Dunántúli Napló, 1959. augusztus (16. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-07 / 184. szám
Befejeződött a genfi értekezlet Nagy jelentőségű változások a magyar kukorica- és silókukorica-termesztésken Minden eddigit meghaladó kukoricatermés ígérkezik Külföldi hírek PÁRIZS Debré francia miniszterelnök csütörtökön repülőgépen Algériába utazott, hogy tárgyaljon a katonai és közigazgatási vezetőkkel. SAN JUAN San Jüanban befejeződött az Egyesült Államok kormányzóinak 51. értekezlete. Az értekezlet két külpolitikai határozatot fogadott el. Az egyik meghívja a szovjet köztársaságok vezetőit, hogy látogassanak el az Egyesült Államokba, a másik kilátásba helyezi a kormányzók látogatásainak megszervezését Dél-Amerikába. NEW YORK Betiltották Argentína Kommunista Pártját és még 11 demokratikus szervezetet — Jelenti be az argentin belügyminisztérium nyilatkozata, amelyet augusztus 6-án tettek közzé. Beszüntetik 16 haladó szellemű lap megjelenését is, VARSÖ Ludwik Zamenlhof, az eszperantó nyelv megalapítója születésének 100. évfordulója álltáiméiból, augusztus 5-én emléktáblát lepleztek le és a lengyel fővárosban ülésező eszperantó világkongresszus résztvevői megkoszorúzták Zamen- hof Varsód síremlékét. Szerdán a Zamenihof-emlékünnepségen elhatározták, hogy nemzetközi Za menhof-al a pót létesítenek az eszperantó-nyelv népszerűsítésére, LONDON Colin Crowe, a Kairóban működő brit pénzügyi bizottság vezetője szerdán megbeszélést folytatott AH Sabrl ezredes, miniszterelnökségi államtitkár ral a Nagy-Brltannia és Egyiptom között megszakadt diplomáciai kapcsolatok esetleges újrafelvételéröl — közölték illetékes körökben. Csütörtökön a bécsi Világ- ifjúsági Találkozóról hazautazóban hajóval Budapestre érkezett a Bolgár Népköztársaság VIT küldöttsége. A főváros ifjúságának képviselői nagy szeretettel üdvözölték a bolgár vendégeket. A delegáció megtekintette Budapest néhány nevezetességét. Több kerület fiataljaival találkoztak a Hősök terén,A Budapesten tartózkodó izraeli VIT küldöttség a főváros megtekintése után a Balaton partjára utazik. A magyar ifjúság országos tanácsának meghívására a kapitalista országok mintegy kétszáz VIT küldötte látogat él hazánkba. A vendégek egy része — latin- és közép-amerikai, ázsiai, afrikai, francia és angol fiatalok — már megérkezett Budapestre, * A bécsi VIT-ről hazatérő szovjet ifjúsági delegáció egyik része csütörtökön autóbuszkaravánnal Deberencbe érkezett. A mintegy négyszáz főnyi csoportot a városban nagy szeretettel fogadták, az Arany Bika szálló éttermeiben ízletes magyaros ebéddel várták. A szovjet küldöttség másik csoportja Borsod megyén utazott át. Az autóbuszokkal érkező 450 komszomolistát a megye határában a borsodi KISZ-bi- zottság vezetői fogadták. Mezőkövesden népviseletbe öltözött fiatalok üdvözölték a szovjet küldötteket, Miskolcon Párizs (Reuter). De Gaulle elnök két időpontot: augusztus 27-ét, vagy szeptember 3-át ajánlotta Eisenhower elnöknek tervezett párizsi látogatására. A köztársasági elnök a következő kérdésekről kíván tárgyalni Eisenhowerrel; kéri a (Folytatás az 1. óldalról) ügyminiszterei ismételten sürgették, hogy biztosítsák Nyu- gat-Berlirmel való összeköttetést. E kérdésről a szovjet kormány és az NDK kormánya kijelentette, hogy átmeneti megállapodás megkötése esetén Nyugat-Berlin és a külvilág összeköttetését ugyanolyan formában biztosítják, mint ahogyan az jelenleg történik. Pozitív ténynek tekinthető az is, hogy a tárgyaló felek megegyeztek: az ideiglenes megállapodás érvényességének lejárta után újabb tárgyalásokat kezdenek Nyugat-Berlin- ről. Gromiko ezután rámutatott, a pozitív eredmények elismerése mellett nem szabad szemet hunyni afelett sem, hogy néhány kérdésiben még továbbra is jelentékenyek az ellentétek. Ezek közé tartozik a nyugat-berlini csapatok létszámának csökkentése, aminek fontos szerepe lenne a megállapodás elérésében. A külügyminiszteri értekezlet nem tudott megállapodni az átmeneti berlini rendezés konkrét időtartamában sem. A nyugati hatalmak képviselői a jövőben remélhetőleg reálisabb álláspontra helyezkednek majd, mert Jelenlegi javaslatuk, amely öt évre irányozza elő az átmeneti rendezés érvényességét, a Szovjetunió száméira elfogadhatatlan; A nyugati hatalmak a megbeszéléseket csupán az átmeneti berlini rendezésre akarták korlátozni. Mindenesetre figyelemre méltó, hogy a nyugati hatalmak voltaképpen elismerték az NDK és az NSZK közvetlen tárgyalásainak szükségességét azokról a kérdésekről, amelyek a német békeszerződés előkészítésével, s a német egyesítésre Irányuló konkrét Intézkedések kidolgozásával kapcsolatosak. a párórás pihenő alatt a városi KlSZ-blzottság vendégei voltak az Avas szálló éttermében. * A Wochenpresse közlése szerint a VIT napjaiban Bécsiben hét nyelven kiadott és Ingyen osztogatott úszító alkalmi napilapok egy-egy példányának előállítása 6,5 schillingbe ■ került. Erre a teljesen hatástalan próbálkozásra 2,5 millió schillinget költöttek. Ennél is jóval nagyobb ösz- szeget áldoztak az akció szervezői a VIT-ellenes tájékoztató kioszkokban tomnaszámra felhalmozott röpcéduláikra, s a különféle füzetekre. A VÍT hatásának „ellensúlyozására“ épített kioszkok és az osztrák főváros több pontján rendezett kiállítások költségeit a szakemberek 6—8 millió schil- lingre becsülik. Ehhez járul a külföldről tömegesen Bécsibe hozott „tájékoztatók“, német fasiszták, román vasgárdisták, magyar nyilaskeresztesek, ukrán fehér gárdisták stb. bére. Mindegyikük 300 schilling napidíjat kapott és naponként 1200 schilling „dologi kiadást“ számolhatott el; Ha mindehhez hozzászámítjuk a reakciós ellenmozgalomnak a VIT-et megelőző kiadásait, a sokféle uszító falragasz és röplap, valamint a különböző „előkészítő tanfolyamok“ és értekezletek költNATO szabályainak felülvizsgálását és hogy Franciaország mint fontos NATO-szövetséges, nagyobb betekintést nyerhessen Amerika és Anglia atomfegyverkezési titkaiba. De Gaulle az amerikaiaktól több támogatást akar kérni az i Algéria elleni akcióihoz, Ámde elképzelésük szerint a németek közvetlen tárgyalásainak a négy nagyhatalom gyámkodásával kellene foly- niok. Gromiko ezután értékes haladásnak mondta, hogy a konferencián tisztáztak számos félreértést és határozatokban körvonalazták a felek álláspontját. Egy sereg kérdésben közeledtek egymáshoz az álláspontok. Megjegyezte: nem titok, hogy annak a politikának a gyökereit, amelyek az országok közeledésének aláaknázá- sára irányulnak, mindenekelőtt bizonyos nyugatnémet körökben kell keresni. Kijelentette: a szovjet kormány véleménye szerint megvan a lehetősége, hogy olyan megoldást találjanak mind a német békeszerződés, mind pedig Nyugat-Berlin kérdésében, amely megfelel a béke, az európai népeik, köztük a német nép érdekeinek is. Gromiko hangsúlyozta, hogy a nemzetközi légkör megjavításában nagy jelentősége van bizonyos országok között a kapcsolatok fejlesztésének. Megemlékezett Macmillan moszkvai látogatásáról, valamint Mikojan, Kozlov és Nixon utazásának jelentőségét méltatta. Végül Hruscsov és Eeisenhower kölcsönös látogatásairól szólva megállapította: a Szovjetunió és az Egyesült Államok vezetőinek küszöbön álló találkozásai történelmi fontosságúak és ezt az egész világon felismerik. Herter beszéde Herter amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy az átmeneti berlini rendezésnek öt lényeges eleme van: a csapatok létszáma, a csapatok fegyverzete, a Berliniben íolységeit, kiderül, hogy a VIT- ellenes alkció sokkal több pénzt nyelt el, mint ameny- nyibe a VII. VIT került. Napjainkban gyakran hallunk a vallás képviselői részéről olyan véleményeket, hogy a vallás a tudománynak nemhogy ellensége lenne, hanem ellenkezőleg, a vallás a tudományok támogatója. Ezt annak, alapján jelentik ki, hogy a tudomány éppúgy istentől ered, akár a vallás, ezért nem lehet ellentmondás vallás és tudomány között. Ha mégis felmerül látszólagos ellentét a vallás alapját jelentő hit és a tudomány alapját jelentő tudás között, annak oka nem a vallás és a tudomány ellentétes természetében keresendő, hanem a tudomány vagy a vallás képviselőinek szubjektív tévedésében. A vallás képviselői azt állítják, hogy akkor következik be ellentmondás tudomány és vallás között, ha esetleg a vallás képviselői a tudomány terén alkarnak döntő szót mondani, vagy akkor, ha a tudomány művelői vallási térre kalandoznak és következtetéseiket ide is ki akarják terjeszteni. A határok kölcsönös tiszteletében vélik megtalálni a tudomány és vallás közti békét, harmonikus együttélést. Azt mondják, hogy az egyház nemcsak nem ellensége a tudományoknak, hanem ellenkezőleg: azokat mint istentől eredő nemes hajtásokat minden erejével előmozdítja. Ha a vallás képviselőinek ezen állításbit összevetjük a modem tudományok eredményein nyugvó dialektikus materialista világnézettel, akkor azt kell megállapítani, hogy ez az állítás nemcsak a dialektikus materialista filozófiával, tatott „barátságtalan tevékenység“ kérdése, az egyezmény időtartama és a Nyugat- Berlinnel való összeköttetés; majd a már ismert nyugati álláspont összegezése után hangsúlyozta: „Azt hiszem, a konferencia munkája hasznos volt, mivel körülhatárolta azokat a pontokat, amelyek a berlini rendezéshez vezethetnek“. Couve de Murville beszéde Többek között a következőket mondotta: „Azért határoztuk el tárgyalásaink megszakítását, mert bizonyos lényeges nehézségekbe ütköztünk, amelyeket pillanatnyilag képtelenek vagyunk leküzdeni. A megoldás megérlelődéséhez bizonyos megfontolás! időre van szükség. A mostani genfi kereteknél szélesebb összefüggéseik között." Selwyn Lloyd beszéde Selwyn Lloyd angol külügyminiszter szerint a tárgyalások légköre barátságos volt és őszinte óhaj nyilvánult meg, hogy közös alapot találjanak. Bár a részvevő felek kitartottak elvi álláspontjuk mellett, semmi olyan nem történt, ami megnehezítené a problémák jövőbeni megoldását. Grewe nagykövet a nyugatnémet küldöttség képviseletében a többi felszólaló tárgyilagos hangjával éles ellentétben NDK-ellenes kirohanásokkal fűszerezte beszédét. Ismét mereven elutasított minden közeledést és minden közvetlen tárgyalást a két német állam között, mert az szerinte „örökössé tenné Németország megosztottságát.“ Dr. Lotbar Bolz az NDK külügyminisztere felszólalásában hangsúlyozta, hogy a Német Szövetségi Köztársaság jelenlegi kormánya a tárgyalás legfőbb zavartkeltő- jének és a pozitív eredmények legfőbb akadályozójának bizonyult. A német népnek a békeszerződésre való jogát a konferencia valamennyi résztvevője elismerte, és azt is, hogy nem lehet időtlen Időkig fenntartani Nyugat-Berllnben a megszállási rendszert. hanem a modem tudományokkal sem egyeztethető össze. A dialektikus materializmus a modem tudományok eredményeire támaszkodva a logikai szükségszerűség erejével bebizonyítja, hogy hit és tudás, vallás és tudomány természetüknél fogva, lényegüket tekintve ellentétesek. Köztük merev, áthidalhatatlan ellentmondás van. Ez az ellentmondás nem szubjektív jellegű tévedések következménye, hanem annak, hogy míg a tudomány a valóság törvényszerűségeit igaz módon, tehát magának a valóságnak megfelelően visszatükröző tudatforma, addig a vallás nem más, mint az embernek a természethez és egymáshoz való viszonyaiknak torz, fantasztikus visszatükrö- zése. Ennek következtében a vallás és tudomány között igazi egység a történelem során soha nem volt és napjainkban sincs. Csupán csak látszólagos egység lehet tudomány és vallás között. Látni fogjuk azt, hogy a vallás tulajdonképpen csak századunkban hangoztatja a vallás és tudomány egységét. Századok hosszú során keresztül a vallás a legádázabb harcot vívta a tudománnyal, annak fejlődését mindéin eszközzel igyekezett meggátolni. Nem lehet valódi egység tudomány és vallás között azért, mert minden tévedés gátolja az ember gyakorlati tevékenységének sikerét, akadályozza a gyakorlati tevékenység fejlődését. így a vallás, mint torz, hamis ismeretek rendszere, gúzsbaköti, lefegyverzi az embert a természettel vívott harcában. A szokássá vált vallási hiedelmek a tradíció erejével gátolják az emberi tudás fejKereken 300 esztendős hagyománya van hazánkban a kukoricatermesztésnek, de a vetésterületben, a termesztés módszereiben és technikájában egészen a legutóbbi időkig nem történt lényeges változás. Csak két évvel ezelőtt indult el a kukorica új, hódító útjára Magyarországon és már az eddigi sikerek is döntő jelentőségűek. A múlt évihez képest az idén mintegy 120 000 holddal bővült a kukorica vetésterülete országosan, elsősorban a termelőszövetkezeti gazdaságok térhódítása révén. Az idén már több mint 110 ezer holdon alkalmazták a négyzetes vetési módszert. Hatalmas fejlődés tapasztalható a kukorica termesztés gépesítésénél: a talajelőkészítést, a vetést és a vetésápolást a szocialista nagyüzemekben az Idén csaknem teljes egészében géppel végezték. A tavasszal például már ezer átalakított négyzetbevető gép dolgozott a nagyüzemi gazdaságok tábláin, a jellemző, hogy még az idén további kétezer új négyzetbevetőgépet kap a mezőgazdaság. Rendkívül nagy jelentőségű a hibridkukorica vetésarányának megnövekedése. A tapasztalatok szerint ugyanis egyedül a hibridvetőmag alkalmazása révén 20—25 százalékkal növekszik a kukorica terméshozama. Pedig az egész kukorica vetés- terület egy százaléknyi terméshozam-növekedése körülbelül 5 800 000 kiló hús termeléséhez szolgáltat elegendő takarmányt. A hibridkukorica vetési aránya több mint ötszörösére nőtt egy év alatt, tavaly az egész vetésterület hét százalékát, az idén pedig már 36 százalékát vetették be hibridmaggal. A számításokból kitűnik, hogy ha az egész kukorica-vetésterület 75 százalékán hibridmagot használunk —, ami 1961-re van előirányozva — évente körülbelül háromnegyed milliárd forinttal növelhetjük a mezőgazdaság termelési értékét. lődését. Ha kissé közelebbről megvizsgáljuk a vallásnak a tudományokhoz való viszonyának történetét, akkor azt látjuk, hogy az egyház nagyon messze állt attól, hogy a tudományt „mint istentől eredő nemes hajtásokat, minden erejével előmozdítsa”. Ez a történelem éppen azt igazolja, hogy az egyház a tudomány legnemesebb, az emberi tudás fejlődését elősegítő hajtásokat a legdurvább módon nyesegette. Időszámításunk szerinti 380- ban I. Theodosius császár a kereszténységet hivatalos államvallássá tette. Ezzel kezdődik a kereszténység „diadalútja”, melyet rögtön a kezdet kezdetén minden tudománnyal való legádázabb harc és leszámolás kísér. A keresztény egyház olyan drákói rendszabályokat foganatosított minden tudományos kísérlettel szemben, amelyre nincs példa az emberiség történetében. Az egyház gondoskodott arról, hogy itt a földön a szellemi élet is a siralomvölgye legyen az anyagi nyomorúság mellett. Az aszké- tikus életet, az önsanyargatást és a tudatlanságot, a világtól és a tudományoktól való elzárkózást tette életeszménnyé. A hit védelme megkövetelte a tudományokkal való kíméletlen leszámolást. A tudományok helyett az egyház létrehozta a teológiát, melynek alapja a tudással szemben a hit. Az egyház kijelentette, hogy a vallás tételeinek Igazságát nem az ész, hanem a hit mérlegére kell tenni. Uralkodóvá vált Tertul- liánus egyházatya azóta hírhedté vált mondása: „Credo quia absurdum est” (Hihető, mert lehetetlen). Tertulliánus mondása egyenesen az abszurA kukorica az idén — a kedvező időjárás és nem Utolsó sorban az idejében végzett jó növényápolási munkák, valamint az említett korszerű termesztési módszerek alkalmazása révén —- minden eddigit meghaladó bőséges termést ígér. A silóku korica-termesi'.tésé- nek nincsenek nálunk régi hagyományai. Főként csalmádét és sűrű-soros vetésű kukoricát termesztettek silózásra néhány ezer holdon, elavult módszerrel. Az idén már keréken 144 000 holdon termesztenek hazánkban silókukoricát, amely nck nagy részét a legkorszerűbb, négyzetes-fészkes szovjet módszerrel vetették. A silókukorica egész vetésterületének mintegy 60—65 százaléka a termelőszövetkezeti gazdaságoké. Az idei silókukoricák a tavalyinál is lényegesen jobbak, nagyobb termést ígérnek. Nehéz feladat elé állítja a bő silókukoricatermés betakarítása a gazdaságokat. Szerencsére az idén már a betakarítási munkák nagy részét is gépesíteni lehet. Annyi hazai gyártású, továbbá a Szovjetuniótól és az NDK-tól kapott silókombájn áll rendelkezésre, hogy minden gépre körülbelül száz hold betakarítása Jut. Arra kell törekedniök a gazdaságoknak, hogy az idejében és jól betakarított kukoricát azonnal silózzák, legfeljebb egy-íkét napig tartson egy-egy silótér megtöltése. Nagy gondot fordítanak az idén a kukoricavetőmag termesztésére. Csaknem 23 000 holdon terem Jelenleg hlbridvetőmag. A kedvező időjárás és a jó munkák eredményeképpen remélhető, hogy a tervezettnél sokkal nagyobb lesz a hibridkukorica-vetőmag termés. Valószínűnek látszik, hogy a hibridmag nemcsak az 1960 tavaszára előirányzott 1 200 000 hold vetésére lesz elegendő, hanem amellett módot ad a terv túlteljesítésére is. ditást teszi meg az ember számára a legideálisabb állapotnak. Szerinte „Jézus Krisztus és az evangéliumok után már semmi szükség sincs tudásvágyra és kutatásra”. Lactan- tlus, egy másik egyházatya pedig így vélekedett: „A lélek üdve legyen a legfontosabb gondunk. Teljesen fölöslegesek a természettudományi vizsgálatok. Nem azért teremtett isten, hogy megismerjük, amiket teremtett, hanem, hogy őt magát, az összes dolgok teremtőjét szemléljük és felismerjük”. Augustinus szerint is: „Teljesen haszontalan megismerni a természet titkait, amelyek rajtunk kívül vannak. Boldogtalan az az ember, aki mindezeket tudja, de, aki Téged nem ismer, boldog, aki Téged ismer, s mindezekről semmit sem tud”. Tehát az egyház mindenkinek legfőbb feladatául isten keresését és felismerését jelölte ki. De istent felismerni az emberi megismerés szokásos módján; az érzékszervek adataira támaszkodó gondolkodás útján lehetetlen, mert isten valójában nem létezik és ezért semmiféle olyan helyes, normális emberi ismeret nem lehet, amely istenről szól. Ezért Istenről csakis az emberi megismerés megtagadásának útján, azaz a tudományokkal szembenálló úton lehet valamilyen képet kialakítani. A hit éppen ezt a célt szolgálja. Augustinus nyíltan kijelenti, hogy a hit előtte jár az értelemnek. Ezzel az egyházi dogmák elleni minden fellépés jogosultságát kizárják, mert amit az egyház mond, az nem a közönséges megismerés kövébe tartozik. Az igazság az ember belsejében lakik szerintük. Ezt Külföldi VIT-küldöttségek hazánkban De Gaulle augusztus végén szeretne találkozni Eisenhowerral \ ^ Tudomány és vallás
