Dunántúli Napló, 1959. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-25 / 225. szám

1959, SZEPTEMBER 25.

NAPLÓ

A tervteljesitésröl, a kongresszusi munkaversenyröl, az 1959. évi költségvetésről tárgyalt a megyei tanács

Szeptember 24-én, csütörtökön ülést tartott a megyei tanács. A napirend előtt a legutóbbi tanácsülés óta végzett végrehajtó bizottsági munkáról, valamint a tanács lejárt határidejű határozatainak végrehajtásáról hangzott el beszámoló. Ezután Takács József elvtárs a VB elnökhelyettese a tanácsi vállalatok 1958. /évi tervteljesítéséről és a kongresszusi munkaversenyről tartott beszámolót

Vállalataink jól dolgoznak

A vállalatok gazdálkodására, illetve eredményességére vonatkozóan a következőket mon dotta:

— Vállalataink közül bútorgyártó faiparunk a tavalyi évben 21 százalékkal termelt többet, mint 1957-ben. Patyolat Vállalatunk 7 százalékkal, húsiparunk 1 százalékkal, sütőiparunk pedig 4,6 százalékkal teljesített többet az előző évinél.

Ennek ellenére 1958-ban a költségek terén komoly intézkedésekre volt szükség, mert ipari és építőipari vállalataink különféle költségei állandó emelkedést mutattak. Ezért végrehajtó bizottságunk úgynevezett „takarékossági intézkedési terv“-et dolgozott ki, amelyben meghatározta, hogy az egyes vállalatoknak milyen mennyiségű anyagot, milyen összegű munkabért, posta- és energiaköltséget kell megtakarítania az év folyamán A végrehajtó bizottság ilyen irányú intézkedéseinek meg is létt az eredménye. Ipari és építőipari vállalataink anyagmegtakarítása 3 millió 850 ezer forintot eredményezett az 1958- as évben, telefon, villanyáram, tatarozás és javítási költségeknél pedig 2 millió 488 ezer forint megtakarítást értek el vállalataink;

Vállalataink jó munkájának eredményeként a megyei végrehajtó bizottság 1 millió 500 ezer forintot szavazott meg tsz-községek fejlesztésére, 1 millió 600 ezer forintot, ' pedig iparunk további korszerűsí tésére. De ebből bővítettük múzeumainkat, ebből restaurál tűk a szigetvári, siklósi és pécs váradi történelmi nevezetességű várainkat. Harkányt és Aba ligetet is ebből a pénzből fejlesztettük, illetve emeltük komoly idegenforgalmi gócponttá.

Szép eredmények születtek a kongresszusi versenyben

Takács elvtárs ezután az 1959. január 1-ével életbe lépett új termelői árrendszer hatásairól, előnyeiről beszélt. Elmondotta, hogy az új árrendszerre elsősorban azért volt szükség, mert igen sok nyersanyag (szén, tégla stb.) áraala csonyabb volt az önköltségnél. Miután anyagot és energiát minden termelési ágban használnak, a helytelen alapanyag és energiaárak eltorzították a költségszámítást. A vállalatok nem sok gondot fordítottak az anyag- és energia-megtakarításokra, holott a népgazdaságnak ez alapvető érdeke lett volna. Ilymódon a régi árrend szer egyre kevésbé volt alkalmas arra, hogy helyesen tájékoztassa a vezetőket es a dolgozókat a gazdaságosság fokozására.

Az új árrendszer reálissá tette a vállalati terveket. Az új vállalati tervek és az 1958- as év szép eredményei lehetővé tették a gyorsabb előrehaladást a gazdasági élet valamennyi területén. Ezért a Központi Bizottság 1959. március 6-i határozata értelmében a megyei tanács végrehajtó bizottsága is úgy határozott, hogy ebben az évben az ipar termelékenj'ségét fokozni s a termelési önköltséget pedig valamennyi vállalatnál csökkenteni kell. Miután vállalataink terme’ési értekezleteiken megtárgyalták a végrehajtó bizottság ezen utasítását, ennek «lapján megkezdődtek a felajánlások. A végrehajtó bázolt

ság a felajánlások további fokozására munkaversenyt hirdetett a pártkongresszus tiszteletére, s hogy vállalataink dolgozói mennyire megértették a kongresszusi munkaverseny jelentőségét; arról sok példa tanúskodik. Például 9 könnyűipari vállalatunk dolgozói a tér melési tervet 1 millió 497 ezer forinttal, azaz 4.2 százalékkal kívánták túlteljesíteni. Ezzel szemben 1 millió 674 ezer forintos túlteljesítést, illetve 4,8 százalékos túlteljesítményt értek el;

A felajánlás és teljesítés szép példáját a Mohácsi Bútorgyár mutatta; A 10 százalékkal emelt tervét 110 százalékra teljesítette, ami terven felül 20 há lószobát, 169 heverőt, 100 fotelt, 100 széket és 21 „Harmó- nia“-gamitúrát eredményezett. De igen szép eredményt ért el 7 élelmiszeripari vállalat, köztük a Pécsi Húsipari Vállalat, továbbá a Dél-Baranyai Sütőipari Vállalat is. Fehér elvtárs elismerően nyilatkozott az Építő és Tatarozó Vállalat, a Komlói Víz- és Csatornamű, a MEGYEVILL, a Kéményseprő Vállalat és a kiskereskedelmi vállalatok kongresszusi felajánlásairól, illetve eredményeiről;

Sokat építenek a községek

Ezután Nagy Gyula elvtárs VB elnökhelyettes Baranya megye összesített, 1958. évi zárszámadásáról, az 1959-esévi költségvetésről tartott beszámolót. Elmondotta, hogy a pénzügyminisztérium által jóváhagyott 325 millió 480 ezer forintra felterjesztett költségvetésiből 267 millió 434 ezer forintot a községi, járási, városi tanácsok, valamint a megyei tanács kiadásainak fedezésére fordítják, beruházásra 57 millió 31 ezer forint jut.

— Ha a költségvetési szervek 267 milliós kiadási összegének célját vizsgáljuk — mon dotta — úgy megállapíthatjuk, hogy annak 35.4 százalékát szociális és egészségügyi kiadásokra, 27.2 százalékát kulturális szükségletekre, 16.5 százalékát gazdasági kiadásokra, továbbá 0.6 százalékát a rend és jogbiztonsági ágazat kiadásaira fordítjuk. Ezután részletesen foglalkozott a különböző ágazatok költségvetésével kapcsolatos eredményekkel és hiányosságokkal, majd a költség- vetési beszámoló jelentés után rátért a községfejlesztési alap eddigi eredményeinek ismertetésére, Elmondotta, hogy a

községfejlesztési alapból eddig: 1410 négyzetméter új út, 34.881 négyzetméter járda, 16224 négyzetméter felújított járda, 14 új, illetve felújított híd, 3 új mázsaház, 5,3 kilométer új villamos hálózat, 56 új lámpahely, 6340 négyzetméter parkosított terület részben beruházással, illetve felújítással, 3 új fürdő, 2 fürdő felújítása,

18.1 kilométer hosszúságú bel- vízcsatomázás, 2 új és 1 felújított orvosi lakás, 6 új és 7 felújított kultúrotthon, 2 sportpálya, 5 tűzoltószertár, 2 új tanácsház, stb. valósult meg.

Javul a fegyelem

— Eddig csak a tanácsok gazdálkodásával, gazdálkodásuk eredményeivel foglalkoztam — mondotta Nagy elvtárs — azonban tanácsaink nemcsak gazdálkodnak, hanem ellenőriznek is. Az ilyen ellenőrzési vizsgálatok mindenekelőtt a társadalmi tulajdon védelmét szolgálják, a pénzügyi fegyelem megszilárdítását, a takarékosság minden téren való alkalmazását célozták. A vizsgálatok jelentősebb eredményei a következők voltak: a sellyei járási tanácsnál és a felügyelete alá tartozó községi tanácsoknál 11 esetben követtek el jogtalan besorolást, amelyből 10 esetben magasabb, míg egy esetben alacsonyabb

fokozatba sorolták a dolgozókat A szabálytalan besorolásokat a tanácsok az ellenőrzés során módosították.

Az okmányfegyelem terén is mutatkoznak még hiányosságok, azonban e téren is határozott fegyelemjavulás mutatkozik, különösen amióta a dokumentációs vizsgálatokat rendszeresítettük.

A vizsgálatok alapján tett intézkedések több esetben nem voltak megfelelőek. Például a dinnyeberki községi tanács vb-elnöke 4200 forintot költött a költségvetési pénzből társas vacsorára, de a járási tanács csak az összeg megtérítésére kötelezte. A pécsvá- radi járásban a hűtlen kezelés felderítése után, csak hosz- szú hónapok múlva került sor a felelősségre vonásra.

Általánosságban megállapít- hátó — mondotta befejezésül —, hogy a vizsgálatok színvonala az elmúlt évekhez viszonyítva javuló tendenciát mutat. A további javulást a gazdálkodás, a pénzügyi fegyelem szigorú ellenőrzésével, a felelősségre vonás szigorúbb foganatosításával kívánjuk biztosítani.

Ezután Krancz Pál, a kereskedelmi állandó bizottság elnöke számolt be az állandó bizottság eddig végzett munkájáról.

■ -—■■

Megkezdődött a varsói nemzetközi tudományos tanácskozás

Varsó (MTI). Csütörtökön délelőtt több mint száz neves tudós részvételével megkezdődött Varsóban a tudományos dolgozók világszövetségének háromnapos szimpózuma. A plenáris ülést J. D. Bemal professzor, a Béke Világtanács elnöke nyitotta meg, majd A. N. Nyeszmejanov, a Szovjet Tudományos Akadémia elnöke tartott előadást „A modem tudomány feladatai és lehetőségei” címmel:

A plenáris ülést a különböző munkacsoportok megbeszélései követik. A résztvevők munkacsoportokat alakítottak:

a) fizika, kémia, geológia;

b) biológia, orvostudomány, mezőgazdaság;

c) irodalom és közgazdaság- tudományok, valamint tudósképzés;

d) a nemzetközi tudományos együttműködés kérdéseinek tanulmányozására.

Á nagydobszai útépítők

Nagydobsza északi Jelén, a nem térdig ért itt a sár. Mind* barcsi műúton túl, új utcasort ez már a múlté. Amint a kiépítettek a felszabadulás után pen látjuk, államunk a nagy- az egykori uradalmi cselédek, dobszaiakrál sem feledkezett Az Újtelepnek nem volt mű- el. Megjelentek a kubikosok, s útja. Ahogy a nagydobszaiak a két kilométeres útszakasz mondják, nem is bokáig, ha- néhány hét múlva elkészül.

Fejlődik a nagynyárádi Kossuth Tsz

A nagynyárádi Kossuth Termelő- szövetkezetben 52 férőhelyes istállót építenek. A szerződés szerint az év vé gére kell az új isr

kertészet céljára szánt földet ebben az éviben víztelenítette a vízügyi igaz gatóság egy vízlevezető csatornával* így a régen, az év

építettek a szövetkezet tagjai. A régi fiaztatójuk. ugyanis rossz helyen volt, az esős évszakokban elöntötte a talajvíz és a malacok gyakran tállónak elkészülni, megbetegedtek. Az nagy részében víz de az építők see- új fiaztató megszün alatt álló rétet nagy tette ezeket a gon- szerűen lehet hasz- dokat. nosítani, annál is

Jövőre új üzemág inkább, mert egy gal gyarapítják forrás is van a témájú a szövetkeze- njietén, amely életüket a nagynyárá- diak. Öt-hat holdnyi területen kertészetet létesítenek; A

rint, ha minden jól megy, már a jövő hónapban elkészülnek a munkával és átköltöztethetik a tehénállományt az új istállóba.

A nyár folyamán I új sertésfiaztatót is

gendő vizet biztosít a kertészetnek öntözés céljára;

Sikerekben bővelkedik a Malomipari Vállalat dolgozóinak

kongresszusi versenye Másfél millió forint megtakarítás az első félévben

A kongresszusi versenyt

értékelő bizottság megállapította, hogy a Baranya—Tolna megyei Malomipari Vállalat 1959. évre többek között 121 ezer forint munkabérmegtakarítást vállalt. Az első félévben nemhogy munkabért takarítottak volna meg, hanem még száznyolcezer forinttal túl is lépték béralapjukat. A megálHáromszáz mázsa cukorrépa holdanként

Eredetileg azért mentem a Sátorhelyi Állami Gazdaságba, hogy írjak a pedagógiai főiskolásokról, akik a gazdaságban dogoznak.

— A főiskolások már elmentek! — mondták és mindjárt hozzátették — De itt vannak a somberek! iskolások. Ott, arra menjen, ott találja őket a komlóban..:

— Két napra jöttünk — magyarázza Zsili Ottóné, a som- bereki iskola igazgatója. — Kilencvenhat gyerek jött velünk. Tavaly vettünk már sátrat kétezer forintért a mostani keresetből szintén sátrat akarunk vásárolni, hogy a nyáron többen mehessenek a pa> tások közüL a Balaton mellé táborozni.

Hordják a komlót a mérlegre.

— Két kiló elsőosztályú — mondja és jegyzi Pálfalvi Vendel bácsi a gyerekek teljesítményé' Mosolygósán meg is jegyzi: — Igyekezzetek, mert még sokára lesz öt kiló.

Ezt azért mondj.!, mert úgy határoztak

a gyerekek, hogy az öt kilóért járó összeget a csapat pénztárába teszik, a többin meg megosztoznak.

A főiskolásokat kerestem. Általános iskolásokat találtam helyettük. A komló szüretről akartam írni, de Kovács Pál, a gazdaság főagronó- musa elszólta magát. A kályha mellett meghúzódó cukorrépára mutatott:

— Mit gondol, hány kilós?

Rosszul saccoltam.

— Háromkiló tizenöt dekás! — mondta és ettől kezdve győzött válaszolni a kérdéseimre: hol termett mennyit ad a cukorrépa holdja?

Van egy ötven holdas kísérleti cukorrépa táblájuk. Van és ez annak köszön hető, hogy kaptak két Sz. 80-as traktort forgatóekével együtt. Ki szemeltek ötven hold tőidet és mielőtt leszántották volna 200 mázsa istálló trágya' szórtak minden ho’d- ra. Ezután ötven centiméter mélyen leszántották ezt a trágyát, majd a leszántott területet bevetették napraforgóval, ősszel ezt a napraforgót zöld trágyának alá szántották. Ezen . kívül hat mázsa műtrágyát szórtak ki . egy-egy holdra — a többi terület 3 mázsa műtrágyát kapott -- alap és fejtrágyakéni összesen kétszáztíz hold cukorrépájuk van és ebből 190 amely régi művelést kapott.

— Ezek a régi művelésű területek 150 mázsát adnak holdan ként — mondja Kovács Pál főagronó- mus. — Persze ez ^s jobb a betervezettnél. Mert mi 145 mázsát terveztünk be.

Izgat a kérdés: vajon kifizetődik-e a többletmunka, a mélyebb szántás, a trágya, a műtrágya, nem kerül-e többe, mint mondani szokás a leves, mint a hús?

Gyors számítást vé geztünk. Az istállótrágyát nem számoljuk, mert azt amúgy- is megkapta volna ez h terület. A zöldtrá- aya értéke ötszáz fr» rint. De ennek csak negyven százalékát vehetjük, mert a zöld trágya a következő

két év termésére is kihat. Ez kétszáz forint, a szántás többletköltsége holdanként 201 forint, a mű trágya többlet értéke pedig 300 forint.

— És mennyit jelent a többlettermés?

— Ezt is kiszámítjuk! — mondja a fő- agronómus és néhány perc múlva diktálja a számokat. Háromszáz mázsa cukorrépáért 17 520 forintot kapunk. Tehát dupláját adja a kísérleti tábla egy egy holdja, mint a hagyományos művelésűé, amely 150 mázsát ad holdanként. Ez pedig, ha leszámítjuk a többlet- költséget kerek 8000 forint többletet jelent a gazdaságnak.

Sátorhelyen is, mint mindenütt tudják: nekünk nincs szűzföldünk, a meglévő területeken kell többet termelnünk. S itt is mint több más helyen rájöttek arra s bebizonyították, hogy a mi szűz területeink ■Uven—hatvan centi mélyen vannak. Ha ezeket feltárjuk, meg döbbentő eredményeket tudunk elérni.

Szálai János

lapítás minden szava Így igaz, senki sem cáfolhatja meg. Ha csak a túllépés összegét néznénk, nem alkothatnánk valamiféle kedvező képet a malomipari vállalat munkájáról, a kongresszusi versenyben elért eredményeiről.

A teljes kép azonban több oldalú, megmutatja, hogy a ma lomipari vállalat dolgozóinak kongresszusi versenye — a hiányosságok ellenére is — sikerekben bővelkedik.

1959. évre felajánlották, hogy csaknem három millió forintot takarítanak meg, pontosabban 2 955 000 forint kiadásától men tesítik népgazdaságunkat. A három millió forint megtakarítást úgy kívánták elérni, hogy l 413 000 forintot nyernek kiaknázás: többletből, 260 ezret energia és egyéb költségekből, 755 ezer forintot anyagból és a többi. Az első félévben — annak ellenére, hogy 121 ezer forint bérköltséget mínusz 108- al tetézték, végeredményben mégis az összes költségeknél 1 441 000 forintot sikerült megtakar itaniok, ami nagyon szép eredmény. A MÁV fuvardíjak és a bérköltség túllépése bizonyos felhőt von a több mint egymillió forint megtakarításra, bár népgazdasági kár a bérköltségek túllépéséből nem származott. A malomipari vállalatnak ugyanis felettes hatósága utasítására terven kívül 300 vagon lisztet kellett Somogy, Fejér és Zala megyébe szállítania, amelynek előállítása tetemes összegű bért és túlórát igényelt. Ugyanakkor viszont e pluszmunka megnövelte a tervteljesítés számait és komoly termelési értéket hozott a vállalatnak.

A 121 ezer forint felajánlott

munkabér megtakarítást ettől függetlenül év végéig teljesíteni szándékoznak, e célból bevezették a malmokban a lép- j csőzetes műszakokban folyó 1 termelést. A kongresszusi verseny felajánlásainak teljesítése ezáltal kedvező fordulatot vett, amit bizonyít augusztus havi eredményük is. Augusztusban a tervezettnél 9,8 százalékkal termeltek többet, egy főre eső termelési értékük a tervezett 40 ezer 522 forint helyett 52 ezer 424 forintra alakult.

Az év végéig vállalt 2 955 000 forint megtakarításnak az első félévben 117,2 százalékra tettek eleget, remélik, hogy december 31-ére az összes felajánlás teljesítését jelenthetik.

A Baranya—Tolna megyei Malomipari Vállalat 23 üzemelő malmának minden egyes munkása harcol a kongresszusi verseny sikeréért, azért, hogy a munkabér-megtakarítás felajánlását Is teljesítsék. A dolgozók tudják, hogy a kongresszusi verseny segítségé vei növelhetik termelésüket, előre vihetik a népgazdaság ügyét. Ezt a segítséget többszörösen kapják vissza, amit a korszerűsítési program végrehajtásából is láthatnak.

A Pécsi „Gőzmalom" után

1959. december 31-éig elkészül a pneumatikus szállító-berendezéssel, a legkorszerűbb felszereléssel épülő siklósi malom is. Sor kerül a következőkben a bonyhádi, a bátaszé- ki, szekszárdi és sellyei malmok pneumatizálására is, amikor a molnárok munkája lényegesen megkönnyebbedik, a malmok termelése megnövekszik. Van tehát miért versenyezni! A kongresszusi verseny felajánlásának teljesítése megveti a jövő alapjait, biztosítja a fejlődés lehetőségeit; A Baranya—Tolna megyei Malomipari Vállalat dolgozói ezeknek a gondolatoknak jegyében készülnek az év végéig meg hátralévő nehéz, de örömteli munka elvégzésére, jobb eredmények, még szebb munka sikerek elérésére.

;

____ - . — U —