Dunántúli Napló, 1959. június (16. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-25 / 147. szám

2 N A PLÖ 1959. JÚNIUS 25. Kilenc éve 1950. június 25-én támad­ták meg a dél-koreai csapa­tok a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaságot. Ezzel kezdetét vette a koreai há­ború, amely méltán, tarthat számot arra, hogy az impe­rializmus legszennyesebb tá­madó háborúi között tartsák nyilván. Li Szin Man dél­koreai csapatai mellett nem késlekedtek az úgynevezett ENSZ-haderők — azaz az amerikai egységek — sem bekapcsolódni a háborúba, ami mindenki előtt nyilván­valóvá tette, hogy Koreában Li Szin Man és az ENSZ álarca mögött az USA inter­venciója folyik a szocializ­must építő Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság né­pe ellen. Három évig folytak a har­cok — és az amerikaiak ve­zette intervenció vereségével értek véget. A koreai nép megvédte magát. Egy talpa­latnyi földet sem foglaltak el az Intervenciósok. A hala­dó világ szolidaritását és tá­mogatását a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság nyerte el — az intervenció- soknak csak a gyalázat ma­radt. A koreai nép óriási áldo­zatok árán — 600 ezer lakó­ház, ötezer-Iskola, ezer kór­ház pusztult el a háború so­rán és több mint egymillió koreai ember adta életét — megfékezte a támadókat és nem engedte tovább terjed­ni a háború tüzét. Nem vál­hatott a koreai háború vi­lágháborúvá, mint ahogyan azt a háború megindítói sze­rették volna. Koreában ma már ismét békés építő munka folyik. De még korántsem hárultak el az összes fellegek az építő munka fölül. Az 1953. július 27-én megkötött fegyverszü­netet, még mindig nem kö­vette békeszerződés. Sőt a fegyverszüneti egyezményt megszegve az amerikaiak atomfegyvereket szállítanak Dél-Koreába és rakéták!lövő­pályákat építenek. Ezek a té­nyek arra mutatnak, hogy az amerikai támadók minden­képpen fenn akarják tartani Korea kettészakítottságát és nem akarják békés úton ren­dezni Korea demokratikus al apón való . egyesítését. Korea népe és vele együtt a békét kívánó emberek százmilliói azonban bíznak abban, hogy a mesterségesen támasztott nehézségek elle­nére valóra válik majd Ko­rea békés, demokratikus egyesítése. Korea neve az elmúlt ki­lenc év alatt szimbólummá is vált. Nemcsak az agresz- sziót idézi emlékezetükbe, hanem az erőpolitika, a szo­ciálisig országok életébe va­ló beavatkozás politikájának a csődjét is szimbolizálja és örök jelképe marad a nem­zetközi szolidaritás erejének. A Daily Express a nyugati csúcstalálkozóról London (MTI). A Daily xpress politikai tudósítója 'érint Macmillan és Adenauer llentételnek jelenlegi fő oka z a kérdés, hogy legyen-e yugati csúcstalálkozó a kül- ayminiszteri értekezlet július IM újrakezdése előtt vagy sm. Macmillant szívvel-lélek- el támogatja kormánya az yen csúcstalálkozó ellenzésé- >?n. mert ez csak növelné a álsá«o.t Berlin ügyében. A ormány úgy döntött, hogy ezt felfogást világosan meg kell rrtetni Washingtonban, Pá- iz'ban és Bonnban. Eisenho- rer hűvösen fogadja a nyu­:ati csúcstalálkozó gondolatát, nelyet Adenauer törhetetlen (rőszakosságigal szorgalmaz. Megkezdődi« a Francia Kommunista Fárt 15. kongresszusa Párizs (TASZSZ) Párizs pe­remvárosában, Ivry-sur-Selne- ben szerdán megnyílt a Fran­cia Kommunista Párt 15. kong­resszusa. A kongresszus napirendi kérdései: 1. Egyesíteni a mun­kásokat és a köztársaság hí­veit a demokrácia helyreállí­tásáért és megújításáért vívott harcban, 2. a párt vezető szer­veinek megválasztása. A kongresszus Maurice Tho- rezt, a Központi Bizottság fő­titkárát, a Politikai Bizottság titkárait és tagjait, a Köz­ponti Bizottság titkárait és tagjait és a pártszervezetek ve­zetőit választotta az elnökség­be. Sok ország kommunista és munkáspártjainak küldöttsége Is részt vesznek a kongresszu­son. A Szovjetunió Kommu­nista Pártját M. A. Szuszlov, N. V. Podgomlj és B. N. Po- nomarov képviseli. A kongresszust Georges Marrane szenátor. Ivry-sur- Seine város polgármestere nyitotta meg. A napirend első pontjához Maurice Thorez mondott be­számolót. Jellemezte a fran­ciaországi helyzetet, részlete­sen elemezte a személyi ha­talom megteremtésének követ­kezményeit, foglalkozott a francia munkásosztály fel­adataival, ismertette a párt programtervezetét. Hruscsov, Kozlov, M^o'au is Gromiho e'vtársa’i Harr.manna ebédeltek TASZSZ. N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió miniszterelnöke kedden fogadta Averall Har- rimant, az ismert amerikai közéleti személyiséget, az Egyesült Államok volt moszk­vai nagykövetét és elbeszélge­tett vele. A beszélgetés után Hruscsov vidéki nyaralójába ebédre hív­ta meg Harrimant. A meleg, baráti • légkörben lefolyt ebé­den jelen voltak Frol Kozlov és Anasztasz Mlkojan első mlniszterelnökhelyettesek, And rej Gromiko külügyminiszter és Georgij Zsukov, a kulturá­lis kapcsolatok szovjet állami bizottságának elnöke. Herter beszámolója a genfi értekezletről Washington (TASZSZ) Az Egyesült Államok külügymi­nisztere kedden beszámolt „az amerikai népnek a genfi kül­ügyminiszteri értekezletről.“ A beszámolót a rádió és a te­levízió közvetítette. Herter azt bizonygatta, hogy a genfi értekezleten állítólag ,,a Szovjetunió hibájából nem értek el semmi jelentős hala­dást“. A külügyminiszter kijelen­tette, hogy a berlini kérdést csak a német újraegyesítés keretein belül oldhatják vég- árv^pyesen meg. Herter hangoztatta, hogy az Egyesült Államok véleménye szerint elengedhetetlenül szükséges, hogy a külügymi­niszteri értekezlet a szünet után elérjen „bizonyosfokú haladást“, s ezzel biztosítani lehessen a kormányfői érte­kezlet megtartását. Sajnos — fűzte hozzá Herter — ez ideig ilyen haladás nem mutatko­zott Genfben. A külügyminiszter tudttil adta, hogy az Egyesült Álla­mok továbbra is rá akarja erőszakolni a Szovjetunióra „csomagtervében“ foglalt ja­vaslatait. Még mindig remé­lem — mondta Herter — hogy a Szovjetunió ismét komolyan megvizsgálja ezt a javaslatot. Herter szaval szerint a genfi értekezleten előtérbe kerültek a berlini státusra vonatkozó esetleges megegyezés pontjai. A külügyminiszter azt mon­dotta, hogy véleménye szerint e pontokat illetően lehetséges a megegyezés, ha a Szovjet­unió kész „hozzájárulni, hogy fennmaradjon a nyugati hatal­mak által védelmezett Nyu- gat-Berlin.“ Fegyveres fe'kelést vertek le Kubában Havana (Uj Kína). A ku­bai Las Villas tartományban fekvő Cartagenában leverték Batista volt katonáinak, gaz­dag földbirtokosoknak és pa- uasztoknak fegyveres lázadását — jelenti az Uj Kína. A láza­dók megtámadták a cartage- nai helyőrséget, de félórás harc után szétszórták őket. Több mini 30 személyt letar­tóztattak. A letartóztatottak között földbirtokosok és ' gaz­dag parasztok vannak, akik el­lenezték a földrefcantörvényt. Kisi új kormánya meg a'< arja vál'oz'alui 3 japán választási törvényt Tokió (TASZSZ). A japán parlament rendkívüli üléssza­kát kommentálva a sajtó arra figyelmeztet, hogy az új Kisi- kormány keresztül akar erő­szakolni egy törvénytervezetet a választási törvény módosí­tására. Mint a Hokkaido Simbun szemleírója írja, a Liberális Demokrata Párt —akormány- piárt — a kis választókörzetek rendszerének bevezetésével ki akarja szorítani ellenfeleit a választásokon és meg akarja kapni a szavazatok kétharma­dát. A tudósító szerint ezt azért akarják a liberális de­mokraták, hogy „keresztülvi- hessék az alkotmány módosí­tását és nyíltan megkezdhes­sék a militarizálást.’’ A lap felhívja a japán köz­véleményt, hogy éberen figyel­je a Liberális Demokrata Párt mesterkedéseit. Befejeződött a városi tanács ülése (Folytatás az 1. oldalról) Az ülésen Pécs város főor­vosa tájékoztatta a tagokat az egészségügyi osztály szerveze­téről, a körzeti, üzemi és is­kolaorvos-hálózatról, az anya- ás csecsemővédelemről,- az is­kola-egészségügyről és a kórhé zi ellátottságról. Mindjárt a? első ülés felosztotta munkate­rületét a bizottsági tagok kö­zött. A tagok vállalták egyes iskolák, intézmények patro- nálását, de a piacok és vásá­rok . állandó egészségügyi el­lenőrzését is. Féléves munka­tervet is készítettek. Vállalták a tagok, hogy a legközelebbi ülésig, tíz-tíz aktivét szervez­nek a bizottság részére, hogy ezekből idővel egy-egy bizott­sági tag vezetésével szakosított albizottságokat alakítsanak a kijelölt feladatok megoldására. Jelenleg a bizottságnak 64 ak­tívája van. — A második ülésen a párt Központi Bizottságának a „munkásosztály helyzetéről“ szóló határozatát tárgyalták meg a munka- és balesetvéde­lem tükrében. Javaslatukra megszületett a szemlék soro­zata. Részt vettek a sörgyár­ban, a Sopiana Gépgyárban tartott szemléken és az ott ta­pasztalt észrevételeiket a bi­zottsági üléseken közölték. Második napirendi pontként, a termelőszövetkezetek megsegí­tését tárgyalta meg a bizottság. — A harmadik ülés a tiszta­sági hónap programját állítot­ta össze, ame'ynek végrehaj­tása során számos iskolát, böl­csödét, napköziotthont, üzemet látogattak _meg. A negyedik ülésen a bizottság folytatta a tisztasági hónap eredményei­nek értékelését, arra a meg­állapításra jutva, hogy szem­mel látható eredmények“ szü­lettek. javaslataik, munkájuk során. tlj tanácsi rendelet A tanácsülés utolsó napiren­di pontjaként Galabár Tibor elvtárs, a városi tanács vb-tit- kóra ismertette a közfogyasz­tás céljára vágott baromfi- és egyébb állati eredetű élelmi­szerek vizsgálatáról és forga- lombahozt taláról szóló új ta­nácsi rendeletet, majd a ta­nácstagi bejelentések és Javas latok elhangzása után véget ért a két napig tartó tanács­ülés. Július elsején kezdődik a berni magyar követség támadóinak pere Genf (MTI). A svájci la-1 pok röviden hírt adnak róla, ‘ hogy Bernben július elsején kezdődik az esküdtszék előtt Nagy Sándor és Papp Endre pere. Nagy és Papp — mint Ismeretes, tavaly támadást in­tézett a berni nagyar követ­ség ellen. Kettőjük közül már csak Papp van életben. Mint a Tribune de Lausanne Írja, a berni büntetőtörvénykönyv 29. szakasza értelmében es­küdtszék Illetékes az ügyben, mert olyan bűncselekményről van szó, amely elsősorban po­litikai jellegű. A közvélemény nem szerezhet tudomást a vád Iratról, ezért a per megkezdése előtt cspán feltételezések van­nak. Úgy tudják, hogy a vád főbb pontjai: mások életének veszélyeztetése, magánlaksér­tés. magántulajdonban okozott kár, valamint erőszakkal való fenyegetés. 250000 dollár a hetedik VIT költségelőirányzata Bécs (MTI) A hetedik VIT Bécsben működő nemzetközi előkészítő bizottsága nyilvá­nosságra hozta a július 26-án » 6AIGOR/J BAlSlAMOlf' Idöiárásielenlés rhntó ldőjáflSs csütörtök es- fclhőrtvonulásoki néhány he- Vevfs eső. Mérsékelt észak), •elrtl szél. Az élszakai lchtl- rissé erősebb lesz A nappali í'rséklet nem változik. Várható acsonyabb éjszakai hömérsék- 1—11, legmagasabb nappali no- ;éklet csütörtökön 23—26 fok volabbl kilátások, az időjárás ge nem változik. (23) * Ponomarjov törzsőrmester a földpadlón ült a köves boltív alatt és gondolkodott. Nem is .volt más dolga. Hányadszor gondolt már. vissza, hogyan mentek előre Dolgovusinnal, s a németek közel engedték őket, bizonyára abban a hiszemben, hogy meg akarják adni magu­kat. Dolgovusin még rá is gyújtott a szélben, a németek­nek háttal, s aztán géppuská­val lőni kezdtek * rájuk. Most utólag jut eszébe, mit kellett volna tenni. Ha abban a pilla­natban rájött volna: bevágni, egy grántátot és nyomban utánaugrar.i a lövészárokba! A szűk helyen a németek sem­mit sem tudtak volna csinálni a géppuskájukkal. Itt a fron­ton az a helyzet, hogy aki elő­ször kap észbe, az nyer. ö ész­be kapott, de már későn. És valahányszor eddig eljutott gondolataiban/ felsóhajtott és búsan hlntáztatta a. testét a földön; az emlék túlontúl forrt benne, még túl friss volt. Két hónappal azelőtt, az előrenyomulás legnagyobb he­vében,' olyan eset történt a dandárban, amit később is so­kat emlegettek. Még csak pu- hatólgatták az elő vonalat, amikor az ezred híradóspa­rancsnoka, Kokolev őrnagy, a gyorshajtás nagy kedvelője, nekieresztette motorkerékpár­ját az országúton, s előreszá- guldott a németek felé. Inte­gettek nek.1 a lövészárokból, kiabáltak, de a széltől és a pm- torzúgástól nem hallotta. <5 is visszaintegetett a gyalogosok­nak bőrkesztyűs kezével, va­lami vidámat is kiáltott nekik, hunyorgott a szemébe vágó széltől és nedves fogai villog­tak így, ilyen boldogan rohant a halálba. Aztán a gyalogosok látták, hogy a németek hozzá- rohannak, lecsatolják róla tér­képtáskáját, az országúton meg ott feküdt a febukott motor- kerékpár, kerekei vadul forog­tak. Sajnálták az őrnagyot, ezt az örökvidám, bátor férfit. Po­nomarjov pedig így gondolko­dott: Mindezt a hetykeség, az i Ifjú balgaság okozta. A háború­ban azzal szórakozik, hogy motorbiciklizik... A törzsőr­mestert viszont — ha egy és mással igen, de hetykeséggel semmiképpen sem lehetett gya­núsítani. Inkább túlzottan rendszerető ember hírében állt. És lám, most mág a híradós- parancsnoknál is csúnyábban, gyalog sétált be a németek karjaiba. És mikor? A háború legvégén. A pincében korhadt fa és üres boroshordó szaga terjen­gett; a hordót nyilván az előtt is itt tárolták. A föld alatt mindenesetre melegebb volt, mint odafent, de a nedvesség és a kőfalak nyirkossága át­járta Ponomnrjovot. Képtelen volt eligazodni, éjszaka van-e vagy nappal. Ahogy becsapó­dott feje fölött a pince ajtaja, sötétség borult rá. Óráját szo­kás szerint, elvették. Magas, dagadt német vette el, de mi­előtt elvette volna, tenyerére fektette ób szakértő módján szemügyre vette: már öreg jó­szág volt, itt-ott lekopott róla a nikkel, alatta réz sárgállott, de pontosan járt és még sokáig szolgálhatott volna, mint Po­nomarjov minden holmija. A németeknek nem volt túlságo­san ínyére az óra, de azért mégis elvette, abban a szilárd meggyőződésben, hogy a fo­golynak többé már nem (lesz rá szüksége. Mindent elvettek tőle, amit csak elvehettek. Csupán párt­tagsági könyvét nem találtak meg, mert inkább a holmijai iránt érdeklődtek. Nadrágja belső oldalán, a derekánál kis titkos zseb volt. Most, hogy egyedül maradt, elővette a tes­tétől átmelegedett tagsági könyvet, és sok minden eszé­be jutott. Visszaemlékezett, ho­gyan sereglettek, szokás sze­rint, az egész kerületből, a tá­voli sztyepi kolhozokból a tag­gyűlésre. Batárokon, bricská- kon, lovon ... Egy egész tábor állt fej fej mellett, kerék ke­rék mellett. Szénaszag és lo­vak verítéke keveredett ffTss benzinszaggal. A emberek cso­portokba verődtek a kerületi pártbizottság előtti téren, a fe­jek fölött dohányfüst terjen­gett, fojtott hangok moraja hallatszott; a tér egyik végén felröppent egy tréfa, s mint szikra a szélben, átszáll a tér másik oldalára. Itt vannak a híres kolhozok elnökei, akik­nek nevét példaként emlegetik, de Itt vannak azok az elnökök is, akik valahányszor eszébe jutnak az emberek, annyiszor felsóhajt. Valakit ma az egész nép színe előtt megszé­gyenítenék ; akit megbüntet­nek, eloldja 'ovát még mielőtt a többiek elmennének, s elpá­rolog. nehogy összetalálkozzék valakivel. De attól, hogy mind összegyűltek itt a kerületben, ünnepi érzés tölt' el őket. S ami a legfőbb, az erő boldog tudata: nem vagy egyedül, itt vígnak melletted elvtársaid. Ponomarjov utoljára negy­venegy augusztusában ^árt a kerületi pártbizottságon. Min­den ugyanolyan volt: a tér is, a nyári hőség is, de már az egészre a háború komor ár­nyéka vetődött. Azok közül, akiket ismert és itt látni szo­kott, sokan bevonultak; elment a frontra a kolhozelnök is és Ponomarjov, aki Ideiglenesen helyettesítette, ügyeket intézni jött a kerületbe. Mint mindig, amikor elment az újságtábla előtt, amelyen drótháló feszült, elolvasta a Szovjet Tájékozta­tási Iroda hadijelentését, és el­szorult a szíve. A kerületi bi­zottságon is szokatlanul izga­tott hangulat fogadta; a titkár adminisztrátora nem volt a helyén, az üres fogadószobá­ban Csörgött a telefon, de sen­ki sem vette fel a kagylót. Po­nomarjov határozatlanul meg­állt, és már indult, hogy meg­kérdezzen valakit, amikor a dolgozószobájából kinézve, meglátta a kerületi bizottság titkára, Rjabostan Ivan Kuz-v mics: ,*• , — A, gyere be, gyere csak bel... — Még voltak néhá­nyan a szobában, köztük Ki­rillov másodtitkár, magas, cson­tos, katonás tartású, tüdőbajos ember. Mikor belépett, vala­mennyien azonnal az ablakhoz vonultak, Rjabostan leült író­asztalához, az üveglapra fek­tette apró tenyerét; — Nos, mesélj! — mondta Ponomarjovnak. A szokásos gazdasági ügyekről beszéltek — a zabról, a tehénistállóról, amelyhez hozzá kellene tolda­ni, de nincs hozzá faanyag. Rjabostan figyelmesen hal gát­tá; az ablakból szemébe sütött a nap. hunyorgott, mintha mo­solyogna, és barna, de a nap­sütésben rőtnek tűnő szeme mélyén apró. vidám szikrák csillogtak, mintha valami ör­vendetes hírt tudna, amit a beszélgetés végére tartogat. (Folytatjuk.) megnyíló nagy találkozó költ­ségvetését. E szerint a VIT 17 000 külföldi résztvevőjének elszállásolása, ellátásá, vala­mint a különféle versenyek, előadások, vitaestek és mulat*- ságok megszervezése összeses 250 000 dollárba kerül. Ami a pénzforrásokat illeti, az előké­szítő bizottság közölte, hogy 1958. márciusában Stockholm­ban megalakult a nemzetközi szolidaritási alap, amelynek célja a VIT anyagi szükség­leteinek fedezése. A legutóbbi tíz hónapban' a 250 000 dollár egy részét már be is fizették a VIT nemzetközi előkészítő bizottságának pénztárába. Az egyes nemzeti előkészítő bi­zottságok ezenkívül vasúti me­netjegyekkel, szállítási eszkö­zökkel; dekorációs anyagokkal, sátrakkal és egyéb anyagok­kal járulnak hozzá a VIT szükségleteinek fedezéséhez. Xlaus Fuchs az HDK-ha érkezett Berlin (ADN). Dr. Klaus Fuchs, az ismert atomtudós, akit politikai okoból Angliá­ban több évig börtönben tar­tottak, kedden megérkezett a Német Demokratikus Köztár­saságba — jelenti az ADN. Hazatért 85 éves édesapjához, Fuchs professzorhoz, a világ­hírű lipcsei theológushoz. Szerdán két új ma avar film i or tatását kezdték meg Szerdán két új magyar film forgatását kezdték meg, a Hun nia Fi'mstudió 3-as, 4-es mű­termében 'egy sztálinvár .r. nunkásszálló nagytermét áb­rázoló díszletek között perget­ték a Kölyök című ú.jdonrds űső jeleneteit. A Budapesti Filmstud'ő mű- •ermeiben Merénviet cfmmel bűnügyi film első le’eneteit forgatták.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom