Dunántúli Napló, 1959. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-30 / 229. szám

1959. SZEPTEMBER 30. NAPLÓ a Miért nem tud megbirkózni feladataival XIV. sz. Autójavító Vállalat? Miért nem teljesítette augusz tus havi tervét a vállalat, illet­ve miért csak 96.1 százalékra? Árkus Sándor a XIV-es Autó (•'.<! javító Vállalat igazgatója így Ifv válaszol: — Egyáltalán nem kielégítő alkatrészellátás miatt. Meiszterics István főmérnök alátámasztásként hozzáteszi: — Az Autóalkatrészkereske­delmi Vállalat helyi fiókja igé­nyeink 8—10 százalékát tudja csak kielégíteni, s emiatt Győr be, Pestre kell utazni alkat­részekért, — Meg keU mondani elvtárs kereken: kizárólag „szocialista összeköttetéseim’1 révén kap­tam múltkor js csapágyakat Debrecenben — kesereg Árkus Sándor. — Ha nem javítanak allcatrészellátásurticon, nem tud Síi juk vállalásainkat sem teljesí- tenL De hát valakin csak múlik a dolog, szervezésen vagy in­tézkedésen?! — Évek áta probléma az al­katrészellátás, népgazdasági probléma — válaszol a főmér­nök és a levegőbe legyint, ki­fejezve a lehetőség objektivi­tását. . Hát valóban megoldhatatlan dolog a szervezett autóalkat­rész-ellátás, valóban objektív nehézség, melyet befolyásolni senkinek sem áll módjában? Nincs talán Magyarországon anyag, szerszám, vagy kapaci­tás autóalkatrész gyártáshoz?“ Ha tenger vizét akarjuk meg vizsgálni, nem szükséges az " egész tengert felbolygatnunk, elég belőle egy pohárral merí- . teni. Látogassunk el hát a mű­-----MÉft-be, ahol a gépkocsik• gl. icatreszeit javítják, cserélik, ahol közvetlenül érzik az anyag ellátás gyenge, vagy jó voltát. Varga Gyula 1925 óta dolgozik az autószerelő szakmában. Mi a véleménye Varga bácsinak az alkatrészellátásról? — A fő darabok (például: alváz, hátsó hid, stb.) hiánya a tervezés hibája, a felelősök úgy vélem nagyon magasan vannak. Mert kérem, ha a gyá­raknak elrendelik előállításu­kat, akkor azok legyártják és van belőle elegendő. Nyilván­való, kevesebbre adtak meg­rendelést, mint kellett volna. Magyarországon pedig egyre több gépkocsi lesz, több alkat­) rész is szükségeltetik. A kis alkatrészek hiányában már a gyáraik is hidasak. Itt van pél­dául a cikklista szerint 1.70 fo­rintba kerülő hüvelygumigyű­rű. A gyártó cégnek többe ke­rül előállítása, mint 1.70 forint, tehát egy darabot sem készít. Mi megtudjuk maszektól ven­ni 5.60 forintért, de akik ide­hozzák a gépkocsit hozzánk, azoknak nem számlázhatjuk fel. az utóbbi összeget. Rádi Sándor idős szerelő- munkás veszi át a szót. — Mi el tudjuk készíteni ezeket a kisebb alkatrészeket, számos újítást is vezettünk már be. Persze egy vagy gyár­ban minden bizonnyal keveseb he kerülne, mint nálunk. En úay látom, hogy az antóalkat- rész-h’ány oka a. srervezetlen­, seg. Nincs egy kézbe fogva.. Az sem helyes, hogy több száz ki­lométert kell utazni alkatré­szekért, ahelyett, hogy az arra hivatott kereskedelmi szervtől beszerezhetnénk szükségletün­ket. A kongresszusi verseny .. . ? — Nehéz így versenyezni, amikor hol ez nincs, hol az nincs. Fél óra múlva a vállalat igaz gatótt még kiegészíti az el­mondottakat: — Szűk a helyünk is, pedig tervünket megemelték. A 11. negyedévben jelentősen meg­növekedett a szemé lygé n kocsi- javítás, ami nem jelent give ­away bevételt, mint a teher­gépkocsi. Jellemző a felfutás­ra, hogy még 1957-ben 11 sze­mélygépkocsi jelentkezett re­vízióra, (műszaki felülvizsgá- lat-a) ma havonta. 340 és az el­,rl & következendő években egyre több lesz. Panasz, jogosan sok panasz. A XIV-es Autójavító Válla­lat a II. negyedévben elért eredményeivel még azzal büsz­kélkedhetett, hogy országosan is előljárt a termelésben a jö­vedelmezőségben. Tervüket eb­ben az időszakban 105 százalék körül teljesítették. Az I. félév vége óta azonban jóformán „abból élnek“, amit 3—4 nap alatt produkáltak. Januártól— augusztusig vállalásaiknak 94.4 százalékra tettek eleget, bruttó termelési érték teljesítésénél 558 ezer forint lemaradás mu­tatkozik. A vállalat vezetői szerint ilyen körülmények kö­zött nincs mód a tervek telje­sítésére, a kongresszusi feláján lások valóraváltására. Az al­katrészellátás gyenge volta két ségtelenül komoly nehézség, dg nem objektiv, senkitől sem függő nehézség. Éppen ezért kérjük a KPM Autófenntartó Ipari Tröszt, a felettes hatóság segítését, intézkedésót, hogy ezen a problémán, könnyíteni lehessen. A minisztérium ille­tékesei hassanalk oda, hogy a XIV-es Autójavító Vállalat a III. és TV. negyedévben besze­rezhesse pótolhatalan anyagait. Úgy véljük, hogy ez nem a „nincs" kérdése, — mert ha Pesten, Győrben és Debrecen­ben van, akkor Pécsett is kell legyen alkatrész. Mindezek ellenére sem tart­juk azonban helyesnek azt a módot, amivel a vállalat nehéz ségeit viseli. Komolyaik, súlyo­sak akadályaik, de bizonyos aktivitással, kommunistákat jel lemzö lendülettel -talán a prob­lémák egy részét je lehetne így is küzdeni. A XIV-es Autója­vító Vállalatnál országos vi­szonylatban is kiváló szakmun­kások vannak. Egy ilyen iól- képzett törzsgárda sokat tud segíteni, különösen, ha élénk, eleven kongresszusi verseny van. Rádi Sándor például sok mindent elkészített önállóian, amit egy nagy gyárban kellett volna megrendelni. Bizonyos, hogy egész sereg olyan alkat­ról van, amit pótolni lehetne ilj-enformán, Dél-Dunántúlon egyre több teher- és személygépkocsi rója az országutakat. egyre több beteg autó keresi orvosát, a XIV-es Autójavító házatáján. A feladatok nőnek, sokasod­nak. Az elet megköveteli, hogy a felettes szervek felelősségér­zete is ilyen arányban nőjön az antóalkatrész-eVlátás terüle­tén, de ugyanakkor a vállalat dolgozóinak harcos akarata is. mindenfajta akadály elhárításé ra, a kongresszus tiszteletére tett vállalásai teljesítésére. Szüt8 István Fellendült az állattenyésztés a sellyei járás termelőszövetkezeteiben Uj helyzet, új gondok. így van a sellyei járásban la A tava­szon itt a községek egész sora választotta a nagyüzemi gaz­dálkodást. A közös útra léptek és megkezdték az állatok ösz- szevonását. Az állat, mint mindenütt itt is kevés volt, hisz a háztáji gazdaságok az állatok egy részét „felemész­tették.“ A járás vezetői, szak­emberei azt a célt tűzték a járás termelőszövetkezetei elé, hogy év végére el kell émiök: minden száz hold szántóra 15 szarvasmarha — ebből leg­alább hét tehén — jusson az új termelőszövetkezetekbe is. A sertéstenyésztés területén sem kisebb a követelmény: 25 sertésnek kell jutnia minden száz holdra és ezen belül leg­alább négy kocának kell len­nie. 25 hízott sertés és ÍO juh 100 holdankint bizony nem gyerekjáték, különösen ha fi­gyelembe vesszük, hogy ezt a létszámot még a korábban, közvetlenül az ellenforradalom után megalakult termelőszövet kezetek sem tudták elérni többségükben. Érthető, a já­rásnak igen nagy erőfeszíté­seket kellett tennie, hogy eze­ket a terveket a tsz-ek együt­tesen és külön-külön is telje­síteni tudják. Növekedett a szarvas­marhaállomány Hogyan oldották meg ezt a feladatot? Elsősorban a feles­leges állatok bevitelét bizto­Elsők az őszi munkákban A mohácsi járás minden ter­melőszövetkezetében befejez­ték már a silózást. A járási silókukorica termelési verseny győztese az országosan is má­sodik dijat szerzett babarci Béke Tsz lett. A járás tsz-ei összesen 560 hold kukoricát silóztak be a hónap végéig, s néhány napon belül a burgo­nya szedését is befejezik. Az őszi kalászosok alá 3800 holdon végezték el a vetőszán­tást, talajelőkészítést. Ebben az évben a járás tsz-ei 3—4 száza­lékkal több (mintegy 9000 hold) Ő6Zi kalászost vetnek el, mint tavaly. Az őszi búza csávázó- sát és az őszi árpa vetését minden termelőszövetkezetben megkezdték. Szeptember vé­géig közel 700 hold őszi vetésű növény — repcét, bíbort, őszi árpát — vetettek el a járás tsz-eiben. „Mi hisszük, hopv Hruscsov elvtárs szavai jő talajba hullanak“ Kedves Dunántúli Napló Szerkesztősége! Engedjék meg, hogy egy héttagú család örömét fejezzem ki a nagy békeharcos amerikai útjával kapcsolatban. • Nap-nap után olvastuk Hruscsov elvtárs beszédét. Úgy érezzük, mintha valami megkönnyebbülés, valami új, erősödő remény fénye szállna a szivekbe. Mi csak egyszerű emberek vagyunk, de tisztán érezzük Hruscsov elvtárs bátor, nyílt, őszinte sávból jövő szavait. Meg kell értenie a világnak, be­csületes jóakarattal, nincs szükség háborúra, háborúval nem lehet megoldani semmit, csak nyomort és pusztulást lehet a népekre zúdítani. Meg kell érteni mindenkinek, hogy békére van szüksége a világnak. Mi láttuk már a háború pusztítását. Láttuk a vért, a leönnyet, aggódó édesanyákat, árván maradt gyermekeket, nyo­morék katonákat. Meg kell érteni: mindezekre nincs szükség. Meg lehet egyezni. Lehet békésen élni, csupán a gyűlöletet kell kizárni a szívből. Egy emberélet rövid. Miért kell e rövid életet is félelem­ben és rettegésben leélni? Oly szép a világ. Oly sok mód és eszköz áll az ember rendelkezésére, amivel széppé tehetjük mások és önmagunk életét. Csak egy kis jószív és akarat kell csupán. Ennyi. Mi hisszük, hogy Hruscsov elvtárs szavai jó talajba hullanak és meg fogja hozni azt a gyümölcsöt, aminek világbéke a neve, amit már úgy óhajt minden nép. Tisztelettel NÉMETH VINCE Pécs, Ujmeszes 7/2. szám. sították. 2 400 darab szarvas- marhát adtak be a tagok a közös gazdaságba, ami azt je­lentette, hogy ezzel egycsa- pásra elérték: minden száz hold földre 11,12 darab szarvas marha jutott a járás új ter­melőszövetkezeteiben. A járás 2 300 000 forint középlejáratú hitelt kapott állatvásárlásra, amit a termelőszövetkezetek között arányosan elosztottak. Ebből az összegből, rövidlejá­ratú hitelből és a termelőszö­vetkezetek saját pénzéből még ezer darab szarvasmarhát vá­sároltak a TEGIN és az állat­forgalmin keresztül. Jelenleg 15—16 szarvasmarha jut a sellyei járás termelőszövetke­zeti földjeinek minden száz holdjára, ami azt jelenti, hogy ezt a tervüket teljesítették. A sertéseknél nem ilyen jó a helyzet, de itt is lényegében változást hoz az a 400 000 fo­rint hitel amit nemrég sertés­vásárlásra kaptak a termelő­szövetkezetek. A sertéseknél is elsősorban a behozott állatok­ra alapoztak. Ezek közül válo­gattak Id több mint száz ko­cát is. A termelőszövetkezetek azonban zömében a fehérhús­sertés tenyésztésre akarnak át­térni — ennyi kocát pedig a bevitt állományból és a cse­kély felvásárlásból nem tud­tak biztosítani. Jelenleg 460 koca van a termelőszövetke­zetekben, ami 2,1 darab kocá­nak felel meg száz holdankint. Ez kevés. Pótolni kell a hiányt Tudják ezt a járásiak is és éppen ezért a most kapott 400 ezer forintból igyekeznek ezt a hiányt is pótolni. Hízottser­tésből — ezévre lekötött hí­zósertésekről van szó — sem teljesítették eddig a tervüket. 23 hízott sertés esik száz hold­ra az előirányzott 25 helyett. Ez a lemaradás nem veszélyes, a hiányzó két darabot viszony­lag könnyen pótolhatják. En­nek pótlását indokolttá teszi egyrészt a terv, másrészt az a tény, hogy idén először ké­sőbb lesznek a zárszámadási közgyűlések, később lesz a zárszámadás és a sertések hí­zóiba állításával is növelni le­het a termelőszövetkezetek munkaegységeinek értékét. A sellyei járásban is voltak férő­hely gondok, de dicséretükre legyen mondva a sellyei Buza- kalász kivételével ezt a nehéz­séget mindenütt — legtöbb he­lyen saját erejükből leküzdöt­ték. „Hazudtak nekünk“ A járás teiben termelőszövetkezet Egy asszony jött Kanadá­ból. Nincs ebben semmi kü­lönös, ha csak az nem, hogy amikor Budapestre ért, azt mondta az ott rávárakozó ro­konnak: — Haza jöttem! Hazajött, pedig új hazát ke­resni ment. Régen. 1928-ban. Azóta sok minden történt: egy kis farmot szereztek és ami a legfájóbb, megöregedtek. Bi­zony, eljárt az idő, hatvanöt­éves lett. De történt valami itthon is. Erről Kanadában így beszél­tek az újságok: — Kommunista rémuralom van Magyarországon. Aki pisz- szenni mer, azt lecsukják. A kommunisták kivetkőztek em­beri mivoltukból. Nyomor fa­lun és városon egyaránt... Az asszony olvasta az új­ságokat és küldte a csomago­kat. Használt ruhát, élelmet, de csak az egyik rokonnak. A többi nem kért, hát nem is küldött. Amikor Pestre ért, átölelte az itteni rokont és azt kérdezte tőle: — Mondd, van ezen kívül másik ruhád is? Van! Persze, hogy van ... — válaszolt a rokon. A . külügyminisztériumba mentek. Útközben beszélget­tek erről is, arról is. — Mondd, te is kommunista vagy? — Az! A külügyminisztériumban fogadták őket. — Nem kívánna színházba menni? Szerzünk jegyet! Az asszony annyira megle- nödött, hogy még válaszolni sem tudóit. A rokon, válaszolt, helyette. — Köszönjük, de mi mind­járt tovább utazunk... Kint az utcán megint az idős asszony kérdezett. — Ezek is kommunisták vol­tak? — Azok! A vonatra vártak. — Mondd, van rendes enni­valótok? — Van, minden van:- csirke, amit csak akar. Az asszony nem hitt. Vé­gigment a váróteremben ülök somi közt és belenézett a ki­bontott szalvétákba, papírokba. Az étkezők összenéztek: — Mi az, talán bolond? Ez 7 mániája? — tették fel ma­gukban a kérdést, ök nem tudták azt, amit a rokon már sejtett: mindenről a saját sze­csak hadd nézze, ha kedve tartja. Száguldott velük a vonat cs amikor Sellyére értek, az volt az asszony egyik első tényke­dése, hogy ellenőrzést tartott a szekrényekben. Igaza volt a rokonnak. Esténként egész ktsgyűlés volt a sellyei házban,. A ven­dégek Kanadáról kérdeztek, az asszony meg az itteni élet­jutott. Hol voltak azok az ú) házak, amik azóta épültek!? Látom, most is építkeznek. Mi­ből? Ha nekünk ilyen életünk lett volna, soha nem mentünk volna el innen... Ismét Sellyén van. Évzáró­ünnepélyt tart az iskola. Mű­sor, tomabemutatá... Az asz- szony nézi a gyerekeket és ki­csordul a könny a szeméből. Amikor vége az ünnepségnek. röl kérdezett. A nappal rokon így foglalja össze a látottakat: ■— Ahol így nevelik a gyere­keket. ahol ennyit törődnek « gyerekekkel, ott nem lehet rossz élni... < Elérkezik a nap, vissSa kell menni oda, aJiol a földje van, mert most már egyre jobban érzi, hogy Kanadában csak föl­det, kapott, de hazát nem. A hazája itt van, ahonnan a múltban a nyomor elüldözte és, ahová most mint látogató tért vissza, tele kétségekkel. Kiki- sérik az állomásra. Szerencsés utat kívánnak neki és mielőtt elindulna vele a vonat, még egyszer megismétli azt, amit már annyiszor mondott: — Hazudtak nekünk, becsap­tak bennünket! — és mintha a tovatűnő vonat kerekei is e két szót ismételgetnék: „Hazudtak. Becsaptak.” öt már nem lehet többé be­látogatással és nézelődés­sel telt el. Megállnak egyszer az utcán és a rokon a túlsó oldalra mu­tat. — Látja, az a járási tanács­elnök! — mutat át a túlsó ol­dalra. — Akar vele is beszél­ni? — Hát lehet? — Miért ne lehetne! — és átvágnak az országúton. A beszélgetés után csak ennyit mond az asszony. — Milyen egyszerű emberek a ti vezetőitek. Ellátogat Erzsébetre is. Itt lakott egészen 1928-ig, amíg a kényszer ki nem kergette az országból. Itt is beszél embe­rekkel. Vannak, akik panasz­kodnak. — Én, amikor elmentem, mével akar meggyőződni. Hát még kukoriaakenyér sem igen csapni. fellendült a juhtenyésztés is. Míg ezév tavaszán mind­össze 3 termelőszövetkezetnek volt juhállománya, addig je­lenleg 14 termelőszövetkezet rendelkezik juhászattal és min len valószínűség szerint még ebben az évben megkapja a tizenötödik, a csányoszrói Uj Tavasz is a kért nyájat. A juhtenyésztés fellendülését mutatja az is, hogy jelenleg — a csány osztó it nem számít­va — minden 100 hold terme­lőszövetkezeti földre 16 darab juh jut. Idén három termelőszövetke­zetben van baromfitenyészet, de a jövő évi tervben újabb hét olyan termelőszövetkezet szerepel, ahol baromfitenyész­téssel is foglalkoznak majd. Ezenkívül lesz két olyan ter­melőszövetkezetük is, ahol viziszámyas tenyésztés folyik. Itt az a cél, hogy megvalósít­sák a korai csibenevelést és a járás területén lévő terme­lőszövetkezetek lássák el vér- vizsgáit állományból tojással a sellyei keltetők­A járás termelőszövetkeze­tei a sertésektől eltekintve-lé­nyegében teljesítették azt a feladatot, amit a járás vezetői a járás szakemberei eléjük tűztek ki. Helyes kezdeményezés M06t újabb. feladatok vár­nák a termelőszövetkezetekre. E feladatok közé tartozik el­sősorban a Bzarvasmárhaállo- mány tehén létszámának az emelése méghozzá úgy, hogy ezzel egyidöben növekedjék a tehenek tejtermelése is. Saját, meglévő állományukból kell elsősorban kinevelniök a tehe­neket és helyes, ha ezeket az állatokat már most úgy takar- mányozzák, gondozzák, hogy azok gümőkórmente6en kerii1- jenek az istállókba. A terme­lőszövetkezetek úgy gondolkod nak — nagyon helyesen — hogy a legjobb Rzálastakár- mányt a szarvasmarháknak juttatják én az állatok jobb takarmányozása érdekében s/á mosállatonként 7 köbméter si­lót készítenek. A nemrég még egyénileg gazdálkodó parasz­tok nem ismerik eléggé az új takarmányozási eljárásokat. Ez érthető. A járás szakem­berei a jövőben takarmány szabványt' állítanak majd ösz- sze a tsz-ek állatállományai részére, amit a helyszínen ké­szítenek el a termelőszövetke­zetek rendelkezésre álló ta­karmányáról. Helyeselni lehet art az elképzelést is, hogy a betakarítás befejeztével a termelőszövetkezett állatte­nyésztőknek hetenként, vagy '-öthetenként egésznapos tan- '■»lyamot tartanak, amelyen 'legismertetik velük az állat- •wyésztés, a takarmányozás ' -«újabb módszereit. Idöjárásjelentés Várható Időjárás sanda estigi néhányőrás napsütés, változó fel­hőzettel. Legfeljebb néhány helyen kisebb esd. Mérsékelt északkeleti, keletire forduló szél. Erős éjszakai lehűlés, talajmenti fagyok. A nap­pali felmelegedés klsé fokozódik. Várható legalacsonyabb élszakai hőmérséklet IV—S, legmagasabb nappali hőmérséklet szerdán ti—* 17 fok között Távolabbi kilátások: a hőmér­séklet fokozatosan emelkedik. A MEZOSZÖV értesíti kedves vevőit, hogy központi irodája és telep­helye PÉCS, MEGYERI BT 57. SZÁM ALÁ (volt sertéshizlalda) költözött Megrendeléseket címre kérjük erre u küldeni. 575

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom