Dunántúli Napló, 1959. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-02 / 205. szám

* »59. SZEPTEMBER 2. I'M P f ft s Egy délelőtt az épülő hőerőműnél százalékra teljesítették terve­zett létszámuk 96 százaléká­val, egy főre eső termelési ér­tékük 111 százalékos volt, ön­költségi tervüket túlteljesítet­ték. — A 26-osok honnan jöttek ide? — Pétről. Előtte meg Sztá- limvárost építettük. — Nem rossz így vándorol­ni ide-oda az országban? — Hát tudja, elvtárs.:. ilyen az építők élete. De szeretik em­bereink, mert aki az alkotás örömét egyszer megízlelte, az nem hagyja abba. Néha per­sze úgy beleszeret az emberek egy része abba, amit építünk, hogy ott marad dolgozni to­vábbra is a létesítményen. A törzsgárda viszont megy to- vább, Smikál elvlárs elbúcsúzik — mennie kell. A főépítésvezető­ség egyik irodájában tervrajz fölé hajló embereket találok. Vitatkoznak valamin. Egyikük Kis Gyula társul szegődik mel­lém, elkísér a telepen. Köz­ben magyaráz; — Mátrai Gyula tervezte a pécsi hőerőművet. Kétszeres Kossuth-díjas. Ragyogó elkép­zelés ■— teszi hozzá. — Első ízlben sikerült a tetőszerkeze- zetet és a térhatároló szerke­zetet így összeépíteni; — Jól érzi itt magát? — sza­kítom félbe a fiatal mérnököt. ■ Oh, kérem, ez nagyszerű munka; Igaz, hogy vannak ne­hézségeink; De izgalmas, mert új; Itt bizonyosodott be elő­ször, hogy az építőipar a te­reléses megoldás felé halad. Földön gyártani mindent, a magasban csak összeszerelni. — Nem lenne jobb egy „csen desebb'* és műszakilag is biz­tonságosabb helyen? f—• Inkább a kockázat, mint a nyugalom. Az emberekre is átragad ennek a munkának szeretet^ Fél éra múlva Pém József be­tonozó brigádvezető is ezt mondja.­j— Sok építkezésen dolgoz­tam, már —- mi Sztálin város­környékiek vagyunk (kihúzza magát) — de ilyen hatalmas építkezésen még soha. Micso­da betonozások vannak itt! Hány fős a brigád és ho­gyan teljesíti tervét? — Huszonöt emberem van. 170 százalékot szoktunk „le­verni“ egy-egy hónapban. Ami határidőlerövidítést vállaltunk, teljesítettük* J,i — Az anyagtakarékossági tervet is — teszi hozzá Kiss Gyula mérnök. — Ha jól em­lékszem 13 ezer forintot „fog­tak meg*’ a helyes technoló­gia betartásával, pontos műn. kával a múlt hónapban. — Van-e olyan brigádtag. aki itt akar maradni, ha fel­épül az erőmű? — Igen. Négyen-öten már mondogatták, hogy ők levál­nak tőlünk. Megszerették ezt a várost, meg ezeket a falakat. Megkerülöm az épületsort, addigra delet fújnak és ebé­delni megy a munkás-hadse­reg. Bent á csarnokban azon­ban még pattog a felvonó, szikráznak a hegesztőpákák amint a vashoz érnek. A szé­dületes méretek építkezése közepén — most veszem csak észre — fekete fabódécska áll, tréfásan valaki rárajzolta nagy fehér betűkkel: Kis-luk-lak. Rét utca 228. szám. Hát ez is hozzátartozik ehhez a nagy építkezéshez: Meg hát az is, hogy varrnak a kétezerből, akik építeni szeretik és csoda talán, hogy lesznek akik itt­maradnak? Ha a második „ütem", a többi turbina-rész is elkészül, összesen 228 megawattnyi ára­mot ad a pécsi hőerőmű or­szágiunknak. Ahol valamikor kukoricaszárat vágtak, ott éle­tet adó villamosenergiát ter­melnek majd a gépek. Szüts István Talán ott kezdeném, hogy jó két hónapja, nem jártam a , .szédületes méretű“ építke­zésnél. Akkor még csak töm­zsi alapjai vörösödtek a száz méter magas kéménynek, ma már az utolsó tégladarabokat rakják felhőknek integető te­tejére. A 33 méter magas fő­épület is sok foghijat mutatott, több volt rajta a kőműves, mint a szerelő, ma fordítva. A hatalmas daru alatt pirosra festett vasváz húzódik, hegesz­tők másszák — mint cseresz­nyefát a gyerekek — az ákom- bákom csöveket, lemezeket, vastraverzieket, kezük alól óriási csillagszóróként hull alá a szikra. Arrébb, a barna porcelánszigetelők erdeje kö­zött huzalokat, kábeleket kö- tözgetnek, egy óriási gödör szélén négy ember áll, izzad­va káromkodik, mert valami elromlott; A 26-os sz; Állami Építőipa­ri Vállalat főépítésvezetőjét, Demendj Zoltánt keresem, de irodájában csak egy szép sző­ke asszonyt találok; Sajnál­kozva közli, hogy a főépítés­vezető terepen van. Olyan ala­csony, gyorsmozgású ember — kíséreljem keresni. Persze egész délelőtt nem találom; — Végre összeakadok egy rend­kívül barátságos, rrücisaipkás férfivel, Smikál József párt- titkár; Neki sincs ideje, de az­ért egypár percre ;. nem bán­ja. Megállunk a 33 méter ma­gas paneUekmél — úgy néz fel rájuk az ember, mint a temp­lomtoronyra t=j és beszélge­tünk; 1 ■ «— Négy évvel ezelőtt jöttünk Ide huszonhatod magammal ikukoricaszárat vágni —* mond­ja; —• Igen, le kellett vágni, mert másképp nem lehetett kitűzni a főépület helyét; Az tán egyre többen lettünk, ma már 900 építőmunkiás, és 26 másik vállalat 1100 embere dől goczik itt. Rétet vesz a szerelés­ben a VERTESZ, az Április 4. Gépgyár, a Ganz Daru és Ka­zángyár, A Kéményépítő Vál­lalat részleged, kirendeltségei és csuda tudja fejből még el­sorolni, mennyi más vállalat. December 31-ig beindul a 2-es turbina, ez lesz az első mű­ködő gépegység, mely 32 me­gawattnyi áramot ad az or­szágnak; Az első kiét turbina magasépítési munkálatai már részben készen vannak, har­madiké jövőre, amikoris a sze­relési munkák egyre nagyobb teret kapnak a kivitelezésben. Tíz keretállás is kész, nyolc folyamatban van. A 26-osoík az első félévben tervüket Ili juvvnr^VVtfwvvwvvvvvvv^nnrumrunjkríj-jnATru-u~irir»rvvv^.^r^r ■*•-» m m * * *««sss*>**s**^*^^^» A Magyar Vöröskereszt segítsége az osztrák árvízkárosultaknak Augusztusban súlyos árvíz sújtotta a szomszédos Oszt­rák Köztársaság több részét. Különösen a salzburgi, észak és dél-ausztriai, valamint a stájerországi vidékeiket. Az árvíz tízezer embert érintett, több mint háromezer ház dőlt romba. A Magyar Vö­röskereszt százezer forint ér­tékű segélyt ajánlott fel a szerencsétlenül járt károsul­tak megsegítésére. Séta a Megyei Rendelőintézet folyosóin „A szó elrepül, az írás meg­marad“ — vallja a régi köz­mondás. Sajnos a helytelenül fogalmazott írások is megma­radnak, és rontják nyelvérzé­künket, helyesírási készségün­ket. Hermann Antal, bánya­csillés hozzánk Intézett levelé­ben helyesen jegyzi meg: „Szükség van a nyelvtisKtoga- tásra, mert sokszor az érettsé­gizettek is teljesen elferdítve beszélnek, írnak magyarul.“ Hogy mennyire igaza van olvasónknak, sajnálatosan iga­zolják a Munkácsy Mihály ut­ca leglátogatottabb épületében tapasztaltak. A Megyei Ren­delőintézet folyosóiról van szó. Sok száz ember megfordul itt naponta. Mindezek kénytele­nek elo’vasni azokat a falra, ajtóra kifüggesztett- . táblákat, amelyekkel eléggé bőségesen találkozunk. Csak egy a hiba! Ezek a közönségnek szánt ér­tesítések, figyelmeztetések gyakran vétenek nyelvünk he­lyessége ellen. Az egyik. szinte ajtónként «Remünkbe tűnő táb'a szövege a következő: „Figyelem! Min­denkit sorba beszólítunk. Hívás nélkül belépni tilos!“ Az em­ber azt hinné, laktanyában van, ahol a katonákat valóban sorba állítják. De a Megyei Rendelőintézetben — úgy tud­juk* — egyelőre nem kötelező a sorbaállás, még a sorban állás sem. Éppen ezért kérjük, hogy inkább csak sorban, sor­jában szólítsanak be bennün­ket a rendelő szobába. És még mielőtt kitennék a helyes £ lö­vegű táblákat, a második móri datban a hívás szó rövid i-jét is javítsák ki hosszú í-re, mert Pécsett a tisztítás, javítás, áru­sítás, biztosítás szót a legtöbb cégtáblára rövid i-vel írták. A' folyosóknak más érdekes­ségük Is van. Az egyik: MUCSÖ I. fokú Biz. — A Me­gyei Rendelőintézet épületében járatlanoknak eláruljuk, hogy ez a jól sikerült (??) torzítás a munkaképesség-csökkenést véleményező I. fokú orvosi bi­zottságot jelenti. A másik „műtett" szóval ? tüdőszűrő vizsgálati fo’yosón találkoztunk. Az itteni kiírás szerint — bármennyire is hi­hetetlennek tűnik — a gépjár­művek is tüdőszűrésre kerül­nek. Vagy csak a kiírás szer­kesztője sietett és a gépjármű mellől elsikkasztotta a veze­tőt? Etet a kiírást is furcsálljuk: ,Fül-, 0rr-, gégerendelés a 10- ?.s számú ajtónál is folyik.“ Először is ki kellett volna ten­ni itt az ,.b" határozott név­előt az első összetett szó elé. Nó. de kicsire nenn adunk' Azt azonban nehezen hisszük el, hogy a rende’é- — mégh„ fü’- vagv orrbe’ggekről is van szó — folyik De ha mar folynia kell, szerény kérésünk• n° ez -itóná1. ha^em a •wwWa’-oTj történjék mindez. Ha ""tán -serére kerülne sor s? «*' abhi mondatot ekként helye«K,fVi°t- nék az il'etékesek: .. A *ö'-, ■orr- vagy gé«ebstegev. • 10. •Utónál jelentkezzenek ’-taze- •Ä,-re!“ Goromba hel verirád hih*t 'mvetett el e mondat hó'R ri: Vidák'ek a Pécsieket rr«'<- '’ővlkl" Végül még eav kiírás- tilnk; ,A telzfonjcözvon+h~ ’épni tilos!“ Einye. einve’ P~*>k a betegek már olyan r-''-V •rak, hogy nem is a telefon- ’-rWonnf hp'v’ségébe Pv;-•'*• t'“1éoni, h^nem magát a központot akarják mo"-™-- zálni. Rizonvára érz’k. t'-sv szerencsétlenen esetén köze! az orvosi segély. Dr. Tóth István. A Polgári Törvénykönyvről A mikor az országgyűlés el- fogadta a Magyar Nép- köztársaság Polgári Törvény­könyvéről megalkotott IV. tör­vényt, ezzel tulajdonképpen több mint száz éves progfam valósult mag. Ugyanis 1848-ban az akkori országgyűlés meghoz ta az 1848. évi XV. törvényt, mely elrendelte a polgári tör­vénykönyv elkészítését és a kö­vetkező országgyűlés elé ter­jesztését; A szabadságharc bukása azonban meggátolta e törek­vés teljesülését. Az egyre erő­södő ipari tőkések és a feuda- 1 izmushoz ragaszkodó nagy- birtokosok szövetsége nem lát­ta magára nézve kedvezőnek a törvény esetleges megvalósu­lását. A nekik kedvező szokás­jog forgott veszélyben, ezért a törvény megalkotására törekvő minden lépést igyekezték meg­gátolni, illetve hátráltatni. így alztán az 1900-ban. majd 1913- ban, továbbá 1915-ben, végül az 192(1-ban elkészült terveze­tek törvényerőire emelése el­maradt. Tehát a Horthy-uralom ide­jén továbbra is ragaszkodtak a kiváltságaikat őrző jogintéz­ményekhez, sőt a vitézi telkek, hitbizományi birtokok, stb. kiterjesztésével saját szájuk íze szerint formálták a törvénve- ket. Céljaiknak jobban megfe- 1 élt a könnyén alakítható szó­ké« iog. ' T gy azután a magyar ma- * gánjog a felszabaduláskor túlnyomórészt szabályozatlan volt. A polgárjog területén te­hát nemcsak a letűnt kor ál­tal létrehozott szokásjog tart­hatatlansága tette, indokolttá a kodifikádót, de az is, hogy a meglévő joganyag bonyolult­ságánál, áttekinthetetlenségé­nél fogva alkalmatlanná vált a népi demokrácia rendszerének fejlesztésére. Módfelett megne­hezítette az egységes jogalkal­mazást a jogbiztonság, a törvé­nyesség érvényesülését, és ez­zel a bíróságokat arra kénysze­rt tette, hogy feladatkörüket túllépve a jog alkalmazása során, valójában jogalkotó mun kát is ellássanak. Tehát a pol­tovább nem halasztható feladat tá vált, s az 1953. évi júniusi párthatározatokat követően napirendre is került. A tervezetet az igazságügy- miniszter vezetése alatt létre­hozott kormánybizottság el is készítette, de már a vitára bo­csátását az 1956 októberi e11««! forradalmi események meggá­tolták. A későbbiek során a polgári törvénykönyv terveze­tének megvitatására már be­vonták az összes tudományos szerveket, valamint a polgári jogászok összességét, tehát a javaslat kollektív munka ered­ménye. De ezen túlmenően a kormánybizottság felhasználta azokat a nagyjelentőségű ta­pasztalatokat is. amelyeket a szovjet kodifikációs munkála­tokból és a népi demokratikus államok Jogtudományainak eredményeiből meríteni lehe­tett. ]L¥ it jelent tehát a polgári törvénykönyv megalko­tása? Ugyanakkor, amikor a Meglehetősen terjedelmes fejezeteket szentel annak a vi­tának, amely tikus materialüzmust, mint fi- Mi azt valljuk, hogy az élet nyosak afelől sem, hagy ez tán fejlődés hívének” lozófiai rendszert, az szetnér- az anyag biológiai mozgásfor- egyszerűen aminósav-lkicseré- siti. metlenül állíthatja, hogy az mája, amely maradék nélkül lődés, vagy pedig de novo élet keletkezéséről szóló elme- nem vezethető vissza még a szintézis. Azonban ez szakmai létünk középhelyet foglal el a szervezetben lezajló specifikus kérdés, s mi filozófiánk szem­mechanizmus és a vitaiizmus fehérjekémiai törvényekre pontjából tudományos kíván­kozott. Ez a vád nem új szá- sem, noha minden életjelen- csisággal figyeljük az idevo­munfcra és tudjuk, hogy ezt ségnek feltételét képezik a natkozó tudományos eredrné- nem is Wetter találta föl. Bt- testben lejátszódó kémiai je- nyékét. Meg vagyunk győződ- körül kialaku]t Ugylátszik, ez zonyos, hogy mi csak azt hisz- lenségek. . 7? arról, hogy az itt kapott _olitjkai kérdés”. Mert szűk el a vitalizmiusból, hogy Ideológiai ellenfeleink sza- kísérleti adatok tartalmában az élő és az élettelen között mára érthetetlen filozófiánk- még gazdagabbá s egyben különbség van — de abban nak ez a dialektikus jellege, konkrétabbá teszik az élet mi- már messzemenően nem ér- Kiváltképpen, ha ezt az érthe- benlétéről kialakított marxis­tünk egyet, hogy ez a különb- tétlenséget még tárgyi ismere- ta koncepciónkat. De egyúttal Oparin teóriája hiszen a dialektikus matéria­minő- zonyos részletproblémát más­ként látunk. Egyre több kifogás hangzik cl Oparin teóoriája ellen a te­kintetben is, hogy nem vette figyelembe a kémiai vegyüle* tek szintézisében lényeges szerepet játszó radioaktív su­gárzást. Miután a sugárbloló­lizmus hívei között folyik ez gia, mint kutatási irányzat Jri- a vita. S lám, mennyire inga- fejlődött, megérett a feltétele tag talajon nyugszik ez a teo- rfkénzeiAmrfr !« ria, amikor még a marxisták annak az e epze esnek ls> ség valaminő „életerőnek”, tek hiánya, vagy éppen reak- tudjuk azt is, hogy a terma* sjn’esenek egységes álláspon- hogy az elemek sugárzása ser­vagy „entelechiának” tulajdo- ciós politikai szempontok is szettudományoknak minden ton a kérdésben. E he- kentőleg hatott azok vegyü­nítható. Ami a mechanizmust befolyásolják. Az élet miben- újabb sikere halálos csapást lven nem idézünk Wetter os- iésére maeasabb koomlexu­illeti, mi. marxisták sohasem létét nem véljük megmagyi- jelent a Wetter által propagált t'obn tendeciózus célzásaiból, l . , P jobbról bíráltuk azt, hanem rázJhatónaik sem a fizikai, sem vallásos idealista világinézetre. ameiyeket többek között az mo* «Mikuláséra, balról. Nem azt vetjük szemé- a kémiai törvényekkel, azaz: A sz<5,banforgó könyvecske egyik szovjet folyóiratban ki- A sugárbiológiai koncepció re, hogy materilista, hanem sem fizika, sem kémia aat célja látszólag az volt, hogy fejtett álláspontommal ka peso- bevezetése máé konkrétabbá hogy miért mechanikus, akkor mi? - kérdezik az aiaJpja^an támadja meg az latban is felhozott. Csupán azt , "fívr miért nem dialektikus, idealisták, A mi koncepciónk . ,tI )k marxista tartom szükségesnek meg je' teszi elméletünket, mert kiku­azt. azaz Nem értünk vele egyet abban az adott kérdésről áita’áno- eímék!tét Ezért próbálta cá- gyezni, hogy mi vitázunk, mert szöböli azokat az energetikai sem, hogy az élő és az élette- sább, de ugyanakkor kőnkre- foini az élet lényegéről vallott van vitaanyagunk, rendelike- szempontból kifogásolható me­len világ között nincs kü- tabb is. lönbség. Elvetjük azt az álU- Igaza van Wetternek, hogy tását is, hogy az anyag vitális mi jelenségei maradék nélkül .. . megmagyarázhatók a fizika, 3Z BlSi i6;i/6Q6rQÍ vagy a kémia törvényeivel. A , mechanikus materializmushoz- vallott meddő spekulációnak minősít- nek milyen formája képviselte dia- engelsi de 1 1 val kapcsoljak ... szóló az éle+ elsőrlleffes forrná iát itt felfogásunkat. Miután leírja, zünk Ide vonatkozó kísérleti hogy az élet lényegét nem ma- tényekkel. A mi elméletünk gyarázhatjuk meg eléggé anya- nem a priori képzetekből ösz- gi tényekkel — mivel az sze- szetákolt hipotézis, mint az rinte fölötte áll eme tények- idealistáké. Afelől lehet és kell nek — arra törekszik, hogy is vitatkozni, hogy a fehérjék­való viszonyunkat már a — lektikus materializmus meg- össze. Bizonyosaik vagyunk alapozói tisztázták. Mi ma- benne s ennek nem is íel­se az élet keletkezéséről szóló az élet elsődleges formáját itt elméletünket is. Mert hiszen, a földön. De az idealisták vi- ha az élet nem anyagi termé- talisztikus nézeteiről, „ideális gunk is több részletkérdéssel tétele a dialektikus materia- ^ leheteUen annak faktorok” és egyéb csodaboga- ú*»bb csapást jelentenek :írtimlz r^n W pt — ll^tä Vllä2ll'6ZGt, HOßV tliUCS . ... • . < .is, i ___ „..i »t _ i . . J •. e . W o++ar_+ ol n ci'ln/lir "»n A-fi ka pcsolatban írtunk róla. Wet ter miért nem ismeri ezeket a munkáinkat? Félreérthetetlenül hirdetjük és valljuk, hogy az élő szerve­zetben lezajló fizikai és ké­miai folyamatok az anyagnak minőségileg új, nmgasabbren- clű mozgását ■ eredményezik, s ezt életnek nevezzük, szemben a vitalistákkal, akik az. életet az anyagi folyama'.oki ól f üg- yi ion valaminek, fogják iol: lista világnézet, hogy nincs egyetlen olyan vitális jelenség, amely a szervezetekben (alái­ható fehérjéktől függetlenül is bekövetkezhetne. Nem ámít­juk magunkat, hogy az élet dialektikus materialista fogal­mát, annak minden ismertető. keletkezési folyamatát rekon- rákról a huszadik században Wetter-féle „sündisznó-filozó­lf’ struálni és azt kémiai-fizikai — enyhén szólva — illetlenség fiára”. Bármennyire átkoznak feltételekből manapság labo- vitát kezdeni. is minket, elméletünk, filozó­rutói hunban előállítani. Manapság több olyan elkép- fiai meggyőződésünk minden­Viszonylagoö objektivitást zelés van, amely reális meg- jujta burzsoá propaganda el­kénytelen tanúsítani, amikor figyelések és elgondolások alap . , - . . t„riedni könyvében ismerteti az opari- ján némely vonatkozásában lenere ct 10a terjedni gári törvénykönyv elkészítése társadalmi gazdasági viszonyok ..__ ,jf ,; széles területeit szabályozza, ne m igényli e területek min­den részletkérdésre . kiterjedő szabályozását; A jogok és kör telezettségek rendszerének vi­lágos szabályozását tartalmaz­za, kifejezésre juttatja álla­munk jog-, gazdaság-, társada­lompolitikai törekvéseit, a szo­cialista erkölcs, a szocialista együttélés követelményeit és a bíróságoknak lehetőséget ad a jogszabályok értelmezésére. Ke rüli a bonyolult részletezéseket, a technikai kérdésekben való merev szabályokat és ezzel az eddiginél nagyobb feladatok elé állítja a bíróságokat. Meg­szünteti a bíróságok jogalkotó tevékenységét, de a jogelemzés körében nagyobb önállóságot, nagyfokú ítélőképességet kíván ami által a polgári jogunk fej­lesztéséhez, finomításához, kulturáltabbá tételéhez járul­nak hozzá; A polgári törvénykönyv je­lentős lépés a Magyar Népköz- társaság jogrendszerének ki­építéséhez, amelynek alapjait alkotmányunk vetette meg és amelynek talaján megindult az átfogó jogalkotás. A chanizmusokat, amelyéket Oparin idevonatkozó ismere­teink hiánya miatt nem ma­gyarázhatott eléggé. Ezek az elképzelések és honiéi tények iegyét pillanatnyilag realizálni ni elméletet. A bökkenő szá- kifogásolja Oparin teóriáját. Nyugaton, és egyaránt tudjuk. Nem ismerjük kielé' mára csupán az, hogy Oparin De ezt nem azért tesszük, szolgálja majd a tudományos gítően a fehérjék úgynevezett itt .sem (szerepelteti az előbb 'mintha más világnézetet valla- kutatást és magyarázatot önreprodukciójának media- hiányolt „ideális faktorokat” s nánk, mint Oparin, hanem, niamusát, neon vagyunk búo- ezáltal Oparint itt is a „spon- mert ismereteink alapján bi- Takács László Polgári Törvénykönyv tehát része a Magyar Népköztársaság ama jogrend­szerének, amely a magyar népi demokrátia állami, tár­sadalmi és gazdasági vlszo- •’ nyait a szocialista építés elő- mozdítása, a szükségletek ' mind téjesebb kielégítése ér­dekében szabályozik*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom