Dunántúli Napló, 1959. június (16. évfolyam, 127-151. szám)
1959-06-09 / 133. szám
2 N A PLÖ 1959. JÚNIUS 9< Ak OAany. o> QtyMnok Uöxäii mb> A parasztemberben évszázados tapasztalat érlelte meg a szólást-mondást: „A. májusi eső aranyat ér". Aranyat bizony. És ha így van, akkor az idei május sokkal több aranyat Ígér, mint a sok évi átlag. Idén májusban 99 milliméter csapadék esett a megyében, míg a. sok évi átlag májusban 69 milliméter csapadékot mutat. Feljegyezték azt Is, hogy májusban 19 csapadékos nap volt. Az eső kétségtelenül kedvezett a ka- pásnövényeknek, de kedvezett a gyomoknak is. S így az aranyat ki kell bányásznunk a gyomok közül. Mostanában, ha az ember a termelőszövetkezetekben jár, majdnem mindenütt elmondják: . törik, ha szakad, aratásig mindent tisztába teszünk!" így gondolkodnak a legtöbb helyen és ezért elmondhatjuk: a növényápolásban lényegesebb lemaradás nincs. Ami lemaradás van, az a régi felfogásból fakad. Régi rossz baranyai szokás az, hogy a burgonyát csak akkor kezdik töltögetek pulikor virágzik, holott a helyes az, ha a virágzásig legalább kétszer-há- romszor megtöltögetik és virágzáskor nyugodtan hagyják, hogy a gumóképződés zavartalan legyen, Egyik levelezőnk nemrég levelet küldött szerkesztőségünknek, Leírta: milyen szépek a kalászosok, a kapások, de az eső előcsalta a szemet gyönyörködtető, a nemes növényt sanyargató gyomnövényeket, mezei virágokat is. Levelzőnk aggódik: fék ne hogy Jobb legyen a pipacséi gyomtermés, mint az, amit mi elvetettünk. Nem lesz jobb, ettől nem kell tartani Igaz, hogy elszaporodtak a gyomok, de az is igaz, hogy mindenütt nagy lelkesedéssel, akarással küzdenek ellenük. És itt is az ember lesz.győztes, a gyomok közül előbányássza a termést, amelyért néha nagyon, de nagyon meg kell küzdeni. Ö TANÉVZÁRÖ szülői értekezleteket tartanak ex iskolákban és óvodákban. Az értekezletek napirendjén a gyerekek ésszerű nyári foglalkoztatása szerepel, — NEM, vezetett menetlevelet Tamásovics Lajos Patacs 19. sz, alatt lakó fuvaros, ezért 200 forinttal megbüntették. □ KÜLÖNVONAT indul június 21-én Harkányba. A részvételre az IBUSZ fogad el jelentkezéseket, Jég és szódavíz Vita a jéggyár körül — Egy költséges költözködés Távlatokban gondolkodni nem könnyű dolog, de érdemes, mert népgazdaságunknak nincs elveszteni való forintja, Hát még akkor, ha nem fis egy-kettőről, (hanem kerek négymillióról van szó. Négymillióról, azaz egy jég gyárról, amelynek létesítése fölött még mindig viták folynak. Kell-e, szükséges-e vagy sem. Két érv hadakozik itt egymással. Előbb az egyiket ismertessük, Pécsett nincs jéggyár. Jeget a sörgyár állít elő, napi 1600 táblát, amit ebben az évben 2400-ra emeltek a szorgalmas sörgyáriak. A város szükséglete kánikula esetén 3200— 3400 tábla.- Ezt csak háromnégy napig tudják biztosítani, mert saját pince-hőmérsékletüket sem emelhetik 0 fok fölé, anélkül, hogy gyártmányaikat ne . veszélyeztessék. Molnár Károly elvtárs, a városi tanács Ipari osztályának vezetője szerint a sörgyáriak, — dacára a dotáció nélküli és ráfizetés;, rendezetlen árú jéggyártásnak, — mindent meg tesznek, hogy a megnőtt igényeket kielégítsék. Ha nem tud a sörgyár elég jeget adni, Komlóról hoznak, ahol már működik a jéggyár. A nyári ellátással tehát nem Lesz semmi baj. Viszont., j 1951-ben még csak 87 ezer lakosa volt városunknak, 58- ban már 130 ezer és az ötéves terv végére újabb szaporulat válható. Tehát jéggyár kellene. Már azért is, hogy a műjégpályát, azaz korcsolyapályát meg lehessen csánálnl. Ezt mondják a Jéggyár létesítése mellett kandoskodók, s belevetik a mérleg serpenyőjébe a létesítendő jéggyár már elkészült tervrajzait is, melyért jó pár forintot fizettek ki a megrendelők Igen, egy áj jéggyár nem lenne rossz a városnak, de nem szabad a jövőről, a távlatokban elfeledkezni, melyet, úgy lehetné tömören négy szóban összefoglalni j Elektromos úton történő hűtés Úgy az élelmiszeri parban, mint a háztartásokban egyre nagyobb töret nyer a villa- mosenergiával történő hűtés, mely kényelmesebb, higiéniku- sabb, gyorsabb, mint vetély- társa. Üzletekben, az elektromos hűtőszekrények teljesen pótolni tudják, a nagyobb teret elfoglaló jégszekrényeket, mentesek az idő befolyásától, fennakadás nélkül ellátják a kívánt feladatokat. így érvelnek a jéggyár ellenzői és nekik kell igazat adnunk. Jó lenne a jéggyár, a műjégpálya, de azért a népgazdaság érdeke még jobb, mert ez rnindVikár Béla-em a Bartók Klubban/ Közel száz főnyi hallgató jelenlétében nagysikerű emlékestet rendezett a TIT Baranya megyei Szervezetének irodalmi szakosztálya, a városi tanács művelődési osztálya, a Széchenyi Gimnázium irodalmi szakkörének- és a Zeneművésze« Szakiskola leánykórusának közreműködésével vasárnap este a Bartók Klubban, Vikár ' Béla születésének 100. évfordulója alkalmával; A magyar és finn himnusz elhangzása után dr. Tóth István, a Széchenyi Gimnázium tanára emelkedett szólásra. Megemlékezésében kiemelte, hogy nemcsak a száz évvel ezelőtt született nagy magyar folkloristát, Vikár Bélát ünnepeljük, hanem hallhatatlan nagy műve, a Kalevala fordításának 50. évfordulóját is. —. összejöttünk ma, egy olyan embert ünnepelni, születésének 100. évfordulóján, aki Bartók és Kodály mellett felbecsülhetetlen kulturális! értékekkel ajándékozta meg nemzetét.- Úgy érezzük, ezzel a «ÉzérényLéínyű estünkkel nagy adósságot törlesztünk Vikár Bélával szemben, akit jobban megismerni, munkásságát értékelni, nemzeti kötelesség. ■— A magyar népdal szerelmesének, a kitűnő műfordítónak, az egykori pécsi diáknak van mondanivalója a ma ifjúsága számára is. Munkássága nemcsak a népek közötti béke, a barátság eszméjét szolgálta és szolgálja, hanem arra Is tanít, amire a Kalevala hősei is figyelmeztetnek bennünket: az ember munkája révén válik lélekben igazán naggyá, szabaddá és teheti népét, nemzetét boldoggá. Az ünnepi beszéd elhangzása után Pozsonyi Gábor, a nagy magyar folklórista életét és munkásságát, Rapcsák László a Kalevala történetét ismertette; Az emlékestet még színesebbé és gazdagabbá tette a Zeneművészeti Szakiskola leánykórusának és ’ a Széchenyi Gimnázium énekkarának szereplése után a finn követség által küldött, filmek bemutatása is, melyekből a hallgatóság megismerhette Finnország legszebb tájait) annyiunk érdeke. Nem kétséges, az elektromos hűtésé a jövő és tíz év múlva már csak fagyialtosoknak hordja a jeges a fehér táblákat utcáinkon, vagy talán nekik sem. Az ötéves tervben épülő hűtőház pedig úgy is megoldja az élelmiszer mélyhűtésének problémáit. A jéggyár létesítése tehát elavult gondolat. Fájó pont a szódavízgyártás Is városiunkban, Megoldása azonban még mindig nincs, illetve nem meg felelő. Pedig ez igazán nem „objektív" nehézségen múlott, hanem embereken. Ha valaki behúnyt szemmel közlekedik az utcán, előbb- utóbb neki megy valaminek, így jár az is, aki csak a má* ra gondol, a mára szegezi szemelt és nem törődik a holnappal. A szódagyár ügyét intézők is hasonlóképpen cselekedtek, amikor a volt Dél- IVfagyarorazági (SzUcvízüzom (Bajcsy Zsilinszky u. 45.) gépeit leszerelték, átadták, eladták, helyiségeit más. célra igémybevették, ügyet sem vetve a város fejlődésére. így lett a valamikori szép, higiénikus csempézett falú, jó gépekkel ellátott, bővizű kúttal rendelkező szódagyár kiköltöztetve helyéről, berakva a Somogyi Béla u. Il alá, egy volt tej- csarnok, katonai húsüzem,- majd FŰSZERT sóraktár roggyant épületébe. Kicsi a telep, . szűk a hely, tárolási nehézségek vannak, lakók az udvarban és probléma, probléma hátán. Ez az új szódagyár. Pedig naponta 8—12 000 üveget kell itt megtölteni és üdítő italként forgalomba hozni, tiszta, előírásos módon. Mondanunk sem kell, hogy ez (a szlkvízgyár vezetőinek, dolgozódnak jó akarata ellenére' is) lehetetlenség; Amit elmulasztottak a régiek, azt..,most helyre akarjak hozni az újalc. íáegszííietett h költözködés terve;, á régi üzem telephelyére "való visz- szamenés gondolata, 7 Lovak, méreg, szódavíz Ki gondolná, hogy ezek kapcsolatban lehetnek egymással? Sajnos, nagyon szoros kapcsolatban vannak. Mert a régi szifcvízüzembe (Bajcsy Zsilinszky u.) már rég beköltözött a műtrágya és növényvédő szert értékesítő kirendeltség és a szép helyiségeket, tetőtől talpig megtöltötte DDT-vel, Melipax-szal, Diíkondrttal s a halálfejes címkéjű zsákok tömegével. Hogy jobb legyen a raktár, bele is költöttek vagy 300 000 forintot. Ahhoz, hogy a szlkvízüzem visszakerüljön, nekik el kel! menniök onnan. Ez logikus is. De hová? A Felső-Malom utcában van a Köztisztasági Vállalat egyik telephelye, 100 lóval. A mű- trágyások tehát csak úgy tudnak elmenni oda, ha a száz lovat elviszik megint másik helyre. így született meg a terv, hogy a száz ló megy Basamalomba, a műtrágyások a Felső-Malom utcába, a Szik- vízgyár a Bajcsy Zsilinszky utcába. Az átalakításhoz rendelkezésre áld pillanatnyilag 300 000 forint. A terv nem rossz, csak olyan, mint egy lyukas zsák, ha felül tömjük, alul potyog, mert a legszerényebb számítás szerint sem jönne kfi a költözködés egymillióból. Miért? A volt szikvízgyár összes helyiségeiben pincétől a padlásig le kell verni a vakolatot. A betont felszedni, mert a szinte elviselhetetlen szag beleette magát a falakba. A házban lévő lakókat az elkülönítés végett ót kellene költöztetni a másik frontra, ahol most irodák vannak. Ez a munka maga megenne félmilliót'. A száz ló helyét át kell alakítani műtrágya raktárnak, érre van célozva a háromszázezer forint. Jó ha ennyiből megoldható. Nem tudjuk, hogy aztán a basamalomi átalakításra mennyit kellene fordítani?!) Szakértő szemmel kellene megvizsgáltatni ezt az egész költözködést. Nem ke- rülne-e kevesebbe egy teljesen új szódagyár építésé?! Hiszen ehhez jóformán nem kel! más, mint egy olyan épület, melyben öt . helyiség van. Persze- nem állíthatjuk, hogy ez a‘csere nem' lenne előnyös bizonyos szempontokból, mert a lovacskák tényleg nem valók a város közepére, de.., és ezt Ismételnünk kell, gyökeres javulás a szódagyártásban véleményünk szerint csak egy új, minden tisztasági követelménynek megfelelő épületben lenne lehetséges. A város tovább fejlődik és ezt, ha távlatokban gondolkodunk nem szabad figyelmen kívül hagyni. Szűts István miimi Befejeződtek a szabadegyetem előadásai Tanévzáró ünnepséget rendeztek a TIT Bartók Klubiában a Baranya megyei TIT- szervezet Munkácsy Mihály Szabadegyetemének összes kollégiumai számára vasárnap délelőtt mintegy 80 fő jelenlétében. Az elnöki megnyitóban dr. Kariinger Gy. Tihamér egyetemi tanár, a TIT Baranya megyei Szervezetének elnöke kiemelte a szabadegyetem fontosságát, az általános műveltség megszerzésének szükségességét és felhívta a jelenlévő hallgatók figyelmét, hogy a ta□ TÖBB, mint 800 ezer forintot fordítanak Idén Harkány, Siklós, Szigetvár és Pécsvárad vendéglátó hálózatának korszerűsítésére. Ebből az összegből létesítették a siklósi várban a kisvendéglőt és a vár terraszán a kerthelyiséget. □ KÉTSZÁZTIZ malacot és tizenkét növendékmarhát vásároltak vasárnap a pécsi vásáron a termelőszövetkezetek számára az Állatforgalmi Vállalat dolgozói. □ CSAK EGY ÉJSZAKÁRA címmel jelenik meg a közeli napokban Gyónd Géza verseskötete, melyet a Pécsi Szikra Nyomda dolgozói készítettek a Szépirodalmi Könyvkiadó számára; — ZSÚFOLÁSIG megtelt vendégekkel vasárnap délután a Menedékház terrasza és a zárt éttermet is teljesen megtöltötték a kirándulók. — MOTORBALESET érte Bödör Ferenc 23 éves, Remény-pusztai lakost vasárnap este a Pécs—Szalánta közötti útszakaszon. Bödör Ferenc gyalog haladt hazafelé, amikor motorkerékpárjával elütötte Szundi Zoltán, Mártírok útja 42. szám alatt lakó tanár. A rendőrség megállapította, hogy Szundi Zoltán szabálytalanul — éjszaka 22.45 órakor kivilágítotton motorral — közlekedett. □ NEM sokáig bosszantja már a környék lakóit és a2 arra járókat a belklinika kéményének korma. A városi KÖJÁLL műszaki vélemények alapján elrendelte a szükséges szűrőberendezés beszerzését. — SÁROS csizmával végezte a kenyereskocsin a rakodást Szavai Zoltán, Ungvár utca 28. sz. alatt lakó kocsikísérő. A III. kerületi tanács szabálysértési előadója 200 forinttal megbírságolta. nult anyagot vigyék magukkal az élet vérkeringésébe és hasznosítsák a jövőben munkájukban. Az ünnepi záróelőadás keretében dr. Fábián István, a Nagy Lajos Gimnázium tanára „A XX. századi világirodalom főbb irányzatai” címmel tartott előadást. Az elmúlt szabadegyetemi év sikeresen, végzett munkájáról szóló titkári beszámoló után a látogatási bizonyítványok kiosztásával ért véget a tanévzáró ünnepség. — B — — FELSZERELTÉK az első fejőgépet a pécsváradi járásban. A gépet a márlakéméndi Rákóczii Tsz vásárolta állami segítséget 36 ezer forintért. □ HELIKOPTER-járatok London és Párizs között. Egy angol légiforgalmi vállalat helikopter-járatokat létesít London és Párizs között. Az út mindössze 75 percig tart, szemben a jelenlegi három és fél órával. — KIJELÖLTÉK a Patyolat Vállalat új' telephelyét a Tüzér és az Szív utca, valamint a vasútvonal közötti területen; A munkásakadémia előadása A Magyar Szocialista Munkáspárt Pécs városi Bizottsága ma délután 5 órakor tartja a munkásakadémia negyedik előadását „A szocializmusból a kommunizmusba való átmenet elvi kérdései" címmel. Előadó: Tímár Henriik elvtárs, a II. kerületi pártbizottság titkára. Az előadás helye: Állami Pedagógiai Főiskola díszterme <a szokott helyen). Kérjük a munkásakadémia hallgatóit, hogy az előadáson pontosan jelenjenek meg. Városi Párt-végrehajtó Bizottság Ágit. Prop. Osztálya. n VIZVIZSGÄLATOKAT végez a városban a KÖJÁLL. Azokon a helyeken, ahol a helyzet megköveteld, klórozást rendelnek el. Áramszünet lesz hálózatvizsgálat miatt június 10-én, reggel 9 órától 11 óráig az Ágoston tér; Sörház, Bástya, Déryné, Nagy Flórián, Kis Flórián, Anna és Kullch Gyula utcákban. se/Goe/x SJKtAsrotr: (14.) A mellette álló Bogacsov nem válaszolt, csalk csizmája orrát nézegette. Tudta, hogy rajta kívül nincs senki, aki odamenjen, de neki sem volt hozzá nagy kedve. A tegnapi nap után zűrzavar uralkodott lelke mélyén. Sokat ivott, és mint ilyenkor rendesen, reggel úgy tetszett, hogy sok felesleges, szégyellni való dolgot fecsegett. Különösen akikor szégyellte magát, amikor arra gondolt, hogy Belicsenko és Tonya mellett, mint felesleges harmadik, .ezt kiabálta az asztalon keresztül: „Ez az ő ünnepe!”— és Tonya mindenki előtt leintette. S ő most haragszik rájuk és saját magára is, és nem tud a szemükbe nézni. A magaslaton, a hófúvásban emberek bukkantak fel. Lefelé futottak. Bogacsov egy ideig szemöldökét összehúzva figyelte őket, aztán hirtelen döntött. — Magammal viszem Rat- nert — mondta gyorsan Beli- csenkómaik, — és felderítőket. Hármat Most már nem Is kérdezett. hanem parancsolt, s megnevezte a felderítőket. Azok libasorban vonultak el a futóárokban, vállukon csövével lefelé fordított német géppisztoly lógott. Hátulról mind egyformák voltak. Leghátsó géppisztolyának a szíja beleakadt egy földből kiálló gyökérbe. Sietve kiakasztotta, aztán futva utolérte a többiéAz árok fordulójánál beleütközött Tonyába. , — Hová mentek? — kérdezte a lány, s a falhoz lapult, hogy utat adjon nékik, és bátortalan pillantást vetett Bo- gacsovra. Éppen most, amikor olyan boldog, kissé bűnösnek érzi magát vele szemben. — „Ha lehet, ne haragudj” — sugározta a szeme. És Bogacsov keserű elégtételt érzett. — Tartson velünk, Tonya — hívta Ratner. A leghátsó felderítő pedig menetközben átkarolta, kapott is a kezére egyet, s hangosan, elégedetten nevetett. A megfigyelőponton kisvártatva látták, amint szétszóródva, az épségben maradt fák között íel-íelbukkanva rohantak. Balszélen hatalmas ugrásokkal Bogacsov szaladt. Kezében korongtáras golyószóró, sietté- ben nem rögzítette az állvány lábait, s azok futás közben egymáshoz verődtek. Mellette a zömök Ratner söpörte a havat ‘köpenye szárnyával. Eltűntek a szakadékban, aztán újra felbukkantak a másik oldalon, mind az öten, a távolság már összezsugorította őket. Velük szemben a gyalogosok bukdácsoltak lefelé a magaslatról, megfordultak és lőttek. Egymást taszlgálták, összekeveredtek — a hóesésben lehetetlen volt kivenni, mi játszódik le a domb oldalán. 3. fejezet. Az első csata. — Hadnagy elvtárs! Hadnagy elvtárs! Valaki óvatosan húzgálta Nazarov lábát. Nazarov eltolta arcáról a köpenyt, felült s körülnézett. Lámpás fénye vágott a szemébe. Hol van és miért? Az első pillanatban minden összekavarodott a fejében. Fentről lövéseket hallott. A robbanások tompán dörögtek a föld alatt, és nehéz volt megállapítani, messze robban tak-e a lövedékek. Valaki térden csúszva mászkált Nazarov mellett a priccsen, kesztyűjét kereste a sötétben és suttogva káromkodott. A gyér fénynél kapkodva és hallgatagon öltöztek az emberek, a fedezék megtelt mozgó árnyékokkal, fekete kezek matattak a falakon. — Itt a csizmája, hadnagy elvtárs — mondta ugyanaz a hang és halkan hozzátette: támad a német. Nazarov hirtelen hányingert érzett, szive a torkában kalapált, arca lángba borult. Csúszós, izzadt ujjaival ráncigálta a csizmáját, amely nyikorgóit, de sehogysem akart rámenni a nedves kapcára. — Lira! Lira! — ismételgette a sarokban a telefonista. — Miért nem válaszolsz? Vászon beszél! Lira!.., A robbanások a feje fölött a halvány fényben iimbolyló alakok, a telefanistának az egész világtól elszigetelt hangja a föld alatt, az, hogy ő ebben a pillanatban itt áll csizma nélkül, és ami a legrosz- szabb, körös-körül koromsötét éjszaka — mind-mind egyetlen szóban sűrűsödött össze: „németek”. Kiugrott a fedezékből, kikapcsolta a pisztolytáskáját, teljesen megfeledkezve arról, hogy még nem kapott fegyvert és hogy a táska, mint azelőtt, a látszat kedvéért ronggyá > van kitömve. Idetónt hideg volt, szél fújt és nyögtek a fák. Itt már nem tűnt oly közelinek a lövöldözés, még a becsapódásokat sem látta. Tompa, egybefolyó robaj hallatszott az első vonal felől, fülében rezgett a levegő és ho hullott az ágakról. Ez volt az a pillanat, amikor a németéi tüzet zúdítottak Belicsen ki megfigyelőpontjára. (Folytatjuk.)