Dunántúli Napló, 1959. július (16. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-12 / 162. szám

»59. JÚLIUS 12. NAPLÓ 3 Háromszorosára növekedett a tsz>ek baromfiállománya Július 1-ig 60000 darab naposbaromfit és előnevelt csibét vásároltak a baranyai termelőszövetkezetek H mongol népi forradalom évfordulójára A baromfitenyésztés, illetve hizlalás ez elmúlt évhez ké­pest az idén ugrásszerű fejlő­désnek indult a megye terme­lőszövetkezeteiben. Ez a fej­lődés nemcsak a tsz baromfi­ét állomány számszerű fejlődésé­ben, hanem a szakszerűbb te­nyésztésben és tartásban, a kisebb elhullás! veszteségek­ben, és általában a jövedelme­zőbb gazdálkodásban mutatko­zik meg. Hisz csakis a jöve­delmező baromfitenyésztés eredményezhet ilyen nagy arányú érdeklődést és ekkora számbeli emelkedést, mint ez a mostani. 1958-ban a termelőszövetke­zetek összesen 28 000 darab baromfit vásároltak a megyé­ben. Ezzel szemben 1959-ben csak a mágocsi Béke Tsz egy­maga 26 200 naposcsibét ne­vel. Július 1-ig a tsz-ek, mint­egy 60 000 darab napos- és előnevelt baromfit vásároltak fel és további 30 000 darabra '1 az igénylésüket benyújtották, így ez a mennyiség az év vé­gére közel 90 000 darabra emel­kedik, s ez a szám a tavalyi­nak több, mint háromszorosa. Az ugrásszerű fejlődésre jel­lemző, hogy egyes tsz-ek így például a babarci Béke Tsz, A cementipar a kongresszus tiszteletére terven felül 30 500 tonna cement előállítását vál­lalta. Ebből az első félévben 15 000 torma volt esedékes, ez­zel szemben június 30-ig 22 750 tonnát, 7 750 tonnával többet gyártottak a vállalat­nál. Az Eternit Művek dolgozói az egész évre vállalt 200 000 négyzetméter tetőfedőlemez­ből az első félévben már 152 585 négyzetmétert, a 30 ezer folyóméter nyomócsőből pedig 20 472 folyómétert gyár tottak. A lefolyócső-gyártás­ban túlhaladták a vállalásu­kat, 10 000 helyett 15 116 fo­lyóméternél tartanak; A téglaipar első félévi elő­irányzata 470 300 000 égetett tégla volt. Ezenkívül a kong­resszus tiszteletére vállalták a dolgozók, hogy az év végéig 51 000 000 téglával túlteljesí­tik tervüket. Az első félév vé­gére tervein felül már 63 700 000 'téglát, vagyis 12 700 00ö-rel többet égettek ki, mint egész évi vállalásuk. Az első félévre cserépből 69 200 000-ret terveztek, a kongresszus tiszteletére pedig egész évre hatmilliót. Az első félév végéig 72 400 000 cserép készült el, így tehát‘a 104.6 tavaly még egyáltalán nem foglalkoztak baromfi-tenyész­téssel és ebben az évben ez az üzemág egyik fő jövedelem forrásuk. Babarcon egy éve még kihasználatlanul álltak a baromfiólak, most meg azon fő a fejük a vezetőknek, hogy építhetnének melléjük újakat. Hetente százszámra szállítják a pécsi piacra a rántani való csirkét és évi 190 000 forint bevételre számítanak barom­fiból. Jövőre bővíteni akarják a telepet és víziszárnyasok te­nyésztését is tervbe vették. De nemcsak a régi, hanem a tavasszal alakult új tsz-ek is megkedvelték a baromfite­nyésztést, felfedezték a benne rejlő lehetőségeket. A bako­nyái tsz például 100 darab előnevelt csibét és 200 - puly­kát igényelt próbaképpen. Na­gyobb mennyiséget rendeltek a kétújfalui és baranyahídvégi termelőszövetkezetek is. A Keltető Vállalattól minden hé­ten ezerszámra viszik el az előnevelt csibét a termelőszö­vetkezetek. Számtalan tsz a betervezett mennyiségen fölül is igényel, s ez mind-mind a baromfitenyésztéssel szemben megnyilvánuló nagy termelési kedvet mutatja; százalékos lervteljesitóssel kongresszusi vállalásuknak eleget tettek. Baranyában van az ország egy legszámottevőbb lenter­melő területe. A legnagyobb magyar lemgyárnak — a szom bathdymek — egész évi nyersanyagszükségletét mint­egy háromnegyed részben ez a megye fedezi. Az idén két­ezer holdon termelték ezt a fontos ipari növényt Baranyá­ban, főleg a Dráva menti me­leg síkságokon — a siklósi, a sellyei és a szigetvári járás­ban. Az esős időjárás kedve­zett a lennek és így az utóbbi évek legjobb termését — hol­danként előreláthatólag 15 mázsát — takarítanak be ezek ben a napokban a megye ál­lami gazdaságai, termelőszö­vetkezetei és egyénileg dolgo­zó parasztjai. A kitűnő termés megmen­tése érdekében a baranyai termelőknek valóságos fcüzdel A megyei tanács ezekben a napokban újabb 500 000 fo­rintos keretet kapott a tsz baromfiólak építéséhez. Az év első félévében több tsz. — Nagyharsány, Nemeske, Ró­zsafa stb. — épített baromfi- ólat és nevelőt. Közülük né­hány, mint például a nagyhar- sányi tsz is, saját erőből. Jö­vőre pedig igen sok tsz épít tyúkólakat, nevelőházakat. A szajki Úttörő Tsz, például ví- ziszárnyas-telepet létesít. A fa­lu határában lévő kisebb tó­nál már az ősszel megkezdik a 2 darab 500 férőhelyes ka­csaól, és egy 2500 férőhelyes nevelő építését. De nemcsak a baromfite­nyésztésbe most bekapcsolódó tsz-ek építkeznek és bővítik állományukat, hanem olyan nagy és híres állománnyal ren­delkező tsz is terjeszkedik, mint a mágocsi Béke. A Béke Tsz évi 26 000 darabos ba­romfiforgalmával és egymillió forintos bevételével, szinte ál­lami gazdasági méreteket ért el ebben az üzemágban. Ki­váló állományukból eddig 7000 darab tenyészjércét ad­tak el a kisebb tsz-eknek, mely bői félmillió forint jövedel­mük származott. Állandó stand juk van a komlói piacon és vágóbaromfit ott értékesíte­nek. A tsz tagjai nemrég fe­jezték be két újtípusú olcsó ki vitelű baromfiól építését, me­lyek olcsóság és praktikusság szempontjából az országban eddig egyedülállóak. Az őszre pedig újabb — most már kő- ólak — építésébe kezdenek. met kell folytaniok;' A sók esőnek ugyanis most, az ara­tás idején, a hátrányai is je­lentkeznek: egyrészt a lenve­tések erősen megdőltek és emiatt igen nehéz a gépi ara­tásuk, másrészt sok bennük a gyomnövény, emiatt pedig nyű véss közben szinte szálan­ként kell szétválogatni a lenit és a gazt; (A gyamos lent ugyanis lényegesen alacso­nyabb osztályban veszik át, tehát kevesebbet kap érte a termelő.). Ugyanakkor több­ször kell forgatni a száradó rendeket, a kévéket pedig nem lehet a táblákon hagyni, ha­nem mielőbb fedél alá kell hordani. Egy hete indult meg az aratás és a hét közepén már mind a kétezer holdon teljes erővel folyt a nyűvés. A betakarítás fárasztó mun­kájának terhét 26 lenarató­gép osztja meg a baranyai liszőr is m« meiezÉ mii a baranyai szólókét Baranya megye 17 000 hol­das szőlőterületén az utóbbi évek egyik legjobb termését ígérik a tőkék. Ugyanakkor az utóbbi évek egyik legkedve­zőtlenebb időjárása veszélyez­teti a jó termést. A Szőlészeti Kutató Intézet pécsi kísérleti telepén január elsejétől június végéig 516 és fél milliméter csapadékot mértek, többet, mint tavaly egész esztendő­ben. A meleg, párás idő arra készteti az állami gazdaságo­kat, a termelőszövetkezeteket és egyéni gazdákat, hogy az aratás és az egyéb sürgős munkák mellett minden erőt a szőlőápolásra fordítsanak. A jelenlegi veszélyes időszakban naponta több ezer ember per­metezi, illetve porozza a szőlő­bokrokat. Ezen a héten a megye há­rom borvidékén — Villány, Pécs és Mohács környékén — már az ötödik permetezést is befejezték. Sok helyütt, külö­nösen a mezőgazdasági nagy­üzemekben, porozást is végez­nek, mégpedig kombinált vé- dekezöszerekkel, hogy azok egyaránt hassanak a peronosz- póra és a lisztharmatra. A po­rozás előnye az is, hogy az eső nem mossa le oly könnyen a fürtökről és a levelekről, mint a permetlét. Háromszor-négy- szer poroztak már a pécsi kí­sérleti telepen, a villányi sző­lőgazdaságban, valamint a ba­barci Béke, a villányi Uj Al­kotmány Tsz-ben és másutt is. A nagy erővel folyó védekezés eredményeként a baranyai szőlőterületen eddig még se­hol sem keletkezett jelentősebb peronoszpóra, vagy lisztharmat kár, az oltványiskolákban pe­dig egyáltalán nem tapasztal­tak fertőzést. dolgozókkal; A gépek között több szovjet lemnyűvő is van, amelyek már évek óta kiváló munkát végeznek a megyé­ben. A len vetőmagját időnként fel kell frissíteni idegen faj­tákkal; Ennek érdekében az idén nagy mennyiségű Wiema fajtájú vetőmagot hoztak be Hollandiából és továíbbszapo- ritás végett mintegy 300 hol­don vetettek belőle a bara­nyai állami gazdaságokban — így például Pécsett, Zengöal- ján és Bikaion — valamint a termeltető vállalat saját tele­pein. Most ezeken a helyeken aratják a legszebb lent. A vetések 90—100 centiméter magasak, akikor, amikor a 75 centiméteres len általában már első osztályúnak számit. A holland len fel sem vette a sok esőt, a nagy viharokat, szilárdan áll és így minden nehézség nélkül lehet géppel nyűni. Úgy tervezik, hogy a köyetkező évben csaknem tel­jes egészében a továbbszaparí tott Wierna-fajtájú lenmagból vetnek mér Baranyában. Képesített növényvédelmi szakemberek kerülnek a mezőgazdasági nagyüzemekbe Egy éves növényvédelmi szakiskola nyűik Vasadon A mezőgazdaság szocialista átszervezésével mind nagyobb szerep hárul a szervezett nö­vényvédelemre. A haték», nyabb növényvédelem érde­kében a Földművelésügyi Mi­nisztérium most egyéves nö­vényvédelmi szakiskolát szer­vez a Pest megyei Vasad köz­ségben. Az új típusú szakisko­lára csak érettségivel, vagy mezőgazdasági technikumi végzettséggel vesznék fel hall gatokát, akik a tanulmányi év sikeres befejezése után állami gazdaságokba és ter­melőszövetkezetekbe kerülnek a növényvédelmi brigádok élére. A szakiskola igazgató­ságán megkezdték a felvétele­ket. A mongol nép a mai napon ünnepli forradalma győzelmé­nek, annak a napnak 38. év­fordulóját, amelyen végleg fel­szabadult a külföldi gyarmato­sítók és a helyi hűbérurak el­nyomása alól és elindult mint szabad és független állam a szocializmushoz vezető úton. A mongol nép nagy történeti múltra tekinthet vissza. Idő­számításunk után a tizenhar­madik század elején alapította meg Dzsingdsz kán a mongol világbirodalmat, amely a Csen­des óceántól Kelet-Európáig terjedt. Ugyanebben a század­ban a mongolok leigázták Oroszországot, Perzsiát, Kínát és — amint tudjuk — 1241—42. között Magyarországon is át­vonultak (tatárjárás). A követ­kező századokban szűkül Mon­gólia, sőt 1689-től a mai Mon­gólia területe „Külső Mongó­lia” néven Kína vazallus álla­ma, Belső Mongólia pedig Kí­na szerves része lett. A mongol nép azonban — története tanúbizonysága sze­rint — szabadságszerető nép. Már a XVIII. században csak­nem 70 évig tartott a nyugati mongolok népi háborúja a mandzsú hódítók eilen. Az 1905-ös orosz forradalom hul­lámai Mongólia végtelen tér­ségeire is eljutottak. Az első orosz forradalom hatására fel­újult, megerősödött a nemzeti szabadságharc. Ennek a nem­zeti szabadságharcnak volt az eredménye, hogy amikor 1911- ben Kínában fellángolt a for­radalom, amely megsemmisí­tette a Mandzsu-monarchiát, a kínai nép sikerein fellelkesült mongol aratok (állattenyésztő parasztság) harcra keltek, és 1911 december 1-én a mongol nép kiűzte Urgából (a mai Ulam-Batorból) a Mamdzsú- dinasztia képviselőit, és kikiál­totta Mongólia autonómiáját. E forradalmi mozgalom azon­ban még szervezetlen, ösztönös volt és éppen ezért végered­ményben a mongol hűbérurak érdekeit szolgálta. A mongol hűbérurak ugyanis jogaik és kiváltságaik megszilárdítása érdekében a mozgalom élére álltak és magukhoz ragadták a hatalmat. Éppen a hűbér­urak hatalma miatt Mongólia az autonóm állam kikiáltása ellenére a gyakorlatban to­vábbra is az idegen hatalmak gyarmata maradt. Ebben a forma szerint autonóm állam­ban változatlanul fennmaradt a régi feudális rend. Csak 1917, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzel­me nyitotta meg Mongólia né­pe előtt is az igazi felszaba­dulás útját a külföldi elnyo­más és feudális kizsákmányo­lás alól. A mongol forradaimánok 1919- ben alakítják meg körei­ket és kezdik meg tevékeny- sügéket. Főként ezekből a for­radalmi körökből alakult ki 1920- ban az egységes Népi Forradalmi Párt, amely a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom eszméinek tanulmnáyozá- sa és a forradalmi felszabadí­tó eszmék terjesztése révén élére állt az elnyomás és az autonómia megszüntetése miatt mélyen felháborodott tömegek­nek. E pálrt 1920 nyarán a Szovjetoroszország testvéri se­gítségére is számíthatott, meg­szervezte tehát a forradalom fegyveres erejét, amely az 1921. március 13^án megala­kult ideiglenes forradalmi kor­mány irányítása mellett a március 18-ról 19-re virradó éjjelen megkezdte hadművele­teit a sokszoros túlerőben le­vő kínai megszállók ellen. Már az első támadás — dacára a túlerőnek — fényes eredmé­nyeket hozott. Ez a győzelem hitet keltett a tömegekben és amikor az Ideiglenes Népi For­radalmi Kormány segitségké- résére a mongol harcosok a vöröshadsereg segítségükre siető alakulataival vállvetve szétverték a hódító seregeket, a mongol nép kitörő lelkese-' déssel köszöntötte a szabad­sága hajnalát A Felszabadító Vörös Hadsereg és a Mongol Népi Forradalmi Hadsereg győzelmi sorozatának eredmé­nyeképpen 1921. július 11-án Mongólia egész területén létre­jött a népi hatalom. 1921. július 11-ével új sza­kasz kezdődött a mongol nép életében. Ez az új szakasz azonban nemcsak a mongol nép, de az egész emberiség, valamennyi szabadsógszerető nép számára hasznos tanulsá­gokat szolgáltatott. Mindenek­előtt a mongol népi forrada­lom győzelme közvetlenül is bebizonyította, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lommal az egész emberiség történetében új szakasz kezdő­dött: a forradalmak, mégpedig a sikeres forradalmak, korsza­ka. Ugyanakkor azonban e for­radalom győzelme lehetővé tette az új, a népi állam, az első népi demokrácia megte­remtésének lehetőségét. Sőt e forradalom győzelme és a Mon­gol Népköztársaságnak meg­alakulása, fejlődése bebizonyí­totta a marxizmus—leninizmiis ama tételének a helyességét is, hogy a tőkés szakasz elkerülé­sével, a feudális elmaradott­ság állapotából, a népi demok­ratikus szakaszba térhet át egy nép, ha a szóbamfargó elmara­dott országot a győztes prole­tariátus országa segíti. A Szov­jetunió hatalmas segítségének az eredménye, hogy Mongólia végeláthatatlan térségein vi- rágbaborult a független mon­gol állam. A Mongol Népköz- társaság egyike azoknak az államoknak, amelyek fényesen bebizonyították az új társadal­mi rend, a szocializmus maga- sabbrendűségét és azt, hogy az emberiség sorsának megválto­zását csakis ez az új társ*- clafcni rend biztosítja­Mongólia a forradalom győ­zelme előtt elmaradott, feudá­lis ország volt. A mongol vi­lági és papi feudális urak leg­kegyetlenebb elnyomása és a külföldi imperialisták kizsák­mányolása koldussá tette a né­pet. Ipara az országnak egyál­talán nem volt. Ugyancsak el­maradott volt kereskedelme, kulturális élete. Nem voltak iskolái, kórházai, de volt kb. 750 buddhista kolostora- A nép írástudatlan volt és olyan kö­telezettségei is voltak, amelye­ket még Dzsángisz lkán lépte­tett életbe. A forradalmi kormány azon­ban e súlyos örökség átvétele dacára szinte rohamléptekkel haladt előre; már 1924-ben egy sor alapvető intézkedés meg­tétele és végrehajtása után, kikiáltották a Mongol Népiköz­társaságot. 1940-ben már újabb alkotmányt léptettek életbe; mindez annak eredménye, hogy a Mongol Népköztársaság gaTdaságj-társarifllrni struktú­rájában végbementek azok az alapvető változások, amelyek felszámoltak minden elmara­dottságot és megteremtették a szocializmus anyagi-technikai bázisát. A mongol nép élete ez alatt az idő alatt teljesen megválto­zott: a világ egyik legelmara­dottabb népe éppen az új tár­sadalmi, gazdasági rend foly­tán hathatós tényezője lett a szocialista világrendszer építé­sének és a szocialista országok nagy családjával egyetértés­ben erős védelmezője az em­beriség legféltettebb kincsé­nek: a békének. Ma a győztes forradalom 38. évfordulóján baráti szeretet­tel fordulunk a nagymúltú, hősi mongol nép felé és to­vábbi sikereket kívánunk bé­kés építő munkájához, jó fel­készülést arra a már nem is oly elérhetetlen korszakra, amikor a Szovjetunió vezette szocialista tábor országaival, velünk együtt, átlépnek az új korszakba: a kommunizmus korszakába, " R M. Védekezzünk a nyári járványok ellen Már megszoktuk, hogy nyaranta elég­gé gyakran felütik fejüket a járványok. Az idei nyár mégsem miféle járványt nem hozott és az orvosok az előző években lá­tott virusokozta meg- ' betegedéseknek csak töredékeit észlelik. Megkértük dr. Fülöp Tiborné, dr. Kaiser Éva gyermekklinikai tanársegédet, mondja el asszonyolvasóink­nak, hogy milyen vi­rusokozta megbetege désektől kell tarta­nunk, s mit kell ten­nünk ezek megelőzé­se, vagy a megszer­zett betegségből va­ló gyors kilábalás ér­dekében. — Nyáron leggya­koribbak á vírusok, elsősorban. a Cosa- ckie virus okozta megbetegedések — mondotta. — Külön­böző megjelenési for­mákkal találkozunk: «mhartyagyu lladás, — mely erős fejfájás sál, magas lázzal, há nyással és elesettség- gel jár — torokgyul­ladás, valamint bor­daközi izomfájdal­mak, magas lázzal, hányással, hasmenés­sel. — Ezekről a beteg­ségekről tudnunk kell, hogy általában enyhe lefolyásúnk. Ha a gyermek meg­betegedett, elsősor­ban a lázát csillapít­juk, a betegség lá­zas szakában fektet­jük és sok vitamint juttatunk a szerveze­tébe. Ami még fon­tos: kerüljük a gye­rek fokozott fáradé­konyságát előidéző tényezőket, mint a túlzásba vitt séta, torna, fürdés stb. — A beteg gyer­meket feltétlenül vi­gyük szakorvoshoz, de addig is, míg or­vos látja, legfonto­sabb a láz csillapítá­sa , 4. maemx fáz. kü­lönösen v csecsemő­korban — görcsös ál­lapotot okozhat. Ger- micid bébi kúpot, vagy Amidazophen, Kalmopyrin, Istopy- rin tablettát adjunk a lázas gyereknek. Ha nincs otthon láz­csillapítónk, jó szol­gálatot tesznek az is­mételten váltott ál­lottvizes borogatások is. — Nyáron a dy- sentéria, typhus és a paratyphus-fertőzé- sek is fenyegetik cse­csemőinket és gyer­mekeinket. Ezekndc a betegségeknek a terjesztésében nagy szerep jut a legyek­nek. Állott, romlott ételek fogyasztása pa ratyphusos fertőzést okozhat. Ezért külö­nösen fontos, hogy csak frissen elkészí­tett ételeket fogyasz- s zunk. Különösen ügyeljünk a mester­ségesen táplált cse­csemők ételeire, me­lyet minden alkalom mai frissen készít­sünk el, amennyiben nem áll rendelkezé­sünkre hideg pince, vagy hűtőszekrény. A Dysentéria ko­moly fertőző beteg­ség. Ha gennyes, nyálkás, véres agyér mek széklete és has­görcsök kínozzák, láz, bágyadtság lép fel nála, azonnal for­duljunk orvoshoz. A Dysentéríás betege­ket intézetben kell elkülöníteni! — Mint minden­ben, a nyáron előfor­duló megbetegedé­seknél is szerepet kap a megelőzés. Min­denekelőtt — feülönö sen járvány idején — kerüljük a tömeg­helyeket, a közös für dókét és fordítsunk nagy gondot a kony­ha, s általában az elfogyasztott élelmi­szerek és gyümölcsök higiéniájára. Ontják a gyárak a terven felüli téglát, cserepet, cementet és tetőlemezt Holland lent nyűnek a gépek a baranyai határban

Next

/
Oldalképek
Tartalom