Dunántúli Napló, 1959. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-13 / 215. szám

2 NAPLÓ tflso C7FPTF1HTBER IS A kommunisták -akti vif á£á Két hete folynak már me­gy ess zerte a vezetőségválasztó taggyűléseik, A taggyűléseken a kommunisták felmérik a pártszervezetek eddig végzett munkáját, összegezik a tapasz­talatokat, egyszersmind meg­szabják a további feladatokat is. A veze tőségválasztó taggyű­lések az eddigi tapasztalatok szerint megfelelően mozgósí­tották a párttagságot. Az elő­készítő munka során sok kom­munista kapcsolódott be az aktív munkába, nemcsak tudo­másul vették, hogy a taggyű­lés ekkor és ekkor lesz és ott elhangzik majd a vezetőség beszámolója a yégzett munká­ról, hanem a kommunisták nagy része maga is részt vett az előkészítő munkában, se­gítséget nyújtott a beszámo­ló elkészítésében, a soron lévő feladatok megvalósításában. A párttagság aktivizálódását mu­tatja az a tény is, hogy a tag­gyűléseken általában minden kommunista részt vesz, a tag­gyűlésről való hiányzások el­vétve fordulnak elő és sokkal kisebb mértékűek, mint a meg­előző időszakban. A pártszer­vezetek nagy gondot fordíta­nak a taggyűlések ünnepélyes­sé tételére is. Csaknem min­denütt tiszta teremben, ízlése­sen díszített helyiségben és ün­neplő ruhában Jelennek meg a taggyűlésen az elvtársak. Ez ugyan csak külsőség, de kife­jezi azt, hogy fontos jelentő­séget tulajdonítanak a taggyű­lésnek. •„ "> A tapasztalatok azt la mu­tatják, hogy a taggyűlések munkáját a pártonkívüUek is Igen élénk érdeklődéssel kísé­rik. Nem egy helyen a taggyű­lés előkészítése során is hasz­nos tanácsokkal, javaslatokkal segítették a vezetőséget a be­számoló elkészítésében és a feladatok megjelölésében. Most pedig érdeklődnek a párton- kívüli dolgozók lg az lránt, milyen munkát végzett a tag­gyűlés. Érdekli az embereket, kiket választottak a kommu­nisták a pártszervezet vezető­ségébe, hogyan határoztak, döntöttek az egyes fontos, a falu vagy az üzem egészét érintő kérdés megvitatása so­rán. Ez az érdeklődés nem pusztán kíváncsiságot jelent, hanem azt, hogy a pártonkívü- liek nagyra becsülik a párt ál­talános politikáját és a helyi pártszervezeteik tevékenységét és érzik, tudják azt, hogy a pártszervezet munkája nem fsupán a kommunisták belső ügye, hanem az egész falu, vagy üzem életében fontos, vezető szerepe van a kommu- n isták véleményének, a párt- szervezet határozatainak, A földművesszovetkezeti rendszer további méhészetfejlesztési programja A magyar méhészet nap­jainkig igen szép fejlődést mu­tat, noha több tényező olykor ezt gátolta, fékezte. így a nö­vényvédelem okozta mérgezé­sek elszaporodása, a méh lege­lőben néha bekövetkezett in­gadozások. Mindezeket a ne­hézségeiket legyőzte a földmű­vesszövetkezeti rendszerbe tö­mörült méhészek tábora s meg van a biztosíték arra is, hogy az elkövetkező időben méhészetünk továbbfejlődik nemcsak a családok számát illetően, hanem a korszerű termelési módszerek elterjesz­tésével a termésátlag is nö­vekszik. Ez utóbbi sarkalatos pontja a továbbfejlődésnek, mert az önköltség csökkenté­sét szolgálja, A termelés és a tarmelvény értékesítésének biztosítását szolgálja nemcsak a szerződé­ses rendszer, hanem az is, hogy már most tisztázott az 1980-ban érvényes mézár. Ez az ideivel megegyezik. A jövő évi mézár már azt jelenti, hogy érdemes minél jobb méh­családokat betelelni a bővebb termés érdekében. Azon mé­hészek számára, akik szerző­dési kötelezettségüket eddig teljesítették, lehetőség nyűik arra, hogy a méhcsaládoknál lévő, telelésre szánt mézkész­letet kipörgessék és cukorral pótolják. Minden kiló méz után 1.5 kiló cukrot kap a mé­hész etetésre. A méz szabad felvásárlási ára 16 forint, az 1,5 kiló cukor ára 12 forint, A méhész tehát négy forint nye­reséghez Jut minden eze-rző- désen felül értékesített kiló méz után. Ez a közvetlen nye­reség, melyhez hozzájárul még az is, hogy az etetés követ­keztében a család Hasítása gyarapszik, tehát népesedik. A méhész tehát egészséges, fiatal népességű családokkal indul a télnek, melyek a ta­vaszi rohamos fejlődést, vala­mint a termelést biztosítják. Az ország néhány helyén a kedvezőtlen Időjárási viszo­nyok miatt a méhészeik méh- családaikkal ínséges helyzetbe jutottak. A méhcsaládoknak nincs meg a teleléshez szüksé­Augusztus 29-én történt vá­sárlásaim alatt elhagytam tás­kámat, de hogy hol hagytam, fogalmam nem volt. A legna­gyobb meglepetésre délután ('elküldték a lakásomra. Ezúton is köszönetét mondok a 38-as számú fűszerbolt vezetőjének és dolgozóinak, mert pénzemet és vásárolt áruféleségeimet érintetlenül visszakaptam. Kő­it ges m&fcészletük. Ezeket a méhészeket sem hagyjuk cser­ben t Méhcsaládjaik téli élel­mének biztosítására a földmű­vesszövetkezeti rendszer 12 ki­ló cukrot ad. A méhésznek kö­telességet kell vállalnia arra, hogy családonként a jövő év­ben 15 kiló mézre köt szerző­dést. A cukrot kamatmentesen hitelbe kapja a cukrot igény­bevevő méhész. Ez' akció nem­csak a* egyénnek nyújt előnyt, hanem a csoportnak is, mert csoport tagok által eladott eza- badmézet a szerződéses keret javára ismerjük el. így kol­lektív erőfeszítéssel a csoport még mennyiségi prémium el­érésére le számot tarthat^ Ú gy hisszük, hogy ezzel is hozzájárulunk méhészetünk további fejlődéséheg, mivel megmentjük azokat az ínséges méhcsaládokat, amelyek ré­gebben segítés nélkül kiszol­gáltatva a télnek elpusztultak volna. Az elmondottakkal kapcso­latban az QMSZK körlevelet bocsátott ki, melyet a föld- műveaszövetkezetek Igazgató- sági elnökeinek és a méhész- csoportok elnökeinek megkül- döttünk. A körlevél alapján a méhészek taggyűlésen a részle­tekről tájékozódhatnak. A cukorakrió lebonyolítását megkönnyíti és lehetővé *eszl a szeptemberben bekövetkező kedvező meleg időjárás, mely­ről bennünket a Meteorológiai Intézet tájékoztatott. A meleg Időjárás ugyanis szükséges ah­hoz, hogy a családokkal fel­etetett cukrot a méhek alkal­mas téli elesésnek dolgozzák fél, Mindnyájunk előtt ismere­tes, hogy mézünk nagy hánya­da külföldi piacon kerül érté­kesítésre. Arról Is tudunk, hogy a tengerentúli földrészen az európai mézpiacra óriási tömegű és alacsony áru mé­zükkel igen veszélyes verseny­társaik, Mindezek ellenére mé­zünk piacát még tovább bő­víthetjük, ha rendelkezünk elegendő mennyiségű és kivá­ló minőségű mézzel- A méhé­szeik feladata és célkitűzése tehát a jövőben még fokozot­tabb mértékben is a mézter­melés fokozása és a minőség javítása, Az előbbiekben a földművesszovetkezeti rend­szer az imént közölt akcióval nyújt segítséget a méhészek­nek. Meg vagyunk győződve, hogy a méhészek nagy tábora látva a biztonságos jövőt, él­nek a feléjük nyújtott segít­séggel és azt saját méhészetük léte érdekében fel is használ­A taggyűléseken elhangzott vezetőségi beszámolók igye­keztek sokoldalúan feltárni a pártszervezetek munkáját. És ahol a beszámoló konkréten, a helyt sajátosságok figyelembe­vételével, és az egyes kom­munisták munkáját Is elemez­ve ' vizsgálta az elmúlt hosszú időszak munkáját, ott rendsze­rint igen jó vita is fejlődött, ki, a taggyűlés résztvevői Is aktíT van részt vettek á munka meg vitatásában. A dunaazekcsői községi alap­szervezet taggyűlésén például tizenöten szólaltak fel a vitá­ban. Miért? Itt a vezetőség beszámolója részletesen ele­mezte, hogyan hajtották végre a párthatározatokat az alap- szervezet tagjai. Mit tettek a pártegység megszilárdítása ér­dekében, hogyan segítették elő munkájukkal a két terme­lőszövetkezet gazdasági és po­litikai megszilárdítását, ho­gyan hajtották végre az alap- szervezet kommunistái a.párt- megbizatésaikat —j A beszámoló, amely nem­csak általánosságban, hanem ilyen konkrétan, az egyes em­berek munkáját is értékelte, bírált és ugyanakkor a veze­tőség által elkövetett hibákat is feltárta, s szinte ösztönzött arra, hogy az egyes kommu­nistáik is ilyen szellemben szó­laljanak fel a vita során. Nem is voltak mentesek a felszó­lalások a bírálattól és önbírá­lattól. Á taggyűlés résztvevői ezzel igen hasznos segítséget tudtak nyújtani az újonnan megválasztott vezetőségnek is. Az egyik termelőszövetkezet elnöke például a sajátmunká­ját elemezte a taggyűlés előtti felszólalásában és elmondta, hogy véleménye ' szerint hol1 követett el hibákat, ás hoj.se-' gíthetett volna még többet a szövetkezetnek, mint kommu­nista elnök. Az Ilyen felszóla­lások — ezt talán felesleges is bizonyítani — értékesek, jók, segítik a munkát. A babaicf termelőszövetke­zeti pártszervezet taggyűléséé a beszámoló részletesen elei mezte, hogy 1956 úján hogyan szervezték meg a termelő­szövetkezetet és hogyan érték el a szép gazdasági eredmé­nyeket. önkritikusan elemez­ték azt a helytelen nézetet, amely sokáig fennállt a szö­vetkezetben és gátolta a fej­lődést, Tudniillik az, hogy so­i 7. ... kan azt. Vallották: üglegéfi va­gyunk a tsz-ben hatvankettőn, ■nem kell, hogy még többen le­gyünk, meyt akkor ■ esetleg' le­romlik a .gazdasági eredmé­nyünk. Ez az "elzárkózás hely­telen volt, állapította meg a beszámoló. Ezt az élet is iga­zolta, hiszen • ma közel négy. szer annyian vannak . már a tsz-ben és a munka azért jól megy. Ezen a taggyűlésen részlete­sen megvitatták azt is, hogyan áll a szövetkezetben a Köz­ponti Bizottság március 6-i határozatának a végrehajtása. Aljast' ‘foglaltak amellett, hogy már folyik a szövetke­zetben szocialista murvkíiver- sény, hibát követték el, ami-1 kor áz egyes feladatokat nem bontották Ja az egyes embe­rekig, így nem alakulhatott ki élő versenyszellem 'a szövet­kezet tagjai között. Bár ez a' beszámoló is jól volt megszerkesztve, magúban foglalta a végzett munka elem­zését, lehetett Volga, jobb is, hg . a .gazdasági eredmények, jó' ismertetése, a gazdasági mun­ka jó elemzése mellett többet adott volna a, politikai munka elemzéséből. A. politikai mun­ka tárgyalása során pedig Igen hasznos lett volna meg­vizsgálni, hogyan, milyen mód­szerekkel sikerült viszonylag röyidi idő alatt' egységet /te­remteni á régi és az új ter­melőszövetkezeti tagok között. Mert ezen a torén, fejlődést tudnak a babarc iák fölmutat­ni, ami; feltétlenül'V, politikai munka hatékonyságát jelzi. Ég'érdemes lett volna ennek a munkának a tapasztalatait is megvitatni. Bizonyára a jövőre' vonatkozóan is hasznos tanul­ságokat:'adott-volttá. ' A vezetőségválasztö taggyű­lések azt' bizonyítják mindé-- nütt, hogy‘a párttagság aktivi-i tá&a volt a taggyűlés éredmé-. ttVés munkájának a legfőbb' biztosítéka. Most 'már'"— ott, ahol a vezetőaégváiasztó tag­gyűlések' lézájlottak'tökent — a határozatok magvalósításán a sor. Ha a taggy(Ué>í«!i Iwtó-- rozatai megvalósításában is; . .•Aktívan,., -lelkesen..vesz­nék'“ -részt in - .komrfjuníslAk.i mint a'taggyűlések e!őkészí-: téséberí .és taggyűlések . mun­kájában, akkor biztosan szá­míthatnak -arra, hogy határo­zataik meg ;is valósulnak. * K. P. A p&S’ti&es MUáU g-yátno-tttdi Egyes amerikai' lapok újab­ban' hatványozottan '„népsze­rűsítik“ a vegyi és bakté­riumháború eszközeit. Az amerikai ' tábornokok egy­másután bizonygatják, hogy a vegyi- és a baktérinmhá- bbru az emberek tömeges ki- • irtásának eddig feltalált „leghumánusabb" eszközei közé tartozik. A Christian- Soiencé Moni­tor című lap tudósítója az amerikai hadsereg vegyi •'szolgálatának főnökére hi­vatkozva hangsúlyozza, hogy ennek a propagandahadjárat­nak a célja nérh más. mint „leküzdeni a népnek a vegyi és a biológiai hadviselés iránt táplált ellenszenvét“ és ezáltal újabb előirányzatokat, kieszközölni az ilyesfajta hadviselés előkészületeire, arra hivatkozva, hogy ha ez Egyesült Államok közvéle­ménye nem engedélyez újabb dollármilliókat pesties bol­hák és mérgesgázok gyártá­sára, „végveszélybe kerül“ az amerikai életforma. Amióta távoli ősünk két lábra állt ég felegyenesedett, szünet nélkül és fáradhatat­lanul azért harcolnak pz em­beriség legjobb elméihogy megmentsék az embereket a betegségektől és a járványok­tól, Es lám most a XX. /szá­zad dereken, amikor az em­beriség rridr a világűr hatá­rát lg átlépte, egy olyan or­szágban, amely keresztény erkölcsével dicsekszik, a Ixan- goskodók az egész vi\ág füle- hallatára azt követelik Hogy tegyük tönkre mindazt amit az orvostudomány hosszú év­ezredek alatt vívott ki. . Az ilyesmi hallatára undor fogja el az embert. Ehhez nem kell kommentár.­Ez az- időzített provokációs hadjárat, amelyet egyes ame­rikai militaristák a gr faltak ki, ellentétes az emberiség követeléseivel. Az -a falja, hogy kiélezze a nemzetközi feszültséget, gyanakvást és bizalmatlanságot szítson <az államok között, • > v Meggyőződésünk,., hogy az amerikaiak többsége harago­san elítéli a pestises. bátyák gyámolított. Minden józanul gondolkodó ember számot ve( azzal, hogy. az 'ilyesmi komolyan veszélyezteti az egész emberiséget és termé­szetesen magát az amerikai népet is. — KILENCVENEZER pár flexi szandált gyárt majd a Komlói Helyi! pari Vállalat 1969-ban, az ez évi 3 600 pár­ral szemben. — KEDDEN délelőtt 9 óra­kor a megyei tanács Ipari osz­tályán megbeszélést tart az ipari' osztály vezetője a-sütő-' ipari- ■ vállalatok igazgatót ré­szére. Az értekezleten az üze­mi higiénia kérdését, valamint a kenyér minőségének megja­vítását is megtárgyaltok. — UJ TANTEREM építését kesdték-.meo Keszüben n köz­ségfejlesztési alapból. A ter­vek , szerint az új. tantermet december végén, adják1 át ren­deltetésének. — -:A: II,-KERÜLETI tanács szabálysértési előadója 200 fo­rintra megbírságolta Pásztor István földművest, pécsi, Or­solya u. 3. sz. alatti tokost, aki ' lovaskocsijával rrágyát szállított- és azt szerte szórta az’ úttesten. — A MARABU kazánok gyártásának előkészítéséhez 3 és fél millió forint beruházást kapott á Baranya megyei ta­nács. Az új kazánokat a Mo­hácsi Gépgyár gyártja majd. — MEGINDULT Se Ivén az Építőipari Vállalatnál a géne- sí tett járdalaptermelés: Re­mélhetőleg így a jövőben • ki tudják elégíteni a községi ta­nácsok járdalapigényeit. ‘ Hordozható, kéfakná? rsem- «e-ká’yha beszerezhető 1i"«— 1310 forintig .az Orosházi EiildrmrvcKirzÖvetkezetnél. Te« 73. 890 lefon: v — .KEREKEIRŐL leszerelt gőzmozdony szolgáltatja majd a fűtéshez szükséges a nyugati városrész iskolájaszá­mára a fűtési idény megkez­désétől egészen addig, amíg az új hőerőműtől megépítik ß gőzfűtési vezetéket, A moz­dony már megérkezett a nyu­gati városrész rakodójára. Több mint egymillió forint állatokból és aprómagból Bikái nem lesz többé az utolsók között Simon Ferenc elvtárs (Jobbról lent) tsz-tagokkal beszélget. A dimbes-dombos, halasta­vas Bikái tsz-ének — mit is titkoljam — nem volt valami jó híre az elmúlt években. Több elnök váltogatta egy­mást, s az egyik, olyan volt, mint ama rossz háziasszony, a!ki már szeptemberben meg­eteti családjával az egésfz téli befőttet. Ez az elnök 1957-ben több mint 60 forintot érő mun kaegységet osztott ki. A kö­vetkező évben emiatt csak 26 forintos egységre futotta a tsz erejéből. Később elnök nélkül maradt a tagság, de semmi; se in tudta etímtoritami a termelőszövet­kezettől. Megható hűséggel tartottak íki mellette, mert tudták, hogy a közös út száz­szor jobb az ezerszer kipróbált egyéninél, csak jó vezetés kell hozzá. Nem várakoztak hiába, Uj elnököt kapott a tagság, s álig lehet ma a Szabadság Tsz-re ismerni■ Szorgos mun- lfaról beszél az egész határ. A tsz-lroda fölött, -a Sasénak ne­vedéit dombon silót raknak az emberek. Tőlük néhány,-záz méterre nagy, 100 fcttihelyés szarvasmarha-istáljq épül, már csak a cserép hiányzik a 'tete­jéről, Mágnes j«M tiló kom­bájn vágja a csoport kukorica- I szárát, s néhány Ikőhajitásnyi- ra tőlük kaszálgató tsz-férfiak- ra bukkan az ember. Itt leltem meg Simon Feren­cet, a tsz elnökét is, azt az em­bert, aki — noha még egy éve sincs a tsz-nél — már a tag­ság szívébe lopta magát. A fellépése — megnyerő mo­soly, nyílt természet, derűs élet szemlélet — máris bizalmat- keltő. Mégsem ez volt a fő oka annak, hogy megkedvelték az emberek. Munkájával, a hozzáértésével szerezte meg az elismerést. A tudásával, mert Simon elvtárs az állami gaz­daság törzsállattenyésztője volt előzőleg, agronómusl ké­pesítéssel. Tavasszal még felhős hom­lokkal járt-kelt a határban. Aki csak keveset konyit a me­zőgazdasághoz, az is megérti, hogy miért. Kicsi volt a szarvasmarhaállomány, serté­sük — és más állatuk a lova­kon kívül — szintén nem volt, márpedig pénzt nyerni főként a\z állatokból lehet. Simon elvtárs gyakorlott mezőgazdász szeme azt ts ész­revette, hogy változtatni kell a növénytermesztés addigi rend­szerén, Egy tagra- ugyanis 14 holdnál több föld jutott, $ ek­kora területtel nagyon nehéz megbirkózni. Ezért úgy okos­kodott, hogy több mint 200 holdat pillangós virágúnkkal vetnek be. A lucerna és lóhere már el­virágzott, jövőre magot fognak több mint.lOQ holdnyj terület­ről. Ezért“—'óv'qtosa.n becsülve is ’'—' jegalább 200 ézer forint .üti a tagság' mariiét. A lucerna feljavítja a kü­lönben eléggé kizsarolt bikali földeket, és virágzó állatte­nyésztés alapját ceti meg. Olyan építkezési láz uralkodik a tsz-ben, aminőt még nem látott a tagság. Alig készülnek el a 100 férőhelyes tehénistál­lóval, hozzáfognak egy ugyan­csak 100 férőhelyes növendék- marha-istállóhoz. Jövőre ugya­nis 100 marhát akarnak hizlal­ni, amiért megint több mint félmilliót kap a szövetkezet. Mint említettem, októberben még nem volt sertése a Szabad Ságnak. Ma már 20 fehérhúsú tenyészkoca röfög az óljaik­ban. Egyelőre ideiglenes szál­láson lóiknak, a jövő évben építik meg a 20 férőhelyes sertésfiaztatót, a 250 férőhe­lyes hizlaldát, és a 100 férőhe­lyes süldőszállást. Azért a 250 hízott disznóért megint szép summa — több mint 350 ezer forint jár majd a tsz-neK. Azt a termelőszövetkezetet, amelyben egy éve még alig lehetett állattenyésztésről be­szélni, jövőre már állattenyész­tő csoportként ismerik a sásdi járásban. Nem 26, és vem is 30 forintot érő munkaegységet akarnak osztani, mint áz idén, hanem legalább 40 forintosat, amelyben már a 10 forintos havi előleg is bennfoglaltatik. A bikali termelőszövetkezet tehát megszűnik a járás egr/ik legvisszamaradottabb tsz-e len mi. Ha így haladnak, megér­hetjük, hogy odajárnak tapasz­talatcserére. ■ - .:■! Hát ezért szereti a tagság Simon Ferenc elvtársat, a kom munista agronómust. ; ■ MAGYAR LÁSZLÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom