Dunántúli Napló, 1959. július (16. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-12 / 162. szám

»59. JŰLIUS 12. NAPLŐ 7 Meg sem virradt a hajnal, Nótaszóvál, friss mosollyal Ébreszti már az ifjúság. Szél vághat, nap hevíthet, Nem zavarja terveinket; Kert lesz a hansági láp. (Hansági dal) A Kandó viMamosmozdony rekedten füttyén tett, a kocsik meglódultak, és elindult a sze­relvény Hegyeshalom felé. Itt vagyok Horvátkimüén, a Hanság szélén. A vasútállo­mástól vagy kétkilométeres út vezet a KISZ-táborba. Az állami gazdaság ezüst színű aluminium víztornya va­kítóan veri vissza a napfényt. Kutya meleg van. Szinte per­zépponti részén magas zászló­rúd, amelyen nemzetiszínű, KISZ-jelvényes lobogót lenget a szól. Délután 5 óra felé jár, a pi­henő és szabadfoglalkozás ide­je. A fiúk Fecskében futbal­loznak, ping-pongoznak a tá­bor területén. A vendégsátorban középko­rú, bajuszos, hosszúhajú férfi fekszik az ágyban. Hasonlít Móricz Zsigmondhoz. Jó tábor­beli szokás szerint azonnal le­tegez és megmutatja aznapi „termését”. Váradi Lajos a neve, az egyik győri technikum tanára. Festőművész. A napi „termés” 6—7 krétavázlat és körülbelül tét. Az árkok — a hajszál- esövesség törvénye alapján — összegyűjtik és levezetik a vi­zet. A felszabadult terület az or­szág legkitűnőbb termőföldje lesz. A koromfekete, tőzeges, pihent föld búsásan jutalmaz­za a fáradságot. Búzáiból 15 a tábor három legjobb bri­gádja. Időközben a nap is befejezi körútját az égen. Bíborvörös korongja lehanyatlik a látha­tár szélén, döngicsélni' kez­denek a szúnyogok. S hiába csapkodsz, tű-fullánkjuk min­den szabad testrészedet eléri. két kilométer hosszú árok utolsó részét ásták. Először a Mecsek-brigádhoz siettem. Vezetőjük, ifj. Achátz Imre, az ismert nevű országgyűlési képviselő fia, már elutazott Budapestre, felvételi vizsgára. Most Herger András dirigál­ta a fiúkat. Jobban mondva nem is kellett itt dirigálni, meri régen láttam ilyen lel­kes gárdát. Vidám, lebírhatatlan kedvű fenegyerekek. Volt olyan nap is, hogy majdnem 500 száza­lékra teljesítették a normát. A szúnyogokat és bögölyöket elhessentve, kifogylh atatlan energiával ássák az árkot. — Hogy érzitek magatokat, fiúk? — kérdeztem tőlük. — Jól — válaszoltak kórus­ban. — A koszt? — Kitűnő! A reggeli szalon­na akkora volt, hogy nem mér tem volna a lábamra ejteni, nehogy eltörjem ... Tegnap fürödni voltunk Móváron ;;} zseí nevű tanárát, aki — mint mondották — a napokban ut'a zott el államvizsgára. Úgy dől gozott velük, mint pajtás a pajtásaival — még Budapest­ről is buzdította a fiúkat. Az­zal fejezte be levelét, hogy „tabaki módszerrel“ dolgozza­nak. Hogy mi az a „tabaki mód­szer?“ Amint egymás szavá­val elmondják, Rudyard Kip­ling egyik v„regényhőse“, egy közönséges hiéna után nevez­ték el. Ez a hiéna a vadálla­tok után összeszedte a mara­dékot. Nos, ők is beállítottak néhány lapátost, akik az ásók után összeiko tarják és kilapá­tolják a fellazított földet. így gyorsabban megy a munka. Hát ez az a „tabaki módszer“. Szinte „késhegyig menő“ harc folyt a Mecsek és a Veszp rém megyei Mikulás-brigád között az első helyért. Amikor már csak néhány század szá­zaléknyira csökkent a kettő­jük teljesítménye között a A Schanzl-brigád, a verseny harmadik helyezettje. A Mecsek-brigád július 9-én kiásta a kijelölt árokreszt. Pénteken, az utolsó, táborban töltött, napon már csak tere­getni valójuk maradt. zsel a föld, csipetnyi feThő- foszlányt sem látni a végtelen légóceánban. Nem mindenna­pos idő ez errefelé. A táj tökéletesein sík, de nem olyan egyhangú, flpint a Nagy Aiföidön. Csak néhány kilo­méterre lehet ellátni, minden­felől dúslombú nyár- és fűz- ligeterdők zárják be a látha­tárt. A Hhegő, cserepes föld bő­ségesen ontja kincseit. A szól- döntötte árpa hihetetlenül sű­rűnek látszik, a húsos répa- leveieket majd szétfeszíti az éltető nedv. Elmaradnak a művelt föl­dek, s a magasfeszültségű táv­vezetékek. Az útmenti árok mindjobban kiszélesül, e vize 60x35 cm-es pasztellkrétarajz. Az árokban dolgozó fiúkat áb­rázolja murika közben. A vilá­gos színek szinte világítanak a sátor félhomályában. A kép annyira megkapó, hogy önkén­telenül felszisszenek. Uj barátom közben buzgón teregeti a karját egy vizes tö­rülközővel. Arcvonásain a fáj­dalom árnyékai. Megégette a karját: annyira belemerült a munkába, hogy nem vette ész­re a tűző nap hevét. Jankovics Gyöngy táborpa­rancsnak és Pósfai táborveze­tőségi tag tájékoztat a tábor életéről és munkáfláról. Pósfai budapesti egyetemi hallgató. Hatalmas szál molett fiú, ő a tábor „műszakija”; mázsás termésátlagra lehetne számítani, a kender, cukor­répa még gazdagabban fizet. Arany hely ez a paprikának, uborkának, salátának — Bécs közelsége nagyon kívánatossá tenné a termesztésüket. Jankovics György táborpa- rancsmok szőke, győri pedagó­gus. Ö a tábdr életét ismerteti. Június elején nyílt meg, most vagy 400 baranyai és Veszp­rém megyei középiskolás lak­ja. Június 28-án érkeztek meg, július 11-én mennék. A bara­nyaiak száma meghaladja a kétszázat, ebből 90 a .Nagy La­jos, 55 a Széchenyi Gimnázium tanulója. Az első nap nagy megpróbál­tatás dó állította a fiúkat. Elemi erejű vihar tombolt a Hanságban. Ahogy az egyik pé­csi fiú írta a versében, sírt, jajongott a láp, rémülten vij­jogtak a sirályok, óriási víz­tömeg zúdult alá az égből. Az orkánerejű szél tíz sátrat fel­döntött, a piszkos színű ár ma­gával ragadta a lábbeliket. Néhány sátor teteje a reázú­dult víztömeg súlya alatt be­szakadt. S még nagyobb lett volna a kár, ha a fiúk nem verekszenek a természettel szinte hősies • elszántsággal. A táborvezetőség 3 deci bort és száraz ruhát osztott ki közöt­tük a vihar után. Reggel fél 5 órakor ébresz­tik a tábort. Fél hat előtt reg­geli és zászlófelvonás, onnan munkába indulnak az ifik. Hat órakor kezdenek és délig dolgoznak. A napi norma két köbméter. Nem sok, a tábor átlagos teljesítménye 2,2 köb­méter. A Mecsek-brigád 4,2, a Veszprém megyed Mikulás- brigád 4,02, az ugyancsak pé­csi Schanzl-brigád 3,16 köb­méter fejenkénti átlagos tel­jesítménnyel büszkélkedik. Ez No de sebaj, itt az Anatox, ez a barna, erősszagú folyadék. Bekenjük vele magunkat és szúnyog koma csak száll, száll, de nem telepedik meg az em­ber karján. Egy üveg Anatox ára közel 50 forint. Minden sátor kapott 1 üveget.'. Besötétedett, itt a vacsorá­idé. A fiúk immár katonairu­hában, csajkával a kezükben .ii-basorban állnak az ételért. A szakács jó mélyre meríti a kanalát a nokedliben, s bősé­gesen megöntözi a húsos lével. A tábor degeszre tömi a ha­sát. Mindenki annyi kenyeret eszik, amennyit akar. A regge­li fél literes kávéporcióhoz 5 deka vajat és két kocka­sajtot, vagy hagymát és nagy darab szalonnát adnak. Az ebéd is ilyen bőséges, a fiúk elégedettek a koszttal: Másnap, kora reggel láttam a murikát. A baranyai és veszprémi ifik a körülbelül Váradi Lajos festő másnap már vigyázott a karjára. Ka­bátba öltözötten festegetett az árok partjánál. Ebéd utómtól takaródéig mindenki pihen és szórakozik. Futball, ping-pong, sakkfelszerelés, könyvtár és még sok más lehetőség teszi a pihenőidőt kellemessé. (Mosonmagyaróvár közhaszna különbség, a Mecsek-brigád latú neve) 5;;Mi leszünk az kint maradt délután 4 óráig, elsők! Másnap reggel már csak „te­Nagyon dicsérték a Nagy regetni valójuk” maradt, míg Lajos ■ Gimnázium Bognár Jó- a többi brigád még javában ásta az árkot: —— . ..................... —---A Mikulás-brigád persze dohogott. Ú gy emlegette ezt a délutáni túlórát, mintha a Mecsek-brigád bűnt követett volna el. Az ő vasárnapi túl­órájukról bölcsen hallgattak. i;: Gondolom, azóta már megbékéltek egymással. Az utolsó versenyeredmény érté­kelése után a búcsú-tábortűz utolsó lángjainál egymásba fonódtak a kemény munká­ban megkérgesedett kezek. Két soha el nem felejthető hetet töltöttek el a láp-világ­ban, megismerték és megsze­rették egymást. Viszontlátásra nádas, sírá- . lyok és jó fekete hansági föld! A szúnyogokat és bögölyöket egye meg a fene! Magyar László A két kilométeres csatorna első része, a hangyaként dol­gozó középiskolás fiatalokkal- Az árok legelején a Mecsek- brigád nagy riválisa, a Veszprém megyei Mikulás-brigád serénykedik. poshadó szagot áraszt magá­ból. Lármás sirályok cikáznak a levegőben, előnyomul a nád és a sás. A Mező Imre önkéntes ifjú­sági építőtábor egy erdősáv mögött terül el. A táborkapu előtti víztornyok alatt Fecs­kébe „öltözött” izmos, bamára- sült hátú fiúk zuhanyoznak na-gy élvezettel. Maga a tábor, vagy negyven lakósátorból, s hullámos falú aluminiuroé-pületokból áll. Kö­A Hanság körülbelül húsz négyzetkilométernyi területét akarjuk meghódítani. Nád, sás, savanyú fű borítja. A talaj olyan sü-ppedős, mintha sző­nyegen járnánk. Már az első ásónyomra víz tör fel. A Hanság északkeleti csücs­kén vagyunk. A miénken kí­vül még két KlSZ-tábor dol­gozik, tehát három irányból rohamozzuk a lapos, zsombé­kos világot. Hosszú, mély ár­kokkal szabdaljuk át a terüle­ti baráti népek életéből Egy ember, egy traktor, száz hektár Románia 9 701 000 hektárnyi }szántóterületéből a múlt év­iben 920 000 hektár már az álla­mi gazdaságokhoz tartozott. |Most tervbe vették, hogy új •földek hasznosításával, tóváb- 'bá eddig a néptanácsok, a kü­lönféle intézmények és válla­latok kezelésében lévő 132 000 !holdnyi szántó átvételével az idén 1 250 000 hektárra nőve- [lik az állami gazdaságok szán­tóterületét. Tizenhárom új ál­lami gazdaság is alakul még >ebben az esztendőben. A múlt év elején az állami •gazdaságok 13 241 traktorral, [5166 'gabonavetőgéppel és >2540 gabonakombájnnal ren­delkeztek. A múlt évben 1957- ,’hez képest 49 százalékkal nő­in-élték a gépi munkák volume­nűét az állami gazdaságokban. •A főbb munkálatokat a követ- ’kező arányban gépesítették: 98 százalékban a szántást, 96 szá­zalékban a vetést, 92 száza­lékban a gabonafélék aratását és 92 százalékban a kukorica ápolását. A termelési költségek csök­kentése érdekében egyes álla­mi gazdaságokban még 1957- ben kísérletlcéppen bevezették a munkaszervezés magasabb formáját: 500 hektár megmű­velésére 5 gépkezelőből és 5 traktorból álló brigádokat szerveztek. Az 500 hektárból átlagosan 200 hektárt búzával, 200 hektárt kukoricával és 100 hektárt takarmánymagvakkal vetettek be. Ezek a brigádok az. állami gazdaságok többi traktorosához képest 3—10 má­zsával növelték a gabona hek­tárhozamát, 20—30 százalékkal emelték a munlca termelékeny­ségét és jelentősen csökkentet­ték az önköltséget, A pietroui állami gazdaságban például az említett komplex brigádok bú­zából hektáronként 2038 lej tiszta jövedelmet értek el, a gazdaság többi részlege pedig csak 589 lejt. A perjámosi (Temesvár-tár- tomány) állami gazdaságban tavaly Bobu Traian szervezte meg az „5 ember, 5 traktor, 500 hektár“ elv alapján az első komplex traktorosbrigádot. A gazdaság vezetősége 5 db „VTOS—26“ traktort, 5 gabona kombájnt, 4 , vetőgépet, tár­csákat, boronákat és 2 kukori­cabetakarító kombájnt bocsá­tott a brigád rendelkezésére;. Bobu brigádja búzából 2 má­zsa 28 kilóval, szemeskukori- cából 80 kilóval, silókukoricá­ból pedig 64 mázsával takarí­tott be többet a gazdaság hek­táronkénti Maginál, Bobu Traian a tavalyi ta­pasztalatok alapján arra a kö­vetkeztetésre jutott, hogy megfelelő körülmények kö­zött egymaga 200 hektár föl­det művelhet meg. Erre a gaz­dasági évre már ilyen válla­lást is tett, így a Bobu-brigád az idén 500 helyett már :íiM hektár földet művel meg. Egyre inkább tért hódít %z ..1 ember, 1 traktor, 100 hek­tár“ mozgalom. Az állami gaz­daságokban az „5 ember, 5 traktor, 500 hektár" mozga­lomban 1957-ben 129 brigád, 1958-ban pedig 726 brigád vett részt. Az ilyen brigádok szá­ma ebben az évben már 8lo­re emelkedett. Persze nem le­het akárki a komtílex-hr'.nil ragja. A legfőbb követelmé-ro hogy jó traktorista, de ugyan­akkor jó agronómus is legyen az illetőe

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom