszer és az atom­hatalom kiépítése mellett; Eisenhower londoni látoga­tásának eredményei a DPA szerint a következőkben fog­lalhatók össze; ; , 1. Macmillan és Eisen­hower egyetértésre ju­tott a csúcsértekezlet feltéte­leit illetően. Macmillan két­ségtelenül megerősítette az el­nöknek azt a felfogását, hogy a csúcsértekezlet hasznos len­ne, de ugyanakkor, félretette a csúcsértekezlet mielőbbi meg­tartására vonatkozó követelé­sét és csatlakozott Eisenhower nak ahhoz a véleményéhez, hogy „előbb olyan konkrétu­mok kellenek, amelyekből a csúcsértekezlet eredményessé­gére lehet következtetni". Mac millan elfogadta, hogy — előbb esetleg egy újabb kelet­nyugati külügyminiszteri érte­kezletet tartsanak. O A két kormányfő meg- állapodott a leszerelés kérdésében folytatandó eljá­rást illetően és ama javasla­tok fő vonásaiban, amelyeket a Nyugat a Szovjetunió elé kíván terjeszteni. Több hóna­pig is eltarthat még azonban, amíg ismét megindulhatnak a leszerelési tárgyalások. O Anglia és az Egyesült '—m Államok közös erőfe­szítéseket kíván tenni a nem­zetközi kereskedelem kibőví­tésére, s az eddiginél nagyobb 4. Eisenhower „pibenőnapja“ Lomlonban — A spanyol külügyminiszter megbeszélései az angol kormány vezetőivel London (MTI), Mint, az AFP jelenti, Hagerty, a Fe­hér Ház sajtó titkára közölte az újságírókkal, hogy Eisen­hower elnök — aki nyugat- európai kőrútjának idejére nem, ruházta át másra a kor­mányfői hatalmát — kedden délelőtt amerikai belpolitikai kérdésiekkel foglalkozott. Hagérty közölte továbbá, hogy az elnök párizsi látoga­tása után minden valószínűség szerint néhány napi pihenőre a skóciai Gulzean kastélyba utazik. Herter külügyminiszter a NATO tanácsában elmondan­dó beszámolója után Párizsból visszautazik Washingtonba. A Reuter jelenti, hogy Mac- püllan miniszterelnök kedden csaknem kétórás miniszterta­nácson számolt be kormányá­nak azokról a tanácskozások­ról, amelyeket hét végén Che* quersben Eisenhower elnök­kel folytatott« Hi Arab Liga Tanácsának ülésszaka Casablanka (TASZSZ). V. Mohammed marokkói király nevében Mulai Hasszán trón­örökös kedden Casablankában ünnepélyesen megnyitotta az Arab Liga Tanácsának 32. ülésszakát, A küldöttségeket általában miniszterelnökök, vagy külügyminiszterek veze­tik. A Tanács jelenlegi ülés­szakán Tunisz és Irak képvi­selői nem jelentek meg. Az Algériai Köztársaság, Ghana és Guinea ideiglenes kormá­nya megfigyelőket küldött az ülésszakra. A legfőbb napirendi pontok ezúttal a Palesztinái kérdés, az algériai háború, a dél-ará- biai helyzet, Franciaország tér vezett szaharai atomfegyver- kísérletei, valamint azok a kérdések, amelyek az ENSZ- közgyűlés következő üléssza­kán^ szerepelnek majd. A Reuter jelenti, hogy Cas- tiella spanyol külügyminisz­ter kedden délelőtt látogatást tett Selwyn Lloydnál, aki ké­sőbb ebéden látta őt vendégül. Az AP szerint még nem kö­zölték a Selwyn Lloyd—Cas- tiella megbeszélések tárgykö­rét. Ez volt egyébként a má­sodik világháború óta az első eset, hogy a két ország kül­ügyminiszterei négyszemközti megbeszélést folytattak. Mint az AP jelenti, a spa­nyol külügyminiszter; a ked­di nap folyamán megbeszélést folytatott Spanyolország brüsz szeli, párizsi és bonni nagykő* veteivel, akiket Londonba rendeltek Spanyolország euró­pai ‘politikájának felülvizsgá­lására, Az AFP közölte illetékes spanyol körökre hivatkozva, hogy Castiella a hét végén Párizsba utazik megbeszélé­sekre De Gaulle tábornokkal és Couve de Murville külügy­miniszterrel. ..figyelmet” akar szentelni a gazdaságilag elmaradott ázsiai és afrikai területeknek. Macmillan és Eisen­hower egyetértett ab­ban, hogy szilárdan ki kell tartaniok a berlini kérdésben eddig elfoglalt nyugati állás­pont mellett. A auardián keddi számában azt írja, hogy Eisenhower euró pai utazásának legkényesebb része a párizsi látogatás. „Ott legnehezebb szövetségesével kell megbirkóznia és habár kedves­sége és közvetlensége segíti majd, esetleg hátrányára írják angliai tartózkodásának időtar­tamát és családiasságát. Nem a legjobb bevezetés a hűvösen tartózkodó francia kormány­nál az a nyilvánvaló meleg an­gol fogadtatás“ — írja a lap, majd hozzáteszi, itt nem lesz elég, ha úgy mint Londonban kijelenti, hogy a kapcsolatok sohasem voltak erősebbek és jobbak, mint most. De Gaulle pontos meghatározásokat akar: teljes jogú részvételt a nemzet közi stratégia tanácskozásain, támogatást az algériai politi­kában és ellenőrzést a francia területen lévő atomfegyverek felett. Az első követelést Ei­senhower talán hajlandó lesz némileg kielégíteni, de a többit kevésbé. A Washington Post keddi vezércikke szerint az Eisenho- wert vendégül látó De Gaulle most politikai pályafutásának legnehezebb próbája előtt áll. A probléma az algériai kérdés. A tábornok most té-^vissza algériai körútjáról, s még nem árulta el szándékait. A kér­dést bizonyára meg akarja vi­tatni Eisenhowerrel és ha le­hetséges, megszerezni támoga­tását. Erősödnek a kapcsolatok hazánk és a Vietnami Demokratikus Köztársaság között A Magyar Népköztársaság és a Vietnami Demokratikus Köztársaság között, a proletár nemzetköziség alapján évrö1- évre sokrétűbb, erősödő kap­csolatok alakulnak kt. Ebben az esztendőben párt- és álla­mi kapcsaiatalnk kiemelkedő eseménye volt két küldöttség látogatása: márciusban, a ta­nácsköztársaság 40. évforduló­jának ünnepségein vietnami párt- és kományküldöttség vett részt, élén Vo Nguyen Giap- pal, a Vietnami Dolgozók Párt­ja Politikai Bizottsága tagjá­val, a Minisztertanács első el­nökhelyettesével. Nem sokkal később magyar párt- és kor­mányküldöttség járt Vietnam­ban, dr. Münnlch Ferencnek, az MSZMP Politikai Bizottsá­ga tagjának, a Minisztertanács elnökének vezetésével. A különböző delegációk cse­réjén kívül eleven a két or­szág kapcsolata kulturális té­ren is. Ez év tavaszán példáu1 magyar művészcsoport szere­pelt nagy sikerrel a testvéri országban, a magyar közönség legutóbb a bécsi Világifjúsáe! Találkozón résztvett 80 tagú vietnami művészeti együttes műsorának tapsolt. Ősszel vi­etnami iparművész-ösztöndíja­sok kezdik meg tanulmányai­kat fővárosunkban, míg a ha­noi egyetemen magyar diákok tanulmányozzák majd a viet­nami nyelvet és történelmet; Az év végén nyílik meg Buda­pesten a szocialista országok moszkvai biennáléján bemuta­tott vietnami képzőművészeti snyag kiállítása. Éppen e he­tekben vendégünk két vietna­mi zeneszerző: Pham Van Chang és Nguyen Khoat. akik a magyar muzsika hagyomá­nyait, új sikereit, zenei okta­tásunkat tanulmányozzák. sÁz amerikai katonai segély első z ál/ífmánya megérkezett Laoszba Hanoi (Uj Kína) Vietnamból keltezett jelentés szerint hét­főn megérkezett Laoszba a ki­rályi csapatoknak szánt rend­kívüli amerikai katonai segély első szállítmánya. A Szananikoe kormánynak adott amerikai segély kereté­ben a laoszi királyi csapatok felszereléseket és ruházatot kaptak. A vietnami hírügynöség je­lentése szerint a Neo Lao Hak- szat Párt Központi Bizottsága augusztus 29-én erélyesen til­takozott a Szananikone-kor- mánynak szánt amerikai se­5tönnyűíegyvérekét, katonai | gély ellen. Veszélyben Kolumbus hírneve Moszkva (MTI) D. J. Cuker- nyík szovjet kutató, a történet- tudományok kandidátusa nem.- rég olyan levéltári anyagokra bukkant, amelyek új megvilá­gításba helyezik Amerika fel­fedezésének kérdését. Kiderül ezekből, hogy jóval Kolumbus útja előtt portugál hajósok Diákok és rendőrök több órás harca Kalkutta utcáin Kalkutta (AFP—AP) Kedden este Kalkutta belvárosában heves összecsapásokra került sor körülbelül 10 000 diák és a rendőrség között. A diákok azért tüntettek, mert a rendőrség botokkal és könnygázbombákkal támadt az élelmezési helyzet miatt elke­seredett tüntető tömegekre. A kedd esti tüntetésen, a rendőrség öt órán át rohamoz­üvegekkel verekedő diákságot és csak. könnygázbombákkal tudta helyreállítani a rendet. Az összecsapásokban 30 rendőr megsebesült, a tüntetők köziül is sokan szenvedtek ki­sebb nagyobb sérüléseket. A hatóságok további zavar­gásoktól tartanak és máris közölték, hogy minden eszközt készek igénybevenni a tünte­tők ellen; jártak az Antillákon, amit ti­tokban tartottak. Kolumbus- nak bőségesén álltak adatok rendelkezésére az Atlanti-óce­án nyugati részéről, Ismerte az odavezető legrövidebb utat sőt birtokában volt az Antii lak szigetvilágának térképe is . Cukernyik gondosan tanul mányozta az eredeti spanyo portugál és olasz okmányokat valamint a Moszkvában és he níngrádban őrzött ritka fran cla és angol kútfőket és így sikerült olyan tényekre búk kannla, amelyek évtizedeken át elkerülték a nyugati tudó­sok figyelmét. Most aztán a tengerhajózás történetének egyik fontos részét át kell írni. Még nagyobb meglepetést okozott, hogy a perui ásatások közben a Han-dinnasztia ide­jéből származó kínai pénzeket találtak, ami azt jelenti, hogy Kolumbus előtt másfélezer évvel kínaiak jártak Dél-Ame- rikáhan. A felfedezések, ame­lyeket Csen Li kínai tudós tett közzé, szintén fejtetőre állítják elképzeléseinket áriról, miféle kapcsolatok álltak fenn az ókori népek között. Újabb Adenauer— Os Gau.le találkozó ? Berlin (MTI) Bonni politi­kai körökből származó értesü­lések szerint előreláthatólag még szeptember folyamán, de legkésőbb októberben újabb találkozóra kerül aäf Ade­nauer és de Gauelle között. Tudod-e? HÁNY RÁDIÓ VAN A VILÁ­GON? — A nemzetközt rádiós­szervezetek megállapítása szerint 6000 rádió-adó ás 350 millió rá- dióvevőkészülák működik a vi­lágon. i • * KIK JÁRNÁK LEGTÖBBET MOZIBA? — A világ legszorgal­masabb mozllátogatól a Szovjet­unióban álnak. Minden . szovjet városi ámbár évánként átlag 23- szór megy moziba, a falusiak ll-szer. A hétéves terv 1200 új városi mozi fedllltátdt tervezi, ezenkívül minden kolhoznak, ál­lami gazdaságnak lesz saját mo­zija. •k MENNYI A SÜKETEK SZÁ­MA? — Hivatalos statisztika sze­rint földünkön 33 millió süket fárfl és nO él. * HÁNYÁN GOLFOZNAK AME. RIKAban? — Egyes ráérő sta­tisztikusok szerint Elsenhower elnökkel együtt 2 170 000 a golf- sport rajongóinak száma az Egyesült Államokban. •Se MENNYI IRAN ÉVI OPIUM- TERMELESE? — Az- Egészség­ügyi világszervezet jelentése sze­rint Irán évente ezer tonna ópi­umot állít elő. Ebből a hatalmas mennyiségből azonban mind­össze 90 tonnát exportálnak, mert a termelés túlnyomó részét az ország 1500 000 kdbltószerfo- gyasztúja szívja el. ta a kövekkel, téglákkal, üres lyekből Oparin megkonstruál- nak az ember szempontjából A Dél-Vietnami választások eredményei Hanoi (TASZSZ). Vasár­nap Dél-Vietnamban parla­menti választásokat tartottak. A választások a legvadabb terror légkörében zajlottak le. Ilyen körülmények között a Ngo Dlnh Diem-kormányt tá­mogató pártok kerültek ki győztesen. Az Associated Press jelentése szerint ezek a pár­tok a 123 mandátum közül 76-ot szereztek meg. A függet­leneknek 42, a többi pártok­nak pedig öt képviselőjük lesz •■4ébvielnami parlamentben, Jezsuita próbálkozás a marxizmus cáfolására Münchenben az úgynevezett te rial izmusnak azt az „igé- Politifcai Képzés Fóruma (Fo* nyét”, amely szerint a világ rum politischer Bildung) gon- természeténél fogva anyagi, dozza ezokat a kiadványokat, továbbá, hogy a világ sokszí- arnelyéknek célja „felvilágosí- nű jelensége megmagyarázha­tni” a vasfüggöny mögött” tó ideális faktorok és szellemi élő értelmiségieket a tudó- princípiumok nélkül. Ugylát* mány, a pedagógiai és a mű- ezik a nyugati ideológusok _ vészetl élet bizonyos kérdései- számára keserű íze van annak bizonyos fermentkinetikát op- rázza. De vonatkozásaiba „nem ér­tek hozzá, hát hagyjuk”. Sok­kal izgalmasabb vadászterü­let számára a „szovjet dialek­tikus materializmus”. Úgy vé­li, ennek filozófiai destruálá­ja az élet keletkezésének dia­lektikus materialista elméletét. Könyvének már a tizedik ol­dalán kikövetkezteti, bogy sem Oparin, sem mások, akik Opa­ri nt követik, nem veszik figye­lembe az ún. oksági tényező-1 két, hanem a spontán fejlődés hívei vagyunk. Úgymond Opa­rin is a spontán fejlődést váll­ról. Az említett Fórum gon­dozta azokat a kiadványokat is, amelyeket G. A. Wetter je­zsuita filozófus írogatott. A szerzőnek néhány hónappal ezelőtt megjelent „Der dialek­tische Materialismus und das Problem der Entstehung des Lebens” című könyve már a harmadik ijyen jellegű kiad­ványa. Mindegyikben azt a célt tűzte maga elé, hogy fe­lülvizsgálja a dialektikus ma­terializmus filozófiájának bi­zonyos tételeit. Az a könyvecske, amelyről az alábbiakban szó lesz: az élet keletkezésének a ténynek, hogy az élet kelet­kezésének dialektikus materia­lista elmélete bejárja az egész világot és kellemetlen szá­mukra az Is, hogy Nyugaton egyre többen hódolnak ennek az elméletnek. Válogatott mód­szerekkel iparkodnak gátat vetni a marxista filozófia nyu­gati terjeszkedésének. Bírálni, cáfolni mindent, ami keleti, kétségbevonni a tényeket, a laboratóriumi eredményeket, a kísérletek hitelességét, stb. —■ ilyen jellegű Wetter említett könyve is. Tekintve, hogy az élet kelet­kezéséről szóló marxista teória mindenekelőtt biokémiai té­sát elvégezheti akkor is, ha ja, mert az életfolyamatokat a nem vizsgálja meg, hogy azt a véletlenszerűséggel magya­~ vajon ki hiszi el Wettemök ezt az állítását, amikor négy oldallal lejebb már olvasható egy Oparintól vett idézet, miszerint az élő testben az egyes kémiai reak­ciók szigorúan meghatározott rendben folynak tó. Wetter az időtől független tényezőket hiányolja az Opa- rin-féle elméletből. Mert ugye­bár az időben lefolyó, kémiai ég fizikai műszerekkel re­gisztrálható folyamatok nem tárják föl azokat az oksági tényezőket, amelyek mozgat­ják az élet jelenségeit. (!) Az 57. oldalon aztán rávezet, hogy a dialektikus materializ­mus nem ismeri el az anyagi ti-mális pH-n, vagy fiziológiás körülmények között végez­ték-e. Csupán elolvassa Schu- bert-Soldern legújabb kiadású könyvét és az itt olvasol tálcát összeveti azzal, amit „ezek a keleti marxisták” írnák az életről, az élet keletkezéséről és az élet mibenlétéről. Ebből a búvárkodásból aztán meg­születik egy kis brossára, ame­lyet felhasználhatnak a maguk politikai felvilágosító szemi­náriumaikon. Sőt még a Szabad Európa Rádió hallgatóit is tájékoztat­hatják arról, miként recseg* ropog a szocialista rendszer­nek nemcsak a gazdasága, ha­dialektikus materialista elmé­letét bírálja. Wetter említett nyékén nyugszik, így az elmé- nem az ideológiája is. Wetter folyamatokon túl „valamilyen valósággal elzsongitja a Nyugat szellemét, ideális faktorok létezését, amelyeket „Enteleehiának”, „Életelvnek”, „Léleknek”, „Formának” stb. kellene ne­vezni. Az ilyen fogalmak bir­tokában — világosit föl Wet­ter — rámutathatnánk azokra ok­lettel való vita is mindenek­előtt a tényekre szorítkozhat- könyvében sorra veszi azokat na. Wetter azonban nem eről- a marxista biológusokat és fi* teti magát ezen tudományág _ lozófusokat, akik az élet kelet- művelésiéiben, csupán arra vál* midőn kifejti, hogy a dialek- kezésővel kapcsolatban tudó- lalkozlk, hogy a jezsuita ráfi- tikus materializmus a termé- mányos munkát végeztek. így nériát néhol megtűzdelje bio- szét jelenségeinek értelmezé­mindenek előtt a teória szer- kémiai tankönyvekből vett seben elvet minden anyag nel- „az álcázott (verkappten) zőiét Oparin professzort, va- eszmefuttatásokkal. Világnéze- küli princípiumot. Rettenetes sági tényezőkre, amelyek az lamint több neves szovjet ku- téből folyólag lekezelő, döly- naturalizmus azt állítani, hogy idealisták véleménye szerint tatót és végül e sorok íróját fős fölénnyel beszél azokról az élet keletkezése itt a föl- „a kémiai-fizikai folyamatok kritizálja a szabad vllágné- a kutatásokról, amelyek az dön végbemehetett anélkül is, mögött húzódnak.” zet” szemszögéből élet keletkezésére vonatkoz- hogy ott valaminő szellemi Ezzel kapcsolatban az a ve­Wetter könyve bevezetőié- nak. Ezért aztán nem is me- tényező közrejátszott volna leményük, hogy az életíolya- ben megjelöli hogy célja fc- rítt bele magát túlságosan az Csupa anyagi tényező, kémiai matok megértése, tudományos ' lülvlzsgáini a' dialektikus ma- Oparin-féle teória Makmai és fizikai processzusok, wne- megmagyarázása és főleg a®ok az célszerű irányítása végett nincs szükségünk az ilyan „té­nyezőkre”. Rettenetes szelle­mi primitívség kell ahhoz, hogy valaki a huszadik szá­zadban ilyen anyagi folyama­tokon túli szellemi faktorok kutatására inspirálja a tudó­sokat, é3 valamely természet- tudományos hipotézistől Ilyen megfoghatatlan elveket ég té­nyezőket kérjen számon. Arisztotetósz-től, H. Driesch- től és ezek modem követőitől már sokat hallottunk ezekről a faktorokról. De hol van a természetben egy ilyen „fak­tor”? — Hasonló helyzetben van a vitallzmus a Wetsman— Morgan genetikával. Ez sem találta meg a géneket, ame­lyekkel a vallásoe idealista világnézet számára oly lényeg­bevágónak tartottak, helyet­tük most mutogatnak bizo­nyos kémiai vegyütótet, mint az öröklés konkrét preceden­sét. Mi ebben a kérdésben is dialektikusdk vagyunk, azon túlmenően, hogy elméletünk materialista. Wetter számára a dialektikus materializmus irracionális". Nem érti, hogy mi az a materializmus és mi az a dialektika és miként le­het a kettőt, mint módszert és elméletet felhasználni vala­mely konkrét természeti jelen­ség vizsgálatára és magyará­zatára. Ez filozófia! S világ­nézetünk magasabbrendúsége éppen abban rejlik, hogy mi túlhaladtuk a mechanisztiku« materializmust és talpára £11»- tottuk a dialektikát. Aki nem érti meg « dialeid

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom