Dunántúli Napló, 1959. június (16. évfolyam, 127-151. szám)
1959-06-19 / 142. szám
2 NAPLÓ 1959 JÜNIUS 19. Magasabbra kell emelni a politikai és a gazdasági vezetés színvonalát hsüiíic iViiics foga i A párt- és a gazdasági munka néhány tapasztalata a Pécsi Szénbányászati Trösztnél h A pécsi városa párt végrehajtó bizottság a napokban megvizsgálta, mit tettek eddig a Pécsi Szénbányászati Trösztnél a Központi Bizottságnak a munkásosztály helyzetéről, valamint a szocializmus építésének meggy ámításáról szóló határozatai végrehajtásáért. A kétnapos vizsgálat főként a pártpolitikai munka és a termelés egyes problémáinak elemzésére irányult. Alábbi cikkünk a városi párt végrehajtó bizottság néhány fontosabb megállapítását tartalmazza* A Pécsi Szénbányászati Trösztnél a tröszti pártbizottság létrehozása jelentős mértékben fellendítette a pártpolitikai munkát. Á közvetlen irányítás, segítségnyújtás hatására javult az üzemi pártszervezetek tevékenysége is. A pártbizottság, a bányaüzemek pártszervezetei általában jól, eredményesen kezdtek hozzá a párthatározatok végrehajtásához. Ez irányú munkájuk már eddig is több jelentős eredményt hozott. A szembetűnő változások ellenére azonban úgy a tröszt pártbizottságának, mint a bányaüzemeik pártszervezeteinek tevékenységét több területen tovább kell javítaná* A Pécsi. Szénbányászati Tröszt bányaüzemeiben az elmúlt másfél év alatt a pártszervezetek nem törődtek eléggé a pártépítéssel, A pécsi bányákban az Össz- dolgozókhoz viszonyítva igen alacsony a kommunisták száma és különösen kevés az .olyan kommunista, aki földalatti munkán dolgozik és fizikai munkát végez. Pedig a pécsi bányákban igen sok olyan pártom kívüli bányász, vájár, csillés és egyéb beosztású dolgozik, aki eddigi munkájával, magatartásával érdemessé vált arra, hogy pártunk tagjainak sorába léphessen. A Pécsi Szénbányászati Tröszt pártbizottságának, a bányaüzemek pártszervezeteinek éppen ezért a jövőben sokkal többet kell törődniök a legjobb bányászok kommunistává való nevelésével, pártunk erősítésével. Minden bányaüzemben számba kell venni azokat a munkásokat, akik jól dolgoznák, értik szakmájukat, akik a törzsgárda tagjai s akik minden tekintetben megfelelőek a párttagságra, akik úgy érzik, hogy a pártban, a kommunisták között a helyük. Nem kell attól félni, hogy ezzel felhígul a párt. Ha a legjobbakat, a példamutató, őszinte, a marxizmus tanításainak megvalósításáért harcolni kész bányászokat veszik fel, akkor erősödni fog a pártszervezet, a párt; A pécsi bányaüzemekben az utóbbi években igen komoly törzsgárdák alakultak ki, A bányászoknak több mint a fele már évek óta ugyanabban a bányaüzemben dolgozik, mindenkor bátran lehet számítani rájuk. A törzsgárda tagjainak azonban jelentős része ma még vidékről jár be az üzeínbe s közöttük alig található kommunista, alig van olyan, aki a mindennapi munkáján kívül má® feladatok elvégzését is magára vállalta. S tegyük hozzá, nem azért, mintha a vidékről bejárók között nem lenne, aki szeretne a párt tagja lenni, akik szívesen vállalnák azokat a kötelességeket, amelyek a párttagsággal járnak. Vannak ilyenek szép számmal, csak az üzemi pártszervezetek nem foglalkoztak még velük, gondolván, hogy vidékről járnak be, foglalkozzon velük a falusi pártszervezet. Pedig velük elsősorban az üzemi pártszervezeteknek kell törődni; az üzemi pártszervezeteknek kell közelebb hozná őket a párthoz, megmagyarázná, hogy köztünk a helyük. Mindenki jól tudja, hogy a vidékről bejáró munkások sok-áldozatot hoznak a: napi három—három és fél órás" utazással, mennyiyel nehezeb.b nekik, mint azoknak, akik az üzem közelében laknak. De közismert az is, hogy a vidékről bejáró munkások zömére az üzem mindenkor bátran számíthat, mert ők sohasem mulasztanak igazolatlanul műszakot, mindig ott vannak azok között, akik hűségjutalomban részesültek. Sőt még a legnehezebb napokban., az ellenforradalom idején is helyt álltak, autóbuszaik mindig meghozták őket a vasasi Petőfi-aknára. Lehet tehát, sőt kell is számítani rájuk akkor is, amikor a pártszervezetek erősítéséről van szó, s biztosiak lehetünk abban, hogy leg- jobbjaik örömmel vállalják azoknak a kötelességeknek a teljesítését is, amelyek a párttagsággal járnak. Persze szükséges tisztázni, milyen követelményeket állítsanak a vidékről bejáró kommunisták elé, hol vegyenek részt a párt rendezvényein, hol végezzék pártmunkájukat. Nyilvánvalóan helyes, ha az üzemi párt- szervezetek csak a legfontosabb értekezletek, tanácskozások meghallgatását teszik kötelezővé számukra s a vidékről bejárók pártéletet a falusi pártszervezetekben élnek, Elvárhatják azonban s követelményként is állíthatják eléjük, hogy a munkahelyükön és az utazás alatt hirdessék, magyarázzák — ha kell meg is védelmezzék — a párt politikáját, kommunistához híven dolgozzanak és éljenek. Üzemi pártszervezeteinknek természetesen nemcsak a vidékről bejáró bányászokkal, hanem a kolonizált bányászokkal is erősíteniök kell a párt- szervezeteket. Az elmúlt másfél év tapasztalatai arra is felhívják a figyelmet, hogy nagyobb gonddal kell végezni a tagjelöltek nevelését, s azokat, akik a tagjelöltségiik ideje alatt bebizonyították, hogy érdemesek a párttagságra, fel kell venni a pártba. A pécsi bányaüzemekben jelenleg több olyan tagjelölt van, aki már megérett arra, hogy párttag legyen. Ne húzzák- halasszák hát felvételüket! A bányaüzemek pártszervezeteinek a jövőben jobban kell törődniök a kommunisták tájékoztatásával, nevelésével. Az elmúlt időszakban hiányoztak a rendszeres és magas színvonalú politikai tájékoztatók és a kommunisták joggal hiányolják ezt. Ideológiai, politikai vitákra van szükség ahhoz, hogy minden kommunista tisztán lássa a feladatát s megfelelően tudjon mozgósítani a párthatározatok végrehajtására. A tröszt pártszervezeteiben végzett politikai munkának a középpontjában az elmúlt hónapokban a pártoktatás állt. Annak etlenére, hogy a különböző tanfolyamokon a párttagságnak közel a fele tanult, a. pécsi bányaüzemekben a kommunisták elméleti képzésének színvonala nem érte el a kívánt szintet. A párttagok többsége ugyanis csak nagyon alacsony fokon Képezi magát s közöttük is kevés ' a fizikai munkás. Az összes munkások számához viszonyítva még a félszázalékot sem teszi ki az esti egyetemen és a politikai, gazdaságtan tanfolyamon tanulók száma. Az üzemi párt- szervezeteknek nagyobb segítséget kell nyújtaniok ahhoz, hogy a bányaüzemek munkásai, technikusai és mérnökei minél magasabb színvonalra emelhessék szakmai s általános műveltségüket. A tapasztalatok azt mutatják, hogy vannak még olyan munkások, akik nem tanulnak, nem olvasnák rendszeresen újságot. Az ilyen munkásokat is rá kell vezetni a tanulás útjára, segíteni kell őket, hogy növeljék általános műveltségüket, fokozzák szakmai tudásukat, hisz a szocializmus felépítéséhez, ‘ az előttünk álló célok megvalósításához művelt, jól képzett munkások, műszakiak kellenek. A tröszt pártbizottságának, az üzemi pártszervezeteknek erősíteniük kell a tömegekkel való kapcsolatukat. Megfigyelések bizonyítják, hogy a pártnapokon, röpgyűlé- seken és egyéb rendezvényeken csak a bányaüzemek munkásainak egy része vesz részt, a székeken, padsorokban majdnem mindig ugyanazok az arcok láthatók. Nem sikerült még felkelteni a,,, munkások egy részének érdeklődését az ilyenkor tárgyalt politikai kérdések iránt, mert a bányaüzemek pártszervezetei lemondtak a szervezett egyéni agitá- cióról s a kommunisták is gyakran elfeledkeznek arról, hogy a munkahelyükön nemcsak a munkájuk elvégzése, hanem «■ " párt 'politikájának állandó magyarázása is; feladatuk. Pedig . a párthatározatok végrehajtása megköveteli, hogy minden bányásszal megismertessék, megértessék miért életbevágóan fontos a számunkra a szocializmus építésének meggyorsítása, miért érdeke mindenkinek a gyorsabb előrehaladás. A Pécsi Szénbányászati Tröszt pártszervezeteiben is nagyon sokat kell még tenni a Központi Bizottság határozatainak megvalósításáért. A városi párt-végrehajtó . bizottság vizsgálata a legfontosabb teendőkre felhívta a figyelmet. A tetteken a sor. (23) Egész idő alatt arra várt, hogy Belicsenko parancsot küld az összekötővel: visszavonulni. S reménykedett. Most már megértette: ilyen parancs nem lesz. És attól, hogy a bizonytalanság végétért és döntött, Bo- gacsovnak, mint a kockázatos pillanatokban mindig, jókedve kerekedett. Fejébe húzta sapkáját e elindult, hogy a futó- árokban ellenőrizze az őrszemeket A magával- hozott felderítők közül már egy sem volt életben. A magaslatot a gyalogosok védték, ugyanazok, akik akkor megfutamodtak. Bogacsov nem nagyon bízott bennük. Az első fordulónál két katonát pillantott meg, nagy munkában voltak. Közelebb ment hozzájuk. Nyögve és halk (káromkodások közepette, a támadás után ittmaradt német holttestet akarták az árokból kihajítani. Amikor észrevették a hadnagyot, abbahagyták ezt a foglalatosságot, s a falhoz lapulva utat engedtek neki, köpenyük alját a derékszíjukhoz tűzték, és valahogy hasonlítottak egymásra — Az újaknak csináltok helyet? — kérdezte Bogacsov készakarva, jó hangosan, kissé gunyorosan, és vidáman tekintett rájuk. A katonák elmosolyodtak, mint fegyelmezett katonákhoz illik, ha a parancsnok megkérdezi: „Nem féltek?“ — A pár éjszakai óra alatt abban a tudatban, hogy a németek ott vannak a közelükben, és meghallhatják őket, érezhetően elszoktak a hangos beszédtől. — Gyerünk, segítek! — Bogacsov megragadta a német bokájánál a csizmát. — Fogjuk meg! A szűk helyhez alkalmazkodva ketten átdobták a németet a mellvéden. A test tompán • puffant és legurult. — Nehéz volt — mondta Bogacsov. — Akár egy tömött liba ** tódította az egyik katona, a£ erőfeszítéstől rekedten. — Meg hízott a más földjén, a más terményén. A másik, aki nem vett részt ebben az akcióban, szégyenkezve állt mellettük. A közös munka mégis felmelegfte t te, felvidította őket. — Nehogy idő előtt tüzet nyissatok! — Figyelmeztette őket Bogacsov elmenőben. Mintegy húsz méterre tőlük egy idős gyalogos ált. Géppisztolya a mellvéden feküdt, ő pedig figyelmesen és óvatosan kétszersültet rágcsált, s valahányszor beleharapott, előbb mindenfelől megnézte, hol puhább. Bogacsov nem tudta sem a vezeték, sem a keresztnevét. Akkor akadtak rá, amikor a sűrű hóesésben kiverték a magaslatról a németeket. Ar- cá éppen olyan volt, mint a legtöbb katonaarc: kerek, széles pofacsontokkal, ráncokkal a szeménél és szájánál. — Az a helyzet bátyám, hogy a németek Itt vannak mögöttünk a szakadékban, tehát nemsokára megindulnak — szólt hozzá Bogacsov... A gyalogos egyik szemével hunyítva, éppen le akart . harapni egy darabot a kétszersül tből, de az kemény volt, és csak recsegett. Ekkor szopogatni- kezdte, a szájánál a ráncok elmélyültek. Aztán megfordította s a másik végéből harapott, ahol már megpuhult. — Én már észrevettem, — mondta, gyorsan rágva a kétszersültet. — Azok ott jeleket adnak egymásnak, hápognak, mint a kacsák. De honnan kerülne ide most kacsa?- Ismét szemügyxe vette a kétszersültet, mintegy felmérte. — Be kellene előbb áztatnod — tanácsolta Bogacsov, önkénytelenül követte tekintetével, s gondolatban mintegy részt vett ebben a műveletben. — Beáztatni? Forralt víz kellene, de honnan vegyek? A hideg víztől meg csak kihűl az ember gyomra — mondta szakértőén és bizonyos fölénynyel a gyalogos, mint aki mindezt már alaposan végiggondolta. S hirtelen megkérdezte: — Vannak-e gyermekei, hadnagy elvtárs? Okos, éles szemével alulról fölfelé pillantott Bogacsovxa, akinek tudatában ez a kérdés távolról Tanyához kapcsolódott. Ettől zavarba jött és hetykén csak ennyit mondott: — Még nem volt időm gondoskodni gyerekről. — Igen, a gyerekek . — a gyalogos felsóhajtott. — Űk másként kötnek az élethez. Amíg az embernek nincsenek gyermekei, könnyen veszi - az életet. De ha van, akkor már nemcsak magunkra kell gondolnunk .; | (Folytatjuk) Pánczél György hegyőr a Pécsi Állami Gazdaság szkokéi szőlejében egy cseresznyefa alatt agyonlőtte Mer- ling Bálint, a gazdaság ott lakó dolgozójának közel 2 ezer forintot érő, német juhászkutyáját. A cseresznyét szedő Merlingnének csak ennyit mondott: „Mondja, maguk nem olvasták a rendeletet?” Nem tudjuk, Merlingék olvasták-e a rendeletet vagy sem, hogy a közterületen kóborló kutyákat a hegyőr lelőheti. De a hegyőrnek mindenesetre tudnia kell, hogy az állami gazdaság szőleje nem közterület, az ott lakó dolgozó kutyája, még ha nincs is pórázon, amikor a szőlő őrzésével megbízott gazdájával a szőlőt járja — nem kóborol, (különösen, 'iá a kutyát a gazdaság igazgatójának kérésére ezért tartják). Ha a hegyőr mégis helytelennek találja, hogy a kutyát gazdája póráz nélkül viszi magával — szólhatott volna (ami nem történt meg, s ír!V az egész ügy azt a gyanút kelti, hogy nem is a „rendeletsértés’’ megtorlásáról van szó, hanem inkább bábáskodásról), — de agyonlőni nincs joga. Egyáltalán nem volna fur-> csa, ha Merlingék megfizet- tetnék a kutyát. Pánczél Györggyel, a hegyőr felettes szervei pedig nagyobb hig- gadtságra, a rendelkezések betartására intenék. — A Mohácson nagy sikerrel megrendezett Haydn emlékestet, amelyen a mágocsl földművesszövetkezet vegyeskara és a mohácsi földművesszövetkezet ’ szimfonikus zenekara szerepelt, két községben megismétlik: 20-án, szombaton este 8 órai kezdettel Mágocson, 21-én ugyancsak 8 órai, kezdettel Bikaion. — BALETTISKOLAI bemutatót tartanak Gregus Aliz növendékei június 21-én délután négy órakor a KISZ és a Szak- szervezetek Művelődési Házában. — HONVÉDELMI napot tartanaik az erdősmecskei MHS- alapszervezet tagjai június 21- én reggel nyolc órai kezdettel. Ez alkalommal terepversenyt is rendeznek, majd kultúrműsor következik reggelig tartó tánccal és tábortűzzel. — A PAPÍRBOLTOK egyik legkelendőbb cikke a képes falvédő. Keresettségére jellemző, hogy csak Baranyában százezer darabra jelentettek be Igényt a harmadik negyedévre. — R AJVEZÉTŐKpPZÖ tábort létesítenek Pellérden. A táborban körülbelül 250 résztvevővel június 25-íőI, július 8-ig továbbképzést tartanak az úttörővezetők számára. — HUSZONEGY pécsi úttörőcsapat vesz" részt idén táborozáson. — A MAJLÁTH-pusztai általános iskola tanulói lettek elsők a MEH-versenyben. Második helyre a pécsszabolcsi, harmadik helyre a Petőfi utcai iskolások kerültek. Az első helyezettek televízióskészüléket, a pécsszabolcsiak kétezer forintos sátrat, a Petőfi utcaiak dobot és csapatkürtöt nyertek. — 800 000 ív celofánt, 100 000 gumigyűrűt és 90 000 kiló befőző pergamentet hoz idén forgalomba a PIÉRT. — A TÖBB. nemzetközi föd- rászversenyen első díjat nyert Albert Antal fodrászmester mutatja be a vasárnapi fodrászbemutatón a hardi hajvágást. — UJ ÜZLETET nyitott a Sallai utca 17. szám alatt a Pécsi Üvegező és Képkeretező KTSZ. — MOZIVÁ alakítják át a szágyi kultúrtermet a közséal tanács és a Baranya megyei Moziüzemi Vállalat összefogásával. — KEDDEN délelőtt kilenc órakor ülést tart a Baranya megyei Népi Ellenőrzési Bizottság, a megyei tanács vb tanácstermében. Az ülésen megtárgyalják a vendéglátóipar tevékenységének ellenőrzéséről készített összefoglaló jelentést. — FEJKENDÖ-kiátusítást rendez a pécsi Állami Áruház. Egészen olcsón hozzák forgalomba a színesen nyomott strandkendőket: — LEESETT a cseresznyefáról Kacs'ár Józséf hatvan éves, Gárdonyi Gézá Utca iff.'' szám alatti lakos. Az esés következtében eltörte a vállát — LAKBÉRHATRALÉKO- KAT gyűjtenek be a kerületi PIK-irodák dolgozói. A III. kerületi PIK-iroda nyilvánításából megállapítható, hor- sokan vannak a rendetlen «k- bérfizetők. Ilyen szemr '-ól legrosszabb a helyzet az ' -vinyl tér 1. számú bér' mi, ahol negyvennyolc lakó* ö- rülbelül 20 hátralékos Vo’ \z elmúlt hónapban is. — A LISZT Ferenc teremben tartják meg szombaton délután öt órakor az Erkel Ferenc Zenei Gimnázium tanévzáró ünnepélyét, melyen a tanulók megjelenése kötelező. Szülőket és vendégeket szívesen lát az igazgatóság.4^ ■*> Bőven van árunk Ilyet bizony nem mindenütt hall az ember. Tóth Lajos, a siklósi járás FJK elnöke egyszerűen így válaszol a kérdésre: — Kérem, nekünk mindenünk van. Nincs semmiből hiányunk. Van kasza, kaszakő, tok mány, egyszóval minden... — és, hogy ezentúl is mondjon valamit, hát elmeséli; pénteken nyitják meg a siklósi járás első önkiválasztó cipőboltját Siklóson, az állami gazdaságoknál, termelőszövetkezeteknél, mindé- • nütt, ahol ezt* kérték az aratáskor mozgó boltok árusítanak majd a mezőn ... — Semmi problémájuk nincs? — kérdem még egyszer. Gondolkodik. — Hát . néhány kisebb problémánk azért van — kezdi és mintha ujján szá molná elgondolkodva, szinte magának mondja. — Sörünk az lesz, azzal nem esz probléma — és mint akinek hirtelen eszébe jut valami. — Előadódik néha. probléma az ecettel, de ez csak itt-ott van, mert ke vés a hordó. De ezt is megoldjuk általá ban két-három nap alatt. Meg itt van egy másik probléma: a szénsavas pa lackok kérdése. Negyvenöt napig lehet nálunk egy húsz kilós szénsavas palack. Ez kisebb helyeken, mint például, Kishairsány ban nem ürül ki 45 . nap alatt. Ezen túl pedig nem lehet, vissza kell küldeni, mert a 45 napon túli -minden nap után 10 forintot kel lene fizetni. Mit csinálnak ilyenkor az italból t-kezelők ? Egyszerűen a levegőbe eresztik a szénsavat, hogy a palackot visszakü'.d hessék. A szénsav elmegy a levegőbe és néhány napig, amíg újat nem' '-ap nak, elő vehetik a kézi pumpát. Ezen kellene változtatni valahogy, mondjuk úgy, hogy adnák 80 napra a szénsavas palackokat... . — Árukészletük van bőven? — teszem fel most már másként a kérdést, mert sehogy sem akarom . elhinni: ezenkívül nincs más problémájuk. Tóth Lajos, hajthatatlan, sőt most már adatokkal is bizonyít. Azt mondja: az első negyedévben a járás földművesszövetkezetei 18 milliós forgalmait bonyolítottak le, ebben a negyedévben 21 millió a tervük, de mint a tények mutatják, ezt túlteljesítik.
