Dunántúli Napló, 1959. július (16. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-12 / 162. szám

6 NAPLÓ 1959. JÚLIUS ft A magyar konyha történetéből... A paprika pályafutása A paprikát a régi magyar kony­hán nem temerték. Hiteles ada­taink csak a XV. század, végétől vannak róla; amikor a paprika E heti divatképiink SS > r ..fi 1V' , ,1; 1. 'b ^ . *• . Kismamáknak is alkalmas ingxuha Spanyolországban bukkant fel; A XVI. században már Európa egyéb országaiban te elterjedt. Egy 1586- bam megjelent füvészkönyv meg­jegyzi; hogy a paprikát Sanyolor- szágban bors helyett használják. Tóth Béla ^Magyar ritkaságok’? című művében; mely külön feje­zetet szentel a paprikának — azt állitja; hogy hazai irodalmunk­ban legelőször Szened Molnár Al­bert szótárának 1604-i kiadásában fordul elő a török bors «piper indicum" néven. Az 1775-ben megjelent ;,Uj füves és virágos magyar kert’? című műben szerepel először a paprika mai nevén. Auguszt Elilovich Bér­űmben 1831-ben kiadott művében a. ;,Die Ungarn wie sie sind” ma­gyarországi útjáról beszámolva már igy ír a paprikáról: ;,A spa­nyol borsot Magyarországon pap­rikának nevezik és a magyarok­nak legkedvesebb fűszerszáma. Hihetetlen; milyen mennyiséget tesznek nemzeti ételeikbe; ami­lyen a gulyáshús (apróra vágott marhahús paprikáslével). Az erre nem szokott ínyre ez a gulyáshús úgy hat; mint az izzó parázs, vagy még rosszabbul!*? Alföldi Flatt KároOlyj kiváló mövényhjstóriku- sumk megállapítja; hogy a paprika a török hódoltság idején került hozzánk; valamint, hogy mint paraszti fűszert lenézték, ezért soha le nem írták és lassan lo­pakodva terjedt el és került vé­gül a urak konyhájára te. Tehát a paprikát az eddigi kutatások szerint Kolumbus hozta Európá­ba; így honosodott meg Spanyol- országban, később a törökök nyu­gati irányú térhódításaik idején magukkal hozták és tovább plán­tálták. Török basák kapáltatták; neveltették a meghódított magyar földön. Bizonnyal ízlett nyers ál­lapotában, ételbe főzve is, a csí­pős ízű ételeket különben te ked­velő magyaroknak. A paprika tér­hódításával a régi fűszerek hasz­nálata háttérbe szorult, majd Igen sokat közülük egyáltalán nem használtak a magyar konyhán (sáfrány; gyömbér; bazsalikorq). Lakásművészet Mostanában 60k új lakásba költöznek be boldog tulajdono­sok, s ezek közül nagyon sok az olyan fiatal házaspár, akinek még sosem volt lakása. Régi, vagy újabb, meglévő bútorokból nem nehéz berendezni az új lakást. művészeti Vállalat alkotásait is: a modem lakás kisbútorait, mű­vészi festményeit és dísztárgyait. Milyen legyen a mai ember ott­hona? Ne legyen túlzsúfolt, leve­gőtlen. A dísztárgy — ha kevés Is — legyen művészi és kifejező. Az olajfestmény ne édeskés giccs legyen, hanem mindennapi éle­tünket tükröző, vagy a természe­tet ábrázoló művészi alkotás. Egy művészi kép a falon; egy jól megválasztott és elhelyezett váza, tál. vagy doboz — árulkodik a la­kás tulajdonosának jó ízléséről, kulturáltságáról. A modem és célszerű kisbútor — mely a képzőművészeti boltban darabonként te vásárolható — ki­egészítője a művészi kerámia. Ezek alkotói közül megemlítjük a legnevesebbeket: Gorka Géza Kossuth-dijas és Kovács Margit Kossuth-dijas keramikusok, akik a brüsszeli világkiállításon nagy sikert arattak és magas elisme­rést nyertek. ötvösművészeink közül Tevan Margit Kossuth-dijas dobozai, táljai minden lakás dí­szei lehetnek. Sima Sándor és Kuszmann Károly kovácsoltvas lámpái, asztalai is ízléses kiegé­szítői szobaberendezésünknek. Gyakori, hogy már berendezke­dett családok te egy-egy hangu­latos sarkot alakítanak ki laká­sukban, iparművészeti alkotások­ból, mely aztán legkedvesebb he­lyévé válik otthonuknak. Ehhez nem is kell sok. Egy kovácsolt­vas asztal, két kényelmes szék, vagy fotel, egy álló hangulatlám­JUSSUNK FŐZZÜNK Nyári levesek és főzelékek Gombaleves Hozzávalók: 30 dkg borjúcsont, 13 dkg gomba, 1 db sárgarépa, l db petrezselyemgyökér, 6 dkg Z6fr, 6 dkg liszt, 3 dkg hagyma, 2 dl tejfel, petrezselyemzöldje, só, törött bors, kevés paprika. A csontot, zöldséget 1,5 liter sós vízben megfőzzük. A gombát meg­tisztítva. megmosva, szeletekre vágjuk, 2 dkg zsírban finomra vá­gott hagymát pirítunk, az össze­vágott gombát beletesszük, párol­juk, borsozzuk és a leszűrt csont­Apró jó tanácsok A szűk ruha villámzára sem nyí­lik ki állandóan, ha fordítva varr­juk be, vagyis ha lentről felfelé nyitódik. Időt és anyagot takarítunk meg-, ha konyhakésünket mindig élesen tartjuk. Ha éles kést használunk, akkor nem morzsálódlk vágáskor a kenyér, a sütemény, s minden munka gyorsabban megy. * Bizonytalan helyről vásárolt to­jásokat ne üssünk egymás után a tálba, hanem mindegyiket külön- külön egy csésze fölött törjük fel, nehogy egy rossz elrontsa a töb­bit, * A könnyen szétfövő burgonyát sós vízben tegyük főni, akár hé­jában, akár kockára vágva főzzük. lébe tesszük. 4 dkg zsírból és 8 dkg lisztből rántást készítünk, a vágott zöldpetrezselymet és pap­rikát beletesszük, a levesbe ke­verjük és 10 percig forraljuk. Tá­lalás előtt a tejfelt belekeverjük. Sóskaleves Hozzávalók: 30 dkg borjú- vagy sertéscsont (a csontle adja a leves „erejét”; de ha nem kapunk, enélkül te jóízű lesz levesünk) 50 dkg 6óska, 1 db sárgarépa, 1 db petrezselyemgyökér, 6 dkg zsír, 6 dkg liszt, 1 kis fej hagy­ma, 3 dkg cukor, 3 dkg vaj, 1 db zsemlye, a dl tejfel és só. A csontot; zöldséget i,5 liter sós vízben megfőzzük. 3 dkg zsírban a karikára vágott hagymát meg­pirítjuk, a megmosott sóskát be­letesszük, félóráig pároljuk és a leszűrt csontlével felöntjük. 3 dkg zsírból és 6 dkg lisztből rántást készítünk, kevés hideg vízzel fel­engedjük, a levesbe keverjük, 10 percig forraljuk és szitán áttör­jük. Tálalás előtt belekeverjük a tejfelt és zsírban pirított zsemlye- kockákkal pároljuk. Karalábé főzelék Hozzávalók: 1 kg karalábé, 4 dkg zsír, 6 dkg ltez, só; 2 dkg cukor; 1 dl tej; törött bors; 1 csomag zöldpetrezselyem. A megtisztított karalábét négyszögletes szeletek­re vágjuk és forrásban levő sózott vízben megfőzzük. Világos rántást készítünk, hozzáadjuk a finomra vágott zöldpetrezselymet. Hideg­vízzel felengedjük és a puhára főtt karalábéra öntjük. A berán­tott karalábét jól felforraljuk és • cukorral, törött borssal ízesítjük. CMAN/t Annái több gondjuk van azok­nak ; akiknek se bútoruk, 6e ké­pük, se dísztárgyuk, amivel be­rendezhetnék és otthonossá te­hetnék a lakást; Nem is olyan régen a komplett szobaberendezés divatja járta. A mai lakásokat a mai ember igé­nyelnek megfelelően építik és ezek a régi divattal ellentétben egészen újfajta berendezést kí­vánnak; A ma és a jövő bútora az új formájú és anyagú kisbú­tor, melyeknek tervezésében, sőt kivitelezésében iparművészeink te részt vesznek. A pécsi lakossággal a Képcsar­nok Vállalat segítségével tartanak kapcsolatot iparművészeink. A Képcsarnok Vállalat pécsi szalon­jában hozzák forgalomba az ipar­oson* & pa, egy kerámia virágtartó és ha­mutól. A falra egy-egy kis mű­vészi festmény; vagy rézkarc. Mindez anyagiakban sem Jeűent nagyobb terhelést; mert ezek a lakberendezési tárgyak részére is megvásárolhatók. A képzőművészeti boltba egyéb­ként nagyobb szállítmány érkezik a közeljövőben. Érdemes lesz a meglévő és a frissen érkezett da­rabokból is válogatni j, , ( DEMÉNY OTTÖ: Gyermeküdülők Béka iskola Béka király fiacskája megy a tavi iskolába. Felségtek mit tanultak? Hány lába van egy szúnyognak? Kettő elöl, bárom hátul, elég is az iskolábul. Béka király felesége szúnyogot rántott ebédre» Királyúrfi nézi-nézi, vajon mi jut abból néki? Nem tanultál, Bonifác! öt lábból egy térdkalács. > Hazánk legszebb tájain, sok l régi főúri kastélyban ma gyer­> meküdülők vannak. Ezek a • kastélyok a felszabadulás előtt t csupán néhány kiváltságos ! ember szórakozásának, vadá­* szatainak színhelyei voltak. ! Ma munkások, parasztok, ta- i nítók, orvosok, mérnökök, tiszt } viselők gyermekei üdülnek [bennük. Legnevezetesebb gyér : meküdülőkké átalakított kas- ■ télyok: A parádfürdői és parádsas­vári kastélyok a Károlyi-család vadászkastélyai voltak, a tó- almási és ormánpusztai üdü­lőket Festetics báró egykori kastélyaiban helyezték el, a vajtai kastély Zichy grófé, a nógrádgárdonyi Majláth grófé, a tordasi Dréheré, a híres sör­gyárosé, a röjtökmuzsalyi pe­dig a Vatikán államé volt. Csehimindszenten, Velencén, Balatonedericsen, Csikóspusz­tán is főurak régi kastélyaiban pihennek a gyerekek. Ejnye, ejnye, ez a rajzoló bácsi nagyon furfangos egy em­ber. Nézzétek meg gyerekek ezt a rajzot s ami hibát rajta észre vesztek, „Úttörő” jeligére küldj étik be szerkesztősé­günknek. A legtöbb hibát észre vevők között három szép könyvjutalmat sorsolunk ki, A NÉQY MOLNARLEQÉNY Rodolfo bűvéssiskolája Repülő tojás Tegyünk egymás mellé két poharat az asztalra, az egyik­ben helyezzünk el egy tojást és kérdezzük meg: ki tudja ezt a tojást úgy átjuttatni a másik pohárba, hogy sem a tojáshoz, sem a pohárhoz nem ér hozzá? Valószínű, hogy a feladatot senki sem fogja megoldani, pedig egyáltalán nem nehéz. A tojásnak ugyanis üres tojás­héjnak kell lennie, amelyen a kifújáshoz fúrt lyukakat gondosan leragasztottuk. Ah­hoz pedig, hogy ez a tojásnak tűnő üres tojáshéj a másik po­hárba kerüljön, csupán a to­jás és a pohár fala közé kel­fújni, mire az a levégő erejé­től át fog repülni. Bemutatás előtt mindenesetre próbáljuk ki a mutatványt és feltétle­nül széles szájú poharakkal „dolgozzunk“. V I T 1945-ben a DÍVSZ alakuló kong­resszusán javaslat hangzott el a világ Ifjúságának a béke és ba­rátság szellemében megrendezendő találkozóira. E javaslat alapján tartják kétévenként más-más or- lzág fővárosában a Világifjúsági Malúiktzrókat. AZ eddig q/egimndt­zett VIT-ek színhelye és a részt­vevő fiatalok száma: 1947 Prága 17 000 fiatal 71 országból, 1949 Bu­dapest 10 SOÓ fiatal 84 országból, 1951 Berlin 26 000 fiatal 104 ország­ból, 1953 Bukarest 29 000 fiatal 111 országból, 1955 Varsó 30 000 fiatal 114 orsgágbóli 1957 Moszkva 34 000 natal m - ­Négy fia volt a molnárnak. És persze volt egy malma, egy kakasa, egy macskája, meg egy létrája. Amikor meg halt, a legidősebb fiú örökölte a malmot, a második a ka­kast. A harmadiké lett a lét­ra, a legkisebbiké meg a macs ka. Mondanom sem kell, úgye, hogy az járt jól, aki a malmot örökölte. Ment a mun ka, volt gabonája: bezzeg a többinek semmije sem volt. Egy napon igy szólt a leg­kisebb molnárlegény: — Én bizony elmegyek sze­rencsét próbálni. — Azzal zsákba rakta a macskát, hátá­ra vette és elindult. Ment, mendegélt, míg egy ismeretlen országba nem ért. Bekopogott az első tanyára. A konyhában a gazdaasszony ép pen levest főzött a gyerekek­nek. De egyik kezében hatal­mas botot tartott, s az egere­ket zavarta szüntelenül, hogy fel ne falják a levest. Ebben az országban ugyanis nem volt macska és az egerek mindent megettek. Várj csak. jó a;szony — szólt a molnárlegény, — van nekem egy kis állatom, meg­lásd, nyomban eltünteti a ha­szontalan egereket. — Ezzel kiengedte a zsákból a macs­kát. Az meg futott ide, futott oda, s nem telt bele két perc, egyetlen egeret sem lehetett látni. Nosza, megörült az asz- szony, el is mondta mindenki­nek a dolgot. És megvették a macskát egy zsák aranyért. — No nekem már van mit aprítanom a tejbe — szólt a legkisebb molnárlegény, ami­kor hazaért. Aztán elmesélte testvéreinek, mi történt. Ment, mendegélt, s nemso­kára olyan furcsa országba ért, ahol szekérrel mentek a napért, mert nem volt kaka­suk. A molnárlegény bekopo­gott az első tanyára és szállást kért éjszakára. Jól van, mond ta a gazda, — de reggel korán kell ám felkelnünk, mert raj­tunk a sor, mi megyünk a napért. — Micsoda? A napért men­tek? — csodálkozott a mol­nárlegény, — Ej de jól jártál! — irigy­kedtek a testvérek. S akié a kakas volt, így szólt: — Bi­zony én is elmegyek szeren­csét próbálni. — Azzal zsák­ba tette kákákét ég «üaduK* — Úgy bizony — erösködött a gazda, s elmondta nagy ba­jukat. — Sose fáradjatok — neve­tett a molnár legény. — Van a zsákomban egy kis állat, az majd elmegy nektek a nap< Másnap hajnalban aztán, a: kor a kakas kukorékolni k dett, _ felkelt a nap. Per nagy'volt az öröm. A kak megvették egy zsák arany< Ment, mendegélt a moln legény hazafelé s útközt mit látott? Egy malom vit Iáját javították, de úgy, h{ egymás vállára álltak az e . berek, hogy elérjenek a n gasba. Ebben az orszást ugyanis nem ismerték a ! rát. — No eredj te is szerenc próbálná — mondta a moln legény a bátyjának, amil hazaért — mert van ám ölj ország, ahol nem ismerik létrát. A bátyja pedig lét val a vállán elindult. Meg találta az Országot, el is a: a létrát egy zsák aranyért elégedetten tért vissza fa jába. De a legidősebb fiú, aki malmot örökölte, bizony rosszul járt. Mert a mai. egy szép napon megállt nem őrölt több gabonát, molnárlegénynek messze f re kellett vándorolnia, he megkeresse kenyerét. A tes- rei meg vígan éltek, mert n< fogyott ki zsebükből a pc soha. Fordította: Zrinszky É

Next

/
Oldalképek
Tartalom