Dunántúli Napló, 1959. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-30 / 229. szám

2 NAPLÓ 1959. SZEPTEMBER 3«. Hruscsov elvtárs nyilatkozata a washingtoni sajt óér telkes leien Az alábbiakban közöljük azo kát a kérdéseket és válaszokat, amelyek N. Sz. Hruscsov szep­tember 27-i washingtoni sajtó- értekezletén hangzottak el KÉRDÉS: Látogatása elején az Országos Sajtóklubban meg­tartott sajtóértekezletén ön sürgette, hogy az Egyesült Ál­lamok és a Szovjetunió lénye­gesen bővítse egymással a köz­szükségleti cikkek kereskedel­mét. Mi a véleménye, vajon amerikai látogatásának ered­ményeként növekszik a békés kereskedelem a két ország kö­zött? HRUSCSOV: Erre a kérdésre válaszolva mindenekelőtt hang súlyozni kívánom, hogy a nyu­gati sajtó képviselői jól meg­értették: a Szovjetunió nem gyarmat. Országunk a legna­gyobb ipari hatalmak közé tartozik. Olyan ipara, olyan gazdasági potenciálja van, tu­dománya és technikai színvo­nala, olyan fejlett, hogy biz­tosítva van nálunk minden árufajta előállítása, akár az ipar cs a mezőgazdaság gyors fejlődését szolgáló készítmé­nyekről, akár fogyasztási cik­kekről van szó. Ha egyes ame­rikai személyiségek azt hiszik, hogy virsttit, vagy cipőt ad­hatnak el nekünk, akkor téved nek, mert ezek nem olyan áruk, amelyekkel bővíteni le­het országaink kereskedelmét Az ilyen árukra másutt keres­senek vevőt. Olyasmit akarunk vásárolni, ami érdekel bennün­ket, és olyasmit szeretnénk el­adni, ami érdekli önöket. Ilyen formán nincsenek kizárva a közszükségleti cikkek, sem a termelés fejlesztését szolgáló áruk, például gépi felszerelé­sek. KÉRDÉS? ügy véTl-e, hogy most jobban fejlődnek a szov­jet—amerikai kulturális kap­csolatok? HRUSCSOV: Ez nem raj­tunk múlik. Mi óhajtjuk a kül­döttségek, a szellemi értékek ' cseréjét és hajlandók vagyunk minden tekintetben, kölcsönö­sen elfogadható, ésszerű alapon fejleszteni a szovjet—amerikai kulturális kapcsolatokat. Sze­retnék, ha erre az Amerikai Egyesült Államok is hajlandó lenne, KÉRDÉS* Úgy véll-e, hogy előre kiterveltek bizonyos kí­sérleteket az ön kedvező ame­rikai fogadtatásának megzava­rására? Ha igen, akkor véle­ménye szerint ki tervelte ezt ki? HRUSCSOV; Egyetértek ön­nel Mr. Shor és azokkal a gon­dolatokkal, amelyek kérdése megfogalmazásakor állhatottak. De mint vendégnek, nem illik bottal rámutatnom azokra, akik hogy úgy mondjam, kénysze­redetten, vagy bizonyos szük­ségszerűség tudomásul vételé­vel fogadták látogatásomat. Természetesen nem gondolok magasán ásű személyekre, ha­nem néhány olyan emberről beszélek, akik elég jelentős szerenet töltenek bé az Egye­sült Államok állami gépezeté­ben. Bizony nem mind helye­selték látogatásomat. Ámde azoknak a személyeknek, akik arra számítottak, hogv meg­akadályozzák kedvező fogadta­tásomat nem sikerült ezt vég­hez vlníüök.­KÉRDÉS: Milyen kérdéseket tart ön a legérettebbeknek ar­ra, hogy a nagyhatalmak kor- . mányfőinek értekezletén, sző­nyegre kerüljenek? HRUSCSOV: A nemzetközi helyzetet élező, az Egyesült Ál lamok és a többi nyugati or­ághoz fűződő kapcsolataink rendezését gátló minden kér­dést érdemes megvitatni a kormányfői értekezleten. Eze­ket a kérdéseket meg kell ol­dani, el kell hárítani az aka­dályokat az országok kapcso­latainak rendezése útjából, hogy melegebb nemzetközi lég kör alakuljon ki, hogy az or­szágok viszonya kedvezőbb fel­tételek között fejlődjék, s állan dőan javulva, baráti kapcsola­tokká izmosodjék. KÉRDÉS: Az Országos Saj­tóklubban ön azt mondotta, hogy a kapitalizmus, amely haladóbb, mint a feudalizmus, felváltotta az utóbbit, hogy ugyanennél az okinál fogva a kapitalizmust is felváltja idő­vel a szocializmus. Mi lép majd az ön véleménye szerint a kommunizmus helyébe? HRUSCSOV: A Szovjetunió­ban a szocializmus felépítése után hozzáfogtunk a kommuniz mus felépítéséhez, s a kommu­nizmus építésének első szaka­szában élünk. A többi szocialista ország többé-kevésbé közel áll a szocializmus építésének befeje­zéséhez. Ha szabad így kifejez­nem magam, még nem próbál­tuk ki, mit ad a kommunista rendszer az embereknek, a tár­sadalomnak. Lám, önök között akadt egy ember, aki újabb tortát követel, (derültség a te­remben). De minek keressek újab tortát, amikor szerintem a leglzletesebb a kommunista torta. Nagy örömmel fogjuk sütni és mindazokkal megoszt­juk, akik enni kívánnak ebből a tortából, (élénkség a terem­ben.) KÉRDÉS: Elnök úr! ügy vé­li-e ön, hogy a csúcstalálkozó ez idő szerint már bizonyos, mit javasolna e találkozó időpont­jául és helyéül? HRUSCSOV: Erről ilyenfor­mán csak egy olyan igazgató beszélhet, aki így szól beosz­tottjaihoz: Nálam minden rend ben, csak alá kell írni a pa­rancsot és minden megy, ahogy akarom. A kormányfői találkozóhoz mindegyik résztvevő kormány­fő beleegyezése szükséges. Ezért nem mondhatom meg, mindenki, készen áil-e arra, hogy egy ilyen értekezlet ösz- szcüljön. Ebben még meg kell állapodni. Véleményem sze­rint a kormányfői értekezlet összehíváséihoz szükséges tel­tételek már megértek. Én sze­mély szerint a kormányfők többségének megfelelő bármi­lyen helybe beleegyezem. Szá­munkra ez nem valami külö­nös kérdés — nem kell elvi magaslatra emelni. Kormány­fői találkozó céljára megfelel­ne példán! Genf, KÉRDÉS: Eisenhower elnök­kel folytatott megbeszélései eredményeképpen növekedtek- e az állandó vilégbéke esélyei? HRUSCSOV: Belőlem soha­sem halt ki a béke reménye, ón mindig bíztam benne, hogy ha az emberek erőfeszítéseket tesznek a béke biztosítására, a béke fennmarad. Eisenhower úrral, az Egyesült Államok el­nökével való találkozásom után még jobban megerősödött reményem, mert az elnökkel folytatott megbeszéléseken éreztem, hogy őt ugyanúgy nyugtalanítja a béke sorsa, ahogyan bennünket.' KÉRDÉS: Az ön ideérkezése előtt és az Egyesült Államok­ban való tartózkodása során itt egyesek azt mondogatták, hogy önt az amerikai erő, az amerikai életforma megmutató sávul kell megleckéztetni, meg győzni, a kapitalizmus előnyei­ről. Nyikita Szergejevics, hogy érzi magát ilyen nehéz leckék után? HRUSCSOV: Megleckéztetni — ez nem megfelelő kifejezés, amikor a nagy Szovjetunió képviselőiről van sző — aki ilymódon gondolkozott — nem okos ember. Ami meggyőződé­semet és azt a kérdést illeti, hogy melyik rendszer jobb — úgy gondolom, a jelenlévő ball gatóság nem legmegfelelőbb ahhoz, hogy erről vitát folytas­sunk. Mi senkire sem kénysze­rítjük rendszerünket és amikor az Egyesült Államokban jár­tam, még jobban meggyőződ­tem arról, hogy a legszentebb, a legjobb, amit csak ember létrehozhat — a szocialista társadalom, a kommunista rendszer, amelyben egyik em­ber a másiknak valóban ba­rátja és testvére. Hogyan ér­zem magam az utazás végezté­vel? Röviden válaszolok: Adja Isten, hogy Önök is így érez­zék magukat. (Élénkség a te­remben, taps.). KÉRDÉS: Megengedi-e & Szovjetunió, hogy külföldi megfigyelők tartózkodjanak területén a javasolt leszerelés megkezdődésének első pillana­tától? Megengedi-e nekik, hogy a leszerelés folyamata során szabadon utazhassanak és ott maradhassanak azután is, amikor már a leszerelés befejeződik? HRUSCSOV: Ha figyelme­sen elolvassák leszerelési ja­vaslatainkat, amelyeket az ENSZ közgyűlésében Ismertet­tem, véleményem szerint elég­gé világosan benne foglaltatik elképzelésünk, ha kívánják megismétlem. A leszerelés meg kezdésétől minden leszerelési szakaszhoz megfelelő ellenőr­zési szakaszt is kötelezőnek tartunk, vagyis más államok képviselőinek, jelenlétét és azoknak a területeknek az el­lenőrzését, amelyeket ellen­őrizni kelL Megállapodás szerint a le­szerelés egész folyamán, a le­szerelés teljes befejezéséig, ez így lenne. Amikor megvalósul a teljes leszerelés, az ellen­őröknek, természetesen, az ér­dekelt országokban kell lennl­ök, hogy a leszerelésre vonat­kozó szerződést minden állam szentül megtartsa. Ha elfogadják javaslatainkat és megvalósítják az általános leszerelést, akkor megszűnik a titkosság kérdése, akkor utazhat mindenki, amikor akar és oda, ahová tetszik. Kivéve talán azokat a helyeket, ame­lyek meglátogatására előbb engedélyt kell kérni a házi­asszonytól . (Nevetés a terem­ben); KÉRDÉS: Mivel indokolta meg Eisenhower azt, hogy oroszországi látogatását ta­vaszra halasztja? HRUSCSOV: Feltárom önök rlőtt ezt a titkot, bár nem ker- <»m engedélyt rá az elnöktől, ö azonban megígérte, hogy most meghallgat engem, te­hát tudni fog arról, amit mon­dóit. így hát megengedhetőnek tartom, hogy elmondjam ho­gyan történt. Tegnap az elnök szívélyesein meghívott engem birtokára és ott bemutatta gyönyörű uno­káit. Hogy-úgy mondjam, köz­vetlen kapcsolatba kerültem velük, saját „értekezletet’* tar­tottunk. Megkérdeztem tőlük, lehetségesnek tartják-e, hogy elkísérjék a nagypapát és ha szeretnék, mikor akarják el­kísérni őt a Szovjetunióba. Nos, ezen az „értekezleten“ az elnök unokáival arra az egyhangú döntésre jutottunk, hogy nekik feltétlenül el kell jönniök Moszkvába. Felvető­dött a kérdés, melyik a leg­megfelelőbb időszak eme az útra? Meg kell vallanom, én magam mondtam, hogy véle­ményem szerint az elnök, kü­lönösen pedig az unokái szá­mára a legmegfelelőbb a nyá­ri vagy a tavaszi időszak, ami­kor minden virágzik, minden illatozik, amikor nem fújnak a hideg őszi vagy téli szélek. Később az elnökkel a legszívé- lyesebb formában eszmecserét folytattunk erről a kérdésről és ugyanerre az elhatározásra jutottunk. Ne keressenek te­hát kákán csomót és értsék meg, hogy ezeket a kérdéseket embéri szempontból oldjuk meg. (Nevetés.) Nos, hát elmondtam, hogyan történt. Ha az Elnök úr úgy véli, hogy én, mint partnere, túlléptem meghatalmazásomat ős különös titkotat árultam el csásson meg nekem. (Élénkség a teremben.) Úgy gondolom, az én uno­káim is helyesjik ezt a dön­tést. Ha már unokákról be­szélünk, nos az unokák hozzá­járulnak ahhoz, hogy az Egye­sült Államok elnöke tavasszal vagy nváron látogasson a Szov jetunióba, a nagypapák pedig szintén egyetértenek ezzel. (Nevetés a teremben.) KÉRDÉS: Akik közülünk Nixon úr társaságában a Szov­jetunióban jártak, meglepőd­ve látták, milyen sok fiatal­ember jár templomba a Szov­jetunióban. Ha fokozódik az érdeklődés a vallás iránt, mi lesz az önök álláspontja az egyházzal szemben? HRUSCSOV: Az ön kérése először is megerősíti azt az is­mételt kijelentésünket, hogy nálunk teljes vallásszabadság van. Másodszor, templomba egyszerűen kiváncsi emberek is járnak. Általában a kíván­csiság jellemző az ifjúságra. Elmondtam például az elnök­nek, hogy egyszer, közvetlenül a háború után ellátogatott hozzám Tolbubin marsall, aki­vel sok időt töltöttem a sztá­lingrádi fronton. Meghívtam ebédre. Gyermekeim akkor még kicsinyek voltak. Amikor Tolbubin marsall megérkezett, összegyűltek és a sarokba el­bújva kíváncsian nézegették, majd ezt mondogatták egymás nak: láttunk egy eleven mar- sallt. Ugyanúgy, ahogy a gyere­kek, azok a fiatalok is, akik az öregektől hallanak a val­lásról, a szentekről, az Isten­ről, maguk is látni akarják, mi történik a templomban ér dekli őket. De ha minden fia­talember vagy lány csak egy­szer is elmegy kíváncsiságból a templomba, akkor a temp­lomok ajtaja soha nem fog be­zárulni, nyikorogni fog az em­berek ki-bejárkálásától. Uraim, még sok kérdés vol­na, és én örömmel válaszol­nék rájuk, de időm lejárt. Viszontlátásra! Köszönöm a figyelmet. (Hosszantartó taps.) H2IIIHC A mohácsi Járási Nőtanács és a Járási Tanács Mezőgazda- sági Osztálya október 3-án egésznapos tsz-látogatást szervez a bólyi Kossuth Termelőszövetkezetbe. A termelőszövetkezet ezúttal nem férfiakat, hanem Somberek és Palotabozsok köz- ségek parasztasszonyait látja vendégül. A körülbelül ötven fő­ből álló asszonycsoport szombaton reggel különbusszal érkezik Bolyba, ahol a tsz asszonyai és vezetői várják őket. A női vendégek megtekintik a termelőszövetkezet kertészetét, állat- állományát, végig járják az egész gazdaságot, s az esti órák­ban közösen indulna vissza, Mohácsra. — A komlói Kossuth-bányán most készítik elő azt a front­fejtést, melyben kísérletképpen üzembe helyezik a Németország bői importált széngyalut. A gyalugép egy hozzátartozó kaparó­szalaggal hidraulikus előtolásit lesz. — Pécsett október 7-én a Leőwey Klára Gimnáziumban is megemlékeznek az NDK fennállásának 10. évfordulójáról. Eb­ből az alkalomból a műsort a német tagozat, a német tanító­képző és gimnázium tanulói adják. — Mátray Mária és Széplaky Endre szept. 27-én este a szigetvári földművesszövetkezeti étteremben nagysikerű mű­soros estet tartott. □ Szeptember 25-én az Épí­tésügyi Minisztérium Műszak­fejlesztési Főosztálya országos bemutató ankétot tart Sztálin- városban, a középblokkos épí­tési módról. Ezen a bemutatón a megyei tanács építési osz­tályvezetője is részt vesz. •— A Szigetvári Járási VB szeptember 22-én Csertőn, a helyszínen tartotta ülését, ahol a községi tanács v. b. munkáját értékelte, különös fi­gyelemmel községfejlesztésre. A hibák kiküszöbölésére több hasznos határozat született. /á Két kilométer hosszúság­tárgyalásainkról, kérem bo-.rban belső utat köveznek le a községfejlesztés keretében Felsőszentmártonban. A föld­munkák már elkészültek, és ahhoz a község lakossága 48 ezer forint értékben társadal­mi munltával járult hozzá. — Eddig 23 termelőszövetke­zet készítette el gabonaelszá­molási lapját a sellyei járás­ban. A tsz-ek ez évi termelési tervüket búzából 124.7, rozsból 138.8, őszi árpából 123,8, zabból pedig 156,5 százalékra teljesí­tették. □ A közelmúltban készült el Drávaiványiban 700 folyómé­ter hosszúságú járda, amelyet előregyártott betonlapokból építettek; — .Megyeszerte megkezdő­dött az őszi gabona vetése. Ed­dig körülbelül 5 ezer kataszt- rális hold őszi árpát, 800 hold rozsot és 300 hold búzát vetet­tek el. A SASDI KISZ ALAP­SZERVEZET a hamarosan meginduló KISZ-oktatás kere­tében ifjúsági akadémiát szer­vezett. □ Javaslatot tett a megyei tanács vb.-nek a megyei ta­nács ipari osztálya a Szerves- trágyagyűjtő Vállalat nevének megváltoztatására. Javasolták, hogy a vállalat neve Talajerő­gazdálkodási Vállalat legyen. A névváltozás természetesen profllváltozást nem von maga után. — A komlói III -as akna dol­gozói szeptember 26-án reggel 8 órakor befejezték III. ne­gyedéves tervüket. A visszaté­rő időszakban a negyedév vé­géig 3 800 tonna szenei kíván­nak adni népgazdaságunknak terven felüt — Ugyancsak befejezte szeptember 26-án negyedéves tervét a szászvári üzem is. Az üzem dolgozói ígéretet tettek, hogy terven felül 760 tonna szenet bányásznak. —* A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közli, hogy az október 4-i, 40-es totó-szel­vényről törölték a 8-as számú Székesfehérvár—Komló NB Il-es mérkőzést. Helyette az első pótmérkőzés, a Pécsi VSK —Láng 'NB Il-es találkozó szá­mít főmérkózésnek. □ Az illocskai útépítés hen- gerelési munkája ötven, míg a szűri útépítés földmunkája ez idáig nyolcvan százalékban készült el; ÚJ iskola Szentlőrincen jszerff, az orszi Újszerű, az országban egye­dülálló iskola nyitotta meg kapuit a szentlőrinci mező- gazdasági technikumban. Ne­ve: Tejgazdasági Szakiskola. Sokan azt mondhatnák, „hi­szen eddig is képeztünk ilyen szakembereket!” Igaz, vannak jó szakembereink a tejiparban, ezt talán egyre növekvő vaj- és sajtexportunk bizonyítja leg­inkább. De nem is a tejipari vállalatok, hanem a tejgazda­ságok, tehát a termelőszövetke­zetek és állami gazdaságok számára akarnak ebből az is­kolából jó szakembereket ki­bocsátani, amint ezt Olessák Albert a messzi Sopron megyé­ből ide költözött igazgató- helyettes mondja. — Alig két hete költöztem ide Szentlőrincre Magyaróvár­ról, ahol 19 évig oktattam tejipari ismeretekre a tanuló­kat. Iskolánknak az a célja, hogy a nagyüzemi gazdaságok­ba minél több olyan ember kerüljön, aki tökéletesen is­meri a tiszta tej előállításá­nak, majd szakszerű feldolgo­zásának módját. Ebben az is­kolában tanítunk tejgazdaság­tant, feldolgozási technológiát, tej- és tejtermékvizsgálatot, mikrobiológiát, géptant és ál­lattenyésztési ismereteket; Középiskolai előképzettséggel vesszük fel hallgatóinkat, akik reméljük, hogy beváltják re­ményünket. Valastyán Albert egyike az új iskola 26 tanulójának. Bé­kés megyéből jött ide, a Du­nántúlra. Nagyon tetszik neki ez a vidék, a szép tangazda­ság, de azért azt mondja, ha végez, szeretne a szarvasi ter­melőszövetkezetbe kerülni, mint tejgazdasági szakember. Dubravecz József Veszprém megyéből jelentkezett ebbe az iskolába. Neki olyan tervei vannak, hogy ha végez, megyé­je valamelyik állami gazdasá­gában helyezkedik el. Persze, most inkább még a tanulásról, a gyakorlatokról tervezget, hiszen csak ezeknek végezté­vel valósulhat meg elgondolá­sa. A Somogy megyei Lieber Margit nagyon szeretne már társaival együtt a laborató­riumban dolgozni, de ezt még nem szerelték fel az illetékes pécsi vállalatok. Reméljük, már nem sokáig kel] várnia.; i 1959. október 3-án és 4-én ~ II ¥ á ü /Á\ P állat- és terményvásárral egybekötve ^ A—A IT^ Pécsett a vásártéren Bő áruválaszték! Sok újdonság! KITŰNŐ ALKALOM AZ ŐSZI ÉS TÉLI CIKKEK BESZERZÉSÉRE! Halászcsárda, lacikonyha — Finom ételek, italok — Divatbemutató, műsor, szórakozás 100 km-es körzetből 50 százalékos vasúti kedvezmény! Mindenkit szeretettel vár a vásárrendezőség [

Next

/
Oldalképek
Tartalom